Az akadálymentesítés 100 évvel ezelőtt azt jelentette a múzeumokban, hogy időnként kerekesszékes emberek csoportját hozták a belső terekbe - kezdte előadását Maria Chiara Ciaccheri, a Museum@Digit 2020. konferencián (Az egyenlő hozzáférés a jövő: mit tehet egy múzeum? - magyar felirattal). - Ma az akadálymentesítés legfőbb célja, hogy a környezet és a szolgáltatások minőségének fejlesztése által azokat minél többen használhassák. Ez minden munkatárs feladata; mindegy, hogy mi a kutatási területe, hogy a digitális kommunikáció világából, oktatásból, vagy a múzeumi oldalról érkezik-e. Ugyanis annyi emberrel kell kapcsolatba kerülnünk mindannyiunknak, ahánnyal csak lehet.
Lényeg, hogy az akadálymentesítés célcsoportja nemcsak azok, akik kívül esnek az "átlagon". Tehát meg kell változtatnunk gondolkodásunkat az "átlagról". Nézzük példaként a látogatóinkat (az ún. tervezés perszónákkal eljárással):
- Sara 25 éves, és nem érti meg az összetett feliratokat.
- Marta könnyen elfárad
- José menekült, és az anyanyelve nem az, amit a múzeumban használunk.
S ha így, sorra végignézzük a közösséget, láthatjuk: mindenki speciális élethelyzetű valamilyen szempontból. Tehát sokféle ember van, és ezek az emberek mi vagyunk. Ez az akadálymentesítés. Mi vagyunk a közösség, a barátaink, kollégák, emberek, akiket közvetlenül nem ismerünk, ők a közösségünk. Nagyon jól tudjuk, hogy különbözünk egymástól. Különböznek igényeink. Ez azt is jelenti, hogy könnyen akadályokba ütközünk a múzeumban, utcán, vagy éppen konferencián. (ref.: MG)

Mátraházi Zsuzsanna, Vasas Könyvtár link : - Most, hogy 2020-ban online térbe kellett helyezkedni a járvány miatt, vidékről is bekapcsolódtak, sőt többen jelentkeztek, akik szakdolgozatot írnak a témából.
Talán furcsán hangzik, de a korlátozás hozott magával valami pozitívumot is. Először nem tudtuk, mihez kezdünk a kötelező zárva tartás idején, de gyorsan kellett cselekednünk, hogy megbirkózzunk a helyzettel. A rendezvényeinket kénytelenek voltunk az online térben megrendezni. Mi magunk is meglepődtünk, mennyire megnőtt ennek következtében az érdeklődés a könyvtár programjai iránt. Nemcsak az olvasóink, de - büszkén mondhatom - több ezer ember nézte meg az online irodalmi beszélgetéseket. A rekordot Esterházy Marcell tartja, de meg kell említenem Gerendás Pétert is, aki a saját nappalijából adott a Facebook-oldalunkon karácsonyi koncertet.
Tavaly júliusban tartottunk egy közvélemény-kutatást, és azt az eredményt kaptuk, hogy olvasóink, a könyvtár programjait követő emberek továbbra is fontosnak tartják az online közvetítéseket, eseményeket, így ezeket megtartjuk valahogyan a vészhelyzet elmúltával is.

Megalakult a Regionális Könyvtárak Kollégiuma a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtárban, hétfő délután. A kollégium a háttérben folyó munkát szervezi meg, vagyis koordinációs feladatokat lát el a megyei könyvtárak között, illetve a határon túli könyvtárak ellátását szervezi, újítja meg.
- Most elsősorban ki kell dolgozzuk saját működésünk rendjét, másrészt el kell indítanunk azokat a pilotokat, programokat, amelyek lehetővé teszik azt, hogy két fontos feladatunkat ellássuk. Az első a települési könyvtárak ellátásának javítása, a másik pedig, hogy kitaláljuk, milyen hatékony formában tudnánk a határon túli magyarok számára a könyvtári ellátást biztosítani - nyilatkozta a Kecskeméti Médiacentrumnak dr. Kovács Béla Lóránt, a Debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatója, aki azt is elmondta, szimbolikus jelentősége van annak, hogy Kecskeméten alakult meg a kollégium.
- A kecskeméti könyvtárnak nagy hagyományai vannak egyrészt a képzések terén, másrészt nagyon szép a gyerekkönyvtára. Mintaértékű az is, ahogyan megszervezték a kis vidéki könyvtárak ellátását. Ezekkel a jó gyakorlatokkal egyértelműen gyarapítani tudják az országos könyvtári közösséget - hangsúlyozta dr. Kovács Béla Lóránt.
A kollégium Prof. Dr. Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterének képviselőiből, a győri, a debreceni, a kecskeméti regionális könyvtárakból áll, de az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója is rendszeresen tanácskozási joggal rendelkezik.

Folytatva link Lies Petersen előadását az Oefenen.nl-ről...
Az oktatási felületen a modulokból álló egyes programok során pontokat és matricákat lehet gyűjteni, illetve végül tanúsítványt is kapnak a résztvevők.
A tanárok, illetve segítők a felhasználói felületen követhetik a részvevők haladását; házi feladatokat adhatnak, meg tudják szervezni a munkamenetet, azaz kézben tudják tartani a folyamatot.
A szolgáltatás 368 helyen érhető el az országban. Ebből a 151 könyvtár mellett iskolák, vállalatok, jótékonysági intézmények is segítenek a gyakorolni vágyóknak.

