Adventben közelítünk Jézus születésének emlékünnepéhez. Ha az ilyenkor szokásos negédes megemlékezések girlandjain túl is látunk, akkor eszünkbe juthat: akit ünnepelünk, olyannyira lehajlott a korabeli társadalom különféle hátrányos helyzetűi embereihez, elesettjeihez és kivetettjeihez, míg saját maga is áldozattá nem vált. Szavai szerint ő mindenkihez jött, így többek között azokhoz is, akik szükségből veszik igénybe a közintézmények szolgáltatásait, és azokhoz is, akik a rend és tisztaság okán ezt sérelmezik. Nem meglepő, hogy ez az értékkonfliktus kitapintható a külföldi és hazai könyvtárakban is akkor is, ha a tudatosan - küszöböket építve - vagy zsigerből elfedjük a helyzetet. (N.b.: az 1., 10., 16. SDG link - a témáról még külön vándorgyűlés(!) is szólt.) Néhány korábbi hírünk a témában:

- A könyvtárosok szabadságharcosok - támadások között védik a társadalom alapértékeit link
- Belépés csak regisztrációval - a 'kulturált és biztonságos könyvtárhasználat' érdekében link
- Szegregáció a könyvtárban link
- Hajléktalanokat segítő szociális munkások a könyvtárban link
- Azok a büdös olvasók - a szégyenkezéstől a hajléktalanszálló-könyvtárig és feliratig link .

Nem meglelő, hogy egy több szempontból hátrányt szenvedő intézményrendszer és munkatársai számára nehéz felvállalni a könyvtár falain bőven túlnyúló társadalmi konfliktust és lehetséges következményeit. Miért éppen a könyvtár kezdje el a társadalmi párbeszédet és az edukációt...? Ráadásul a válaszokat megtalálni sem mindig egyszerű. Ugyanakkor vannak adaptálható hazai és külföldi pozitív eredmények is a témában, sőt a társadalmi információs, közösségi, és oktatási küldetése is erre kötelezi. Ha úgy tetszik ez identitás-kérdés... még adventben is. (MG)

Az értékkonfliktus természetesen nem csak a könyvtárban fordul elő. Egymással harmonizálandó szempontok budapesti közlekedésben pl.: Vitézy Dávid szaga link és Az nem szegényellenes, ha nem csak befogott orral lehet utazni a villamoson link .

Mit jelenthet a 2024-es IFLA Trendjelentés a dokumentumörökség és az azt megőrző könyvtárak számára? A legutóbbi trendjelentés (vö.: link ) 2024 szeptemberében jelent meg, amely nem csak a könyvtári trendekre fókuszál, hanem szélesebb körű tendenciákat is vizsgál.
A kulturális örökség jövőjére a következő trendek vonatkoztathatók, és fogalmazhatók meg a lehetőségek erre vonatkoztatva:

A tudásgyakorlatok változnak (Trend 1):
- Használjuk a gyűjteményeket arra, hogy sokszínű történeteket és hangokat emeljünk ki!
- A félretájékoztatás korában az elsődleges források felértékelődnek. Vizsgáljuk meg, mit mondhatnak a gyűjtemények a mai világról!
- Gondoljunk új ismereti területekre, például használhatjuk az örökségi anyagokat klíma- vagy várostervezési ismeretként is.
- Új módszerekkel vonjuk be a közönséget, például rövid videókkal tehetjük vonzóvá a kiállításokat.

Az AI és más technológiák átalakítják a társadalmat (Trend 2):
- Támogassuk az online kulturálisan és nyelvileg reprezentatív tartalmak fejlesztését!
- Használjuk a dokumentumörökséget a félretájékoztatás elleni küzdelemre és a történeti narratívák megőrzésére!
- Vizsgáljuk meg, hogyan alkalmazhatjuk a metaverzumot, hogy interaktív élményeket nyújtsunk a közönségnek!
- Védjük a könyvtárakban tárolt tudást megfelelő kiberbiztonsági intézkedésekkel.

Az emberek közösségi kapcsolatokra vágynak (Trend 7):
- Hozzunk létre olyan tereket, ahol az emberek közösséget építhetnek egymással!
- Vizsgáljuk meg, hogyan vonhatók be célzott demográfiai csoportok, például fiatalok vagy idősek!
- Indítsunk innovatív projekteket a közösségek emlékeinek megőrzésére, például helyi történeti archiválást! [vö.: link - szerk.].
- Használjuk az örökségi projekteket a közösségek erősítésére! (ref.: Habók Lilla)

A városképet formáló, kiemelkedő építészeti alkotások nyerhetik el Budapest Építészeti Nívódíját, melyet idén egy XIV. kerületi épület, a Budapesti Gazdasági Egyetem Könyvtára és Hallgatói Központja kapott meg. Dicséretben részesült a Kelenföldi alállomás, a Liget Center Auditórium, a Normafa Síház, az Inside-in épület és a Dráva park.

