A Magyar Könyvtárosok Egyesületének éves vándorgyűlése rendszerint megad egy mottót. A 2019. évi "Hiteles hely - mindenhol, mindenkinek" kapcsán készült ez a 4 oldalas anyag, mely letölthető innen: link .
Ez az anyag döntően pr- ismeretek és a KIT Hírlevélben megjelent, általa forrásként talált adatokra támaszkodik. Sajnos nem támaszkodhat sok, a szakmai hitelességet mélyen érintő, el nem készített (esetleg nyilvánosságra nem került) szakmai tanulmányra. Ez utóbbiak helyett többször saját, kevésbé reprezentatív adatokat kénytelen használni, fenntartva a tévedés jogát. Hiszi ugyanakkor, hogy a téma fontosabb annál, minthogy megvárjuk a pontosabb adatok elérhetővé válását. Emellett apropót kínál a téma megvitatására.

(frissítve) Úgy tűnik, hogy rendre nagyon kicsi az átfedés a vándorgyűlési mottók és a felhozott témák között. Inkább az a meglepő, ha az előadások kapcsolódnak a mottóhoz. E szervezési gyakorlat lehetővé teszi, hogy az izgalmas, érdekes mottó-témát úgy pipáljuk ki, hogy közben át sem gondoltuk. Az előadók úgy beszélhetnek saját gyakorlatukról, bemutatkozásáról, hogy áttekintenék azt egy külső szempont tükrében is. Érintetlen marad a valóság és az arculat közötti feszültség - mivel fel sem tűnik. A helyzetet súlyosbítja az is, hogy krónikusan nincsenek betervezve az előadások utáni diskurzusok. - Ennek következménye kitűnik egy néhány éve végzett fiatal budapesti könyvtáros magánba küldött észrevételében is, melyet engedéllyel, de név nélkül közlünk. (MG)
- "Elolvastam a négyoldalas szösszenetet [link ], aztán megnéztem a vándorgyűlés programfüzetét, ám valahogy nem sikerült a kettő között közös halmazt találnom.
A címek alapján nem jöttem rá, hogy egy könyvtár mégis mitől hiteles hely. Egy-két előadásra talán rá tudtam volna húzni, de amúgy nem sok köze van a címnek a témákhoz. Szóval máris paradox maga a vándorgyűlés is, ugyanis nem hiteles.
Ez, ha még hozzávetem a könyvtári tabutémák listáját ami a négyoldalasban volt, [Könyvtári Nemzeti Tabu Adatbázis - béta változat (KNTA) link ], akkor az külön is vicces, mert most is vannak olyan témák, amikről pont, hogy a vándorgyűlésen kellene beszélgetni és egy szó nem esik róluk. Megint nincs más benyomásom az egészről, minthogy idősebb kollégák (és elvétve néhány fiatal, akit berántottak az egyetemről) elmennek X helyre az országban, elszórakoznak négy napig, majd úgy csinálnak, mintha ez az egész szakmai lenne, holott évtizedek óta ugyanazok a témák mennek - más-más köntösben." [Egy néhány éve végzett fiatal budapesti könyvtáros]

A Hogyan vehetjük komolyan az MKE-vándorgyűlés mottóját? - Gondolatok a "hiteles hely" apropóján link v. anyag kapcsán gyűlt össze beszélgetésre egy kis csapat a székesfehérvári vándorgyűlésen. Az elhangzottakból szemlézünk:

Czupi Gyula: Hermann Róbert frissen hallott előadását idézve: vannak laikusok, félőrültek és teljesen őrültek az információ közvetítésében. Ez felerősíti a könyvtár tájékoztató-orientáló munkájában az ellentmondást: egyfelől mindent mutasson be, másfelől tudatosan alakítsa állományát. Krekó Péter Tömegparanoia c. könyvében hívja fel a figyelmet a "csak azt veszem észre, ami engem igazol" csapdára. Ezt erősíti a szűrőbuborék jelensége is. Ennek kipukkasztásában segíthet a könyvtár. De csak nagyon finoman, mert - mondjuk pl. a laposföld-hívőt erősebben orientálva az őt nem alátámasztó tudományos források felé akár az ellenkezőjét érheti el a "felvilágosítás". Javasolhatjuk: milyen érdekeset olvasson még el az olvasó. A helyzet azonban nem kedvező: pl., mert egyre gyakrabban magának az érvelésnek nincs értéke.
Baj, hogy nagyon elutasítóak vagyunk a hülyeségekkel szemben. Ez meggátolhatja, hogy azok képviselői hozzánk forduljanak. Így nem alakulhat ki párbeszéd sem.

Maurer Péter: Azzal, hogy az internetes fórumokon mindenki mindenhez hozzászólhat, a könyvtárosnak lövése sincs, honnan is jöhet a használó gondolata. Az Encyclopedia Britannica jó gyakorlata volt, hogy az érintett szakemberektől rendelte meg a szócikkek kidolgozását, pl. a Magyarországról szólóakat magyaroktól. A könyvtárban nem feltétlenül könyvtáros tájékoztató, hanem a szakterület ismerőjére van szükség a hitelességhez. Kérdés, tudja-e közvetíteni ezt a könyvtáros? A könyvtár, ha nem is tud teljesen hiteles lenni, a tájékoztatásban korrektséget még megcélozhatja.

Nemes László: A források tekintetében hitelesség elsősorban levéltárak és a múzeumok esetében nyilvánvaló, mivel ők dolgoznak primer adatokkal. Egyetértve az előttem szólóval könyvtárnak nem feladata, hogy döntőbíró legyen, a tekintetben, hogy egy szakirodalom hiteles vagy sem, ez a a tudományos közösség feladata, amelyet viszont a könyvtárosoknak követnie kell. De vannak olyan területek, ahol igen is hitelesít, pl.: az OSZK a webaratást tekintve, amikor azt mondja: ekkor és ekkor így látta a webet.
Ha a könyvtár hiteles hely, azt egy külső, független auditor állíthatja. És persze a következő lépésben felmerül a könyvtár auditora auditálásának kérdése is. - Az információs műveltséget pedig be kell vezetni az alapoktatásban.

