Az oslói Biblo Töyen az első könyvtár Norvégiában, amelyik kizárólag a 10-15 éveseket szolgálja. A multikulturális városrész kultúrpolitikai újra-felértékelését egy új könyvtári koncepció szolgálja. Az említett gyermek- és ifjúsági könyvtár egy kisebb bevásárlóközpontban van, kb. 70 méterre egy másik közkönyvtártól, ahol 7-től 23 óráig felnőtteket és kisgyerekeket szolgál. A Biblo Töyen délután kettőtől hétig van nyitva, délelőtt iskolai csoportokat fogad. (Csak az alsó tagozatos diákoknak biztosítanak napközit.) Kialakításához kikérték a gyerekek véleményét, de a rendezvényekhez, írók meghívásához is, és tájékozódtak a hasonló módon létrehozott stockholmi gyermekkönyvtárban is (TioTretton). A belsőépítészeti munkákban többen - pszichológus is - dolgoztak. A remek térben a gyerekek tudnak tanulni, barkácsolni, játszani, olvasni, sakkozni, verset írni stb.
A dokumentumokat tematikusan rendezték el, a gyerekek "osztályozzák" a könyveket: "meglepő", "rövid, de jó", "állatos", "ezek a könyvek meg fogják változtatni az életed". Egyszerűsített RFID-et használnak és KOHA szoftvert. A gyerekeket regisztrálják a kölcsönzéshez, és amikor kimennek a könyvtárból, a kivitt könyv automatikusan kapcsolódik a kölcsönző gyerekhez.
A könyvtáros, Karen Tömte elmesélte, hogy az új látogatók ifjúsági klubnak nézik a könyvtárat, a munkatársak feladata a játék, az olvasás és a tanulás egyensúlyának a megteremtése.
A szakma lelkesen fogadta az új könyvtárat, ahol szakítottak minden megszokott szabállyal, a kreativitás és a fantázia a legfontosabb, és a gyerekek igényeit valósítja meg. (Felnőtteknek tilos a bemenet! A Biblo Töyen, a 10?15 évesek könyvtára; ref.: Murányi L.)

Csapó Benő a PISA-eredményei alapján: - Szerbia esetében a gyengébb tudásszinthez társul viszonylag jó problémamegoldás. A skála másik végén vannak azok az országok, amelyekben a vártnál gyengébb a problémamegoldás. Ilyen például Lengyelország és Kínában Sanghaj, ahol már jó eredményeket érnek el az alkalmazható tudás területén, de ehhez képest még gyengébb a problémamegoldás. Ezen az oldalon van Magyarország is, de sajnos más módon: nálunk a gyenge tudáshoz tartozik még annál is gyengébb problémamegoldás.
Már a 2000-es PISA-felmérés is megmutatta, hogy a tanulási stratégiák közül a világon a legnagyobb arányban a magyar diákok tekintik a memorizálást a tanulás alapvető formájának. A tanulás aktív, a tananyagot gondolkodva feldolgozó módszerei helyett sokkal inkább a tankönyvek szövegének változatlan formában történő visszaadására törekednek. Ez a törekvés nem a diákok hibája, nem maguktól gondolják, hogy ez így jó, hanem így próbálnak megfelelni az iskolai elvárásoknak.
A mi iskolarendszerünkben - miként több környező országban is - tovább él az a középkori skolasztikus koncepció, amely szerint a tanulás egyenlő a lehető legtöbb tanagyag memorizálásával és változatlan formában történő visszaadásával. A mi pedagógiai kultúránk nagyon messze van attól, mint amire a kritikusan gondolkodó, jó problémamegoldó fiatalok neveléséhez szükség lenne. Ugyanakkor épp ez a vizsgálat mutatott rá arra is, hogy a problémamegoldás fejleszthető, hiszen a különböző pedagógiai módszerek eltérő módon hatnak a diákok készségeire, tehát léteznek hatékony fejlesztő megoldások.
Két alapvető út áll előttünk: egyrészt azoknak a komponenskészségeknek a korai fejlesztése, amelyek a problémamegoldásban szerepet játszanak, másrészt az olyan tanítási módszerek meghonosítása, amelyekben a problémamegoldás szerepet kap. Ez utóbbiak közé tartozik a kutatásalapú tanulás, amivel mi is foglalkozunk.

