Az USA-ban közkönyvtár a közösségi elemi része. A legjobbak beépülnek a civil életbe. Segítenek elérni a város vagy a régió céljait. A vezetők nemcsak megpróbálják kitalálni a látogatók igényeit. Hanem hagyják, hogy maga a közösség határozza meg a szolgáltatásokat.
Sacramento közkönyvtára link (SPL) nyerte el idén a Jerry Kline Community Impact díjat (ezzel díjazzák a közösségeket maximálisan támogató könyvtárakat). Az SPL modell lehet minden intézmény számára.
A közösség bizalmának elnyerése főleg 2009 óta tart. 2011-ben stratégiai céljuk lett a közösség általi elismerés növelése. 2015-ig a használóismeret növelése érdekében 2000 interjút készítettek felnőttekkel, gyerekekkel, fogyatékkal élőkkel és partner szervezetekkel.
Egyik fontos eredmény a 2017-ben létrehozott AccessABILITY csapat. Appot hoztak létre fogyatékkal élőknek. Ezzel szöveg helyett képekkel is el lehet érni a szolgáltatásokat. Hetente tartanak fejlesztő foglalkozásokat. Közben a könyvtári dolgozókat is felkészítik a feladatra.
Növelték a nyitva tartási időt, 28 telephelyen heti 1069 órára. Tanulmányozták a különböző nyelvű könyvek kölcsönzési adatait, s ennek alapján 2018 óta 15 ezer új dokumentumot szereztek be. A különböző nyelvű közösségeknek programokat is szerveznek.
Részt vesznek a civil kezdeményezésekben is. Például a tinédzsereknek segítenek nyári munka találásban. A könyvtár maga is kínál térítéses gyakorlatokat. Iskolai könyvtárosok hiányában a közkönyvtár könyvtárpedagógust fizet, akit segíteni küld az iskolákba.
Tartja a kapcsolatot a közösség szervezetekkel. Pl. szülői munkaközösség, iskola előkészítő csoportok, színházi és táncos társulatok, veteránok.
A könyvtár számokban is ki tudja fejezni eredményeit. A 1,5 milliós célközönség fele beiratkozott. Évente 2500 fő önkénteskedik, több mint 100 ezer órát. A nyári olvasókörök résztvevőinek száma 40%-kal, közel 22,5 ezerre nőtt. Diákigazolvánnyal 132 ezer diák veheti igénybe a könyvtári anyagokat. (ref.: Habók Lilla)

November 28-án (csütörtökön) lesz a KSH Könyvtár és a Magyar Információbrókerek Egyesületének közös marketing-konferenciája. Támogatók: Magyar Telekom, Infodok Kft. Előadások:
- Új generációk, új kihívások; a jövő információs igényei (Turcsán Tamás, Startup tanácsadó, közösségimédia-szakértő és társadalmi innovátor)
- A szolgáltatások igénybe vételének ösztönzése, igazodva a megrendelőtermészetéhez (Kóródy Judit, Infodok Kft., Magyar Telekom Infotéka)
- Eszközök a sorok között búvó ügyféligények kimutatására (Dr. Síklaki István, szociálpszichológus)
- Információs támogatás a marketingháborúban (Német Ferenc, alelnök; Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozó Szakmai Kamara)
- Marketing-eszközök a liftes szövegtől a konferenciaelőadásig (Mikulás Gábor, GM Info Consulting Kft.)
- Az adatvezérelt igazságnyomában (Farkas Anikó, kommunikációs specialista, SentiOne)

A rendezvény ingyenes, korlátozott létszámú
Regisztráció: link
- A rendezvény honlapja: link oldalon lesznek.
- Letölthető meghívó: link

