A pub kifejezés a publikus házakból eredeztethető. Egy hely, ahol az utazók és a helyiek találkozhatnak. Közösségi interakciókba kezdhetnek, ihatnak és lazulhatnak. Az Egyesült Királyságban viszont a pubok elkezdtek bezárni. Már nem olyan fontosak az embereknek. Régen az otthonok unalmasabbak voltak. Ma viszont ott a Netflix és a kedvenc sörök a hűtőben. A brit kormány megpróbálja újraéleszteni a hagyományt. Ismét izgalmassá tenni a pubokat plusz funkciókkal. Akár postával vagy könyvtárral.
A Pub Is the Hub nonprofit szervezet link puboknak segít bővíteni a szolgáltatásukat. 2013 óta a kormánytól több mint 500 ezer fontot kapott. Köztük egy most bejelentett 188 ezer fontos projektet. Ezzel 76 új pubba visznek szolgáltatásokat több felé Angliában. Beleértve könyvtárakat, zöldségest, gyerekeknek játékkuckókat.
Az új szolgáltatások indítása több szempontból is kívánatos. Növeli a jólétet. Új munkahelyeket teremt, feladatot ad a beszállítóknak. Tanfolyamokat is lehet majd helyben tartani. Emellett a pubok továbbra is kínálnak majd sört és ételt. Egy jó árukapcsolásnak tűnik sörrel a kézben postán sorban állni. Vagy esetleg sörözés közben könyveket olvasni. (ref.: Habók Lilla)

A könyvtári vezetők legfontosabb személyes tőkéjére kérdeztünk rá a múlt héten. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
5 pozícióból fakadó hatalom
3 szakismeretből, tudásból fakadó hatalom
12 személyes kapcsolatokra alapuló hatalom
2 anyagi javaiból fakadó befolyás.
Az adatok alapján a hatalomkultúrára jellemző személyes kapcsolatok rendszere látszik 50%-kal kicsúcsosodni, melyet a pozícionális hatalom követ. A vezetők önmagukban való minőségét nem tartjuk jelentősnek, ami nemcsak a vezetőkiválasztás mechanizmusára, hanem a tudás megbecsültségére, valamint a könyvtárosképzés és (a vezetői) továbbképzések minőségére is utal. Mivel ugyanezt a kérdést 2013-ban is feltettük, ismét módunk van az összehasonlításra. A diagramot ld.: link .
A leginkább szembeötlő változás, hogy a kapott adatok alapján visszaesni látszik a korábban sem túl jelentősnek tapasztalt vezetői személyes minőség. (MG)

"Nem tudom, hány szülő (akár szó szerinti, akár képletes) ért valaha célt azzal, hogy megpróbálta lebeszélni a gyerekét a kedvenc szórakozásáról, és áttéríteni Tolsztojra, de gyanítom, számuk a nullához konvergál.
... a jelenkori társadalom sokunk számára elérhetetlenné tette a felnőttlét örömeit: a családalapítást, az otthont, az utazást, az efféléket. Évtizedeken át végzünk lélekölő munkát a minket rendszerszerűen kizsigerelő vállalatoknak, miközben rég nem bízhatunk sem a gazdaságban, sem a politikában, de még abban sem, hogy a bolygó egyáltalán élhető hely lesz ötven év múlva. Az előző generációk bölcsessége, hogy tudniillik "dolgozz keményen, és biztosan meglesz az eredménye", nem érvényes többé." link

Rabbi Zsolt link közelmúltbeli Könyvtáros kompetenciák a horvátországi magyarság szolgálatában c. előadásában (MKE-konferencia, néhány hete) egyebek mellett szólt a Pélmonostori Városi Könyvtár link kutyabarát voltáról. A helyet a bejárat mellett matrica is tanúsítja (a fotókat ld.: link ). A legtöbb könyvtár legfeljebb a segítőkutyákat engedi be (azt is csak azért, mert törvényi kötelezettség).
Kapcsolódó: Újabb budapesti üzletközpont vált kutyabaráttá.

