A felsőoktatási könyvtárak küzdenek, hogy teljesítsék a felhasználók igényeit. A szűkös költségvetés és a fizikai terek miatt. Egyre népszerűbb megoldás a problémára a megosztott és konzorciális alapú gyűjtemény. Könyvtárak fognak össze, hogy költséghatékony dokumentumokat adjanak át egymás közt. A forrásmegosztásnak már régi gyakorlata van a könyvtáraknak. De ez a módszer a duplikáció csökkentésén, hiányos gyűjteményeken is segít. A technológia hatékonyabbá, gyorsabbá teszi.
A terek megosztása a legelőremutatóbb. A ReCAP (Research Collections and Preservation Consortium) 2000 óta fogja össze a Princeton link és a Columbia egyetemi könyvtárát link , a New York-i Közkönyvtárat link . Hamarosan a Harvard link is csatlakozik. A központi gyűjtemény Princetonban található. Közel 15 millió dokumentumot oszt meg a partnerekkel. Évente 250 ezer cserét bonyolít. Naponta dolgozzák fel az igényeket. 1-2 munkanapon belül teljesítik a kéréseket. A könyvtárközi kölcsönzéssel ellentétben ezek a dokumentumok megjelennek a partnerkönyvtárak katalógusaiban.
A megosztott gyűjtemények nem igényelnek közös épületet. Erre példa az IPLC (Ivy Plus Libraries Confederation) konzorcium, 13 felsőoktatási könyvtárral. Köztük pl. Chicago link , Columbia, Princeton, MIT link , Stanford link , Yale egyetemi könyvtára link . Közös könyvtárközi kölcsönző hálózaton működnek. Az együttműködés az 1999-ben indult BorrowDirectre nyúlik vissza. A tagok célja a kutatókat minél szélesebb körű irodalomhoz hozzájuttatni. Tudatosan kezelni a duplikátumokat is. A partnerségen belül felosztják a témaspecifikus gyűjteményeket. Emellett viszont azt is látják, hogy közösen hatékonyabban tudnak előremozdulni. Megtárgyalják a jó gyakorlatokat, költségvetés-felhasználást és közösen ügyelnek az állomány megóvására. Céljuk, hogy az IPLC hálózata kifelé egy lokális könyvtárnak tűnjön. (ref.: Habók Lilla)

Legutóbbi lapszámunkban a link szóltunk a Library Journal ifjúsági olvasási felméréséről. Diagramot is közöltünk belőle a non-fiction olvasásával kapcsolatban: link a folytatása lesz. Most a fikciós olvasási témák adatait tettük diagramba: link .

Nemrégiben mutattunk német példát link arra, hogy a könyvtáros más könyvtárak állománya mellett könyvesboltok, antikváriumok és online szolgáltatók forrásaiból is kereshet szerzeményezés céllal. Stébel Ildikó néhány részletben körüljár magyar könyv- és kottakeresési illetve -beszerzési lehetőségeket.
Első kérdésünk: mire is van szükségünk? - Könyv, e-könyv, folyóirat, kotta, más típusú dokumentum? Könyv esetében is választanunk kell a keresés relevanciáját célozva: a könyv azonnal kell-e, konkrét adatokat tudok-e róla, és hasonlók. (pl. a Katalisten esetleg rögtön megkapom a dokumentumot, a Librivel egy hét múlva, antikvár esetében annak beérkezésekor stb.)
- Libri online könyváruházban link a Libri.hu oldalai és listái böngészhetők, vagy a kereső segítségével címeket kiválasztani. Ha nincs raktárkészleten a dokumentum, megigényelhető a KönyvKereső szolgáltatáson keresztül. Egy igénylés egy címre érvényesíthető, darabszámtól függetlenül. Minden egyes új cím keresésére új igényt kell feladni. Az igény beérkezését követően a keresés fázisában rendszeresen értesítést küldenek, emailben a keresés állapotáról. Az igényre indított keresés legfeljebb 30 napig tart, ha addig nem jár sikerrel, a keresést lezárják, erről e-mailben tájékoztatást is kapunk. Sikeres felkutatás esetén ajánlatot küldenek, amelyet elfogadhatunk, de természetesen el is utasíthatunk.
Az ajánlat elfogadását követően a termék a kosárba kerül, majd megvásárolható ugyanazokkal a feltételekkel, mint a Libri.hu készleten található termékei esetében. Az igénylés és a megrendelés folyamata jól érthetően írja le az oldalon. A számos opció között "antikvár" is, amelyben jelentős árelőnyt érhetünk el.
- MEK link e-dokumentumokhoz. - A legnagyobb hazai nyomtatott és elektronikus könyv-adatbázisokban lehet itt keresni. Csak szerző vagy cím szerint lehetséges, és ezek nem kombinálhatók. Külföldi szerzőknél a vezetéknevet tanácsos beírni, a címek esetében pedig csak 2-3 jellemző szót. Ha ezután egy másik sorra kattintunk, akkor a beírt szavak minden sorban megjelennek. Az adatbázisok nevére kattintva azok honlapja nyílik meg egy új ablakban - részletesebb keresési lehetőségekkel.

- A könyvtár szolgáltatásáról megkérdezzük a könyvtárhasználókat - és abból vonunk le következtetést a könyvtár minőségére.
- Konferencia, vándorgyűlés, tájékoztatás megítélésekor a jelenlévők véleményét vesszük csak figyelembe. Ugyanis a célcsoportba tartozók, de jelen nem lévők már nemritkán ott-nem-létükkel eleve véleményt alkottak.
- Az olvasásösztönző projektek a szinte kizárólag a jól olvasókat érik el. Így - bár a szervezés nem jár nagy szellemi erőfeszítéssel - a projekt illúziót kelt, és aligha sikerül növelni az olvasók táborát.
E téves - gyakran megszépítő - döntések alapja a túlélési torzítás jelensége. (MG) Nézzünk rá egy hadtörténeti példát is...

