A pandémia hatására megnőtt az érdeklődés a felhős megoldások, a digitális transzformáció és a gyűjtemény szélesebb körű elérhetővé tétele iránt. Ezek a témák korábban is érdekelték a könyvtárakat, de az elmúlt évek gyors cselekvésre ösztönözték az intézményeket. A Library Journal sorozatának első részében a költséghatékonysági tippek voltak fókuszban link .

A második rész pedig ezúttal a technológiai megoldásokra tér ki:
- Szoftverszolgáltatások (SaaS): a megoldás lényege, hogy a szoftver és a kapcsolódó adatok központilag tároltak. A felhasználók általában webböngészőből elérhető alkalmazásként találkozhatnak a szolgáltatással. Ezáltal a könyvtár könnyebben tud kísérletezni új funkciókkal, és gyorsabban frissül az alkalmazásuk. Jellemzően a fejlesztőcégek egyszerre minden partnerkönyvtáruknak elérhetővé teszik az új funkciókat, és a frissítések automatikusan települnek - a fejlesztők jelenléte és a könyvtár közbeavatkozása nélkül.

- Analitika: Megmutatja az adatokon keresztül, hogy a könyvtár hogyan működik és hogyan tud továbbfejlődni. A könyvtári kimutatások láthatóvá tételével bemutatható a könyvtár értéke a fenntartó felé. Az összefoglaló adatsorok segítik a döntéshozást bármely szinten, hogy a költségvetésből a legtöbbet lehessen kihozni.

- Digitális transzformáció: azaz a hagyományos, jellemzően papíralapú (de legalábbis offline, nem központosított) folyamatok digitális folyamatokba ültetése. Ez a könyvtári szolgáltatásokban magába foglalja a gyűjtemények elektronikus elérhetővé tételét, továbbá az elektronikus források kölcsönzésének megoldását. Ennek kapcsán a könyvtáraknak ki kell tapasztalni (például az analitika segítségével), hogy milyen kiadványokra érdemes fókuszálniuk. Továbbá ebbe a témakörbe tartozik a kontrollált digitális kölcsönzés (controlled digital lending, CDL), amelynek problémáról itt írtunk bővebben: link

- Nyílt alkalmazások: a könyvtárak testre szabható megoldásokat keresnek, vagyis amelyet saját igényeik szerint paraméterezhetnek be. Ezek jellemzően minőségellenőrzött és ügyfélszolgálattal támogatott kereskedelmi termékek. Jellemzően az alkalmazások felhasználói felülettel is rendelkeznek, de a programozóknak is lehetőségeket biztosítanak a szolgáltatások beépítésére úgynevezett alkalmazásprogramozási interfészeken (API) keresztül.

- Közösség: a nyitottság azzal is együtt jár, hogy a felhasználók szeretik egymással megosztani a tapasztalataikat, tippjeiket, vagy esetleg kérdéseket feltenni azzal kapcsolatban a fejlesztők helyett más felhasználóknak. Együttműködni másokkal az alkalmazások használatában. (ref.: Habók Lilla)

Folytatva beszámolónkat Somorjai Noémi előadásáról (ld.:
link vagy link
Küszöbfélelmet részben a könyvtár, részben a használó előismeretei, attitűdje befolyásolják. A könyvtár(os) részéről:
- A könyvtár mérete (adatbázisok / IKT-eszközök / programok/ katalógusok) felépítése / működése. Meglepő, de az adatbázisok nagy száma is lehet rémítő, visszatartó!
- Helyismeret, jártasság hiánya
- Az olvasó nem ismeri, hol és hogyan vannak elhelyezve a dokumentumok
- Nem tudja, hogyan fogjon hozzá (sehol egy ember)
- Bizalom hiánya, gátlásosság, nem szeret kérdezni
- Kisebb könyvtárak működésének, ismeretének hiánya - a szülő elkísérte-e valaha könyvtárba
- A könyvtárosok attitűdje.

Mindezeket a könyvtár marketingorientációjának szintje szerint értelmezhetjük. Alacsony szint esetén hárítunk az olvasóra, magas szint esetén keressük a rajtunk múló lehetőségeket. Pl.:
- Helyismeret, jártasság hiánya
a. nem készült fel az olvasó, nem készítették fel, kevésbé tanulékony, netán buta
b. könyvtárunk rendje nem elég önfeltáró, túl bonyolult lehet, nem talál biztató arcot stb.
- A könyvtár mérete, adatbázisok nagy száma...
a. pedig mi széleskörű szolgáltatást kínálunk, lehetőleg minden célcsoport számára
b. úgy tűnik, hiányoznak az emberléptékű terek, átlátható méretű kínálat.

A könyvtárosok megszólíthatóságáról vetítette Somorjai Noémi:
- Használóképzések, könyvtárvezetések - hatékonyan és igazoltan csökkenti a szorongást
- Tájékoztató táblák kihelyezése
- Könyvtárhasználati tájékoztatók (internet, szórólap)
- Ha a könyvtáros elismeri a küszöbfélelem jogosultságát és ezt közvetíti is
- Ha a tájékoztató könyvtáros kimozdul a helyéről és a segítségre szoruló olvasóhoz fordul.