A KIT jónak tartja, hogy
- olvasói közvetlenül is befolyásolhassák, milyen hírek jelennek meg benne, illetve
- tükrözze olvasóinak véleményét is.
Ezért 2011. novemberében kétféle szavazást indítottunk:
1. A KIT Hírlevél elején a megrendelők arra szavazhatnak, hogy a következő lapszámban melyik (általában három és szinte mindig angol nyelvű) cikket ismertessük röviden a következő lapszámban. Pongyolán fogalmazva referátumnak nevezzük az így olvasható anyagot, de sokszor inkább az ajánlott cikk egy lényeges gondolatának kiemelése történik. A referálást az utóbbi években Habók Lilla végzi.
2. A KIT-portálon hetente kínálunk kis szakmai szavazásokat. Ezek funkciója figyelemfelhívó. Nem lehet ugyanis 30-60 szavazat alapján megalapozott képet alkotni a szakma belső viszonyaira. Ugyanakkor - alig lévén mérvadó szakmai felmérés - felelőtlenség lenne lesöpörni az asztalról e szavazások eredményeit. Sokkal inkább mérvadó, reprezentatív, tudományosan megalapozott feltárásokat lenne érdemes indítani az izgalmasnak bizonyuló témákban.
E mini felmérések eredményei gyakran jelennek meg diagramos formában akár 9 évre visszamenő adatokkal a Facebook Könyvtáros csoportjában. (MG)

Az Unit, mint a norvég felsőoktatási és kutatási konzorciuma, valamint az Elsevier globális információelemző üzletága kísérleti nemzeti licencben állapodott meg, amely a norvég kutatók számára hozzáférést biztosít a globális tudományos kutatási forrásokhoz, egyúttal a norvég kutatást a nyílt hozzáférésű közzététel (OA) révén elérhetővé teszi.
A pilot projekt két évig tart. Hét norvég egyetem és 39 kutatóintézetnek a kedvezményezett: hozzáférnek az Elsevier világszínvonalú tudományos ismereteinek platformjához, több mint 2500 folyóirat 16 millió publikációjához az Elsevier és partnereinek terméséből. Lehetővé teszi továbbá a norvég kutatók számára, hogy közleményeiket a nyílt hozzáféréssel tegyék közzé. (UNIT)
A hírt az MTA EISZ is közzétette Facebook-oldalán. A magyar kutatók 2019. január óta nem férnek hozzá az Elsevier szolgáltatásaihoz, köztük a Scopus hivatkozáselemző adatbázishoz sem, amely alapján nagy egyetemi rangsorok készülnek. (MG)

A Wikipédia szerkesztésébe szinte bárki bekapcsolódhat: minden hónapban húszezer új tag regisztrálja magát a felületen. Az angol nyelvű változatban 130-140 ezren vannak, akik havonta legalább egy szócikket készítenek. (A Wikipedia Foundation nem ellenőrzi a szócikkeket, csupán a részvételt és a személyes adatok védelmét szabályozza.)
A könyvtárak szervezeti partnerként a tudásbázisukat és a kapcsolatrendszerüket tudják segítségképpen felajánlani. Ha meghatároztuk, milyen tevékenységgel (pl. szócikkíró maratonnal, egy bizonyos témának szentelt szerkesztői csoport létrehozásával stb.) kívánunk hozzájárulni a Wikipédia építéséhez, fontos, hogy olyan önkénteseket toborozzunk a projekt számára, akik motivációval, szabadidővel és jó képességekkel rendelkeznek. Érdemes szem előtt tartani, hogy az emberek csak olyasminek szentelnek sok energiát, ami a leginkább közel áll hozzájuk. Célszerű, ha felkeltjük az érdeklődést a közösségben működő, a könyvtárral már kapcsolatot ápoló más önkéntes csoportok körében is - ilyen lehet a helyi történeti egyesület, esetleg jótékonysági csoport. Ezek lehetnek a legjobb szövetségesek, hiszen a Wikipédia egy kész, többnyelvű platform, ahol az emberek érdeklődésüknek és szakértelmüknek megfelelően, a könyvtárral közösen dolgozhatnak a szócikkek tartalmának javításán. Jobb eredménnyel kecsegtet a projekt abban az esetben, ha előre meghatározzuk a leendő önkéntesek szerepét.
A szerzők a Wikipédia könyvtári stratégiába való illesztésének három megoldását mutatják be, ezek rendre a munkatársakra, a helyi Wikipédia-felelősökre és a diákokra építenek. Tény, hogy az önkénteseknek és a munkatársaknak a bevonását szolgáló fenti modellek még nem igazán kiforrottak. Csak 2010-2011 óta foglalkozik ezzel a nemzetközi Wikipédia-közösség, vagyis még csak próbálkozások történtek arra, miképp lehetne jobban szolgálni a könyvtárak és a Wikipédia közös érdekeit. Együtt kell arra törekedni, hogy a megfelelő szerzők bekapcsolódjanak a projektbe a közös tudás fejlesztésének érdekében. (Murányi L.)