Írásbeliség és szóbeliség szempontjából nagyon találó Saussure megjegyzése, miszerint a beszéd változni akar, az írás változatlan akar maradni (Saussure, 1998). Ez a nyelvi fejlődés irányából tekintve jelent akadályt az írás oldaláról, hiszen minden változatlan szöveg az élő, beszélt nyelv szempontjából régiessé, magasztossá vagy éppen elavulttá válik rövidebb-hosszabb idő után. ... [A skolasztikában a] liturgikus ige-prédikáció, azaz felolvasás-magyarázat módszer az iskolarendszer alapvető tanítási módszerévé vált szóban és írásban is. [...] a tantermek berendezése a mai napig tipikusan a templombelsőt idézi, padsorok, a tanári asztal és a tábla mint a két oltár, a csengetés, a felállás. Ehhez igazodnak a szerepek is, a tanár beszél többnyire, kevés az interakció, felolvas, magyaráz, értelmez. ... A klerikusi, tanári (fel)olvasó és magyarázó, kifejtő, értelmező szerepek ma is nagy súllyal vannak jelen az oktatásban, ezekre a szerepekre mindkét hivatást gyakorlóknak is lelkiismeretes felkészülés szükséges a sikerességhez, hatékonysághoz. Vagyis a szövegek felolvasását ma is meg kell előzni az előzetes áttekintésnek, a magyarázatot pedig gondolatiságban, új szöveg megalkotásában történő felkészülésnek.
A bibliai fogalomrendszerben és a mai társadalmi-pedagógia közegben egyaránt igaz, hogy a hallgatóknak, tanulóknak, az iskolában és a templomban is nagy szükségük van erre a mediálási folyamatra a jobb megértés érdekében. A Biblia és a XXI. század elejének olvasás, szövegértés definícióiban sok hasonlóságot találtunk. A betű, az írás, a dekódolás szintje nem elegendő a boldoguláshoz, a szöveg megértéséhez. A jelentés alkotásához és befogadásához ma is több, az egész iskolarendszeren átívelő segítségre, támogatásra van, lenne szüksége a tanulóknak ahhoz, hogy értékeinket tovább adva majd ők is felolvasók és magyarázók, társadalmat, kultúrát, közösséget alakítók, teremtők legyenek. (Steklács János: Felolvasók és írásmagyarázók - Az olvasás fogalmának értelmezése a Bibliában In: Fehér Ágota, Mészáros László (szerk.) "...et vocavit vocatione sua sancta": A pedagógiai hivatás a keresztény nevelésben. 466 p. Konferencia helye, ideje: , 2017.04.27 Vác: Apor Vilmos Katolikus Főiskola, 2017. pp. 328-337.)

Pál Feri: Az egymást kölcsönösen kiegészítő igazságoknak a természetéhez tartozik, hogy feszültségek támadnak köztük. És ez a kérdés is: mikor alkalmazkodjak, mikor érvényesítsem magam? Hiszen egyensúlyokat keresünk. Hol hagyjam abba egy társkapcsolatban az önérvényesítést, hol kezdjek alkalmazkodni? Mikor hozzak áldozatot, és mikor ne engedjek?
Az a természetes, hogy értékek között feszültségek támadnak. De ami nagyon fontos, hogy ilyenkor ne gondoljam azt, hogy valamit elrontottam, vagy ne gondoljam, hogy nem te vagy az igazi, főleg pedig, hogy valamelyikünk jó és a másik rossz, csak mert konfliktusaink támadtak.
Nagyon fontos dolog a rendszerszemléletből, hogy ezek a konfliktusok természetesek, kikerülhetetlenek, és jók, mert azt mutatják, hogy mind a két érték jelen van egy kapcsolatban, vagy családban. Ha nem lennének konfliktusok, az intő jel volna, hogy az egyik értéket valahogy eltüntettük, vagy nem kerül felszínre, vagy nem szabad vállalnom. Ez már sokkal problémásabb helyzet.
Egy hosszabb ideig tartó konfliktusban, nehézségben viszont egy idő után már elsősorban nem a problémára érdemes figyelni, hanem rájönni arra, hogy az eddigi megoldási kísérletek hogyan részei a problémának. Egy elmélyült konfliktusban egy pont után már nem a probléma miatt vagyunk igazán rosszul, hanem attól, ahogyan azt igyekszünk megoldani.

