A releváns információ szélesebb világlátást ad a vezetőknek. A modern könyvtárak pedig nagy szerepet játszanak az információs korban. Az Analytics On Demand és interaktív irányítópultja segít jobban szolgálni a látogatókat. Segít vizualizálni a könyvtári szolgáltatás adatait térképen, diagramon, grafikonon. Ezáltal a könyvtárosok is informáltabb döntéseket hozhatnak a gyűjteményről vagy a programokról.
Mark Fink, a Yolo County könyvtárosa a terek tervezéséhez használja. A modern könyvtárak rugalmasabb terek. Kevesebb polcot igényelnek, erősebb Wi-Fi-t, több e-forrást. A Yolo County Könyvtár link igazi közösségi tér kreatív megbeszélésekhez. Ehhez Fink speciális, modulárisan felépülő tereket alakított ki a közösség igényeihez igazodva.
A piacszegmentációs adatok új megközelítést adnak a döntésekhez. Az interaktív irányítópultok segítenek a demográfiai adatok és a közösség szokásait feltárni. Az Analytics On Demandon keresztül elérhető a közös érdeklődést, életstílus, életkori kategóriák, technológiahasználat.
A Yolo County Könyvtár három városban 160 ezer lakost szolgál ki. Mindegyik városnak megvan a saját identitása. A piacszegmentációs adatok ehhez is segítenek a tervezésben. Stratégiai információkat ad, hogyan érhetők el az emberek. Milyen tudással rendelkeznek, milyen kurzusokat érdemes indítani számukra. A személyre szabott kínálat a vártnál kétszer több embert vonzott. De az adatelemzés segít a nyomtatott és elektronikus gyűjtemény alakításában is. Mivel az információkból kiolvashatók a diverzifikált populációt érdeklő különböző trendek. Ezáltal minden egyes könyvtárlátogatás jelentőségteljessé tehető. Az Analytics On Demand webináriuma itt elérhető (link és itt lehet több információt kérni (link (ref.: Habók Lilla)

A társadalmi hierarchiában alávetett közösségek vannak leginkább kitéve a súlyos társadalmi kockázatoknak és bizonytalanságoknak. Egyúttal ők látják át a legkevésbé a fejük fölött zajló folyamatokat. Kilátástalanságuk miatt a társadalmi rend fenntartásával juthatnak hozzá az egyetértés, a biztonság, a külső és belső békéjük érzetéhez. Akkor is, ha ennek az az ára, hogy saját csoportjukat lényegében leértékelve elfogadják, "megideologizálva" előnytelen társadalmi helyzetüket. Így a rendszer kárvallottjai segítenek fenntartani saját elnyomottságukat. Ha akár mesterségesen növelik félelmüket, akkor - általuk megideologizált módon - méginkább ragaszkodni fognak fennálló rendhez. - Szól John Jost link szociálpszichológus rendszerigazolás-elmélete link (kissé rövidítve).
Az elmélet nagyon gyakran a saját hatáskörben létrehozott, akár szakmai szervezetekre, intézményekre és annak vezetőire is működik.
- Egyre inkább a félelem és a hallgatás uralja a magyar kultúra területét. A kormány naponta hangoztatja, hogy a legfőbb célja a nemzeti kultúra megvédése Brüsszeltől és a migránsoktól. Holott az Európai Unió sokmilliárdos támogatást nyújt például a hazai közgyűjtemények felújítására. Az idehaza gyakorlatilag nem létező migránsoktól sem kell félteni a kultúránkat. Az igazi veszélyt maga az Orbán-kormány jelenti. A kulturális esélyegyenlőséget fenyegeti azzal, hogy a közművelődési és közgyűjteményi ágazatban szinte feudális állapotokat teremtett.
- A mi területeinken dolgozó közalkalmazottak 70 százaléka garantált bérminimumot kap. Ez havi bruttó 180 500 forint, azaz nettó 120 000 forint. Ehhez jön még a bérpótlék, ami az említett 70 százalék esetében nettó 5000 forint - közli Csóti Csaba. (168 Óra)

