Az egyetemi könyvtárak általában rövid, egyszeri tematikus módszertani workshopokat kínálnak, amelyek keretében 60 vagy 120 percben olyan témákba vezetik be a hallgatókat, mint a hivatkozások kezelése, a szövegelemzés, vagy akár a 3D-s nyomtatás. A Cornell Egyetem (Ithaka, New York állam) könyvtárában úgy döntöttek, hogy az ilyen és hasonló workshopokat 3-4 napos, intenzív kutatásmódszertani "kiképzőtáborokká" alakítják át. Ezek eredményei azt mutatják, hogy a könyvtár segíteni tudja a posztgraduális hallgatókat abban, hogy informális közösségékben (peer learning communities), egymástól tanuljanak. Ez módot adott arra is, hogy a tanszékeken túl is létrejöjjenek tanulási lehetőségek és kapcsolati hálózatok. A könyvtár pedig az új típusú képzési forma révén lehetőséget kapott arra, hogy emelt szintű kutatásmódszertani és információkezelési oktatást nyújtson az érdeklődő hallgatóknak. A több napos programok különböző előadásokat és foglalkozásokat, illetve közös ebédeket és informális beszélgetéseket foglaltak magukban, könyvtárosok, meghívott oktatók és a hallgatók részvételével.
A Cornell Egyetemen először a humán tudományi PhD-hallgatókkal próbálták ki a tudományterületi elmélyülést szolgáló programot, amely az információkezelés oktatásának holisztikus megközelítésével a tudományos kutatás életciklusának fázisaira összpontosít, és a különböző szakok közötti kommunikáción és kapcsolatépítésen alapul. Az érintett főbb témakörök: hivatkozáskezelés, személyes archiválás, információ- és képkeresés, szerzői jog, digitális bölcsészeti projektek stb. A program sikerére való tekintettel 2017-től ezt a képzésformát más tudományterületekre is kiterjesztették. Úgy ítélik meg, hogy olyan kutatásmódszertani készségek elsajátítását szolgálja, amelyeket más alkalmakkor is oktatnak ugyan, de nem ilyen intenzitással és hatékonysággal. Bármelyik programról legyen is szó, mindegyikben központi kérdés az ingyenes eszközök és források használata. A visszajelzések pozitívak; a 15-20 fős csoportok résztvevői közül többen arról számoltak be, hogy a képzés meghatározó volt egyetemi pályafutásuk szempontjából, és a közösség más tagjaival, valamint a könyvtárosokkal is új kapcsolatokat tudtak kialakítani. A legutóbbi elégedettség-felmérés kitöltőinek 95%-a válaszolta azt, hogy a "kiképzőtábor" segítette a tanulmányi előmenetelében, és hallgatótársainak is jó szívvel ajánlaná a részvételt. (A könyvtári workshopok átalakítása tudományterületi "kiképzőtáborokká" a hallgatók tanulmányi sikeréért; ref.: Koltay T.)

Orsós László Jakab, a New York-i Brooklyn Public Library link művészeti igazgatója:
- ... A könyvtár, ahol dolgozom, minden héten kétszer tart igazgatói értekezletet. Most a vírus miatt online találkozunk, a nyolc különböző terület igazgatója vesz részt az eseményen. Szeretjük egymást és becsüljük a másikat a munkájáért. Két nappal ezelőtt, amikor az éjszakai tüntetések különösen agresszív rendőri erővel találkoztak, és amikor a többezres tömeg felemelt kezekkel állt szemben a rendőrökkel George Floyd nevét skandálva, a fekete technikai igazgató a megbeszélés elején azt mondta, hogy el akar mondani valamit nekünk - és remegő hangon elmesélte, hogy 13 év alatt a könyvtárban, ami a második otthona, és amit mélységesen szeret, milyen megkülönböztetések érték a könyvtárlátogatók és időnként a stáb részéről is. A fekete, mindig méltóságot és mértéktartást mutató személyzeti igazgató, egy anyatigrisszerű csodálatos nő csak nézett a kamerába, nem fordította el a fejét, engedte, hogy lássuk, ahogyan megtelnek könnyel a szemei. Semmit nem mondott. A könyvtár elnöke, egy diplomatikus, okos és fegyelmezett fehér nő elsírta magát. Sokáig csend volt, de nagyon jó volt egymás arcát nézni. Aztán bizottság alakult, ahogy egy demokráciában hinni akaró világban ennek lennie kell, és már munkába is lendültünk, hogy néhány nap múlva már elkezdjünk erről beszélni a csaknem kétezer dolgozónkkal.
Pontosabban elkezdünk mindent újrabeszélni. Mintha minden szó más értelmet nyert volna az utóbbi napokban. Azt hiszem, ez a forradalmak stiláris következménye, és ahogy megyünk bele ezekbe a napokba, a saját bőrömön érzem, milyen elképesztően megrendítő hatása van...
Nincs szűrő, de egyáltalán nem bánom. Ahogy írtam, Amerika valóban előjátszik a világnak és bizony, bizony Magyarországnak is. Megmutatja a kegyetlenség mértéktelenségét, de annak határait is - és megmutatja, hogy a tömegnek valóságos ereje van. Fogalmam sincs, hogy fog végződni ez az egész. A lineáris forradalmaknak vége, de a lineáris forradalmakhoz vezető indulatoknak korántsem. Ez az erő elementáris.

