David Lankes tapasztalatai szerint a közösségorientált könyvtári működés nem mentes az ellentmondásoktól és nehézségektől. Példának okáért sokszor a fejlődni, változtatni kívánó könyvtárakat maga a közösség "fogja vissza", pontosabban az emberek fejében élő, nosztalgikus könyvtárkép a "könyvpalotákról", amit még gyerekkorukból őriznek, és nem vesznek tudomást az új fejleményekről, például a makerspace-ekről vagy a társadalmi párbeszédet előmozdító rendezvényekről. Ám egy korszerű könyvtárban utóbbiak nem kiegészítő, hanem alapfunkciók; a közkönyvtárak a közösség, nem pedig a könyvek színterei. Lankes példaként említette a skandináv országokat, ahol az állampolgárok egyre több mindent (hivatalos ügyeket is) intézhetnek digitálisan, a könyvtár ezzel párhuzamosan a fizikai találkozások színtere - ám a COVID-19 ezt a tendenciát kétségkívül kihívás elé állítja.
(...) Egy kérdező arra volt kíváncsi, megvalósítható-e a közösségi irányítás a könyvtárakban. Lankes szerint ez a fenntartótól függ; vannak példák civil bizottságokra a könyvtárak vezetésében. Sok helyen a könyvtárigazgatóknak szavuk van a döntéshozatalban a releváns témákban.
- A Könyvtári Intézet sorozata, melyből ez a közlemény-részlet is származik, remek témákat vet fel. Ezek kidolgozottsága korlátozott, és a magvas gondolatok megtalálása is nehézkes az anyagokban. Aki azonban felgyűri ingujját, inspirálódhat a világ neves könyvtári gondolkodóitól. (MG)

Vajon miben különbözött 10 éve az informatikus-könyvtáros hallgatók benyomása a szakmáról a mostani hallgatókhoz képest? Több esélyt látnak a könyvtári szakmában való elhelyezkedésre a mai egyetemisták? Egyáltalán jobban szeretnének a szakmában maradni, vagy inkább más területekre vágynak, és csak a diploma miatt végzik el a szakot?
2010-ben a válaszadók (n=108) közül 76 százalék nyilatkozta, hogy lát esélyt Magyarországon a könyvtári szakmában való elhelyezkedésre. Azonban már akkor is több hallgatónál megjelent, hogy inkább külföldön szeretnék elindítani a karrierjük (7,6%), akár könyvtári, akár más területen. Mások pedig eleve inkább az informatikus munkakörök közül szerettek volna választani a végzettséggel. Tíz évvel ezelőtt sok válaszadó még a szakpáros rendszerben végezte tanulmányait, és karrierjét a másik diplomájával képzelte el. Hogyan változott ez az egyszakos rendszerben? Most is inkább más BA-t vagy MA-t választanak képzésük mellé a hallgatók? Vagy inkább az informatikus-könyvtáros területre koncentrálnak, és egyetem mellett több idejük marad a könyvtáros szakmai információk begyűjtésére?
Ahhoz, hogy választ kapjunk a kérdésekre, minél több jelenlegi (és frissen végzett) informatikus-könyvtáros hallgató válaszára lenne szükségem ebben a kérdőívben: link

Nem titok, hogy a sokszínűség és a befogadás az információs szakmában fejlesztésre szorul. A jelenlegi munkaerő nem reprezentatív, nincs kapcsolat a társadalom és a szakma között - legyen szó rasszokról, nemi identitásról, szexualitásról, szocio-ökonómiai háttérről vagy képességekről. Ez nehezebbé teszi a használók igényeinek kielégítését.
Az információs szakma nem kiegyensúlyozott. Az egészet nézve a nők dominálnak, ha a vezető réteget nézzük, akkor viszont a férfiak. A problémák elismertek, viszont nem csak a vezetőknek, hanem az összes dolgozónak igyekeznie kellene, hogy megoldást találjanak rájuk.
A történelem során a nyugati világban kialakult fehér, középosztálybeli férfiak perspektívája ma is nyomot hagy a munkaerő-piacon. A kisebbségi háttérrel rendelkező embereknek gyakran limitált lehetőségeik vannak - nem feltétlenül rosszindulatból, de negatív hatást hordozva. Az azonnali hatás egyénenként érződik, azonban nagyobb hatása van a társadalomra nézve. A szakmáknak reflektálniuk kellene a társadalomra, melyhez a kisebbségek még több értéket tudnának hozzáadni.
A rasszizmussal olyan irányba kellene elindulnunk, mint a nemek kérdésében, ahol elfogadjuk, hogy a nők szakmai fejlődése előtt akadályok állnak. A nehézség az agresszív rasszizmus és a kultúránkból származó rasszizmus elkülönítése. Jó példa erre az akaratlan előítélet - tetteink rasszisták lesznek, de ez nem tesz minket rossz emberré. Gyakori, hogy megpróbáljuk magunkat kimagyarázni, ezzel viszont azt érjük el, hogy a másik nem érzi, hogy komolyan vesszük.
Az egyenlőtlenségek kiküszöböléséhez időre van szükség, de az előrelépés nagyon fontos. Az információs szakmákban erőteljes lehetőség nyílik kiállni az egyenlőségért. A változást azonban mindannyian előidézhetjük - az igazi erő sok változást akaró emberben rejlik. (ref.: Salamon Sára)

Folytatva link Design thinking sorozatunkat...
Az IDEO alapítója, David Kelley link olyan helyen szeretett volna dolgozni, ahol barátok között lehet. Kívánsága nyomán született meg a világ egyik vezető design cége. Weblapjukon link rengeteg ötlet, inspiráció található a kreativitás-fejlesztés szolgálatában.
A gondolkodás történetének leírása tartalmazza az alábbi mondatokat: "Charles Florida link a The Rise of the Creative Class (A kreatív osztály felemelkedése) című könyv szerzője egyik írásában a zseni új típusát teszi meg a kreatív osztály paradigmatikus hősének: ez az új típusú hős - Florida szerint 38 millió található Amerikában -, olyan "zseni", aki az alkotó munka mellett nem mond le az élet élvezetéről sem, hiszen olyan városban vállal csak munkát, ahol jelen van a három T:
- high tech
- tolerancia
- talentum
vagyis az innováció nagyvárosaiban a bohém technonomádok szórakozva dolgoznak és dolgozva szórakoznak."
Ha a 3T elvét követjük, melyek közül véleményem szerint a könyvtárosok a két utolsó birtokában vannak, akkor a legelső előnyeinek kiaknázása sem jelenthet problémát - ha nem is szilícium-völgyi színvonalon, de mindenképpen úgy, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki a rendelkezésre álló eszközeinkből. Bár Charles Florida tézisei sok bírálatot váltottak ki, fontos hangsúlyt helyez arra a megközelítésre, amely többek szerint is a jövő emberének legfontosabb 3 tulajdonsága kell, hogy legyen. Ami megtalálható a gyöngyösi könyvtár munkatársaiban is, akik videó-sorozatukat nemrég kezdték meg. link (Kocsis Dóri)