A cikk egy tudományos projekt eredményeit ismertetve áttekintést nyújt a Holland Nemzeti Könyvtárban zajló webarchiválási tevékenységekről, illetve magáról a gyűjteményről. A webarchiválás a nemzeti könyvtárban 2007-ben indult el, eredetileg mintegy ezer válogatott honlap megőrzésére, amely szám mára már elérte a tizenkétezret is. A webaratásra az egyes honlaptípusok jellegéhez illeszkedően különböző gyakorisággal kerül sor. Szerzői jogi okok miatt az állományhoz való hozzáférés korlátozott, csupán az intézmény olvasótermeinek kijelölt számítógépes termináljain lehetséges. A könyvtár emellett szeretné felhasználóit arra biztatni, hogy létrehozzák saját webes gyűjteményeiket is. A hosszú távú megőrzés követelményrendszerét a könyvtári webarchívumra vonatkozóan az Open Archival Information System (OAIS) modellnek megfelelően, az ISO 14721:2012 szabvány szerint dolgozták ki.
A nemzeti könyvtár együttműködési hálózatot alakított ki a webarchiválásban érdekelt többi holland intézménnyel. Az egyes intézményeknek, illetve a webarchívumokat használó kutatóknak is tisztában kell lenniük a gyűjtőköri korlátokkal és a gyűjtemények közötti különbségekkel az eltérő gyűjtőköri elvek, illetve a felhasznált technológia vonatkozásában. Történeti szempontból is fontos a pontos összkép és a felelősségi körök rögzítése. Mint ahogyan a világháló, úgy a webarchívumok gyűjteményei sincsenek országhatárokhoz kötve. Állandó igényként merül fel tehát a nemzeti kontextusban kialakított gyűjteményekben tárolt információk megosztása nemzetközi együttműködések keretében is. (Hogyan tudjuk fejleszteni a webes gyűjteményünket? A Holland Nemzeti Könyvtár webarchiválási tevékenységének értékelése (2007-2017); ref.: Németh M.)

