Szakdolgozati gondolatok

1. Témaválasztás
2. A használhatósági tesztek a közszolgálati honlapok fejlesztésénél is elkerülhetetlenek
3. Dobjuk piacra szakdolgozatunkat!
4. Szakdolgozat, mint belépő a munkahelyre
5. Legyen-e szigorúan könyvtári a szakdolgozat?
6. A szakdolgozat, mint kilépő a munkahelyről
7. Szakdolgozati adatbázis és minőség
8. Ütemterv
9. Külső konzulens: kalandorok kíméljenek!

További anyagok
A projektmunkát záró dolgozat is könyvtári tétel
Corvinus-tapasztalatok 3. -- Szakdolgozatok, PhD-k és műhelytanulmányok a könyvtárban
Spanyolviasz-konferencia és felhozatala -- kurrens, pikáns és tabutémák
Szakdolgozat a blogokról
Korszerű menedzsment a könyvtárakban -- hallgatói szemszögből
Néhágy szakdolgozat, amelyből szakmai publikáció lett

1. Témaválasztás

A munkát kereső könyvtároshallgatók gyakori problémája, hogy nincsen gyakorlatuk, referenciájuk. Pedig a szakdolgozat is lehet az, ha az alább felsoroltak közül több is igaz rá:
- témája kurrens (pl.: a Kiskun-alsói könyvtár története helyett: a Kiskun-alsói könyvtár jövője)
- neves intézményben /-ről /támogatásával írta
- interdiszciplináris, pl. 'Web2 a könyvtárban' helyett: 'Mely web2-es alkalmazások terjednek a könyvtárakban és miért?'
- van benne saját kutatás (az irodalomkutatáson túl)
- többszerzős mű (mert együttműködési készségre utal)
- külföldi partnerrel írt / külföldi helyszínen írt
- a megcélzott munkahely profiljával egyező téma. (2009/42., nov. 25.)

2. A használhatósági tesztek a közszolgálati honlapok fejlesztésénél is elkerülhetetlenek

Örvendetes, hogy egyre több hallgatói (szak)dolgozat témája a könyvtári honlapok. Gyakori szempont bennük a tartalom és a technika, ritkább téma a használhatóság, azaz a használói(!) aspektus. Azé, akiért a könyvtár van. A webfelületről történő tudatos marketing-fejlesztés célú könyvtári adatgyűjtés lehetőségére pedig még nem láttam példát. Ha tud valaki ilyet, kérem jelezze. (MG)
A téma apropójából egy korábbi anyag: Tesztelj korán, tesztelj gyakran! http://kithirlevel.hu/k.php?k=10563&s=1&h=w-- Egyre többen értenek egyet azzal, hogy a weboldalak tesztelésére fordított összegek sokszorosan megtérülnek. A főbb tervezési és kivitelezési szakaszokon, valamint a már működő site-okon elkerülhetetlenné váltak a használhatósági vizsgálatok. A Web and Use online kutatócsoport alapítói, Fehér Katalin és Herendy Csilla az (ön)kormányzati, közigazgatási online kommunikáció legfontosabb használhatósági kérdéseit mutatják be. (2009/43., dec. 2.)

3. Dobjuk piacra szakdolgozatunkat!

Sok szakdolgozat készül el úgy, hogy -- jó esetben -- a konzulensen kívül aligha olvassa valaki el. De akad olyan is, hogy a hallgató munkája elkészülte után értékesíti az anyagot. (Extrém példa: a Szombathelyen végzett Bíró Szabolcs könyvtáros inforbróker-dolgozatát a webről ellopták, és szakértői munkaként 1,6 millió forintért értékesíteni próbálták.) E sorok írója szakdolgozatait vagy eleve megrendelésre (TEMPUS), vagy utóbbi értékesítésre (tanácsadó általi megvásárlás, könyvkiadás) készítette. A hallgatói ráfordított kutatóórák tehát értékesíthetők -- ha a téma és a kidolgozottság színvonala megüti a piaci szintet. Nagyobb erre az esély, ha eleve piaci szempontok -- várható vevők azonosítása, szempontjaik bevétele a felmérésbe stb. -- szerint készül az anyag. Ennek további előnye, hogy a hallgató a használói igények figyelembevételére trenírozódik, mely szempont még mindig gyakran szenved csorbát a közszférában. Az üzleti aspektus korántsem ellentétes a szakdolgozatot bíráló oktató vagy felsőoktatási intézmény szempontjaival. A Hollandiában készülő információs--könyvtári szakdolgozatok bírálati kritériumai között eleve szerepel a kevésbé megfogható, de annál beszédesebb 'társadalmi hasznosság' szempontja. (2009/44., dec. 9.)