Nyomon követve a külföldi könyvtárak tevékenységeit, több új szolgáltatást indítottam el, hogy minél felhasználóbarátabb szolgáltatásokat nyújtsunk:
- Mesedélelőtt / Online mesedélelőtt, Online mesedélután
A szatymazi Dankó Pista Művelődési Ház és Könyvtár link intézményébe sok család jár, akik szívesen részt vesznek a "family storytime" foglalkozásokon. Az Amerikai Egyesült Államokban már bevált foglalkozástípus, melyet annyival bővítettem ki, hogy kézműveskedünk is. A járvány idején hangsúlyossá vált a digitális platform. Ezért átgondoltam az erősségeinket és a gyengeségeinket. Láttam, hogy ez idő alatt a könyvtárak a Facebookon közölték a felvett storytime foglalkozásokat. Ezen annyit változtattam, hogy nem saját magamat rögzítettem videóra, hanem a könyvet (a legújabbakat igyekeztem bemutatni) fordítottam az olvasók felé. A mesék fejlesztik a képzelőerőt. Továbbá egy másik személy interpretálásában hallhatják a szövegeket a gyermekek egy, az otthontól eltérő környezetben, előkészítve a talajt ezzel a későbbi olvasáskészség és a szociális kompetenciák kialakításának, illetve fejlesztésének.

- Videós folyóiratszemle. A példát adó Biblioteca Comunale Giovanni Bovio Facebook-oldalán látható videókra épülő szolgáltatást "Bovio újságos standja!" (L'edicola della Bovio!) névvel illették. A vírus ideje alatt kialakult kihívásokra válasz a digitális platform felértékelődése, így a tartalomfeltárás új eszközeit vezethetjük be.

- #németpercek #angolpercek #olaszpercek - E hashtagek alatt idegen nyelvű tartalmakat közlök, a tartalomszolgáltatók többnyire külföldi könyvtárak.

- Wordpress oldalamon link könyvtárunk tartalmi feltárásának részeként gyermekkönyv-antológiákat tartalmazó posztokat tettem közzé.

A tevékenységek eredményességéről több mérést végeztem. A videómegtekintések adatai pl. (féléves időtartam): 2019. október 8. és 2020. március 10. között: 545 a megtekintett percek száma. 23%-kal nőtt a megtekintett percek száma az előző 155 naphoz képest.
2020. március 10. és 2020. augusztus 11. között: 3,8 ezer a megtekintett percek száma. 591%-kal nőtt az előző 155 naphoz képest a megtekintett percek száma.
Várható, hogy a könyvtárosok és a felhasználók digitális kompetenciája nőni fog az elkövetkező időszakban, és ez is befolyásolja majd a későbbi metrikus elemzések eredményeit. (Börcsök Erzsébet, szatymazi könyvtáros)

Jókai Mór idős- és fiatalkori szakállával, Berzsenyi Dániel barkójával és Babits Mihály bajszával is fotózkodhatnak az érdeklődők az esztergomi Helischer József Városi Könyvtár "kihelyezett tagozatán", vagyis a Szent István Strandfürdőben.
Az érdeklődők irodalmi totóval akár ingyenes könyvtári beiratkozást is nyerhetnek és pár forintért könnyed, nyári olvasmányokat vásárolhatnak.
Kapcsolódó: Könyvtárat nyitottak a keszthelyi városi strandon link

A tájékoztató jellegű válaszok:
5 - Saját érdekeiket helyezik a szakmai elé
8 - Ha valaki jót akar, legyen közel a tűzhöz
0 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
1 - Inkább félek megírni.
Ilyen kis válaszadási arány mellett nem érdemes következtetéseket levonni. Tény azonban, hogy az Informatikai és Könyvtári Szövetség saját köreiben tett közzé dokumentumokat a közalkalmazotti státusszal kapcsolatos széles közérdeklődésre is számot tartó kérdésekben.
Magával a kérdésfeltevéssel kapcsolatban a Katalisten több észrevétel volt olvasható: Csabay Károly link , Szabó G. Tibor link , Horváth Sándor Domonkos link , valamint Horváth Zoltánné link és link . Az észrevételek hatására a KIT következő szavazása a KIT-kérdések hitelességével kapcsolatos. (MG)
A KIT eddig is, és továbbra is várja és köszöni olvasóinak kritikáit és javaslatait a szavazás-kérdésekre, melyeket a technikai lehetőségek határain belül igyekszik közzétenni. (MG)

Akárcsak a közművek vagy a kommunikációs infrastruktúra, a szociális infrastruktúra is alapvető összekötő eleme a társadalomnak, hiszen meghatározza, milyen mértékben kapcsolódunk egymáshoz, ez pedig befolyással van az egészségünkre, a jólétünkre és az életkilátásainkra is. A gyülekezési helyek általában spontán közösségépülést eredményeznek. Egy-egy fizikai tér (park, játszótér vagy könyvtár) jelenléte kimutathatóan növelheti a várható élettartamot, és javíthatja a bűnözési statisztikákat is. Elhanyagolásuk ellenben negatív hatással jár, például az USA-ban az 1970-es években a parkok, játszóterek veszélyes helyekké váltak, és a könyvtárak szolgáltatási színvonala is visszaesett. (Eric Klinenberg aláhúzta, hogy az Egyesült Államokban a szociális szféra nem azt jelenti, mint Európában, ahol ennek intézményrendszere jóval szélesebb körű, és kiterjedtebb szociális hálóról is beszélhetünk.)
Az atomizálódott, elidegenedett társadalmakkal szemben a jól működő szociális infrastruktúrával rendelkező társadalmak sikeresebben kezelik a válságokat. Eric Klinenberg eredetileg nem tervezett könyvtárakkal foglalkozni, de ahogy a közösségeket kutatta, arra a felismerésre jutott, hogy a könyvtárak jelentik szinte az egyetlen teret, amely ingyenesen hozzáférhető mindenki számára, és ahol a személyzet segítőkészen áll minden kérdéshez. Meglátása szerint szinte senkit sem zárnak ki a közkönyvtárból, csak kirívóan deviáns viselkedés esetén, ami nagyon nagy szó. Az inklúzió és a nyitottság fémjelzik tehát a könyvtárakat, amelyek így alapvető demokratikus terek a közösség számára.
(...) Ha az elhanyagolt épületeket felújítják vagy a helyüket parkosítják, az adott környéken csökken a bűnözés. A chicagói hőhullám esete is azt bizonyította, hogy a jó szociális infrastruktúrával bíró szomszédságok könnyebben átvészelik a nehéz időszakokat. (...)
Eric Klinenberg szerint a könyvek fontosak (az írástudás, a logika, az érvelés hangsúlyozásával), ám a közkönyvtáraknak folyton fejlődniük kell, középpontjukban már nem mindig a könyvek, inkább a rendezvények állnak. (E gondolatok a Túl a horizonton - Beyond the Horizon online beszélgetéssorozatban hangoztak el.)