- Az első illusztráción [ld. a forráslinket] a második világháborús, bázisaikra visszatért amerikai repülőgépeket ért német légvédelmi találatok statisztikai megoszlása látható. Több száz, bevetésről hazatért B-17 Flying Fortress tanulmányozása után a kutatók megrajzolták ezt az ábrát, majd első körben azt javasolták a tábornokoknak, hogy azokat a részeket erősítsék meg, ahol a találatok a legsűrűbbek. Ez első megközelítésben logikusnak is tűnt.
Aztán jelentkezett egy Wald Ábrahám nevű, kolozsvári születésű matematikus, aki akkor már az USA-ban tanított a Columbia Egyetemen (családja jelentős részét akkor már elhurcolták koncentrációs táborokba). Wald felhívta a katonai illetékesek figyelmét, hogy a CNA téved: a repülőgépeknek pont azokat a részeit kell megerősíteni, amelyek az ábrán NEM kaptak találatot (második illusztráció a kék körökkel). A kolozsvári tudós zseniális magyarázata szerint egy repülőgép statisztikailag a teljes felületén kap találatot, de azok a gépek, amelyeket megvizsgáltak, sikeresen visszatértek, míg azok, amelyek lezuhantak, valószínűsíthetően a többi, látszólag sértetlen részeken kapták a német légvédelem találatait, s ezek nyomai a hazatért gépeken értelemszerűen nem láthatóak. Vagyis a legsérülékenyebb, legveszélyeztetettebb részek pont azok, ahol a megvizsgált gépeken nincs (vagy nagyon kevés) lövésnyom látható.
Wald javaslata számos amerikai gépet és ezek személyzetét mentette meg a háború hátralevő részében. Az eredeti téves következtetést és az ehhez kapcsolódó érvelési hibát a pszichológia úgy nevezi, hogy túlélési torzítás (angolul: survivor bias) és azt jelenti, hogy hiányos alapinformációkra támaszkodva gyakran csak a sikeres példákra fókuszálunk, a kudarcokra nem, s ebből téves (olykor végzetes) következtetéseket vonunk le. Mindannyian elkövettük már ezt a hibát, csak talán nem tudtuk, hogy ilyen szép neve van. (Szabó G. Tibor ajánlásával)

Szenvedélyem idegenekkel társalogni - mondja előadásában Kio Stark. A szemükbe nézek, köszönök, segítséget ajánlok, figyelek. Mindenféle történeteket hallok. Kb. hét éve kezdtem lejegyezni a tapasztalataimat, hogy rájöjjek a miértre. Azt találtam, hogy valami csodás dolog megy végbe. Majdhogynem poétikus. Tényleg fölkavaró élmények voltak. Meglepően élvezetesek. Igazi érzelmi kapcsolatok voltak. Fölszabadító pillanatok.
Az a szomorú, hogy sokfelé a világban úgy nevelnek minket: "Arra számíts, hogy az idegenek biztos veszélyesek. Ne bízz bennük, mert lehet, hogy a károdat akarják." Ám a legtöbb idegen nem veszélyes. Feszélyezve érezzük magunkat velük, mert nincs kapcsolatunk hozzájuk.
Két nagy előnye van, ha félelem helyett a megérzésünkre támaszkodunk.
1. Fölszabadít bennünket. Amikor ezen tűnődünk, megérzésünkre támaszkodva skatulyák helyett, világos, hogy mondani könnyebb, mint megtenni.
2. Annak hogy megérzésünket használjuk, a meghittséghez van köze. Tudom, hogy ez kissé ellentmond a józan észnek. Meghittség és idegenek? De e gyors kölcsönhatások a szociológusok által "röpke meghittség"-nek hívott érzéshez vezethetnek.
Néhány lépés:
- Találjunk valakit, aki a szemünkbe néz. Ez jó jel. Először egyszerűen mosolyogjunk rá. Ha utcán vagy folyosón elhaladunk valaki mellett, mosolyogjunk rá. Figyeljük, mi történik.
- A másik lehetőség a háromszögelés. Itt vagyok én, itt az idegen, itt egy harmadik dolog, amit mindketten látunk és kommentálhatunk, pl. egy köztéri műalkotás vagy egy utcai igehirdető vagy egy fura ruhát viselő személy.
- "Észrevétel". Ez többnyire bókolást jelent. Imádom észrevenni a szép cipőket. Most éppen nem viselek mesés cipőt, de a cipők általában mesések. Elég semlegesek, ami a bókokat illeti.
- Kutya-baba elv: kínos lehet az utcán megszólítani valakit, ha nem tudjuk, hogyan fog válaszolni. De a kutyájához vagy babájához mindig szólhatunk.
- Megnyílás. Ez elég kétélű fegyver, de esetleg kifizetődő lehet. Ha kellemesen érzik magukat, közöljenek vele magukról valami igazat, valami tényleg személyeset. "Hol lakik a papája?" - Néha őszintén elmondom, hogy még kislánykoromban meghalt. Azokban a pillanatokban a beszélgetőtársak elmondják nekem az ő veszteségüket. Ha én megnyílok, a másik is megnyílik, még ha idegennek is.

A globális felmelegedés tudatosuló veszélyével kapcsolatban több hazai és nemzetközi mozgalom indult. Egyik hazai a 10 millió fa mozgalom (link , melynek már 50 körüli városi fiókszervezete van (pl.: link ). És a nyáron külön könyvtári kezdeményezés is indult. (MG) Íme:
A Mezőkovácsházi Városi Könyvtár link kezdeményezésére egy országos faültető akciót szervezünk a könyvtárak számára. Ezzel az akcióval szeretnénk felhívni a figyelmet a klímaváltozásra és a környezettudatosság fontosságára. Cél, hogy a könyvtárak bevonásával, minél több "könyvtárfát" ültessünk az olvasókkal együtt.
Szervezzünk köré programokat, előadásokat vagy akár villámcsődületet. A lényeg, hogy foglalkozzunk a témával és alkossunk maradandót. Akció megnevezése: Ültess fát, olvass alatta könyvet!
Időpontja: 2019. szeptember 30.-október 6. (Kapcsolódva és egyetértve az Országos Könyvtári Napok témájával)
Kérem, hogy az alábbi űrlapot töltsék ki azok a könyvtárak, vagy kapcsolódó szervezetek, akik szeretnének bekapcsolódni ebbe az akcióba. Az űrlap elérhető a Mezőkovácsházi Városi Könyvtár facebook oldalán, illetve a kovikonyvtar.hu oldalon. Űrlap: link Program e-mail címe: ultessfat.konyvtar@gmail.com
Jelentkezzünk minél többen és tegyünk a környezetünkért!

