A Brooklyn Public Library (link BPL) a demokrácia és a közszolgálatiság csúcsának tűnik: a kölcsönzés "vallásosan" ingyenes, a bevándorlókat iratok nélkül is beengedik, nem ellenőrzik a táskákat kilépéskor. Hogyan fordulhat elő ilyesmi az Egyesült Államokban?
Orsós László Jakab, művészeti ig., BPL: - A könyvtár valóban az amerikai élet legdemokratikusabb szelete, és a progresszívabb nagyvárosok, mint New York, Chicago, Boston vagy Los Angeles ezt minden lépésükkel erősítik is: a társadalom minden szegletét képviselik és felkarolnak problematikus ügyeket. Valószínűleg engem is emiatt szerződtetett a könyvtár elnöknője: látta bennem erre a fogékonyságot. Ezért nem is egyszerűen programokat kínálunk, hanem témákat generálunk, és sokszor művészi, performance-szerű eseményeket kreálunk.

Telex: Hogyan képzeljük el ezeket? - OLJ: Amikor például az állampolgársági vizsgámra készültem, alaposabban tanulmányoznom kellett az amerikai alkotmányt, és feltűnt, hogy utoljára 1992-ben módosították, miközben előtte már 27 módosítása volt, pedig azóta is változott néhány dolog a társadalomban. Ezért kitaláltam, hogy szervezzünk olyan beszélgetéseket, úgynevezett townhall meetingeket, amelyeken az állampolgárok megvitathatják egymással, hogy mi hiányzik az alkotmányból és mi lett korszerűtlen az idők során, aminek ki kellene kerülnie belőle. Elképesztő mennyiségű ötlet gyűlt így össze, amiket összegeztünk, és a felkért alkotmányszövegezőkkel (művészekkel, jogászokkal, aktivistákkal) írtunk egy 28. alkotmánykiegészítési javaslatot, amit aztán az emberek nevében közzétettünk és elküldtük a választott politikusoknak.

A legelső projektem pedig az volt, amikor egy hideg januári éjszakán hatalmas tábortüzet raktunk a könyvtárhoz közeli parkban. Ez éppen a Donald Trump megválasztása körüli időszakra esett, amikor mindenki nagyon riadt volt és elidegenedett. Azt gondoltuk, hogy érdemes lehet egy törzsi hangulatot teremteni, rakni egy nagy tüzet, amit körülülünk és egy adott témáról beszélgetünk. Az első tábortűz témája a hontalanság volt, ahova meghívtunk hontalanokat és szociális munkásokat. Rengetegen jöttek. Körülülték a tüzet, forralt bort adtunk, és beszélgettünk. Ez a program egy évig ment minden hónap első szombat estéjén. Ez a szellemiség nincs rögzítve a szerződésemben, inkább ösztönösen hozom, ami vagyok: egy vidéki cigány családban felnőtt, budapesti értelmiségi, aki ismeri a perifériát is, és nem gondolja, hogy az ott élő emberek más anyagból lennének, mint bárki más.

Egy éve írtuk, de továbbra is inspiráló...
1. Outdoor Explore program - Allen County Public Libray link (Indiana). A Mercersburg (PA) Academy a kötelező "nyári olvasásról" áttért a "közösségi olvasásra". A diákok könyvhöz kapcsolódó projekten dolgoznak: verset írnak, podcast-epizódot készítenek, vitát vezetnek. Így dolgozták fel pl. Khorram, Adib: Darius the Great Is Not Okay c. regényét egy iráni-amerikai tini identitásáról, vívódásáról. Hosszú távon a közösségi olvasást közkönyvtárakra, könyvklubokra és a helyi kávézókra is kiterjesztenék. Egy New York-i középiskolában már régóta a diákokkal együtt választanak nyári olvasmányokat. A változás a tartalomban rejlett: idén szeptembertől a történelmi szempontból marginális vagy alulreprezentált hangok is megjelennek, pl. LMBTQIA+, BIPOC stb.

2. Könyvdobozok, azaz tematikus tevékenységek - Addison Public Library link . Néhány éve eldobták a hagyományos olvasónaplókat, pólókat, csecsebecséket a konkrét könyvek, tevékenységek okozta élményekért. Rájöttek, hogy a jutalmakra alapozni nem ideális. Eleinte a jutalmazás segítheti a tétovázókat, de hosszú távon gátolja a belső motivációt (ld. még: Ne a jól olvasót jutalmazd! - Még egyszer mondom: Ne a jól olvasót jutalmazd, mert kárt okozol! link ). Most a résztvevők egy listáról választanak könyvet. A könyvhöz egy táskát, néhány finomságot és a címhez kapcsolódó tevékenységeket kapnak. A könyvtár és a munkatársak a könyvek témáit hangsúlyozó kézműves, kísérleti, művészeti és egyéb tevékenységeket állítottak össze, pl. egy feltörekvő szakácsról szóló könyv mellé fűszereket és recepteket tettek. A gyerekeknek kihívás volt a túlélés egy lakatlan szigeten. A nap ellen védő szerkezetet építettek, amit UV-érzékeny gyöngyökkel teszteltek. E változtatások 87%-os sikert arattak.