Több ok miatt sem tudnák harminc nap alatt elhagyni az Alkotmány utcai épületet. Az intézet szerint egyszerűen meg akarják őket semmisíteni.
A Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú eljárásban hozott, 2020. július 14-i ítéletében jóváhagyta a Fővárosi Törvényszék 2019. december 18-i ítéletét, amely szerint a Politikatörténeti Intézetnek harminc napon belül el kellene hagynia az Alkotmány utcai székházát, és kiürített állapotban átadnia az ingatlant az államnak, mindezt anyagi ellentételezés nélkül - írja a polhist.hu.
- Képtelenség a náluk őrzött közel 2600 iratfolyóméternyi - vagyis 2,6 kilométernyi - levéltári és könyvtári iratot egy hónap leforgása alatt megfelelően leltározni és biztonságosan, a szigorú szabályokat betartva, pontos nyilvántartás elkészülte után másik helyre szállítani.
- A levéltári anyag egy részét korábban forma szerint az állam már elvette, de ezeket az államosított iratokat még mindig nem vitték el az épületből. "Ebből is látható, hogy a jelenlegi kormányzat számára csak üres szlogen a nemzet, a történelem és a múlt teljes körű megismerése, hiszen ellenkező esetben már találtak volna helyet a számukra oly fontosnak feltüntetett anyagnak."
- Az állam ugyancsak köteles megtéríteni az épületben az idők során elvégzett, értéknövelő beruházások, felújítások összegét.

Daniel Kahnemann Gyors és lassú gondolkodás c. könyve szerint "a sündisznók tudnak egy fontos dolgot", és van egy elméletük a világról: beleillesztik az egyedi eseményeket egy koherens keretbe, türelmetlenek azokkal szemben, akik nem úgy látják a dolgokat, mint ők, és bíznak előrejelzéseikben. Továbbá, kiváltképp vonakodnak beismerni a hibáikat. (...) Határozott és egyértelmű véleményük van, és a televíziós producerek pontosan ezt szeretik a műsorukban látni.
Ezzel szemben a rókák komplex gondolkodók. Nem hiszik, hogy egyetlen fontos dolog irányítja a történelem menetét (például nem valószínű, hogy elfogadják az elképzelést, miszerint Ronald Reagan egymaga vetett véget a hidegháborúnak, férfiasan kiállva a Szovjetunió ellen). Ehelyett felismerik, hogy a valóság számos különböző erő és tényező interakciójából származik, beleértve a vakszerencsét is, amely gyakran hatalmas és kiszámíthatatlan kimeneteket eredményez.
A két "állatot" kitaláló Philip Tetlock kutató kísérlete szerint Tetlock kutatásában végül a rókák kapták a legjobb pontszámokat. Amikor ezeket az embereket Tetlock egy csapatba tömörítette, a rókák még a bizalmas információkhoz hozzáférő szakértők csoportjánál is jobban teljesítettek.

A legújabb kutatások szerint azok a társadalmak, ahol a kapcsolatoknak nagyobb szerepük van az előrejutásban, mint a tudásnak és szorgalomnak, kevésbé képesek alkalmazkodni a változásokhoz, mint meritokratikusabb [a kiválóságnak nagyobb hatalmat biztosító berendezkedés - szerk.] versenytársaik. Ez előbb-utóbb gazdasági lemaradáshoz vezet.
Zingales és Pellegrino, a Chicagói Egyetem és a UCLA kutatói arra voltak kíváncsiak új tanulmányukban, hogy mennyire meghatározó ez a hatás. Lemaradhat egy ország a többitől csak azért, mert kevésbé meritokratikus a berendezkedése? Vannak-e olyan időszakok a világgazdaságban, amikor az ilyen országok különösen nehéz helyzetbe kerülnek?
Az eredmények azt mutatják, hogy a kevésbé meritokratikus országok fejlődésében a különbség azokban a szektorokban a legnagyobb, amelyekben az új technológiának a legnagyobb volt a szerepe. Úgy tűnik, hogy a technológiai forradalom gyümölcseinek learatásában különösen fontosnak bizonyult, hogy a vállalatok élén a rátermettségük alapján kiválasztott vezetők álljanak.
Egy társadalom, ahol a kapcsolatok többet érnek a tudásnál és a szorgalomnál, igazságtalan és demoralizáló. Ráadásul a legújabb kutatásokból kiderül, hogy ez nemcsak a közhangulatnak, hanem az ország alkalmazkodóképességének és így a gazdasági növekedésnek is rosszat tesz. A Defacto szerint a magyar politikai és gazdasági elitnek már csak ezért is arra kéne törekednie, hogy az urambátyámvilág helyét egy meritokratikusabb kultúra vegye át Magyarországon.