Minimálisan növekedett az utóbbi 2 évben a könyvtárhasználat, a gyerekek esetében minimálisan esett. A használók kevesebb népszerűsködést, több kultúraközvetítést várnak a könyvtártól.
Az itt link kiemelt táblázatok és diagram magyarázata nem szerepelt a közzétett diasorozaton.
Arra, hogy a használók kevesebb - úgymond - "könyvtárnépszerűsítésre (pr-, marketing tevékenység)" vágynak, lehetséges magyarázat az, hogy
1. Sem a kérdezők, sem a válaszadók előtt nem egészen tisztázottak a fogalmak. A "népszerűsítés" fogalom alá ugyanis nem tagozódhat be szakmailag sem a pr (a szervezet és a különféle érdekcsoportok közötti bizalmi kapcsolat megteremtése és fenntartása) sem a marketing (a termékek, szolgáltatások igénybevételének szabályozása).
2. Könnyen lehet, hogy a használók nem a könyvtár magamutogatására, hanem a hatékony, igények igazolta szolgáltatásokra vágynak. Kapcsolódó gondolat: link . (MG)

Vizsgáltuk Vineet Nayar-t a HCL Technologies-től - ez egy feladat-kiszervező indiai cég. Amikor találkoztunk vele, cége - bevallása szerint - csak csúszott lefelé. Megfigyelhettük, hogyan váltak világcéggé az információtechnikai innovációban. Korábban a HCL-nél, csakúgy mint másoknál, a vezetők szerepüket úgy értelmezték, hogy ők kijelölik az irányt, és biztosítják, hogy senki ne térjen le a helyes útról. Vineet közölte a vezetőkkel, hogy ideje újragondolniuk a szerepüket. Mert a cégnél mindenki fölfelé figyelt, és nem volt alulról fölfelé építkező innováció, melyet a Pixarnál és a Google-nál láttunk. Így hát elkezdtek ezen dolgozni.
Felhagytak a kész válaszok és megoldások adásával. Helyette úgy kezdtek a piramis alján lévő munkatársakra - az ifjú titánokra - nézni, mint akik a legközelebb állnak az ügyfelekhez: ők az innováció kútforrásai. A szervezet növekedését kezdték erre a szintre áttolni. Vineet úgy fogalmazott, hogy megfordították a piramist, meglazították a kevesek szorongatását a sokak energiájának felszabadítása érdekében, s így minden nappal javították az innováció minőségét és gyorsaságát.
Vineet és az általunk tanulmányozott többi vezető valójában látnok volt. Egyértelmű, hogy megértették, hogy a cégben nem ez az ő szerepük. Úgy hiszem, nem véletlenül önök közül sokan nem ismerték föl Edet. Mert Ed, akárcsak Vineet érti, hogy vezetőként a szerepünk abban áll, hogy megépítsük a színpadot, nem pedig, hogy játsszunk rajta. Ha egy jobb jövőt akarunk föltalálni, s gyanítom, sokan azért jöttek el ide, akkor át kell gondolnunk a dolgunkat. Az a dolgunk, hogy teret nyissunk, ahol mindenki morzsányi lángelméje szabadjára lehet eresztve és hasznosulhat, és a közös lángelmévé válhat.

Folytatva link sorozatunkat...
Kozma Judit jegyzi meg, hogy a szegényt vádolni sokkal egyszerűbb, mint azzal a kérdéssel szembenézni, hogy milyen áldozatok lennének szükségesek a jólétben élők részéről, hogy javuljon a helyzetük (és ezzel a közös társadalmi-gazdasági helyzet is). Egyeseket talán az "áldozat" kifejezés taszít, pedig még csak nem is az (anyagi) áldozat az, ami létfontosságú eleme a szegénység ördögi köre megtörésének. Elismerjük, hogy a pénz rengeteget számít - mégsem az áll az első helyen.
A nyomorral általában együtt jár a kudarc-identitás, és a szükségképpen leépülő ön-értékesség érzete is - a szegénység sokszor ugyanis olyan cselekedetekre kényszerít, amelyeket ép önértékelésű ember nem tenne meg. A stigma ezt a folyamatot olyan szinten mélyíti el, hogy a nyomorban élőben kialakul a meggyőződés: helyzete megváltoztathatatlan, a sorsát pedig megérdemli.
A megbélyegzés következménye az elhagyatottság és elszigeteltség, tehát a kapcsolati tőke további szűkülése - vagyis már pusztán azzal fenntartjuk a stigma létezését, ha nem kapcsolódunk a szegényekkel.