Budapest Főváros Önkormányzata és a Budapesti Építész Kamara júliusban írt ki nyilvános pályázatot a Budapest Építészeti Nívódíja 2024 elnyerésére. A minden évben meghirdetett pályázat feladata és célja, hogy a díj átadásával elismerje és a nyilvánossággal megismertesse a városképet formáló, legkiemelkedőbb építészeti alkotásokat - derül ki a mek.hu honlapról. Az idei pályázatra beérkezett 18 pályamű közül a bírálóbizottság kilenc helyszínt tekintett meg.
A közlemény szerint idén is azokat a kiemelkedő ötleteket, elképzeléseket díjazták, amelyek méltók a város múltjához, meghatározzák a jelenét, és követendő válaszokat adnak a jövő kihívásaira.

Végül a bírálóbizottság egy nívódíj és öt dicséret átadása mellett döntött. Az idei Nívódíj nyertese a Budapesti Gazdasági Egyetem Könyvtár és Hallgatói Központ lett ( XIV. kerület, Bagolyvár utca 6-10.), melynek felelős tervezői Gereben Péter és Marián Balázs.

Az Everand link pár dolláréet itthonról is elérhető e-könyv szolgáltatás. Eredeti neve Scribd volt, amely egységes felületen tett közzé a kiadóktól kapott, illetve a felhasználók által feltöltött tartalmakat. Később ez kettévált, a kiadók e-könyvei az Everand felületére kerültek, a Scribd maradt a felhasználók által feltöltött tartalmaké.

Az Everandon az elmúlt pár hónapban megjelent újdonságok kivételével megtalálható például a Magvető és a Corvina kiadók által forgalmazott összes e-könyv. Nincs magyar nyelvű kezelőfelület, s a magyar nyelvű tartalmak visszakeresése néha problémás, például amikor egy szerző kétszer is megtalálható vezetéknév utónév alakban, s fordítva is. A magyar sorozatcímeket sem kezeli a rendszer. Ettől még ár-érték arányban nagyszerű szolgáltatásról van szó.

A jövő azonban kérdéses. Amerikában a kiadók a bevételeiket féltve rászorították a szolgáltatót, hogy havonta csak bizonyos számú e-könyvet tegyen felhasználóként elérhetővé. Kérdés, hogy az európai, köztük a magyar kiadókkal is újratárgyalják-e a szerződéseket. Jelenleg a kiadók által rendelkezésre bocsátott művek pc-n böngészőn keresztül csak online olvashatók, mobileszközökön az Everand alkalmazáson belül le is lehet tölteni azokat offline olvasásra, korlátlan számban.

A Városi Könyvtárak Tanácsa (ULC) jelentésében közösségek Covid utáni kiszolgálásának sikereket és kihívásait mutatja be, melyben 115 könyvtár adatait dolgozták fel. A kérdések körét az idén leszűkítve csak azokra a trendekre terjed ki a felmérés, amelyek arról szólnak, hogyan élik meg az emberek a teret, amikor könyvtárba jönnek.

Először 2023-ban indítottak felmérést, hogy betekintsenek a könyvtári működés, a szolgáltatások és a rendezvények trendjeibe. Idén a korábbi felmérés adatai is szerepelnek a jelentésben, hogy összevessék a 2019-es, vagyis a járvány előtti számokat a 2022-es és 2023-as statisztikákkal. Az eredményeket témacsoportokba sorolták: Vonzerő és látogatottság, Helyszínélmény és helyhasználat, Könyvtári programok és szolgáltatások, valamint Személyzet és költségvetés voltak.

- Személyes látogatások: bár még mindig kb. 35%-kal elmaradnak a járvány előtti szinttől, javultak a 2022-es mélypont után, de 2023-ban már 24% volt a növekedés az előző évhez képest.
- A tárgyalók és az e-források használata új csúcsot ért el: egy év alatt a teremfoglalások átlagos száma 52%-kal nőtt - a látogatottsági szint csökkenése ellenére.
- Könyvtári számítógép-használat meredeken csökkent. A 2023-as szintek 2022-hez képest 69%-os, 2019-hez képest pedig kb. 79%-os visszaesést mutatnak. A legnagyobb könyvtárakban (ahol több mint 700 000 lakost szolgálnak ki) ez a csökkenés a járvány előtti időkhöz képest 84%.
- Vezeték nélküli számítógép-használat: egy év alatt átlagosan 24%-kal nőtt. Ennek oka az lehet, hogy az online munkához a járvány idején egyre többen szereztek be saját eszközöket.
- Programkínálat és -látogatottság: fellendülőben van. 2023-ban az összes kínált program kb. 42%-kal nőtt a 2022-es adatokhoz képest. Az átlagos programlátogatottság 53%-kal emelkedett. A változás mégis csökkenő tendenciájú: a programok és a programlátogatottság 2019-hez képest 58%-kal, ill. 38%-kal csökkent.
- Kölcsönzési szokások: az e-források használata 11%-kal nőtt 2022 és 2023 között, ami összességében 40%-os növekedés 2019 óta. Ugyanakkor a fizikai anyagok forgalma csökkent: a 2023-as számok 7%-kal voltak alacsonyabbak a 2022-es számokhoz képest, és 30%-kal alacsonyabbak a 2019-es számokhoz képest. (Folytatjuk. Ref.: Szabó Eszter)

A néhány héttel ezelőtti Bebetaca és zöldséges olvasó, épületen belül és kívül link hírünk - Szendrei Boglárka jóvoltából - továbbgondolkodást váltott ki. A portugál példában zöldség kapcsán működnek együtt a felek. Természetesen hasonló rendezvények találhatók ki szinte bármi ürügyén, tehát együttműködhetünk cipészekkel, földművesekkel, ügyvédekkel, óvodapedagógusokkal stb. stb.