A könyvajánló egy nagyon személyes dolog, ahhoz pedig, hogy valakinek egy igazán testhezálló olvasmányt tudjunk ajánlani, nagyon sok szempontot kell figyelembe vennünk. Ilyen például az olvasási szokások és az egyéni ízlés mellett a családi háttér vagy a munkahelyi körülmények kérdése. Az oregoni Multnomah Megyei Könyvtár munkatársai úgy vélik, hogy egy ilyen személyes kapcsolat megteremtéséhez az egyik út a tetoválásokon át vezethet. Az egész egy 2011-es közösségimédia-kampánnyal kezdődött, melynek során arra kérték a könyvtárhasználókat, hogy meséljenek magukról, hogy az alapján aztán könyveket ajánlhassanak nekik. Az olvasók nagy lelkesedéssel fogadták a lehetőséget, és személyes történeteket osztottak meg magukról a világhálón keresztül. Ez ahhoz vezetett, hogy a könyvtárosok új módszerekkel kezdtek kísérletezni a közösségi média és a könyvajánlók összekapcsolására. A tetovált olvasóknak szóló ajánlók kampányát a megyei könyvtár 2016-ban indította. Arra kérték a Twitter- és Facebook-követőiket, hogy küldjenek egy fotót a tetoválásukról, és írják meg annak háttértörténetét. Amikor valaki jelentkezett egy fotóval és egy történettel, a munkatársak ötfős csapata összeült átbeszélni a továbbiakat, és szubjektív szempontok alapján kiválasztották az általuk leginkább a tetováláshoz illőnek ítélt könyvet. Az eredményt a közösségi médiában is közzétették. Egy boszorkányfejes tetováláshoz például Delia Sherman Young Woman in a Garden című, természetfeletti meséket tartalmazó könyvét párosították. Egy lángokkal borított üllő nyomán Matthew Crawford Shop Class as Soulcraft: An Inquiry into the Value of Work című művét ajánlották, amely a kétkezi munka újraértékelésének fontosságát hangsúlyozza. Néhány történet egészen szívszaggató volt, mint például az a pillangós tetoválás, melyet "A szív sosem felejt" felirat kísért. A tulajdonosa elmondta, hogy ez egy olyan szerettére emlékezteti, aki már nincs az élők sorában. Így neki Rachel Naomi Remen My Grandfather's Blessings: Stories of Strength, Refuge, and Belonging című könyvét ajánlották. Közel 400 fő osztott meg képet a kampány során; volt olyan, aki Braziliából jelentkezett. (Olvasmányajánlás a használók tetoválásai alapján; ref.: Jávorka B.)
Néha a tetovált emberek úgy érezhetik, mintha kizárnánk vagy nem fogadnánk szívesen őket - mondja Williamson. - Így elérhettünk egy csoportot és tudatosíthattuk bennük, hogy a könyvtár egy menő hely. Nem ugyanaz már, mint amiből kitették a szűröd tinédzserként. (ref.: Pintér-Tót Barbara)

Újjáépítik Tatabányán az ötvenéves József Attila Megyei Könyvtárat, a csaknem három milliárd forintos beruházás alapkövét szerdán helyezték el.
Rétvári Bence szólt arról is, hogy a szakkönyvtárak állománya 12 százalékkal bővült az elmúlt években, a szépirodalmi kötetek száma 2010 óta 10 százalékkal emelkedett és csaknem harmadával több gyermek- és ifjúsági kötet jelent meg.
A felnőtt könyvtár a jelenlegi olvasótermi pavilon kétszintessé alakításával bővül. A földszinten közösségi tér jön létre: magazinolvasóval, kávézóval, gyermekkönyvtárral, internetező asztalokkal. Itt kapnak helyet a beiratkozás és a kölcsönzés helyszínei, valamint a legnagyobb érdeklődésre számot tartó állományrészeket tartalmazó, szabadpolcos olvasóterem.
Az egy légterű helység felső szintje a nyugodt olvasás és kutatás tereként működhet. Ide kerül a helyismereti, a helytörténeti és a muzeális gyűjtemény, valamint egy kutatószoba és a megye könyvtárosainak képzését szolgáló oktatóterem.
Az olvasói térben zene- és médiatárat, valamint internet-hozzáférési pontokat alakítanak ki, valamint megépül egy előadóterem és egy oktatóterem, ahol a könyvtár nyitvatartási idejétől függetlenül szakmai konferenciákat, továbbképzéseket, gyermekfoglalkozásokat és egyéb a nagyközönség érdeklődésére számot tartó rendezvényeket tarthatnak.

Ez persze így álhír! De azért jó arra, hogy elgondolkodjunk: biztos, hogy feltétlenül könyvtárosok kellenek a megüresedő könyvtári munkahelyekre?
A közelemúltbeli MKE-konferencián a geográfus végzettségű Szőcs Endre igazgató (Székelyudvarhely) mutatta be, hogy könyvtárának látogatottságát hogyan futtatták fel digitális planetárium, 3D-nyomtató, drón stb. segítségével. Vajon könyvtáros végzettséggel mekkora esély lenne hasonló "deviáns" cselekedetekre?
A "geográfus", mint szakismeret persze cserélhető akár élelmiszertechnológusra, vagy más foglalkozásra is, lényeg az idegen tudás, más szemlélet, amely kreatívan kiegészítheti a könyvtáros munkatársak szemléletét.
Ez a lehetőség segíthet abban, hogy szokatlan kapcsolatok birtokában a könyvtár minél inkább beleilleszkedjen környezetének információáramlásába. Megkérdőjelezi ugyanakkor azt az állítólag készülő életpálya-modell által is támogatott szemléletet, mely szerint a könyvtáros élethossziglan könyvtáros maradjon, illetve hogy a könyvtárban alapvetően a könyvtáros tudást becsüljük meg.
Természetesen nem kell attól félni, hogy az "idegen" szakmák képviselői "elveszik" a könyvtáros munkáját. Egyrészt, mert a szakmai képzés lerobbantása miatt gyorsan növekszik a munkaerő-hiány, másrészt pedig a könyvtárban lévő változatosabb tapasztalat izgalmasabb kínálatot hozhat.