Geektragédia: megszűnik a nyomtatott PC Guru. 27 év után decemberben jön az utolsó szám a magazinból. (Kapcsolódó: Megszünteti a Playboy kiadását itthon a Marquard)
2020-ban már nem adják ki nyomtatott formában a PC Gurut, a szerkesztőség az online oldalra fókuszál kizárólag a jövőben. A gamer magazin 27 éve jelent meg először, de az oldal csapata szerint az utóbbi időben egyre nagyobb terhet jelentett anyagilag a printmagazin kiadása. "Próbálkoztunk az oldalszámcsökkentéssel is, de az is csak minimális tűzoltásra volt jó. Sajnáljuk, és mindnyájunk nevében mondhatom, hogy a szívünk szakad meg" - olvasható a bejelentésben.
A Guru (akkor még a PC előtag nélkül) 1990-ben indult lemezújságként, 1992-ben már papírmagazinként jelent meg, aztán felvette a PC előnevet is. Az újság történetéről itt lehet többet megtudni.

Legalábbis az esetek többségében. Ritka idehaza az a könyvtári szolgáltatás, amely azt és csak azt kínálja, amit a használó kíván. Máshogyan fogalmazva: a nyújtott információ kevéssé testre szabott. Ehhez a forrásismeret előtt a használóismeretre van szükség. Néhány példa.
- Ha egy videóban van valamilyen érdekes tartalom (reméljük, van...), akkor kitesszük az internetre azt egész félórás anyagot, konferencia esetén akár 10x félórányit. Mondván: kedves olvasó, nézd végig, ha érdekel. Hasonló eljárás, ha az előadások ppt-je kerül fel szőröstül-bőröstül, diára való ajánlás nélkül.
- A könyvtárosok sok munkát fektetnek az izgalmas adatok összegereblyézésére is, ám annak tálalása gyakran mégsem átütő. Sokszor szöveget kapunk ott, ahol a táblázat többet mondana. És gyakran táblázatot, ahol a diagram láttatná leginkább a tartalmat. Az optimális persze ennek átgondolt elegye lenne.
A használónak lecsöpögő üzenet: ha sok időd van kutakodásra, mehetsz könyvtárba, kérdezz könyvtárostól. Ha gyorsan kell, akkor ne tedd. A könyvtár előfeszítést vár tőled. A nyerő modell a használóismeretre épít:
1. ha előbb megnyeri a figyelmedet látványos adataival, motivációd magas lesz
2. utána már inkább hajlandó leszel részleteket bogarászni. (MG)

- A jövő a könyvtárban kezdődik! link
- Könyvtárba mentem! Nem sietek haza! link
Kedves lehet a szívünknek az ilyen cikkcím a sajtóban olvasva. De azért a kritikus olvasásban jártas szem el is bizonytalanodik. A szolgáltatáskínálatról írnak a cikkek, hogy miért fontosak és jók a könyvtárak. Ki is írja? - Egy könyvtári projekt. Műfaja reklám, annak korlátaival együtt. Amiért a projekt fizet, az jelenik meg. Az én könyvtáramról (egyes birtokos) szól. Az olvasói figyelem ezt tudatosan vagy tudat alatt be is árazza.
Múlt lapszámunkban bemutatott "szakmai civil" projektnek - Kell-e 170 ezer elérés? - Halloween a kurrens közszolgálat a könyvtárban link - más a hatásmechanizmusa. Nem beszél a szolgáltatáskínálatról, hanem szolgáltat. Nem szól a könyvtárak szépségéről, fontosságáról, hanem önmagában bizonyítja (=szolgáltat). Szolgáltatása során kiderül, hogy történetesen azt egy könyvtár teszi. A Használók könyvtáráról (többes birtokos) szól. Műfaja nem reklám, hanem pr (public relations - azaz a szervezet tevékenysége által érintett csoportokkal való tartós bizalmi kapcsolat megteremtése és fenntartása).
A reklám és a pr egyaránt ráfordítást kíván. Az előbbi inkább pénzt, az utóbbi inkább szellemi kapacitást. (MG)