Zöldség témánál maradva programba betehető pl.:
- zöldségek élettani hatása (gyerekek és felnőttek érzékenyítése)
- zöldségek a mesékben (pl. répa-mese), irodalomban (Kukoricaföld link
- az otthoni zöldségkertészet fogásai
- finomságok készítése
- zöldségek ízlelése bekötött szemmel
- tálalási díszek zöldségekből
- alternatív felhasználás (pl. kozmetikum)
- hangszerek zöldségekből: tökből szitár, kora stb. (tegnap hallgattam egy német műsort erről: link
- mit hagytam ki...?
Meghívhatók rá a fentiekben érintettek: kofák, zöldségboltosok, zenészek, szakácsok stb.

A Harcosok klubja regény és kultuszfilm szubkultúra-teremtő ereje leginkább abból fakadt, hogy témája és üzenetei révén - a fogyasztói társadalom kritikája, a férfiasság válsága, az identitáskeresés és az egzisztenciális szorongás - szerte a világon sokan eltalálva érezték magukat az ezredfordulón, különösen a fiatal felnőtt korosztályban. ... Huszonöt éve került a mozikba a Harcosok klubja. A regény írójával, Chuck Palahniukkal erőszakos családi történeteiről, a fájdalom hajtóerejéről és a mű hatásáról beszélgettünk.

HVG: A könyv és David Fincher 1999-es filmje máig képes vitákat kiváltani, gyakran felróják például, hogy a Fight Club az incelek bibliája, vagyis az olyan férfiak alapműve, akik nem képesek partnert találni sem a szexuális, sem a romantikus vágyaik megélésére. Nem érinti ez kínosan?
Ch.P.: Inkább azt tartom szomorúnak és kicsit frusztrálónak, hogy ezeknek a fiatal férfiaknak a média nem kínál olyan tartalmakat, amelyek inkább a javukat szolgálnák, ezek híján pedig olyan filmekre kattannak rá, mint a Harcosok klubja, a Mátrix vagy a Joker. Örülnék, ha több olyan film vagy könyv születne, szórakoztató művek, amelyekből ezek a férfiak segítséget meríthetnének. Ez mindenképpen jobb lenne, mint ha levegőnek néznénk őket.

HVG: Egyre több könyvet próbálnak eltávolítani az amerikai könyvtárakból, a Book Looks portál például listát is közöl a problémás művek kifogásolt kifejezéseiről. Megnéztem a Harcosok klubja bűnlajstromát: az oldal megszámolta benne a trágár szavakat, és ezek szerint a "shit" 26-szor, a "fuck" 22-szer, az "ass" 18-szor szerepel a regényében. Sok tiltólistán szerepel a műve?
Ch.P.: Az amerikai börtönkönyvtárakból például szinte teljesen kitiltották, és a konzervatívabb környékeken gyakran a középiskolák sem engedélyezik. Pedig ha egy iskola nem engedi be a könyvtárába a Harcosok klubját, azzal csak kapósabbá teszi a könyvet. Az egyetemeken ezzel szemben tiltás helyett inkább tanítják a regényt. Főleg ott, ahol a nőtudomány mellett a férfitudomány is kezd megjelenni.

Örömteli hírt hozott a Mikulás a Jászság fővárosába: az EOQ Magyar Nemzeti Bizottság Közhasznú Egyesület "Minőség-Innováció 2024" pályázatán a nemzeti díj után a Jászberényi Városi Könyvtár elnyerte a nemzetközi díjat is.

- Úgy tűnik, hogy idén nagyon jól viselkedtünk, mert a Mikulás egy nemzetközi díjat hozott könyvtárunknak - közölték az örömhírt a Jászberényi Városi Könyvtár közösségi oldalán. Finnország államelnöke a finn minőségügyi partnerszervezet kezdeményezése alapján 2007-ben indította útjára a "Minőség-Innováció" nemzetközi pályázatot, melynek alapvető célja a termékek és szolgáltatások vevőorientált minőségfejlesztését szolgáló innováció eredmények haza és nemzetközi elismertetése, a versenyképesség növelése. Magyarország a EOQ MNB Közhasznú Egyesület közreműködésével 2013-ban kapcsolódott be a nemzetközi pályázatba. (Szoljon)

Indoklást a Szoljon hírportál nem közölt, ezért Kovács Péter igazgató a KIT-nek elmondta, hogy ugyanazt a pályázatot adták le a nemzetközi szervezetnek - angolra fordítva - amellyel a hazai Minőségdíjat is elnyerte a könyvtár. Pályázatukban hangsúlyos elem volt a Népmesepont, illetve a Kultúrzug szolgáltatás. A nemzetközi megmérettetésen a közszféra kategóriájában indultak. (MG)

A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Budapestnek talán az egyik legillusztrisabb helyén található, a piaristák történelmi épületében, az Erzsébet-híd tövében. Így nem véletlen, hogy közel 800 m2-es könyvtárából link is pazar kilátás nyílik. Állományának 45%-a magyar, 30%-a német. A könyvállomány szabadpolcos a két szinten, a folyóiratok és a főiskolán készült szakdolgozatok raktárból kérhetők. Minden elérhető a nyilvános katalógusból. Gazdag a helyben elérhető hazai és külföldi adatbázisok köre. Kölcsönzés viszont nincs.