- A könyvtárosok többsége tart az innovációtól, mivel mindig vannak aktuális feladatok, amiket el kell végezni. Ám a változtatásokat nem a jövőben, hanem a jelenben kell elkezdeni. Ne várjunk egy ideális pillanatra: ha változtatni kell, akkor most jött el az idő. Nézzünk körül, tájékozódjunk, mások mit csinálnak, hogyan reagálnak a kihívásokra. A könyvtárak hagyományos erőssége az információszolgáltatás, de sajnos nem vagyunk jók az emberek meghallgatásában. Empátiára van szükség, amit azonban tetteknek kell követnie! Sommásan megfogalmazva: "ott kell lenni, kint kell lenni".
Remek, hogy nő az online szolgáltatások köre, ám ezzel párhuzamosan a könyvtárak egyre több digitális bennszülöttet elveszíthetnek. Még nagyobb veszély a társadalmakban húzódó digitális szakadék, nem mindenki jut ugyanis saját számítógéphez vagy okoseszközhöz.
- A Könyvtári Intézet igyekszik újabb és újabb tartalmakkal előrukkolni az OSZK új igazgatása alatt. Van, hogy közleményeikből izgalmas réma bányászható elő. A "Beyond the horizon" címmel indult online konferenciasorozatukban a könyvtáros szakma kiemelkedő egyéniségeivel készülnek interjúk. A fenti idézet Erik Boekesteijnnel (a Holland Nemzeti Könyvtár főtanácsadójával) készült interjú részlete. (MG)

A Bauhaus Németországból elüldözött mesterei közül sokan Izraelben, azon belül is Tel-Aviv-ban találtak új hazára. Vitték magukkal alkotókedvüket. Ennek is a következménye, hogy az abban az időben nagyot fejlődő város ma tele van a kor mára ikonikussá vált épületeivel. Bauhaus-épületek az 1950-es évekig épültek. De a hatása később is kimutatható. Egyik ilyen épület a Sderot Sha'ul HaMelech úton lévő, 1990-es könyvtárépület.
A funkcionális, immár csupaszon hagyott betonszerkezet jól látszik, az ismerős ívek pedig visszaköszönnek a lépcsőkorlát betonívében és a tájékoztatópult vonalában. A felnőtt részlegének képeit lásd link . A hagyományos színvilág is visszaköszön a szürkében és a fehérben. (MG)

A fenntarthatóság élvonalába tartozó Oslo június 18-án nyitotta meg új könyvtárát. Az Atelier Oslo és a LundHagem építészei által tervezett modern könyvtár zavartalanul illik a városképbe, így a norvég főváros egy izgalmas, új kulturális intézménnyel gazdagodott, mely közvetlenül a vízparton áll - ráadásul még környezetbarát is - adja hírül a Lonely Planet.
Az épület a passzívház-szabványoknak megfelelően épült, így rendkívül alacsony az energiafelhasználása, emellett a formája is megragadó. A több ezer könyv mellett mozit, játszóházat, műhelyszobákat, játékzónákat és kávézót is találnak itt a látogatók, a rengeteg hangulatosan megvilágított olvasóhelyiség és pihenősarok mellett.
Helyet kap a Future Library (a Jövő Könyvtára) projekt is, amelynek keretében minden évben 100 szerzőtől egy-egy kéziratot tesznek félre, melyeket 100 év múlva nyomtatnak ki, először 2114-ben.
Az ötödik emeletről varázslatos kilátás nyílik a városra, a fjordokra és az erdős hegyekkel szegélyezett szigetekre. Az Oslói Operaház közelében található könyvtár a legújabb fejlesztés Bj?rvika kikötő negyedében, amelynek egyéb kulturális különlegességei között szerepel az Astrup Fearnley Modern Művészeti Múzeum, a futurisztikus Barcode negyed és a régóta várt új Munch Múzeum. (Travelo)
- Kacsolódó: Hat szint, félmillió kötet: átadták Oslo új központi könyvtárát link

"Elnézést kérünk a működési nehézségekért a nyári időszak alatt, 35 ezer darab könyvet és a személyzet több tagját Bécsbe helyezzük át, mivel az egyetem kénytelen az oktatási tevékenysége nagy részét a bécsi kampuszra költöztetni" - áll a CEU Könyvtár honlapján, a könyvtár nyári használatának szabályait részletező oldal alján. Ugyanezen a honlapon kiderül, hogy a könyvtár tulajdonában összesen több mint 190 ezer könyv, és 177 ezer e-könyv van, a kollekció pedig évente körülbelül 4 ezer könyvvel növekszik.
Az CEU Nádor utcai új kampuszán működő, engedéllyel külsősök számára is használható könyvtár költözéséről eddig nem tett hivatalos bejelentést az egyetemvezetés. Az USA-ban akkreditált mesterképzések Bécsbe költöztetése óta ez volt azon kevés szolgáltatások egyike, ami még Budapesten maradt az egyetem elüldözése után.
- Frissítés: Reagált a CEU a hírre: az egyetem sajtóosztálya közölte, a könyvtár és szolgáltatásai továbbra is elérhetőek maradnak a budapesti kutatóközösség számára a jelenlegi tagsági feltételek mellett, de a könyvtárnak meg kell osztania az erőforrásai egy részét a bécsi és a budapesti kampusz között.
A könyvek nagy része Budapesten marad - állítják, és a Bécsbe költöztetett könyveket is lehet majd használni "könyvtárközi kölcsönzést biztosító együttműködések" formájában.

A válaszolók kicsit több, mint egyharmada elégedett könyvtári főnökével a tájékoztató jellegű válaszok megoszlása szerint:
16 - teljes mértékben
6 - többnyire
6 - inkább nem
6 - egyáltalán nem
10 - hol igen, hol nem.
Ez arra utalhat, hogy a válaszadók szűk kétharmada előnyösnek látná, ha felettese jobb teljesítményt nyújtana.
Az intézmény vezetője a szakirodalom szerint 80%-ban felelős a szervezet sikeréért. Ezért nagyon jó befektetés a vezetői minőség növelése, már amennyiben a vonatkozó képzések is minőségi tartalmat nyújtanak. A vezetői képzések eredményességi mutatója ugyanis egyben a szakma fejlődése, elismertsége - és a munkatársak elégedettsége is. A vonatkozó diagramot ld.: link (MG)