Hatások:
- 300 ezer felhasználói fiók
- 2020-ban több mint 50 e új regisztrált
- 20 ezren szereztek tanúsítványt, bár természetesen nem mindenki fejez be egy-egy modult
- a YouTube-ra feltett több mint 800 videójukat egy milliószor töltötték le.

Üzleti modelljük is visszaigazolja tevékenységüket: az intézményi vásárlók licencet vásárolnak, amiért cserébe extra szolgáltatásokat kapnak. A fejlesztésre ugyan így még nincs finanszírozás, mert a kormánytól nem kapnak támogatást. Így alapítványi és pályázati támogatásokat vesznek igénybe.
Teljesítményükkel elérték, hogy a Királyi Könyvtár (nemzeti könyvtár) Hollandia összes könyvtára számára megvásárolt egy 33 oktatási programot tartalmazó csomagot, illetve hozzá az ügyfélszolgálatot, tudásközpontot, élő rendezvényeket, a rendszert használtatók képzését, tudásközpontot és hírlevelet. (ref.: MG)

Olyan szervezetekben, amelyekben a vallott és gyakorolt értékek között kicsi az eltérés, a szervezet tagjai megszokták a mindennapi munkával és innovációval járó konfliktusokat, ezért üdvözlik az újabb innovációs lehetőségek megjelenését. Az innováció feltétele ugyanis a kisebb-nagyobb konfliktusokkal járó kreatív súrlódás, hibák elkövetésének lehetősége, és az azokból való tanulás. Ilyen szervezetekben előmeneteli szándék esetén a pályázónak érdemes valósághűen kommunikálni a saját teljesítményét, ambícióját bizonyító tapasztalatokat, mert azokat a bírálók a pályázó előnyére fogják elbírálni.
Az ilyen szervezetek vezetőinek és munkatársainak ereje növekszik. Ennek forrása a kreatív, a szervezet vallott céljai mentén közösen elfogadott célok elérése érdekében vállalt kisebb-nagyobb konfliktusok, és az általuk elért bizalmon alapuló együttműködésben szerzett edzettség, illetve tapasztalat. Mindezek következménye: edzett, erős, önálló, ugyanakkor együttműködésre nyitott munkatársak és vezetők közös munkáján alapuló, teljesítményeket felmutató, egyszerre eredményes és hatékony szervezet.

Olyan szervezetekben viszont, ahol nem a teljesítmény, hanem a feletteseknek való megfelelés a rendezőelv, ott a munkatársakat is ennek megfelelően választják ki. E szervezetek beazonosíthatók a merev, főként a beosztottak által érzékelt hierarchia, a formális titulusokhoz, rituálékhoz való ragaszkodás, a hibáktól való elhatárolódás. Ezekben a szervezetekben a nyilvános szervezeti célok fogalmazzák meg a vallott értékeket, miközben a mindennapi teendőket nem ezek, hanem a ki nem mondott, gyakorolt értékek szerint végzik. (Ugyanez a kettősség jelenik meg mindennapi rutinokban és a pályázati kiírások esetében is. A rutinok esetén gyakoriak az előírásoknak és feletteseknek való nyilvános elköteleződés jelei, amelyekkel szemben állnak a félhomályos folyosókon hallható frusztrált kritikák - ugyanazon személyektől. Álláspályázataiban a szervezet a vallott értékeket jeleníti meg, amelyek azonban eltérnek a majdani bírálati szempontoktól. Például: kreativitást, proaktivitást fogalmaznak meg, a gyakorlatban viszont szabálykövetést és alkalmazkodást várnak el.) Bár ez a kettősség a mindennapokban nem feltétlenül jár konfliktussal, a mélyben azonban neurózisokkal terheli meg a szervezetet, amely miatt az tudat alatt a kívántnál nagyobb mértékben áll ellent mindennemű, tehát akár az innovációhoz nélkülözhetetlen kreatív konfliktusoknak is. Melynek eredménye a szervezeti teljesítmény közvetett lerontása.

Ilyen szervezetekben előmeneteli szándék esetén nem célszerű a vallott értékek szerint megfogalmazott teljesítmény alapján összeállítani például pozíciót megcélzó pályázati anyagokat, mert az hajlamos a bírálókban nem kívánatos, az innovációt is elősegítő szervezeti vagy személyközi konfliktusokat előre vetíteni. Ezek okai:
- a pályázó ambíciói adott esetben nagyobbak lehetnek, mint amit a szervezet gyakorolt értékei kívánatosnak találnak
- a pályázó teljesítményorientációja a megszokott kívánatosnál nagyobb teljesítmény kényszerét vetíti elő a környezetében
- a feltehetően láthatóvá váló nagyobb teljesítmény beárnyékolhatja a környezet szereplőinek kisebb produkcióját.
Ezek mindegyike belső konfliktusokat vetít előre, amelyek elől a vallott és gyakorlott értékek elkülönítettsége miatt is frusztrált szervezet elzárkózik. Az elmaradó kreatív súrlódások, illetve az azokból is való tanulás ugyanakkor a szervezet küldetésében foglalt célok és a teljesítmények jelentős részében elmaradnak. Mindezek többletforrások bevonásával némileg pótolhatók. Ilyen esetben a szervezet eredményessége növekszik. A hatékonyság - és a versenyképesség - viszont tovább romlik. (MG)