Még nem lesz okos egy könyvtár attól, hogy mobiltelefont lehet tölteni benne, de egy okos könyvtár minden bizonnyal elképzelhetetlen ilyen szolgáltatás nélkül. Emellett egyszerű marketing-logika: az emberekre időnként rájön a tölthetnék, és ilyenkor nyugton kell maradniuk egy ideig. Miért ne hívhatnánk ez időre őket a könyvtárba? Ráadásul olyanokat, akik eddig nem merészkedtek át a könyvtár küszöbén. És mobiltöltéssel hívni a a nagyérdeműt sokkal figyelemfelkeltőbb, mint könyvet a könyvtárból, meg hogy az olvasás milyen szép és jó...
Természetesen nem csak a könyvárnak jut eszébe a dolog, úgyhogy igyekeznünk kell. Ti kommunikáljátok a könyvtáron kívül ezt a szolgáltatást? (MG)
A kapcsolódó fotókat ld.: link ; forrás: Budapest (MG); MIT link , müncheni bevásárlóközpont (MG), iskolai könyvtár az USA-ban (Pinterest).

- Források háromszögelése (tudatos tájékozódás több forrásból)
- konfliktuskezelés
- tények és vélemények különválasztása
- hivatkozási láncolat feltárása
- kutatás
- hitelesítés és validálás
egyebek mellett ezek hiányoznak gyakran iskoláinkból [és könyvtárainkból]. Emellett az álhírek gyakran tematizálódnak technikai problémaként, pl. mit csináljon a Facebook, hogyan rangsorok a Google. A Forbes cikke a felelősséget az emberre tereli: megvan-e a kritikus / kritikai gondolkodás képessége? Mert ha igen, akkor nem rövid életű a technikai ármány.
Mint írják: "A technikai ismeretek hasznos és fontos képességek az egyre inkább technológiavezérelt társadalmunkban, de nem azonosak az információs műveltséggel, és nem segítenek az álhírek elleni háborúban." Röviden: mindenkit meg kell tanítanunk, hogyan kell felelősen, kritikusan információt értékelni, feldolgozni.
A legfontosabb, hogy az ellenőrzés és az érvényesítés nagyobb hangsúlyt kapjon, mint a terjesztés és a sebesség. (ref.: MG)

A könyvtár eredményessége (leginkább) ... félmondatra az alábbi befejezéseket kaptuk:
2 - a kölcsönzés mennyisége
7 - a használói életminőség
11 - minél több használó.
A nem reprezentatív válaszok kísértetiesen megegyeznek a hasonló, 2015-ös válaszokkal. A nem mérvadó értékelés hozzá: a használók életminősége, mint legösszetettebb. és a könyvtár céljával leginkább megfeleltethetőbb változó továbbra sem kapcsolódik szervesen a könyvtár teljesítményéhez. A vonatkozó diagramot ld.:link (MG)

A 15-24 éves magyar fiatalok negyede legalább egyszer szándékosan használt illegális online forrásokat az elmúlt évben, hogy hozzáférjen digitális tartalmakhoz, 15 százalékuk pedig vásárolt is hamis terméket az interneten - derült ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből, amelynek összefoglalóját a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) csütörtökön juttatta el az MTI-hez.
A kutatásban résztvevő magyar fiatalok 25 százaléka tudatosan, 18 százaléka pedig nem szándékosan jutott hozzá az elmúlt évben valamilyen digitális tartalomhoz illegálisan. A legnépszerűbb ilyen termékek a különböző filmek és sorozatok, 76 százalékkal, ezt a különböző zenék és játékprogramok követik 49 és 48 százalékkal. Az első csoportnál 3 százalékponttal az uniós átlag alatt, a második-harmadiknál viszont 10, illetve 21 százalékponttal az átlag felett vagyunk.
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának kutatása azt is felmérte, miért választják a fiatalok az illegális forrásokat. Eszerint tízből közel hat magyar fiatal az árat, több mint harmaduk (35 százalékuk) a csak személyes használatra való szándékot, 34 százalékuk pedig a legális tartalommal szembeni gyorsabb elérést jelölte meg okként.
A közlemény idézte Németh Mónikát, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkárát, aki szerint a magyar fiatalok körében az anyagi megfontolásoknak jóval nagyobb szerep jut az európai átlaghoz viszonyítva, összességében ezzel együtt is az uniós középmezőnyben foglalunk helyet. Mivel az elmúlt három évben emelkedett azoknak a fiataloknak az aránya, akik illegális csatornákon keresztül jutottak hozzá online tartalmakhoz az év során, "nem lehet eléggé hangsúlyozni a tudatos fogyasztói magatartás és internethasználat fontosságát".
Az online tartalmak tekintetében az előfizetés alapú üzleti modellek népszerűsége felfelé ível az európai fiatalok körében, hiszen 9 százalékponttal nőtt azok aránya, akik számára fontos, hogy az összes tartalomhoz előfizetés keretében férjenek hozzá.