A tudományos folyóiratok letöltési adatai - a hivatkozások számai mellett - immár a folyóirat-előfizetések értékelésének általánosan használt indikátoraivá léptek elő. Noha a hivatkozások nemzetközi hatást tükröznek, egy folyóirat előfizetésének értéke egy adott könyvtár számára megbízhatóbban kimutatható azáltal, milyen mértékben töltik le az anyagokat a helyi használók. Ha a jelentett letöltési ráták pontosan mérik a helyi használatot, az erősen alátámasztja, hogy felhasználjuk azokat a folyóirat-előfizetések költséghatékonyságának összehasonlítására. A szerzők közel 8000 folyóirat letöltési adatait vizsgálták meg egy hatéves időszak vonatkozásában a Kaliforniai Egyetem rendszerében szereplő tíz egyetemen. Azt találták, hogy elemezve a cikkek számát, a kiadót és a letöltés évét mint változókat, a letöltések aránya a hivatkozásokhoz képest nagymértékben eltér a különböző tudományterületek között. A tudományterületeket is hozzáadva az ellenőrző változókhoz, még mindig jelentős "kiadói hatások" tapasztalhatók, és néhány kiadó számottevően több letöltésről ad jelentést, mint amennyi a folyóirataik jellegzetességei alapján megjósolható lenne. Ezek a kiadók közötti különbségek azt sugallják, hogy a jelenleg rendelkezésre álló, a kiadók által nyújtott letöltési statisztikák nem kellően megbízhatóak ahhoz, hogy a könyvtárak előfizetési döntéseket hozzanak az árak és a jelentett letöltések alapján, legalábbis anélkül, hogy kiigazításokat tennének a letöltési jelentésekben tetten érhető kiadói hatások ellensúlyozására. (Megbízhatóan mérik a folyóirat-használatot a letöltésekről kapott jelentések? Avagy: bízzuk-e a rókára a tyúkjaink megszámolását?; Autoref.)

A részvétel divatos manapság. A könyvtári projektekben is egyre gyakrabban alkalmazzák a részvétel és közös döntéshozatal módszereit, elsősorban a használók minél szélesebb körű bevonása érdekében. A mindenkori kezdeményezők rendszerint rendkívül pozitívan mutatják be az eredményeket a nyilvánosságnak. Ezek azonban nem mindig azonosak az összes résztvevő benyomásaival, mutat rá a cikk szerzője.
Németországban főként a közkönyvtárak tesznek több éve erőfeszítéseket annak érdekében, hogy növeljék a használóknak a fejlesztési programokba, sőt a stratégiai tervezésbe való bevonását. Ezek a folyamatok gyakran hasonló módszereken alapulnak, elsősorban a "design thinking" megközelítésen, amely progresszívnak tekinthető eljárás a következő alapvetésekre épül:
1. A használók jobban tudják a könyvtárnál, hogy mit várnak el a könyvtártól, hogyan látják a könyvtárat és azt, hogyan kell a szolgáltatásokat továbbfejleszteni.
2. Ha megtaláljuk a megfelelő személyeket és velük a megfelelő módszerekkel interjút készítünk, a válaszok alapján megtervezhetjük a könyvtár jövőbeli útját.
3. Viszonylag rövid időtartamú módszerek - kétnapos workshopok, délutánonkénti felmérések stb. - teljesen elegendőek.
Valóban így van ez? Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy például a rendkívül konzervatív Liechtensteini Hercegség szintén a nyilvánosság részvételét célzó intézkedéseket kezdeményez fennállásának 300. évfordulója alkalmából az ország jövőbeli fejlődésére vonatkozóan, tehát ugyanolyan módszerekkel kíván élni, mint a haladó könyvtárak. Nem jelzés-e ez arra vonatkozóan, hogy az ilyen folyamatok valójában semmilyen változást nem eredményeznek, s ezért a Hercegség úgy látja, hogy kevés kockázattal járnak? (A részvétel valóban részvétel? A részvételi folyamatok bizonytalanságairól a könyvtárakban; Autoref.)

Nemzetközi csapat lőtte be, milyen számokat hallgat majd a világ ezen a sokak számára másmilyen nyáron.
"Idén egy kicsit másként fog kinézni a nyár a világ sok pontján, de egy biztos: a zene mindig ott lesz a nyár legjobb pillanatainak háttereként" - írja a Spotify. Nemzetközi kurátori csapatuk nézte át a mostani adatokat, eszerint a nyár végére vezetővé váló számok olyan korábbi gigaslágereket fognak beérni, mint Drake-től az In my Feelings, vagy Shawn Mendes-től és Camila Cabello-tól a Senorita. Érdekes az idei jóslattal kapcsolatban, hogy a Black Lives Matter-tüntetések hatására újra előtérébe kerültek olyan régebbi vezetők is, mint Childish Gambinotól a This is America vagy Kendrick Lamartól az Alright. A 2020 Songs of Summer playlistet folyamatosan kiegészítgetik majd a nyár alatt előretörő számokkal is.

L. Ritók Nóra Berettyóújfalu kistérségében, tanoda vezetése során szerzett tapasztalatait osztja meg. A vele készült interjúban sajnos nem említ könyvtárat, ami - és a vele való korábbi KIT-es beszélgetés tapasztalata - arra enged következtetni hogy a könyvtárak még rendkívül sokat tehetnek a legrászorultabbak segítésében. Lehetőség a könyvtárak számára, hogy olyan embereket érhetnek el ilyen együttműködésekben, akik számára a legnagyobb hasznot tudják kínálni, sokkal nagyobbat, mint az anyagi és intellektuális szempontból tehetősebbek esetén. (MG)

