A február 12-i rendkívüli ülésszakon az IFLA tagjainak 95%-a határozottan kiállt a szervezet irányításának megújítása mellett. Ennek értelmében változtatni kell a szervezeten és az eljárásokon. Agilisabb szervezet kell [agilis, ld.: link - szerk.], és növelni kell a tagok bevonását. Ennek értelmében az IFLA alapszabályát is módosítani kell.
A reformok lényegi elemei pl.
- a kisebb és stratégiai irányító testület, ahol nagyobb a közvetlen megválasztott tagok aránya
- új struktúrák az IFLA-régiók hangjának megerősítésére
- nagyobb hangsúly a legfontosabb szakmai kérdések feltárásán (további részletek: link )
A következő lépés az önkéntesek megválasztása és kinevezése, akik életet lehelnek az IFLA új struktúráiba, nem utolsósorban egy új megválasztott elnök, pénztáros és irányító testület. Március 1-jén jelenik meg a jelölési felhívás, és további információ a lehetőségekről. A jelenlegi bizottságok működése ki fog futni, míg az erre jogosultak pedig újraindulnak.
Christine MacKenzie, az IFLA elnöke: "Jó látni a változások erős támogatottságát egy olyan folyamat nyomán, amikor olyan sokat profitáltunk tagjaink felismeréséből és ötleteiből. Biztos vagyok abban, hogy most olyanná válik az IFLA szervezete, mely lehetővé teszik céljainak teljesítését, és elnökségem témájának megfelelően hatékonyan és eredményesen működhetünk együtt."
Gerald Leitner, az IFLA főtitkára: "Fontos előrelépés az IFLA átfogóbb, hatékonyabb és átláthatóbb szervezetté válásában. Tagjaink szinte azonnal érezni fogják ezt a március 1-jei jelölési felhívással. Köszönetet mindazoknak, akik segítettek, hogy eljussunk e szakaszba." (ref.: MG)

Hogyan lehet felkelteni a használók érdeklődését egy középkori könyvgyűjtemény iránt? A Medieval Memes (középkori mémek) oldal elkészítésével a holland Királyi Könyvtár (nemzeti könyvtár) és a Meermanno-Westreenianum Múzeum (a világ legrégebbi könyvmúzeuma) a ma közkedvelt mémek előállításának lehetőségét kínálja fel a használóknak. Az adatok szerint nem is rossz a stratégia: 2012 óta több mint 10 ezer mémet (azaz képet, rajta humoros szöveggel) generáltak az oldalon fellelhető több mint 10.000 középkori miniatúra, iniciálé és lapszéli díszítmény (marginália) felhasználásával.

A használóknak kínált eljárás:
1. Válaszd ki a portálon a neked tetsző illusztrációt - a félreértések elkerülése érdekében hasznos el is olvasnod, mit ábrázol a kép
2. Állítsd be a kivágás méretét, írd rá a szövegedet (akár három helyen, akár magyarul is)
3. Töltsd le magadnak (Share) és használd kinyomtatva, közösségi médiában, vagy ahogyan és ahol akarod.

A webes felület mögött a könyvtár középkori gyűjteményére épülő tudományosan feltárt adatbázis található. A portálon több nyelven lehet keresni, illetve böngészésre is alkalmas.

Hogyan és miért készült ez a marketingeszköz? Erről is szó lesz 2021. márc. 10-én, 15.00-tól a Mikes Kelemen Kör, a Magyar Információbrókerek Egyesülete és a KIT Hírlevél online könyvtárszakmai rendezvényén, hollandiai magyar könyvtárosok előadásában.
Kees Teszelszky, a Királyi Könyvtár digitális gyűjtemények kurátorának előadása: Mémekkel került a figyelem középpontjába a középkori könyvgyűjtemény. (A rendezvény további két előadásáról következő lapszámunkban olvashatsz.)
Itt jelentkezhetsz: link
A mémeket pedig addig is itt gyárthatsz: link

Könyvtári statisztika - megújulhat-e végre a Covid árnyékában (arculatvesztés nélkül)? cikkünkre többen reagáltak link a Könyvtárosok Facebook-csoportban. A helyzet az, hogy most mindenhol visszaesett a használat, melyre eddig nem volt példa. Ha tehát innentől a valós adatok, és csakis a valós adatok kerülnek a leadott statisztikába, akkor az országos szinten reális alapot jelenthet majd a döntéshozatalhoz. Ehhez persze elengedhetetlen
- egyértelműen definiálni, hogy mit értünk 1 db kölcsönzés, állományegység, használó stb. alatt, továbbá
- ezt mindenki tudomására hozni (az esetleges szakmai hiedelmek elkerülése érdekében).