A holland Rijnbrink kulturális tanácsadó cég friss kiadványában link felvázolta a könyvtárakkal kapcsolatban megjelenő trendek hype-görbéjét. (A Gartner által megrajzolt hype-görbe a jelenségek népszerűségének - és nem pl. hasznosságuknak - hullámait mutatja be azok megjelenésétől bevetté válásukig, esetleg lecsengésükig.) A görbe szakaszai:
1. Megjelenés: gyors fejlesztés, technikai áttörések, sikertörténetek, meggyőzőnek tűnő fejlődés, kevés gyakorlati példa.
2. Visszaesés: ellenérdekek merülnek fel, a valóság összetettebb a korábban gondoltnál, versenyképes eljárások és üzleti modellek jelennek meg, kiábrándulás is érezhető.
3. Győzelem (bevetté válás): folytatódik a trend, működő gyakorlati példák jelennek meg az ellenérzések ellenére, lassan kezd elfogadottá válni.
4. Növekedés: a fejlődés már nem erőteljes, de beépül a mindennapokba.
Nézzük, miket látnak pl. - felmérésük eredményeként - a holland szerzők az egyes szakaszokban:
Ad.1 Megjelenés: mesterséges intelligencia, hálózati gazdaság, robotizáció, közösségi gazdaság, a dolgok internete.
Ad.2 Visszaesés: big data, üzleti kultúra, önkéntesség, alkotói tér (maker-projektek), 21. századi képességek.
Ad.3 Győzelem (bevetté válás): részvételi rendszerek a társadalomban, figyelem a digitális szakadékra, életfogytiglan tanulás, zsugorodó élettér.
Ad.4 Növekedés: házhoz szállítás, szolgáltatások digitalizálása, 3. hely.
A szerzők jelezték a KIT-nek, hogy rövidesen elkészül az anyag angol nyelvű változata is. Akkor majd nem kell hollandul böngészni. (ref.: MG)

Magas egyenlőtlenség mellett a választópolgárok akarata az intézmények működésére kevésbé van hatással, ez sokakat eltántorít a következő választáson való részvételtől, ami a nem demokratikus folyamatok melegágya. Ilyenkor az a döntő kérdés, hogy az elégedetlenség vagy a csalódottság győz-e, előbbi esetben ugyanis olyan demokratikus ellenállás szerveződhet, amely az egyensúly irányába tolja a rendszert.
A megosztottság és az egyet nem értés ezért bizonyos mértékben a demokrácia alapfeltétele, de ha ez a mérték túl naggyá válik, az megint csak a nem demokratikus folyamatoknak kedvez. Ha ugyanis túlzott a megosztottság, akkor még a minimális egyetértés sem jöhet létre a közös érdekekről, és nincs ellenállás.
Az emberek annál erősebben képviselnek egy véleményt, minél inkább elhiszik, hogy sokan hozzájuk hasonlóan gondolkodnak. Egy ausztrál felmérésben a résztvevőknek ugyan csak 5-7 százaléka vélekedett úgy, hogy nincs klímaváltozás, de úgy gondolták, hogy a lakosság 43-49 százaléka velük ért egyet. A valóságtól való ilyen (ez esetben 40 százalékpont körüli) eltérést nevezik hamis konszenzusnak, és ez az, ami miatt az emberek nem hajlandóak megváltoztatni a véleményüket, illetve kevésbé hajlamosak bármilyen kompromisszumra.
A közösségi média felerősíti és megkönnyíti a hamis konszenzus kialakulását, mert bármilyen abszurd is legyen egy állítás, a Facebook 1 milliárd felhasználója között például biztosan lesznek olyanok, akik egyetértenek vele. Ez tehát a megosztottságot és az együttműködésre való képtelenséget erősíti.
A szerzők szerint a demokrácia egyik alapvető jellemzője, hogy az eltérő álláspontoknak szabadon hozzáférhető "piacteret" biztosít, ahol azokat meg lehet vitatni és lehet róluk dönteni. A vita és a döntés alapfeltétele, hogy az ellenfelek megcáfolhassák egymás érvelését, de ez nem teljesül a közösségi médiában azokban az esetekben, amikor személyre szabott, célzott, és titkos, azaz álcázott formában folytatnak kampányokat. Így ez a gyakorlat is a demokrácia hanyatlását erősíti.

A Facebook-penetráció gyakorlatilag változatlan, a magyarok 46 százaléka része a hálózatnak, összesen 21 százalék találkozik ott politikai tartalommal. Az ő többségük (60 százalékuk) hetente találkozik itt olyan hírrel, ami nem tetszik neki, és ez a többséget zavarja is (nem véletlenül törekszik arra a Facebook, hogy ez minél kevesebbszer történhessen meg).
Fake news szempontból érdekes adat, hogy a magyar facebookosok 35-40 százaléka anélkül eszi meg, hogy megnézné, ki osztotta meg az adott tartalmat, és nagyjából ugyanez igaz a hír forrásának eredetére. 32 százalék egyáltalán nem figyel arra, honnan, milyen híroldalról jön a tartalom, 6 százalék pedig alig.
Részben a Facebookhoz kapcsolódik, hogy a médiafogyasztók mackósan, de biztosan húznak a saját véleményüket tükröző olvasók felé. Egyre kevesebbet olvasunk nekünk nem tetsző politikai híreket (64-ről 60-ra csökkent a szám négy év alatt), és egyre inkább keressük a véleményünket alátámasztó írásokat (31-ről 33-ra nőtt).