"Egy apró szakmai hibának időnként nagyon súlyos következményei lehetnek. Különösen diktatúra idején." indul a Viszont portál cikke.
A KIT-ben visszatérő tapasztalat, hogy a nyilatkozók akkor szeretnének bármit is mondani nyilvánosság előtt, amikor szakmailag érdekes projektjük A. eredménnyel, B. lezárult.
Amivel két gond van: bár az így megjelenő nyilatkozat garantáltan sikerről számol be, a széles szakmai érdek sérül. Ugyanis a hasonló projekten ügyködők nem értesülnek idejekorán arról, hogy X úton haladva kevésbé / vagy éppen jobban eredményesek lehetnek, mint Z úton masírozva. Így a közösséghez a hatékonyságot potenciálisan javító információ csak késve érkezik el - ha egyáltalán elérkezik. Mindez azért, mert merev hatalmi viszonyok között (tudományosan: magas hatalmi távolsági index) az emberek - lehetséges büntetés miatt - hatványozottan félnek hibázni, pontosabban annak látszatát kelteni.
Summa: hierarchia erőssége fordítottan arányos a várható teljesítés minőségével. Ismerős a képlet a szakmában, vagy azon túl? Legyen az időjárás, repülőtér-elnevezés vagy akármi? (MG)

Hogyan lehet, hogy egyre több a minősített könyvtár, és egyre kevesebb a könyvtárhasználó?! - kérdeztük legutóbb egy éve.

Évről évre növekszik a minősített könyvtárak száma. Van olyan könyvtár, amely többször is megkapta a címet, melynek minősítési módszertana meglehetősen távol esik az iparban megszokott eljárástól. Csak a "minőség" név hasonló. Mindemellett trendszerűen csökken a könyvtárhasználók száma - akkor is, ha a vírus hatását most zárójelbe tesszük.
Ezért talán nem véletlenül merül fel a kérdés: hogyan egyeztethető össze a könyvtárak iránti érdeklődés csappanása a könyvtárak minőségével? Akkor is minőségiek a könyvtárak, ha egyre kevesebben látogatják őket?! De akkor egyáltalán... Mit nevezünk minőségnek a könyvtában - aminek nincs köze a használói érdeklődéshez? A kérdés önmagában meghökkentő lehet 20 évnyi minőségirányítási kurzust követően, ahol a szervezők számára kimondottan jól jött a képzés és a minősítési trend. De visszatekintve: ilyen tünetek mellett jogos volt-e ez a minősítés-gyarapodás? (MG)

Székelyföldön nemritkán gondot jelent - pl. továbbtanulás és munkakeresés esetén - a magyar gyerekek román nyelvismeretének hiányossága. (MG)
- 2022. augusztus 31-én, a román nyelv napja alkalmából a Kájoni János Megyei Könyvtárban a verset és technológiát egyesítő nyereményjátékra hívták a román nyelv és irodalom iránt érdeklődő közönséget. Háromtagú csapatok nevezhettek be, amelyek előzetesen vagy a helyszínen alakultak. A román nyelvé mellett a magyar és az angol nyelv ismerete, valamint az okostelefon használatában való jártasság előnynek számított a játékban. A versenyhez szükséges szoftvert a Kájoni János Megyei Könyvtárban, valamint a Bélbori Községi Könyvtárban tevékenykedő, Mesterkék, illetve Lángelmék elnevezésű programozó gyerekklubok tagjai készítették. A 30 lej értékű, tanszerekre váltható nyereményeket Hargita Megye Tanácsa biztosította. (via ReMeK-e-Hírlevél)

A "Meet Your Neighbours" (Ismerd meg szomszédaidat) projekt beszélgetéseket kezdeményez és népszerűsít migrációs vagy menekült háttérrel rendelkező és nem rendelkező emberek között Németországszerte. Cél: a menekültek és migránsok megerősítése és társadalmi részvételük növelése. Emberek és szervezetek hálózatba szervezése egymással és a demokratikus együttélés és a társadalmi kohézió előmozdítására.
A koncepció tudatosan nyitott, a helyi viszonyokhoz igazítható: életrajzi műhelyektől a többnyelvű mesemondó szalonokig vagy a jövő műhelyeiig - nyitottak vagyunk a találkozás különböző formáira - írják honlapukon.
A Meet Your Neighbors finanszírozza a felmerülő költségek nagy részét, a szervezéstől a publicitásig, Németország több pontján.
A rendezvények gyakran könyvesboltokban, könyvtárakban és más kulturális helyszíneken zajlottak. - Hozzátehetjük: talán nem véletlenül, hiszen a könyvtárakban előítéletmentesen lehet találkozni.

A Hamburgi Városi Könyvtár link szintén támogatja a projektet - ahogyan több iszlám szövetség és mecset, vagy evangélikus és ökumenikus közösségek is. A könyvtárban kínált szórólapjukon városi sétát ajánlanak. A résztvevők ilyen módon szervezett keretek között megismerkedhetnek olyan emberekkel és közösségekkel, akikkel bár nap mint nap láthatják egymást, ténylegesen mégsem találkoznak.