10 gyerekkönyvet mutat a Penguin Random House oldala, amelyek megmozgatják a fantáziát. Mint írják: a könyvtárba járás mindig kaland, és ezek a képkönyvek bizonyítják, hogy milyen izgalmas is lehet. Egy csirke bevezet a mesélő órákba, a T. Rex hátán lévő könyvespolcokon keresztül a vadon élő vadállatokig ezek a mesék emlékeztetnek arra, hogy a könyvtár varázslatos hely, tele lehetőségekkel és szórakozással. (ref.: MG)

A tanulmány azt vizsgálja, hogyan jelennek meg azok a könyvek a spanyol közkönyvtárak katalógusaiban, melyeknek témája áltudományosnak tekinthető, illetve miként is vélekednek ezek a művek az áltudományról. Kiépítésre került egy adatbázis, amely az ilyen művek abszolút és relatív mennyiségét is elemzi az összes spanyol könyvtári katalógusban. Az eredmények egy alacsony, ám mégis aggodalomra okot adó arányt, 0,15%-ot mutattak ki a különböző áltudományos témájú műveket illetően, s a számokból kiderül az is, hogy a könyvtárakban jelenlévő legelterjedtebb áltudomány-terület az asztrológia. A tanulmány rámutat a homeopátia fenyegetésére is, hiszen erről az álterápiáról 20-szor annyi tételt találunk a spanyol közkönyvtárakban, mint a kemoterápiáról. (Az áltudományos művek jelenléte a spanyol közkönyvtárak katalógusaiban: bibliometriai elemzés; autoref.)

A mindennapok során gyakran találkozunk olyan tényállításnak álcázott xenofób vagy rasszista előítéletekkel, mint például az, hogy "a muszlimok erőszakosak", "a magyarok szervilisek" vagy "a cigányok lopnak". Félretéve a témával kapcsolatos érzelmeinket és ideológiai meggyőződéseinket, nem zárhatjuk ki azt a lehetőséget, hogy a sztereotípiák igazak is lehetnek. De egyáltalán mit jelent az, hogy egy sztereotípia igaz? Erre meglepően nehéz válaszolni. Nem kevésbé fontos kérdés: ha vannak igaz sztereotípiák, akkor morálisan hibáztathatjuk-e a beszélőt akkor, amikor ilyen állítást tesz? (...)
A morálisan helyes megközelítés az, hogyha minden esetben ragaszkodunk az expliciten kvantifikált mondatokhoz, azaz kizárólag úgy fogalmazunk ilyen kijelentéseket, hogy kerüljük a generikus formát, a homályos "általában", "legtöbb", "valószínűleg" kifejezéseket; és konkrét számadatokat, százalékokat, statisztikai adatokat használunk helyettük. Így elkerülhetjük a félreértéseket, és a destruktív gyűlölködés helyett a ténylegesen fennálló társadalmi problémákról valódi, termékeny párbeszédet folytathatunk.