Kvíz, családi nyomozás, mozi, raktártúra és látványdigitalizálás is várja az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Nyitott könyv címen meghirdetetett, szombati nyílt napjának látogatóit.
Az Országos Széchényi Könyvtár a legrégebbi magyar kulturális intézmény, amely november 25-én már alapításának 217. évfordulóját ünnepli. A születésnaphoz kapcsolódóan az intézmény minden évben nyílt napot tart, amikor nemcsak a könyveit mutatja meg, hanem kulisszatitkokat is - mondta el az M1 aktuális csatornán Antalffy Péter, az OSZK osztályvezetője. Mint hozzátette, az OSZK óriási raktárrendszerrel rendelkezik, és tele van olyan kincsekkel, amelyeket ritkán láthat a nagyközönség.
Antalffy Péter elmondása szerint az idei nyílt nap két témára fókuszál: az egyik a Széchényi család és Széchényi Ferenc története, erről szól többek között a Széchényi-kód című interaktív játék, amely tulajdonképpen egy egész épületet behálózó nyomozás. A Széchényiek játékban című kiállítással nemcsak a család tagjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők, de értékes nyeremények is gazdára találnak, a díszteremben pedig levetítik a Vadonvilág - Gróf Széchenyi Zsigmond nyomában című filmet.
A délutáni program Ady Endre örökségének jegyében zajlik: az idei Ady-emlékévhez kapcsolódva a költőhöz kötődő kvízzel és "Minden láng csak részekben lobban" - Ady és a csonka Hold címmel egy vetítéssel egybekötött beszélgetéssel is készülnek szombaton - mondta az OSZK munkatársa.

Döntés született a 2019. évi Minősített Könyvtár cím és a Könyvtári Minőségi Díj elnyerésére hirdetett pályázatról.
Fekete Péter kultúráért felelős Államtitkát Úr döntésének értelmében Könyvtári Minőségi Díj viselésére elismerést nyert:
- Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Szeged
Minősített Könyvtár cím viselésére elismerést nyert:
- Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár, Kecskemét
- Csorba Győző Könyvtár, Pécs
- Justh Zsigmond Városi Könyvtár, Orosháza
- Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Kiskunfélegyháza
- Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár, Szekszárd
- Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény, Szolnok
- Vörösmarty Mihály Könyvtár, Székesfehérvár.
A Könyvtári Minőségi Díj nyertese 2.000.000 Ft, a Minősített Könyvtár címet elnyerők 300.000 Ft pénzjutalomban részesülnek. A Díj és Címek hivatalos átadására a 2020. január 22-ei Magyar Kultúra Napja alkalmából megrendezésre kerülő ünnepség keretében kerül sor.

Csak ráírnak a könyvtárosra a hétvégén az olvasók, hogy melyik könyv kell, és már viszi is - ilyen egy elhivatott vidéki könyvtáros élete, derült ki egy előadásból. Az én könyvtáram projekt gyakorlati tapasztalatairól tartott beszámolót Rázsits Veronika, a nagybajomi Gyergyai Albert Városi és Iskolai Könyvtár link könyvtárosa. Tíz éve dolgozik egyedüli könyvtárosként a kisvárosban.
A nagybajomi könyvtárban 15 ezer kötet van, köztük 6 ezer gyermekkönyv. A könyvtár az egyedüli állandó nyitvatartási idejű kulturális intézmény a településen. A könyvtáros munkáját kulturális közfoglalkoztatott segíti, de az utóbbi években erre nem találtak jelentkezőt. Szerencsére a helyi Alternaiv ifjúsági és kulturális egyesület sok pályázatot nyert, amelyek megvalósítási helyszíne a könyvtár. Olvasóköröket építettek ki 7-12 éves gyermekeknek. A segítségnyújtás fontosságáról tartottak foglalkozást a hátrányos helyzetű kisiskolásoknak, ekkor magyar és lovári nyelven is elhangzott egy mese.
A somogyi könyvtárosok arról is hallhattak előadást, hogyan működik együtt a téka és az iskola jól egy csapatban, illetve mit tehetnek a siketek és más fogyatékossággal élők könyvtári ellátásáért.