A németeknél ez a sokadik projekt, melynek célja, hogy beszélő viszonyba tereljék a különböző hátterű embereket. A KIT korábban írt nebenan.de projektről link , melyet magyar könyvtárosok is tanulmányozhattak Németországban a Cselekvő Közösségek projekt keretében, bár beszámolóik nem ismertek. (MG)

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
11 - egyelőre nincs stratégiánk
3 - kommunikáljuk a közösség könyvtár általi nyereségeit
4 - kommunikáljuk a könyvtár szolgáltatásait
27 - áttekintjük a könyvtár takarékosabb működésének lehetőségeit
0 - megírom: kit@gmconsulting.hu.
Mindez - ha reprezentatívnak vennénk a kapott eredményeket, azt jelentené, hogy a könyvtáros közösség passzív, és leginkább a kivárásra játszik. Ugyanis a leginnovatívabb, a fejlett marketingorientációt tükröző, használói nyereséget kommunikáló válaszok aránya 7% (3 db - a 45-ből). A legtöbben (60%) kérdés nélkül nadrágszíjat húznak, áttételesen jelezve, hogy eddig is működhettek volna kisebb ráfordítással. Szintén tanúságos, hogy a válaszadók negyede egyelőre nem gondolkodik a várható helyzeten. A vonatkozó diagramot ld.: link (MG)

A témára vonatkozó lehetőségeket ld.: link
és link

A Disability in Publishing link
, azaz a hagyományos könyvkiadásban dolgozó fogyatékkal élők USA-beli szervezete július végén indult el egy virtuális városházán keresztül. Küldetésük: közösség kialakítása; erőforrások biztosítása; érjék el őket a kiadói iparágban a fogyatékosság láthatóságának növelése által a fogyatékkal élő kiadói szakemberek tehetségének megtartásáért. Az eseményt a YouTube-on link és Twitteren közvetítették. Weboldalukon a jegyzőkönyv (párbeszédek leírása) is olvasható, lásd:
link
A fogyatékosságot a legtágabban értelmezik, azaz a mentális, idegi eredetű, láthatatlan (rejtőzködő link és krónikus betegségeket is beleértik. A fogyatékkal élők érdekképviseletét két szinten tervezik: 1. Az említett betegségekkel küzdő kiadói szakemberek érdekvédelme; 2. Olyan könyvkiadás, amely a fogyatékkal élő olvasók számára befogadóbb, mint a jelenlegi.

Munkájukat más szakmákkal, így pl. könyvtárosokkal együttműködve képzelik el. Ismita Hussein, a Great Dog irodalmi és fogyatékossági ügyek a kiadói külkapcsolatokért vezetője üdvözölte a könyvtári dolgozók együttműködését. Szerinte különösen napjainkban fontos ez, amikor nagy gond a könyvek betiltása. Nyitottak a könyvtárakkal való munkára, főleg azért, hogy a fogyatékossággal kapcsolatos könyvek elérhetőek legyenek. E-mailben várják a könyvtárosok ötleteit a fogyatékkal élők képviseletének javítására a könyvespolcokon és a közösségeikben egyaránt.

A honlapon most három adatbázis van: 1. Ügynökök; 2. Szerkesztők; 3. Szabadúszók. Ezekben írókat, szerkesztőket, érzékeny olvasókat, illusztrátorokat, lektorokat, korrektorokat stb. gyűjtöttek össze. A tagság ingyenes. Könyvtárosok is tagok lehetnek. (Megjegyzés: bárki, akinek köze van a hagyományos könyvszakmához.) Munkáltatóknak ingyenes álláshirdetéseket, eseménynaptárt és egy akadálymentesítési útmutatót is ajánlanak. (Ref.: Szabó Eszter)

A kérdés e recenzió írójában is felmerült, ezért az IFLA Zöld Könyvtár Díjának 2022. évi nyertes könyvtárát a KIT-ben korábban közzétett elméleti szempontokkal veti össze, lásd: link . A Choa Chu Kang Közkönyvtár link az NLB (Nemzeti Könyvtári Testület) tudásmegosztó alapszolgáltatásával együtt (Lásd: link ) nemcsak a fenntarthatósággal kapcsolatos tudatosságot próbálta növelni számos környezetközpontú szolgáltatással és/vagy programmal, hanem a könyvtár tanulási élményét is újragondolta. Erre is alkalmat adott a 2019-es, felújítás miatti bezárás. 2021 októberében 2320 négyzetméterről 3000 négyzetméterre bővült térrel, újabb emelettel nyílt meg a zöld könyvtár.

Az élményszerű tanulási funkciók sorából a Zöld Ligetet emelem ki: 1. A virtuális valóság élményére építő tanösvény nyolc megállóhelyén mobillal olvashatók le a vadon élő állatokra és a környék természeti kincseire vonatkozó jelek; 2. A hidroponikus növénytermesztés bemutatóhelyén a városi mezőgazdaságról tartanak műhelyfoglalkozásokat. A talaj nélküli növényneveléssel egyúttal vizet spórolnak. A foglalkozásokat túrák, workshopok kísérik. Ezeken a résztvevők növekedés közben láthatják a növényeket. Megismerhetik a termesztés mögötti intelligens technológiát. Betakaríthatják a zöldségeket, sőt, hazavihetnek egy kezdő készletet a saját termesztéshez. Egy biztos: ez már nem zöldre festés vagy zöldre sikálás, azaz greenwashing. Ha megvalósul, ez már zöld tett. 3. A Zöld Ligetben kapott helyet egy élő statisztikát tartalmazó kijelző és a klíma-akció sarok is. Mindkettő a tanulást szolgálja.
Zöldre festésnek tartom a természetet utánzó berendezési tárgyakat és a sok interaktív, zöld falat. Közösségi falat most hoztak létre először. Itt a vásárlók megoszthatják egymással a tapasztalataikat. Valódi zöld elem a tetőablakok maximális kihasználása. 4. szinten biztosították a legtöbb természetes fényt, hogy a tinik tanulhassanak a süllyesztett olvasóteremben. Környezetbarát alapanyagokat használtak (szőnyegpadló, festék stb.), Az 5. szinten, a gyermekzónában van a szingapúri közkönyvtárak első beltéri kertje. A fizikai, gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságra egyaránt törekszik a könyvtár. Fenntarthatóságra ösztönző program a Zöld Piac is. Igaz, ennek csak a népszerűsítő előadásáig jutottak el. A cselekvő zöldítést így is lehet kezdeni. (Ref. és gondolatok: Szabó Eszter)