Az Egyesült Államokban már 2000-ben írtak arról, hogy a könyvtárosok 40%-a 2010-ig nyugdíjba fog menni (Wilder, The Age Demographics of Academic Librarians: A Profession Apart). A gazdasági válság idején egy 2009-es jelentésben az szerepelt, hogy 2015-ben a könyvtárosok 30%-a lesz 60 évnél idősebb, és feltehetőleg 2025-ig nyugdíjba vonul. A Munkastatisztikai Hivatal 2018-ban úgy találta, hogy 7000 könyvtári munkatárs (technician) idősebb 55 évnél, ami azt jelenti, hogy a könyvtári alkalmazottak 21%-a van a nyugdíjkorhatár közelében.
... Az általánosságban javasolt stratégiai lépések a következők:
- a munkaerő-toborzási gyakorlatok megismerése;
- munkaerő-felvételi/betanítási terv kidolgozása;
- a könyvtár eljárásrendjeinek összegyűjtése;
- folyamatdokumentáció és segédanyagok készítése, információ- és tudásmegosztás a munkatársak bevonásával;
- gondoskodás a fizikai és mentális egészségről. (Közeleg a fluktuáció: stratégiák a küszöbön álló nyugdíjazásokra való felkészüléshez; ref.: Viszocsekné P. É.)

Az ENSZ hátrányos helyzetűek jogairól szóló konferenciájának témája a járványból való jobb felépülés volt. Részleteiben: válasz a COVID-ra, felépülés, a sérült emberek jogainak figyelembevétele, igényeikhez való igazodás és a társadalmi-gazdasági hatások.
A "önálló életvitel és a közösségbe tartozás" témája szorosan összefügg
- az önálló döntéshozatali információ megkeresésének és használatának lehetőségével
- valamint a közösségi életben való részvétellel.
Az "oktatáshoz való jog és a befogadó oktatás nehézségei a COVID idején" témának szintén az a célja, hogy mindenki számára biztosítsa a lehetőséget a tudáshoz való hozzáféréshez.
A könyvtárak esetében már van elterjedt gyakorlat a hátrányos helyzetű embereknek szóló szolgáltatásokra. Vallan IFLA-szekciók a látássérültek és tanulási zavarral küzdők számára, illetve speciális szükségletekkel rendelkező emberek számára.
A krízis során még több könyvtáros és információs szakember jött rá arra, hogy át kell gondolniuk, hogyan érhetnék el a közösségnek azon tagjait, akik személyesen nem jutnak el a könyvtárba, vagy akiknél nem működnek a hagyományos szolgáltatások. Ennek oka, hogy a járvány alatti lezárások miatt megváltozott a könyvtári szolgáltatások formája. Most minden könyvtárnak számításba kell vennie a design thinking [vö.: link ] módszertanát, hogy kielégíthessék a használói igényeket. A könyvtárak költségvetési okokból az e-könyvek vásárlása felé tolódtak, néhány esetben önkormányzati támogatások segítik őket. A foglalkozások és a tanulás online zajlanak. Új munkák, játékok és eszközök jelentek meg, a weboldalakat fejlesztették, az új konzultációs szolgáltatásokat és a házhozszállítást könnyű használni.
Ezek miatt a könyvtárak fenn tudták tartani szolgáltatásaikat és új használókat érhettek el. Remélhetőleg a hátrányos helyzetű emberek számára is könnyebbé válik az információhoz való hozzáférés.
Egyértelmű, hogy a változás kihívásokkal teli - plusz forrásokat és gyakorlatot kíván. Emellett csökkenteni kell az egészségügyi kockázatokat is. Azonban remélhető, hogy a megfelelő támogatással és fejlesztéssel fenntarthatóak lesznek bizonyos járvány alatti szolgáltatások, melyek a hátrányos helyzetű emberek segítségére válhatnak a jövőben. (ref.: Salamon Sára)

A járványhelyzet okozta ideiglenes lezárások időszakában kreatív megoldásokkal, technológiai innovációkkal jutottak el olvasóikhoz a hazai könyvtárak, amelyek több mint kilencven százaléka újranyitott 2021 májusában. Többek között erről mesélt Rózsa Dávid, aki tavaly március óta az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója. Nagyinterjúnkban szó esett még a Könyvtári Intézet könyvtárakat támogató munkájáról, a nemzeti könyvtárban végrehajtott fejlesztésekről, a nagyszabású digitalizálási, webarchiválási és tartalomszolgáltatási projektekről, az újraindításról, az intézmény székhelyén és zirci műemlékkönyvtárában zajló felújításokról, végül az épülőfélben lévő hatalmas piliscsabai archivális raktárról és a majdani költözésről.

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
6 - általános rossz hangulat
0 - megírom: kit@gmconsulting.hu
17 - felettesi nyomás
2 - használók elvárásai
8 - egyéb
7 - munkatársak nyomása.
Eszerint a felettesi nyomás a legnagyobb stresszt okozó tényező; 40% látja így - az adott válaszok arányában. Ha a korábbi 3 hasonló kérdésre adott válaszok trendjét nézzük, a felettesi stressz erősödni látszik. A diagramot ld.: link . Ez felveti a vezetői képességek fejlesztésének szükségét. Örvendetes ugyanakkor, hogy a használókra mint stresszforrásra mindössze 5-7% hivatkozik. (MG)

- Mozart keresésére felkínálja a Kis éji zene paródiákat is (nem várt, de értékes logikai kapcsolatok; szerendipitás).
- Katalógusunk tartalma a nyílt weben is elérhető (módszerek a webes láthatóság növelésére)
- Idegen podcastok is a találati halmazban (találatok a saját gyűjteményen kívülről; ld. discovery-megoldások).
- Látványos keresés és önfeltáróan bemutatott találati halmaz.
Ilyen szempontok is előkerültek a múlt heti "A jövő katalógusa felé" link rendezvényen. (KIT-összeállítás)