Egy blokkláncrendszerben nincs hagyományos értelemben vett központi adatbázis, helyette a hálózatot alkotó csomópontok (node) mindegyike duplikálja az adott adatbázist; minden feltöltött és titkosított adatblokk jelen van a hálózat összes tagjánál, folyamatosan szinkronizálva a változásokat. Így információvesztés esetén a hálózat bármelyik csomópontjáról visszaállíthatók az esetlegesen elvesztett adatok. Minden egyes tranzakciót egy hash-értéknek nevezett titkosított kódsor azonosít, amelyet a blokklánc rejtjelező algoritmusa generál. Ezzel a blokklánc megfelel az átláthatóság követelményeinek és a privát igényeknek egyaránt. (...) A teljes hálózaton folytonosan duplikálódó adatok miatt elméletileg az adatvesztés egyetlen módja a privát kulcs elvesztése, cserébe viszont a teljes hálózat a decentralizáltság és a titkosítás következtében nem manipulálható, bár a teljes biztonság ennél a hálózati formánál sem garantálható (a Stanfordi Egyetemen a LOCKSS projekt keretében végzett kutatás szerint).
Közgyűjteményi kontextusban említésre méltó esemény volt, amikor 2018-ban az egyesült államokbeli Múzeumi és Könyvtártudományi Intézet (Institute of Museum and Library Sciences) támogatásával a San Jose-i Állami Egyetem elkezdte felmérni a blokklánc-technológia könyvtári felhasználhatóságának lehetőségeit. A metaadattárak, a közösségi alapon szerveződő gyűjteményrészekhez kapcsolódó protokollok kialakítása és a jelenleginél hatékonyabb digitális jogkezelés területén jelenhet meg a blokklánc a könyvtárszakmában. (...) Így kevesebb személyes adatra lenne szükség a könyvtári szolgáltatások igénybevételéhez (összhangban a korszerű adatvédelmi elvekkel). Közös katalogizálásnál a blokklánc segítségével hatékonyabb bibliográfiai metaadatokat lehetne szolgáltatni, amelyek szerkesztése, karbantartása a hálózat összes csomópontján egyidejűleg megtörténne. A digitális javak tartós megőrzésének blokkláncalapú technológiájára jó példa az angliai Surreyi Egyetem ARCHANGEL projektje, amely az Etherum blokkláncot alkalmazza a digitalizált közgyűjteményi tartalmak megjelölésére, tanúsítva, hogy autentikus digitális példány készült egy bizonyos műből. Az álhírek és a képmanipuláció korában ez garantálhatja egy dokumentum hitelességét. (ref.: Bódog András)

- mondta David Lankes, a Dél-karolinai Egyetem Könyvtár- és Információtudományi Iskolájának(külső hivatkozás) igazgatója.
A könyvtárak szerepe David Lankes véleménye szerint a közösség szolgálata, egyúttal formálása is - azaz ha jól működnek, a könyvtárak vissza is tudnak hatni a közösségek életére a közjó érdekében; egyszerre cselekvők és tanácsadók. Ilyen értelemben nem lehetnek semlegesek, és óhatatlanul belépnek a politikai szférába. Mindez újra előtérbe került az utóbbi időszak eseményeinek tükrében. Ezzel párhuzamosan azt tapasztalhattuk, hogy kiszélesedett a könyvtárhasználat, és nőtt a könyvtárakba vetett bizalom.
(...) Lankes kulcsfogalmakként az inklúzióra és a sokszínűségre helyezte a hangsúlyt, amiknek a könyvtár tevékenységében és gyűjteményében is tükröződniük kell.
(...) A lelkes könyvtárhasználók mellett "nehéz emberekkel", problémás közösségekkel is dolgoznunk kell, akik nem akarnak kommunikálni, vagy éppen ellenségesek. A valódi közösségszervezés - amikor mindenkit el kívánunk érni - ezért kemény munkát jelent, nehéz döntésekkel. A szakmában sokan ezt nem vállalják fel, inkább a könnyebb oldalról közelítik meg a közönséggel való kapcsolatépítést (pl. közösségi médiafelületek gondozása).
(...) Ezzel összefüggésben minden oldalt és csoportot szolgálni és tanítani kell a nagyobb társadalmi igazságosság érdekében. A tanulás a jelentéstalálással, történetmeséléssel, részvétellel kapcsolódik össze, és a könyvtárosi éthosz kulcsává válik.

- Tették fel a kérdést David Lankes, a Dél-karolinai Egyetem Könyvtár- és Információtudományi Iskolájának igazgatója előadásán. - Lankes szerint nem eléggé; az ő egyetemén most vezettek be egy ilyen kurzust, de probléma, hogy a képzésben ismeretátadást és konkrét módszertani útmutatókat várnak. A jó gyakorlatok, igényfelmérések tanulságai nem ültethetők át egy az egyben egyik könyvtárból a másikba, hiszen minden közösség más, ahogy az is, mit várnak a könyvtártól, mire szeretnék használni. Az egyes könyvtárak máshogy reagálnak ezekre a helyzetekre.
- A kérdés az USA könyvtárosképzésére utalt. Magyarországon érdekeltekként bennünket a hazai helyzet érdekel inkább. Fodor János (Információtudományi tanszék, ELTE-LIS) a témában a KIT-nek kifejtette: projektjeink létrehozása során a hallgatókkal egyszerre modellezzük a bevonható olvasói / látogatói közösséget és egy-egy projekt munkatársi közösségét, miközben a módszertan részévé téve vizsgáljuk a közösségorientált könyvtári működésnek a tanszék által gyakorolt két dimenzióját:
1. A közös nevezők, a közösség számára fontos érdeklődési területek megtalálása és kiaknázása.
- Webszerkesztés és Digitális gyűjtemények fejlesztése c. kurzusainkon a résztvevők közös érdeklődési pontjaira reflektálnak a gyakorlat során létrehozott helytörténeti és kortörténeti mintaprojektek, pl.: Neon Budapest link , iTTiVoTT Budapest link , MindennapiNapló link
2. A közösség együttműködésének motiválása az egyedi kompetenciák bátorításával, becsatornázásával.
- Tartalomszolgáltatás és közösségi média című mesterszakos kurzusunkon a hallgatók egyéni érdeklődéséhez kapcsolódó témákban hozunk létre tartalmakat és tartalomelemzéseket:
Kutatási Napló link
- A Hálózati kommunikáció című BA kurzusunkon kiadott Internet Szemle című kiadványunk tartalmi sokféleségét a hallgatók eltérő érdeklődésre építjük:
Internet Szemle link

A nemzeti könyvtár digitalizációs tevékenysége évtizedekre nyúlik vissza, ám a kezdetektől széttartó kissé: rengeteg tartalom készült, de nagyon sokféle platformon, emiatt számtalan módon tudtuk csak megjeleníteni, iIletve a tartalmak egy részét nem is tette közzé a ház. Ezt a folyamatot nagyban segíti majd, hogy az OSZK informatikai infrastruktúrájának fejlesztése öles léptekkel haladt előre az elmúlt években.
Az Országos Könyvtári Rendszer projektjének köszönhetően az OSZK digitalizáló központja már áll az épület nyolcadik szintjén, a kollégák tesztelik a digitalizálást támogató szoftvert - ennek segítségével remélhetőleg jövő évtől rá tud állni az OSZK a tömeges digitalizációra, ami sok-sok évre való feladatot jelent. A digitalizáló műhelyünkben kb. 30 fő dolgozik.