Az idei évben a gödöllői könyvtár link életének számos területe a zöld jegyében változik meg:
- megalakult a Zöld könyvtári munkacsoportunk (ZÖCS), ami egy évre készített terveket a "zöldesítésre"
- szemléletformálás indult a kollégák körében belső képzésekkel, szankciókkal (pl.: monitor nem kikapcsolása, villany nem lekapcsolása, papír és műanyag hulladék nem megfelelő kidobása - perselybe való pénzbedobással jár, az összeget közösen költjük majd el)
- workshopot indítottunk olvasóink számára Dobd ki a szemetest címmel (vö. Tóth Andi könyve: link )
- megszületett a Zöld könyvespolc (környezetvédelemmel, a zöldesítéssel kapcsolatos könyvek, filmek, magazinok, folyamatosan aktualizált gyűjteménye; a frontális helyen, sok kiemeléssel), amit folyamatosan bővítünk és alakítunk
- zöldesített formában újraindítottuk az Olvasók Diadala játékot
link
- Természetfilm Fesztivál diákfotó pályázatának kiállítását a földszinti közösségi térben rendeztük meg.
- megkezdtük a hulladék szelektíven gyűjtését, amelyet mi magunk szállítunk a városban kijelölt gyűjtőhelyekre
link

A terek zöldesítése is elindult. Júniusban adtuk át a Zöld könyvtári udvart és a Terasz könyvtárat. Meglévő szabadtéri tereinket gondoltuk újra: a cél olyan közösségi helyek létrehozása volt, amit a látogatóink a belső terek részeinek éreznek. Ahol olyan közösségi, klub hangulatú programokat, koncerteket, kiállításokat, felolvasó esteket tudunk megvalósítani, amelyeket a megkérdezett olvasóink megfogalmaztak.
A tervezést és a kialakítást maguk a könyvtárosok végezték, legtöbbször szabadidejükben. A közös rajzolgatás, a növények, a bútorok kiválasztása, a tér berendezése nagy kihívás volt, amibe sok órányi örömünket leltük. A terasz felújítása és növényekkel való beültetése, az udvar berendezése saját kezűleg készült.
A látogatók a tereket belakták, a Zöld udvar átadása óta 11 rendezvénynek (munkaértekezlet,koncert, kiállítás, kamasz tábor, baba mama foglalkozás) adott otthont.
link
link
A növényeket azóta is nagy szeretettel gondozzuk... mert ez mindenki kertje. link

Legutóbbi kérdésünkre az alábbi nem reprezentatív válaszokat kaptuk:
7 - Időnkén modernebb eszközzel is lehetne
20 - Jó, de valahogy kreatívabban kellene
5 - Kalodába zárja a könyvtárakat
9 - Természetesen
1 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
Stébel Ildikó észrevétele: "a könyv a tudás az ismeretek az információ a műveltség évezredes szimbóluma, s ezt képviselik a könyvtárak. S ha a könyv vagy tartalma különféle multifunkcionális eszközökön megjelenik is, ez csak fizikális kérdés, a szellemi emblematikusságot a könyv piktogram mindig jelezni fogja. Míg az emberi kultúra létezik."
A három és hat évvel ezelőtti adatokkal együtt nézve - ld.: link - az eredményeket, kitűnik hogy inkább ragaszkodunk a könyvszimbólumokhoz, de annak kreatív formáit kedveljük.
A KIT könyvtári lógó témában 2018 elején közölt 7 részes, illusztrált sorozatot, ld. pl.: link . (MG)

Hammerstein Juditot bízza meg [vö.: link 4585. p.] az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatói feladatainak ellátásával Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere augusztus 23-i hatállyal - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtó- és kommunikációs főosztálya. Mint írták, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatói posztjára a pályázók meghallgatása a jogszabályban előírtak szerint megtörtént.
Hammerstein Judit 2011 és 2014 között a kultúráért felelős tárca helyettes államtitkára, majd 2014 és 2018 között a Balassi Intézet főigazgatója volt. 1998 és 2002 között a miniszterelnök sajtófőnöke volt, a következő kormányzati ciklusban pedig a Magyar Országgyűlés Hivatalában a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselőcsoportjának sajtófőnöki feladatait látta el. Eközben a Polgári Magyarországért Alapítvány külügyi igazgatói tisztségét is betöltötte. (HVG)
- Orbán Viktor egykori sajtófőnöke, Hammerstein Judit csak afféle próbaidős vezető lett az Országos Széchényi Könyvtár élén - derítette ki a HVG. Az majd kiderül, hogyan tud együtt dolgozni Demeter Szilárddal: a túlságosan európai és liberális gondolkodásúnak tartott Hammersteint épp a Demeter Szilárd körébe tartozó Orbán János Dénes által vezényelt kultúrharc buktatta ki a Balassi Intézet éléről.
valószínűleg a lágymányosi Duna-parton lesz majd az OSZK otthona. A palotából Szőcs szerint azért is minél hamarabb hurcolkodnia kell a nemzeti könyvtárnak, mert a vártnál sokkal több a mérgező azbeszt az épületben - mondta Szőcs Géza. (HVG)

A hazai köz- és szakkönyvtárak raktárai gyakran nem teszik lehetővé a folyóiratok tartós megőrzését. A tapasztalat szerint
1. a be nem kötött, pláne az összehajtva tárolt sajtótermékek rövid időn belül használhatatlanná válnak (persze, csak kevés könyvtárban fontos a tartós elérés, ezért nem érdemes mindenhol kötni)
2. a papírminőség (pl. savasság) illetve a tárolási hiányosságok miatt a régebbi bekötött újságok első és utolsó oldalai gyakran használhatatlanok
3. gyakori a hiány (lapszámokban, vagy kimetszések miatt)
4. nem ritka a nedvesség vagy akár beázás miatti állománykárosodás, mely gyakran gondatlanságra vezethető vissza
5. az állomány károsodásának esetei tabunak számítanak, az érintettek nem beszélnek róla, ezért kevesebb figyelem fordul a tanulságok levonására, megelőzésre
6. a sokszori digitalizálási nekibuzdulás ellenére nincs országos szintű koordinálás, lelőhelyjegyzék az elektronikusan is elérhető archív anyagokról, mely állapot önmagában is sok, elaprózott és gyenge minőségű papírállományt tart fenn - feleslegesen.
A fentiek okán kívánatos lenne legalább az 1945 előtti anyagok érintett könyvtárak közötti "összefésülése": azaz legalább egy és biztonságos, szakszerűen kezelt helyen legyenek meg teljes folyóirat-sorozatok (vö.: link ).