A törvényi megfelelésre való fókuszálás helyett érdemes az elejétől kezdve úgy tervezni a könyvtárat, hogy a hátrányos helyzetűeknek megfelelő legyen. Ezt hívják Universal Designnak, magyarul univerzális tervezésnek. Minden teret, terméket vagy szolgáltatást olyan funkcionálisan szemlél, amennyire csak lehet. Minden korra, képességre és háttérre tekintettel. Például a rámpa is használható a kerekesszékeseken kívül babakocsit vagy bármilyen kocsit használóknak.
North Carolina állami egyeteme hét alapvető szabályt fektetett le:
1. Igazságos használat
2. Rugalmasság a használatban
3. Egyszerű és intuitív használat
4. Érzékelhető információk
5. Hibatűrés
6. Alacsony fizikai megterhelés
7. Méret és tér a megközelítéshez és a használathoz.
Ez a szemlélet a tananyagok összeállításakor is figyelembe vehető. Az oktatónak a tartalmat többféle módon kell bemutatnia, például szövegekkel, képekkel, multimédiával. Lehetővé kell tenni a diáknak, hogy többféleképp visszaadja az elsajátított tananyagot, például írásban vagy rajzolással. Különféle módokat ajánlani a tanulóknak, hogy elköteleződjenek a tartalommal és kiépítsék a saját motivációjukat.
Az univerzális tanulás tervezése szempontjából tökéletesen igaz a mondás, hogy a könyvtár nem a könyvekről szól, hanem tudásról és információkról. Például ilyen módon formákban hozható be a szemlélet a könyvtárakba: alkotóműhelyek (makerspace), alkotáshoz többféle szín és anyag, multimédiás megjelenítés, rugalmas bútorok (például állítható magasságú asztalok, többféle ülési lehetőség), különböző terek (csendes és zajos), technológia átgondolt alkalmazása, minden érzéket megmozgató mesék, kerti klub, iteratív fejlesztés a közösséggel partnerségben. (ref.: Habók Lilla)

A vállalatok számára a sokszínűség - amikor a sikeres működésnek egyre inkább előfeltétele az innováció és a kreativitás -, létszükséglet lehet. Többféle háttérrel (akár nemi, etnikai, vallási stb.) rendelkező emberek sokkal többféle perspektívát, tapasztalatot, ötletet tudnak belevinni a mindennapi munkába.
A cégeknek üzleti érdekük, hogy leképezzék a közeget, a társadalmat, amelyben működnek, mert akkor hitelesebben tudnak működni, sikeresebben eladni.
A McKinsey 366 cég vezetőségének nemi és etnikai sokszínűségét vizsgálta meg 2010 és 2013-as adatok alapján, amelyből kiderült, hogy a sokszínűbb cégek nyereség és árbevétel szempontjából is jobban teljesítettek. A nemzeti iparági átlagokhoz képest (az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Kanadában és Latin-Amerikában zajlottak a vizsgálatok) a nemek szempontjából leginkább kiegyensúlyozott vállalatok 15%-kal jobban teljesítettek, míg az etnikailag legsokszínűbb vállalatok 35%-kal hoztak nagyobb bevételt, mint legkevésbé nyitott társaik.
Ezek a cégek kreatívabbak, jobb döntéseket hoznak, szélesebb ügyfélkört tudnak megszólítani, és a dolgozók is elégedettebbek.

Mennyire szakmaiak a szakmai kitüntetések? - tettük fel a kérdést a múlt héten. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
5 - semmi köze a szakmaisághoz
10 - teljes egészében
35 - van, mikor igen.
Ugyanezt a kérdést tettül fel 2012-ben is, mely alapján megállapítható: a kitüntetetteket vagy elismeri a közösség szakmai szempontból, vagy nem (2017-ben: 70%). Ugyanakkor a díjazás presztízse némileg növekedett az utóbbi 5 évben. A diagramot ld.: link (MG)