Pénzcentrum: Mit tapasztaltál, hogyan élték meg a hátrányos helyzetű településeken élők a járványhelyzetet?
L. Ritók Nóra: Nehéz egy olyan társadalmi csoporttal megélni ezt az egészet, akiknek semmiféle tartalékuk nincs, és nagyon sok esetben nincs rálátásuk a világra, a történéseket nem tudják megfelelően értelmezni.
... A Facebook számukra a legfontosabb tájékozódási forrás, de a családok, akikkel kapcsolatban vagyunk, nehezen tudnak különbséget tenni az igaz és hamis állítások, a valós és az álhírek között.
P.: Ebben a kaotikus helyzetben hogyan lehetett megnyugtatni a családokat és mi jelentette számukra a legnagyobb segítséget?
LRN: Mivel fogalmuk sem volt, mit is jelent egy ilyen járvány és hogyan lehet ellene védekezni, az edukációra nagy hangsúlyt fektettünk. Nem csak a fertőtlenítésről van szó, hanem akár a kézmosás fontosságáról is, vagy arról, mit tegyenek, ha tömegközlekedésen utaznak, és utána hazaérnek. Maszkokat is kezdtünk varrni, és osztani. Végig szorosan együttműködtünk az állami ellátórendszerrel, vagyis önkormányzatokkal, családsegítőkkel, védőnőkkel, adtunk nekik is fertőtlenítőszereket, maszkokat. Nemcsak azért, mert nekik is szükségük volt védőeszközökre, hanem azért is, hogy őket is pozícióba hozzuk, hiszen hozzájuk is fordultak, és nekik nem volt miből segíteni. ...
A hátrányos helyzetű településen élők ugyanis nem rendelkeznek azzal a tudással, hogy az okostelefon funkcióit megfelelően használják. Minimális az, amit tudnak, és az sem abba az irányba visz, amit a digitális oktatás elvár...
A családok egy részénél nincs otthontanulási kultúra, és a lakhatási szegénységben képtelenség volt nyugodt tanulási környezetet biztosítani a gyereknek.
[Ugyanakkor volt, hogy...] A fiatal szülőknek javultak az alapkészségei, gyakorlatilag újratanultak olyan dolgokat, amik nekik is kimaradtak annak idején az iskolában. Az olvasási, számolási készségek határozottan megszilárdultak.

Ha lesz második hullám, mindent újra kell kezdenünk, ezeknek az embereknek ugyanúgy nem lesz tartaléka, ugyanúgy a segítségünkre fognak szorulni.

A koronavírus-járvány nyomában járó gazdasági válság Magyarországon is a prekariátus - a bizonytalan helyzetű munkavállalók - körében szedi a legtöbb áldozatát, ugyanakkor a proletariátus helyzetét is az egyre nagyobb létbizonytalanság jellemzi. A piaci logikával szemben itthon egyelőre nem látni érdemi ellenerőket.
A munka áruvá tételével az a baj, hogy ha teljesen a piac kényére-kedvére bízzuk, akkor az tönkre fogja tenni az embereket - lényegében ezt állítja Polányi Károly. S pontosan ezt látjuk most. Egy átlagos árunál - tegyük fel, egy bizonyos típusú mosópornál - nem olyan nagy tragédia, ha átmenetileg visszaesik iránta a kereslet. (...) Egész más azonban a helyzet, ha a gazdaságban a munka iránt csökken a kereslet - ez tiszta piaci viszonyok között szükségképpen emberi tragédiákhoz vezet.
A munka ára ugyanis az ember jövedelme, jövedelem nélkül nem tudja a létét piaci viszonyok között fenntartani, s az ember szenvedni fog.
Van arra is példa, hogy a koronavírus-járvány hívta elő a társadalmi ellenerőket a piaci logika ellenében. Az Egyesült Államokban kiterjesztették a munkanélküli segélyt azokra is, akik arra addig nem voltak jogosultak, és megemelték az összegét is - Magyarországon ez föl sem merült. Ugyanitt az állam ingyenesen ellátja a koronavírusos betegeket, Michael Sandel morálfilozófus pedig annak kapcsán arról ír, miért is ne lehetne ingyenes az egészségügyi ellátás a járvány után is. Magyarországon viszont szigorodnak idén július elsejétől a társadalombiztosítási szabályok, a biztosítatlanok csak akkor kaphatnak ellátást - kivéve sürgősségi esetben - ha azt kifizetik.
A semmibe lecsúszás veszélye fegyelmező erővé válik a munkáltató kezében: az állásukat megőrző proletárok sincsenek irigylésre méltó helyzetben. (...) Amikor a kormány munkaalapú társadalomról beszél, akkor tudni kell, hogy nem akármilyen munkáról beszél, hanem a piaci logikának végsőkig alárendelt, áruvá tett munkáról. (...) "Az ember munkaereje fölött rendelkezve a rendszer mellékesen rendelkezik az ehhez a címkéhez tartozó fizikai, pszichés és morális 'emberi' entitással is. A kulturális intézmények védőernyőjétől megfosztva az emberek belepusztulnának a társadalmi elhagyatottságba: meghalnának a heveny társadalmi felfordulás áldozataiként"- írja Polányi "A nagy átalakulás"-ban.

Közel félmilliárd forintból újul meg Békéscsabán a megyei könyvtár 35 éves épülete. Környezetét szintén rendbe teszik a Munkácsy-negyed kialakítását célzó beruházás keretében, a munkálatok jelenleg is zajlanak.
Rakonczás Szilvia, a megyei könyvtár igazgatója elmondta, megújul a bibliotéka környezete: korszerűsítik a parkolókat a Derkovits soron és a sorompóval lezárt területen egyaránt, valamint a járdát egészen a szlovák panzióig. A Csabagyöngye Kulturális Központ felől sétányt alakítanak ki, és jelentős, Békéscsabához köthető emberek előtt tisztelegve emlékköveket helyeznek el. Rendbe teszik a zöld felületeket, a Kiss Ernő utcai bejáratnál például fákat ültetnek. A régi épületrész akadálymentes bejárata nem felel meg a mai előírásoknak, így azt szintén átalakítják. Emellett megújul az intézmény udvara, ahova a térkövezést követően utcabútorokat helyeznek el, így a terület alkalmas lesz akár rendezvények tartására is.
Az igazgató hozzátette, a megyei könyvtárat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében közel félmilliárd forintból korszerűsítik. Lényegesnek nevezte, hogy az épület jellege a külső felújítást követően sem változik. A fűtési rendszert rendbe teszik, az üzemeltetési költségek lefaragásában szintén segítséget jelent majd a napelemes rendszer telepítése.