Maurer Péter: A minőségirányításnak nincsen köze a hiteles helyhez. Nincs könyvtári kirakatper, ami ezen a téren a lépést kikényszerítette volna. Futala Tibor mondta annó, hogy hogy régen a könyvtáros határozta meg, hogy mi a jó; a krimi mellé kölcsönözni kellett Jókait is, de ma már nehezen határozhatja meg a könyvtár a "tutit", szerintem nem is lenne jó. A Czupi Gyula által mondott finom orientálás lenne a jó. A könyvtár megpróbál kibújni a politikai nyomás alól. (Az elhangzott észrevételek közlését következő lapszámunkban folytatjuk.)

Négy helyszínen, tizenkét szekcióban folyatódott csütörtökön a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 51. Vándorgyűlése Székesfehérváron. A négynapos országos program keretében a könyvtárak jelenéről, fejlesztéséről, a mindennapi tevékenységekről, valamint a digitális kompetenciák fejlesztéséről is hallhatnak előadást a résztvevők. Az Alba Plaza előtti téren megnézhették a Miskolcról és Pécsről érkezett, népszerű könyvtárbuszokat is.
Kisplenáris üléssel folytatódott ma Székesfehérváron a MKE 51. Vándorgyűlése. A Vörösmarty Színházban elhangzott, hogy közel 100 millió a könyvtárak által kezelt dokumentumok száma. A személyes használatok számának nagyságrendje 20 millió fölötti, a távhasználat növekszik, meghaladja a 100 millió alkalmat. A kölcsönzött dokumentumok száma még mindig 24 millió fölötti. Kiemelten fontos és jó tendencia, hogy nő a 14 éven aluli könyvtárhasználók száma.
Sörény Edina, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Könyvtári és Levéltári Főosztály vezetője a könyvtárak 2014-2020 közötti helyzetéről tartott előadásában kiemelte: ennek a hatéves időszaknak egyik fő célja a könyvtárak társadalmi szerepvállalásának erősítése, a könyvtári rendszer hosszú távú működésének fenntartása és innovatív fejlesztése. A kulturális területen zajló fejlesztésekben szeretnék elérni, hogy tovább erősödjenek a korszerű, felhasználó-központú versenyképes országos könyvtári szolgáltatások, széleskörű jogszerű elektronikus hozzáférés biztosításával, valamint cél az is, hogy a könyvtárosok szaktudása folyamatos megújuljon, és munkájukat elismerjék.
A plenáris ülést követően szekcióülésekkel folytatódott a program. A Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház, a Hotel Magyar Király, a Székesfehérvári Törvényszék és a Vörösmarty Mihály Könyvtár adott otthont a 12 témakörben rendezett szakmai előadásoknak.
A Hotel Magyar Királyban "A hiteleshelyektől a hiteles helyi információszolgáltatásig" címmel a Helyismereti Könyvtárosok Szervezete ülésezett. Többek között megnézték Burján Zsigmond az Árpád kori Fehérvár jelentőségét bemutató "A Fehéredő múlt IV. - Az utolsó szó jogán" című filmjét. A Társadalomtudományi szekció előadója Rózsa Dávid, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárának főigazgatója volt, aki a könyves és könyvtáros világ közösségi médiában való megjelenéséről szólt. Bemutatta azokat a statisztikai felméréseket, amelyek az internet és azon belül is a közösségi média felhasználóiról szólnak, s jól mutatják, hogy egyre több időt töltenek az emberek a neten. A tájékozódás, a kapcsolattartás, a trendek követése mellett kis százalékban ugyan, de ott van a kulturális témájú megjelenések megtekintése is. Ez tehát egy jó lehetőség arra, hogy a könyvtárak nyissanak a közösségi média felé, figyelemfelhívó, különleges, gyorsan ?fogyasztható?, ám mégis tartalmas információkkal, megjelenésekkel.
A Vörösmarty Mihály Könyvtár Gyermekrészlegében Beniczky Eszter gyógypedagógus, TSMT terapeuta és tanítványa, Czirák Barnabás különleges előadását hallgathatták meg az érdeklődők arról, mivel segíthetik a könyvtárosok, hogy az autista gyermekeknek is élmény legyen a könyvtárlátogatás. Többek között elhangzott, hogy fontos a kézfertőtlenítő, a több ülőhely, a könnyen tisztítható, többszínű ülőpárna, az általuk is használható katalógus. Különleges feltétel lenne a túlzott kérdések mellőzése, és a vizuális megsegítés speciális kártyákkal. A gyógypedagógus felsorolását tanítványa saját tapasztalataival támasztotta alá.