A hosszú élet során szerzett ismeretek meggyorsítják a tanulás és a megértés folyamatát. A közvélekedéssel ellentétben tanulni minden korosztálynak érdemes? az egészséges időskorúak a fiataloknál gyorsabban és célszerűbben oldhatnak meg számos feladatot.

A Harvard-egyetem pszichológus kutatói ennek igazolására főiskolai hallgatóival és hatvan évnél idősebb felnőttekkel érdekes igazoló kísérletet végzett. Többoldalas szöveget kellett gyorsan végigolvasniuk és felismerni a sorok közé becsempészett, a mondanivalóhoz nem tartozó kakukktojás-szavakat. Azután azokat ki kellett onnan gyűjteniük és a helyükre egy, a szöveget helyessé kiegészítőt beilleszteniük. Végül meg kellett határozniuk, hogy az idegen szavak milyen okból kerülhettek oda. A végigolvasással és a hibás, nem odavaló szavak kijelölésével a főiskolai hallgatók jóval hamarabb végeztek. Ám az oda való újak kitalálásában és beillesztésében, majd a kiemeltek odakerülése okának kiagyalásában az idősebbek voltak gyorsabbak. Olyannyira, hogy a teljes feladatot végül is jóval hamarabb oldották meg.
Az ok: az idősek már ismert és tárolt szókincse és a tárgykörökre vonatkozó ismerete természetesen jóval gazdagabb, mint az ismereteket csak most tanuló, gyakorlatban még kevéssé alkalmazó fiataloké.
Alaposabban vizsgálva a különösen gyengén teljesítő fiatalokról kiderült, hogy a homloki agykérgüket, a cortexüket korábban valamilyen külső ok, például baleseti sérülés, vagy betegség károsította.
A torontói egyetem (Kanada) pszichológusainak a tapasztalatai is hasonlóak.

Vagyis az idősebbek bizonyos tennivalókra vonatkozó utasításokat a fiataloknál lassabban értenek meg, ám a "parancs" helyesen végrehajtásának módját - emlékezve hasonló megoldást kívánó korábbi eseteikre - nemcsak gyorsabban, hanem célszerűbben is határozták meg.

Az idén is megtartotta nyílt napját - Nyitott Könyvek Éjszakája - a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár. Első beszámolónk a rendezvényről: link )
Az attrakció alkalmas arra, hogy
- a könyvtárba járó közösségen túl a szimpla érdeklődőket is elérjék
- a sajtón keresztül átlépjék ugyanazon közösség ingerküszöbét.
Mindez annál is inkább fontos, mert a covid hatására Romániai is visszaesett a könyvtárhasználat. Nem árt tehát az ismétlés: az évek óta bemutatott, regionális (sőt, országhatáron túl is izgalmas) attrakciók újból és újbóli bemutatása. A megismételt impulzus ugyanis elérheti azokat, akik
- életkoruk miatt még nem szembesültek a lehetőségekkel
- már hallották ugyan, de a bevonódáshoz több impulzusra van szükségük. (MG)

A Katalisten volt kérdést követően a Könyvtári Inzézet képviselőjétől olvasható:
"Tisztelt Kollégák! Tájékoztatjuk Önöket, hogy az Országos Széchényi Könyvtár minden továbbképzési tanfolyama meghirdetésre kerül a 2022-es őszi félévre.
A képzésekről az alábbi weboldalon tájékozódhatnak: link
Kérjük, hogy kérdés esetén keressék a Könyvtári Intézet munkatársait. Várjuk Önöket sok szeretettel képzéseinken."

Több kolléga megerősítette, hogy a korábban térítésmentes tanfolyamok most térítésesként érhetnek el. (MG) (MG)

Ha már a járvány miatt elcsendesült a kis kávézó, miért ne a csend legyen az üzleti modell? A megoldást a kényszer szülte tehát, de igen jól bejött: az utóbbi hónapokban a nemzetközi sajtó kedvence lett a tokiói Szövegíró kávézó (Manuscript Writing Café). Az érdeklődést nyilván az is magyarázza, hogy a tudósítókhoz igen közel áll az a helyzet, amelynek megoldásához segítséget kínál a tulajdonos, az 52 éves Kavai Takuja. Ő maga is ismeri a határidőre írás feszültségét: technikai témákról cikkezik magazinoknak és blogoknak. A parányi kávézóba mások mellett a londoni The Guardian vagy a müncheni Süddeutsche Zeitung tokiói tudósítója is beült, és mindketten elégedetten távoztak. Nem tettek egyebet, mint a többi kuncsaft, köztük mangarajzolók, dolgozatírók, prezentációkészítők. A belépőcédulára, egy aprócska kérdőívre felírták, mi a napi céljuk, és vállalták, hogy nem távoznak, amíg nincsenek készen. A díj félóránként 240 jen, alig 2 euró. Az árban természetesen benne foglaltatik a kávé, a tea vagy a víz, továbbá a laptophűtő és a gyors wifi. A székek csak annyira kényelmesek, hogy ne lehessen rajtuk elbóbiskolni. Ösztönző, hogy aki záróra után is maradni kényszerül, az tízszer annyit fizet. Aki nem teljesíti a penzumot, annak - persze önként - büntetést kell fizetnie, sőt a neve felkerül a szégyentáblára, ami japán felfogás szerint meglehetősen kellemetlen.