A járványügyi helyzet kialakulása több kihívással szembesítette az esztergomi Helischer József Városi Könyvtárat. Az önkormányzat segítségével megkezdődött a könyvek házhoz szállítása, de hamar észrevettük, hogy éppen az az olvasói réteg nem értesül erről, akit a legjobban szerettünk volna megcélozni - vagyis az idősek.
Készítettünk egy kiinduló listát a hatvan évnél idősebb, gyakori könyvtárhasználóinkról, akikről feltételeztük, hogy ha nyitva lennénk, bizonyára meglátogatnának. Az olvasószolgálatos kollégák felhívták az olvasókat, hogy megkérdezzék: hogy vannak, és szeretnének-e könyvet rendelni. Bár némelyik olvasó először gyanakodott, mert ügynöknek gondolta a könyvtárosokat, mindannyian örültek hívásunknak. "Kapásból" általában nem érkezett kérés, de a kezdeményezésnek hamar meglett a gyümölcse. Rövidesen egyre többen hívtak vissza minket konkrét igényekkel, és jól látszott, hogy igénylik a beszélgetést, az emberi szót az otthon ragadt idősek. Először sokan kételkedtek: "tényleg házhoz hozzák"?, majd örömmel adták szájról szájra is a jó hírt. Párhuzamosan meghirdettük a "Minden kívánságot teljesítünk!" kampányunkat, vagyis felajánlottuk, hogy minden vágyott olvasmányt beszerzünk.
Sok olvasónk nyitás után is hálát mondott ezért a szolgáltatásért. A kollégák véleménye szerint, az akció -hatásos volt, "túl hatásos"! Ez azt jelentette, hogy azon a héten, amikor még akadt időnk a hívások kezdeményezésére (utána fogtunk a padlófelújításba) rekordszámú kérés érkezett.
Mivel a szolgáltatás nagy népszerűségnek örvendett, az önkormányzattal egyeztetve a jövőben is fenntartjuk olvasóink részére ezt a lehetőséget.
Részletek: link

- "Hiányzik a könyvtáram!" (Barbara Mariners, Harbor Library)
- "A könyvtár az a hely, ahol nem pénzért mérik a tudást" (Bianca)
- "Köszönöm az e-könyvet, amivel meg tudom hálálni mamámnak az elalvás előtti meséket. Vak, és a járvány miatt nem jut hozzá a hangoskönyvekhez. Most telefonon olvasok neki történeteket." (Heather)
New York Közkönyvtára üzenőfalat készített, ahova bárki fel tudja írni, hogy mit jelent számára a könyvtár e nehéz időkben. Aki ellátogat ide - a felületet több helyen promózzák - inspirálódhat a korábbi üzenetküldők anyagaival.
A marketing másik oldala, hogy az elégedett emberek emailcímeit gyűjti ahhoz, hogy - egyetértés esetén - a könyvtár tevékenységével kapcsolatos tájékoztató anyagokat küldjön számukra. (MG)

A chicagói Illinois-i Egyetemen is igénybe vehető a chates referenszszolgáltatás a LibChat szoftver segítségével (erre a LibraryH3lpről álltak át). A chates referenszt könyvtárosok, nem könyvtáros végzettséggel rendelkező szakemberek, valamint hallgatói segítő munkatársak biztosítják a campus öt könyvtárában, amelyből négy orvostudományi szakkönyvtár. A könyvtárosok saját munkahelyükről állnak "chat-készenlétben" 11 és 17 óra között, továbbá az általános tájékoztatópultban dolgozó kolléga egy segítő munkatárs támogatásával várja (chaten is) a referensz kérdéseket. A bejövő chates kérdésekre hangos értesítés hívja fel a tájékoztatók figyelmét, akik szükség esetén átirányíthatják a használót az adott témában jártasabb szakértőhöz. (A kérdések továbbítását a LibChat egy automatizált e-maillé való konvertálással könnyíti meg, de a "labda passzolása" többféle csatornán is megvalósulhat.) A szakvégzettséggel nem rendelkező hallgatói segítő munkatársak kezelik a legtöbb chatkérdést: ők 9 és 19 óra között, sőt szórványosan ezen időpontokon felül is szolgálatban vannak. A hallgatói segítőket útbaigazító és lelőhely-információkra vonatkozó kérdések megválaszolására készítik fel; a mélyebb szaktudást igénylő referensz kérdéseket (szintén többféle lehetséges módon) átirányítják a könyvtárosokhoz és a téma szakértőihez.
A kutatás során a diskurzuselemzés módszereit alkalmazva azt is felmérték, milyen verbális magatartás övezi a referensz kérdések továbbirányítását: bocsánatkérés, semleges hangnem, vagy éppen a pozitívumok hangsúlyozása. (Mindegyik esetben kijelentő vagy feltételes formában is felajánlhatták a használónak a szakterületi felelős segítségét.) Az eredmények azt mutatják, hogy
- mind a könyvtárosok, mind az egyéb végzettségű munkatársak, mind a hallgatói segítők elsősorban semleges hangvételben továbbították a kérdéseket
- a könyvtárosokra jellemzőbb volt a szolgáltatás előnyeinek kidomborítása a sajnálkozással szemben (33%, illetve 13%)
- míg a hallgatói segítők kevesebb része fogalmazta meg az előnyöket (21%), és hajlamosabbak voltak bocsánatkérések közepette továbbirányítani a kérdéseket (18%).
- a magabiztos tónusú továbbirányítás nagyobb arányban (55%-ban) váltotta ki a használók elégedettségét, mint a sajnálkozó, bocsánatkérő hozzáállás (erre a használóknak csak 45%-a reagált pozitívan).
A chates referensz teret ad a kutatásmódszertan oktatásának is. (Továbbirányítási stratégiák a chates tájékoztató szolgáltatásban: a felek összekapcsolása vagy a labda passzolása?, ref.: Bódog A.)