Az Egyesült Államok Kalifornia államában működő Santa Clara Egyetem könyvtára 2012 őszén vezette be, hogy a szemeszter utolsó két hetében, amikor a vizsgák és beadandók miatt a legnagyobb igény mutatkozik a könyvtári szolgáltatásokra, 5 napon keresztül 24 órás nyitva tartással várják a diákokat. Ezekben az időszakokban a könyvtár vasárnap reggel 9-től egészen péntek éjfélig folyamatosan nyitva tart. Éjszakánként este 11-től csak az olvasójegy mágneskártyájával tudnak a hallgatók belépni az épületbe.
Az éjfél utáni időszak legnépszerűbb periódusa 12 és 1 óra között van, ami folyamatosan csökken a hajnali órákra, majd enyhén emelkedik reggel 6 és 7 óra között. Az éjjeli nyitva tartást kihasználó diákok jellemzően visszatérő vendégek, a többség 3-4 napon is felkeresi a könyvtárat a késői éjszakai időszakban.
A szolgáltatások közül a legtöbben az olvasótermet, az egyéni és csoportos tanulásra szolgáló tereket, a számítógépeket, a nyomtatót és a Wifit használják. A kölcsönzés, a másolás és a tájékoztatás kevésbé népszerű éjjel. A tevékenységek közül a házi feladatok elkészítése, a dolgozatírás, a kutatómunka és a vizsgákra készülés a leggyakoribbak. Azok a tevékenységek, amelyek a könyvtáros részéről személyes asszisztenciát követelnének meg, szinte egyáltalán nem jelennek meg a válaszok között.
A látogatószámlálás során alkotott kategóriák közül a legtöbben a saját laptopot használók vannak (53%), őket követik a könyvtári számítógépet igénybe vevők (19%) és a csoportban (14%), majd az egyénileg tanulók (7%). Nagyon kevesen vannak, akik társas tevékenységeket végeznek (2%), vagy alszanak (1%) a könyvtárban az éjjeli nyitva tartás időszakában. (Minden rendben van éjjel? A használók visszajelzései az éjszakai nyitva tartásra;ref.: Tóth M.)

A lebegő gyűjtemények eddig a közkönyvtárak gyakorlatában fordultak elő. A lebegő gyűjtemény röviden azt jelenti, hogy egy több helyszínen működő könyvtári hálózatban az egyes részlegek között kölcsönadott könyveket nem szállítják vissza az eredeti, kölcsönző könyvtárba, hanem ott marad a kölcsönvevő gyűjteménynél, tehát egy-egy kötetet nem egy bizonyos könyvtár őriz tartósan, hanem az a könyvtár, amely legutóbb kölcsönadta egy használónak.
2009 és 2015 között a Penn State University Libraries megvizsgálta, hogy kivitelezhető-e ez a megoldás felsőoktatási könyvtárban. A tesztelés eredményeként döntötték el, hogy a lebegő gyűjteménybe kizárólag az általános raktárban található könyvek tartozzanak. Azt is elhatározták, hogy helyhiány esetén legyen lehetőség a lebegő könyvek visszaküldésére az eredetileg őrző könyvtárba. A közös gyűjtemény "mobilitása" újfajta gondolkodást igényel, és az előnyök mellett (a nyilvántartások pontosítása, szállítási költségek megtakarítása, a gyűjtemények frissülése, a kérések gyorsabb teljesítése) még számos megoldandó probléma is felmerült (pl. az aktuális lelőhelyekkel kapcsolatban) a gyakorlati megvalósítás során. (Lebegő gyűjtemény egy felsőoktatási könyvtárban: vakmerő kísérlet, amely sikerült; ref: Hegyközi I.)

Az előzetes tervek szerint az aucklandi (Új-Zéland) könyvtárak dolgozóinak 5%-át elbocsájtják. Ezzel 1,8 millió dollár spórolhatnak meg a 65 milliós költségvetésben.
Ez az összeg csak töredéke annak a veszteségnek, mely a szellemi és kulturális értékek megmaradását veszélyezteti. Az igazgatóság véleménye szerint a digitális korszakban már nincs szükség könyvtárosra, mivel a számítógép mindent megold. A tervek alapján a könyvtárosok forgórendszerben dolgoznának, még azt sem tudják előre, hogy melyik tagkönyvtárba lesznek beosztva.
Pánikrohamok, megrendült bizalom, hitetlenség jellemzi a dolgozókat, akiknek újra jelentkezniük kell az addigi munkahelyükre, hogy még egyszer bizonyítsák a pozícióhoz szükséges rátermettségüket és képzettségüket.
Statisztikák alapján elmondható, hogy a könyvtárban dolgozók 80%-a nő, akiknek munkakörét, lelkesedését, elhivatottságát legtöbben nem veszik komolyan és nem is értékelik kellőképpen.
A könyvtár nem hiteget meggazdagodással, nem termel profitot. Ennek ellenére a közösség központját jelentheti, mivel az olvasókat szolgálja ki, valamint kulturális programokat is biztosít. (ref.: Nagy Marianna)