A Pál utcai fiúk nyomában címmel mobilapplikációs séta készült Ferencváros és Józsefváros közös finanszírozásában. Az okostelefonos interaktív séta segítségével Molnár Ferenc világhírű regényének helyszíneivel lehet megismerkedni. Bácskai János polgármester elmondta, hogy a mobilapplikáció, ez a 21. századi találmány közelebb hozza az olvasást a mai ifjúsághoz. "A 19-20. század fordulója körül még lóvasút járt az Üllői úton, de a két kerület, Ferencváros és Józsefváros életét akkor és ma sem választotta el semmi, csak a közigazgatás" - mondta.
Sára Botond Attila, a VIII. kerület vezetője pedig arról beszélt, hogy a digitalizált módszerek új alapokra helyezik a magyar oktatási rendszert, a tanulás könnyebb és élvezetesebb lesz így. "A két kerületben ma is a regény helyszínein éljük mindennapjainkat" - mondta.
A Guide@Hand Budapest mobilapplikáció 2011-ben indult, és egy kutatási projekt részeként valósult meg. Az ebben elérhető legújabb séta az MTA SZTAKI eLearning osztálya és a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény fejlesztésében jött létre. Márkus Zsolt László, az MTA SZTAKI eLearning osztályvezetője azt mondta a bemutatón, hogy a Guide@Hand már körülbelül 250 hasonló, budapesti sétát hotott létre.
"A Pál utcai fiúk nyomában séta az ingyenes applikáció letöltése után a sétalistában érhető el, így a séta során már nincs szükség internetre, csak GPS-re" - mondta. Gönczi Ambrus, a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény vezetője azt is elmondta, hogy az új séta a Nemzeti Múzeum elől indul, átmegy a Kálvin téren, az iskolán, a Práter utcán, majd az Üllői út túloldalán a Mária utcába jutunk el, utána a Pál utcába, a Nagytemplom utcába (ahol a Grund volt), a Tömő utcába, végül az Illés utca 25., a Fűvészkert elé jutunk.

Az Egyesült Államokban 2009 óta több tízezer könyvcserélő doboz vagy könyvszekrény van forgalomban, amelyek jelentős részét a könyvtárak üzemeltetik. A dobozokat parkokban, utcasarkokon, strandokon, kórházakban állították fel, azokba bárki helyezhet el vagy vihet el belőlük könyveket. A mozgalom neve Little Free Libraries, s a "kis ingyenes könyvtárak" leginkább a szegénységgel és a bűnözéssel erősen sújtott Detroitban terjedtek el; három évvel a bevezetést követően a városban összesen 500 egység szolgálta a lakosságot, amelyek közül 97-et közvetlenül az iskolák mellett helyeztek el.
Kérdés, hogy mindez kiegészítése vagy versenytársa-e a közkönyvtári szolgáltatásoknak. A "kis ingyenes könyvtárak" népszerűsége mindenesetre töretlen. Becslések szerint világszerte kb. 60 000 egység található, amelyeknek 90%-a az Egyesült Államokban van. Itt összesen 600 könyvtár foglalkozik kis könyvcserélő dobozok kihelyezésével, a hagyományos szolgáltatások mintegy kiegészítéseként.
A dokumentumokhoz való hozzáférés kétségkívül bővült, a könyvek minősége ugyanakkor sokszor elmarad az elvárhatótól. Sokan csak olyan könyveket tesznek bele a dobozokba, amelyektől egyszerűen meg kívánnak szabadulni. Az olvasási lehetőségek szélesedése, valamint több könyv elérhetővé tétele azonban bizonyos, hogy inkább támogatja, mintsem hátráltatja a könyvtárak küldetésének teljesítését. (Ingyenes köztéri könyvszekrények: áldás vagy átok a közösség számára?; ref.: Tóth M.)

Hatéves voltam, amikor nagyapám meghalt, de megmaradt bennem egy kép róla, amikor szinte könnybe lábadt szemmel emlékszik vissza, hogy milyen boldog volt anno a rövidáru-kereskedésében, amikor a vevője megtalálta a vágyott szövetet. A vevőd boldogsága a te boldogságod, a vevőd sikere a te sikered.
Az első munkahelyemen, a Geofizikai Intézetben is ez a mottó lett volna írható a szakmai sikereim mögé. Programozó kollégáim a szoftverünkre voltak büszkék, míg én sokkal inkább arra, hogy a geofizikusok használták is a szoftvert, és ez segített nekik hamarabb megtalálni a keresett bauxitot.
Ezt a szellemiséget sikerült megteremteni a Graphisoftban is, ami szintén sikernek nevezhető. A programozóink nem arra büszkék, milyen jó programot írtak, hogy az milyen ügyesen használja a processzort, a memóriát, stb., hanem azokra a szép épületekre büszkék, amelyeket a vevőink terveztek a szoftverünkkel.
Ez az igazi mérőszáma a sikernek: mennyire használják a termékedet, mennyire szeretik azt a vevők, és így mennyivel járultál hozzá a világ szebbé, jobbá tételéhez. És persze az is része a sikernek, ha ezt jól meg is fizeti a piac.