Nem csak azt kell megkérdőjeleznünk: miért? Hanem azt is: hogyan és ki? Kitől és hogyan szerezték meg az információt? Hogyan fértél hozzá? Ki döntheti el, mihez férhetsz hozzá? Na és mihez nem? Ezek a kérdések vezették el a szerzőt a könyvtárhoz. A New York Egyetemen link Michelle Chan katalogizálót és Alexandra Provo metaadat könyvtárossal találkozott. Részletek az interjúból:
- Chan: a katalogizálás strukturált munka. Rendet tenni a tudás világában. Így hozzáférhetőbbé tenni. Ha egy régóta növekvő információhalmazról van szó, akkor kihívás a kulturális változásokat lekövetni. A Dewey Decimális Rendszer és a Kongresszusi Könyvtár osztályozási rendszerét sokszor kritizálják, hogy a torzítás már a fogalmakban megtalálható. Pl. a transznemű emberekről szóló diskurzus megváltozott. A terminológia egy része elavult. A katalogizálással is jelezni kellene a befogadást, társadalmi igazságosságot.
- Provo: sok szabály még az analóg világban keletkezett. Ezt próbálják adaptálni. A Kongresszusi Könyvtár szóhasználata ráadásul nagyon specifikus. Néha meggátolja bizonyos terminológiák bevezetését.
- A könyvtárosoknak egy radikális része a szabályokon keresztül változtatná meg a dolgokat. Például a Crit Lib csoport a kritikus gondolkodásra hív fel (link ). A legtöbb könyvtári rendszer tradíciókra épül, amik eltűnőben vannak. Pl. a katalóguscédulákat nem írják alá. Semleges dokumentumként készülnek. Pedig azokat is emberek készítik.
- Provo: A metaadatokban a változó jelentéstartalmakat hogyan lehet jelölni? Valami korábban pejoratív volt, de ma már nem az. A WorldCat valamelyest lehetőséget ad az adatok felülvizsgálatára. De csak egy kötött szerkezetből.
- Máskor a könyvtárosoknak kell önállóan döntést hozni a nevezéktanról. Kortárs alkotóknak kikérhetik a véleményét. Ez időigényesebb folyamat. Viszont különösen fontos például az amerikai indiánok filmjeinek katalogizálásakor. A Mukurtu fotókat, videókat, fájlokat tartalmaz (link ). Betekintést ad egy kultúrába. Felvetette az alkotók saját metaadat-készítés lehetőségét.
- Egy másik aggodalom az érzékeny kultúrák kapcsán a nevek használata. Sokan nem vállalják fel például nyíltan a szexualitásuk. Össze lehet gyűjteni, hogy egy szerző milyen néven publikál. Lehet hirdetni a nyílt hozzáférést. De nem mindig az egyetlen helyes út a szabad hozzáférés. (ref.: Habók Lilla)

Gyakori, hogy magyar könyvtári projektek részesei csak a projektek 1. lezárása és 2. sikere után kívánnak nyilatkozni. Ez a minta merev hatalmi kultúrára jellemző (vö. pl.: Gagarin repülésének utólagos bejelentése - kontra amerikai űrprojektek), ahol az emberek tartanak a projektek, kísérletek során bekövetkező hibáktól, eltérésektől. Így könnyebb az esetleges fiaskó eltussolása (menekülés a lehetséges negatív következményektől), emellett kevesebben tudják levonni a tanulságokat. (Eklatáns példa a témában a Csernobil minisorozat.) Az ilyen rendszer tehát saját magát gátolja a tanulásban és tombolja saját hitelességét. A tudományos kutatások hitelességének azonban lehetősége a kísérlet tervének, módszertanának előre bejelentése, illetve az felmérések adatainak nyílttá tétele. (MG)
- Az orvosi kísérletek aranystandardja: előre bejelentik, mit csinálnak, hogy később se vetüljön rájuk a gyanú árnyéka se, miszerint addig nézegették lelkesedésükben vagy éppen elkeseredésükben az adatokat, amíg nekik tetsző eredményt nem kapnak. (Utóbbinak még kormánytól és minden mástól független kutatóintézetekben is nagy a csábítása: egy kutatónak sokszor valóban könnyebb dolga van, ha az előre megsejtett eredményt kapja, főleg ha az kellemesen meglepő, de mégsem hihetetlen vagy éppen lélekölően negatív.) Ha a csapat előre megköti a maga kezét, hogy kiket hagy (vagy nem hagy) ki a mintából, milyen kimeneteket vizsgál, milyen statisztikákat közöl, akkor sokkal valószínűbb, hogy a statisztikai eszköztár tankönyvszerűen teszi a dolgát.
Ha valakinek elege van az egyrészt-másrésztező, mindenfelé lehetőséget egyszerre előrejelző, utólag pedig belemagyarázó, megindokoló szakértőkből és (akár matekos, akár szöveges) elméleteikből, jól teszi, ha a kísérleti eredményekre figyel igazán.
Ha valaki már hallott a kísérleti tudományok replikációs válságáról (link és link ) vagy éppen a p-hekkelésről link , még jobban teszi, ha az előre bejegyzett kísérletekre figyel csak istenigazán.

A magyar növekedés és felzárkózás egyik fontos akadálya, hogy a magyar vállalatok kevés új terméket vagy eljárást vezetnek be, azaz keveset innoválnak. Az új technológiák működtetéséhez lényegesen több diplomás dolgozóra van szükség. Ezért a megfelelő mennyiségű magasan végzett dolgozó az innováció és ezen keresztül a gazdasági növekedés kulcsfeltétele.
Miközben Magyarországon a vállalatok körülbelül fele akkora arányban vezettek be innovációkat, mint Nyugat-Európában, a diplomások fizetése több, mint 100 százalékkal meghaladta a középfokú végzettségűekét (Nyugat-Európában ez az arány 40-50 százalék). Vagyis a diplomások alacsony kínálata és relatíve magas bére valóban összefügg az alacsony innovációval.
Ráadásul a kormányzati intézkedések nemhogy enyhítenék a diplomás dolgozók szűkösségén, hanem Európában szinte egyedülálló módon Magyarországon 2014 óta egyenesen csökken a fiatalok körében a diplomások aránya. Ez elsősorban olyan intézkedéseknek köszönhető, mint a tandíj bevezetése, az iskolakötelezettségi korhatár csökkentése vagy az érettségit adó képzések helyett a szakoktatás előtérbe helyezése.