Vagy úgy is kérdezhetnénk: mit csináljunk könyvtárosként a 404-es hibákkal? - "A jövő könyvtára felé..." című előadássorozat tavaszi utolsó témája az internetes tartalmak megőrzése lesz. Drótos László az OSZK-ban szerveződő webarchiválási pilot projekt apropóján mutatja be a webhelyek mentésének technológiáját, valamint beszél a könyvtárak feladatairól és felelősségéről ezen a téren.
Az internetes források mentése az egyéni, az intézményi és a nemzeti emlékezet megőrzése miatt egyaránt szükséges, emellett a tudomány számára is nagyon fontos, mert így hosszú távon is stabilan lehet hivatkozni a publikációkban online dokumentumokra, valamint "big data" adatelemző technikákkal egészen új típusú történeti, nyelvészeti, társadalomtudományi stb. kutatások végezhetők el a webarchívumok anyagára alapozva.
A helyszín a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár földszinti előadóterme lesz (3530 Miskolc, Görgey Artúr u. 11.), kezdés: 2017. június 1-én 13.00-kor (befejezés kb. 15 órakor). Az élő közvetítés a link címen nézhető majd. A PowerPoint prezentáció letölthető lesz az előadás kezdete előtt a link oldalon a HÍREK rovatból.

Az ALA fiatal felnőttekkel foglalkozó szervezete öt fontos témakört emelt ki a szolgáltatások fejlesztéséhez:
- Könyvtárak hatása a tizenévesek formális és informális tanulási környezeteire: Hogyan lehet úgy tervezni a teret, hogy az információhoz könnyebb legyen hozzáférni. Sok helyen makerspace műhelyeket alakítottak ki a tudomány és technológia népszerűsítésére.
- Könyvtári személyzet képzése, készségei és tudása: Változó demográfia miatt kulturális kompetencia és társadalmi elköteleződés fejlesztése, pl. YALSA Future Ready Project tömöríti a kisebb és vidéki könyvtárakat.
- Hozzáférés méltányossága: Sok alacsony jövedelmű család nem jut hozzá a legújabb technológiához, ezért a könyvtáraknak kell ezt biztosítani és tanítani őket.
- Kulturális kompetencia, társadalmi igazságosság és méltányosság: A tizenéves generáció megosztott, nehéz politikai és társadalmi környezetben vannak, ezért fejleszteni kell a felsorolt készségeiket.
- Közösségi kötelezettségvállalás: Például a YALSA esettanulmányai segítenek (link (ref.: Habók Lilla)

Igazán izgalmas témát hallgatunk meg nemrég a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár által szervezett továbbképzésen. (Korábbi híradás: link )
Generációs különbségek Nagy Rékától: "bezzeg az én időmben" - emlegetjük sokszor. A mi generációnk felnőttként ismerkedett meg az internettel és a mobiltelefonnal, az utánunk következők már ebbe születek bele, és sokkal intenzívebb élményvilággal találkoznak kisgyermekkortól fogva. A különbségek ismerete és áthidalása a sikeres olvasmány-ajánlásban, támogatásban és az olvasóvá válás elősegítésében fontos.
Dr. Lovász Andrea gyermekirodalom-kutató elmondta: a gyermek és felnőtt olvasmányok közötti "young adult" olyan erős képi világot és rendkívül pörgős cselekményt hoz, amit a fiatal felnőttek igényelnek. Teszi ezt különböző eszközökkel: a generáció által megélt számítógépes játékok alapul vételével, jól felépített, hitelesnek ható fikcióval, és olyan hősökkel, akikkel lehetséges azonosulniuk.
Ami kérdéses - és ettől vált izgalmassá az előadás: könyvtárosként, ajánló szemmel mennyire fogadjuk el az egyértelműen hatásvadász elemek - nyomortelepi helyszín, kínzás, vulgáris nyelvezet... - jelenlétét? Mennyire lehetnek károsak, csökkentik-e a művek értékét vagy épp ellenkezőleg: az író ezzel képes megragadni a korosztály figyelmét és ez is szükséges ahhoz, hogy olvasóvá tegyük őket? (Bognár Csilla, Nagy András)