Múlt heti lapszámunkban egy kanadai közkönyvtár példáját hoztuk, amely élelmiszerrel is támogatja használóit. A közelmúltban egy hazai városi könyvtár is végzett egy hasonló kísérletet: hétköznapokon napi rendszerességgel történt az élelmiszer osztása a könyvtár előterében. Tapasztalataik:
- A könyvtár szociális élelmiszereket elosztó szervezettel működött együtt.
- Azt remélték, hogy a könyvtár használói közül kerül ki az adományt felhasználók többsége. A nem könyvtárhasználók pedig könyvtárhasználókká válnak. Egyik sem valósult meg megnyugtatóan a kísérlet néhány hónapja alatt. Néhányan idegenkedtek ezektől a használóktól, mert viselkedésük, megjelenésük elütött az átlag könyvtárhasználótól.
- A projekt addig tartott, míg a benne dolgozó munkatárs a könyvtárban dolgozott.
A kísérlet tanulsága, hogy
- érdemes az elesettek iránt kiemelkedően elkötelezett munkatárssal együttműködni
- a többi munkatársat tudatosan érzékenyíteni kell
- a nehéz sorsú emberekkel való kapcsolatfelvételre való kommunikációs képesség megszerzése, erősítése fontos feladat a könyvtárban (vö.: link )

A Pew Research felmérése szerint az amerikai fiatalok mobiltelefonjukat "gyakran" használják az alábbiakra:
57% időtöltés
37% kapcsolattartás
30% tanulás
11% emberi kapcsolatok elhárítása.
(A válaszadókat nemenként szétválasztva azt látjuk, hogy a hárítás 31%-ban gyakori a fiúkra, 54%(!) a lányokra.)
Ha a tanulás gyakran és néha 83%-ban fordult elő. Ebből arra következtethetünk, hogy érdemes mobiltelefonra oktatási tartalmat optimalizálni. (ref.: MG)

Szeptemberre a könyvtár fejlécébe került a beiratkozásra buzdító banner. Ha rákattintunk, a megnyíló űrlapon kapásból ezt olvashatjuk: "Mindenki térítésmentesen jogosult New York Közkönyvtárának olvasójegyére, aki New York Államban él, dolgozik, iskolába jár, vagy vagyonadót fizet. Az olvasójeggyel ingyen juthatsz a New York Közkönyvtára minden területi egységének forrásaihoz és szolgáltatásaihoz."
A személyi adatok online megadása mellett (azaz a munkát nem könyvtári munkatárs végzi!) a használó alapesetben megkapja a könyvtár online hírlevelét.
A használójelölt ezek után a könyvtári rendszerbe való belépéshez azonosítót és jelszót adhat meg. Ha pedig olvasójegyre van szüksége az illetőnek, azt is megrendelheti. Átvenni személyesen lehet. (ism.: MG)

(frissítve) Dalogue for change (Párbeszéd a változásért) - ez volt az athéni IFLA-csúcs mottója. Ismét öröm a témaválasztás, persze minden azon múlik, mennyire sikerül e tartalmat a végeken is megvalósítani. Kézen-közön hozzájuthatunk információhoz, a hivatalos IFLA-forrásokból akár egy-egy helyszíni, magyar vonatkozású hírhez is. Esélyes, hogy a Webvilág Magazinban rövidesen beszámoló jelenik meg. (Lapszámunk megjelenése után megjelent: link )
A KSH munkatársainak helyszíni beszámolói - ld. a Facebook Könyvtáros csoportját link vagy link - üdítően hatottak. A KIT ezek mellett a következőket is megtudta:
- A Finn Könyvtárosok Egyesülete felmérést készített a könyvtárosok általános jellemzőiről. Az azonosított helyzetre stratégiát dolgoztak ki. Pl.: a szakma ott is jelentősen elnőiesedett, egyes nem finn származású társadalmi csoportokat nehezen tudnak megszólítani. Égető a fiatalok hiánya is. Hangsúlyosan előkerült, hogy karriertanácsadók segítségével, középiskolákkal egyeztetve érdemes pozícióba hozni a könyvtáros hivatást. Rámutatva annak rendkívül szerteágazó elemeire, amelyek közt a legkülönbözőbb hátterű eberek találhatják meg számításukat
- A másik fő finn irány a minden eddiginél határozottabb nyitás a felhasználók felé. A KIT-ben gyakran idézett Oodi talán a legismertebb példa erre. Vezetői a helyszínen elmondták: 1. a makerspace koncepció, 2. a rendezvények tömkelege, 3. a közhasznú tájékoztatás sokoldalúsága
teheti a könyvtárt mint közösségi teret vonzóvá.
Az Oodi sikere elképesztő: jó gyakorlataival való megismerkedést az is szolgálja, hogy sokakat beosztanak más fiókkönyvtárakból meghatározott időre oda dolgozni. Tapasztalatuk szerint az automatizálás olyan munkafolyamatokat vált ki, melyek eddig elvették az időt, energiát a felhasználók felé való fordulástól.
- Verdensbibliotek link (a világ könyvtára) néven közös honlap készül, dán kezdeményezésre. Innen a projekt skandináv tagjainak bevándorló polgárai saját nyelvükre fordított északi irodalmat tölthetnek majd le. Illetve a háttérben módszertani segítséget is adnak a bevándorlókkal foglakozó könyvtárosoknak - skandináv nyelveken - külön zárt felületen. Ilyen módon online szolgáltatást kínál - hatást gyakorolva a fizikai térre is.
- Az elhangzott előadások videói: link

Nem kétséges, hogy sok egészségügyi probléma esetén hatásos a zeneterápia, mégha a pontos hatásmechanizmus nem is ismert.
... Újabban sikerrel alkalmazzák súlyosabb műtétek után az erős fájdalmak csökkentésére, de műtét előtt, sőt, alatta is. Azt is megfigyelték, hogy amikor a pácienseknek egy órán át egy előre megbeszélt műlista alapján számukra kedves és jól ismert zenéket játszottak, egyharmaddal kevesebb morfium is elegendő volt fájdalmaik csökkentéséhez. Sikerrel vetették be a zenét többek között krónikus erős hátfájdalmak esetén is.
Alkalmazzák a geriátriában is. A módszer egyik külföldi szaktekintélyének számító finn Kimmo Lehtonan például demenciától szenvedő idős betegeknél ért el nagyszerű eredményeket: "Régi háborús nótákkal dolgozom, amelyek képesek előhoznia homályba borult múltból lényeges emlékeket és emóciókat". De a zeneterápia arra is képes, hogy megelőzze a bajt. A rendszeres zenehallgatás vagy éneklés ugyanis boldogan és aktívan tarthatja a viszonylagosan jó kondícióban öregkorba lépő embereket.
- Kapcsolódó: link