Önmagában az írássegítés nem elég a kávézó fenntartásához. Ahogyan a járvány előtt tervezte, Kavai Takuja immár jövedelmezőbb bérlőket is talál: internetes videók forgatásához bocsátja rendelkezésre a termet. Emellett tervezi, hogy az írókávéház ötletét franchise formában továbbadja. A következő egységet Tokió pénzügyi negyedében nyitnák, gondolva a banki alkalmazottakra is, akiknek prezentációt vagy beszámolót kell írniuk.

"2016 tavasza óta láttam el az Egészségfejlesztés folyóirat főszerkesztői feladatait, de két hete kénytelen voltam felmondani, mert ismételten veszélybe került a lap szakmai függetlensége. A lapot a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK; illetve jogelődjei) adja ki, szerkesztősége döntően hazai egyetemek önkéntes szakértőiből áll. Azután, hogy többször előfordult, hogy a kiadó az új lapszám előzetes megtekintése alapján egyes közlemények megváltoztatását igényelte, illetve egy esetben egy cikk megjelentetését megtiltotta, tavaly ősztől a szerkesztőség csak úgy volt hajlandó továbbvinni a lapot, hogy az NNK a főszerkesztőre bízta az új lapszámok jóváhagyását. Az írásba foglalt, és aláírással szentesített jogot azonban néhány héttel ezelőtt az NNK visszavonta, ezért a főszerkesztői megbízatásomról lemondtam, és a szerkesztőségtől megváltam" - írja csütörtöki Facebook-bejegyzésében az eredetileg biológus végzettségű, biostatisztikusként, majd farmakoepidemiológusként évekig az Egyesült Államokban ténykedő, majd a népegészségügyi folyamatok szakértőjeként, a magánszektorban, azután több kormány egészségügyi tárcájában egyaránt nagy ívű karriert befutott Vitrai József, az Egészségfejlesztés folyóirat főszerkesztője.

Szakmai vita helyett öncenzúra. - A remdesivir-kritika letiltása után Vitrai és néhány kollégája jelezték az NNK vezetőségének, hogy csak abban az esetben tudják folytatni a lap szerkesztését, ha a főszerkesztő vállalhatja a felelősséget a tartalomért, tudomásul véve, hogy az NNK leválthatja a főszerkesztőt, ha úgy látja jónak. Müller Cecília aláírta ugyan a dokumentumot, csakhogy a szerkesztőségben mégsem állt vissza a független munka - mondta el a Qubitnek Vitrai, aki szerint "egyáltalán nem lehet szakmai vitát folytatni, egyetlen párbeszéd sem zajlott arról, miért nem lehet valamit megjelentetni, vagy mi a probléma a címével. Az egyik megjelenés előtt álló cikk címében benne van a gender szó, és nem tudjuk, hogy át fog-e menni a jóváhagyási eljáráson. Mostanra teljessé vált az öncenzúra, a szerkesztők kerülni igyekeznek a konfliktusokat, ezért kerülik a kényes szavakat is."

A könyvtár virtuális vagy fizikai helyet / faliújságot kínálhat, támogathatja a kommunikációt, a SEXI modell szellemében (MG)
- Az Egyesült Államokban, Kanadában és mára összesen 44 országban buzdítja az embereket a Buy Nothing mozgalom arra, hogy ne vegyenek semmit, inkább cserélgessék a fölösleget egymás között. Az infláció erősödése és a pénzügyi nehézségek miatt egyre többen csatlakoznak a kezdeményezéshez - írta a héten a kanadai CBC.
Maga a Buy Nothing projekt hiperlokális ajándékgazdaság, alulról szerveződő, önkéntesek segítségével működtetett szerveződés. Egyik legfőbb célja, hogy csökkentse a hulladékot, a másik pedig, hogy lokálisan ossza újra a szükséges javakat.

A Buy Nothing története 2011-ben kezdődött, amikor Rebecca Rockefeller és Liesl Clark, két amerikai anyuka Washington államban a Salish-tenger partján sétáltak gyerekeikkel. Beszélgettek és közben egy sor szemetet mosott partra a tenger: tollakat, lufikat, gyerekjátékokat. Néhány kidobott tárgy azokra a holmikra emlékeztette őket, amik az ő háztartásukban is a szemétben végezték, ezután kezdtek el gondolkodni arról, mit tehetnének azért, hogy a használati tárgyaik ne jussanak a partra vetett műanyagszemét sorsára. Az első Buy Nothing csoportot 2013-ban hozták létre a Facebookon azzal a céllal, hogy a közösség tagjainak egyre kevesebbet kelljen boltba mennie, és egymás közti csereberével és kölcsön-tranzakciókkal oldják meg, ha valakinek kell valami. Azóta rengeteg országban elterjedt a mozgalom. És bár Közép-Európában egyelőre nem túl népszerű a koncepció, sőt Románián kívül a térségben nincs Buy Nothing-csoport, Magyarországon is jól működnek azok a Facebook-csoportok, ahol ingyen lehet egymás között csereberélni.
A Buy Nothing csoportok titka mindenesetre valószínűleg az, hogy nagyon jól szervezettek és szigorú szabályaik vannak: egyszerre csak egy lokális csoportba lehet belépni, és háromféle üzenetet lehet posztolni: felajánlani vagy kérni lehet valamilyen tárgyat, szolgáltatást vagy ráfordított időt, és köszönetet lehet mondani a segítségért. Hillary Caruthers, a Lawrence Egyetem közgazdaságtudományi tanszékének adjunktusa szerint az élelmiszerek és egyéb javak árának emelkedése közepette a Buy Nothing megtalálhatja az utat, hogyan segítse hatékonyan a rászorulókat. A Buy Nothing közösségek további előnye, hogy csökkenthetik a természetes erőforrásainkra nehezedő, kollektív nyomást.