A Civiljogi Mediációs Intézet "Felkészülnek a könyvtárosok, levéltárosok! - jogviszonyváltás a kulturális intézményekben" c. podcastjában Donát Tibor egyebek mellett kifejti, hogy a könyvtárosok béremelést miért kapnak is, meg nem is. A szervezet szolgáltatása: kérdés, téma, jogsegély - munkajog@cjmi.eu

2004 és 2015 között összesen 1800 szerkesztőség szűnt meg az Egyesült Államokban, és az utóbbi öt évben minden bizonnyal még fel is gyorsult ez a trend. És az emberek nagyobb része még csak nem is tud a problémáról, a Pew egyik mérése szerint az amerikaiak 71 százaléka úgy hiszi, hogy a helyi szerkesztőségek pénzügyileg jól teljesítenek.
A helyi hírek eltűnése azonban nagyon is mérhető hatásokkal jár: egy 2018-as amerikai kutatás szerint a helyi szerkesztőségek bezárása után általában drágábban kezdenek működni az önkormányzatok, amik munkáját korábban ellenőrizte az újság. Ennek konkrét tünete, hogy az önkormányzatok már a helyi szerkesztőség bezárása után 3 évvel 0,05-0,11 százalékponttal drágábban tudják kötvénykibocsátással finanszírozni magukat.
Az, ha az emberek nem tudnak a helyi ügyekről, a választási eredményeket is befolyásolja. ...
Mindezek mögött pedig a jelenlegi médiamodell alaptézise húzódik, mégpedig az, hogy az emberek termékként tekintenek a hírekre, sőt olyan termékként, ami az interneten legtöbbször még teljesen ingyen is fogyasztható. A -hírszolgáltatás azonban nem termék, hanem - ahogyan a neve is mutatja - szolgáltatás, sőt közszolgáltatás dimenziója is van, ahogyan a világ legtöbb országában fenntartott közmédia-rendszerek közpénz-finanszírozása is mutatja. Szinte minden szakértő egyetért abban, hogy ha azt akarjuk, hogy az életünkre nézve releváns hírekkel és érdekes cikkekkel lássanak el bennünket, akkor olvasóként el kell fogadnunk, hogy egy szolgáltatást veszünk igénybe, amiért fizetnünk kell.

A koronavírus-járvány miatt hónapokig zárva voltak a könyvtárak, és Amerikában ez továbbra is így van. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a gyerekek ne juthatnának hozzá a kölcsönkönyveikhez.
Egy amerikai iskolai könyvtáros, Kelly Passek tisztában van vele, milyen fontos, hogy a gyerekek nyáron is hozzá tudjanak jutni az olvasmányaikhoz. Ez főleg az olvasással most ismerkedőknek fontos, hiszen aki hetekig nem jut könyvhöz, az könnyen kieshet a gyakorlatból. Pontosan ezért úgy döntött, hogy ha a gyerekek nem mehetnek a könyvtárba, akkor majd a könyvek mennek a gyerekekhez.
Kelly Passek a könyvek célba juttatásához egy drónt talált a legalkalmasabbnak. Egy cég segítségével, amelynek a fő profilja a kisebb csomagok gyors házhoz szállítása, a könyvtáros megvalósíthatta az ötletét: létrehozott egy olyan felületet, ahol a gyerekek jelezhetik, milyen könyvet szeretnének elolvasni, később a könyvtáros begyűjti ezeket, majd a drón segítségével pedig házhoz szállítja a küldeményt.

(Most Budapest próbálka ki) - A közösségi gyűlések célja, hogy a résztvevők alaposabban megvitassanak egy-egy témát, majd javaslatot tegyenek a döntéshozók felé. Annak érdekében, hogy a gyűlésen megjelentek statisztikailag reprezentatív mintát képezzenek, az állampolgári csoport meghívásánál és a résztvevők végső kiválasztásánál figyelembe veszik az életkort, a nemet, az iskolai végzettséget és a lakóhelyet is.
Az állampolgári gyűlésnek is nevezett fórum csak Magyarországon számít újkeletű dolognak, már számos országban, például Nagy-Britanniában, Franciaországban, Lengyelországban is sikerrel alkalmazzák hosszútávú stratégiák megalkotásakor.
A csoport két hétvégén keresztül hallgat szakértői előadásokat, melyeket részletesen megvitat, majd javaslatokat dolgoz ki egy adott cél eléréséhez. Jelen esetben ahhoz, hogy Budapest hatékonyan tudjon reagálni a klímaváltozásra. A klímastratégiáért felelős munkacsoport a közösségi gyűlésen megfogalmazott javaslatokat figyelembe veszi Budapest klímastratégiájának megalkotásakor - adta hírül a Fővárosi Önkormányzat.
Budapest vezetése elkötelezett a széleskörű állampolgári részvétellel megalapozott döntéshozatal mellett, ezért minden olyan döntést, amely hosszútávon meghatározza a város fejlődését, lakóinak életminőségét és biztonságát, polgárainak megkérdezésével, bevonásával kíván meghozni - mondta Karácsony Gergely főpolgármester.
Véletlenszerűen kiválasztott polgárok gyűlnek össze, akik részrehajlás nélkül, csak a közjót szem előtt tartva foglalnak állást egy fontos közös ügyünkben, a klímaváltozásban. A közgyűlés véleménye összetételénél fogva jobban leképezi a város lakóinak véleményét, és ezért az itt születő nyilatkozatok annál nagyobb súllyal esnek a latba a fővárosi klímapolitika alakításában - tette hozzá Bart István klímaszakértő, a Klímastratégia 2050 Intézet ügyvezető igazgatója.