4. -- Szakdolgozat, mint belépő a munkahelyre

Ha az ember egyszer dolgozik, arasson legalább kétszer. Ez alól a szakdolgozat se legyen kivétel. Ha sikerült eldöntenünk, hova tovább a diploma megszerzése után, válasszunk úgy témát, hogy az önmagában is felkeltse a leendő kívánt munkaadó figyelmét. Egyik módszer, hogy az adott intézmény valamely vonatkozásáról írunk. (Az intézmény története jellemzően lerágott csont -- hacsak nem pl. könyvmuzeológusként kívánunk elhelyezkedni.) Sokkal izgalmasabb, ha az adott könyvtár valamely tervezett szolgáltatásának lehetőségeit kutatjuk, a jövő igényei és a jelen állapot közötti űr feltérképezésével. Könnyen lehet, hogy mi leszünk azok, akik ehhez rövidesen a legjobban értünk -- bennünket lesz érdemes tehát alkalmazni. Ha mégsem jön össze a party, akkor sincs minden veszve, hiszen egy izgalmas új szolgáltatás megteremtése más, az előzőleg megcélzott leendő munkaadó konkurensét is érdekelheti ;-) (2009/45., dec. 16.)

5. -- Legyen-e szigorúan könyvtári a szakdolgozat?

Nem kell feltétlenül, sőt! Legjobb, ha interdiszciplináris, azaz témaközi. Így -- azon túl, hogy könyvtári világon kívül is megteremthető az egzisztencia -- a könyvtárakon belül feltehetően szokatlan, értékes, akár nélkülözhetetlen tudásra lehet szert tenni. Pl.: A közkönyvtárak piaci pozícióinak változása az utóbbi 10 évben, A könyvtári stratégiák narratív tartalomelemzése. Érvényesülési modellek a hazai és nemzetközi könyvtárügyben. Identitásproblémák könyvtári és könyvtárosi szinten. Az izgalmas témák kapcsán érdemes a készítésbe szokatlan tudással rendelkező konzulenseket vagy segítőket bevonni. (2009/46., dec. 23.)

6. -- A szakdolgozat, mint kilépő a munkahelyről

Nem csak nappali szakos hallgatók írnak szakdolgozatokat, akik az első munkahelyet keresik. Posztgraduális hallgatók számára akár dobbantás is lehet a jól sikerült opusz. Ugyanis a sokszor a tandíjat is részben álló intézmények a legritkább esetban igyekeznek kihasználni a tudásnövekedést. (Mert szerintük nem is? Mert csak több bért kell utána fizetni? Mert feltámad az irigység szelleme? Vagy veszélyes lenne minden változtatás? Jó lenne változtatni, csak ne ez a kolléga mondaná -- kínos lenne elfogadni a javaslatát?) Csak a megfelelő kultúrával bíró szervezetek teszik át gyakorlatba a szakdolgozatokban rejlő innovációs értékeket (nem kell feltétlenül nagy dolgokra gondolni, hanem amolyan kaizenes vagy minőségkörös 'minden kis lépés számít' jellegű fejlesztési hozzállásra). Ahol nincs versenyszellem, erős minőségszemlélet, a vezetés kicsinyes vagy a legkisebb ellenállás mentén evickél, ott a munkatársak továbbképzési rendszerben született posztgraduális vagy másoddiplomás munkái rendesen elkallódnak, vagy épp konfliktusok forrásává válhatnak. Megérik tehát a nagyobb szellemi kihívás érdekében a munkahely-váltás. (2010/1., jan. 6.)

7. A szakdolgozati adatbázis és minőség

Egyelőre nincs átfogóbb hazai szakdolgozat-adatbázis, és tervek sem látszanak. Ehhez pl. serkenteni kellene a szakdolgozatok internetes közzétételének szerzői engedélyezését. A nyilvánosságra hozatal jótékony hatással lehetne a dolgozatminőségre:
- kevésbé mernének a szerzők plagizálni, tudatában lennének a lehetséges közfigyelemnek,
- a szakdolgozatok megismerése révén a potenciális munkáltatók kiválaszthatnák a reményteljes munkatársat,
- javulna a konzulensi feladatellátás színvonala (nem merne oktató olyan témát vállalni, amiben járatlan, illetve nem engedné át a színvonaltalan munkákat, hiszen ezzel saját szakmaiságának értékét is rongálná),
- javulhatna a párhuzamos, tehát némileg felesleges dolgozati kutatások kiszűrése stb. (Ez azért szempont, mert néha előfordulnak drága, kísérletes kutatások is.) (2010/2., jan. 13.)