Először is szükséges egy olvasójegy, melyhez személyi igazolványt kérnek. Jelszóigénylés Biblos.lib felületen a COBISS integrált könyvtári rendszerhez.
Az olvasásra használt készülék (tablet, mobiltelefon PC stb mellé Wi-Fi-kapcsolat, kompatibilitás az e-Pub e-könyv formátummal és a AdobeID DRM e-könyv másolásvédelmi e-book rendszerével. Installálni szükséges a BIBLOS-alkalmazást (letölthető, ld. GooglePlay vagy AppStore).
Egyszerre 4 e-könyv lehet az olvasónál, 14 napra. Késedelmi díj nincs, ugyanis a kölcsönzési periódus után a dokumentum automatikusan olvashatatlanná lesz. [Az e-könyvek használata azért korlátos, mert a kiadóktól beszerzett e-könyveket is darabszámra vásárolják: ha egy könyv 4 db példányának licencét vették meg, akkor az 5. egyidejű kölcsönzést a rendszer már nem engedi.] A Szlovénia egész közkönyvtári rendszerére kiterjesztett szolgáltatásban ez előjegyzés lehetőségét még nem vezették be. (ref.: MG)

Tóth Péter beszüntette Heti Attila nevű szakmai-közéleti szubjektív mikroblogját. Mint a KIT-nek elmondta: "3 hónapja nem jött pénz / támogatás az olvasóktól, így a hírlevelemnek annyi. A blog maradt, de 161 bruttó címen folytatódik és sokkal személyesebb lesz. (161 bruttó a H5 kategóriás bértáblás bérem.)"

A CEU Könyvtára több ezer könyvet adományozott több mint 20 magyar intézménynek, mielőtt beköltözött be új telephelyére 2016 októberében. A költözést megelőző két évben nagyszabású könyv, multimédia és kisebb mértékben folyóirat-állományrevíziót és apasztást hajtottak végre a könyvtárban, melynek célja a terek felszabadítása, a fizikai dokumentum-állomány csökkentése és a fókuszáltabb állomány-bemutatás volt. A könyvek kiváló otthonra találtak az Országos Széchényi Könyvtárban.

Négy helyszínen, három szekcióban, húsz ország mintegy 300 szakmai vendégének részvételével rendezik meg a 13. Kecskeméti Animációs Filmfesztivált június 21-e és 25-e között. Az Informatikai és Könyvtári Szövetséggel közösen konferenciát szervezünk a KönyvtárMozi programról, Kistelepülések mozgókép kultúrájáról címmel.

A könyvtárban az egyik olvasó azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogy hogyan tudna egy általa a szövegszerkesztőben készített, rövid szöveget mp3-ba lementeni. A feladat azért is volt kényes, mert egy angol nyelvű szövegről volt szó, ezért a kiejtés helyessége is elsődleges szempont lenne. Mivel a Google translate szövegdobozában elhelyezett 5000 karakternél nem hosszabb szöveget a rendszer fel is tudja olvasni, ezért úgy gondoltam, hogy a felolvasásból a hálózati folyamat során elkészül egy átmeneti hangfájl, amit talán el is tudunk valamilyen módon csípni.

Nem licencelik tovább eddigi fejlesztői a zenehallgatással a kilencvenes évek vége óta egyet jelentő MP3 formátumot. Ezzel hivatalosan is új időszámítás vette kezdetét a zenehallgatásban.
Az elmúlt két évtizedben a zenék MP3-ba tömörítése, illetve ez a codec nem csak az egyik legnépszerűbb zenei forátumot jelentette a világon, az MP3 neve sokaknak egybeforrt a digitális zenehallgatással. Már a kilencvenes években is mindenki empéháromba mentette át a cd-kről a zenéket, majd a lemezek visszaszorulásával, az internet terjedésével szintén az MP3 vált a legnépszerűbb letöltési formátummá. Eközben persze sorra jelentek meg a dedikált MP3-lejátszók, a formátum egy idő után öngerjesztő spirálba kerülve vált teljesen egyeduralkodóvá.
Az Erlangen-Nürnbergi Egyetemen, még a nyolcvanas évek végén fejleszteni kezdett formátum fölött azonban már eljárt az idő. Azt még az MP3 licencet kezelő, a licencelést most lezáró Fraunhofer Intézet is elismeri, hogy az újabb formátumok, például az AAC használata ma már sok szempontból jóval praktikusabb, és egyre csak terjednek az új formátumok.
Már aki egyáltalán találkozik még formátumokkal, tesszük gyorsan hozzá, hiszen az MP3 halálának egyik okát a streaming zenehallgatás térnyerése jelentette. A konkrét fájlokat egyre kevesebben töltik le, hiszen Spotify-on, Apple Musicról vagy más, hasonló szolgáltatással hallgatják, illetve nagyon sokan a YouTube-ot nyitják meg ehhez.

