Ha a szakmai pénzcsapok járadékvadászat elvei szerint működnek... (Járadékvadászt - rent seeking -: tevékenység, mely nem vállalkozással, kockázatvállalással, innovációval, teljesítménnyel akar addig nem létező, új értéket létrehozni, versenyképességet növelni, hanem politikai segítséggel, törvények erejével a meglévő köz- és magánvagyont akar újraosztani, úgy, hogy abból "munka", teljesítmény, verseny és főleg kockázat nélkül javakhoz jussanak, vagy versenyelőnyt szerezzenek.) Tünetek pl.:
- az általam kitalált projektekre pályázhatsz, a másikéról beszélni sem lehet
- a tényleges minőségre utaló elismeréseket nem, vagy rosszul mérhető paraméterektől tesszük függővé
- elzárkózunk a teljesítménymérés objektív lehetőségeitől
- az elismeréseket a lojalitás mértékétől tesszük függővé stb.
Ilyen esetben csak az válhat a teljesítményelit tagjává, akinek megvan a belső, intellektuális és teljesítmény-tőkéje, hogy ettől a rendszertől függetlenítse magát. (MG)
... Közben a hazai vagyon két-három évtizedenként megismétlődő újrafelosztása és a mindenkori csókosok menetrend szerinti feltőkésítése azt is jelenti, hogy politikai hatalommal lényegesen nagyobb pénzhez lehet jutni, mint alkotó, értékteremtő munkával. Ennek következtében pedig nem is alakulhat ki valódi kontroll a hatalmon lévőkön. Ez a nyugati modell szöges ellentéte.
Az (...) érintett gazdaságok nem képesek a fejletté váláshoz elengedhetetlen hatékonysági szinten működni. Ezt a szintet ugyanis csak akkor lehetne elérni, ha a legfontosabb befektetési és működtetési döntéseket olyan emberek hoznák, továbbá a szabályozási kérdésekben olyan emberekre hallgatnának, akik világszinten értékelhető tudással rendelkeznek az adott témában. Ehhez viszont az adott országban megkerülhetetlen kellene, hogy legyen a valódi értékteremtő tevékenységet végző réteg. Ezzel szemben rendszerint a másokon élősködők, az ún. járadékvadászok vannak ebben a helyzetben. Mivel őket semmi nem kényszeríti a nemzetközi szinten is értékelhető színvonalra, természetes módon rekednek meg az országuk fejlettségi szintjének megfelelő féltudású állapotban. Ők viszont ha akarnak sem tudnak fejlett gazdaságot építeni. Így a felzárkózás elakad, majd visszájára fordul. ...

- Nem vezethetted volna úgy a Nemzeti Színházat, hogy egy kicsit azért hajolj ide és oda is, ne nyalj segget, de azért hozz kompromisszumokat?
Alföldi Róbert: Biztos, hogy lehet így csinálni, de én nem ilyen típusú ember vagyok. A kompromisszumokra a legjobb példám a János vitéz, ami azért került bele a műsorba, mert sok nehéz, potenciálisan balhés előadást csináltunk abban az évadban, úgyhogy akartunk valamit, amivel nincs semmi probléma, ami elég magyar, amit mindenki ismer - és abból lett a legnagyobb botrány. Ott én ezt totálisan feladtam.
- Ha néha mégis smúzoltál volna itt-ott a megfelelő emberekkel, most senki nem utálna és minden állami színház tárt kapukkal várna?
AR: Lehet, hogy senki nem utálna, de én utálnám magamat. Én nagyon szeretek jól aludni. Így is hoz mindenki olyan kompromisszumokat, amiktől egy kicsit rosszabbak az éjszakái, de a nagy döntéseket próbálom úgy meghozni, hogy jól aludjak.