A szerkesztett hírek, világhálón keringő információk hitelességében globálisan megrendült az olvasók bizalma. A könyvtárak két dologgal is szembesülnek:
- hiteles információtárakként aktívabb tartalomszolgáltatást várnak tőlük,
- a véleménybuborékok (filter bubble-k) kialakulása a könyvtártudomány törekvéseivel valójában rokon: a testreszabott tájékoztatás világméretű elterjedésének következménye.
A véleménybuborékok ellenére hatékony tájékoztatás lehetőségét "kollázs-hatásként" írják le a most megjelent tanulmány szerzői, párhuzamot vonva a sorozat- és képregény-univerzumok, illetve a templom-freskók "ismeretterjesztő" szerepe között. A közös nevezőként elfogadott, megkérdőjelezhetetlen tudáskincsből (pl. hely- és kortörténet) szerkesztett tartalmakkal a könyvtárak fontos szerepet tölthetnek be a digitális médiában, miközben gyűjteményeik értékeit közvetítik.
Az értékes, hiteles tartalmakból összeállított, összefüggéseket hordozó tartalmak iránt ugyanis változatlan a "kereslet", s kulcsfontosságúak a hatékony tájékoztatásban. A tanulmány érdekessége, hogy a szerzők - Kiszl Péter és Fodor János (az ELTE BTK KITI intézetvezetője és oktatója) - könyvtároshallgatók pályaképében fokozatosan változó technológiai motivációkat vizsgálnak az ezredfordulótól, hogy kimutassák e hatékonyság lehetséges alapjait.
A szerzők a hipertext izgalmától az e-book újdonságán át a közösségi média felhasználásáig a motiváló kompetenciák közös jegyeiként azonosítják a hiteles források szakértő válogatását - mint lehetőségeket a könyvtár számára:
- a teremtő, kreatív szerkesztést
- a felhasználói igények megismerését és a
- hatékony hálózati publikálás technikáját.
A gyakorlati kompetenciák mellett kiemelik az elméleti interdiszciplinaritás nélkülözhetetlenségét, példaként hivatkozva az információ- és tudásmenedzsment-képzés és a digitális bölcsészeti megközelítések jelentőségére képzőhelyükön. (The "Collage Effect" - Against Filter Bubbles: Interdisciplinary Approaches to Combating the Pitfalls of Information Technology - A teljes cikk szabad elérése 2019. január 12-ig: link ) (KIT-összeállítás)

2014-ben 71 százalék mondta, hogy rendszerint tévéből szerzi a híreket, és csak 34 százalék megy fel a netre, ha valamilyen politikai ügy érdekli. Ezek az arányok ma gyakorlatilag változatlanok (71-35), miközben mind a napilapok olvasottsága mind a rádiók hallgatottsága is folyamatosan csökken.
A kereskedelmi tévék befolyása még a politikát követők köreiben is kiugróan magas: ha csak egyetlen hírforrásból tájékozódhatna, a magyarok - fideszesek és ellenzékiek egyaránt - 41-42 százaléka valamelyik kereskedelmi csatornára szavazna.
Ez gyakorlatilag majdnem minden dimenzióban megáll: még a budapestiek, és a legfiatalabbak is a tévére hallgatnak legszívesebben; egyedül a diplomások között vannak többen, akik inkább online tájékozódnak hírekről a nagy tévék helyett (39-25). Még az internetet legalább alkalmanként használók kétharmada is a tévét tekinti elsődleges hírforrásnak.
A nyomtatott politikai sajtó [amelyet a könyvtár gyűjt - szerk.] halott, a közmédia jelenléte viszont erősebb mint gondolnánk
A Medián kutatása gyászjelentésnek is beillik: a politikai napilapok piaca túlzás nélkül kihalt az elmúlt években. Megszűnt a Népszabadság, a Magyar Nemzet és a Metropol, a többiek pedig (Magyar Idők, Magyar Hírlap, Népszava) mind csak a kormány jóindulatának (=állami hirdetéseknek) köszönhetik megmaradásukat, és ma már nincs egyetlen olyan politikai napilap sem, amit a magyarok akár csak 1 százaléka hetente a kezébe venne.