A magyar nyugdíjasok több mint fele egyáltalán nem rendelkezik számítástechnikai eszközökkel, hat nyugdíjasból pedig mindössze egy tudja használni a legalapvetőbb számítógépes irodai alkalmazásokat - derült ki a 4Life Direct felméréséből.
Az 50 év felettiek körében végzett országos reprezentatív kutatás szerint - amelyet a 4Life Direct végzett - a korosztályt az informatika nem, a közösségi média, az online hírolvasás, az e-mailezés és az internetes böngészés viszont annál inkább érdekli. Az aktív 50 feletti nyugdíjasok körében ugyanis a valamilyen kütyüvel rendelkezők kétharmada fent van a Facebookon, háromnegyedük pedig rendszeresen olvas híreket az interneten.
Hatva százalékuk rendelkezik valamilyen számítástechnikai eszközzel (asztali számítógép, notebook, táblagép, okostelefon), de jelentős különbség mutatkozik a még aktív ötven felettiek és a nyugdíjasok eszközellátottságában. Míg előbbiek 85 százalék rendelkezik valamilyen IT eszközzel, addig a nyugdíjasok több mint felének (52 százalék) semmilyen számítástechnikai készüléke nincs. Az ötven felettiek körében összességében az asztali számítógépek és a laptopok a legnépszerűbbek (35, illetve 34 százaléknak van), okostelefonnal azonban már csak a megkérdezettek 30 százaléka rendelkezik.
A számítástechnikai eszközzel rendelkezők legnagyobb arányban internetes böngészésre és tájékozódásra (78 százalék), levelezésre (74 százalék), hírek olvasására (73 százalék), a Facebook vagy egyéb közösségi oldalak látogatására (64 százalék), online társalgásra (49 százalék), valamint hivatalos ügyek intézésére (47 százalék) használják azokat.
- Korábbi hírünkben link felhívtuk a figyelmet az idősebb generáció veszélyeztetettségére, a kritikus internethasználati képesség gyakori hiányára. (MG)

A Publicus Intézet reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a választókorú magyarok médiafogyasztási szokásait. A megkérdezettek fele elsősorban a tévéből tájékozódik, egyharmada az internetről; a rádiót és a nyomtatott újságokat mindössze 4-4 százalék említette. A válaszadók az MTVA csatornákat, az Echo Tv-t és a TV2-t egyértelműen vagy inkább a Fidesz véleményét tükröző hírforrásnak látják, a 444.hu-t főképp a baloldal véleményét megjelenítőnek, míg leginkább a hvg.hu, az index.hu és a 24.hu számít a szemükben kiegyensúlyozottnak. A megkérdezettek fele tájékozódik legalább havonta a saját politikai beállítódásával ellentétes médiumból, s olvas ingyenes nyomtatott sajtóterméket: kétharmaduk a helyi, önkormányzati újságo(ka)t, negyedük a Lokált. E lapokat a megkérdezettek fele tartja hitelesnek, harmaduk pedig nem.

Interaktív vándorkiállítás nyílt Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regénye születésének 110. évfordulója alkalmából szerdán a Fővárosi Szabó Ervin Központi Könyvtárában. A Pál utcai fiúknak szentelt, de a jövőre születésének 140. évfordulóját ünneplő szerzőre is emlékező kiállítás több mint 10 évig vándorol majd az országban és a határon túl - mondta el Dippold Péter, a könyvtár igazgatója a tárlat megnyitóján.

Hallotta már, hogy Weöres Sándor rágyújtott a Himnusz kézirata mellett és emiatt kitiltották a Széchenyi könyvtárból? - Városi legendának eredtünk a nyomába, ami szerint Szombathely egyik legnagyobb irodalmi óriása az egyik leglazább arc volt a vidéken.
Weöres Sándor olvasóként természetesen később is járhatott a könyvtárban, és a Három veréb hat szemmel című antológia (1977) összeállítása idején gyakran fel is kereste a kézirattárat, ahogy erre az idősebb könyvtári kollégák már emlékeztek. Épp ezért, ha az eset mégiscsak igaz lenne, legvalószínűbben az antológia megjelenése előtti években történhetett meg, amikor a költő valóban vett kézbe régi verskéziratokat az OSZK-ban. Emiatt a könyvtárosok ellenőrizték az Országos Széchényi Könyvtár központi irattárának 1972 és 1977 közötti évfolyamait - ám az iktatókönyvek mutatói sehol nem utalnak olyan dokumentumra, amely közelebb vitte volna őket a kereséshez. Úgy tűnik tehát, hogy hivatalos kitiltási ügye biztosan nem volt a költőnek abban az időszakban sem.