A könyvtári tagságnak nem feltétele, hogy az illető a főiskolára járjon. A könyvtár évente többször tart Könyvtári Estéket a főiskolán oktatott témákban. Letéti könyvtáraik is vannak, egyrészt a tanszéki könyvtártak, másrészt a Ferencesek Tanulmányi Könyvtára, Pasaréten. A vonatkozó fényképeket ld.: link . (MG)

Olyan drága lett a könyvkiadás, könyvnyomtatás, hogy sok, rétegigényt kielégítő művet nem jelentetnek meg, mert a kiadás többe kerülne, mint a várható bevétel, ezért egyes szerzők, akiknek a kiadók nem adják ki a műveiket, vagy megjelentetik magánkiadásban, vagy inkább a fiókban hagyják azokat.

A könyvtárban ugyanakkor minden rendelkezésre áll, ami szükséges egy elektronikus kiadáshoz. Ha dolgoznánk rajta, elolvasnánk, kérnénk hozzá ISBN-t, akkor lehetne könyvtári e-könyv-megjelenés is. Ami a fiókban maradna, azt betölthetjük az elektronikus könyvtárunkba és beindexelhetjük a katalógusba, és így végül eljuthatna az olvasókhoz. Az is beállítható, hogy e kiadásokat csak könyvtáron belül legyen lehetséges megjeleníteni. - Mindez a minősített használók körében növeli a könyvtár elismertségét.

A Debreceni Egyetemen több oktató is jónak találta az ötletet, különösen, ha a könyvtár kér ISBN-t és ezzel már publikációként is elszámolható, illetve, ha később esetleg valaki más a saját nevében kiadja, bizonyíthatja a szerzőséget a korábbi könyvtári megjelenés.

Ráfordítás: nullához közeli. - Szerinted érdemes belefogni?

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
20 - újragondoljuk tapasztalatainkat, új(szerűen) tegyük dolgainkat
1 - bizonyítsa az előadó kiválóságát
0 - biztasson: csak így tovább
0 - pozíciójával jelezze a szakma színvonalát.

A jelek szerint a válaszadók szinte egyöntetűen azt várják el egy-egy szakmai előadástól, hogy általa újragondolják tapasztalataikat, s azt követően új(szerűen) tegyék dolgaikat. Kérdés lehet, hogy
- a szakmai rendezvényeken mennyiben teljesül ez az elvárás?
- pozíció, előadó személye vagy előadásának minősége a kiválasztási szempont egy-egy rendezvényen?
- ebből adódóan milyen minőségűek a szakmai rendezvények? Mindenesetre a kapott eredmény felteszi a lécet az előadni szándékozóknak, illetve önvizsgálatra készteti a korábbi előadókat. Mi maradhatott meg szavaikból? A vonatkozó diagramot ld.: link . (MG)

Sajnos gyakori, hogy - talán az alultájékoztatás miatt - a sajtóközleményekben csak a kitüntetés ténye jelenik meg, de a méltatás viszont már nem. Ez azért gond, mert a szakma és a helyiek az információ hiányában kevésbé tudnak okulni - illetve felnézni az elismertekre. A csongrádi híradás kitér erre, így megismerhetjük a díjazó értékrendjét, megtudhatjuk, mely tettek váltanak ki ma méltatást - ezzel inspirálva mindenkit a tanulságok levonására, jobb teljesítésre, vagy a díjazottakkal közös büszkeségre. - A csekély szakmai tanulsággal szolgáló híreket a KIT nem adja tovább. (MG)

Békésben az év könyvtárosa díjat Kertész Zoltán érdemelte ki. A díjazott szakember kiváló példája a könyvtárosi hivatás iránti elkötelezettségnek, mert munkájában a hagyományok megőrzésére, az újdonságok felkeresésére, és az olvasói igények kiszolgálására is egyaránt összpontosít, ezzel folyamatosan fejlesztve a könyvtári szolgáltatások színvonalát. Aktívan részt vesz a könyvtár közösségi életében szervezőként és támogatóként egyaránt, ezzel is ösztönzi az olvasók és a kollégák közötti együttműködést. Empatikus hozzáállása révén könnyedén megtalálja a közös hangot mind a könyvtár látogatóival, mind a munkatársaival. Mindennapi munkájában odafigyel a látogatók igényeire, különös hangsúlyt fektetve arra, hogy az olvasók egyedi kéréseit is figyelembe vegye, ami hozzájárul a könyvtár látogatottságának és elégedettségi szintjének növeléséhez.
Mint elhangzott, a Békés Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese az elmúlt időszakban több innovatív projektben vett részt, amelyek célja, hogy a könyvtári szolgáltatásokat élményszerűbbé és korszerűbbé tegyék.