A kutatók feladata felhívni a figyelmet a klímaváltozásra, a biodiverzitás fontosságára?
Jordán Ferenc hálózatkutató biológus, rendszerökológus, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének vezetője: - Is-is. Egy kommunikációs szakember, egy tudományos újságíró és a média ezen sokat segíthet. De jobb, ha maguk a tudósok mondják el ezeknek a fontosságát. Most viszont sok kutató stressz alatt van, mert kérik tőle, hogy kommunikálja az eredményeit, hiszen az adófizetők pénzén kutat, hát akkor kommunikálni kell. De ami nem megy, azt nem kell erőltetni. Sokan nem szeretik, nem tudják elmondani, mit csinálnak, de attól az még lehet nagyon fontos és hasznos. Ehelyett inkább rá kellene találni azokra a tudósokra, akinek ez természetesen jön, és őket aztán alaposan megtámogatni ebben.
hvg.hu: A kormányoknak, a cégeknek vagy az embereknek kell változást kicsikarniuk, elindítaniuk?
JF: Ideális esetben a kormánynak csak támogatnia kellene a jó dolgokat. Ha valakiben felmerül egy ötlet, estére legyen a pénz a kezében, hogy el tudja kezdeni a kutatást. Ne három év múlva folyósítsanak neki valamit, miközben beleőszül a papírmunkába. A bürokráciát a minimálisra kellene csökkenteni, rugalmasabbá kellene tenni a pénzosztást. A European Science Foundation kisebb ösztöndíjaira egy fél óra alatt lehetett régen pályázni és teljesen elektronikus volt a folyamat, egy papírt sem kellett hozzá kinyomtatni és aláírni. A győztes bankszámláján két héten belül ott volt a pénz. Nagyobb összegeknél persze komolyabb értékelés kell és valamilyen bizottság, de nem lenne szabad, hogy annyival bonyolultabb legyen a folyamat, amennyivel most bonyolultabb. Egy tajvani kollégám mesélte, hogy náluk a tanszékvezetőnek van egy kis szuper-rugalmas kerete: ha valamit kitalál reggel a metrón, aznap már kezdheti is, mert kap rá mondjuk 3 millió forintnak megfelelő összeget. Két hét múlva pedig megnézik, hogy működik-e. Ha nem, nincs gond, elbukták, de ha működhet, akkor kap tízszer annyi pénzt és folytathatja a kutatást. Ez az, ami segít, nem az, ha azt kérdezik minden nap, vajon innováltál-e már ma.

Éjszakai mód, dark mode, sötét háttér. Sok néven sokan ismerik és szeretik azt a megjelenítést, amelynél a szokásos fehér háttér helyett feketére vált a képernyő alapszíne. A számítógép energiafogyasztására és az olvasó szemére is jó hatással van. És mostantól a hvg.hu-n is elérhető.
Ezen a ponton fontos megjegyeznünk: azért is tettük egyszerűen átkapcsolhatóvá a nappali és az éjszakai olvasási módot (a fehér és a fekete hátteret), mert a mindkét "meghajtást" lehetővé tévő, hibrid megoldással járnak legjobban az olvasók. Az Ergonomics című szaklapban 2013-ban publikált tanulmány szerzői némi kísérletezés után arra a következtetésre jutottak, hogy hosszabb szövegek olvasása esetén még mindig kevésbé fárad el a szem a fehér háttérre írt fekete szöveg követésétől, mintha fekete háttérre írt fehér szöveg lenne előtte.
Az éjjeli olvasási módot tehát érdemes okosan, megfelelő eloszlásban használni - aki így tesz, a környezetét és a szemét is védi.

Az évek óta igen népszerű MailTrack Chrome-bővítmény tudását immár az okostelefonunkon is kihasználhatjuk.
Évekkel ezelőtt jelent meg a MailTrack nevű Chrome-bővítmény, ami Gmail-fiókunkba beépülve lehetővé teszi, hogy megtudjuk, vajon megkapta-e és elolvasta-e elektronikus levelünket a címzett. Hogy ez a funkció mennyire hasznos, azt bizonyítja, hogy MailTrack mára az egyik legnépszerűbb bővítménnyé vált (több mint 1,5 millióan töltötték le), és 4,4 csillagos értékelést kapott a Chrome Web Store-ban, legalább tízezer vélemény alapján.
A fejlesztő most bejelentette, hogy a felhasználók régi vágyát váltják valóra, amikor az androidos változat után iOS-en is elérhetővé tették az e-mail-követési lehetőséget, azaz mobilról is ismertté válhat gmailes leveleink sorsa. A mobilváltozat is ingyenes, és nincs korlátozva a nyomon követhető elektronikus levelek száma. Fontos megjegyezni, hogy az iOS ezúttal tényleg csak az iPhone-okat jelenti, azaz például iPadre nem érhető el az alkalmazás.
Azt is tudni kell, hogy bár a MailTrack lehetővé teszi, hogy közvetlenül az okostelefonról tudjuk meg, megnyitották-e, avagy sem a levelünket, a további információk (mikor és hányszor) csak az asztali eszközön érhetők el.
A mobil Gmailnél használható kiegészítő telepítéséről itt link talál információt.