A Budapesti Gazdasági Egyetem célja a Hallgatói és Könyvtár Központ létrehozásával egy 21. századi elvárásoknak is megfelelő multifunkcionális létesítmény kialakítása. Íme a tervpályázat nyertes koncepciója.
Milyen legyen ma egy egyetemi kampusz? Sőt, milyen legyen ma egy egyetemi könyvtár? Egykor ezek a tudáskatedrálisok az elmélyült kutatás otthonául szolgáltak, tereit átjárta a némaság, hiszen használói átszellemülten szívták magukba a tudást. Ma egészen más a helyzet: természetes fénnyel átjárt tágas terekben tanulnak, olvasnak a hallgatók, miközben a könyvtárak egyre inkább találkozási pontként kezdtek el funkcionálni. A Gereben Marián Építészek nyertes koncepciójában egy olyan Hallgatói- és Könyvtár Központot álmodott meg, ahol jó lenni, ami inspirál, ahol lényeg a közösség.
A Budapesti Gazdasági Egyetem célja a Hallgatói és Könyvtár Központ létrehozásával egy 21. századi elvárásoknak is megfelelő multifunkcionális létesítmény kialakítása, amelyet a magyar és külföldi hallgatók valamint az oktatók igényeiknek megfelelően használhatnak. A tervpályázat kiírásában szerepelt, hogy a központnak alkalmasnak kell lennie az oktatási,- tanulási-, kutatási- és kulturális tevékenységek mellett a kikapcsolódásra és feltöltődésre is. Kiemelt szempont volt, hogy széleskörűen alkalmazzák a környezettudatos technológiákat, lehetővé tegyék többek között élő növényekből álló zöldfal, valamint rekreációs és sportolási lehetőségeket biztosító terek, zöld tetőterasz kialakítását.
A tervezett bővítéssel egy újragondolt, a teljes kampuszt behálózó közösségi és közlekedő térrendszer jön létre. Innen nyílnak az egyes funkciók: oktatási és tanulási terek, könyvtár, kollégium, sport, rekreáció, büfé, étterem, külső zöld felületek, teraszok és fedett, nyitott területek.

Prosper Montagné a még ma is a francia konyha bibliájának tekintett Larousse Gastronomique link szerzője. Műve mindent tartalmaz, amire egy hibátlan francia étkezéshez szükség van. A könyv nagyban elősegítette, hogy a Montagné által felállított követelmények az ország minden részén elterjedjenek. Így
- a regionális konyhák hatása csökkent, míg
- a nemzeti, francia konyhaművészet befolyása nőtt.

Akár az IKEA-ban, az amszterdami közkönyvtárban link (OBA - Openbare Bibliotheek Amsterdam) is megtalálható a pultokon a pici ceruza, jegyzetelés céljára. Felirata: "hogy lépést tartsanak" Az eszköz szóróanyag.
A könyvtáros tájékoztatópultja jellemzően üres, könyvtáros nem tartózkodik ott. Ha kérdés merül fel, a feliratok eligazítanak, de természetesen lehet könyvtárost is hívni- ld. telefonszámát a pulton. (MG)

Kínában bemutatták a mesterséges intelligencián alapuló tévébemondót, amely egyre pontosabban, élethűbben és széleskörűbben tájékoztat.
Pintér Róbert, információstársadalom-kutató a vonatkozó 10 perces videóanyagban kifejti: már ma is több helyen használunk mesterséges intelligenciát, pl. a mobiltelefonok kameráiban, vagy a Google-fordítóban. A jövővel foglalkozó filmek nagy része azt mutatja, hogy a gépi intelligencia által az ember embertelenné válik, és a gépek jelenítik meg a humánumot. A szakember ezzel szemben az ember-gép szimbiózisban hisz. Ennek leképezése a kentaur-modell: egy ember és egy gép együttesen hajt végre feladatokat [ahogyan pl. a KIT szerkesztője is mesterséges intelligenciát alkalmaz a referátum-készítéshez]. A kutató is tapasztalja: a gép és az ember is jobb a másiknál valamiben, ám ketten együtt mégjobbak. A gép nagyon jó analízisben, nagy mennyiségű adatok áttekintésében. Ám empátiában, intuícióban, kommunikációban stb. azonban még nem jobb, mint az ember. Az ember tehát nem válik feleslegessé, de várhatóan rengeteg szabadideje lesz, ami egyszerre átok és áldás is lehet. Képbe kerül így a feltétel nélküli alapjövedelem is. Lesznek, akik ezzel nem tudnak szabadidejükkel mit kezdeni. Pl. azok, akik számára a munka adja az élet értelmét. A kreatív elméknek azonban mindez sokkal nagyobb lehetőség lesz. Lehetséges szcenárió persze az is, hogy a gépek veszik át az uralmat. S előfordulhat: a lehetséges jövő országonként, kultúránként különböző lesz.
A munkaerő-piacról kiszoruló emberek konfliktusait már ma érezzük, praktikusan a rendszerváltozás óta. S ugyanennek a problémakörnek a része a klímaválság, globális felmelegedés is. A ma kihívása az, hogy a lehetséges forgatókönyvek közül a társadalom minél szélesebb köre számára megfelelő jövőre készítsük fel magunkat. (ref.: MG)