Dancs Szabolcs, a rendezvény egyik előadója: - A katalogizálás új, entitásalapú megközelítése a végfelhasználói igényekre épít. Ezt a domináns szempontot szükséges érvényesíteni az információk szervezésénél, a rögzítendő adatkör és a rögzítés módjainak meghatározásakor. A modellek elvontsága nem az elméletiségben való tobzódáshoz kíván alapot teremteni, hanem - a rendszer alapjainak minél magasabb szintű, minél általánosabb definiálásával - a gyakorlati megvalósítás sokrétűségét támogatja. A szabványok átültetése nagymértékben függ az ún. alkalmazásprofiloktól, amelyek létrehozása - a korábbi szabványok analízisére is építő - hosszadalmas feladat, ugyanakkor kellenek olyan gyakorlati foglalkozások, workshopok, amelyek az újfajta megközelítést közelebb hozzák, megvilágítva annak jelentőségét és szükségességét a jelen technikai környezetben. A PIM-en belül működő Digitális Bölcsészeti Központ pénteki rendezvényének (és várható folytatásainak) épp ez volt (és volna) a célja.

A távoktatás elterjedésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a felsőoktatási intézmények "távoli", azaz nem a campuson tanuló hallgatóinak igényei. Az Amerikai Könyvtáros Egyesület (ALA) útmutatásaiban hangsúlyozza, hogy minden hallgatónak ugyanolyan jogokat és szolgáltatásokat kell biztosítani, bárhonnan is vegyenek részt az oktatásban. Ebbe természetesen beleértendő a személyes kapcsolat formájában nyújtott tájékoztatási szolgáltatás is.
A University at Albany kutatóegyetem mintegy 20 ezer hallgatója között is növekvő számban vannak jelen a távoktatásban részt vevők. Az egyetemi könyvtárakban link 60 könyvtáros és 26 fős támogató személyzet dolgozik, és 2004 óta működtetnek virtuális tájékoztatást chaten és e-mailben. Közkedvelt a hatvan perces személyes konzultációs szolgáltatásuk (Personalized Assistance With Searching, PAWS), amelyre online időpontfoglalással lehet bejelentkezni. A "távoli" hallgatókra való tekintettel a könyvtárosok elhatározták a PAWS virtuális alternatívájának kidolgozását, és a megvalósításra egy pilot programot indítottak. ... (Látsz engem? A távoktatásban tanuló hallgatók elérése virtuális referensz konzultációkon keresztül; ref: Fazokas E.)

Letették a Miskolci Egyetem területén épülő Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltári Nyílt Kutatási Adatforrástár alapkövét csütörtökön. A csaknem 10 milliárd forint kormányzati forrásból megépülő létesítmény 2023-ra készül el.
Az eseményen Varga Judit igazságügyi miniszter, az egyetem alapítványának kuratóriumi elnöke azt mondta: hiszik, tudják, és bíznak abban, hogy az egyetem ezzel új pályára lép, ez a mostani kihívás hatalmas. Az alapkőletétel egyben modellváltást is jelent, új pályára áll az egyetem - tette hozzá. Úgy fogalmazott: a miskolci egy olyan egyetem, amely a fenntartható fejlődést biztosítja, fontos feladata az országhatárokon átívelő régió ipari és gazdasági lehetőségeinek előmozdítása is. "Büszkék vagyunk arra, hogy az egyetem universitas jellegű" - hangoztatta. Közölte: ez a beruházás az egyetem polgárainak új jövőt biztosít, miközben a hagyományokat, örökségeket megtartja, megvalósul egy európai szintű tudásközpont, egy könyvtári, levéltári bázis.
A központ létrehozásával országosan is egyedülálló módon jön létre egy felsőfokú oktatási intézmény és egy közgyűjtemény intézményi szintű együttműködésének módszertani alapja, lehetővé válik az oktatás különböző tudományterületeinek és a nemzeti örökségnek mint oktatási és tudományos adatforrásnak az összekapcsolódása.
A beruházás egyik legfőbb célja a Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén megyei levéltárának és a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum számára közös infrastruktúra kialakítása.

A fogyatékossággal élő hallgatók aránya a magyar felsőoktatásban továbbra is egy százalék alatt van, ami alulmarad a népességarányuktól, és azt jelzi, hogy társadalmi okok akadályozzák a diplomaszerzésüket - közölte a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) szerdán a múlt év végén végzett kutatása alapján.
Általánosan javult a fogyatékossággal élő hallgatók felsőoktatási helyzete, de a javulás nem egyenletes
A közlemény szerint a mozgáskorlátozott egyetemi hallgatók továbbra is "komoly akadályokkal" szembesülnek tanulmányaik során, és bár az elmúlt évtizedben általánosan javult a fogyatékossággal élő hallgatók felsőoktatási helyzete, a javulás nem egyenletes.
Továbbra is rossz az egyetemek akadálymentesítettsége, ezért sokszor gondot okoz az érintetteknek eljutni a szemináriumokra, a könyvtárba vagy a kötelező gyakorlati helyszínekre.