A Szakkönyvtári Seregszemle egyik legnagyobb visszhangot kiváltó előadása - Kecskeméti Gergely (csoportvezető, SZTE Klebelsberg Kunó Könyvtára) és Rózsa Dávid (főigazgató-helyettes, KSH Könyvtár): "Így mérünk mi. Színek és fonákok a magyar könyvtár-statisztikai adatszolgáltatásban". Feketén-fehéren kiderült, hogy a hagyományos még a digitális korszak megjelenése és az új közösségi funkciók előtérbe kerülése előtt megalkotott statisztikai kérdőív lényegében alkalmatlan a könyvtárak sokszínű feladatainak statisztikai jellemzésére. Nem mérhetők:
- a távhasználat, a digitális hardver és szoftverszolgáltatások (pl. wi-fi használat mennyiségi és minőségi paraméterei, digitális állományhasználat) paraméterei
- a könyvtárak közösségi térré válásával, feladatainak sokszínű kibővülésével járó tevékenységek
- egyes elavult kötelező elemeket (például fax szám) ki kell vezetni a kérdőívből.
Az előadók szerint igen nehéz az eltérő igények, működési jellemzők folytán kompromisszumos kérdőívet összeállítani mely minden könyvtártípus igényeinek megfelel. Javaslatuk: készüljön önként kitölthető kísérleti változat a hivatalos mellett, s ezt fokozatosan lehetne alakítani a végleges új hivatalos verzió eléréséig. [Bár ez a javaslat az önbevallás anomáliákra nem gyógyír - KIT]
Reagálások: Fazokas Eszter (Könyvtártudományi Szakkönyvtár): a minisztériumtól a Könyvtári Intézet fogja átvenni a statisztikai tevékenység irányítását a teljes közgyűjteményi szférát tekintve. Ez új lehetőséget teremt a változtatásokra, ám figyelemmel kell lenni a korábbi adatsorokkal történő összehasonlíthatóság fenntartására is. Ramháb Mária (IKSZ): talán NKA-forrásokat is lehet találni arra, hogy megalapozzák a könyvtárak közös tevékenységét e területen, s felajánlotta az IKSZ segítségét a párbeszéd kereteinek megalkotására.

A Szakkönyvtári Seregszemlén Lencsés Ákos (MTA KIK) az EISZ nemzeti program szerepét ecsetelte a könyvtárak külföldi irodalommal való ellátásában. Ez kapcsolatokat épít a könyvtárak között, így azok eredményesebben össze tudnak fogni egy-egy újabb adatbázis előfizetésére. Együtt nagyobb az érdekérvényesítő erő, s egyszerűbb az adminisztráció is. Ez utóbbi tevékenységet számos kihívás övezi.
- A különféle intézményi átalakulások miatt az EISZ-nek igen nehéz számon tartani, hogy mely adatbáziscsomagra milyen tartalomra pontosan kik fizetnek elő, a naprakész nyilvántartás fejlesztése további erőfeszítéseket igényel.
- Az egyes intézmények szintjén nagy problémát jelent, hogy míg nagyobb intézmények megengedhetik maguknak a megfelelő munkaerő biztosítását erre a területre, kisebb szakkönyvtárak esetében már koránt sincs így. A digitális források használata egyre inkább nő s stratégiai jelentősége van annak, hogy az egyes könyvtárak a felhasználóik számára mindig a legmegfelelőbb kínálatot tudják nyújtani, nyomon kövessék az adatbáziscsomagokban történő változásokat, újraértékelve esetenként a portfoliójukat is ennek kapcsán. Azt viszont fontos tudatosítani, hogy a csomagban történő értékesítés jellegéből adódóan mindig lesznek úgymond felesleges címek a kínálatban, ezek számát nem lehet a nullára lecsökkenteni. Az EISZ azonban jelentős segítséget tud, ami az igények megfogalmazásában, anyagilag hozzá tud járulni az intézményi önrész befizetése mellett a hozzáférés biztosításához, s segítséget nyújt az adatbázis szolgáltatókkal együtt a használati statisztikák nyomon követéséhez, értelmezéséhez is.