Az év KSZR Könyvtárosa Békésben címet kiérdemlő Lantos Anitáról Juhász Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója elmondta:
Lantos Anita kreatív és sokoldalú személyiség, aki szívvel-lélekkel végzi a munkáját, a helyi közösségnek is kulcsfigurája, mert fontos számára a kapcsolattartás minden más közösséggel, ennek érdekében akár mozgósít és szervez. Vezeti a könyvtárat, szervezi a település közösségi életét, igyekszik minél színesebb és élvezetesebb programokkal bevonzani a lakosság apraját-nagyját a könyvtárba. Tevékenysége látványosan fellendítette a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer keretében működő kiskönyvtárat. Mindig keresi a fejlődési lehetőségeket, felhívja a lakosság figyelmét a könyvekre, a kölcsönzés lehetőségére. Segítőkész ember, aki már sok programot szervezett iskolai és óvodai csoportoknak, és a papírszínházi mesefoglalkozások nagyon népszerűek gyermekek körében. Számtalan író-olvasó találkozót, kirándulást, előadást, helytörténeti sétát, vetélkedőt szervezett. Közel öt éve a magyarbánhegyesi Angyal István Művelődési Ház, Közösségi Színtér és Könyvtár munkatársa.

Egy estére magára öltötte a Roxfort ruháját az ELTE Egyetemi Könyvtára, ugyanis 25 évvel ezelőtt jelent meg Magyarországon a Harry Potter és a bölcsek köve. Képes beszámolónkban kiderül, hogyan adják át a felnőttek a gyerekeiknek a varázsló történetét, és mi a véleményük arról, hogy a Bimba professzort játszó színész szerint ideje lenne már továbblépniük.

A beöltözős bulira várva majdnem a Kossuth utcáig állt a sor, bent már délután elkezdődtek a roxforti tanórák és a Házak Kupája-kvízek. Tinédzser látogatóból volt a legkevesebb, kisgyerekből a legtöbb, ami az évfordulót tekintve egyáltalán nem volt meglepő. Azok, akik elsős korukban látták az első Harry Potter-filmet, ma már 30 évesek, azok pedig, akiket már kiskamaszként kapott el a varázsvilág, még idősebbek, ezért ők nagy valószínűséggel továbbadják a gyerekeiknek a Harry Potter-élményt. Persze a legtöbb gyerek még csak az első filmet nézhette meg.

"A történet teljesen kitöltötte a gyerekkorunkat. Mindig az új könyv volt a karácsonyi ajándék, és sorban érkeztek a filmek is, így egy kicsit mi is ebben a világban nőhettünk fel" - mondja az egyik harmincas rajongó, de többen is arról beszéltek: imádnak nosztalgiázni, és a mai napig lenyűgözi őket a pillanat, amikor Harry Potter először belép a varázslókastélyba.
"A varázslat kortalan. A Roxfort nekünk gyerekként amolyan menedéket nyújtott, ahol hátrahagyhattuk a gondjainkat. És a mai napig ezt a megnyugvást adja."

Vagyonokat érő kincsek lapulnak a magyarok pincéiben és padlásain, ezért érdemes lenne neked is körülnézned az otthonodban. Az analóg zenei formátumok és a vintage audioberendezések iránti rajongás egyre nagyobb méreteket ölt. A kazettákat árusító üzletek sikere, valamint a régi CD-lejátszók és kazettás magnók javításának növekvő kereslete is jól mutatja, hogy a nosztalgia és a fenntarthatóság kéz a kézben járnak. Miközben a fiatalabb generációk először fedezik fel ezeket a formátumokat, az idősebbek régi emlékeket elevenítenek fel egy-egy felújított lemezjátszó vagy Walkman segítségével. Ez a jelenség nem csupán a múltról szól: a személyesebb zenehallgatási élmény és a környezetvédelem is kiemelkedő szerepet játszik az új trendben.

Az Egyesült Királyságban egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a régi zenei formátumok és lejátszó eszközök. A manchesteri Mars Tapes bolt, amely kizárólag kazettákat árul, virágzó üzletmenetet folytat, miközben országszerte nő a kereslet a vintage audioberendezések javítása iránt. Ez a trend része egy szélesebb körű jelenségnek, amely a régi zenei eszközök iránti megújult érdeklődést mutatja.

Alex Tadross, a társtulajdonos szerint üzletük az utolsó olyan bolt az Egyesült Királyságban, amely kizárólag kazettákon árul zenét. A bolt forgalma jelentősen megnőtt az utóbbi időben - írta meg a BBC. A szakértők szerint a régi audioeszközök népszerűségének egyik oka lehet, hogy ezek a berendezések karakteresebbek és személyesebb élményt nyújtanak, mint a modern digitális eszközök. Sarah Dodge, az Ellen MacArthur Alapítvány stratégiai design menedzsere szerint "a piac telített olyan eszközökkel, amelyek alacsony árat és kényelmet kínálnak, de személytelen, steril élményt nyújtanak".

Az erdő és a folyó nyers szépsége, valamint a kis, ferdetetős, történelmi fa nyaralók melegsége és kényelme - a lettországi Ogre üdülővárosának fő jellemzői. Ezek ihlették az új közösségi könyvtárat. Az új épületet úgy helyezték el, hogy minél többet tartsanak meg az erdőből. Mindez a lettek kissé félénk és befelé forduló természetére emlékeztet.