3. Felfedező nyári olvasás - "SPARK" (Science, Play, Art, Reading, and Knowledge) - Allen Megyei (IN) Közkönyvtár (ACPL). A korábbi virtuális programokat, meseórákat kivitték a pázsitra, a parkokba, sőt még a parkolókba is. A részvételért könyveket, köztük képregényeket osztogattak. A 20 éves Team Read programot is megújították. Tinédzsereket küldtek a parkokba, közösségi központokba, hogy játsszanak a gyerekekkel és olvassanak nekik.

4. Nyári olvasási asszisztensek a pultnál - Skokie (IL) Közkönyvtár link . A látogatók mindig megjelentek a könyvtárban, ha teljesítették a kihívás egy-egy szintjét. Ilyenkor egy jelvényt kaptak. Tavaly az online bejelentkezéssel nőtt a részvétel. 2022-ben bevezetik az egyablakos ügyintézést. A látogatók könyvajánlásokat, tematikus tevékenységeket és azokhoz utasításokat vehetnek át. Az ifjúsági szolgáltatások részlegén a címek könyvjelzőkön szerepelnek. Az utóbbi időben a fiatal olvasók főleg a grafikus regényekért lelkesedtek. A romantikát és a BookTok-on ajánlott címeket a tinik keresték.

6. Hibrid nyári olvasási program a READSquared online platformon - Faulkner Megyei (AR) Könyvtár link . 2020-ban és 2021-ben online zajlottak az olvasási kihívások. Virtuális programokat kínáltak. Hazavihető kézműves csomagokat osztogattak, mellyel otthoni olvasásra ösztönöztek. Ezeket most folytatják. Nem minden virtuális programjukat látogatták sokan. A személyes közösség sokkal nagyobb volt, mint az online, ezért főként az előbbieket tervezik. Kizárólag online programokat nem szerveznek. A könyvtár élőben közvetíti a könyvtárban zajló eseményeket. A READSquared segítségével nyomon követik az olvasási kihívást. Minden programjuk célja ugyanaz: olvasásra, elköteleződésre, beszélgetésre ösztönözni a fiatalokat. (Ref.: Szabó Eszter)

14 évig dolgoztam pultban, sokféle használóval találkoztam. Nagyon foglalkoztatott, hogy nem könnyű meglátni, hogy a velünk szemben álló fogyatékos vagy más nehézségekkel küzd-e. S arra is rájöttem, kollégáimnak is nehézségei van például a könyvtárban megjelenő nagyothalló, siket vagy siketvak személyekkel való kommunikációban. Elkezdtem kutatni... Kezdte Sokszínűség, egyenlő bánásmód, befogadás és elérhetőség. A terminológiától a sikeres gyakorlatig c. előadását a zágrábi Maela Rakočević Uvodić (az IFLA Könyvtári Szolgáltatások Speciális Igényű Emberek Számára Szekció - LSN) elnöke) az MKE kompetencia-konferenciáján néhány hete. (A vonatkozó képeket ld.: link .)

Ahelyett, hogy a könyvtárakat és szolgáltatásokat az "átlagos" felhasználó számára terveznénk, a könyvtári tereket a képességek széles skálájával és egyéb jellemzőkkel - például életkor, olvasási képesség, tanulási stílus, nyelv - rendelkező emberek számára kell kialakítanunk. Figyelve más kultúrák képviselőire, beleértve a tanulási vagy látási, beszéd-, hallás- és mozgássérülteket.

Egy-egy csoporthoz való hozzáállásunkat már az a név is tükrözi, amellyel megszólítjuk őket. Az egyenlőtlen bánásmód vagy a diszkrimináció már abban a névben kezdődik, amellyel kezdetben - talán véletlenül - fogyatékosnak, kevésbé értékesnek, fogyatékosnak bélyegeztük, akinek valami hiányzik. És ezáltal a hiányosságaira redukálta, ahelyett, hogy olyan emberként élné meg, akinek vannak nehézségei, de ugyanakkor olyan képességekkel, vágyakkal és szükségletekkel rendelkezik, mint mindannyiunknak.

Bár vannak olyan csoportok, amelyek továbbra is használják a "speciális szükségletek" kifejezést, sok, ha nem a legtöbb fogyatékkal élő ember megkérdőjelezi, hogy szükségletei "speciálisak". Szükségleteiket egyszerűen normálisnak tekintik.

A könyvtár felelőssége, hogy eltávolítson minden olyan akadályt, amely bárkit megakadályozhat a könyvtár használatában. És azt is hiszem - mondta Maela - hogy alapvető meghallgatnunk és megértenünk az emberek saját magukról használt nyelvezetét. Hisz' ők tudják a legjobban, hogyan akarják megszólítani, hivatkozni és leírni őket.

A tisztelet a meghallgatással kezdődik és végződik, és az első lépésnek kell lennie azon erőfeszítéseinkben, hogy valóban szolgáljuk az egész közösséget.
Az LSN-ben link mindent megteszünk annak érdekében, hogy tiszteletteljes és tájékozott nyelvezetet használjunk. Ennek során újabb pillantást vetettünk a "speciális igények" kifejezésre. Remélem, hogy találunk megfelelőbb nevet a szekciónak, amely magától értetődő, és mindenre érintett hátrányos helyzetére kiterjed. (folyt. köv.) (ref.: MG)

Az írókat nem a ChatGPT öli meg, hanem a TikTok
Palkó Gábor, az ELTE fejlesztője érdekes felvetésnek tartja, hogy a nagy nyelvi modellek elvehetik az írók munkáját. Nemcsak a szépírókra gondol, hanem az újságírókra, hírszerkesztőkre is, de véleménye szerint a képlet nem ilyen egyszerű. "A cinikus válasz az, hogy a TikTok és a YouTube öli meg az írót, nem a mesterséges intelligencia. És ez már rég megtörtént" - mondja. Ez pedig arra utal, hogy az új médiumok, különösen a közösségi média mozgókép-áradattal szoktatnak le az olvasásról. A következmény, hogy az elmúlt években nemigen találunk olyan irodalmi művet, ami akárcsak megközelítené az irodalmi klasszikusok vagy a média influenszerek ismertségét. Az irodalom rétegművészetté válik és az igény is csökken iránta.