Írásbeli figyelmeztetésben részesítették az '56-os Intézet négy munkatársát, Rainer M. Jánost, Sárközy Rékát, Eörsi Lászlót és Ungváry Krisztián történészeket, amiért tavaly nyilatkoztak az '56-os emlékév plakátügyével kapcsolatban.
Az '56-os Intézet 2012 óta az Országos Széchenyi Könyvtár osztályaként működik, és a könyvtár főigazgatója, Tüske László rótta meg a kollégákat még november közepén, akik közül volt, aki panasszal élt a figyelmeztetés ellen. A figyelmeztetést szó szerint az OSZK nyilatkozati rendjének megsértése miatt kapták, mert a történészek nem irányították automatikusan a sajtómegkereséseket a sajtóosztályra. Az érintettek nem akartak nyilatkozni és információkat megosztani az ügyben, mert fontosabbnak gondolják az intézet jövőjének biztonságát, viszont a történész szakmában már sokan ismerik a történetet.
Akivel beszéltünk a szakmából, mind tényként beszélt arról, hogy Schmidt be akarta kebelezni, de minimum el akarta mozdítani helyéről az intézetet. Többen a sikertelen kísérlet egy folyományának látják a figyelmeztetéseket.
"(...) simán lehet, hogy Tüske valójában ezzel próbálta meg elejét venni annak, hogy elfajuljon az ügy, és igazából védeni akarta a történészeket" - értelmezte az esetet egy forrás, aki az OSZK-ban dolgozik. Tudunk olyan külső munkatársról, aki az eset miatt megszüntette az együttműködést a könyvtárral.

Hatékony-e (ráfordítás / eredmény) az Internet Fiesta? - kérdeztük ismét olvasóinkat. A nem reprezentatív kapott válaszok megoszlása 2017-ben:
15 - Az internetet a népek nem a könyvtárból tanulják
16 - Igen, a használók kedvelik, a könyvtárak neve jól forog általa
11 - Nem a hatékonyság számít, csak a pénz eltapsolása
18 - Nem oszt, nem szoroz.
- Ugyanezt a kérdést 2012 és 2015 között szintén feltettük, tavaly viszont kimaradt. Az évek során kapott adatok diagramra vetítve itt láthatók: link
Eszerint úgy tűnik, hogy a jelenlegi gyakorlat a válaszadók szerint egyre kevésbé hatékony, azaz nagy ráfordítással egyre kisebb az eredmény. Ez az Internet Fiestát link szervező Informatikai és Könyvtári Szövetséget a projekt alapos újragondolására késztetheti, vagy akár más, hatékonyabbnak ígérkező programra cserélheti. A kitaposott út folytatása ugyanis egyre gyengébb eredményt hoz. (MG)

Látványkönyvtár - talán ez a legjobb szó arra az építészeti és könyvtári különlegességre, melyet Madrid központi részén, de nem a turisták által látogatott sávban találunk. Egy romként is látványos történelmi emlék kapott úgy modern funkciót, hogy megőrizte karakterét. A modern építészeti eszközök anélkül teszik használhatóvá a tereket, hogy azok megjelenését megváltoztatnák (Madridban ilyen még pl. az Egyiptomból oda vitt Debod templom). A régiben járunk, mégis élvezzük új lehetőségeket.
Szerencsésen egy távoktatási egyetem "tanulószobáját" alakították ki az épületben. Mi, sok funkciós, "közművelődési" könyvtárak persze nem tudnánk mit kezdeni ezzel az egyetlen olvasóteremmel bíró és vélhetően főként a helyben használatra felkészített ékszerdobozzal, de gyönyörűség benne szétnézni. Nem véletlen tehát, hogy az ott felkészülőkön kívül csak turista látogatói vannak a könyvtárnak. Az utóbbiak persze csak kis létszámban és a nyitás utáni első (9-10-ig), valamint a zárás előtti utolsó órában (21-22-ig) zarándokolhatnak ide. (fotó: és szöveg: Czupi Gyula)
Fotók a szerzőtől és a link oldalról: link Az első fotó az utcáról benézve készült.

OH, USA államban több, mint 630-000 gyermek él olyan háztartásban, amely anyagi nehézségekkel küszködik. Kimutatások szerit 4-ből egy gyermek nem tudja, hogy mikor és mit fog enni legközelebb. Ezért a Gyermekéhezés Ellen Küzdő Alapítvány kiterjeszti programját öt könyvtárra, Cincinnati város környékén. Itt is lehetősége lesz a gyermekeknek arra, hogy meleg ételhez jussanak az iskola befejezése után.
Alapvető élelmiszerek és kedvencek is (tej, perec, sajt, joghurt) szerepelnek a listán, melyet az alapítvány biztosít. (ref.: Nagy Marianna)