A könyvtár több ponton támogathatja a közösség tagjainak rezilienciáját: közösségélmény, személyes fejlődés, problémamegoldási minták szolgáltatása olvasmányokon keresztül. Persze, ehhez nélkülözhetetlen, hogy a könyvtárosok is birtokolják e tulajdonságot. (MG)
- A reziliencia olyan reaktív megújuló képességet jelent, amelynek köszönhetően a pszichés működést érő sokkhatás, trauma következtében a személyiség károsodás nélkül képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, és a személyiség egészséges működése hosszú távon is megmarad.
Az amerikai kutatók érdeklődése ezt követően arra irányult, hogy megtalálják azokat a rezilienciát segítő, ún. protektív faktorokat, amelyek védelmet nyújtanak a gyermekeket ért veszélyeztető körülményekkel szemben. Mely tényezők tehát a reziliencia védőfaktorai? A protektív tényezőket a kutatók három csoportba sorolták: a személyes, a családi és a családon kívüli védőfaktorokra.
1. A személyes védőfaktorok közé az olyan tulajdonságok tartoznak, mint a jó kognitív, így az intelligenciát érintő, megfelelő érzelem- és viselkedésszabályozás, az önbizalom, az optimizmus, a vallásos hit, esetleg a kiemelkedő tehetség.
2. A családi védőfaktorok között a bizalomteli korai szülő-gyermek kapcsolatnak van meghatározó szerepe, emellett a szülők magasabb iskolai végzettségének és a kiterjedt családi hálónak.
3. A családon kívüli tényezők között a közösségekbe illeszkedés, a normákat tiszteletben tartó barátok szerepe játszik fontos szerepet. Más kutatások - így egy 1996-ban lezárult, szintén hosszú távú svéd vizsgálat - e tényezők mellett a sikeres megküzdési módok alkalmazását (coping), a belső kontroll szerepét (ez azt a meggyőződést jelenti, hogy az életünket mi magunk irányítjuk) és az élet értelmességébe vetett hit pozitív hatását emelték ki.

Evidens, hogy a könyvtári tájékoztatás - már csak a könyvtári munkaerő számának csökkenése miatt is - előbb-utóbb elektronizálódik. Ezért lehet érdekes már most tűnődni: milyen technológia támogatja a tájékoztatás hatékonyságát és eredményességét? Nagy kérdés persze, hogy a könyvtárosok benne lesznek-e a virtuálistájékoztatás-projektben... (MG)
- Nem mindegy, hogy melyik digitális assisztenst milyen témában faggatja a felhasználó. A Google Assistant, a Siri és az Alexa más-más területen ért el jó eredményt egy 800 kérdésből álló teszt szerint.
Sokkal jobb megértési és válaszadási képességekkel rendelkezik a Google Assistant a Sirihez és az Alexához képest a Loup Ventures kockázatitőke-társaság friss digitális asszisztenseket összehasonlító tesztjének eredményei szerint. A vállalat a felmérés során 800 különböző kérdést tett fel angolul a három fejlesztőcég virtuális asszisztenseinek (okostelefonokon, nem pedig okoshangszórókon), majd ebből vont le következtetéseket. Az elemzők a felmérést félévente végzik, amelyből az elmúlt két félévben szintén a Google Assistant jött ki győztesként, de mindhárom asszisztensen látszik a fejlődés az eredmények szerint - amelyhez, mint tudjuk, a fejlesztőcégek a felhasználók hangmintáit is felhasználják.
... Összességében az elemzők minden digitális asszisztensnél valamennyi kategóriában fejlődést tapasztaltak az elmúlt félévhez és egy évhez képest egyaránt. A Google rendszerint az információigényekre felel legjobban (és navigációban is elég erős), míg a Siri a parancsteljesítésben a legjobb. Az Alexa fejlődése volt az elmúlt egy évben a leglátványosabb (18 százalékponttal), főleg a helyfüggő és navigációs kérdések megválaszolásában, de az eredménye továbbra is bőven a másik két megoldás mögött marad. A három asszisztens teljesítményének rangsora eddig nem változott, legalábbis a Loup Ventures felmérése alapján.

"Azt mondja egy kávézó magáról, hogy a hely akadálymentes. De ha odamegy egy mozgássérült, egy látás- vagy hallássérült, vagy valamilyen kognitív betegséggel küzdő ember, koránt sem biztos, hogy ő is egyetért ezzel a minősítéssel. Az üzemeltetőnek ugyanis nem mindig azt jelenti az akadálymentesség, mint a felhasználónak, így nem megtévesztésből állítják, hogy ők megfelelnek az akadálymentességnek, hanem egyszerűen az üzemeltetőnek nincs arról fogalma, hogy a felhasználónak melyek a valós igényei. Összességében tehát vagy hiányzik az információ az akadálymentességről, vagy ha van az nem hiteles és részletes!" - mondja Berecz, aki szerint még az a jobb eset, ha egy hely egyáltalán gondol az akadálymentességre és megpróbálja ezt az információt közvetíteni is.
Ez a felismerés vezette Berecz Balázst és társait arra, hogy kidolgozzanak egy minősítési rendszert és egy védjegyet az ilyen helyekre, ebből nőtt ki az idén márciusban indult és máris harminc minősített helyszínnel rendelkező Access4you link .
"Az önbevallásos dolog nem működik. És nem volt egy olyan felhasználó specifikus módszer, amivel megbízhatóan le lehetett írni egy ingatlanról, hogy az valóban akadálymentes. Európában vannak egyesületek, alapítványok, amelyek ideig-óráig próbálnak erre figyelni, amikor van pénz, csinálják, amikor nincs, nem csinálják, de ez nem egy folyamatos, fenntartható modell. Mi ilyet akartunk létrehozni. Úgy döntöttünk, hogy üzleti alapon kezdünk el ezzel foglalkozni. Ez hosszú távon sokkal életszerűbb és jobban segíti a speciális igényű embereket."
- Könyvtár egyelőre nem található az Access4you adatbázisában. Melyik lesz az első? (MG)

A közösségi média mindenkinek lehetőséget ad a véleménynyilvánításra. Egyfelől ez nagyszerű, hiszen első kézből kaphatunk információkat szinte mindenkitől a világon, másrészt viszont számos önjelölt szakértő írásával is találkozhatunk, akik szakértő ismeretek és háttér nélkül osztják meg véleményüket. Ez a széleskörben elterjedt probléma kisállatainkat is érinti. Számos kisállatokkal foglalkozó weboldal, blog, és online csoport létezik az interneten. És bár ezekből egyre több van, a hiteles információt közlő források száma nem növekszik arányosan, míg a tévhitek és álhírek szélsebesen terjednek a világhálón. Ezek közül soknak súlyos egészségügyi kockázata is van a kisállatokra és gazdikra nézve. Szerencsére az álhíreket fel lehet ismerni és el lehet kerülni, ha meg tudjuk találni a megbízható forrásokat. Azzal, hogy elhisszük az álhíreket, és azok szerint cselekszünk, nem csupán kedvenceiket tesszük ki veszélynek, de saját egészségünket is kockáztatjuk. Sajnos a felelősség csak a miénk, hogy megkülönböztessük a valódi tartalmakat a hamisaktól. Szeretnénk rámutatni, hogyan vértezzük fel magunkat az álhírek ellen, melyek kisállatainkról és azok egészségéről szólnak.
"A kutyák színvakok. A lakásban tartott kisállatoknak nincs szükségük parazita-ellenes védelemre. A jéghideg víztől végzetesen felpuffadhatnak a kutyák." - Mi a közös ezekben a kijelentésekben? Mindegyik tudományosan bizonyított álhír.