A ChatGPT-vel verset, sőt prédikációt is lehet generáltatni, de nehéz lenne azt mondani ezekre, hogy eredetiek és szépirodalmi igényességűek. Mindenesetre a magyar csetbot célja nem az lesz, hogy kiszorítsa az írástudókat az állásaikból. Olyan feladatokat bíznának rá a jövőben, amik nemcsak roppant időigényesek, hanem monoton munkák, viszont az egyszerű szabadszavas kereséses módszerrel nem lehet elvégezni őket. Ide tartozik például a szerződések felkutatása, a dokumentumrendszerezés vagy összefoglalók, recenziók készítése nagy tételben. Ha egy csetbot ezt a terhet leveszi az emberek válláról, akármilyen félelmetes is, valószínűleg sokan hálásak lesznek neki a felszabadult időért.

A nem reprezentatív merítésű válaszok megoszlása:
1 - újabb hóbort
7 - összezsugorítja a könyvtáros munkájának kilátásait
27 - hasznunkra lesz, ha megtanuljuk használni
4 - segít a magasabb értékű szolgáltatások felé fordulásban
6 - gagyi szolgáltatás.
Eszerint a válaszolók több mint kétharmada lehetőségként tekint a mesterséges intelligenciára. 15% értéktelenként tekint rá, másik 15% pedig a munkáját félti tőle. Az adatok diagramon: link Az arányok nem tűnnek rossznak, de a lehetőségek tudatosítása mellett a lehetőségek tényleges kihasználása érdekében szükség van:
- kiterjedt szakmai diskurzusra a témában
- a könyvtáraknál fejlettebb szakterületekről való szaktudás és tapasztalatok beillesztésére
- a könyvtáros(továbbképzés)be való beépítésre. (MG)

Külföldön erre már van kész, dobozos megoldás. Neizer Anitát, a G7 vezérigazgatóját kérdeztük a fejlesztés kapcsán. A G7 a mesterséges intelligenciát segítségül hívva indított hallgatható hírösszefoglalót, amit a legfontosabb anyagokból állítanak össze. A felület nem teljesen a G7 fejlesztése, mint azt Neizer Anitától, a G7 vezérigazgatójától megtudtuk: a byondwords.io mi-fejlesztést optimalizálták, építették be a saját oldalukba.

Neizer fontosnak tartja megemlíteni azt a tényt, hogy az igény nem tőlük eredeztethető, hanem a rendszeres olvasói igények mentén alakult ki: "Olvasóink szeretik a reggeli és délutáni vezető cikkeinket, elemzéseinket, de nincs mindig annyi idejük, hogy elolvassák azokat. Mert például beülnek a kocsiba, és elindulnak a munkahelyükre. Felvetették, hogy milyen jó lenne azokat meghallgatni. Mi pedig kerestünk erre megoldást. Nem mi találtuk fel a spanyolviaszt, mert hamar kiderült, külföldön erre már van kész, dobozos megoldás" - mondja Neizer. Magyarországon egyelőre nem találkoztunk más médiatermékek esetében azzal, hogy használnának ilyen mesterséges intelligencia alapú felolvasót. Hasonlóról tudunk csak, a HVG nemrég indult Elvitelre című podcastjában az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatnak és olvassák fel hús-vér újságírók a híreket.

Neizer Anita reméli, hogy azok számára, akik időhiány miatt nem tudták elolvasni a cikkeiket, ezzel a megoldással alternatívát tudnak nyújtani. Szerinte, ahogyan sok szerkesztőségben téma az, hogyan tudják jól használni a MI-t, úgy ők is sokat gondolkodnak ezen. De ahhoz, hogy ilyen és ehhez hasonló újítások megvalósulhassanak, ahhoz az olvasóik anyagi támogatására is szükség van. Nonprofit lapként ugyanis többek között olvasói támogatásokból élnek - mondta Neizer.

Bejelentette a Class Technologies, hogy a tanárokat támogató mesterséges intelligencia alapú oktatóasszisztenst fejleszt, amely a ChatGPT API segítségével támogatja az élő online kurzusokat. Ez egy jó példa arra, hogyan próbálják a vállalatok megkeresni az MI helyét a meglévő folyamatokban, méghozzá értékteremtő, de kapitalizálható módon. A Class Technologies szoftverét jelenleg több mint 1500 intézmény 10 millió felhasználója veszi igénybe. Számukra nyújtana az új fejlesztés segítséget a tanulásban link .
A módszer nem a tanárokat szeretné egy az egyben leváltani, hanem a kezük alá szeretne dolgozni néhány funkcióval:
Az órán elhangzottak alapján válaszol a diákok tananyaggal kapcsolatos kérdéseire.