Újabb Rotary tékát adtak át ma (hétfő) Kecskeméten. Az ingyen olvasható könyvek tárháza mától a Bács-Kiskun Megyei Kórház, Csabay Géza krt.-i rendelőintézetében is elérhető.
Válogatott művek kerültek az új olvasópont polcaira a Bács-Kiskun Megyei Kórház rendelőjének 3. emeletén. Az új Rotary téka célja, hogy a várakozás idejét szebbé tegyék- mondta a megnyitón Vass József a Rotary Club Kecskemét elnöke. A könyveket a jótékonysági szervezet folyamatosan pótolja, de arra kérik a látogatókat, hogy ha el is visznek egy-egy példányt, pótolják azokat. A látogatók a hivatalos pillanatokat követően gyorsan birtokba vették az új könyvekkel teli falat.
Pap-Szekeres Anita a kórház ápolási igazgatója a megnyitón elmondta, örülnek a kezdeményezésnek, és akár a kórház más pontjain is szívesen kialakítanának hasonló pontokat, ha pozitívak lesznek a tapasztalatok.

Ünnepélyes keretek között adták át a megújult könyvtárat Gávavencsellőn.
Az új könyvtár a Gávavencsellői Művelődési Ház épületében kapott helyet, melyet Tomasovszki Anita, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár igazgatója, Berecz János polgármester és Kőpájerné Tóth Katalin intézményvezető adott át a napokban az olvasóközönségnek.
A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár rendelkezésre bocsátotta a könyvtári bútorzat nagy részét, átvállalta a könyvállomány digitalizálását, és a teljes szakmai hátteret biztosítja, ami magában foglalja a könyvtáros munkatárs továbbképzését is. A könyvtár ma Magyarországon a legfontosabb közösségépítő hely: mindenkihez szól, kortól, nemtől és hovatartozástól függetlenül. Megújulva, új tartalommal töltve és töretlen lelkesedéssel várja a régi és új olvasókat.

A Somogyi-könyvtár idén is csatlakozik az elhagyott, gazdátlan állatok ellátását segítő gyűjtőakcióhoz.
"Boldog ünnepeket a nehéz sorsú állatoknak is! Tegyük szebbé együtt az ünnepek alatt a Hódmezővásárhelyi Állatvédők Egyesülete és az Országos Állatvédelmi Alapítvány nehéz sorsú védenceinek és támogatottjainak a napjait! Ha nem is túl sokkal, de egy konzervvel, egy kis száraz eledellel, de akár pokrócokkal, játékokkal, tisztítószerekkel is segíthetünk! Sok kicsi, sokra megy! Gondoljon a négylábúakra Ön is, és csatlakozzon adományozásával a programunkhoz!" - így szól az állatvédők fölhívása.
A Somogyi-könyvtár fiókkönyvtárai közül a szőregi (Magyar u. 14.), a klelbelsberg-telepi (Zentai u. 31.), a petőfitelepi (Szántó Kovács János u. 28.), a Francia utcai (Kossuth Lajos sgt. 69-71) könyvtár mellett a Stefánia Fiókkönyvtár-klubban (Stefánia 2.) is várják az adományokat.