Közgyűjteményekben pusztató ősrovar kártéteményeit azonosították Hollandiában, majd Németországban és Ausztriában is. Lehet, hogy Magyarországon itt az utolsó óra a baj elhárítására?
Érdi Mariannétől (osztályvezető, Restauráló és Kötészeti Osztály, Országos Széchényi Könyvtár) a KIT megtudta:
"A cikkben említett rovar a száraz meleget kedveli, ami valószínűleg a könyvtárak többségére jellemző, így aggodalomra adhat okot. A legtöbb rovar lassan fejlődik 15-20 C fok között, 10 C fok alatt nem tenyészik, de elpusztításukhoz sokkal alacsonyabb hőmérséklet szükséges. A rendszeres portalanítás, az állomány állapotának figyelemmel kísérése, a raktárak klimatikus viszonyainak állományvédelmileg megfelelő szinten tartása védelmet jelenthet egy rovarfertőzéssel szemben."
"Általában minden közintézményben a restaurátorok egyben az állományvédelmi szakemberek. A Néprajzi Múzeum fogta össze a Múzeumi Állományvédelmi programot, sok kiadványuk is született, ezek a Múzeumi állományvédelmi füzetek. 2007-ben jelent meg Vásárhelyi Tamás: Múzeumi gyűjtemények és kiállítások állati kártevői és az ellenük való védekezés című munkája. Ebből lehet tájékozódni.
A cikkben említett új fajról még eddig nem tudtam, és nem is hallottam magyarországi előfordulásáról könyvtárban. Ha észlelnénk egy ilyen jellegű friss kártételt, inváziót, biztos rovartani ismeretekkel rendelkező szakemberhez fordulnánk a veszély elhárítására."

Megjelent a Scholastic hatodik Kids and Family Reading jelentése link amely 0-17 éves olvasók és családjaik szokásait mutatja be. Egyik legfontosabb adat a könyvek számának változása.
- Átlagosan 104 gyerekkönyv van egy háztartásban, de nagy szórás mutatkozik az anyagi háttér szerint.
- A több mint 100 ezer dolláros jövedelemmel rendelkező családoknál 127 könyv van otthont, addig a kevesebb mint 35 ezer dolláros bevételű családoknál mindössze 69 az átlag.
- Az átlagos hispán családokban 91 könyve van a gyerekeknek, az afrikai-amerikai családoknak 67 darab.
Ez jó lehetőséget teremt a könyvtárosoknak az olvasószám növelésére:
1. Egy volt új-mexikói könyvtáros szerint például a könyvtáraknak több képregényt, képregény-albumot és a mangát kellene beszereznie a tinédzserek elérése miatt.
2. A Fairfax Megyei Könyvtár 2005 óta vallja, hogy a könyvtárosoknak és az önkénteseknek oda kell menni, ahol a gyerekek vannak. Tavaly 25 ezer könyvet szállítottak 2200 iskola előtt álló gyereknek például családsegítő központokon keresztül.
3. A könyvtárban szőlő-gyerek olvasóköröket, tudományos témákhoz kapcsolódó LEGO-programokat és nyári kalandjátékkal összekötött olvasótáborokat szerveznek a gyerekeknek.
Másik fontos adat az olvasási jelentés szerint, hogy a 6-8 évesek szülei közül csak 38 százalék olvas fel hangosan a gyerekének, a 9-11 éveseknek pedig 17 százalék mesél történeteket. Eközben a 6-11 évesek 72 százaléka említette, hogy szereti, ha felolvasnak neki. Érdemes tehát felolvasással reklámozni a gyerekeknek a könyveket, főleg a humoros fejezetekkel. (ref.: Habók Lilla)