Cél volt, hogy az épület kevésbé intézmény legyen, inkább nyitott, nyilvános hely, ahol a közösség és a látogatók találkozhatnak, tanulhatnak és pihenhetnek. Az új központban található könyvtár különböző olvasó- és dolgozószobákkal, hatalmas gyerekkönyvtár, külön ifjúsági könyvtár, tágas konferenciaterem terasszal és gyerekszobával, hangulatos nyári kávézóépület a könyvtári szabadtéri tevékenységekhez, és még egy anyakönyvi hivatal is, esküvői szertartásteremmel.

Sok különböző felhasználói csoport vett részt az ötletelésben és tervezésben. A tervezők elmentek a közeli iskolákba, ifjúsági szervezetekhez és helyi kulturális központokba, sőt felmérést is szerveztek a helyi Facebook-csoportban anyáknak. Számos különböző ötletet mutattak be, mint például egy speciális baba játszótér a szomszédos ápoló- és etetőszobával, valamint egy keresztirányú sziklamászó fal a gyerekek játékszobájában. A második emeleten a központi átriumból egy ünnepélyes fehér folyosó nyílik. Ennek végén egy puritán szertartásteremmel, nagy osztatlan üvegfallal az erdő felé. A természet mindig is központi szerepet játszott a hagyományos lett kultúrában, így ebben a teremben is.

Az épület fűtésére és hűtésére a város központi szennyvíztározójában víz-levegő hőszivattyúk találhatók. A tetőről származó biológiailag aktív csapadékvizet összegyűjtik és a zöldfalak öntözésére használják fel, levegő biofilter funkcióval. A rendszer műszerfala élő adatokkal és magyarázó animációkkal az átriumban látható. (ref.: MG)

Zavarba ejtő fixírozás, szexista viccek, nemkívánatos fizikai közelség - így nyilvánul meg leggyakrabban a magyar munkahelyeken a szexuális zaklatás egy nemrég publikált felmérés alapján. "Ha igényérvényesítésről van szó, ha valaki szeretne panaszt tenni, akkor kutakodni kell azok után a jogszabályhelyek után, amik alapot adnak egy ilyen jogsérelemmel szemben", jegyezte meg a kutatást végző Sebestyén Andrea. ... "Amennyire tudomásunk van arról, hogy a hazai jogalkotó miként áll a nőkkel szembeni erőszak ügyéhez - értve ez alatt az Isztambuli Egyezmény nem ratifikálását és a politikusi nyilatkozatokat -, láthatóan egyáltalán nincs arra szándék, hogy az előbbi keretrendszerben, a nemzetközi szabályozási közegben felhalmozott tudás jobban megjelenjen, vagy szisztematikusan erre épüljön fel a jogorvoslati rendszer", jegyezte meg Sebestyén Andrea. "Vannak jogszabályok, de nem elégségesek. Kevés zaklatás tárgyú ügy van a munkaügyi bíróságokon, ami pedig szexuális zaklatás tárgyú, az ritka, mint a fehér holló."

Az, hogy az áldozatok egy része nem is tudja pontosan, mi történik vele, és azzal hova forduljon, teremt egyfajta szürke zónát a zaklatásos ügyek kezelésében. A szakemberek egyetértenek abban, hogy fontos volna az edukáció, az információhoz való hozzáférés, a soft skillek, az érzelmi intelligencia, a határhúzás képességének fejlesztése, mert ezek mind olyan tényezők, amelyek segítenek a helyzet felismerésében is.

A valós változásokhoz vezető utat tehát részben az ismeretek megszerzésében, a kommunikációban és az ezekre való platformok létrehozásában látják a szakemberek. "Mind az emberi, mind a kommunikációs tényezőkön is érdemes lenne javítani, de szükség van a jogi környezet pontosítására és arra is, hogy az áldozatok megszólaljanak. Nincs olyan, hogy bagatell ügy. Előfordul, hogy az áldozatok elkezdenek beszélni egymással a munkahelyükön, így kialakulhatnak informális kapcsolódások, egyfajta "jelzőrendszer". Az ilyen típusú támogatás viszont nem helyettesítheti a valós, formális keretrendszerben való felelősségre vonást", szögezik le.

Múlt heti, "Kihalófélben a szakozó könyvtárosok kollégái - és ez baj" hírünk link kapcsán kapta fel a fonalat Ungváry Rudolf...

Az MI lehetséges következménye, hogy megszűnik a források emberi intelligenciával végzett tartalmi és formai feltáró tevékenysége. Jelentőségüket vesztik az osztályozási rendszerek, tárgyszavak, bibliográfiai leírás. Az adatcsere-formátumok akár el is tűnhetnek. A levéltári, múzeumi és könyvtári szakterületek, különösen pedig az iratkezelés munkája minimalizálódhat. A feldolgozó munkát végző részlegek az egyes nemzetállamokban ma már egyre inkább csak a legnagyobb tudományos könyvtárakra és nemzeti könyvtárakra szorulnak vissza, más intézményekben csak átvétel, helyi tárolás folyik. Ezek is ki vannak téve annak, hogy az MI következtében felszámolódjanak. Mindezzel jelentős megtakarítások érhetők el.

A felsővezetői társadalmi rétegekben a műveltségi és érdekek okozta sajátosságok következtében eleve kisebb figyelem irányul az így keletkező kulturális (minőségi) veszteségekre. Az MI használatával járó információs veszteségek egyelőre teljesen amúgy is ismeretlenek. Valamivel nagyobb figyelem övezi, hogy nagyságrendileg megsokszorozódhat a hamis információk megjelenése a keresők tömegei előtt.