A szlovák könyvtárakban az elmúlt tíz évben jelentős változások történtek. Elsősorban az iskolai és közkönyvtárak számának csökkenése számottevő, 2006 és 2016 között a könyvtárak száma 7937-ről 3440-re esett vissza, több mint felével csökkent.
A kölcsönzött dokumentumok száma a közkönyvtárakban 20 millióról 14 millióra csökkent. A tudományos könyvtárakban 3,7 millióról 2 millióra, a szakkönyvtárakban 1,2 millióról 0,6 millióra esett vissza. A felsőoktatási és iskolai könyvtárakban stagnált. Összességében az adat országosan 29,8 millióról 21,4 millióra csökkent.
Az aktív használók száma 2006-ban összesen 1,3 millió volt, amely 2016-ra 960 ezerre csökkent. Jelentős emelkedés tapasztalható a könyvtári programok, rendezvények számában, mely a 2006-os 41 ezerről 2016-ra több mint 65 ezerre növekedett a szlovák könyvtári rendszerben. A különböző könyvtártípusokon belül a közkönyvtárakban szervezték a legtöbb könyvtári programot, 2006-ban több mint 23 ezret, 2016-ban több mint 30 ezret. Növekedést mutat a könyvtárhasználati képzések száma is, összességében tíz év alatt 16 ezerről 21 ezerre nőtt, de ezen belül voltak kiugró évek, amikor a 27 ezret (2009-ben) és a 28 ezret (2012-ben) is meghaladta.
A könyvtáros munkakörben foglalkoztatottak száma 2006-ban 3800 fő volt, amely 2016-ra 3216 főre csökkent. A személyzet tekintetében a felsőoktatási könyvtárakban növekedés, a közkönyvtárakban jelentős csökkenés jellemző.
Egyrészt a könyvtárlátogatók fizikai jelenlétének csökkenését állapíthatjuk meg, másrészt azonban jelentősen növekszik az elektronikus, online lehetőségek köre (hosszabbítás, előjegyzés, adatbázis- és katalógushasználat), amelyek nem igénylik a személyes jelenlétet a könyvtárban. (A Szlovák Köztársaság könyvtári rendszerének elemzése a 2007 és 2016 közötti időszakban, ref.: Prókai M.)

Hagyománnyá vált immár, hogy Kolozsváron a médiaintézmények díjazzák azokat a személyeket, akik munkájukkal szolgálják közösségüket, tesznek, illetve alkotnak közösségük érdekében. Idén a 15. alkalommal rendezte meg az Amprenta Advertising a Kiválóságért Médiadíjak átadását, az ünnepélyes gálát 2018. október 26-án tartották a Kolozsvári Román Operában.
A rendezvény elképzelése már a kezdetektől az volt, hogy legyen egy alkalom, amikor a helyi médiaintézmények kitüntetik az általuk választott személyeket - vagy akár szervezetet -, akik, amelyek a kultúra, sport, közigazgatás, kutatás, egészségügy, vállalkozás, rendezvényszervezés, oktatás és közösségi felelősségvállalás területén kiemelkednek munkájuk, tevékenységük révén. Tavalytól az egyre népszerűbb rendezvény túlnőtte Kolozsvárt, és országos médiaintézmények is részt vettek a díjazáson.
Az idei eseményen, az Oktatás kategóriában a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár link is kiválósági médiadíjban részesült a digitalizációs tevékenységének köszönhetően. A jelölés az infokommunikációs szektorban tevékenykedő DIGI Trust vállalkozás részéről érkezett. (via ReMeK-e-Hírlevél)

Ez a tanulmány két alapvető kérdést vizsgál a felsőoktatási könyvtárak forrásaival és szolgáltatásaival kapcsolatban:
1. Melyek azok a források, amelyeket a diákok nagy valószínűséggel használnak, amikor tudományos munkájukat elkezdik?
2. Kihez fordulnak a hallgatók keresési segítségért?
Tizenöt egyetemi hallgatóval készített mélyinterjúkat háromlépcsős folyamatban tematikusan elemeztek. Az eredmények szerint a diákok leginkább az oktatókhoz és társaikhoz fordulnak segítségért, és nem ismerik a könyvtárosok szerepét, ugyanakkor kutatásaikat a könyvtári adatbázisokkal kezdik, nem a Google-lal. Ezenkívül a kiscsoportos tanulás és tanulási hálózatok használata, valamint a kutatásokhoz alternatív honlapok felkeresése újdonság volt a tanulmány szerzői számára. (Egyetemisták információkeresési gyakorlata : egy kvalitatív kutatás eredményei; autoref.)