A jelenlegi súlyos energiaválság közepette az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) tagvállalkozásai - valamennyi szakmacsoport, így az élelmiszer, drogéria, különféle iparcikk, például ruházat, játék, bútor, műszaki, barkácscikk forgalmazók - megvizsgálták, hogyan tudnak az eddigieknél is költséghatékonyabban működni, hiszen a drasztikus mértékben megnövekedett energiaárak a jövőben várhatóan még tovább emelkednek. Ennek célja, hogy a működési költségek minimalizálásával is fékezzék a drágulás ütemét, ami a vásárlók szempontjából kulcsfontosságú.
Azonnal végrehajtható energiatakarékossági lépések
- világítás lekapcsolása az üzlet zárását és a dolgozók távozását követően,
- a nyitvatartási időn kívül történő munkavégzés alatt a vásárlótér világításának csökkentése, (éjszakai árufeltöltés esetében csak a legszükségesebb világítás),
- a nyitvatartási időben az eladótéri világítás felülvizsgálata, a vásárlói élményt nem befolyásoló mértékű csökkentése,
- az üzlethelyiség egyéb részeinek gyengébb világítása, (pl. raktárbejárat előtt, bevásárlókocsik, kosarak tárolóhelye körül),
- a légkondicionálók hőmérsékletének szabályozása a külső hőmérséklethez igazodva, túlzott hűtés elkerülése,
- fűtési időszakban optimális hőmérséklet beállítása (szem előtt tartva, hogy a vásárlók a külső hőmérséklethez igazodó öltözetet viselnek),
- ajtók, nyílászárók használatának ellenőrzése (légkondicionálás, valamint fűtés mellett),
- légcserélő rendszerek lekapcsolása éjszakára, használatuk csak a szükséges esetekben, használaton kívüli hűtőkamrák lekapcsolása,... (folyt.: a forráslinken).

Hogyan lehet a szűkös tornatermi viszonyok közepette sok gyereket mozgásra bírni úgy, hogy még "kihelyezett" földrajzórát is tartanak nekik, ráadásul hétvégén? Egy váci iskolában tudják rá a választ: azok a gyerekek, akik nem tudnak sportegyesületi igazolást bemutatni, de szeretnének többet mozogni (és tanulni) részt vehetnek hétvégi kirándulásokon, melyeket testnevelés- és földrajz szakos tanáraik szerveznek. (A túrázó diákok felmentést kapnak azokról a tornaórákról, amelyekről a leigazolt diákok is távol maradhatnak.) A dunakanyari túrák előtt letölthetik a Természetjáró applikációt, mellyel a helymeghatározást gyakorolhatják - természetesen a mobilok csak azután kerülhetnek elő, miután sikeresen megnézték előtte a nyomtatott térképen hol vannak, és hova szeretnének eljutni.

A jó hangulatú szombat délelőtti túrákon (melynek költsége egy diák, vasúti retúrjegy és némi tízórai) nem csak sportolnak, szabad levegőn, jó társaságban vannak, hanem az ügyesebbek még földrajzból is szerezhetnek ötöst. Bea Balázs tanár úr és kollégái Vácott tudják, hogyan vegyék rá mozgásra és tanulásra az iskolásokat, akik még élvezik is mindezt.

Az utóbbi néhány évben, főleg A szürke ötven árnyalata című könyvsorozat és a belőlük készült filmek óta Magyarországon is hódítanak a szexszel és erotikus kapcsolatokkal foglalkozó, tabudöntögető online tartalmak. Ennek egyik oka, hogy a szakemberek szerint a magyarok többsége nem edukált a témában és kellemetlennek is tartja, hogy szexuális önfejlesztéssel foglalkozzon. Maradnak hát a könnyebben fogyasztható, kíváncsiságot felkeltő videók, podcastek, műsorok, hogy megnyissák a kaput egy felvilágosultabb világ felé.

Az említett könyv- és filmsorozatnak az illúziója ugyanis sajnos ráerősített a tévhitre, miszerint a szex olyan ösztönös cselekedetünk, ahol a szenvedély mindent elsöprően "vezeti a kezünket", holott a valóságban ez egyáltalán nem így működik - állítják a szakértők. A szakma véleménye szerint a magyarok többsége tájékozatlan, ha a szeretkezés biológiájáról és pszichológiájáról van szó, valamint nem ismerik megfelelően a tudomány és technológia nyújtotta lehetőségeket, pedig ezek segítségével könnyű lenne változtatni a helyzeten.