Bár az illetékesek folyamatosan szajkózzák a digitalizáció fontosságát, az elmúlt évek állami projektjei finoman szólva nem váltották meg a világot. Az OSZK öt évvel ezelőtt indult ELDORADO-rendszere, aminek az volt a célja, hogy a közkincsnek számító teljes könyvtári állományt otthonról, digitálisan is el lehessen érni, gyakorlatilag nem működik. A MaNDA, vagyis a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, amiről annak idején az volt az ígéret, hogy "a magyar kultúra történetének legnagyobb hatású programja" lesz, az eredeti elképzelésekből nagyon keveset valósított meg.
Egyébként is mintha leginkább az EU-s projektek aktuális pályázati lehetőségei határoznák meg a magyar állami digitalizációt. Nekibuzdulások és lassú elhalálozások hullámzása veri a partot, ami szokás szerint a mezei felhasználóknál szakad, és néhány kisebb értelmes szigetet, amelyek között nem nagyon van összeköttetés. Nagy ellenség a lassan moccanó gyűjtőhelyek szemlélete és nehézkes intézményi logikája is, ami nem feltétlen barátja a megosztásnak, a nyílt tudástartalmaknak, a felhasználói szempontok előtérbe helyezésének - erről akár a Fortepan is tudna mesélni.

"A cigány / roma használók megnyerése" volt a felvetés legutóbbi alkalommal. A kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása:
10 - Aligha lehet őket könyvtárhasználóvá tenni
23 - Egyre fontosabb lehetőség
2 - Előbb a többségi lakosságra érdemes koncentrálni
1 - Túl nagy ráfordítás a könyvtár számára
0 - Megírom: kit@gmconsulting.hu.
Mivel a kérdést 2013-ben is feltettük, mód nyílik az összehasonlításra. A diagramot ld. itt: link .
Megállapíthatjuk, hogy a kapott adatok szerint növekszik a befogadás, ami örömtelinek tűnik. A válaszadóknak közel kétharmada választotta az "Egyre fontosabb lehetőség" opciót. Érdekes, hogy néhány héttel ezelőtt hasonló befogadás irányába való elmozdulást láthattunk: link . (MG)

2019-ben Bors Anikó lett Az év fiatal könyvtárosa link
"A fiatal könyvtáros méltó megbecsülése érdekében a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) és az Informatikai és Könyvtári Szövetség (IKSZ) a fiatal magyar könyvtárosok munkájának jutalmazására, elismerésére 2000-ben Az év fiatal könyvtárosa elnevezésű díjat alapított." - áll a MKE oldalán link Érdekes előzmény, hogy a díjról szóló közlemény 2001-ben jelent meg, és az első díjat is akkor adományozták. (Az alapító okirat link 2009-es keltezésű, és 2010-ben töltötték fel.)
Hogy mi, mivel, hogyan kapcsolódik, nehéz megfejteni, Ugyanakkor kronológiai tény, hogy 2001. februárjában Mikulás Gábor megkereste a MKE-t is, hogy Szepesváry Tamás ELTE TFK oktatóról megemlékezve évente átadandó díjat alapítson a Szepesváry-családot és szakmai szereplőket bevonva, a maga részéről évi 50 ezer forintot biztosítva a célra. E tervet kidolgozott koncepció tartalmazta. A MKE-től nem érkezett válasz a megkeresésre. A szándékot bejelentő viszont 2001. áprilisában értesült arról, hogy az MKE és az IKSZ megalapította "Az év fiatal könyvtárosa" díjat. (MG)

Közös megegyezéssel távozik a Veritas Történetkutató Intézettől Ungváry Krisztián történész, az 1956-os Intézet munkatársa. Az információt az érintett a hírt elsőként hozó 24.hu-nak is megerősítette. A távozás konkrét okát ugyan nem nevezte meg, de azt ígérte, hogy erre még a héten sor kerül. A lépés a kiváltó ok tudta nélkül sem nevezhető meglepőnek.
A kormány május végén döntött arról, hogy a kurzus történelemszemléletével szemben kritikus, az Országos Széchenyi Könyvtár kezelésében működő 1956-os Intézetet beolvasztja a Veritas Történetkutató Intézetbe. A lépésről előzetesen nem tájékoztatták az érintetteket, az intézetet vezető Rainer M. János is csak a nyilvánosságban értesült arról.
Az 1956-os Intézet vezető kutatója, Ungváry Krisztián a döntést követően nem sokkal azt közölte, hogy kísérletképpen folytatja a munkát, mert kíváncsi, mennyire gondolja komolyan a Veritast vezető Szakály Sándor főigazgató az intézmény független működtetését. A döntés közvetlen előzménye, hogy Ungváry hétfőn interjút adott a 24.hu-nak, és ebben ismét kritizálta a kormány emlékezetpolitikáját.
Ebben Ungváry a Terror Háza elé szervezett rendszerváltás-kiállításról azt nyilatkozta, hogy ott a demokratikus ellenzék nem fideszes képviselőit egész egyszerűen "kiradírozták" a rendszerváltók közül, és hosszasan sorolta a bornírt szakmai hibákat - onnantól kezdve, hogy 1989-es eseményeket 1988-as fotókkal ábrázoltak, az 1988-as tüntetések transzparenseit a fekete-fehér fotókon pedig utólag narancsra színezték.