Nyugdíjba ment a Bod Péter Megyei Könyvtár Sport utcai fiókrészlegének könyvtárosa, helyét, a Gábor Áron utcai "nagykönyvtár" gyermekrészlegéről érkezve, Éltes Enikő vette át, azzal a szándékkal, hogy pluszlendületet hozzon oda, mert még mindig sokan nem tudják, hol a fiókkönyvtár...
"Nagy az Olt negyed, sokan laknak itt, kihívást láttam abban is, hogy a közelben lévő iskolából bevonzzam a gyermekeket" - hangsúlyozza terveit Éltes Enikő. - Kisgyermekektől kezdve a nyugdíjasig mindenkinek tudunk ajánlani jó könyveket. Van egy szobányi világirodalom és magyar irodalom, mellette román és kisgyermekirodalom, de ifjúsági irodalom és tudománynépszerűsítő könyvek is bőséggel találhatók nálunk. Van régi szakirodalmunk is, komoly, alapos művek olyan tudományágakban, amelyek nem avulnak el.
A fiókkönyvtár az anyakönyvtárral egyazon számítógépes hálózatra van kapcsolva, a látogatóknak tehát kérésre bármelyik állományából tud ajánlani a könyvtáros. A belépő is egyformán érvényes "fent" a parknál és "lent" a Sport utcában, mindkét helyről lehet kölcsönözni.

A lassuló e-könyv-piacot felforgatta az elmúlt években a hangoskönyvek sikere. Bár Nyugaton már másfél évtizede jól futnak, az elemzőket is meglepte, hogy tavaly az Egyesült Államokban egyharmaddal nőtt az eladott példányok száma, és az érdeklődés továbbra is növekedni látszik. A trendre a The New York Times című napilap is felfigyelt, és idén március óta havonta közzéteszi a hangoskönyvek bestsellerlistáját.
A statisztikák szerint az Egyesült Államokban tavaly minden negyedik ember hallgatott meg legalább egy hangoskönyvet, ráadásul az "olvasók" úgy érzik, ez a forma megkönnyíti számukra, hogy az elkezdett kötetet befejezzék.
Magyarországon ez a trend még nem érvényesül, de az érdeklődés és a forgalom növekedése mind a hangoskönyvek, mind az e-könyvek esetében folyamatos - fogalmaz diplomatikusan Kovács Péter, a Libri-Bookline Zrt. vezérigazgatója. Felolvasott könyvekből a hallgatók jelenleg 600-700 címből válogathatnak, közöttük igen magas a gyerekeknek szánt művek aránya. Ezek mellett eleinte sok klasszikus, a hagyományos kötelező olvasmányok közé sorolt alkotást "mondtak fel", de ezek fogytával egyre több kortárs magyar és világirodalmi szöveg is megjelenik - mondja Földes László, a Kossuth Kiadó hangoskönyvekkel foglalkozó szerkesztőségvezetője.
A piacot jellemzi, hogy a szegmens piacvezetője, a Mojzer Kiadóval együttműködő Kossuth a korábbi évi 22-25 új kiadás helyett manapság csak 17-18 címet hoz ki, a bevételeik pedig stagnálnak. A műfaj sajátossága, hogy a sikerhez a jó szerző mellett elengedhetetlenek a karizmatikus előadók. Közülük a Rejtő Jenőt megszólaltató Rudolf Pétert vagy az Örkény- és Hrabal-műveknek is a hangját kölcsönző Mácsai Pált tartják a leginkább közönségvonzónak. A népszerű "hangok" mellett befutnak olyan művek is, amelyeket a szerzőjük dramatizál. Az aktuális sikerlistán ilyenek például a Schäffer Erzsébet újságíró, író, illetve Bagdy Emőke pszichológus által felolvasott saját írások.

Miskolc, Nagybarca - Két megyebeli intézmény - diósgyőri lakásotthon és a nagybarcai csecsemő- és anyaotthon - lakóit szeretné megajándékozni karácsonyra a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, valamint a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, ehhez kérik a miskolci könyvtárlátogatók és családjuk segítségét.
- "Mintegy hetven, 0-18 éves lányról és fiúról van szó, így a pelenkától a pulóverig, a színes ceruzától a játékokon át a csokoládéig minden lehet ajándék. Olyan legyen az adomány, amit más is szívesen adna vagy kapna ajándékként" - írja felhívásában a könyvtár. A felajánlásokat az intézmény épületeiben elhelyezett gyűjtődobozokban lehet elhelyezni advent utolsó vasárnapjáig.
Ne csomagolják. Aki több apróságot is felajánl, azt is arra kérik, hogy ne csomagolja be. A csomagokat a támogatott intézményektől kapott információk alapján, kor és nem szerint szinte személyre szólóan állítják össze a könyvtárosok. Az adománygyűjtő dobozok melletti asztalon könyveket is el lehet helyezni, melyeket megyebeli általános iskolák könyvtárainak juttatnak el.