Van, akinek a nyár a strandolást, a dinnyeevést vagy a lenge ruhákat jelenti, akad azonban olyan is, akinek még több olvasást.
Hogy ennek a nézetnek a hívei mennyire nem különcök, azt jól mutatja, hogy létezik a strandolvasmány, és a strandkönyvtár fogalma is.
Az előbbiek a könnyű, üdítő köteteket, amelyek főként a ponyva kedveskedő becézését takarják. Ezeket maguk a kiadók is ilyenkorra időzítik. A kötetek gyakran nem is élik túl a nyaralást: ha nem a strandkönyvtárban kötnek ki, akkor olvasójuk egyszerűen otthagyja a hotelszobában. Egy brit szállodalánc például minden évben közzéteszi azoknak a könyveknek a toplistáját, melyeket a távozó vendégek a szobákban hagynak.
(A listán annál előrébb kerül egy cím, minél több példány marad belőle a szálloda szobáiban.) A jó szándékú olvasat szerint ezeket a köteteket elolvasás után már nem szeretnék hazacipelni a nyaralók, nem akarják, hogy foglalja a helyet a csomagjukban, illetve nyilvánvalóan nem szándékoznak újraolvasni.
A 2018-as lista élén A szolgálólány meséje áll, de a 20-as lista legtöbb helyét a filmek vagy tévésorozatok alapjául szolgáló kötetek foglalják el. Így felkerült a Lány a vonaton, a 13 okom volt, a Éles tárgyak és a Hatalmas kis hazugságok, de a Harry Potter egyik kötetet és Stephen King Az című regénye. Persze olyan is akadt, akinek ennyi relaxáció elég volt és Johanna Basford színezőjét hagyta ott, más A szépség és a szörnyeteg történetét nem akarta látni soha többé.
Aki nemhogy elhagy, de magával sem visz könyvet, annak segíthetnek a strandkönyvtárak. A balatonalmádi strandon található a feljegyzések szerint már 1908-tól üzemel. A strandkönyvtár a mostani fogalmaink szerint olyan könyvespolc vagy - szekrény, ahonnan a nyaralók - általában a strandon való tartózkodásuk tartamára - magukhoz vehetnek némi olvasnivalót. Sőt, egyes esetekben ott is hagyhatják. Azokban az esetekben, amikor a helyi könyvtár települ ki készlete egy részével, olvasójegyet is kérhetnek, esetleg zálogot cserébe a könyvért.
Az Arcanum archívumának tanúsága szerint a csillaghegyi Árpád-fürdőben is lehetett kölcsönözni 1924-ben.

Júliusban kezdte meg működését a nyári vakáció idejére létrehozott szabadtéri könyvtár Aradon, a Maros-parton, két helyszínen: az Európa parkban és a mikelakai sportcsarnok közelében lévő Gyermekparkban. Az Arad Megyei A. D. Xenopol Megyei Könyvtár kezdeményezésére, az Arad Megyei Tanács támogatásával sikerült megvalósítani, hogy a vakáció ideje alatt kulturális, szórakoztató szabadtéri tevékenységeknek otthont adó helyet biztosítsanak.
"Nagyon örvendünk, hogy viszonylag rövid idő alatt elterjedt a hírünk, és naponta egyre többen látogatják meg helyszíneinket. Sokan már tudják, hogy kedden, szerdán és csütörtökön kollégáink különböző tevékenységeket tartanak a gyermekeknek, így nyilván ezeken a napokon sokkal többen jönnek" - olvasható a könyvtár közleményében.
Az intézmény vezetősége, látva a nagy sikert, és hogy még kényelmesebbé és kellemesebbé tegye a helyszínt a látogatók számára, időközben még több komfortos ülőkét, puffokat szállított ki a zöldbe. "Látva a rendezvény népszerűségét, fenntartások nélkül támogattuk a könyvtárat további kerti ülőalkalmatosságok beszerzésében, hogy minél több gyermek számára tehessük így kényelmessé, élvezetessé az izgalmas tevékenységeket" - nyilatkozta Răzvan Cadar, az Arad Megyei Tanács alelnöke. (via ReMeK-e-Hírlevél)