Eredménytelennek nyilvánította a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár intézményvezetői állására kiírt pályázatot Szentendre város polgármestere, ezért újra kiírták:
link
Elsőre egyetlen pályázat érkezett, a jelenlegi igazgatótól, aki erősen politikai indokot sejtetett a TV Szentendre interjújában (link amiatt, hogy az önkormányzati választáson vesztett Fidesz utáni új polgármestertől nem kapott bizalmat.
A 2019-es önkormányzati választáson Werner Ákos a Fidesz képviselőjelöltjét (ex-HBPMK könyvtárost) támogatta annak nyilvános kiadványán, feltüntetve intézményvezetői pozícióját.

A marketing területei - ahogyan korábban már volt szó róla: link
- termék / vevői érték
- ár / vevői ráfordítás
- értékesítési csatorna / vevői kényelem
- értékesítésösztönzés / kommunikáció.
Ezt hívják 4P-nek, ill. 4 C-nek (angol rövidítésekkel). A reklám a 4P egyik eszköze. A reklám tehát a marketing - kétségen kívül látványos - része. A reklám leginkább az érzelmekre igyekszik hatni. Gyakran fogalmaz nem egzakt módon, homályosan, pl. "csúcs ez az érzés", a "legnevesebb tenyésztők is ezt ajánlják", így ezek ellenőrzése nem reális. A könyvtáraknak a reklám ritkán ajánlott. A könyvtárak ugyanis nem azért vannak, hogy menő helynek gondolják, hanem hogy használják őket. Máshogyan fogalmazva: nem a népszerűségre, hanem a hasznosságra érdemes törniük. (MG)

Chat-referensz a könyvtárban. Nem csak gyorstájékoztatás, hanem mélyebb, szakértői is. Ilyenre mutattunk példát a koronavírus árnyékéban az OPKM-től (link
Érdekes lehet átgondolni: vajon miért nem válik be
ma a hazai könyvtárakban ez a mindkét felet kímélő minta... Szerinted? (MG)
- Amit a bőrgyógyász vagy a pszichiáter megtehet, arra miért ne lenne képes a mosógépszerelő is? Az évek óta terjedő és immár Magyarországon sem ismeretlen telemedicina mintájára az Egyesült Államokban fellendült a távjavítás. Igaz, ennek is van némi orvosi vonatkozása: a koronavírus-járvány idején a mesteremberek, főképp az idősödő szakik, nem szívesen mentek idegen helyre, és viszont: a lakók nem engedtek be látogatókat a házukba. Az akár okostelefonon is megoldható videókonferenciázás hozta el a megoldást. A szakember távolból szemléli meg a tüneteket, és vagy nyomban tanácsot ad a házi gyógyításhoz, vagy közvetít olyan szerelőt, aki orvosolja a bajt.
A távjavítás szolgáltatói elsősorban olyan cégek, leginkább biztosítótársaságok, gondnokolást vagy szerelést végző vállalkozók (a lap példája a Hippo Insurance és a HomeServe), amelyeknek úgyis van valami közük a lakásban elromló dolgokhoz. Ez magyarázza az ingyenességet is. A cég spórol, ha nem kell szerelőt küldenie, mégis erősíti az ügyfél bizalmát, ha segít neki a kisebb műtétek elvégzésében. Amit ingyen megoldanak, arra is kell ugyan időt fordítani, de kevesebbet, mint egy kiszállás esetén. Ami pedig így nem oldható meg, ahhoz a kuncsaftnak nem lesz képe más szerelőt hívni, tehát nem vész el a fizetős megbízás sem. Ilyenkor persze az is előny, hogy nem kellett külön házhoz menni a felméréshez. A HomeServe szerint 15-20 percnyi távtanácsadás gyakran elég ahhoz, hogy az ügyfél maga hárítsa el az üzemzavart.

A CoreDar cég két mérnöke különleges felhasználási módot talált ki a leginkább az önvezető autókban használatos, a környezetet lézeres technológiával letapogató lidar szenzorokhoz. Aprócska eszközükkel könnyen érintésmentesen vezérelhetővé tehetők még az érintőképernyők is. A zsebben is elférő Glamos, autós társaihoz hasonlóan, képes felmérni egy-egy objektum távolságát - esetében a felhasználóét, akit ponthalmazként képez le. Ehhez nem hagyományos kamerát használ, hanem egy forgó tükörmodult, amellyel 180 fokban egy közel egy méter sugarú körben pásztázza a környezetét. A modul másodpercenként negyvenszer rögzíti a felhasználó testének pontos helyzetét. A Glamos a megannyi pontból álló adatsor változásaiból következtet az ember mozdulataira. Ilyen módon azonosítja a levegőben végzett mozgásokat, például a kézjeleket, így aztán nem kell megérinteni a kijelzőt ahhoz, hogy a rendszer értsen a mozdulatokból, legyen szó telefon, laptop vagy éppen televízió képernyőjéről. A számítógépeken úgy fogja érezni a felhasználó, hogy a keze az egér kurzorának kiterjesztése - ígérik az alkotók. Az egyelőre csupán prototípusként létező Glamos fejlesztésének folytatását a koronavírus-járvány okozta megváltozott érintkezési szokások miatt is fontosnak tartják. A vállalkozás reményei szerint a szenzor a fotocellás ajtók után egy újabb lépés lenne a biztonságosabb, minél kevesebb felületi érintkezéssel működő épületek, irodaházak felé.