Kb. fél éves kihagyás után újra elérhető a ScienceDirect, a Scopus és a SciVal a magyar kutatóközösség számára, mivel az EISZ és az Elsevier egy nyílt hozzáférésű kísérleti megállapodást kötött.
Így az EISZ tagintézményei és a magyar kutatók azonnali hozzáférést kapnak a ScienceDirect-hez, az Elsevier vezető teljes szövegű szakértői platformjához, SciVal kutatási teljesítményelemző eszközhöz, és a Scopushoz, amely a világ legnagyobb tudományos absztrakt- és idézet-adatbázisa.
Az EISZ konzorciumi tagintézményeihez tartozó kutatók 16 millió kiadványt érhetnek el több mint 2500 folyóiratból, amelyeket az Elsevier és partnerei publikáltak a ScienceDirect felületén. A Scopushoz és a SciVal-hez való hozzáférés támogatja a magyar kutatást a tudományos teljesítmény összehasonlításában (több mint 10 700 kutatóintézettel és a hozzájuk kapcsolódó kutatóval). (ford.: MG)

Talán többen látták a vándorgyűlés kapcsán a székesfehérvári játékmúzeumot link , melyben a Réber-gyűjtemény részeként Réber László grafikus rajzai, híres meseillusztrációi tekinthetők meg.
A "komoly" részleg mellett, a gyerekeknek szánt teret a Szegény Dzsoni és Árnika meséjét társasjátékként bemutató padlószőnyegen lehet eljutni a Réber László illusztrációit tartalmazó könyveket bemutató polcig. A grafikusművész Janikovszky Éva, Lázár Ervin és Gerald Durrell műveinek kizárólagos illusztrátora volt - . Fotókat ld.: link . A "felhangolódást" a padlószőnyeg mellett az illusztrátor hatalmasra kinagyított rajzai bekeretezett faliképek és rajzfilm-videók is segítik. A könyvespolc könyvei helyben nézegethetők, olvashatók.
A játékmúzeum más részlegei döntően babaszobákat mutatnak be - hasonló igényességgel. (MG)

Nyáron csaknem mindenütt kevesebb a könyvtári látogató, s ehhez igazodva a legtöbb helyen ilyenkorra időzítik a kisebb felújítási munkákat és a szabadságkiadásnak is ez a kollektív időszaka.
A megye legnagyobb könyvtára, a Tudásközpont link minden évben leáll nyáron egy hónapra. Idén ez július 26-tól augusztus 20-ig tart, és ebben az intervallumban a lejáró könyveket egységesen meghosszabbítják augusztus 24-ig.
A pécsi gyakorlat az, hogy amikor a Tudásközpont zár, akkor a városi fiókkönyvtárak többsége nyitva van. A szünetelő heteket pedig állomány-ellenőrzésre, selejtezésre használják fel. Az intézmény hat fiókkönyvtárát illetően felújítási munkákat végeznek most a Várkonyi Nándor Könyvtárban és szeptemberre tervezik a nyitást (itt a régi olvasóterem helyén alakítanak ki gyermekkönyvtárat). A Belvárosi Fiókkönyvtárban ifjúsági tanulóteret hoztak létre, melynek az átadása kedden lesz.
Szigetváron link ebben a hónapban zajlanak felújítási munkálatok 39 millió forintból - tudtuk meg Varga Zoltán igazgatótól. Az élethosszig tartó tanulást egy új, a gyermekkönyvtárból nyíló terem szolgálja, amelyben tanfolyamok, szakkörök, kiállítások, felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások kapnak helyet.
Mohácson a megújult Mohácsi Jenő Városi Könyvtárról link Cserdi Áron alpolgármestertől kaptunk információkat. Július 9-től fogadják itt újra az olvasókat a megszokott nyitvatartási időben, de a nyitásról érdemes előtte a könyvtár hivatalos Facebook-oldalán is tájékozódni. A strandkönyvtár július 8. - augusztus 16. között hétköznapokon 15-18 óra között folyamatosan üzemel és ingyenes folyóirat kölcsönzéssel várja a strandolókat. Komlón július közepétől egy hónapra áll le a könyvtár, ugyanakkor a múzeumi rész mindvégig nyitva lesz.

Néhány hete szép csendben elindult az abcd.hu link címen a magyar Nemzeti Névtér nevű oldal. Hogy mire jó, és miért, azt az felületesebb netező nem biztos, hogy elsőre átlátja, főleg, hogy legjobb esetben is csak félkész állapottal találkozik. Ha azonban a fejlesztések jól alakulnak, belátható időn belül valóban ez lehet a magyar kulturális tudás internetes ábécéje.
Arról, hogy mi is ez az egész, és hogy miért érdemes szurkolni a sikeréért, elvonta a figyelmet, hogy az ennek szentelt sajtótájékoztatón akaratlanul is elvitte a show-t az OSZK-főigazgató, aki kikotyogta (majd gyorsan vissza is vonta), hogy az első számú magyar könyvtárnak a laktanya épületbe kell költöznie. A névtér ráadásul éppen annyira hangzik izgalmas valaminek, mint egy telefonkönyv, és mivel még a fejlesztési fázisban adtak neki nyilvánosságot, koraszülöttként alig látszik valami a tényleges potenciáljából.
Lényegében egy olyan felületről van szó, ami egyszerre enciklopédia, szakmailag hitelesített információs kiindulópont és a neten szétszórva lévő magyar tartalmak digitális gyűjtőoldala. Egy információs kapu, ami magyar vonatkozásban Wikipédia-szerűen széleskörű, ugyanakkor az illetékes intézmények által hitelesített, és amin keresztül rögtön el lehet érni a különböző helyeken lévő kapcsolódó adatokat, szövegeket, könyveket - egyszer majd remélhetőleg fotókat, filmeket, zenéket is.
Az OSZK keretei között alakítják ki tehát a rendszert, de a cél, hogy minél több könyvtár, gyűjtőhely, levéltár és más olyan intézmény csatlakozzon, amelyeknél ott vannak a kapcsolódó adatok és digitális tartalmak.
A Névtér veleje éppen az az integrált infrastruktúra, amelyen keresztül egységesen és egyszerre lennének elérhetők az idáig különböző szegmensekben kezelt dokumentumok. Ha csak egymás mellett állnak a nagy kulturális adatbázisok, és mindegyikbe más belépési pontokon lehet csak bejutni, mint ahogy az jellemzően ma is történik, akkor pont a kultúra összekapcsolódó jellegéből fakadó élményt nem kapják meg a látogatók.
Ha azonban sikerülne átjárhatóvá tenni ezeket, akkor a felhasználók egy helyen találhatnak lexikonszerű infókat, rögtön láthatnák és nyilvános digitalizált verzió esetén olvashatnák a kapcsolódó könyveket, megtalálhatnák mondjuk a könyv alapján készült filmadaptációkat, meghallgathatnák a filmzenéket, vagy éppen egy újabb kattintással meghallgathatnák a filmben megszólaló zenéket.
Ez az az integrált digitális tudástár és élmény, ami az egész magyar kulturális örökség szempontjából valóban újdonságot jelentene. Ehhez kell azonban az egységes névtér, amit az egyes közgyűjtemények közösen építenek fel és menedzselnek. Az ehhez szükséges közös szerkesztőségi rendszer idén elkészül, és ezután a közgyűjteményekben dolgozó szakemberek elkezdhetik építeni a nemzeti névtereket. Az OSZK adatain kívül a Petőfi Irodalmi Múzeum átfogó irodalmi adattára és a KSH Helységnévtárának adatai már bekerültek a rendszerbe, így a települési és választási adatok is össze vannak már kötve.