Leiratot készít az órai anyagból. A leiratból kiemelt részekről további információkat ad a diákoknak.
Tanulmányi útmutatót készít óra közben vagy utána, ami kiegészíti az oktatás a diák jegyzeteit.
A ChatGPT alapú megoldás béta verzióban még idén elérhető lesz a bejelentés szerint. A cég vállalja, hogy betartja az összes vonatkozó adatvédelmi előírást. Az oktatók dönthetnek róla, hogy bekapcsolják vagy kikapcsolják a kurzuson a szolgáltatást. A Class Technologies reméli, hogy a jövőben az MI alapú funkciók száma tovább bővülhet és pontosulhat az alapján, hogy a kurzus résztvevőinek milyen jó gyakorlatok válnak be. (ref.: Habók Lilla)

Denis Diderot 1750-től több mint húsz éven át szerkesztette enciklopédiáját. Király és egyház gyorsan rájött, hogy egyes szócikkekben túl sok a tekintélyre és nemzeti közillemre veszélyes gondolat (vallási türelem, morál, ehhez hasonlók), vagyis botrányos szellem üti fel a fejét. Az enciklopédiát kétszer is betiltották, Diderot és barátai föld alá vonultak (alagsori kriptát is igénybe vettek), cenzúrával és megfélemlített nyomdászokkal küzdöttek, kéziratokat csempésztek külföldre, szponzorokra vadásztak. A mű célja: szervezett egységben áttekinthetőséget teremteni a létező tudásanyagban, ami óhatatlanul bővíti a tudattársítások körét és még több tudást teremt.

Nem ez a világ első enciklopédiája, de a 18. században tűnnek fel az első olyan nyomtatások, melyek átfogó tartalmuk, mélyebb értelmezésük és tiszta rendszerük miatt mai értelemben vett enciklopédiának nevezhetők. A "tudás fája" (avagy Diderot és D'Alembert fája) néven ismertté vált mű végül 25 ezer oldalra duzzadt, melynek három nagy ága:
- emlékezet-történelem
- értelem-filozófia
- képzelet-költészet.
Ezekből nyiladoztak további terebélyes alágak. Az enciklopédisták Francis Bacont (1561-1626) követték, aki szerint az emberi tudást mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni és ehhez egyetemes rendszerbe szerkeszteni ("a tudás hatalom"). És inspirálta őket Carl von Linné (1707-1778) biológiai osztályozása is (Systema Naturae) a modern rendszertan alapkategóriáival, ezek hierarchiájával.

Közhely, hogy a pozícionális és a tudásra alapuló hatalom nem mindig fedik le egymást. Itt az előbbiről nem, csak az utóbbiról lesz szó...

- Kognitív autoritást nem csupán egy tudáskészlet (zárt kérdésekre adott válaszok), hanem vélemény (nyílt kérdésekre adott válaszok) alapján is tulajdoníthatunk valakinek/valaminek. Megbízhatóságának kritériuma az, hogy mennyire találjuk önmagában hihetőnek, meggyőzőnek és hitelesnek.

- Megkülönböztethetünk technikai jellegű autoritást, ha az a dolgok pontos meghatározásán és mérésén alapul. A formális kognitív autoritás általában egy adott kulturális kontextus társadalmi és szervezeti normáin nyugszik. A szakmák (pl. orvosok), a formális eredmények és bizonyítványok (pl. doktori fokozat), a társadalmi pozíciók (pl. tanár) és az intézmények (pl. meteorológiai szolgálatok) tipikus példái az ilyen típusú kognitív autoritás elismerését igazoló és befolyásoló formális alapoknak.

- Az informális kognitív autoritás viszont erősen szubjektív, ezért ezt nehéz igazolni vagy megmagyarázni. Akkor van jelen, amikor az emberek véleményt, tanácsot és támogatást várnak, főként olyan helyzetekben, amikor fontos döntéseket kell hozniuk. Napjainkban ez a fogalom jelentős változásokon megy keresztül, ami hatással van arra, hogy azok, akik információt keresnek, hogyan ítélik meg a szakértői és az információs hatalmat. Diskurzuselemzésre támaszkodó tanulmányok például kimutatták, hogy a kognitív autoritás nem stabil konstrukció, hanem kontextusspecifikus társadalmi jelenség, amelyet megtárgyalunk, megvédünk és megvitatunk.

- Beszélhetünk affektív autoritásról is, amely magában foglalhatja az empátiát és a támogatást, de a negatív minősítéseket is. Az erősen részrehajló forrásokból származó információkat sokan azért tekintik kevésbé hitelesnek, mert általában magasabb fokú negatív érzelmek, például düh és undor társulnak hozzájuk. Mivel az affektív és a kognitív elemek általában együttesen jelennek meg az információ relevanciájának megítélése során, az affektív autoritás jellemzőit a jövőben alaposabban kell majd vizsgálni.

- Az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy a statikus és kognitív autoritásról vallott elképzeléseket egyre nehezebb megvédeni, ami különösen igaz a közösségi média fórumain. A posztigazság korszakában a kognitív autoritás kérdése nagyon is összetetté vált a tények hitelességének értékelése során. (A kognitív autoritás mint az információs és a szakértői hatalom esete; ref.: Koltay T.)