A blogokat nagyrészt megette a Facebook, nem annyira menők már, mint tíz éve voltak. Az viszont teljesen esetleges, hogy a Facebookra kirakott tartalmakat a lájkolók milyen százaléka látja. A nagy médiacégek minden platformon próbálkoznak, bármennyire mókás is egy nagy oknyomozó cikk tíz másodperces Snapchat verziója. Ebbe a helyzetbe érkezett vissza a kilencvenes évek remek technológiája, a hírlevél.
Email for people with something to say - száznál is többször hallottam a Tinyletter hírlevélküldő rendszer szlogenjét, a 99 Percent Invisible link urbanisztikai podcast támogatója volt sokáig. Komolyan viszont addig nem vettem, amíg rá nem bukkantam a hírlevelek internetjére.
A hírlevélre nem úgy kell gondolni, mint a webboltok heti termékajánlójára, akciós újságjára. Folyamatban lévő kutatási, tanulási folyamatok dokumentálására, trendkövetésre is használt szöveges tartalom. Az igazán jó darabok úgy működnek, ahogy egy professzionális, szakmai blog tette. Az E-180 link , ami a mindennapokban valami furcsa, oktatási hálózatépítős szolgáltatást fejleszt, kéthetente a kollaboratív tanulásról, a tanuláshoz kapcsolódó akadémiai kutatások eredményeiről és ismeretterjesztő anyagokról küld ki hírlevelet. És hogy mire jó ez? Például a következő témába vágó beszélgetésen már tudni fogjuk, hogy a jobb agyfélteke, bal agyfélteke elméletnél van már jobb.
Már toplisták is vannak link hírlevelekből, bár ahogy a blogokat vagy a podcastokat, az olvasott leveleket is magának kell végül összeválogatnia az embernek. Ha ügyesen tesszük, egy egész újságnyi jön össze, amelynek minden rovatát olyan ember írja, akiben megbízunk. Néhány példa: link ; link (Szedlák Ádám)
- A szerző elfogult, Rakasz link című hírlevele szombatonként megy ki :-) (SzÁ)

9. szülinapját ünnepli hétvégén a Veszíts el egy könyvet! játék. Lényege, hogy válasszunk ki egy számunkra kedves könyvet, amit elhagyunk a városban, aztán aki megtalálja, elolvassa, és talán ő is továbbad egyet, amiről úgy gondolja, érdemes másnak is elolvasnia. Pofonegyszerű, nem? De!

Budapesttől két és fél órányira - évekig tartó tervezés és készülődés után - immár teljes pompájában tündököl a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) 3,7 milliárd forintból megvalósított projektje. Kifizettük az ezerforintos belépőt, és a kivételesen kedves vezető kíséretében végigjártuk a kulturális komplexumot. A látottakat elsősorban a hozzá nem értés és a nagyravágyás elegyeként tudtuk értelmezni; mondjuk, emiatt az ország egyik legőszintébb múzeuma is a maga tökéletes NER-kompatibilitásával. Szimbólum.

Általános- és középiskolás diákok és egyetemi hallgatók jelentkezését várják. Az Arany-emlékév alkalmából újabb pályázatot hirdet a szombathelyi Berzsenyi Dániel könyvtár. Most rambo-verses videókat várnak majd, általános-, és középiskolás tanulók, valamint egyetemi hallgatók jelentkezését várják. A részletekért kattintson IDE link .

Úgy érzi, hogy elfogytak az energiái, unja a munkáját és már a kollégáival sincs kedve beszélgetni? Nem lát kihívást az olyan feladatokban sem, amelyek korábban még izgalommal töltötték el, ráadásul mostanában a sikerélmények is elmaradnak? Lehet, hogy ön is a kiégés tüneteit érzi magán, ami a menedzserek, banki alkalmazottak, újságírók, adószakértők és informatikusok között szedi leggyakrabban az áldozatait.
A kiégés fő tünetei:
- Érzelmi kimerültség - passzivitás, reménytelenség, üresség érzés, melankólia?
- Elszemélytelenedés - csökkent érdeklődés a kollégák, ügyfelek iránt
- Fokozatos teljesítménycsökkenés - elmaradó sikerek, előléptetések
- Frusztráció - agresszivitás - gyakori konfliktusok, harag, mások hibáztatása
- Testi panaszok: krónikus fáradtság, szorongás, gyakori fejfájás, alvászavarok, potenciazavarok, alkoholproblémák stb.

A népmesékhez kapcsolódó játékos foglalkozásokat kínáló központok EU-s forrásból épülhetnek.
Hoppál Péter, az Emmi kultúráért felelős államtitkára a program szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: "A projekt célja, hogy a kulturális intézmények minden megyében gondolkodjanak el azon, hogyan tud hozzájárulni a népmese a gyerekek személyiségének, képzelőerejének fejlődéséhez". Hoppál elmondta, hogy a pszichológusok bizonyították: sokkal gazdagabb azoknak a gyerekeknek a képzelőereje, vizuális világa, akik nem csak kész vizuális világgal együtt kapnak meséket.
Rétvári Bence hozzátette, hogy nem magyar költségvetésből, hanem EU-s forrásból épülhetnek országszerte NépmesePontok.