Hogy néz ez ki? - Egy ilyen egységes felületen, ha például Bartók Bélára vagyunk kíváncsiak, akkor láthatók a születési, halálozási adatok, a névváltozatok, a foglalkozások, ki lehet bontani a személyhez kapcsolható könyvek listáját, ahonnan át lehet ugrani a teljes bibliográfiai leírás könyvtári oldalaira. Ha valamilyen életrajzi lexikonban van bejegyzés róla, és ezek is bekerülnek a Névtérbe, akkor ezeket mind szintén el lehet olvasni a személy oldalán. Ugyanúgy meg lehet nézni a Bartókról szóló könyvek listáját is, vagy azt, hogy milyen szervezeti pozíciói voltak.

A Könyvtárak és Archívumok Nemzetközi Szövetsége (IFLA) a világ minden táján működő könyvtárak gyakorlatáról kíván információt gyűjteni - az LGBTQ+ erőforrásokról, szolgáltatásokról, terekről, programokról és munkavállalói támogatásról. Az így szerzett adatokat az IFLA LGBTQ+ Speciális érdekcsoportja fogja felhasználni. Céljuk, hogy nemzetközi irányelveket dolgozzanak ki az említett területekre. A felmérés eddig arab, kínai, angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol és török nyelven érhető el. Ezeket a felmérés bevezetésél a jobb felső sarokban lehet kiválasztani. A felmérésről további információért kattint ide: link (ford.: MG)

A Magyar PR Szövetség aggódó állásfoglalást tett közzé az egyre sokasodó hírhamisítás miatt, mivel ezek már a kommunikációs szakma egészének hitelességét veszélyeztetik, ráadásul alternatív valóságban élő, szétszakított társadalmi csoportokat eredményeznek. Azt is írják, hogy egyes kormányok hírhamisító csapatokkal dolgoznak együtt.
A gazdasági konkurensek, vagy a politikai ellenfelek lejáratását a pr szakma képviselői sokszor Dark PR néven illetik, és az MPRSZ állásfoglalása szerint a tisztességes pr-esek mélyen elítélik.
... a technológia fejlődésével a hírhamisítás szinte ipari méreteket öltött. Olyan applikációk, amelyek csak néhány évtizede még szenzáció-számba mentek - például a Forrest Gump című film néhány jelenete -, ma már egyszerűen, a kézi okos eszközökre letölthetők. Néhány ilyen alkalmazás:
- a "deepfake", amellyel a videókban az arcot lehet kicserélni;
- a beszédszintetizátor, amellyel egy videóban a hangot lehet kicserélni egy előzőleg fölvett hang színére;
- a mimika-változtató, amellyel egy arcra a beszédnek megfelelő szájmozgást és arckifejezést lehet ráapplikálni.
- Ezeknek, valamint a "hagyományos" PhotoShop technikáknak a segítségével megtévesztő "dokumentumokat" lehet kreálni.
Az MPRSZ azt is írja, hogy egyes kormányok - politikai szándékaiktól vezettetve - már jelentős hírhamisító és hazugságterjesztő csapatokat működtetnek. Ezt a jelenséget a szakma "neutrollingnak" nevezi. Az álhír-generáló és -terjesztő csapatok naponta százával ontják az úgynevezett hoaxokat, és közvetlenül beleszólnak a világpolitikai történésekbe: valótlan "tényekre" alapozva járatnak le személyeket és politikai irányzatokat; módosítják a politikai közhangulatot; és ezzel jelentősen befolyásolnak választásokat, politikai döntéseket.

Július elsejétől a nyár végéig zárva tart a megyei és városi könyvtár második emeleti gyermekrészlege. Az épületen ugyanis felújítási munkálatokat végeznek.
Igaz, így sem maradnak olvasnivaló nélkül a gyerekek. Emellett a könyvtár környékén is folytatódnak az átalakítások.
Nézzék meg videónkat a témában!

Az utóbbi fél évben két építészeti portál is előszedte a tavaly átadott nigériai épületkomplexumot, melyet mecsetből tettek többfunkcióssá, és melyben könyvtár is helyet kapott.