Orsós László Jakab (kulturális ig, Brooklyn Public Library) (4'28") - Meglepetés volt, amikor elkezdtem ott dolgozni, hogy mennyire tágas a könyvtárak szolgáltatásrendszere és ethosza. Az csak az egyik hogy könyveket kölcsönöznek. Az csak az alap. Azt mondjuk az üléseken, hogy az a mi kenyerünk és vajunk (bread and butter). Óriási tömegben kölcsönzünk könyveket. Egyébként ez külön iparág. Erre van egy külön "banda", amely ezt csinálja.
A vásárlások... Egyetlen dolog van központosító a három könyvtár (Brooklyn PL link , New York PL link , Queens PL link ) között, a könyvvásárlás. Annak az igazgatója egy fekete nő, aki császárnő minőségben utazik a világban. De komolyan... Voltam vele könyvvásáron... Döbbenet; iszonyatosan jó fej. A kiadók a lábai előtt hevernek, ugyanis egy ilyen könyvtári rendszerként ha csak azt mondja, hogy neki tetszik ez a könyv, akkor az azt jelenti, hogy több tízezer példány egyből átkerül a könyvtári rendszerbe. És utána, a következő tíz évben folyton utánrendelések vannak.

Azon túl rengeteg képzés van. Minden ingyen! Gazdasági, adó-, állampolgársági ismeretek, new American-eknek (azaz: új amerikaiaknak), akiknek nincsenek papírjaik. Jogi szolgáltatások... Strukturált módon minden nyelvet tanítani kell [amit abban a körzetben beszélnek]. Ez a mi filozófiánk. Van például urdu óra. Minden órát föl lehet venni. Lehet, hogy csak valami könyvtári ágazatunkban valahol mélyen Brooklynban lehet elérni... Nyelvtanítás, írásoktatás időseknek, felnőttképzés mindenféle szinten, tejes börtön- és kórházi ellátás könyvekkel és mindenféle kulturális szolgáltatással, amit külön osztályok csinálnak.

A Fuss NEKI Udvarhely Könyvek maratonja programjának lezárásaként a székelyudvarhelyi Bibliofil Alapítvány művelődési egyesület, valamint a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár képviselete Beregszászra utazott.

A Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete és a Beregszászi Városi Könyvtár munkatársai szívélyes fogadtatása után bemutatták könyvtárukat, és betekintést nyerhettek a jelenlegi közéleti helyzetbe, nehézségekbe. Ennek ellenére meghatóan ünnepélyes keretek közt került sor a könyvcsomagok átadására, ahol a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány által koordinált gyűjtésen mintegy 881 könyvet tudtak megvásárolni, eljuttatni és átadni a kedvezményezetteknek. (via ReMeK-e-Hírlevél)

A postákon júniustól már nem vásárolhatunk újságot. A Magyar Posta értesítette a kiadókat, hogy működésük racionalizálása mentén megszüntetik a hírlapok árusítását a postai hálózatban.

A helyzet azonban még ennél is radikálisabb, a Magyar Hang azt is kiderítette, hogy a Postaboltok is lehúzzák a rolót. A döntés alapján 546 postán szűnik meg a szóban forgó szolgáltatás. A lap azt is írja, hogy a postákon hetente több tízezer különféle sajtóterméket adtak el, ami azt jelenti, hogy ezzel a döntéssel jelentősen szűkül majd a magyar sajtó értékesítési lehetősége.

A Magyar Posta, mintegy ötven éven át végzett hírlapértékesítői szolgáltatást: "Szolgáltatásunkat, mind a vásárlói, mind a nagykereskedői elvárásoknak megfelelően a legmagasabb szakmai színvonalon biztosítjuk. Széles lapválaszték - a vásárlói igényekhez igazodó, több száz féle lapot forgalmazunk postai árusító helyeinken." A jelenlegi döntés előzményének tekinthető, az a 2021-es átállás, amikor is a napilapok kézbesítésének ügyintézése került a posta kezéből a Mediaworkshöz. Az, hogy a döntés mekkora bevételkiesést okoz majd a Magyar Postának, illetve a kiadóknak egyelőre csak az előző évek adataiból következtethető ki, de, hogy fejfájást okozhat számukra az egészen biztos.

A Macdonald Campus a québeci McGill Egyetem mezőgazdasági és környezettudományi karának, illetve annak oktatófarmjának ad otthont. Úgy látták, hogy a magkönyvtár hatékony eszköze lehet a könyvtár és a közösség összekapcsolásának. E küldetés részeként workshopokat szerveztek olyan témákban, mint a kerttervezés, a vetési módszerek, a magok betakarítása és a házi befőzés, tartósítás. Ezek a workshopok lehetőséget adtak az egyetemi közösség tagjaival való kapcsolatteremtésre és együttműködésre is.

A vetőmagkönyvtár közel kétéves működése során időről időre problémák merültek fel. Ezek egy része előre látható volt, míg mások váratlanul jelentkeztek, és menet közben kellett megoldani őket. A GMO-magok viták által övezett kérdésében a könyvtár nem foglalt explicit módon állást, mindazonáltal a gyűjteményben nincsenek genetikailag módosított fajták. A legnagyobb kihívás azonban logisztikai volt: a vetőmagkönyvtár hirtelen vált népszerűvé, ami azt eredményezte, hogy a magok 2 hét alatt kifogytak. Idővel sikerült pótolni a hiányokat, és a következő évben eleve nagyobb beszerzéssel indították el a vetési szezont.