Több mint az iskolák fele tervezi nyári programok indítását a School Library Journal felmérése szerint. A folyóirat kérdőívét 427 iskola töltötte ki, amelyek 61 százaléka jelezte szándékát. A cél kimondottan a vírus miatti oktatási elmaradások pótlása. A szövetségi járványcsökkentési csomag is meghatározza, hogy az államoknak a pénz egy részét nyári programokra kell felhasználniuk.
Tennessee kötelezővé tette minden iskolának a 6 hetes nyári program kiírását. Philadelphiában közösségi szervezetekkel működnek együtt, hogy minden évfolyamnak kínálnak lehetőséget a programra. Tavaly a virtuális foglalkozásokon 9300 diák vett részt. Idén eddig 14,5 ezer diák iratkozott be.
Tuscaloosa városában eleve a stratégia része a nyári időszak felhasználása a tanulásra. Adataik szerint egy átlag diák a nyáron egy hónapnyi tanulást veszít. A sérülékeny csoportok tagjai még többet. Céljuk, hogy szeptemberben mindenki ugyanott folytathassa a tanulást, ahol májusban abbahagyta. Most minden eddiginél nagyobbra tervezik a programot. A fedezetet részben alapítványok nyújtják. Több mint 500 fős személyzet vesz részt, köztük kezdő és más államból érkező tanárok is. A 10,5 ezer fős diáklétszámból eddig 3200 főt regisztráltak. Nem egyszerűen nyári iskolát szeretnének, hanem ahol a diákok jól is érzik magukat tanulás közben. (ref.: Habók Lilla)

Urbán Róbert, az ELTE Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszékének vezetője: - A korai elképzelésekhez képest a dolog bonyolultabb; nem tudjuk megmondani, hogy mitől lesz valaki homoszexuális - valószínűleg elég sok tényező játszik ebben szerepet. Arról viszont sokat tudunk, hogy mi az, amitől biztosan nem lehet valaki homoszexuális; például nem ilyen típusú ingerektől vagy információktól. Az lehetséges, hogy valaki felismeri, hogy a benne lévő érzések igazából ezt takarják, és utána könnyebben feldolgozza. Vagy az ellenkezője: amikor az illető rájön, hogy a benne lévő érzések kapcsán nem erről van szó. De amíg ez sötétben van tartva, nem szabad róla beszélni, az mindig extra bizonytalanságot, szorongást, szenvedést szül. Van egy olyan jelenség is, hogy a leszbikusok, melegek, transzneműek szívesebben élnek nagyvárosokban, mert nagyobb biztonságban érzik magukat, kevésbé érzik a stigmatizációt, ki tudnak alakulni a támogató körök. Ezért a nagyvárosban élő ember óhatatlanul találkozik a jelenséggel. A kisvárosokban, falvakban élők viszont kevésbé találkoznak velük, így nekik nehezebb ezt megérteni, elfogadni. A kisgyerekeket egyébként jellemzően nem igazán érdekli mélységében ez a kérdés, de ha nagy hűhó van körülötte, nehezen beszél róla a tanító néni, vagy akár váratlanul elhallgat, az már pont érdekessé teszi.

A Scottish Library and Information Council (SLIC) a skót kormány által 1991-ben létrehozott független tanácsadó testület, amely könyvtári és információs szolgáltatásokkal foglalkozik. A szervezet 2005-re kidolgozta az első minőség-keretrendszert a skót közkönyvtárak számára, ez volt a Public Library Quality Improvement Matrix (PLQIM).
A PLQIM a következő minőségi mutatókat tartalmazza: 1. az információhoz való hozzáférés; 2. személyes és közösségi részvétel; 3. olvasói igények; 4. a tanulás segítése; 5. éthosz és értékek; 6. az erőforrások és a tér használata; 7. vezetés. A kutatás során a 2005-2012 közötti szakértői vizsgálati jelentéseket (57 db) elemezték és értékelték. (Mennyire jó a közkönyvtári szolgáltatásunk? Egy új minőségmenedzsment-keretrendszer fejlesztése a skóciai közkönyvtárak számára, 2012-2017; ref: Horváth A.)

Mivel egy könyvtár sem tarthat minden dokumentumot, a könyvtárosoknak egyesíteniük kell erőforrásaikat és együtt kell működniük a teljesebb hozzáférés érdekén.
A Liege-i Egyetem Könyvtára által szervezett Erasmus Mobilitási Képzési Hete 2022-ben e témára összpontosít: "A könyvtári gyűjteményeken túl. Nincs nálunk? Itt van!" A tapasztalatok és az ötletek cseréjéhez 15-45 perces anyagot kérnek. Javasolt témák:
1. Központosított és megosztott gyűjteménytár, könyvtárak között
2. Hosszú távú kölcsönprojektek a könyvtárak között
3. Kiterjesztések és szolgáltatások, pl. az Unpaywall, az Open Access Helper, az OA Button: használat és promóció
4. Igény szerinti szolgáltatások nyomtatása a használók számára
5. Dokumentumszolgáltatás a Covid-19 alatt / után
6. Az új könyvtárközi kölcsönzési irányelvek és munkafolyamatok kihívásai és hatásai
7. Díjkötelestől az ingyenesig
8. A könyvtárközi kölcsönzés és hatása a beszerzési irányelvekre
9. Interfész megoldások a jobb dokumentumküldés érdekében
10. Jogi szempontok: ellenőrzött digitális kölcsönzés (CDL), DRM, licencek, szerzői jogok ...
11. Új és továbbfejlesztett munkafolyamatok a dokumentum- és könyvtárközi szolgáltatásokban
12. Új partnerségek és együttműködések a könyvtárak között a jobb kézbesítés és a könyvtárközi szolgáltatások érdekében. (ford.: MG)