A statisztikai, hasonlósági és heurisztikus algoritmusokkal működő MI csak szöveges információmennyiséget igényel. Ezáltal megnő nemcsak a Wikipédia jelentősége, de a digitalizált állományoké is. Ezekből az MI közvetlenül dolgozik, nem igényel semmiféle előző intelligens feldolgozást. Azt, hogy hogyan, és hogy mennyire lehet irányított, rendkívül nehéz ellenőrizni.

"Négy focipálya elférne benne, majdnem 30 ezer négyzetméter a TIK alapterülete. A könyvtár négy szabadpolcos olvasótermi szintjén tematikus elrendezésben 350 ezer kötet közvetlenül hozzáférhető. További 1,5 millió könyvet a raktárakban helyeztek el" - volt olvasható a helyi sajtóban 2004 decemberében, amikor átadták a város új egyetemi könyvtárát.

A József Attila Tanulmányi és Információs Központ mérföldkőnek számított mind az egyetem, mind a város életében. A könyvtár mérete valóban lenyűgöző, a nyilvános könyvtári rész 6500 négyzetméteres, ami egy nagyobb bevásárlóközponthoz mérhető, az összes könyvtári terület pedig 16 ezer négyzetmétert foglal el, ezzel vetekedve a Dóm tér méretével.

A TIK-et Közép-Európa egyik legnagyobb és legmodernebb egyetemi könyvtáraként mutatták be annak idején. A konferencia-központ 1300 férőhelyes kapacitásával hat kisebb teremmel, valamint egy 700 főt befogadni képes kongresszusi teremmel rendelkezik, amely nemcsak konferenciák, de kulturális események helyszínéül is szolgál. (Szegeder)

Az SZTE Klebelsberg Könyvtárnak is otthont adó SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ 20. születésnapján átadták a TIK közösségi terét, a CommuniTIK-et, a könyvtár pedig könyvtártúrákat és könyvkötészeti workshopot rendezett. (Szegedi Tudományegyetem)

A kis település a megye déli felén található, ahol december 1-től ismét elindul a könyvtári élet. A falu legnagyobb örömére, újra várják az olvasókat! Alap közösségi felületein már olvasható a jó hír, miszerint december hónaptól, újra megnyitja kapuit a kedvelt kulturális pont. Somogyi Tünde művelődésszervező és a könyvtár vezetője, várja az olvasni vágyó lakókat. Természetesen a szakember nem ismeretlen a település lakói előtt, hiszen közel 30 éve vesz részt a település közösségeinek kisebb-nagyobb rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában.

Ahogy írja: - Bízom benne, hogy településünk intézményeivel, közösségeivel együttműködve, tartalmas programokkal gazdagodhat minden korosztály a közreműködésem által. Igyekszem felmérni a lakosság igényeit és élettel megtölteni az épületet, hogy igazi közösségi tér lehessen. Amit garantálok, az a vidám, pozitív légkör, mely kicsit kizökkent a hétköznapok mókuskerekéből. Nyissunk egymás felé, gyertek, hiszen értetek dolgozom.

Felmerülhet a kérdés a társadalmi felelősségvállalás, egyenlőség, speciális célcsoportok vonzása kapcsán: milyen megváltozott képességű emberek dolgozhat(ná)nak a hazai könyvtárakban? Ld. a könyvtár küldetéséhez kötődő irányelveket:
- IFLA-trendek link
- SDG-k link
- SEXI-modell link . (MG)

A magyarországi McDonald's idén indította el a megváltozott munkaképességű munkavállalókat célzó programját.

Egy év alatt több mint duplájára nőtt a hazai McDonald's-ban dolgozó megváltozott munkaképességűek száma, egészen pontosan 80-ról 162 főre - osztotta meg a hírt a fogyatékkal élők világnapja alkalmából az étteremlánc, amely idén indította el a megváltozott munkaképességű munkavállalókat célzó programját. Az említett eredményt pedig jelentős előrelépésként értékelik a munkaerőpiaci befogadás előmozdítása terén.

A toborzás mellett az éttermi munkatársak körében végzett szemléletformálás is nagy hangsúlyt kapott. Ebben az évben például az éttermi konzultánsok és étteremvezetők vettek részt érzékenyítő tréningeken, amelyen tapasztalt szakértők bevonásával készültek fel a megváltozott munkaképességű dolgozók támogatására. Emellett az autizmussal élő és a halláskárosult kollégákra fókuszálva külön képzéseket is indítottak az érintett kollégákat foglalkoztató éttermek munkatársai körében.

Az étteremlánc ugyancsak ebben az évben vett részt az első Autizmusbarát Állásbörzén kiemelt munkáltatóként, és a SINOSZ oldalán elérhető álláshirdetéseket jelnyelvi adaptációval tették hozzáférhetővé a hallássérült pályázók számára.