A 2017 márciusa és 2018 decembere közötti statisztikai adatokból kiderült, hogy a vetőmagkölcsönzések többségét az online űrlapon keresztül kérik, nem pedig személyesen a könyvtárban. A legforgalmasabb hónapnak a március bizonyult. 2018 decemberében a magkönyvtárnak 524 regisztrált használója volt, közel kétharmaduk diák. Mivel a legtöbbjük csak kis méretű kertészkedésre alkalmas földhöz fér hozzá, a könyvtár igyekszik a gyűjteményben olyan magokat is biztosítani, amelyek ládában vagy akár beltérben is megteremnek. Emellett a hallgatók számos könyvet is tudnak kölcsönözni a kis méretű kertekről, a beltéri vagy virágládás kertészkedésről, a szükséges kellékekről, a beltéri komposztálásról, valamint a városi kis lakásokban élők számára hasznos egyéb kertészeti tudnivalókról.

A Macdonald Campus magkönyvtárának működtetése időigényesebb, mint ahogy előre gondolták, de közösségi szerepvállalása kivételesnek bizonyult. Pozitív fogadtatása a könyvtárat is segítette, hogy láthatóbb részévé váljon az egyetemi életnek. (Pataki F.)

A gyerekek egyre több időt töltenek az online térben, a technológia szinte a születésüktől kezdve körbeveszi a kicsiket. Érzékelhető, hogy társadalmunk egyre inkább afelé halad, hogy az alapszintű programozási ismeretek egyre fontosabbá válnak. Ezért indítanak országszerte egyre több programozószakkört, ahol az óvodásokkal és a kisiskolásokkal megismertetik a programozás izgalmas világát, a kicsiknek pedig mindemellett közösségi élményben is részük lehet. A Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár link Kreatív Stúdiójában, az intézmény robotprogramozó foglalkozásain is ezt a világot hozzák közelebb a gyerekekhez.

- Célunk, hogy a robotizáció megismerésének első lépcsőfoka legyünk, és azokhoz is közelebb hozhassuk ezt a tudományágat, akiknek amúgy nem feltétlen lenne lehetősége első kézből találkozni vele. - hangsúlyozta Molnár Dániel, az intézmény informatikusa, könyvtárosa, a robotóra foglalkozások vezetője. A könyvtáros elmondta, hogy az első, rendszeres robotika foglalkozások 2021. őszén indultak az intézményben. Ezt megelőzően pedig egy alkalmas bemutatókat tartottak. Mint mondta, azóta rendszeres visszajárók és egyszeri érdeklődők is egyaránt folyamatosan látogatják az eseményt.

- A rendszeresen járóknál a fejlődés látványos, a robotok programozását könnyedén el tudták sajátítani, problémamegoldó és együttműködő képességeik is fejlődtek - tette hozzá.

Többen közölük kifejtették, hogy hosszabb távon is szívesen foglalkoznának robotikával, és célzottan keresnék az ilyen irányú továbbtanulási vagy további iskolán kívüli képzési lehetőségeket. Persze nem minden gyermekből lesz programozó, de ezek a foglalkozások nekik is élményt jelentenek, hiszen itt alkotnak, gondolkodnak, és észrevétlenül fejlődnek a készségeik is. Természetesen az alkalmakon nagyon fontos az élményközpontúság, játékosság és a siker megtapasztalása.

Ferenc pápa megérkezett Magyarországra. A nemzeti könyvtár büszke arra, hogy az általa újonnan kiadott Budai krónika díszmásolata is helyet kaphatott a hivatalos pápai ajándékok sorában.
A Budai krónika az első Magyarországon nyomtatott könyv, amely 2023. pünkösd vigíliáján lesz 550 éves. Alig két évtizeddel Gutenberg első kiadványának megjelenése után hazánkban is megjelent a nyomdászat gyakorlata. Hess András munkája egyedülálló az európai tipográfia történetében, hiszen nem ismerünk több példát arra, hogy egy nemzet első nyomtatványában a saját történelmét örökíti meg. A krónika feltételezhetően kétszáz eredeti példányából mindössze tíz maradt fenn, amelyet Szentpétervártól Princetonig a világ híres könyvtáraiban őriznek. A magyar nemzeti könyvtár példánya teljes, eddig kétszer készült hasonmás kiadás róla: 1900-ban és 1973-ban. Az évfordulóra a könyvtár újra megjelentette a művet Schöck Gyula jeles magyar könyvművész gondozásában.

A Ferenc pápa számára készült különleges példány aranyozott rézveretekkel és cabochon (gömbölyített előlapú) krizopráz kövekkel díszített, aranyozott fehér bőrkötéses díszmásolat, amelyhez latin, magyar és angol nyelvű kísérőkötet társul.

A KIT-ben rendszeresen felhívjuk a figyelmet a magyar könyvtárosok moráljára, mentális állapotára. Bár a témában a könyvtárosok érdekvédelmi szervezetei következetesen ugyan nem publikálnak reprezentatív felméréseket, azonban az általunk előállított adatok csak korlátozottan engedik meg a következtetéseket, amelyek sajnos távolról sem szívderítőek: link - Nem vigasztaló az sem, hogy a helyzet nem csak könyvtárosokra jellemző, viszont az utóbbi legalább részben saját felelősségünk. (MG)

- Annyian égnek ki a munkájukban, hogy lassan a cégvezetők is kénytelenek elismerni, baj van. Dolgozók tömegei érzik nagyon gyakran azt, hogy kiégtek, ezen pedig súlyos pénzt buknak a munkahelyek és az állam is. Azt hihetnénk, hogy a legnagyobb baj a sok túlóra, de valójában egy rossz főnök vagy gyenge munkaszervezés sokkal nagyobb károkat generál.