A könyvek mellett akár egy hazai podcastet hallgatva is bővíthetjük az ismereteinket, és a szakértői tartalmak mellett mások történeteiből is inspirációt meríthetünk, okulhatunk. A legnagyobb baj nem azzal van, hogy az embereket nem érdekli a téma, oh, nagyon is! A probléma azzal van, hogy nem tanultunk meg beszélni a saját vágyainkról, tisztelettel, bizalmas légkörben kikérdezni a partnerünket az övéiről és együtt kialakítani olyan közös élményeket, amik mindkettőnket boldoggá tesznek - mondja Bedő Vica, az intim témákkal és szexuális önképpel foglalkozó Baszki, én is! podcast link házigazdája, aki szerint sokan azt sem tudják, hogyan válasszanak megfelelő játékszert egy webshopban.

Több, mint 6 éve működteti kiterjedt hálózatát egy ismeretlen hátterű hírgyár a Facebookon. Ugyanazokat a cikkeket osztja pár másodperces különbséggel a Titkolt hírek, a Keresztény konzervatívok, az Orbán Viktort támogatom és számos más oldal a közösségi médián.

A Hirextra.info domain alatt 2019 májusa óta fut a Jobboldali Médiahírek elnevezésű portál. Azt nem tudni, kik szerkesztik és üzemeltetik az oldalt, az viszont látszik, hogy az oldalnak két kedvenc témája van: a magyar pártpolitika és újabban az orosz-ukrán háború. A hírportálon kevés az eredeti tartalom, főként máshol már megjelent cikkek és bejegyzések másodközléseivel találkozunk. A magyar belpolitikával foglalkozó anyagok forrása rendszerint a kormánypárti média (Mandiner, Index, Origo), míg az oldal másik slágertémájának számító orosz-ukrán háború eseményeit a közösségi médiából, kisebb portálokról vagy az orosz sajtóból szemlézik be a hírek közé.

A Hirextra.info-val korábban már az Urban Legends link is foglalkozott, online hírforrásokat értékelő adatbázisában a portál alacsony átláthatóságú, politikailag elfogult oldalként szerepel. Az oldalnak nincs impresszuma, üzemeltetőiről pedig a domain regisztráció adatai link sem árulnak el többet, a honlapot ugyanis egy proxy cégen keresztül jegyezték be. Bár a portálon nem utal semmi arra, hogy jelen lennének a közösségi médiában, valójában egy kiterjedt, a jelek szerint koordináltan működő hálózat terjeszti rendszeresen a híreiket.

Függetlenül attól, hogy valós felhasználók vagy programozott botok teszik közzé a posztokat, az ilyen típusú tevékenységet a Facebook ellenőrző-rendszere "koordinált inautentikus viselkedésként" tartja számon, és törli, ha moderátorai vagy az algoritmusok felismerik.

Kapcsolódó: Salgótarjánból erősíti fel Orbán és Putyin hangját egy klikkvadász hírhálózat link

A Lakmusz podcastjában közmédiáról, hamis hírekről és tényellenőrzésről beszélgettünk Urbán Ágnes médiakutatóval és Rostoványi András külpolitikai újságíróval, aki korábban a közmédiánál dolgozott. Saját sztorik arról, milyen eszközökkel manipulál a magyar közszolgálat.
- A közszolgálati média eredetileg, az 1920-as évek környékén piaci kudarcok, tökéletlenségek kezelésére jött létre: az volt a cél, hogy megjelenhessenek olyan tartalmak is, amelyek a kereskedelmi médiában nem kaptak helyet - kezdte Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója a Lakmusz legutóbbi műsorát, amelyben a közmédia és a hamis hírek viszonyáról beszélgettünk. Urbán szerint a médiakörnyezet változásával a közszolgálatiság szerepe is átalakult. Napjainkban az óriási médiazajban tudna hitelességet kínálni az olvasóknak. "Szerencsésebb országokban a közmédia iránytűként tud működni, ebből a szempontból az álhírek elleni harcban is kiemelt szerepe lenne" - mondta Urbán.
- A beszélgetés másik résztvevője, Rostoványi András azonban maga is tapasztalta, hogy ezt a szerepet a magyar közmédia nem tölti be. Rostoványi jelenleg a Népszava újságírója, 2015 és 2019 között a közmédiában dolgozott (korábban a 444-en megjelent, Öt lecke a valóság felszámolásáról című filmben beszélt a tapasztalatairól). Rostoványi szerint a külpolitika rovatnál, ahol ő is dolgozott, "még mindig felkészült és okos újságírók" vannak, akik hiteles forrásokból igyekeznek dolgozni. "Tehát ott szakmai munka folyik, csak az a kérdés, hogy abból mi kerül be az adásba. Az más kérdés" - mondta.
- Urbán szerint érdekes jelenség például, hogy míg nyugati országokban általában inkább a kereskedelmi médiumok szoktak hivatkozni a közmédiára, Magyarországon ez épp fordítva van: a közmédia idéz gyakran kereskedelmi (általában kormánypárti) médiumokat, így a "necces dolgokat ki lehet mondatni mással". Rostoványi szerint ez a gyakorlat tudatos: ha nem a közmédiának kell állítania valamit, hanem ehelyett beidézi például az Origót, akkor a közmédia úgy gondolja, hogy fenntartja a pártatlanságot meg a kiegyensúlyozottságot, legalábbis látszólag. És mégis benne van az az irányvonal, amit elvárnak tőle - mondta Rostoványi, aki több konkrét sztorit is megosztott a korábbi munkahelyével kapcsolatban. Rostoványi azt tapasztalta, hogy a magyar közmédia célja nem a tények, adatok közlése, hanem az, hogy "benyomásokat kell kelteni"