8. Ütemterv

Van olyan nyugati ország, melyben a szakdolgozatokra a hallgatóknak kilenc hónapja van. El lehet képzelni, hogy jut idő a kutatásra és a minőségi kivitelezésre is. De akárhogy is, a leggondosabb tervezés, ütemezés esetén is előállnak váratlan események. Szakmailag például akkor, mikor már kellően bemelegedtünk a témába, miközben újabb és újabb gondolat kifejtése, könyv elolvasása válik elengedhetetlenné. Pontosabban válna, ugyanis nincs már rá idő. Így annak megelőzésére, hogy legérdekesebb következtetéseink lemaradjanak, hasznos az ütemezésnél a leadásig rendelkezésre álló időt öt részre bontani, mely esetében az ötödik szakasz a tartalék idő. A munkát az előtte lévő négy ötödre tervezzük. Jó munkához ugyanis (tartalék)idő kell. Az irodalomkutatásra és az saját kutatásra számíthatunk durván egy-egy negyedet, a feldolgozásra pedig kettőt. A tapasztalat szerint csúszás szinte mindig előfordul, ami azonban tartalékidő kalkulálásával nem okoz nagy bajt. (2010/3., jan. 18.)

9. Külső konzulens: kalandorok kíméljenek!

Az egyetemi oktató feje sem káptalan, és könnyen megesik, hogy egy-egy érdekes témában külső konzulenst érdemes felkérni, hivatalosan, vagy 'csak gyakorlatilag'. E sorok írójához is sok hallgató fordult ilyen kéréssel. Legáltalánosabb tapasztalat az alacsony motiváció a minőségi dolgozat előállítására. Ez többé-kevésbé érthető is a mennyiségi szakdolgozat-írási nyomás miatt, de nem felmentés. Másik jelentős probléma a szövegezési ismeretek alacsony szintje, melynek eredménye a szövegek nyűgös és többszöri átírása. Enélkül viszont egy magára valamit adó konzulens nem vállalhatja a segítő szerepet. Ha azonban sikerül az együttműködés, nincs akadálya a szakdolgozaton alapuló publikáció készítésének, mely kétségkívül elegáns belépő a szakma világába.
Előző lapszámunk Szakdolgozati gondolatába értelemzavaró hiba került, melyre olvasónk hívta fel a figyelmet. Köszönjük segítségét! (2010/4., jan. 23.)

További anyagok

A projektmunkát záró dolgozat is könyvtári tétel

Januártól az összes szakdolgozatíró az aalborgi egyetemen kötelezően, be kell hogy küldje az egyetemi könyvtár elektronikus szakdolgozatgyűjteménye számára pdf-ben, rtf-ben, vagy doc-ban alkotását. Ezek pedig a megfelelő szerzői jogi korlátozásokkal teljes szövegű formában, vagy bibliográfiai adatokkal együtt érhetőek el az adatbázisból. Hasonló rendszer máshol is működik -- a Budapesti Kereskedelmi Főiskolán például évek óta visszakereshetők a szakdolgozatok az intézmény polgárai számára --, ám az korántsem általános, hogy az elvárás a képzés közben készülő, vizsgával záruló írásos projektmunkákra is vonatkozik. (Németh Márton) (2008/9., 2. 27.)

Corvinus-tapasztalatok 3. -- Szakdolgozatok, PhD-k és műhelytanulmányok a könyvtárban

Három digitális dokumentumtár érhető el a Központi Könyvtár honlapján keresztül:
1. Szakdolgozatok és TDK-dolgozatok (Tudományos Diákköri Konferencia). Ide minősített (első, második és harmadik helyezett, valamint különdíjas) TDK munkák, valamint jó és jeles osztályzatú szakdolgozatok kerülnek. A TDK dolgozatok csak abban az esetben kerülnek be az adatbázisba, ha szerzőjük beleegyezését adta a közzétételhez. A dokumentumokat, melyeket a könyvtár munkatársai töltenek fel, az egyetem területéről lehet elérni. http://szd.lib.uni-corvinus.hu/
2. PhD-disszertációk. Az egyetem összes doktori iskolájának sikeresen védett PhD-dolgozatait tartalmazza az adatbázis, teljeskörűen 2004-től. A könyvtár munkatársai által feltöltött munkák mindenhonnan, korlátozás nélkül elérhetőek. http://phd.lib.uni-corvinus.hu/
3. Vállalatgazdaságtan Intézet Archívuma. Ebben az adatbázisban az egyetem Vállalatgazdaságtan Intézete által gondozott műhelytanulmányok és kutatási jelentések találhatók. Az intézet munkatársai által feltöltött munkák a világháló bármely pontjáról elérhetőek. http://edok.lib.uni-corvinus.hu/ (Ság Zoltán) (2008/13., 3. 26.)