Egy felmérés feldolgozta több ország lakosságának hírfogyasztási szokásait, amelyek szerint Magyarországon az emberek szeretnek a közösségi médiából informálódni, naponta többször is tájékozódnak, és nem aggódnak az álhírek miatt. Magyarország a 38 megkérdezett országból a 9. helyen áll a közösségi médiából tájékozódás rangsorán.

Ha huszonhétszer meghallgatunk egy albumot, az annyi szén-dioxid kibocsátással jár, mint egy CD legyártása.
- Ma szinte mindenki az "éterből" hallgatja a zenét, így ha megun egy albumot vagy egy előadót, nem landol a kukában a rongyosra hallgatott CD, azaz a PVC-tartalmú korong. Ennek akár örülhetnénk is, de sajnos a streamelésnek is komoly ára van. Személy szerint nekem e cikk megírásáig gőzöm sem volt róla, hogy ez így van. Remélem, hülyének néz az olvasó, mert akkor ez azt jelenti, hogy ő tudja, sőt, eszerint választja meg zenehallgatási szokásait.
Csak összehasonlításképpen: az Egyesült Államokban 1977-ben 140 millió kilogramm üvegházhatású gáz kibocsátása kötődött a zeneiparhoz, ez a szám 2016-ra - köszönhetően a streamelés elterjedésének - több mint kétszeresére, 200-350 millió kilogrammra emelkedett.
A különböző streameldéket rendkívül nagy áramfelhasználású szerverek működtetik, sőt, ezeknek a giganagy szervereknek a hűtéséről is állandóan gondoskodni kell. Mi lehet akkor a megoldás? Töltsük le elektronikus eszközeinkre a szeretett zenéket, mert akkor csak egyszer kell streamelnünk. Ha huszonhétszer meghallgatunk egy albumot, az annyi szén-dioxid kibocsátással jár, mint egy CD legyártása.

Utazás közben szeretnél zenét, vagy videós előadásszöveget nézni / hallgatni? Ezekkel az alkalmazásokkal lehet letölteni őket mobileszközre.
- YouTube Downloader: link
A magyar nyelven is tudó program segítségével a YouTube-on kereshetünk címre, majd a videót tetszőleges méretben letölthetjük (vagy akár csak a hangot mp3-ban), attól függően, hogy mennyi helyet szánunk rá. Ha megszakad az internetkapcsolatunk, a megszakadt letöltéseket később folytathatjuk.
- Videóletöltő: link
A programmal szinte mindenhonnan (kivéve a YouTube-ot) tölthetünk le a weboldalakon megjelenő médiát. A beépített böngészővel meg kell keresnünk a megfelelő oldalt, majd ha elindítottuk a lejátszást, a pirosra váltó letöltés gombbal le is szedhetjük a mobileszközünkre. Nem minden oldallal működik, de hasznos útitárs lehet.

1989-ben a NASA indított egy azóta híressé vált vizsgálatot: arra voltak kíváncsiak, hogy mely szobanövények a legalkalmasabbak a levegő tisztítására. A beltéri levegő ugyanis nagy mennyiségben tartalmaz káros kemikáliákat, például formaldehidet, triklóretilént, benzolt, ammóniát. Azt pedig mondanunk se kell, hogy ezek az anyagok az érzékenyeknél allergiát, bőrbetegségeket, asztmát okozhatnak.
A lakás levegőjének minőségén azonban nagyon sokat javítanak a szobanövények. Akad köztük olyan, amely a káros szennyező anyagok mintegy 85%-át megköti, nagyban javítva így a szobák, irodáik, bevásárlóközpontok légterének minőségét.
Íme, a 15 top növény, amely egészségesebb és tisztább levegőt varázsol a lakásokba!
1. Vitorlavirág, 2. Zöldike, 3. Szobai futóka, 4. Rákvirág, 5. Borostyán, 6. Azálea, 7. Nagy flamingóvirág, 8. Anyósnyelv, 9. Gerbera, 10. Tarka sárkányfa, 11. Filodendron, 12. Szobapáfrány, 13. Krizantém, 14. Aranypálma, 15. Sugárarália.
- A témában ld. még: Sokkal súlyosabban hat az emberi szervezetre a beltéri szén-dioxid, mint eddig gondolták link

Az amerikai Pennsylvania államban működő Animal Rescue League (Állatmentő liga) nevű állatmenhely indította el azt a hasznos kezdeményezést, amit a kisiskolások és menhelyen élő macskák is nagyon szeretnek. Az önkéntesnek jelentkező gyerekek meséket olvasnak fel a macskáknak. A program azért hasznos, mert sok gyereknek segít az olvasási készségét fejleszteni, de a menhelyi állatoknak is jót tesz, mivel a macskák a ritmikus hangokat megnyugtatónak találják, így különösen élvezik a felolvasást és persze a kisgyerekek mindig szívesen simogatják őket. A program 2013 augusztusában indult, és nagy népszerűségnek örvend. Sokat segített autista és sajátos nevelési igényű gyerekeknek is az olvasásban.

A hetedik sor közepe 10 év után leáll. Magyarország egyik legrégebbi független filmes portálja a búcsúcikk szerint július 1-től nem frissül tovább egyik felületen sem, de az archívum továbbra is elérhető marad.
A filmes portált a VOX mozimagazin két egykori újságírója hozta létre, a bezárás oka pedig az, hogy gyakorlatilag nincsen meg a lehetőség a fenntartható működésre: "Most viszont eljött az a pillanat, mikor már a józan ész és nem a szív dönt. Hobbinak indult, de már nagyon régóta munkahelyünkké vált, ahol viszont mindenki ingyen dolgozott" - írja Csizmadia Gábor a lap egyik alapítója.
A befektetett ingyenmunka azonban "csak" eddig volt működtethető. Próbáltak pályázni, azonban ez sosem sikerült. Közösségi finanszírozási projektjeik pedig ugyan egy-egy ideig működtek, sőt ennek segítségével egy dokumentumfilmet is készítettek. "De a csoda kábé itt véget is ért" - teszik hozzá.