- Minden szakmának vannak elavult képzetei. Nekünk melyek azok? Összeállíthatjuk a könyvtárszakmai tévhitek jegyzékét :-) (MG)
Néhány hónapja magyar orvosok egy csoportja háborút indított a kalcium ellen - a hazai orvosok nagy része ugyanis megszokásból kalciummal kezel olyan betegségeket, amikre az bizonyítottan hatástalan. Az orvosi tankönyvekben sem szerepel már évtizedek óta, de a megszokás ennél még mélyebben gyökerezik a magyar orvostársadalomban. Kikértük az elmúlt pár év gyógyszerforgalmi adatait, hogy kiderüljön, mekkora is ez a probléma. A statisztika szerint a felesleges gyógyszerekre kidobott pénz milliárdokban, a félrekezelt páciensek száma bőven százezrekben mérhető.

Érkezzünk jóllakottan, maradjunk max. két órát, és csak húsz festményt nézzünk meg - a szakértők szerint így nem válunk zombivá a világ legnagyobb múzeumaiban sem. De az is sokat segít, ha titkos csapóajtók mögött tűnünk el az idegenvezetőnkkel, vagy dinók közt éjszakázunk, ahelyett, hogy csak simán vennénk egy belépőt.
Az ember levadássza a fapados repjegyet, szépen betuszkolja mindenét az előírásoknak megfelelő méretű kisbőröndbe, elrepül, becsekkol a hotelbe/átveszi a bérelt lakás kulcsait, és elindul felfedezni a várost. Elmegy a leghíresebb, legnagyobb múzeumba, amit évek óta meg akar nézni - és a katarzis helyett néhány órán belül gyűlöli az egészet.
Velem nem egyszer történt már meg ez, és nem azért, mert ne lettem volna őszintén kíváncsi a firenzei Uffizire vagy a madridi Pradóra. Egyszerűen csak túltoltam. És aki azt mondja, ő még soha nem lézengett néhány, múzeumban eltöltött óra után üveges tekintetű élőhalottként a képaláírások közt ismerős festők nevére vadászva, az vagy fekete öves művészettörténész, vagy hazudik. Előbbiek nyugodtan kattintsanak el, a többiek viszont olvassanak tovább, és nyugodtan jöjjenek ki a tagadásból - nincsenek egyedül, nem vagyunk egyedül!

Megmutathatjuk a főnöknek, hogy tényleg a dugó miatt késünk, és barátainknak is, hogy éppen hol vagyunk - de mindegyikőjük csak ideiglenesen látja majd helyzetünket. Ez lesz lehetséges a Google térképes alkalmazásába érkező új funkcióval.
A Google Maps ezekben a napokban nagyon hasznos újításokat mutat. Tegnap egyes felhasználók észrevették a tesztelés alatt álló funkciót, amivel nem felejtjük el, hova parkoltunk, most pedig hivatalosan is bemutattak egy hamarosan érkező újdonságot: a mobilos alkalmazással nemsokára ideiglenesen is megoszthatjuk a helyzetünket ismerőseinkkel.

Birkás Péter, az Origo techrovatának újságírója, március elején mondott fel a lapnál, ahogy arról az Indexen is beszámoltunk. Ma járt le a felmondási ideje, ennek apropóján egy nyilvános Facebook posztban búcsúzott el a cégtől és újabb részleteket osztott meg arról, hogy miért is döntött a távozás mellett.
Egy éve naivan azt hittem, hogy nem lesz ez olyan rossz, aztán egyre többször szörnyülködtem a címlapra kikerülő cikkeken, és idővel a Techbázist is elérte a sokszor felfoghatatlan módon túltolt, értelmetlen szervilizmus. - olvasható a posztban, amiből az is kiderül, hogy Trumpról nem írhattak rosszat, az orosz hackerekről szóló cikket pedig letiltották.
Az Origótól az utóbbi időben többen távoztak, Mártha Bence a sportrovat korábbi munkatársa nyílt levélben írt arról, hogy milyen körülményeket tapasztalt a lapnál. Megszűnt az unikornis.hu oldal is és az utóbbi időszakban összesen 16-an távoztak a cégtől.