Néhány jó tanács a Zoom használatához egy tapasztalt könyvtári felhasználótól. Az első részben a biztonsággal kapcsolatos tippek, beállítási lehetőségek szerepelnek. Főleg a Zoom-bombing kivédését segítik, vagyis hogy ne kapcsolódhassanak be váratlanul, megzavarás céljával érkező résztvevők:
- Jelszó: Mindig legyen jelszó, amit beteszünk a meeting meghívóba. Nem mindenkitől véd, de a véletlenszerűen becsatlakozni próbálkozókat kiszűri.
Képernyőmegosztás (Screen sharing / Who can share? beállítás: Host Only): Lehetőleg csak a szervezőknek legyen képernyő-megosztási joga. Ezzel kiszűrhető, ha valamely résztvevő illetlen tartalmat oszt meg, véletlen vagy szándékosan.
- Felvétel (Recording / Local recording): A szervezők a gépükre és a felhőbe is tudják rögzíteni a megbeszélést. Előtte értesíteni kell a résztvevőket. De a Zoomban is megjelenik egy ikon. A szervező dönthet, hogy a felvételre ad-e jogot a résztvevőknek is.
Regisztráció (link ): A szervezők kérhetnek regisztrációt az eseményre. Ehhez adatlapokat is kitöltethetnek. Majd automatikusan vagy kézzel is jóváhagyhatják a résztvevőket.
- Mikrofon és chat beállítások: Meg kell előre fontolni, mennyire akarjuk, hogy a résztvevők az eseményen beszéljenek. Néha az ilyenek káoszba fulladnak. Több opció is van a résztvevők tiltására.
-- Kezdhetjük azzal, hogy minden belépő némítva csatlakozik (Mute participants upon entry).
-- Le lehet tiltani egyszerre mindenki mikrofonját (link
-- Ha moderátor nem nézi a chatet, akkor le lehet tiltani (Participant Can Chat With: No one / Host only).
- Várószoba (Waiting Room): Be lehet állítani, hogy a résztvevők az érkezés után várószobába kerüljenek. Csak a szervezők engedhetik be őket. Ha valaki kilép, majd visszatér a megbeszélésbe, akkor is kerülhet várószobába. Ezzel csökkenthető a zaklatások esélye.
- Lezárt megbeszélés: Ebben az esetben új tagok már nem csatlakozhatnak. Akkor jó, ha ismerjük a résztvevőket, és ők már mind megérkeztek. Hátránya, hogy ha valaki elveszti a hálózatot, utána nem fog tudni visszacsatlakozni.
- Fájlküldés (File Transfer): Chaten keresztül küldhetők-fogadhatók fájlok a szervezők engedélyével. Érdemes kikapcsolni, mert nem kívánt fájlok is küldhetők, pl. spam. Kivéve, ha meghatározott célja van.
- Távoli támogatás (Remote Support): A felhasználók átengedhetik a gépük felett az irányítást a szervezőnek, hogy például egy beállítást elvégezzen a magyarázat helyett. Ezt is csak jól megindokolható esetben érdemes alkalmazni.
A következő részben különböző használati eseteket, eseményeket mutatunk be, hogy mikor milyen beállításokat érdemes megfontolni. (ref.: Habók Lilla)

A hatékonyság és a megfelelő hőmérséklet közötti összefüggésre számos kutatás irányult - nem véletlenül. Szakértők úgy vélik, 27 fok felett drasztikusan visszaeshet a munkahelyi teljesítőképesség. Melegben ugyanis az agyi tevékenység lelassul, mivel a test egyre több energiát használ arra, hogy lehűtse magát, az izzadás pedig további diszkomfortot és a figyelem folyamatos megszakítását eredményezi. Ha már korábban beszereltetted a klímakészüléked, érdemes figyelni arra, hogy a túl meleg környezethez hasonlóan kényelmetlen az extrém hideg is, hiszen ilyenkor munka helyett a szervezet a test melegen tartására fordít több energiát - koncentráció, gondolkodás, kreativitás helyett.
Egy 2019-es német kutatás például 16 és 32 fok között mérte fel, hogyan hatnak a matematikai, verbális és kognitív feladatok hatékony és pontos elvégzésére az eltérő hőmérsékleti jellemzők. A kutatás érdekessége, hogy nemcsak a különböző típusú feladatoknál, de a nemeknél is eltérő eredmények születtek. Míg a nők a matematikai és szóbeli feladatokat gyorsabban végezték el az emelkedő hőmérséklet hatására, addig a férfiaknál pont az ellenkezőjét tapasztalták a kutatók.
A Cornell University kutatói arra jutottak, hogy a számítógépekkel dolgozó, irodai munka hatékony és pontos elvégzéséhez az ideális hőmérséklet 25 fok. Azonkívül, hogy a kutatásban résztvevők ilyen hőmérséklet mellett a teljes munkaidejüket kitöltötték, a gépelés során mindössze 10 százalékos hibaaránnyal dolgoztak. Ennél jóval hűvösebb, 20 fokos környezetben viszont a munkaidő alig több mint felében használták a klaviatúrát, a hibaarány pedig 25 százalékra emelkedett, míg a magasabb - de mindenképpen 27 fok alatti - hőmérséklet kedvezően hatott a kreativitásra.
Egy tárgyaláson is hamar megérzi az ember, ha nem megfelelő a hőmérséklet, hiszen zavarja a komfortérzetet, elvonja a figyelmet, így a megfelelő hőmérséklet beállításán egy ilyen helyzetben valóban az üzleti siker is múlhat.

Már a küszöbön a beltéri helymeghatározás új generációja.
Az Ericsson fejlesztésével hamarosan búcsút inthetünk a Bluetooth és Wi-Fi alapú beltéri helymeghatározásnak: a létező mobilhálózati infrastruktúrára épül fel az új generációs, pontos helymeghatározás, amelynek munkába állításához elég lesz egy szoftverfrissítést elvégezni.
Ha beltéri helymeghatározásra építenénk fel szolgáltatásokat, a legtöbben kapásból Wi-Fi vagy Bluetooth alapú technológiákhoz nyúlnának, ezeknek ugyanakkor közös hátránya, hogy használatukhoz a felhasználók manuális beavatkozására is szükség van - legalábbis, ha a felhasználónk élő személy, nem egy ipari IoT-flotta egyik tagja.
A végfelhasználók legnagyobb része a technológiával várhatóan az üzletközpontokban találkozik majd, amelyek - vásárlóikkal együtt - a hasonló megoldásokból több úton is profitálhatnak: a vásárlók aktuális helyzetét ismerve a komplexumok üzemeltetői célzott akciókkal szolgálhatják ki azokat. A kihelyezett digitális hirdetőtáblákon például más-más tartalmak jeleníthetők meg a közelben állók számától függően, legyen szó éttermi kedvezményekről vagy leárazásokról, ha pedig senki nem tartózkodik azok mellett, akár ki is kapcsolhatók az energiatakarékosabb működés végett.