A járványhelyzet idején sokan ismerkedtek meg a Zoom nevű online platformmal. Egészen az általános iskolától az üzleti megbeszélésekig használták. Sokan még közösségi eseményeket is szerveztek, akár heti családi találkozókat, szülinapokat, eljegyzési bulikat.
A szervezési költség alacsony, nem kell kitakarítani, és még a buli után is lehet maradni. Több embert is meg lehet hívni és nem kell utazni sem. Viszont csak 40 percig ingyenes a használata, utána vagy újra kell csatlakozni, vagy havi 15 dollárért akár 24 órás eseményeket is lehet tartani.
Meg kell adni a dátumot, majd a létrejövő esemény linkjét kiküldeni a meghívottaknak. Érdemes mindenkinek előre elmagyarázni a használatát, főleg a kevésbé technológia-barátoknak. A Zoomban sokféle szűrő, háttér, emoji beállítható; érdemes ezekkel kísérletezni. Az SLJ ehhez gyűjtött tippeket:

Party ötletek minden korosztálynak:
- Hívj meg mindenkit dekorálni. Készítsetek témához illő hátteret közösen, pl. lufikkal.
- Szervezz tematikus eseményt, pl. teaparty, pizsamabuli, 1960-70-es évek bulija.
- Hirdess táncolós bulit. Válogass hozzá össze előre egy Spotify lejátszási listát.
- Tarts "scavenger hunt" eseményt: a szervező mond egy tárgyat, amit mindenkinek meg kell keresni a lakásban. Szűk időkeret, pl. 30 másodperc áll rendelkezésre. Ez a tárgy lehet akár fehér zokni, LEGO vagy kávésbögre.
- Nézzetek közösen filmet. A Chrome kiegészítőjével a böngészőn keresztül Netflix party is tartható. A chat funkcióval beszélgetni is lehet közben.
- Mondjatok köszöntőt. Előre megszervezhető, hogy mindenki toastot mondjon az ünnepeltnek. Megoszthatják a legjobb emlékeiket is.
- Tarts virtuális túrát. Sok múzeum, állatkert, botanikus kert kínál vezetett virtuális túrát. Ezeket közösen is meg lehet nézni megosztott képernyővel.

Party ötletek gyerekbulik szervezésére:
- Keress profit a szórakoztatáshoz. Sok bűvész, bohóc, zenész virtuálisan is vállal fellépést.
- Szervezz művészeti bulit. Levetíthetsz YouTube-ról Zoomon egy rajzolós videót, amit a gyerekeknek követni kell. Gyerekkönyv illusztrátorok tettek fel ilyen oktató videókat, pl. Mo Willems, Grace Lin, és Jarrett J. Krosoczka. A végén mindenki megmutatja a saját művét.
- Tarts LEGO témájú bulit. Az elején megadható a tematika, pl. űrhajó. Adott idő alatt kell elkészíteni. A végén mindenki megmutatja a sajátját.

Virtuális játékok:
- Vetélkedő Kahoot kvízzel. Különböző témákban találhatók előre feltöltött kérdések, de saját kérdéseket is fel lehet tölteni. A szervező kiosztja a Kahoot játékhoz tartozó pin-kódot, a résztvevők becsatlakoznak a kvízjátékba a saját eszközükön.
- Jackbox játékok. Főleg a járvány alatt terjedt el. Ezért viszont a szervező játékosnak fizetni kell. Egyik népszerű játéka a Quiplash. (ref.: Habók Lilla)

Egyszerűbb és átláthatóbb kezelőfelületet, valamint új ikont is hozott a Fotókba a Google.
Néhány napja indították útjára a Google Fotók app legújabb frissítését, amely több hullámban, de idővel mindenkihez eljut. A Google szerint egyre több ember nézegeti az emlékeit a Fotókon belül megjelenő szalagon, ezért ez a rész továbbra is hangsúlyos marad.
Ezen felül az egyszerűbb és átláthatóbb kezelőfelületre, valamint az új ikonra koncentráltak. Ezek mindegyike összhangban van a Google jelenlegi dizájnnyelvével. A fő fülekből már csak három marad meg, a fotók, a keresés és a könyvtár.

A Facebookhoz hasonló megoldást tesztel a Twitter is. Ahogy a Buksza - a Napi.hu szerkesztőségi blogja - is beszámolt róla, a cég arra szeretné ösztönözni a felhasználókat, hogy megosztás előtt olvassák el az adott tartalmat. Az új szolgáltatás rákérdezne, hogy a megosztani kívánt linket olvasta-e a felhasználó, amikor azt látja, az illető a linkre történő kattintás nélkül osztaná azt meg. A Twitter még Donald Trump amerikai elnök üzeneteinél is felhívta a figyelmet, hogy azok pontosan hol és milyen valótlan információt állítanak.
A Consumer Reports szakértői szerint bár ez a lépés a jó irányba mutat, a Facebooknak többet kell tennie: ugyan vannak szabályok, amik tiltják a gyűlöletbeszédet vagy éppen a manipulált videókat, de a Facebook, a Twitter vagy a Google egyszerűen nem fordít elég erőforrást arra, hogy ezeket a szabályokat be is tartassa.

A Facebook hírkezelési gyakorlatát többen kritizálták az elmúlt időszakban, de a napokban szintlépés történt. A hamis vagy megtévesztő hírek ellen egyre több vállalat is felveszi a harcot. Több hirdető - köztük olyan mamutcégek, mint a mindennapos termékeket gyártó Unilever - is üzent a Facebooknak, hogy határozatlan időre leállítják a Facebookon és az Instagramon futó hirdetési kampányaikat, amíg Mark Zuckerberg vállalata kivételezik Donald Trumppal, és olyan bejegyzéseit hagyja az oldalon, amilyenekért mással már rég elbántak volna. A hirdetők lépése azért lényeges, mert a Facebook közvetve belőlük "él". Legalábbis nagyon fontos bevételi forrást jelentenek a hasonló vállalatoktól érkező pénzek.
Az Egyesült Államok legismertebb, antiszemitizmus és rasszizmus ellen küzdő szervezete, az Anti-Defamation League (ADL) nemrég bojkottot hirdetett a Facebook ellen, mert szerintük a cég nem lép fel elég határozottan Donald Trump gyűlöletkeltő bejegyzései, valamint az álinformációk terjedése ellen. Az ADL arra buzdítja a cégeket, hogy ne hirdessenek se a közösségi oldalon, se pedig az Instagramon.