Egészen véve ijesztő eredményre jutnak a kutatók, amikor azt próbálják felmérni, mennyire sok ember dolgozik kiégve. A téma legnagyobb felméréseit készítő Gallup például 2020 elején azt hozta ki, hogy a dolgozók fele néha, 21 százaléka nagyon gyakran, 7 százalékuk pedig folyamatosan így érzi magát. Az azóta eltelt három évben pedig több kisebb-nagyobb kutatás szerint tovább nőtt ez az arány, mivel már 40 százalék fölötti számokat is mérnek. Miközben sokan azon háborodnak fel, hogy emberek nem dolgoznak elég lelkesen, azt azonban mégis belátják, hogy a kiégés milliárdokban mérhető károkat okoz a gazdaságnak.

Ahhoz képest, mennyire régi tudomány a közgazdaságtan, egészen sokáig nem foglalkoztak a munkahelyi kimerülés és a kiégés problémájával. Évszázadokig elvoltak azzal az alapvetéssel, hogy dolgozni mindenkinek muszáj, nagy választási lehetőségek nincsenek. Ahogyan a XIX-XX. század fordulóján szakszervezeti nyomásra elkezdték csökkenteni a munkaidőt, egész váratlan jelenségre lettek figyelmesek: sokkal jobban kezdtek el dolgozni azok, akik nem 60-65, hanem csak 45-50 órát dolgoztak egy héten.

A 30 cikket megnyitó, nyughatatlan olvasót is elismerik végre. A New York Times új kampánya az online olvasás fekete lyukait reprodukálja.

Rabbit hole syndrome (nyúlüreg szindróma [azaz: a számtalan elágazás esete]) jelenség valószínűleg mindenki számára elég egyértelmű: elindulsz egy cikkel, majd onnan átkattintasz máshova, közben a haverod küld cseten egy videót, ami leterel az eredeti útról, és 10 perccel később már fogalmad sincs, hogyan kötöttél ki annál a cikknél (...). Ez a nyúlüreg szindróma, a netes keresgélés fekete lyukra emlékeztető vonzása, amelynek persze vannak fokozatai, és árnyalatai. A New York Times új kampányában pozitív üzenetet társít a jelenséghez, miszerint egy cikkből indulva mennyi mindent fedezhetsz fel a neten (és persze magán a New York Times-on).

A kisfilmek a fent körbeírt jelenségre hoznak példákat: például, ha a sneakerek történetétől indulva egy céges kantinokról vagy a repülés tudományáról szóló cikknél kötsz ki. Vagy ha a gravitációról olvasva rövid időn belül már a testátalakító műtéteket tárgyaló anyagban jársz mélyen. A New York Times ezzel nyilván azt szajkózza, hogy a lap annyira szerteágazó témákról ír, hogy simán el lehet veszni a tartalmaikban. A kampányhoz egyelőre két film készült, de még várható új videó a kiadótól a jövőben. A kisfilmek social, print és közterületi kampány is kíséri.

"A modern webböngészők nem munkára lettek kifejlesztve, hanem a honlapok fogyasztására. Alkalmatlanok az online munkára, mivel manipulálják online szokásainkat annak érdekében, hogy számunkra érdektelen oldalakra és keresési eredményekre irányítsák a figyelmünket." Így magyarázza a korábban biotechnológiai és felhőalapú számítástechnikai startupokat alapító Dmitry Pushkarev, miért volt szükség egy újabb, sokadik internetes böngésző kifejlesztésére. A március elején piacra dobott Sidekick (segéd) link úgynevezett hatékonyságnövelő eszközt, ami megpróbálja minimalizálni az interneten a felhasználókra leselkedő ingereket - például felugró ablakokat, reklámokat, üzeneteket és hasonlókat -, tehát az összes "online zajt".

Mi szükség van erre, pláne fizetős szolgáltatásként - kérdezhetnénk, hiszen néhány kattintással egy átlagember is megfelelően ingerszegénnyé teheti internetes környezetét, ha akarja. Nem is feltétlenül az átlagemberek tartoznak Pushkarev célcsoportjába, hanem azok, akik az átlagosnál nehezebben koncentrálnak a feladataikra: ők az ADHD-val, teljes nevén figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral küzdenek. Ezzel a manapság egyre gyakrabban emlegetett betűszóval különböző súlyosságú és jellegű neurológiai természetű rendellenességeket jelölnek, amelyek érintettjei szenvedhetnek hiperaktivitástól, feledékenységtől vagy gyenge impulzuskontrolltól, magyarán nehezen kezelik a váratlan ingereket. Az ADHD problémáját számszerűsítő becslések szerint az idetartozó felnőttek évente 22 napot veszítenek produktív munkaidejükből a szétszórtságuk miatt. Rajtuk segítene a Sidekick, ami inkább hasonlít egy operációs rendszer felületére, mint egy átlagos böngészőre.