Spanyolviasz-konferencia és felhozatala -- kurrens, pikáns és tabutémák

A múlt évi Masters of... konferencia után újra egy (volt) hallgatók által szervezetten vehetett részt az, aki a meghirdetett modern, könyvtárban is használható menedzsment-technikákra volt kíváncsi. A spanyolviasz cím ugyan utalt rá, hogy az eljárásoknak régbe nyúló gyökerei vannak, ám az internettel és a gyorsan változó társadalmi környezettel mindenképpen újra értelmezendők. Előadók és témák voltak tehát: Somorjai Noémi: Kiszervezés, Figula Anikó: Coaching, Erdeiné Jónás Irén: Tudásmenedzsment, Nagy Nikolett: CRM, Budai László: Kontrolling, Ligethy Nóra: Karcsú menedzsment. A 2007-ben végzett ELTE-s hallgatók saját szakdolgozati témájukkal jelentek meg a kb. 50 fős hallgatóság előtt (pedig aznap két másik könyvtári rendezvény is volt). A témákat Kiszl Péter ajánlotta figyelmükbe. Úgy tűnik tehát, hogy a szakmának van utánpótlása, vagy igény a megszokott eljárások újragondolására, újak alkalmazására, és a feszítő, gyakran tabutémák felvetésére. A résztvevők díjazták is az elhangzottakat; volt olyan előadó, aki egyből három meghívást kapott. (2008/9., 2. 27.)

Szakdolgozat a blogokról

'Feljegyzem ide, hogy nyoma maradjon: most kaptam meg az első olyan hazai szakdolgozatot, ami a vállalati blogokról szól. (Lehet persze, hogy mások láttak már ilyet.) Helfrich Máté küldte, a Műegyetem hallgatója. A konzulense régi ismerősöm, Nuridsány Jutka. '...Tapasztalataim szerint -- írja Máté --, sem a felhasználók, sem a szakemberek nincsenek tisztában a blog fogalmával, illetve annak üzleti lehetőségeivel.' Örömmel fedeztem fel a Blogvilág-ot az irodalomjegyzékben.' -- írja blogjában Bőgel György. (2007/3., 1. 17.)

Korszerű menedzsment a könyvtárakban -- hallgatói szemszögből

A magyar könyvtári rendszerben alkalmazható újabb menedzsment eljárások köré szerveződött több, az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszékén az idei évben -- dr. Kiszl Péter egyetemi adjunktus témavezetésével -- benyújtott szakdolgozat. Ezekből közlünk sorozatban néhányat. Az első: Nagy Nikolett: 'Az ügyfél nem fél ügy'. Hogyan tudnának a könyvtárosok a CRM (ügyfélkapcsolati menedzsment) és az új információtechnológiai lehetőségek segítségével nagyobb piaci részesedésre szert tenni. Az elméletet alátámasztandó készült saját felmérés (link ) arról, hogyan kezelik a magyar könyvtárak olvasóik panaszait, adatait, milyen módon próbálnak a használók körében nagyobb lojalitást elérni, mérik-e olvasóik és munkatársaik elégedettségét, illetve milyen kommunikációs csatornákat használnak (pl. blog, RSS, iwiw, MSN, Skype). A feltett kérdésekre kapott válaszokból kiderül, hogy hiába van magas áron megvásárolt integrált rendszere egy könyvtárnak, illetve 'szép' és/vagy nagy gyűjteménye, ha munkatársai nem kezelik megfelelően ügyfélkapcsolataikat. A szakdolgozat végén olvasható a szerző víziója egy nemzeti virtuális könyvtári ügyfélszolgálatról, mely képes lenne 'olvasóvá' tenni az interneten felnövő nemzedéket is, pl. chat-referensszel, játékportállal, e-ügyintézéssel. (ELTE BTK) (2007/14., 4. 4.)

Néhágy szakdolgozat, amelyből szakmai publikáció lett

- Panaszkezelés a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban (Horváth Sarolta) http://kithirlevel.hu/index.php?kh=panaszkezeles_a_fovarosi_szabo_ervin_konyvtarban
- 'Titokzatos Olvasók' -- összevetik az énképet a használói tapasztalattal, már itthon is (Juhász Éva) http://kithirlevel.hu/index.php?kh=titokzatos_olvasok_osszevetik_az_enkepet_a_hasznaloi_tapasztalattal_mar_itthon_is
- Könyvtári elektronikus ügyfélkapcsolat-kezelésről -- kihasználatlan lehetőség (Nagy Nikolett) http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=konyvtari_elektronikus_ugyfelkapcsolat-kezelesrol_kihasznalatlan_lehetoseg
- Új közkönyvtári dimenziók -- önkormányzati információellátás és IT-mentorálás (Tóth Gabriella) http://kithirlevel.hu/index.php?kh=uj_kozkonyvtari_dimenziok_onkormanyzati_informacioellatas_es_it-mentoralas