Ha veszünk 100 madarat ugyanabból a fajból, akkor mondjuk 95 az általános minta szerint viselkedik, vonul és költ, így biztosítva a faj stabilitását. De mindig van néhány olyan egyed, a madárvilág Scott kapitányai és Kolumbusz Kristófjai, akik nem bírnak magukkal, és a faj elterjedési területét elhagyva megnézik, mi van a kék horizonton túl. Mivel az északi félteke szárazföldi területeinek nagy részét 10 ezer évvel ezelőttig a jégkorszak uralta, ezek a próbálkozó egyedek évezredeken keresztül elpusztultak, ám amikor visszahúzódott a jég, kialakult egy hatalmas üres, zöld táj, az Afrikából érkező próbálkozók életben maradtak, és elkezdtek szaporodni. A legutolsó jégkorszak tízezer éve véget ért, mivel azonban az evolúcióban ez az idő szinte semmi, a legtöbb madarunk még nem tudott alkalmazkodni az évenkénti "kis jégkorszakhoz", amit mi télnek hívunk, ezért ősszel visszarepül a melegbe, de például a cinege vagy a verébfajok már adaptálódtak a téli viszonyokhoz.

Vissza '89-be! - Az Országos Széchényi Könyvtár fotókiállítása a rendszerváltás korát tárja elénk. Mobilapplikációs alkalmazással szólaltathatjuk meg a fényképeket, a korabeli képeslapokkal pedig valódi üzenőfal készül a kiállítás ideje alatt. Az Országos Széchényi Könyvtár EMLÉKKÉPEK'89 - Egy új korszak határán című interaktív fotókiállítása a rendszerváltás személyes emlékeit igyekszik bemutatni.

Egyre nagyobb gond Magyarországon a sokoldalú információ elérése. Ez nagyban hátráltatja a könyvtári tájékoztatás sokszínűségét is. (MG)
- A Riporterek Határok Nélkül (RSF) friss jelentése szerint Magyarország a tavalyihoz képest is 14 hellyel hátrébb, a 87. pozícióba került a sajtószabadsági rangsorban. Ezzel a 180-as listán a "problémás országok" közé sorolódott.
Magyarország bekerült a problémás országok közé. Tavaly se volt fényes a helyzet, mostanra azonban már problémás országok közé csúsztunk a nemzetközi újságírószervezet listáján. "A legfontosabb kritikus sajtótermékeknek be kellett zárniuk, míg a többiek függetlenségét folyamatosan veszélyezteti a kormányhoz közelálló oligarchák jelenléte a vezetőségben, a részvényesek között vagy éppen a pénzügyi intézményekben, melyek finanszírozzák őket" - írták. (Napi)
Kapcsolósó: A Mészáros-birodalomba betagozódott hirdetési cég egyoldalúan és azonnali hatállyal, jogszerűtlenül mondta fel a kiadónkkal kötött szerződését. A HVG és a hvg.hu munkatársai csütörtök délután a Széll Kálmán téren tartottak villámcsődületet, hogy bemutassák: a Mahir Cityposter Kft. döntése értelmében a hetilap mely címlapja nem kerülhetett már ki ország hirdetőoszlopaira. (HVG)