Egy magyar városi könyvtár gyakorlata: készített egy szabályzatot, amelyben rögzítette, milyen rendezvények tarthatók, illetve nem tarthatók a könyvtárban. A szabályzatot - választásmentes időszakban - aláíratta a fenntartóval. Amelyet minden kérdéses rendezvény előtt a kérvényező orra alá dughat, bármely irányból is érkezik a megkeresés. Így a könyvtár minden irányból jobban védheti magát. (MG)
- A rendezvény napján derült ki, hogy nem tudják megtartani az Európai Ügyészségről szóló aláírásgyűjtéshez kapcsolódó fórumot a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtárban. A beszélgetésen Hadházy Ákos mellett Ipkovich György, a város volt polgármestere, és Lukács Dániel, a Momentum helyi szervezetének alelnöke vett volna részt.
A szervezők kibéreltek egy külön termet a könyvtártól, ma reggel azonban felhívta őket az igazgató, és sajnálkozva közölte, hogy technikai okokra hivatkozva mégsem tudják megtartani a rendezvényüket. Hadházy is beszélt Nagy Éva igazgatóval, aki a független képviselő szerint azt mondta neki, hogy nem tudják kitakarítani a termet, ezért nem lehet ott a fórum. Hadházy kérdésünkre azt mondta, hogy politikai nyomásgyakorlás állhat a utolsó pillanatos visszatáncolás hátterében. Ettől függetlenül pedig a könyvtár előtt megtartják a fórumot.
Hadházy Ákos ősszel indított aláírásgyűjtést, hogy rákényszerítse a kormányt az Európai Ügyészséghez való csatlakozáshoz. Ebben több ellenzéki párt is támogatja, a november közepi összesítés szerint 270 ezer aláírásnál tartanak.

"Újra rendeztek Könyvtárak a hátrányos helyzetű emberek szolgálatában témakörben konferenciát a Publika Magyar Könyvtári Kör a Verseghy Ferenc Könyvtárral link közösen, Szolnokon. Legutóbb tizenöt éve tartottak hasonlót.
Czakóné Gacov Katalintól, a könyvtár igazgatójától megtudtuk, hogy a tizenöt éve megtartott első ilyen rendezvény óta nem volt példa hasonló konferenciára, főként nem ilyen nagy léptékűre. Hiszen nemzetközi előadót is vártak az intézménybe, Rob Daviest, aki a téma európai szakértője, és tizenöt éve is részt vett a konferencián.
A pénteki előadások arról szóltak, hogy ez alatt az idő alatt hogyan változtak a könyvtárak, a világ és az országos helyzet, Szekeres Pál miniszteri biztos pedig a kormányzati támogatásokról és a társadalmi esélyek növeléséről beszélt.
Péntek délután szekcióüléseket is tartottak, amelyeken kiscsoportos formában beszéltek a résztvevők a gyakorlati tapasztalatokról, ma délelőtt pedig a szolnoki joggyakorlatokat fogják megismertetni a helyi fogyatékkal élő embereket segítő egyesületekkel." Czakó Nóra NORA.CZAKO@MEDIAWORKS.HU

Elkészítettük az új kormánypárti médiabirodalom főnökének névjegykártyáját, hogy neki ezzel már ne legyen dolga - írja a 444.
Liszkay Gábornak lehet most feladata bőven, hogy a kormánypárti kiadók Mészáros Lőrinctől Schmidt Márián át Habony Árpádig egyszercsak úgy gondolták, hogy egy nemes gesztussal a még nemesebb cél érdekében egy alapítványnak adják át médiaérdekeltségeiket. Ezt az alapítványt irányítja majd Liszkay Gábor, aki saját maga is bedobta a közösbe a Magyar Időket és Karc FM-et.
Kisebb gondja is nagyobb lehet annál, hogy új névjegykártyát készítsen, megcsináltuk mi. Sajnos szinte biztos, hogy kimaradt valami, ezért az utolsó, 22. oldalon hagytunk még egy kis helyet, ahol tollal be lehet még írni az alapítvány által terelgetett, a listán nem szereplő kiadványokat. (444)
- Idén is masszívan dotálta a Fidesz-alapítvány cégeit az állam (Kreatív)