Wikipédia szócikkeket állítottak elő a Shakespeare Szerkesztőmaraton keretében nov. 22-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatói - vizsgafeltételként. Almási Zsolt, az Angol-Amerikai Intézetének docense, Shakespeare-kutató évek óta viszi hallgatóit e külső helyen megrendezett eseményre, a PIM könyvtárába. A projekthez a Wikimédia Magyarország Egyesület szerkesztőit is sikerült megnyernie, ők segítik a hallgatókat a szerkesztési keretek betartásában, a hivatkozások szerkesztésében, illetve a szócikkek engedélyezésében. A hallgatók így a Shakespeare-rel kapcsolatos tudásukról ország-világ előtt adnak tanúságot. A Wikipédia használói pedig közérthető-tudományos szintű szócikkeket kapnak.
Most készült szócikk pl.: link

A mesterséges intelligencia kínai robbanását a nyugati közvélemény leginkább a totális megfigyelő állammal szereti azonosítani, és a bekamerázott tantermekben ülő beelektródázott gyerekeket nem nehéz beilleszteni ebbe a képbe. A CCS-sel és más hasonló programokkal kísérletező iskolákban azonban nem csak az órákon használják ezt a rendszert. A gyerekek arcfelismerő kamerákba mosolyogva választanak a menzán, így fizetnek (természetesen készpénzmentesen, mint már szinte mindenki mindent a kínai nagyvárosokban) az italautomatáknál és kölcsönöznek az iskolai könyvtárból. A digitalizáció előnyei Kínában a hétköznapokban is jól érezhetők, a szuperappok sokkal inkább áthatják a mindennapokat, mint Nyugaton.

EGY RÉM RENDES CSALÁD - III. 1. RÉSZ
Al a padláson kotorászva felfedez egy könyvtári könyvet, melynek a kölcsönzési határideje 31 éve lejárt. Végül rászánja magát, hogy visszavigye a könyvet, de a gonosz könyvtárosnő 2000 dollár büntetést akar vele fizettetni. Al cselhez folyamodik, de csak azt éri el vele, hogy szégyent hoz egész családjára.

A nemzet művészeinek felvételével harminchat főre emelte létszámát a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA), ezzel a döntéssel Czakó Gábor, Dobai Péter, Kalász Márton, Kiss Anna, Tornai József és Tőzsér Árpád váltak a testület új tagjaivá.
A Digitális Irodalmi Akadémia tagjai Demeter Szilárdnak, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatójának a kezdeményezésére döntöttek a bővítésről. A DIA közelmúltban megújult alapszabálya ugyanis lehetővé teszi, hogy a nemzet művésze címmel kitüntetett írók, költők ezentúl titkos szavazással az akadémia tagjainak sorába kerülhessenek - közölte a PIM kedden az MTI-vel.
A PIM programjaként működő Digitális Irodalmi Akadémia elsődleges feladata a tagok életművének digitalizálása és közzététele az interneten (link
A digitális szolgáltatás célja, hogy minél szélesebb körben, ingyenesen elérhetővé tegye a kortárs magyar szépirodalom legkiválóbb alkotóinak műveit. A mostani tagfelvétellel (az alapítás óta elhunyt, illetve posztumusz tagokkal együtt) 101 főre bővült azoknak az íróknak, költőknek száma, akiknek teljes alkotói életműve a digitális könyvtárba kerülhet - emlékeztet a közlemény.

Amikor összekötözött lepedők lógtak ki a grófi palota ablakán - Egy keszthelyi kultúrtörténeti városi séta apropóján - 8. rész
A keszthelyi Helikoni városi séták meghirdetett eseményei szeptember közepén véget értek. Az utolsó séták - a Festeticsek hétköznapjait és a régi korok bűnügyei - egy újabb bejegyzésre sarkallták a blog bloggerét, aki ezt a két témát vegyítve a budapesti Festetics-palota egyik (mert volt más is) rejtélyes bűnesetének járt utána, bemutatva a palota rövid történetét, a Festetics család keszthelyi ágának mozgalmas 1887. évi eseményeit, a betörés felfedezésének körülményeit, a nyomozás folyamatát, különös figyelmet szentelve Chapó Géza csendbiztos túl eredményes nyomozói munkájára. Ezzel a bejegyzéssel nemcsak a régi hírek szerelmeseinek és a bűnügyek iránt érdeklődőknek szeretnénk kedveskedni, hanem a szeptember 14-i Festetics és 15-i keszthelyi bűnügyi kultúrtörténeti séta résztvevőinek, akikkel öröm találkozni és újratalálkozni. Ebben a bejegyzésben a Festetics család életébe és egy hozzájuk kapcsolódó bűnügy rejtelmeibe is bepillanthatunk, így mindkét, szeptember közepi csapat megtalálja a maga témáját.
Akik szeretnének még más, a városi séták által inspirált bejegyzést olvasni, azoknak ajánljuk a Ilyenek voltak a sóval, tejfellel és arzénnal ízesített uborkasalátákat link , a 20. század eleji mennyiségtani érettségi írásbeli feladatokat link , az egykori automobilok-csodákat link , a Nagy Háború szomorú humorát és Clara Agnelli viharos házasságait, Fenék gyors lábú lányait: Csipkerózsikát és Aranygyöngyöt és a Gundel-konyha néhány érdekes receptjét.
A korabeli újságok az Arcanum Digitális Tudománytárban link olvashatók.