Az irányelvvel biztosítani akarják, hogy az internetes vállalatok a jelenleginél többet fizessenek a felhasznált tartalmak után a művészeknek, a zenészeknek és a hírszolgáltatóknak. A kisebb platformokra és a startup cégekre enyhébb előírások vonatkoznának, mint például a YouTube-ra vagy a Google-ra. A Wikipediához hasonló, nem kereskedelmi célú oldalak pedig automatikusan kívül esnek majd a szerzői jogi szabályozásnak alávetett tartalmak körén.
A frissített irányelv nem tér ki arra, hogy milyen eszközök szükségesek a jogsértő tartalmak eltávolítására, csupán meghatározza, hogy nem lehetnek az internetes platformokon illegális, szerzői jogi védelem alá eső tartalmak. Ha mégis ez történik, a jogtulajdonosok pert indíthatnak.
A korábbi tervezetek leginkább vitatott pontját a valamilyen formában szerzői jogi védelem alá eső tartalmak törlésére vonatkozó előírások jelentették. Noha ezen végleges egyezségben már nincs szó kötelező előzetes szűrésről, sok bíráló szerint a platformok valószínűleg így is algoritmusokat fognak bevezetni, hogy megfeleljenek az új szabályoknak.

Szokott Ön titokban könyveket szagolgatni? Netán olykor meg is ölelgeti őket? Esetleg párbeszédet folytat a szereplőkkel? Ha a válasza igen, megnyugodhat, nincs ezzel egyedül! Egy olasz nyelvű magazin felméréséből ugyanis kiderült, hogy a szenvedélyes olvasók szinte mindegyikének vannak mások számára talán furcsa és érthetetlen szokásai. Ennek oka, hogy az olvasás olyan bensőséges tevékenység, amely tevékenység közben elmerülhetünk fantáziánk titkos világában, ahol sokkal szabadabbnak érezzük magunkat, mint a való világban. Nem csoda hát, hogy az olvasók többségének kialakulnak sajátos szokásai - nézzünk meg most ezekből egy csokorra valót!
- A könyv illata - Egy bibliofil egyén számára mi is lehetne ellenállhatatlanabb egy vadonatúj, a nyomdából éppen csak kikerült könyv lapjainak illatánál? Azt hiszem, sokan ismerjük ezt az élményt, és ezen a téren a modern technológiának esélye sincs, hiszen e-bookot szagolgatni, ugyebár, nem ugyanaz. Egy hölgy ezt írta: "Ahogy a kezembe veszek egy könyvet, rögtön kinyitom és beleszagolok a közepébe. Egyszerűen ellenállhatatlan!" Apropó: mit szólnának egy könyvillatú parfümhöz?
- Egy csók, egy ölelés - Akadnak, nem is kevesen, akik el sem tudják képzelni, hogy bárhová elinduljanak anélkül, hogy legalább egy könyv ne lapulna a táskájukban, sőt, némelyek jelezték, néha meg is ölelik, csókolják az igazán szívükhöz nőtt példányokat.
- Végtelen történet - Megfigyelhető az is, hogy az olvasás valóságos függőséget képes kialakítani, s ahogy többen is írták, amint eljutnak az utolsó fejezetig, erős késztetést éreznek, hogy párhuzamosan egy új könyvbe kezdjenek, csak hogy véletlenül se maradjanak egy pillanatra se betűk nélkül. (...)

Már a csapból is folynak az olasz, francia, kínai, thai, indiai és egyéb konyhák receptjei, de a horvát konyha remekeit méltatlanul mellőzik. Remélem, hogy a blogom "hézagpótlóként" szolgál majd a Magyarországon közkedvelt "népek konyháinak" gasztronómiai palettáján. Az autentikus horvátországi ételek receptjei mellett igyekszem majd begyűjteni és közzé tenni a magyarországi horvát kisebbség gasztronómiai gyöngyszemeit is.

Az Indulj! felfedezésre váró, vagy épp ismert helyeket mutat be más megközelítésben, tippekkel, tanácsokkal és rengeteg történettel.
Miként eredhetünk Dublinban négy irodalmi Nobel-díjas (és további ismert szerzők) nyomába? Miért lett Chicago az art déco felhőkarcolók fellegvára? Hogyan épül fel az ország ötödik legnagyobb, ám pusztán egy hétig álló "városa", a Sziget fesztivál? Hol foglaljunk, ha itthon keresünk formabontó szálláslehetőséget és hogyan válasszunk gyerekbarát szállodát? És vajon melyik az az ország, amely birkákra szerelt mobiltelefonnal feltérképezett street view-val kampányol?