Az Arcanum oldalán kereshető, a Mérleg oldalán lapszámonként tölthető le a most 50 éves, a szocializmus ideje alatt is minőségi, kurrens közéleti, filozófiai, vallási lapszemlét magyarul közlő folyóirat. (MG)

Éppen 20 éve, hogy útjára indult a CD-ROM kiadás Magyarországon. 1997-ben jelentek meg az azóta is népszerű VersTár, a Biblia kiadványaink. Ezt követően több mint 300 kiadványt készítettünk, amely a kultúránk valamennyi szeletét lefedték. Sorban jelentek meg a lexikonok, írói életművek, családtörténeti kiadványok, történelmi monográfiák.
Nagy meglepetésünkre 20 év után is sokan keresik ezeket az alapműveket, kiadványokat. Időközben a CD, mint adathordozó kiment a divatból, és a lemezhez tartozó szoftverkörnyezetet is egyre nehezebb az egyre változó operációs rendszerekhez igazítani. Mivel adatpártiak vagyunk, nem a hordozóhoz, nem technológiához vagyunk hűségesek, hanem az adathoz, fontosnak tartottuk, hogy a legfontosabb, legértékesebb adatainkat megőrizzük a jövőnek. Az annak idején kézi szedéssel készült, korrektúrázott anyagokat versenyképesnek tartjuk a ma nagy tömegben előállított automatikus szövegfelismeréssel készített kétrétegű PDF-ekkel.
A mintegy 300 megjelent kiadványunk közül mintegy 100 darab esetén érezzük úgy, hogy továbbvitelre érdemes, még akkor is, ha esetleg időközben PDF formátumban az ADT (adtplus.arcanum.hu) rendszerbe is felkerült. Számos térképes kiadványunk új, hatékonyabb formában a MAPIRE rendszeren (mapire.eu) érhető el, georeferálva, a mai térképekkel közösen, számos levéltári kiadvány pedig a HUNGARICANA rendszeren érhető el (hungaricana.hu). Talán csak néhány olyan CD-ROM kiadványunk van, amely továbbvitele, fenntartása értelmét veszítette.
20 év után úgy döntöttünk tehát, hogy a legértékesebb kiadványainkat ingyenesen közrebocsátjuk az Interneten. A publikálást szokásosan a saját fejlesztésű keresőprogramunkkal végeztük el.

A kormányhivatalok és különböző közintézmények elérhetőségeit is tartalmazó, mobiltelefonon elérhető ingyenes alkalmazás készült, melynek segítségével egyszerűbbé válik a közügyek, és más mindennapi ügyek intézése. A Budapest1x1 nevű applikáció a fővárosi eligazodást segíti, mellette jelenleg nyolc hazai nagyvárosra érhető el a hazai fejlesztés, amely iránytűként szolgál a sikeres ügyintézéshez vezető útvesztőben.
A Programok menüpont alatt kategóriákra bontva választhatóak ki a szimpatikus kulturális, sport vagy akár gyerekprogramok, közöttük Budapest számos népszerű szórakozóhelyének, rendezvényközpontjának eseményei, továbbá megtekinthető az aktuális moziműsor is. Az 1x1 segítségével emellett hívást is indíthatunk, valamint lehetőség van a kívánt intézményhez vezető út megtervezésre is, mindössze egyetlen kattintással.
A fővárosi adatokat összegyűjtő Budapest1x1 applikációban kerületi bontásban szintén elérhető az ügyeletes gyógyszertárak, kórházak listája. Az alkalmazás a budapesti adatokon túl jelenleg nyolc nagyvárosra (Pécs, Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok, Szeged, Szekszárd és Békéscsaba) készült verzióban használható. A fejlesztők ígérete szerint hamarosan Eger, Salgótarján, Kecskemét, Kaposvár, Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém, Győr, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Siófok és Sopron lakosai számára is elérhető lesz az applikáció.

Akinek nem okoz gondot, hogy angol nyelvű könyveket olvasson, azoknak ajánlom ezt az oldalt. Barátságos áron, a világ minden tájára ingyenes szállítással küldik a könyveket, amelyek néhány napon belül megérkeznek postán itt: link