Olvasni jó. Nem sok emberi tevékenység van, ami jobb volna nála. Azért nem mindegy, mit olvasunk. Az olvasó természeténél fogva cenzúraellenes, és az egyéb korlátozásokat sem szereti. Herótja van a prüdériától, a kánonoktól, és rühelli, ha nincs pénze a vágyott könyvre. 1989-ben még jelen volt az olcsón jó minőséget előállító állami könyvkiadás, de már berobbantak a gyors, piacérzékeny magánkiadók is. A választék hirtelen szélesre tágult, nem volt többé tabutéma és tabuműfaj. A magasirodalom és magaskultúra gyönyörűséges haláltusáját vívta, a lektűr, ponyva és bulvár pedig negyvenévnyi száműzetésből diadalmasan tért vissza. Az olvasók boldogan költöttek mindenre. 1989-es sorozatunk negyedik részében sajtósunk, Zádori Zsolt mesél 1989-es olvasmányélményiről.

A könyvtárban minimum három helyzetben kulcsfontosságú az érzelmi intelligencia: 1. a használóval való kommunikációban, 2. munkatársak és szakmabeliek egymás közt, 3. mint alapvető vezetői kompetencia. (MG)
- A magas érzelmi intelligencia 13 jele - Egy igazán bölcs, hiteles és karizmatikus ember valójában nem értelmileg, hanem érzelmileg intelligens. Pontosan tudja ugyanis, hogy miként bánjon a körülötte élőkkel, s hogy mit tegyen a saját mentális jólléte érdekében. Az illető tehát egy olyan zseni, aki elsősorban az érzelmek pszichológiájából jeleskedik. Ilyen ember vagy te is?
Az érzelmi intelligencia lényege: saját magunk és mások érzelmi állapotainak a felismerésére, a megértésére, a kezelésére és a felhasználására vonatkozó képességeink összessége. Az efféle készségek mesterei hatékonyabban képzelik bele magukat mások helyzetébe, könnyebben értik meg őket, nehezebben vesznek velük össze, vala-mint sikeresebben kommunikálnak és kooperálnak velük munkavégzés közben. Mindezek miatt jóval mélyebbek az emberi kapcsolataik és sokkal jobb rálátással rendelkeznek saját magukra is.
Egy vezető esetében éppen ezért elengedhetetlen a magas érzelmi intelligencia megléte. Nézzük is az erre utaló jeleket!
1. Megállsz egy pillanatra
2. Uralod a gondolataidat
3. Az érzelmeiden agyalsz
4. Jó néven veszed a kritikákat
5. Empátiát mutatsz
6. Hitelességet sugárzol
7. Betartod a szavad
8. Önzetlenül segítesz a társaidnak
9. Hasznos visszajelzéseket adsz
10. Őszintén dicsérsz másokat
11. Bocsánatot kérsz
12. Megbocsátasz
13. Megvéded magad. (részletek a forráslinken)

Az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjteménye egy kicsi és alig ismert ablak az elmebetegek világába. Az elképesztően sokszínű, Magyarországon egyedülálló tárgyegyüttes és archívum nemcsak műtárgyak tömege, hanem terápiatörténet és a magyar elmeügy dokumentációja is. Itt együtt lóg a "magyar van Gogh" festménye és Magda Marinko börtönbeli rajza a régi kényszerzubbony mellett, de a magyar törpetársadalom emlékét is ápolják.
Érdekes dokumentumegyüttes benne az 1931 és 1939 között a napi sajtóból gyűjtött Elmeügyi Hírek: elképesztő kincsesbánya, egy korabeli Arcanum, melyben a bármiben megnyilvánuló deviancia volt a keresőszó. A betegek és orvosok feladata lehetett az újságfigyelés, és sok dolguk volt, mert egyes években az intézet többet költött folyóiratokra és könyvekre, mint gyógyszerre.

Itt a nyakunkon a nyár, közeledik, sőt már itt is van a turisztikai főszezon, de talán még nem késő a városlátogató természetbarátok számára néhány praktikus tanáccsal szolgálni. Közhely, hogy manapság a fapados járatokkal aránylag olcsón el lehet jutni számos európai városba. Városnézés során érthetően kevés lehetőség van a természetbúvárkodásra, viszont ha valaki az általa meglátogatott ország természetrajzi képéről szeretne áttekintést kapni, éppen a város, éspedig a főváros kínálja a legjobb alkalmat, hiszen - magától értetődően - a nemzeti (országos) természetrajzi közgyűjtemények lényegében kivétel nélkül a fővárosban találhatók.
A látogatás előkészítését megkönnyítendő, rövid blogbejegyzésünkhöz tartozik egy hosszabb táblázat link is az Európában található nemzeti természetrajzi közgyűjtemények nevével, honlapjának, (magyar, angol vagy nemzeti nyelvű) wikipédia-szócikkének hivatkozásával, illetve a múzeum státuszával. Ez utóbbiból kiviláglik, hogy a nemzeti természetrajzi közgyűjtemények leggyakrabban önálló múzeumok. Ha mégsem, akkor többnyire az adott ország nemzeti múzeumához tartozó, de abból elkülönült múzeumok. Nagyon sok országban ugyanis a nemzeti múzeum fogalma az országos közgyűjtemények összességét jelenti, eltérően a magyarországi helyzettől, ahol ma már csak az országos történeti múzeum viseli a Magyar Nemzeti Múzeum nevet. Van néhány olyan ország is, ahol a nemzeti természetrajzi közgyűjtemény egy fővárosi egyetemhez vagy kutatóintézethez tartozik.