A Miniszterelnökség jóváhagyta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) campusfejlesztéséről szóló tervpályázat kiírását. Ennek eredményeképpen a kormányzati Budapest Fejlesztési Központ (BFK) mint kiíró meghívásos, építészeti tervpályázatot hirdet a PPKE új campusának oktatási célú ingatlanjai bővítését és fejlesztését célzó beruházás tervezésére.
Az ingatlan kialakítása a Magyar Rádió volt épületegyüttesének területén kiemelt közérdekű kormányzati beruházás keretein belül valósul meg - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Ebben együttműködik az Egyetemmel és fenntartójával, a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával. A BFK mint kiíró a tervpályázat keretében modern, a kor és a katolikus egyetem szellemiségének egyaránt megfelelő épületegyüttesre vonatkozóan vár építészeti javaslatokat, a beruházás nem csupán az épületek átalakítását jelenti, hanem városfejlesztést is jelent egyben, hogy egy zöldfelületekkel is tagolt, szellős, közösségi térként is alkalmas lokális városközpont jöhessen létre a Józsefvárosban.
A fejlesztés kapcsán Becker Pál, fejlesztési főigazgató korábban úgy nyilatkozott, hogy a belvárosi Szentkirályi utcában található a Pázmány központi épülete, ahol a Jog- és Államtudományi Kar működik, néhány száz méterrel odébb pedig, a Mikszáth téren található a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar épülete. A Magyar Rádió volt épületegyüttese szervesen illeszkedik ezekhez az objektumokhoz, így nem nehéz elképzelni egy néhány év múlva megvalósuló egységes egyetemi campus képét.
A PPKE új campus létrehozásához 53 000 m2 nettó hasznos terület szükséges, ahol laborokat, informatikai és műszaki kutatóközpontokat is létesítenek. További célkitűzés egy multifunkcionális sportlétesítmény, illetve szakkollégium megvalósítása, valamint egy modern egyetemi könyvtár és az ahhoz tartozó olvasótermek biztosítása.

A korlátozásokon való fokozatos lazítás, az egyre szabadabb mozgáslehetőség, a több szabadidő a könyvtárak látogatottságán is érezteti hatását. Az olvasóknak egyre nagyobb az igényük a könyvek iránt, amelyeket már könnyebben és gyorsabban kikölcsönözhetnek.
Két könyvsterilizálót kapott a napokban a Maros megyei önkormányzat jóvoltából a megyei könyvtár, amelyből az egyiket a gyerekkönyv részlegen, míg a másikat a földszinti kölcsönzőben használják. Ez azt jelenti, hogy míg a korábbi gyakorlat szerint az olvasó által visszavitt könyvet tíznapos "karanténban" tartották a könyvtárosok és csak azt követően helyezték vissza a polcra, a készüléknek köszönhetően pár perc alatt tiszta és fertőtlenített állapotban kerül vissza a könyv a helyére. Agyagási Hajnal, a könyvtár igazgatóhelyettese a Székelyhonnak elmondta, összegyűjtenek tíz könyvet, azt behelyezik a fertőtlenítő készülékbe és rövid idő után vehetik is ki abból.
Érdeklődésünkre, hogy a szabadabb mozgás, a korlátozásokon való lazítás érezhető-e a könyvtár látogatottságán, Agyagási Hajnal elmondta, hogy az igények megnövekedtek, egyre többen kölcsönöznek könyvet, bár még mindig nem mehetnek be a polcok közé az olvasók. "Ez még mindig akadályozza az olvasót abban, hogy maga válassza ki az olvasnivalóját. Mert így az a gyakorlat, hogy vagy a könyvtáros hoz ki 10-15 könyvet és abból lehet választani, vagy az olvasó már eleve felkészülve jön és pontosan tudja, mit szeretne kölcsönözni" - magyarázta a könyvtáros.

Csíkszeredában a Kájoni János Megyei Könyvtárban a visszavitt kölcsönkönyveket lámpával fertőtlenítik, majd három-négy napig még félreteszik, mielőtt visszahelyeznék a polcokra. Kopacz Katalin, a könyvtár munkatársa érdeklődésünkre elmondta, az olvasóik most már bejárhatnak a kölcsönzőben a polcok közé, saját maguk választhatják ki azokat a könyveket, amelyeket szeretnének kikölcsönözni. Van igény a könyvtár és az olvasnivalók iránt, érződik, hogy az emberek most már sokkal szabadabban járnak ki otthonaikból, a gyerekek is jönnek, különböző tevékenységeken vesznek részt - magyarázta a könyvtáros. A könyvtárakban a járványügyi szabályok továbbra is érvényben vannak, kötelező a maszkviselés, a távolságtartás, kézfertőtlenítés.

Ha a múzeumok nem figyelnek oda a különböző közönségi igényekre, jelentőségük csökken és végül lényegtelenek lesznek a közönség számára.
A Rotterdami Múzeum kiváló példája annak, hogy egy kulturális intézmény az odafigyelésen keresztül építi ki az interkulturális és társadalmi kapcsolatait. Amikor kiderült, hogy a múzeum előtt építkezés indul, a Rotterdami Múzeum beleegyezett abba, hogy előre gyártott elemekből egy kantint húzzanak fel mellettük. A múzeum kurátorai így együtt ebédeltek a -jobbára bolgár származású - építőmunkásokkal, sőt, egy szakácsot is felbéreltek. A kiindulópont az volt, hogy ha múzeumi küldetése az, hogy "városi múzeum" legyen, akkor jobb, ha találkozik a város lakóival. Kérdéseket tegyen fel, és hallgassa meg a válaszokat.