Legkedvesebb karácsonyi történetem címmel irodalmi pályázatot hirdetett a Vörösmarty Mihály Könyvtár. December 17-ig bárki beküldheti a történetét, a három legjobb írás alkotói értékes jutalomban részesülnek.
Mindenkinek van egy emlékezetes karácsonyi története, akár megható és szeretetteljes, akár katasztrofális, ami a végén jól sült el. Amikor valami nem a terv szerint zajlott, mert szenteste tönkrement az égősor, odaégett az ünnepi vacsora, vagy eldőlt a karácsonyfa. Valahogy mégis találkoztak az egymást szerető emberek, meghatották egymást a figyelmes ajándékokkal, vagy éppen kibékültek egymással és ez volt a legnagyobb ajándék.
A Vörösmarty Mihály Könyvtár pályázatán bárki részt vehet, korbeli megkötés nincs. Az alkotások terjedelme legfeljebb 4.000 karakter lehet szóközökkel együtt. Az írásokat a fersch.renata@vmk.hu címre lehet beküldeni csatolt mellékletként december 17-ig. A levél tárgysorába kérik beírni: Legkedvesebb karácsonyi történetem. A három legjobb írást megjelenítik a könyvtár honlapján, az alkotókat könyves ajándékcsomaggal jutalmazzák.

Szeretnél megtanulni tényleg informatívan tájékoztatni? - Egy könyvtáros számára nem elhanyagolható képesség! :-) De nyilván kellemetlen, ha saját szövegeinkkel (pl.: link vagy ) szembesülünk, ezért nézzünk most egy nem könyvtári konferenciabeszámolót! Feladat: keress benne rámát, azaz, ahol nem csak az elhangzott téma megjelölése olvasható, hanem a befogadó számára érdekes tudás, kifejtés is. Nos: link
Ha nem sokat találtál benne, nem a te hibád! Inkább tűnődj el, hogyan lehet (-ett volna) a befogadó számára tenni izgalmassá a tájékoztatást, túllépve az "úgyis kell írni róla, mert megígértük a pályázatban" szindrómán. (MG)

Még 2017 novemberében jelentette be a YouTube, hogy az Instagram mintájára jönnek a YouTube Történetek. Van azonban néhány fontos különbség a két funkció között.
2017 novemberében egy igen meglepő dolgot talált ki a YouTube. A platform elindította a saját Történetek funkcióját, hasonlót, mint amit az Instagram is használ. A kettő között azonban van néhány igen fontos különbség.
A YouTube Történetek hét napig láthatóak az oldalon, és a feliratkozott és nem feliratkozott felhasználóknak egyaránt megjelenik. A rajongók ezekre reagálhatnak, kérdéseket tehetnek fel az alkotóknak, akik erre nyilvánosan válaszolhatnak. A készítőknek ez jó lehetőség arra, hogy betekintést engedjenek például a videók kulisszái mögé, vagy egy közelgő új videót promózzanak.
Az év elején még csak néhány csatorna használhatta teszt jelleggel a Történeteket, mostantól azonban bárki megteheti ezt, akinek van legalább 10 ezer feliratkozója. Az alkotók azonban vegyes érzésekkel fogadták az új funkciót.

Eljött a december, és hamarosan itt a karácsony. Szépirodalmi adventi kalendáriumunkban minden reggel egy-egy magyar író, költő versével, novellájával, meséjével indulunk neki a napnak. Tartson velünk a 24 napon át, keresztül-kasul a magyar irodalom évtizedein és évszázadain!
Dec. 3. - Juhász Gyula: Rorate.

"Tudtam, hogy jönni fogsz, végre egy vidám verskedvelő! Na figyelj, a lényeg az volna, hogy egyszerű emberben is él az alkotóvágy, csövik is írnak, alkotnak, rajzolnak, festegetnek, riportokat készítenek híres emberekkel. Na, ebből van itt neked egy összeállítás 12 oldalon, ha ez felcsigáz, akkor annyiért, amennyiért jól esik, a tiéd lehet!"
Idén ősszel 25 éve, hogy Budapest utcáin kapható a Fedél Nélkül. Aki akár csak pár napot közlekedett a fővárosban az elmúlt két és fél évtizedben, az biztos találkozott vele, és tudja róla azt is, hogy hajléktalan emberek írják és árulják.
Kapható aluljáróban, villamosmegállóban, az utcán, a dugóban araszolva, sőt, még a parlament előtt is. Ára nincs, mindenki annyit fizet érte, amennyit akar. Az első számok 1993-ban még pár oldalasak voltak, és sutyiban fénymásolták őket a fővárosi önkormányzat gépein. Manapság kéthetente hétezer darab jelenik meg. Ezzel Kepe Róbert főszerkesztő elégedett is, meg nem is.