4 éve felsoroltunk a KIT-ben néhány tapasztalatot a könyvtári statisztikai adatok - mondjuk úgy... - "kreatív alakítására": Anomáliák a használati adatok kozmetikázására link - "Szak- és közkönyvtár-vezetőkkel beszélgetve említettek néhány példát - mondjuk "hallomásból" - mely alkalmas arra, hogy a pályázati projektek eredményességét jobban kidomborítsák. Érdekesség azonban, hogy helyi szinten a fenntartót ritkán érdeklik ezek az adatok."
Nos, jó esetben e praktikákra nem lesz szükség a helyzet tisztázása után. (MG)

A Bajor Könyvtári Központ (Landesfachstelle) továbbképzési koncepciót dolgozott ki a kistelepülési könyvtárosok számára. Az alapozó kurzus öt modulból áll. Erre egy specializált szakmai továbbképzés épül, amelyet évente tartanak háromnapos rendezvény keretében, igen változatos témákkal. A végzettek kérésére 2020-ban új formátumú képzés indul "Quali Plus" néven.
Bajorországban arra törekszenek, hogy a városokban és a vidéki területeken azonosak legyenek az életkörülmények. Vidéken gyakran hiányoznak a közösségi találkozóhelyek, amelyek megteremthetnék a társadalmi kohézió alapjait. A könyvtárak felvállalhatják ezt a szerepet; célcsoportjaik főként az idősek és a családok.
Jó gyakorlatok: Wörth bei Erding településen (4500 lakos) 2015-ben közös helyszínre kerültek a fő ellátó intézmények (a bolt, az orvosi rendelő és a községi könyvtár). "Olvasókávézó" jött létre, amely a rugalmas berendezésnek és a terek kialakításának köszönhetően hamar a közösségi élet központja lett. Rammingenben (1600 lakos) az utóbbi években a településnek új központja alakult ki (óvoda, általános iskola, közösségi ház, tűzoltóság stb.), amelynek része a közkönyvtár is. A könyvtár 11 önkéntest foglalkoztat szakmai irányítás mellett, ami 5 órányi heti nyitvatartást tesz lehetővé, de az általános iskolával és az óvodával közösen megoldották, hogy a könyvtár délelőtt is nyitva legyen. Sikerük titka a kurrens választék, a vonzó weboldal és a partnerintézményekkel való együttműködés.
A kisebb könyvtárak akkor tudnak innovatív szolgáltatásokkal (például e-dokumentumokkal) előállni, ha kapcsolatot építenek ki egymással és más intézményekkel. Bajorországban 2015-ben alakult meg az eMedienBayern hálózat, tagjainak száma meghaladja a 120-at. A tagok "kulcsra kész", de adaptálható megoldásokat kapnak az e-dokumentumok szolgáltatásához. A Bajor Könyvtári Központ 11 tapasztalatcsere-csoportot hozott létre a kiskönyvtárak munkatársai számára.
A vidéki és kistelepülési könyvtárak a látogatási idő minőségi eltöltését is célul tűzik ki. A megfelelő bútorok, az egyéni és a csoportos tevékenységek támogatása, az elmélyülésre és a kommunikációra szolgáló zónák elkülönítése mind-mind javítják a könyvtárak imázsát. (A kisebb könyvtárak jövőbeni kilátásai: jó példák bemutatása Bajorországból; ref.: Hegyközi I.)