A magyar papírpénzeken férfiak szerepelnek. Tavasszal [2019] a Forbes Magyarország szerkesztőivel eljátszottunk azzal a nagyon is komoly gondolattal, kik lehetnének azok a nők, akik megérdemelnék, hogy pénzjegyeinken is emléket állítsunk nekik. A cikk végül a Forbes áprilisi számában jelent meg. Íme a javaslataim, szerintem kiknek a portréi szerepelhetnének a bankókon: 500 forint - Ráskay Lea.
Ráskay Lea az első magyar értelmiségi nő, akinek munkásságáról és életéről is maradtak fenn adataink. A főnemesi családból származó apáca a Margit-szigeti kolostor könyvtárosa és kódexmásolója volt. A lányok tanintézetének számító kolostor könyvtárában a latinul nem tanuló növendékek számára számos magyar nyelvű kódex készült, s ezeket ma a legfontosabb nyelvemlékeink között tarthatjuk számon. (A középkori leányoktatás nélkül tehát sokkal kevesebb magyar nyelvű szöveg született volna.) A kódexek elsősorban hitbuzgalmi szövegeket tartalmaznak, köztük az alapító Szent Margit irodalmi igényességgel megfogalmazott legendáját. A kimagasló műveltségű Ráskay Lea nagyjából 1510-1527 között dolgozott a kolostorban. Valószínűleg annak a régi főnemesi családnak sarja volt, amely Ráska községről kapta a nevét, s amelynek férfi tagjai az Árpád-kortól a 16. század végéig országos főtisztségeket viseltek.
Ráskay Lea munkája nem egyszerűen a régi, romló állapotú kódexek másolása volt. A régebbi magyar nyelvállapotot tükröző szövegeket átírta "kortárs" köznyelvre, hogy megértésük ne okozzon gondot a novíciáknak. Nincs rá bizonyíték, de valószínűsíthető, hogy latin nyelvű szövegek fordítójaként is dolgozott, emellett pedig ő volt a kolostor könyvtárosa, és titkári feladatokat is ellátott a zárda főnökasszonya mellett. Könyvtároshoz méltóan alapos volt: a Margit-legenda kivételével minden kódexét gondosan datálta, gyakran a keletkezés időszakának legfontosabb eseményeit - például a Dózsa-féle parasztháborút - is megemlítette a kolofonban. "Gyülekeztek az magyeri urak és minden neműek, valami leszen benne" - írta reménykedve a török veszély miatt összehívott 1518-as bácsi országgyűlésről. A remény hiábavalónak bizonyult: a mohácsi csata után a zárda többi lakójával együtt neki is menekülnie kellett a Margit-szigetről. Szerencsére a kódexeket sikerült biztonságba helyeznie, így maradhattak fenn az egykori könyvtárosnő emlékével együtt.

Nevek, címek és leírások helyett tartalomra is kereshetünk ezentúl. Digitális beszédleírót fejlesztett a Telekom, hogy optimalizálja a podcasttartalmak keresését, így ezentúl nemcsak nevek, címek és leírások, hanem tartalom alapján is lehet majd szűrni a Telekom podcast.hu link oldalán.

A fejlesztés a podcastepizódok hangsávját írja át szöveggé, amelyek bekerülnek platformjuk keresőjének adatbázisába, és így lehetővé válik, hogy a valós tartalomra szűrve böngészhessünk a podcastok között. Ha olyan szóra keres valaki, ami elhangzott egy adásban, akkor az a rész ezentúl megjelenik a találati listában. Ezt a digitális megoldást magyar nyelven podcastekhez még nem használták.

A cég szerint a szövegfelismerő algoritmus azért fontos, mert elkerülhető vele az az idegesítő jelenség, amikor hosszú percek elteltével derül csak ki, hogy egy-egy podcast címe nem fedte le az epizód tartalmát, és valójában nem is voltunk rá kíváncsiak. A Telekom kezdésnek 28 podcastcsatornával működik együtt, ez azt jelenti, hogy elsőként az ő adásaikat alakították írott szöveggé. A leiratokat 2021. októberi adásokig visszamenőleg készítik el, és ezzel párhuzamosan az újabb epizódokat is folyamatosan feldolgozzák. A tervek szerint az együttműködő podcastek listáját a későbbiekben bővítik majd.

A 2010-es évektől napjainkig az internet és főleg a közösségi oldalak meghatározó online tartalomtípusává nőtték ki magukat az ASMR-videók, vagyis az Autonomous Sensory Meridian Response-ot (autonóm idegi csúcsreakciót) kiváltó klipek. A suttogással, kaparászással vagy teljesen hétköznapi tevékenységek hangjával és megjelenítésével operáló videók meglehetősen megosztónak számítanak, és nem csak azért, mert egyeseket idegesítenek, míg mások kimondottan élvezik őket. Az ASMR-élményt ugyanis nem mindenki képes átélni: a National Geographicnak nyilatkozó Craig Richard biogyógyszerészeti kutató szerint az emberek csupán 10-20 százaléka érzékeli azt, ami nemcsak nevében, hanem a kiváltott reakciókat illetően is ASMR-nek tekinthető.