Máshogyan publikálnak a hazai kutatók az egyes kutatási területeken. A minták megismerésével a szakkönyvtárosok hatékonyabban támogathatják a kutatói karriereket. A két nagy csoport:
- STEM&L (science, technology, engineering, mathematics, and life sciences - természettudományok, technológia, mérnöki ismeretek, matematika és élettudományok)
- HASS (humanities, arts, and social sciences - bölcsészet-, művészet- és társadalomtudományok)
Néhány különbség: A STEM&L egyetemi tanári címig vezető kutatási-publikációs portfolió mintázata a következőképpen jellemezhető: elsődleges prioritás a nemzetközi láthatóságot biztosító, indexált nemzetközi listák lapjaiban idegen nyelven megjelenő, jellemzően többszerzős folyóiratközlemény. Külön MTA-folyóiratlista nincs, a nemzetközi platformok minősítéseit használják. A tudományos könyvek - amelyek jellemzően ugyancsak többszerzősek és idegen nyelvűek - kisebb jelentőségűek a tudományos összteljesítmény megítélésében.
- A HASS kutatási-publikációs portfolió mintázata ettől eltér: a folyóirat-közlemények mellett magas a prioritása a tudományos könyvek, könyvrészek írásának is. Inkább az egyedüli vagy kevés szerzőség jellemző, bár érzékelhető az elmozdulás a többszerzős irányba. Nő a nemzetközi láthatóság és az idegen nyelvű publikálás követelménye, de ma még ezzel azonos súlyú az anyanyelvi közlés is - ennek mind a tradíciók, mind a kutatott témák jellege szolgál alapul. A nemzetközi közlés értékeléséhez itt az MTA bizottsági listák adnak alapot, ám ezek csak részben képezik le az SJR-listákat, és az MTA által rangsorolt folyóiratokban való publikálás kisebb erőforrásokkal teljesíthető, de láthatóságuk is mérsékeltebb.
Ha a magyar tudományosság HASS-szegmensét - az MTA-t, egyetemeinket, azok képzési és doktori programjait - nemzetközi szinten pozícionálni szeretnénk, úgy alapvetően változtatni kell az e tudományterületeken kialakult habitusokon.

Az Origót átállította, az Indexet felrobbantotta a Fidesz, amely az elektronikus és a nyomtatott sajtó után azt szeretné, ha az internetes hírportálok is olyanok lennének, amilyen nekik tetszik. Ebben az ügyben nem kispályázik Kína, ahol több mint 840 millióan interneteznek. Ezért a pekingi kormány felhúzta a Kínai Nagy Tűzfalat (Great Firewall), amit persze nem ők hívnak így, az elnevezés a Wired magazin 1997-es cikkéből származik. A kínai cenzorok az algoritmusokat éppen úgy alkalmazzák, mint az emberi munkaerőt, százezerszám. A cél, hogy a nemkívánatos tartalmakat kigyomlálják, és a hatékonyság félelmetes. A Facebookot, a YouTube-ot vagy a Twittert blokkolják, a Google nem teljesíti a cenzúra feltételeit, ezért nem hozzáférhető. De mindezeknek megvan a kínai megfelelője, s az azokat működtető cégek rendre eleget tesznek a kormány nyomatékos kéréseinek. Tibet felszabadítását éppen úgy nem lehet szorgalmazni, ahogy az egypártrendszert sem bírálni, és külön védelem illeti meg Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfőt. Amikor például az alkata miatt Micimackóhoz kezdték hasonlítani, Milne mesefigurája rögvest a cenzorok áldozata lett.

Az új, NAT-kompatibilis tankönyvekben sok elemében újraírták a magyar történelmet. Az átírás mint cseppben a tenger mutatja, miért volt fontos a Fidesz politikusainak, hogy csak egyentankönyvekből tanulhassanak a diákok.
"A nyelvészi dominanciájú őstörténet-szemlélet alapos revízióra szorul, és ennek meg kell jelennie a közoktatásban is? ? indokolta Szabados György (a NAT és az új kerettantervek alapján most elkészült történelemtankönyvek tudományos szakértője), miért szorították háttérbe a tankönyvben a magyarság nyelvének finnugor eredetét. Ehelyett az eredetmondákra és a hun hagyományra helyezték a hangsúlyt. Néha egészen trükkös módon. Az ötödikesek B tankönyvének például az elején leírják, hogy a legfontosabb tudnivalók azért vannak vastag betűkkel kiemelve, mert a lecke átismétléskor ezek segítségével "felidézhetitek a legfontosabbakat". A szövegben például van egy mondat, amely úgy szól, hogy "az ősi magyar mondák szerint a magyarok a hunoktól származnak, vagy legalábbis rokonságban állnak a hunokkal". Nem nehéz kitalálni, mely szavakat emelték ki vastag betűkkel: "a magyarok a hunoktól származnak". Az ilyen sunyi kis trükkök teszik igazán láthatóvá, hogy a cél nem a diákok történelmi tudásának megalapozása, hanem a manipulálásuk.

Elindult a Nemzeti Népegészségügyi Központ térképes Parlagfű Pollen Riasztási Rendszere, közölte az EMMI a Facebookon.
Az előrejelzés segíti az allergiások felkészülését a parlagfűpollen-szezonra. Ebben az évben a napi előrejelzés mellett már óránként is elérhető a parlagfű pollenkoncentrációja területi szinten. A részletekről ezen a linken link tájékozódhat.

113 új taggal bővülhet a Digitális Irodalmi Akadémia link jelenleg 100 fős adatbázisa. A Petőfi Irodalmi Múzeum link által működtetett digitális könyvtár tagjelöltjeit a PIM főigazgatója javaslatára az akadémiai tagok jelölik. A következő három évben kötnek szerződést a jelöltek örököseivel, így több mint duplájára nőhet a digitalizált művek száma.
A DIA 1998-ban alakult, célja a legújabb kori és a kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotásainak digitalizálása, megőrzése. A digitális könyvtár a tagok teljes életművét feldolgozza, és ingyenesen közzéteszi a honlapján.
A listán 1949 után elhunyt magyarországi, határon túli és emigráns alkotók szerepelnek. A tagjelöltek névsora igen változatos, a valódi, humanista írók mellett szélsőséges nézeteikről ismert alkotók is találhatók (ami hasonlóan az új NAT-ban szereplő kötelezőkhöz, valószínűleg ismét vitákat fog gerjeszteni).
A DIA jelölt lett többek között: Békés Pál, Bibó István, Devecseri Gábor, Eörsi István, Fekete István, Fodor András, Hamvas Béla, Heltai Jenő, Herczeg Ferenc, Illés Endre, Karinthy Ferenc, Lengyel József, Márai Sándor, Molnár Ferenc, Nagy Lajos, Nyirő József, Polcz Alaine, Réz Pál, Sarkadi Imre, Simon István, Szép Ernő, Szepes Mária, Tamkó Sirató Károly, Tar Sándor, Várkonyi Nándor, Veres Péter, Wass Albert, Weöres Sándor, Zilahy Lajos. A teljes lista: link (BM)