Ahogy arról korábban hírt adtunk, a 40 ezer szakembert és 20 ezer intézményt tömörítő International Council of Museums (ICOM) idén szeptemberben Kiotóban tartja éves konferenciáját, ahol a múzeum új definíciója is elfogadásra kerülhet. E definíció szerint a múzeumok szerepe kibővül, illetve a hangsúly az inklúzióra, a demokráciára és a párbeszédre helyeződik:
"A múzeum demokratikus, inkluzív és polifonikus tér, ahol kritikus párbeszéd folyik múltról és jövőről. A jelenkor konfliktuspontjait és kihívásait szem előtt tartja és reagál rájuk, műtárgyakat és példányokat őriz meg, amelyekért felelősséggel bír a társadalom felé, a jövő generációi számára fenntartja az emlékezet különböző formáit, és egyenlő jogokat és hozzáférést biztosít mindenki számára. A múzeum nem profitorientált. Működése részvételen és transzparencián alapul aktív partnerségben különböző közösségekkel és a közösségek érdekében. Összegyűjt, megőriz, kutat, értelmez, bemutat és segít, hogy jobban megértsük a világ jelenségeit, így erősítve az emberi méltóság és a társadalmi igazságosság, a globális egyenlőség és bolygónk jóllétének ügyét."
Azonban lehetséges, hogy a szavazást későbbre halasztják. Az ICOM 24 nemzeti tagszervezete - köztük a francia, olasz, spanyol, német, kanadai és orosz szervezetek - petícióban kérték a halasztást arra hivatkozva, hogy "nagy ellenállást" vált majd ki, ha ez az új meghatározás válik hivatalossá, és időt kértek egy új definíció megalkotására.
A dán Jette Sandahl szerint, aki a definíción dolgozó bizottság vezetője volt, fontos, hogy a meghatározás a 21. század nyelvét, szellemiségét tükrözze, és fontos, hogy a múzeumok számot vessenek a gyűjteményükben található tárgyak gyarmati múltjával, az intézmények pénzügyi támogatói által vallott nézetekkel (lásd gyógyszergyárak, olajipari cégek), és a nők és a nem fehérbőrű rasszok alulreprezentálásával. Az előző definíció nem rossz - állítja Sandahl-, egyszerűen nem a kornak megfelelő.
Klaus Staubermann, az ICOM Németország elnöke szerint számukra komoly változást jelentene a német törvénykezés szempontjából, ha az új definícióból kikerül az "intézmény" és az "oktatás" szó, bár a halasztást nem ilyen részletek miatt gondolja fontosnak, hanem hogy több idő legyen arra, hogy az egyes szervezetek fenntartásait meghallgassák.
François Mairesse, Sorbonne Nouvelle Egyetem professzora, az ICOFOM (Nemzetközi Muzeológiai Bizottság) elnöke lemondott a Sandahl vezette bizottságban betöltött posztjáról, mivel a mostani javaslat szerinte nem tükrözi a két évig tartó megbeszélések eredményeit. Ahogy az Art Newspapernek elmondta, a legtöbb francia múzeumnak- így a Louvre-nak is- nehéz lenne megfelelni ennek a meghatározásnak (például annak, hogy múzeum polifonikus tér legyen), ami súlyos következményekkel járna. Meglátása, hogy a mostani javaslat nem definíció, hanem divatos értékek melletti állásfoglalás, túl komplikált és "részben aberrált". A londoni Museums Association nem reprezentatív twitteres szavazásán arra a kérdésre, hogy az új definíció tükrözi-e a 21. századi múzeum kényegét, 62 százalékuk nemmel válaszolt.
Az ICOM felhívására, hogy mit jelent a múzeum, több mint 250 javaslat érkezett a világ minden pontjáról (ezek angol és eredeti nyelven itt olvashatók). Egy amerikai vélemény szerint a múzeumok a "kultúra őrzői és védői", míg egy lengyel elképzelés szerint a múzeum "múlt anyagi és szellemi értékeit őrzi a jövő számára".

Amanda Palmes punkzenész crowdsourcing üzleti modellje: közvetlenül fogyasztói által finanszírozza tevékenységét. Az érinthetetlen celebség útja helyett közvetlen emberi kapcsolatokat épít ki hallgatóságával. S azzal, hogy kér hallgatóitól, felhatalmazza, "részvényessé teszi" őket, amely. (MG) TED-előadásában beszámol róla:
- Szóval minden műsorunk után aláírásokat osztogattunk, megöleltük a rajongókat, és ott maradtunk beszélgetni az emberekkel, és művészi szintre emeltük a segítségkérést. Kértük, hogy csatlakozzanak hozzánk, és megkerestem a helyi zenészeket és művészeket, és ők lecövekeltek az előadásaink előtt és körbeadták a kalapot, majd bejöttek és csatlakoztak hozzánk a színpadon, szóval ott volt ez a furcsa cirkuszi vendégekből összecsapódott forgó svédasztal.
Szükségem volt például egy zongorára, hogy gyakoroljak, és egy órával később egy rajongóm házában voltam. Ez London. Az emberek házi kosztot hoztak nekünk mindenütt az egész világon a színpad mögé, és együtt költöttük el az ételüket. Ez Seattle-ben volt.
A zenei karrierem azzal töltöttem, hogy próbáltam találkozni emberekkel az interneten, úgy ahogy a dobozon tudtam. A blogolás és tweet-elés nem csak a turné dátumok-ról, az új videómról szól, hanem a munkánkról és művészetünkről, a félelmeinkről és másnaposságunkról, a hibáink-ról. És mi látjuk egymást. Úgy gondolom, mikor tényleg látjuk egymást, szeretnénk segíteni.
Úgy gondolom, az emberek megszállottan foglalkoztak a rossz kérdéssel; "Hogy vesszük rá az embereket, hogy fizessenek a zenéért?" Mi lenne, ha megkérdeznénk; "Hogyan hagyjuk az embereknek, hogy fizessenek?"

Eséllyel megvalósítható az alábbi reklámpszpot könyvtári analógiája... (MG)
- Az IKEA új reklámjából link kiderül, hogy pontosan melyik oldalon találod a választ a világmindenséget és mindent érintő végső kérdésre.
A Memac Ogilvy dubaji irodájában készítették el azt a reklámot, ami azt üzeni: az Ikea katalógus az a könyv, ami megváltoztatja az ember életét. A sztori szerint a lecsúszott, elhanyagolt Ali egy nap belelapoz a szomszéd Ikea katalógusába, amiben megtalálja a választ minden kérdésére, a tudását pedig guruként adja tovább a még tudatlanságban élőknek. A szpotból kiderül, hogy a magányra a válasz a negyvenedik oldalon található, hiszen egy új kanapé, új barátokat vonz, a házassági nehézségekre pedig a hálószobai berendezések között kell keresni a megoldást. Sőt, az Ikea katalógus annyira mindent is tud, hogy benne van a válasz az élet értelmére is, természetesen a 42. oldalon.

Több mint 1150 százalékkal nőtt meg az "ökotudatos Google-nek is nevezett Ecosia nevű kereső mobilappjának és böngészős kiegészítőjének együttes letöltési száma, miután az elmúlt napok során az egész világ szeme az égő Amazóniára szegeződött. Az üzemeltetők elmondása szerint a napi átlagos 20 ezer letöltés múlt hét csütörtökön 250 ezerre ugrott, és ha ez ilyen ütemben folytatódik, augusztus végére elérhetik az egymilliós számot a hónapra vonatkozóan.
A 2009 óta létező Ecosia.org egy olyan kereső, mint a Google, azzal a különbséggel, hogy a felhasználók a kereséseikkel fák ültetését támogatják. Az ötlet lényege, hogy a keresések útján szerzett reklámbevételeknek csak kis részét tartja meg a cég, a befolyó összeg legalább 80 százalékát faültetésre fordítják. Az új növényeket elsősorban olyan területekre telepítik, ahol nagy pusztításokat végez a klímaváltozás. Az Ecosia felhasználói eddig több mint 65 millió fa telepítését segítették többek közt Brazíliában, Etiópiában és Madagaszkáron.