A Tesla elektromos autók és a SpaceX űrkutatási vállalat révén méltán világhírű Elon Musk egy kevésbé ismert projektjében olyan mesterséges neurális hálózatokat fejleszt, amelyek sok milliárd beprogramozott mondat elemzésével maguk is képessé váltak értelmes szövegek megalkotására. A mesterséges értelem már túljutott azon, hogy csak az egymást követő szavak közötti kapcsolatot vizsgálja: a GPT-3 nevű szövegalkotó rendszer egyszerre elemzi az egy mondaton belül lévő összes szót. A kutatók szerint a GPT-3 kiváló eredményeket ért el a szövegfordítások terén, és képes arra, hogy olyan 200-500 szavas, egyszerűbb cikkeket írjon, amelyekről nem lehet könnyen megállapítani, hogy azt nem hús-vér szerzők írták. Közben Musk is tanul, s belátta, hogy veszélyes fegyvert alkotott: a GPT-3 rossz kezekbe kerülve villámsebesen gyártaná az álhíreket, illetve írná a lusta szerzők helyett a különféle egyetemi esszéket. Éppen ezért egyelőre nem tudni, hogy mikor kerül a piacra, s milyen feltételekkel lesz használható.
Arról, hogy mire használható a GPT-3 és mire nem, itt link találtok részleteket.

A nemzetközi könyvtártudományban és a társadalomtudományokban az utóbbi időben fokozott figyelem irányul az arab könyvtárak gyűjteményeire. Az új arab központi katalógus, az ARUC, meglehetősen nyugtalanító képet fest az Arab-félsziget könyvtári állományának tematikus megoszlásáról. Míg 7082 cím szól a cionizmusról és 249 Adolf Hitlerről, csupán 9858 dokumentum tartozik a társadalomtudományok körébe. Létezik a könyvtáraknak egy nemzetközinek tekinthető köre, ellenben a katalógusok állapota összességében kiábrándító. Ha az arab világ a demokrácia és a piacgazdaság felé kíván fordulni, jelentős mértékben fejleszteniük kell az arab könyvtárak katalógusait. (Az arab könyvtárak bekapcsolása a nemzetközi könyvtári hálózatba: tendenciák, kilátások és ellentmondások; Autoref.)

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint jogsértő, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elvárásaihoz képest is szükségtelenül részletes a magyar kormány koronavírusban elhunytak adatainak közlése. Sem a környező országok, sem pedig a nemzetközi szervezet globális adatokat összesítő tájékoztató oldalán nem találunk a magyar gyakorlathoz hasonlót, ezért is furcsa, hogy mind a TASZ figyelmeztetése, mind pedig a nemzetközi minták hiánya ellenére sem szüntették be.
Az alábbiakban bemutatjuk, miért is problémás a jelenlegi közlésmód, és javaslatot is teszünk, illetve ezt néhány tájékoztató grafikával illusztráljuk, amelyeket a környező országok tájékoztató oldalai, a TASZ javaslatai és a WHO sztenderdjei alapján készítettünk.
Bár Magyarországon véget ért a veszélyhelyzet, és az operatív törzs is beszüntette napi sajtótájékoztatóit, a járvány világszerte továbbra is tombol. Hazánkban június 19-én, két hónap után először nem volt újabb halálos áldozata a koronavírusnak, de a WHO és a járványügyi szakértők szerint is számíthatunk egy második hullámra ősszel vagy a jövő év elején.
A magyar kormány koronavírussal kapcsolatos kommunikációja több súlyos kérdést vet fel. Például az a mai napig nem tiszta, miért nem közlik a döntések mögött álló kutatásokat, modelleket, amelyek alapján a lakosság képet kaphatna a járványhelyzet jellemzőiről és az amiatt bevezetett intézkedések indokairól.

- Mikor a nácik elvitték a kommunistákat,
csendben maradtam,
hisz nem voltam kommunista.
- Amikor a szakszervezeti tagokat vitték el,
csendben maradtam,
hisz nem voltam szakszervezeti tag.
- Amikor a szocialistákat bezárták,
csendben maradtam,
hisz nem voltam szocialista.
- Amikor a zsidókat bezárták,
csendben maradtam,
hisz nem voltam zsidó.
- Amikorra engem vittek el,
nem maradt senki,
aki tiltakozhatott volna.
... írta Martin Niemöller evangélikus lelkész. A (köz)könyvtár célcsoportja a társadalom egésze, függetlenül az egyes rétegek, ágak, csoportok jellemzőitől. Az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom heti hírlevele, a közösségi oldalak anyagaiból válogatva, összefoglalja az elmúlt hét szolidaritásra okot adó eseményeit.
A heti hírlevél itt megrendelhető: link

Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA) elsőként engedélyezett videojáték-terápiát egy betegségre: az egyelőre csak iOS-eszközökön elérhető EndeavorRx nevű játékot mostantól olyan 8 és 12 év közötti gyerekeknek írhatják fel szakorvosok, akik figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarban (ADHD) szenvednek, és számítógépes tesztelés után figyelemzavart állapítanak meg náluk.
A bostoni Akili Interactive által fejlesztett mobilapp nemcsak az első videojáték, amely egy orvosi problémára felírható, hanem egyben az első digitális terápiás megoldás is, amelyet az ADHD-val kapcsolatos tünetek kezelésére javasoltak. Az FDA szerint a játékot egy szélesebb terápiás programon belül kell alkalmazni, másféle terápiás módszerek, vagy akár gyógyszerek mellett.
Az EndeavorRx-ben a játékosoknak különböző izgalmas tájakon (lávafolyó, jeges téli környezet) kell áthaladniuk, ahol feladatok elvégzéséért kapnak csillagokat és pontokat. Az Akili szerint a pályák egy olyan algoritmus szerint lettek összeállítva, hogy a feladatok elvégzése aktivizálja és erősítse az agy bizonyos neurális hálóit.