Levette a CBA a polcokról a fütyis színezőt. Körlevélben értesítették a boltvezetőket, hogy vegyék be a Napközis házi feladat című kiadványt.
Mindezt azután, hogy múlt hét pénteken petíció indult, amiben arra kérik a füzet kiadóját, hogy vonja be a "gyermekeket veszélyeztető kiadványt", az üzletláncok vezetőit pedig arra, hogy vegyék le polcaikról a színezőt. A petíciót eddig több mint 10 000 ember írta alá.
Múlt hét szerdán mutattuk be a boltokba került, és a kiadó által első osztályos korosztálynak szánt(!) munkáltatófüzetet, melyben a kicsik, miközben kis ceruzáikkal színezgetik a képeket (például a szüleik nemi életéről, vagy a baba születéséről), elég konkrét szexuális felvilágosításban vehetnek részt. A füzet elképesztő indulatokat gerjesztett, ritkán látott kommentáradatot indított el, voltak, akik egyenes sötétebb hatalmakat gondoltak a kifestő mögé. Később egy szakember véleményét is megkérdeztük a füzetről, szerinte a színező mindenképpen furcsa, de azt fontosnak gondolja, hogy korán kezdjünk el a témával foglalkozni.

A megveszekedett konzervatívokra és az ultraliberálisokra aligha fog hatni, de sok más amerikai hasznát veheti annak az okostelefonos alkalmazásnak, amely a másfajta vélemények megismerésére ösztökéli őket. Ez lenne az egyik ellenszer a sokat emlegetett filterbuborék ellen. Egy amerikai civil aktivista, Eli Pariser könyvéből származik a név, és arra utal, hogy a Facebook algoritmusai szűrik a hírfolyamot, így a legtöbben előbb-utóbb beszorulnak a sajátjukhoz hasonló vélemények közé. A Read Across the Aisle (körülbelül: olvass át a túloldalra) app egyelőre húsz amerikai hírforrással működik, és a kijelző alján mutatja, hol állnak az olvasottak a jobb-bal skálán. Ha a mutató nagyon félrebillen, az app barátságosan figyelmezteti felhasználóját. A jobb-bal besoroláshoz a fejlesztők egy médiakutató intézet adatait éppúgy használták, mint felhasználók kollektív véleményét.

A hírlevél nem csak technológiai területen hódít. Ganzeer link , az arab tavasz után az Egyesült Államokba költözött író, képregényíró az amerikai és a közel-keleti politikát tárgyalja ki. Warren Ellis link , sci-fi író és - bár ez ellen valószínűleg tiltakozna hangosan - jövőkutató pedig arról ír, ami épp eszébe jut. Ezek hol a projektjei, hol a brit politika, hol valami vadul más irányba elágazó téma. (Szedlák Ádám ajánlásával)

Azeem Azhar link nem beszél sokat, ellenben remekül válogat. A mesterséges intelligencia, robotika, a jövő munkahelye és a közbeszédet meghatározó közösségi szolgáltatások tartoznak a témái közé, illetve bármilyen más technológia, amit fontosnak érez. És ha már a technológiába belesétáltunk, Benedict Evans link az egyik legismertebb kockázati tőkebefektető cégének, az Andreessen Horowitznak munkatársa is küld hírlevelet, amiben a trendeket értékeli ki. (Szedlák Ádám ajánlásával)

Az Akadémiai Kiadó gondozásában a közelmúltban jelent meg a Marketing sorozat legújabb tagjaként a PR esetek haladóktól című kötet, amely igazi újdonság a felsőoktatásban. A több mint harminc esetet bemutató könyv az elmúlt 2 évtized kiemelkedő kommunikációs megoldásaiból mutat be nagyszerű programokat, amelyek mindegyikéhez stratégiai szemléletet segítő feladatokat és a gyakorlati életet bemutató interjúkat is kínál. A kötetet Horváth Magyary Nóra szerkesztette.