Magyarország középkori településeinek és egyházainak topográfiai adattára címmel magánkiadásban jelent meg Timár Péter hatkötetes munkája, 4800 oldalon.
A Magyarország középkori településeinek és egyházainak topográfiai adattára a mai Magyarország területén valaha létezett települések és templomok kutatóinak kézikönyve, amely a Csánki Dezső és Györffy György életművei nyomán változatlanul fennmaradt igényeket kívánja kielégíteni. Forrásai a hivatkozott műemléki és régészeti topográfiák, kutatási jelentések, oklevelek, adóösszeírások, egyházlátogatások, egyházközségi iratok, urbáriumok, térképek, helynévgyűjtemények, továbbá az egyház- és helytörténeti irodalmi anyagok voltak. Egységes szerkezetben, betűrendbe szedve, 13172 címszóban tartalmazza 3504 mai település és 7700 elpusztult falu főbb adatait, lokalizálva azokat a középkori megyebeosztás és a mai közigazgatás szerint. A kötetek közlik az eredeti írásmódot, annak évét, a mai helynévi maradványokat, segítséget nyújtva a kettős megjelölésű (alio nomine) települések, valamint a templomi védőszent nevét viselő falvak helyhez kötéséhez, topogeneziséhez. Timár Péter munkája első teljes magyar templomregiszterként öleli fel a mai Magyarország területén egykor (1526 előtt) állt mintegy 5900 középkori templom történeti adatait, építési korszakait, alaprajzi jellemzőit. A névmutató lehetővé teszi a földrajzi és személynevek összes írott változatának megtalálását, az irodalomjegyzék pedig településtörténeti és egyháztörténeti forrásgyűjteménynek tekinthető.

A Hagyományok Háza Népmesetár című sorozatában megjelent új kötetben néhai Kovács Ágnes néprajzkutató, mesegyűjtő hátrahagyott írásai jelentek meg a népmeséről. A tanulmánykötet nemcsak a szakemberek, hanem a mesék iránt érdeklődő szülők és pedagógusok számára is hasznos lehet. A most megjelenő kötetről Dala Sárával, a Hagyományok Házának népmese-szakelőadójával beszélgettünk.
- Amikor a magyar mesegyűjtésről és mesemondásról hallunk, akkor többnyire egy-egy ikonikus név mellett nem biztos, hogy feltűnik Kovács Ágnes neve. Ki volt ő, mit tudhatunk róla?
- Kovács Ágnes a 20. század második felének egyik legfontosabb magyar népmesekutatója, az úgynevezett budapesti egyéniségkutató iskola folytatója. Számos jelentős kézikönyv, szakkönyv szerzője, társszerzője, a Néprajzi Lexikon folklór tárgyú cikkeinek egyik írója. Több évtizedes kutatómunka után a keze nyomán jött lére a Magyar Népmese-katalógus is.
Kovács Ágnes számos népmesét gyűjtött maga is, de nem szerette volna, ha ezek csak az archívumokban porosodnak, ezért népszerűsítő kiadványokat is jegyzett. Minden óvónő és anyuka, nagymama remélhetőleg ismeri az Icinke-picinke című gyűjteményét, de az utánozhatatlan és méltán sikeres Jankovics Marcell által rendezett Magyar népmesék animációs sorozatban is közreműködött mint szakértő.