Mark Peter Roget (hugenotta származék lévén franciásan ejtette nevét) eddigre sok tapasztalatot szerzett a traumakezelés terén. Nagyanyja, édesanyja, nővére súlyos depresszióban szenvedett, a család természetes állapota volt a káosz és a lelki gyötrelem. Mark Peter nyilván ezért is vált mániás rendszerezővé. Nyolc éves korától listákat írt: szavakat és kifejezéseket szedett csokorba, melyekben volt rokon értelmű és ellentétes, de akadt laza társítás is, aminek szemantikai mezeje [jelentése] csak kis részben fedte a többiét.

Idővel ezer fogalmat választott ki, és ezek köré épültek ki a jelentéshalmazok. Az ezer halmazt hat osztályba rendszerezte, melyek alosztályokra bomlottak, végül a szócikkek között kereszthivatkozások jöttek létre, ezzel pedig a gyűjtemény minden pontján több új csokor nyílt ki az olvasó előtt.

A listaíró közben orvosnak ment, gyűjteményét folyamatosan ápolta, de csak nyugdíjas korában véglegesítette "fogalomkörtárrá", és 1852-ben Roget's Thesaurus néven került nyomdába. Napjainkban már a sokadik átdolgozott kiadása van forgalomban. (A latin thesaurus a görögből ered /thesauros/, eredeti jelentése kincsesház, kincstár, raktár; a trezor / treasure / trésor / der Tresor szavak közös őse.)

Rosszindulatú kritikusai közönséges szinonimaszótárnak, "szűkagyú szerzők mankójának" szokták nevezni. Valójában egy megvilágosító kincsesbánya, ami elgondolkodtat és asszociációkra késztet. Szemünk előtt lebegteti, hogy mindig léteznek más opciók, mint amit rutinszerűen használunk, ugyanakkor segít a "mot juste" megtalálásban is.

Ugyan alig fél éve volt, hogy a Takáts Gyula Könyvtár link főépületét pár hétre bezárták, most újra erre kényszerülnek a felújítási munkák miatt. A zárás oka, hogy a jelenleg is zajló korszerűsítési munkálatok olyan szakasza érkezett el, amely mellett a nyitva tartás nem megoldható, ezért a Csokonai utcai könyvtárépület 2023. május 8-tól zárva tart. A várható nyitás júniusban lesz.

Az új kormányrendelet alapján el lehet kerülni az olyan viharos jeleneteket, mint amikor a helyiek a gödi Samsung-gyár ügyében zúdították dühüket a vármegyei illetékesekre és a gyár képviselőire egyaránt.

"A közigazgatási hatósági eljárásban a közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül is megtartható" - mondja ki a csütörtök este megjelent és a háborús veszély idején érvényes kormányrendelet. Az nem derül ki belőle, hogy a közmeghallgatásoknak mi közük van az ukrajnai háborúhoz, de az biztos, hogy az új szabály alapján a hatóságok elkerülhetik az olyan viharos jeleneteket, amilyeneket Gödön vagy Debrecenben kellett átélniük az akkumulátorgyárak elleni tiltakozások miatt.

Az eljáró hatóságnak a saját honlapján közzé kell tennie mindazokat az információkat - így különösen iratokat, kép- és hangfelvételeket, internetes hivatkozásokat -, amelyek az érintettek közmeghallgatásban való részvétele szempontjából lényegesek. A közmeghallgatás eredményessége érdekében "más alkalmas eszközt - így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, interaktív kommunikációt lehetővé tevő információtechnikát, hirdetményi vagy közösségi felületeket - is igénybe vehet".

Heston Blumenthal, aki minden idők egyik legnagyobb hatású szakácsa, közel húsz éve működtet három Michelin-csillagos konyhát Angliában. A nyolcvanas években került először kezébe Harold McGee élelmiszervegyész egyik könyve, és ekkor kezdett el egy új módszert, amit úgy is neveznek, hogy multiszenzorikus főzés, amelynek a tudatos ételtársítás és a természetes aromafokozás a lényege. Blumenthal felvette a kapcsolatot Harold McGee-vel, egy svájci aromakutatóintézettel és a sussexi egyetem pszichológusaival, majd ezután közös kísérletekbe kezdtek.

Ekkor tudatosult benne, hogy a száj legfeljebb 20%-ig vesz részt a komplex aromaérzékelésben. Itt érezzük ugyan a sós, édes, savanyú, keserű alapízeket, az umamit ("ízesség"), itt "tapintjuk ki" az ételek állagát, csípősségét, hőmérsékletét is, ami "szájérzet" formájában összegződik. Utána jön a további 80%, aminek révén az öt alapízhez képest szinte végtelen mennyiségű (elvileg akár egy trillió) aromát is képesek lennénk megkülönböztetni, melyekből vegyészek már egyre többet azonosítanak.
Heston Blumenthal újabb kori aromakísérletei során a svájci vegyészkutatók enciklopédikus aromagyűjteményéből indult ki.

Niki Segnit 2010-ben robbant be a gasztronómiai köztudatba a The Flavour Thesaurus című könyvével. A Mark Peter Roget-féle szisztémát alkalmazó kötet frenetikus siker lett: rövid idő alatt olyan példányszámot ért el, mint a közismert televíziós szakácsok könyvei.

Azóta számos aromatársító "enciklopédia" és "biblia" jelent meg. A foodpairing.com oldal link 1.700 aromatársítást közöl, amelyekhez laborban mutatták ki a közös aromagyököt.