Sok olyan betegség, amelyet eddig a magánynak tulajdonítottak, valójában más okokra vezethető vissza - állítják kínai kutatók. A magány, azaz a társadalmi kapcsolatoktól való elszigetelődés szubjektív érzése bonyolult biokémiai és viselkedési mechanizmusokat indíthat el, amelyek mindegyike ronthatja az általános egészségi állapotot, és növelheti a sebezhetőséget számos kórral szemben. Egy új kutatás szerint viszont - szemben a korábbi vizsgálatok által sugalltakkal - nem vehető biztosra az ok-okozati kapcsolat.

A Kantoni Orvostudományi Egyetem szakemberei által talált bizonyítékok arra utalnak, hogy egyes betegségek, amelyeket eddig a magányhoz kapcsoltak, más okokra vezethetők vissza. A kutatók több százezer beteg kórtörténetét tartalmazó orvosbiológiai adatbázisokat fésültek át. Ezek az adatbázisok igen sok információt tartalmaztak számos egyesült államokbeli, kínai és brit betegről, széles körű és változatos alapanyagot biztosítva az elemzéshez. Azt találták, hogy a magukat magányosnak tekintőknél 56 előre kiválasztott betegség esetében csak 30-nak nagyobb a kockázata. Ezután statisztikai elemzést végeztek 26 állapotnál a 30-ból, és azt találták, hogy
- sok olyan kór, amelyet eddig a magánynak tulajdonítottak, vagy azt hitték, hogy az egyedüllét súlyosbítja, valójában más okok miatt alakult ki.
- Kevés bizonyítékot találtak a magány és a megfigyeléses elemzések során azonosított legtöbb specifikus betegség közötti összefüggésre. Ezek közé tartoznak a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú diabétesz, az elhízás, a krónikus májbetegségek, a krónikus vesebajok és a legtöbb neurológiai rendellenesség.
- Azt ugyan a tudósok sem vonják kétségbe, hogy a magány számos egészségügyi kockázatot hordozhat, viszont további kutatásokat javasolnak annak érdekében, hogy kiderüljön, mely betegségek kapcsolódnak valóban a társadalmi elszigeteltséghez, és melyek alakulnak ki egészen más okok következtében.

Ferling József legújabb könyvében arra keresi választ, hogyan lehet a hitelességet megőrizve láthatóságot és reflektorfényt kapni ebben az információkkal telített világban.

A hírnév millió apró, egymáshoz kapcsolódó darabkából áll össze és csak akkor látjuk a teljes képet, ha az utolsó puzzle is a helyére került. De milyen színeket válogassunk össze, hogyan találjuk meg, és hogyan illesszük egymáshoz az összeillő darabkákat, hogy a végén egy nekünk tetsző, mások számára pedig vonzó képet kapjunk? Erről szól a magyarországi PR-szakma egyik nagy öregjének Az egymillió darabos puzzle címmel megjelent könyve.

Otthon a puzzle-t a legtöbben a szélein kezdjük. Megkeressük a többitől legkönnyebben megkülönböztethető darabokat és összeállítjuk belőle a majdani kép peremét. Ezzel rögtön keretek közé is szorítjuk magunkat, a szigorú négyszögformát kirajzoló, elvágólagos darabkák meghatározzák, milyen és mekkora képet fogunk kapni a munka végén. A hírnév építését már csak emiatt is belülről kell kezdeni, az alapvető értékeinknél. Munka közben aztán szisztematikusan új és új dolgokat illesztve hozzájuk.

A FERLING alapítójának legújabb könyve római mozaikokból, beszédek jegyzetlapjaiból, celebek letépett ruhafoszlányaiból és a Sagrada Família soha a helyükre nem kerülő tégláiból rakosgatja össze a világegyetem-komplexitású nagy képet. A színes történelmi, kulturális és persze kommunikációs példák mögül pedig kirajzolódnak a PR legfontosabb jelenlegi trendjei a storytellingtől a közösségi oldalakon át az employer branding-ig. Helyenként részletekbe menő szakmai útmutatásokkal, másutt inspiráló gondolatokkal alátámasztva fejti ki a szerző ügynökségvezetőként már több mint három évtizede képviselt filozófiáját.

Hogyan kapcsolódunk önmagunkhoz és egymáshoz a zenén és hangokon keresztül? Miért nem csak a gyerekeknek szól a zeneterápia? Milyen út vezet a zeneterapeuta-székhez? Paár Julianna előadóművésszel, zeneterapeutával, a Magyar Zeneterápiás Egyesület elnökével újonnan megjelent Belső hangolás című könyvéről, illetve a zeneterápiáról és a zeneterápiás szakmáról beszélgetett Czelleng Réka.

"A zene mindenkié" - szól Kodály Zoltán egyik kulcsmondata. A gondolat, amely fősodorként fogta össze a kritikai társadalom megközelítést és a zenét mint egyéni és társas folyamataink és jóllétünk kifejezőeszközét. Hogyha a zene mindenkié, akkor a zenében egyenlők lehetünk. Julcsi mesélt a zeneterápiás szakma felépítésének jelenéről Magyarországon: a képzéstől kezdve a gyakorlaton át a medikális világban és a pszichoterápiás folyamatokban való együttdolgozásig. Kiemelte a hangok fontosságát abban, ahogyan emlékeinkkel, önmagunkkal és társainkkal létezünk. Mesélt Belső hangolás című könyvének inspirációjáról, a kreatív önismereti úton segítő könyv-munkafüzet céljáról és az általa nyújtott olvasói, használói lehetőségekről.