A múlt héten bemutattuk link a Rotterdami Múzeum inspirációs-innovációs példáját.
Egy másik példa a díjnyertes Multaqa projekt link , amelyet a szíriai háború következtében öt berlini állami múzeum kezdeményezett, és amihez később más nemzetközi intézmények is csatlakoztak. A Multaqa projekt célja a kultúrák közötti párbeszéd ösztönzése Németország és Szíria között azáltal, hogy a menekülteket múzeumi kalauzzá képzik. A túravezetők úgy állították össze a tárgybemutató szövegeket és az útvonalakat, ahogy azt a saját szakmai lencséjükön keresztül értelmezték. Itt is az odafigyelés a legfontosabb: a projekt egy mély információ- és tudásátadáson alapul, mely során a német és a közel-keleti kultúráról és történelemről szóló ismereteket és percepciókat osztják meg és beszélik át a résztvevők, erősítve ezzel a kölcsönös megértés folyamatát.

Rab Árpád jövőkutató a trendelemzés kapcsán említi a technikát. Vajon mennyire erősödik fel, illetve hová fut ki egy folyamat? Egy ilyen jelenség vagy trend kapcsán keressünk meg minden szereplőt. Trend pl.: nyugdíjba vonulnak a könyvtárosok vagy közkönyvtárként fiókkönyvtárat rendezünk be általános iskolákban. Tehát kik e jelenségek szereplői, érdekeltjei. A nyugdíjba vonulásnak pl.: a könyvtárosok, kulturális kormányzat, szakszervezetek, könyvtárosképzők, fenntartók, használók, nyugdíjfolyósító stb.
Következő lépés: az egyes szereplőket milyen érdek vezeti a témában? Ez segít abban, hogy a helyzetben az egyes szereplők helyzetébe helyezkedve saját elemzői szubjektivitásunk megszűnik.
Azon túl, hogy tárgyilagosabban tudjuk szemlélni a helyzetet, nagyobb eséllyel mérhetjük fel a szereplők várható cselekvéseit, a köztük várható konfliktusokat és egyezségeket. (ref.: MG)

A munkahelyünk ellen is felhasználhatják a kiberbűnözők mindazt, amit a Facebook-profilunkon találnak. A módszer sikeressége abban is rejlik, hogy szívesen osztunk meg tartalmakat a kutyánkról.

A közösségimédia-aktivitásunk monitorozása ugyanis nemcsak azt teszi lehetővé, hogy élethelyzetünknek és érdeklődési körünknek megfelelően kapjunk vásárlási ajánlatokat cégektől. A The Wall Street Journal méretes cikkben szedte össze, hogyan segítik a hackereket a könnyelműen kezelt közösségi profiljaink, amelyeket akár személyesen bogarászva vagy az információkat automatizáltan kinyerve később felhasználhatnak a munkahelyünk ellen is.

Mindenki jelszavához a szívén keresztül vezet az út. A lap által megszólaltatott internetbiztonsági szakértő, Rachel Tobac, a SocialProof Security vezérigazgatója szerint egy megfelelően felépített adathalász e-mail megírásához szükséges adatok 60 százaléka általában már az Instagramunkon is megtalálható. Egy ilyen adatlapot az erre szakosodott hacker körülbelül 30 perc alatt fésül át használható adatok után kutatva.

... derült ki a Republikon Intézet elemzéséből. Az elemzés arra jutott, hogy továbbra is a televízióból tájékozódik a magyar lakosság legnagyobb része, önbevallás alapján a televíziók közül az RTL Klub hírműsorait nézik a legtöbben, a második legnépszerűbb pedig a TV2, ez a két adó vonzza napi szinten a legtöbb érdeklődőt az összes médium közül.

A válaszadóknak csupán 56 százaléka olvas híreket az interneten. Eszerint továbbra is igaz, hogy a társadalom jelentős részéhez nem jut el internetes média. Akik viszont olvasnak híreket az interneten, azok között önbevallás alapján az Origo, az Index és a 24.hu a leglátogatottabb hírportál, az élmezőnyben a 444.hu, a hvg.hu, a blikk.hu és a telex.hu hasonló, valamivel alacsonyabb napi olvasottsággal rendelkeznek.

Vizsgálták azt is, hogy kik nézik egyes csatornák hírműsorait, és kiderült, hogy a köztévé hírműsorainak napi nézettsége kiemelkedően magas három csoportban:
- Fidesz-KDNP szavazók,
- 60 év felettiek,
- legfeljebb 8 általánost végzett válaszadók.
A fiatal, nagyvárosban élő, magasabb végzettségű népesség az internetet preferálja, míg az idősebb korosztály, az alacsonyabb végzettségűek és a kistelepülésen lakók a televíziós hírműsorokat.

Bár a politikai hovatartozás jelentős hatással van arra, hogy milyen információ és hogyan jut el hozzánk, ez a politikai ellentét mégsem tudja felülírni a társadalmi helyzetünkből fakadó sajátosságokat, és vannak bizonyos jól kimutatható törésvonalak (kor, iskolai végzettség, lakóhely szempontjából) a magyar társadalom médiafogyasztásával kapcsolatban.