Egy Tennessee állambeli római katolikus iskolában levették a frissen megnyitott könyvtár polcairól JK Rowling Harry Potter-könyveit, mert egy helyi lelkész szerint a regényekben szereplő átkok és varázsigék igaziak, és ha bárki elolvassa őket, gonosz szellemeket idézhetnek meg, írja az Independent.
A Nashville-i St Edward Catholic Schoolban tanító Dan Reehill emailben azt is leírta a szülőknek, hogy amerikai ördögűzőktől, valamint a Vatikántól is kért szakvéleményt a döntésével kapcsolatban.
Ezek a könyvek a mágiát egyszerre jónak és gonosznak ábrázolják, ami nem igaz, valójában ez egy okos megtévesztés. A könyvekben szereplő átkok és varázslások valódiak, amiket ha egy ember felolvas, gonosz szellemeket idézhetnek a világra, az olvasó közelébe - írta Reehill.
A helyi egyházmegye vezetője azt nyilatkozta, hogy Reehill valójában azt csinál, amit akar, ugyanis az egyháznak nincsen hivatalos álláspontja a Rowling-könyvekről. Rebecca Hammel azt mondta a The Tennessean nevű lapnak, hogy Reehil felhatalmazást kapott az ilyen döntésekre. Hammel azt is elmondta, hogy a gyerekek nyugodtan olvashatnak Harry Pottert a szülők felügyeletével, ezt az iskola nem fogja megakadályozni.
Igazából nem cenzúrázunk, hanem csak szeretnénk abban biztosak lenni, hogy azok a tételek, amik az iskola könyvtárában szerepelnek, korban megfelelőek az osztályok számára - mondta az egyházmegye vezetője, aki hozzátette, hogy más iskoláikban még ott vannak a polcokon a regények.
A Harry Potter-sorozat hét kötete 1997 és 2007 között jelentek meg, elképesztő sikerük filmadaptációkat, előzményfilmeket is szült.

A KIT lekésett a nagy napról - júl. 17., A Tetoválások Nemzeti Napja - de az események után kullogva érdekes megtekinteni az alábbi linken mutatott gyűjteményt: a New York Public Library könyvtárosainak irodalmi--könyvtári tetoválásait. A tetoválás műfaja ezer éves. Kommunikáció: hordozójának érték- és gondolatvilágát tükrözi, építi a hasonlóan gondolkodók és érzők közösségét. Nem meglepő, hogy a motívumokat az irodalom is inspirálja. A tetovált könyvtárosok személyesen be is mutatják az alkotásokat, pl. Matildáról a könyvtárosok archetípusáról, Franz Kafkáról, vers-inspirálta motívumról, vagy egyszerűen egy katalógusfiókról.
A könyvtár link Twitter-üzenetében arra biztat, hogy te is mutasd meg, ha van hasonló alkotás rajtad, vagy kommentáld a bemutatottakat. (ref.: MG)

2019 júniusában a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) új, az egyetemi tanári pályázatokra vonatkozó útmutatót fogadott el (MAB Testületének 2019/5/VII/4. "Útmutató egyetemi tanári pályázat összeállításához és értékeléséhez" link ), mely 2019. szeptember 1-jén lép hatályba. Az útmutató új, minimális publikációs általános elvárásokat fogalmaz meg a pályázók felé, melyeket a tudományterületek speciális szempontjai egészítenek ki. A pályázatban be kell mutatni, hogy a pályázó nemzetközileg elismert, idegen nyelvű publikációkban is megjelentetett tudományos eredményekkel rendelkezik. Itt az általános (néhány tudományág kivételével) minimális elvárás, hogy a pályázó legalább két idegen nyelvű Q1-es vagy Q2-es cikk (egyedüli, első vagy utolsó, vagy levelező), vagy legalább egy elismert nemzetközi kiadó által kiadott monográfia szerzője legyen. A Q1-es és Q2-es folyóiratokat a Scimago oldalain találjuk.
Az MTA I., II. és IX. Osztálya egyedi, az MTA IV. és a VI. Osztálya kiegészítő, elfogadott listával rendelkezik, amit az MTA adott bizottságainak az oldalain található. Az ezekben való publikálás az MTA Doktori pályázat habitus vizsgálatának az alapja.
Vagyis az egyetemi tanári pályázatra más lista érvényes, mint az MTA adott osztályainak listája.
A mellékelt folyóiratlista link azokat a folyóiratokat tünteti fel, amelyek az egyetemi tanári pályázatra - Q1-es és Q2-es - és az MTA Doktori habitusvizsgálatra is megfelelnek. Ha ezek közül választanak a kutatók, akkor mind a két esetben beszámítható publikációval fog rendelkezni a leendő pályázó, illetve szerző.
Ehhez kapcsolódó linkek:
- Scimago Journal & Country Rank (2018): link
- MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztály listája: link
- MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztály listája: link
- MTA IV. Agrártudományok Osztály listája: link
- MTA VI. Műszaki Tudományok Osztály listája: link
- MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztály listája: link (Sasvári Péter)

A divat is lehet a hatalom eszköze, a női divatot pedig az ókor óta jellemzi, hogy nem tudja olyannak elfogadni a női idomokat, amilyenek.
Ha lezajlik egy jelentősebb és a nőket is érintő társadalmi változás, akkor hirtelen a testük is némileg felszabadul - ezt a következtetést vonta le a divat és a hatalom kapcsolatából a történelmi témájú könyvekkel berobbant, amúgy jogászként dolgozó író és blogger Budai Lotti, aki a Rizsporos hétköznapok című blogjában link és Facebook-oldalán több tízezer követővel oszt meg olyan érdekességeket, amelyek "alulnézetből" mutatják be a történelmet. A bejegyzéseiből kiderül, hogy a 14. században miért borotválták le a szemöldöküket a nők, és miért mostak fogat vizelettel. Vagy az, hogy a bélyeg hogyan lett a flörtölés eszköze a viktoriánus korban.
Budai Lotti szerint a divat története a deformációkényszernek és a természetes női test átalakulásának a története. "A nőnek mintha mindig kellett volna, hogy olyan része legyen, ami természetellenesen nagy vagy kicsi". Így lett divat, a kitömött fenék vagy a fűzőkkel mérhetetlenül szűkre szabott derekak, de a szilikonmellek vagy a plasztikázott fenekek is valahol ebbe a sorba illeszkednek. "Megszabadultunk a krinolintól, jött a miniszoknya, de mintha még mindig nem lennénk kibékülve a női testtel" - mondja Budai Lotti, hozzátéve, hogy hivatalosan ugyan ma már elvileg nő és férfi egyenlő, "bár talán csak az egyenlőtlenségek váltak rejtetté, ahogyan a deformáló eszközök a bőr alá kúszva implantátumokká."