Kiadta évenként megjelenő, több országot is közelről vizsgáló, Digital News Report című jelentését a Reuters Institute. A kutatásban a hírfogyasztás globális trendjei mellett országokra lebontott elemzéseket is olvashatunk.
A Magyarországról szóló részt a CEU Demokrácia Intézetének Média-, Adat- és Társadalomkutató Központja készítette, Bognár Éva kutató vezetésével. A magyar hírfogyasztókról szóló részben szó esik arról, hogy a koronavírus-járvány miatt jelentősen megnőtt a hírek iránti érdeklődés, de hiába döntötte meg több sajtótermék is saját rekordját, ez nem párosult növekvő bevételekkel. A kutatás szerint a kiadók reklámbevételei 38 százalékkal estek vissza Magyarországon (A kutatás ezt a WeCan korábbi adataira alapozza.)
Nem tett jót itthon a hírforrásokba vetett bizalomnak a riport szerint a 2020 nyarán lejátszódó Index-ügy sem, amikor a teljes szerkesztőség beadta felmondását a főszerkesztő, Dull Szabolcs menesztése után. A kutatás szerint ezek az események még tovább polarizálták az amúgy is megosztott magyar hírfogyasztó tömeget. Ennek következménye, hogy itthon 6 százalékkal esett a hírekbe vetett bizalom.
Régiós összevetésben sem állunk jól, hiszen a környező országokhoz képest Szlovákiához hasonlóan csak 30 százalék bízik nálunk nagyrészt a hírekben, szemben mondjuk a skandináv országok 50-60 százalékos adataival. A magyar válaszokból a kutatás azt szűrte le, hogy a hírfogyasztók 14 százaléka fizet valamilyen formában a szerkesztőségek munkájáért. A legnépszerűbb eszköz hírolvasásra pedig továbbra is az okostelefon.
A legsűrűbben látogatott hírforrás a tévécsatornák között az RTL KLub a TV2 előtt, míg az online oldalak között a 24.hu vezeti ezt a listát, megelőzve az Indexet és az Origót.
A magyar fogyasztók szerint a legmegbízhatóbb forrás a HVG, az RTL Klub és a 24.hu. Érdekesség, hogy a felmondott indexesek által alapított Telex ezen a listán megelőzi az Indexet. A lista végén a kormányközeli sajtótermékek találhatóak (pl. a köztévé, a TV2, az Origo, a HírTV).

A Library Journal nyári ajánlott olvasmánylistája könyvtárosoknak. A könyvek angol nyelven elérhetőek. A lista első felét a KIT előző számában közöltük.
10. Brittany R. Jacobs: Your Library into a Learning Playground: A Practical Guide for Public Librarians. Libraries Unlimited. ISBN 9781440857300. A szerző egy könyvtári kémklubbal mutatja be, hogyan alakítható át játékkal egy könyvtár oktatási központtá. Ahol egyre több gyerek és tinédzser tölti szívesen az idejét.
11. Christine A. Jenkins, Michael Cart: Representing the Rainbow in Young Adult Literature: LGBTQ+ Content Since 1969. Rowman & Littlefield. ISBN 9781442278066. A fiatal felnőtteknek szóló LMBTQ szakirodalmakat elemzi 1969-2006 közt. Milyen témák és trendek jelentek meg ez idő alatt.
12. Nancy J. Kane: Tech-Savvy Reading Promotion: A Toolbox for Librarians and Other Educators. Libraries Unlimited. ISBN 9781440868504. A technológiához kapcsolódó ötletekkel mutatja be, hogyan lehet a gyerekek körében a könyvtárat népszerűsíteni. Pl. animáció, zöld háttér a fotózásban. Bemutatja, hogyan illeszthetők a témák a(z amerikai) tantervben a társadalmi tanulmányokhoz, szociális érzelmi tanuláshoz, tudományhoz.
13. Patrick Lo, Heather Rogers, Dickson K.W. Chiu: Effective School Librarianship: Successful Professional Practices from Librarians Around the World. Apple Academic. ISBN 9781771886567. Nemzetközi szerzők 5 kontinens könyvtárosaival készítettek interjúkat. Mi inspirálja őket, mit tartanak kihívásnak és sikernek.
14. Michelle Luhtala, Jacquelyn Whiting: News Literacy: The Keys to Combating Fake News. Libraries Unlimited. ISBN 9781440861529. A szerzők tippeket adnak, hogyan lehet megtanítani a diákokat a biztonságos digitális és nyomtatott média használatra, hogy ki tudják szűrni az álhíreket és az "alternatív tényeket".
15. Chantale Pard: Anime Clubs for Public Libraries: A Practical Guide for Librarians. Rowman & Littlefield. ISBN 9781538130728. Saját tapasztalatok és másokkal készített interjúk alapján mutatja be, hogyan tartsanak a könyvtárak anime és manga eseményeket a különböző korosztályok számára.
16. Meghan Parker: Teaching Artfully. Clover. 2021. ISBN 9781951038205. A művészet tanítását és megértését segítő képregény. Minden rajztanárnak és kezdő művésznek ajánlható.
17. Jack Phoenix: Maximizing the Impact of Comics in Your Library: Graphic Novels, Manga, and More. Libraries Unlimited. ISBN 9781440868856. Bemutatja a képregénykészítés alapjait és azok történetét. Milyen képregénytípusok vannak, és ezek milyen közös vonásokkal vagy különbségekkel rendelkeznek.
18. Ebony Elizabeth Thomas: The Dark Fantastic: Race and the Imagination from Harry Potter to the Hunger Games. New York University Pr. ISBN 9781479800650. Megalkotja "a sötét fantasztikum" műfaj elméleti alapját példákkal alátámasztva. Ezekben a fiatal felnőtteknek írt fantasy művekben rendszerint sötét női karakterek jelennek meg. (ref.: Habók Lilla)