A versenyképes fiatalok képzéséhez új tanítási módszerek kellenek - véli az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ). "Paradox helyzetben van a magyar oktatás. Az általános- és középiskolákban a hangsúly jelenleg leginkább az információátadáson van, míg a készségek, képességek fejlesztése szinte sehol sincs terítéken. A munkaerőpiaci tapasztalatok viszont azt támasztják alá, hogy épp, hogy fordítva kellene összeállítani a tanmenetet. Ahhoz, hogy versenyképes tudással rendelkezzenek a gyerekek, az iskoláknak meg kell őket tanítani tanulni, erősíteni kell bennük a kritikai gondolkodásmódot, illetve elő kell segíteniük a társas és érzelmi jellemzőik fejlődését" - fejti ki közleményében az EJMSZ alelnöke, Ács János.
A szakember szerint az intézményesített oktatás keretei között fejlesztett kompetenciák jellemzően nem azonosak azokkal, amelyek a munkahelyi vagy a hétköznapi életben való eredményességhez kellenek. Ez furcsa helyzetet teremt, és már az indulásnál megnehezíti a jövő generációinak sorsát.
Az oktatásnak olyan élethelyzetekre, foglalkozásokra és technológiákra kellene felkészítenie a diákokat, amelyek jelenleg még nem is léteznek. Ráadásul a negyvenes, ötvenes korosztállyal szemben a mai fiataloknak teljesen más a figyelmi kapacitásuk, illetve sokkal hatékonyabban tanulnak audiovizuális anyagokból, mint szöveges leírásokból. Ezekre a kihívásokra nem lehet azzal válaszolni, hogy még több információt zúdítunk a nyakukba. Mivel nem tudjuk, hogy mit nem tudunk, a diákok készségeit, képességeit és gondolkodásmódját kell fejleszteni ahhoz, hogy a jelenleg még ismeretlen kihívásokkal szemben eredményesek legyenek a későbbiekben.
"Nélkülözhetetlenné válik a társas készségek, szociális kompetenciák és az érzelmi intelligencia fejlesztése. Eljött az idő, hogy a tanmenetben nagyobb teret nyerjen a szóbeli logikus érvelésnek, a kritikai gondolkodásmódnak, a mások vezetése és irányítása képességének, a nyilvános szereplésnek, az ötleteik bemutatásának, vagy a másokkal való eredményes együttműködéshez szükséges személyes jellemzőknek az elsajátítása" - fogalmaz Ács János.

A Tuskegee-szifiliszkísérlet az egyik legismertebb példája a tudomány faji elfogultságának. A kezeletlen szifilisz hosszú távú egészségügyi hatásainak megértése közben a kísérletben résztvevő 600 afroamerikai közül 128 életét vesztette a 20. század első felében. A tudományos kutatást számos módon befolyásolhatja még a kutatók tudatos vagy tudat alatti elfogultsága, valamint a kutatásokra helyezett külső nyomás.
A könyvtárosok értik az információ útját annak keletkezésétől a publikálásig. Ezért nagyobb szerepet kellene vállalniuk, hogy a diákokat is megtanítsák az elfogult tudomány felismerésére. Ha nem jól kezeljük a helyzetet, akkor az elfogult tudomány a tudományos információkkal szembeni bizalmatlansághoz és gyenge tudományos műveltséghez vezet.
Hogy jobban felismerjük az elfogultságot, jobban kell értenünk a kutatások folyamatát is. A diákokkal érdemes visszafejteni példaként egy-egy kutatásról szóló hír hátterét. Kit idéztek? Miért számít hitelesnek ez a személy? Miért hiteles a cikk szerzője? Melyek lehetnek az elfogultság forrásai?
- A kutatás finanszírozása lehet az egyik legnagyobb külső hatóerő. Szkeptikusan kell vizsgálnia a nagyvállalatok által támogatott kutatásokat.
- Továbbá ki kell szűrni a fizetett megjelenéseket a Google-ben és a médiában.
- Figyelembe kell venni, hogy a folyóiratok és a sajtó gyakrabban ír a pozitív, jelentős felfedezésekről, mint a negatív eredményekről.
- A hitelességi torzítás miatt pedig a rangosabb tudósok nagyobb eséllyel kapnak támogatást, és jelenik meg a publikációjuk. A hírekben és a tankönyvekben jellemzően fehér férfi tudósok szerepelnek. Sok diák tudat alatt is kizárja, hogy tudósnak készüljön.
A Dél-Kaliforniai Egyetemen átvizsgálják a könyvtári gyűjteményt diverzitás szempontjából. Megnézik a fotókat, könyvösszefoglalókat, elhelyezéseket és leírásokat. A matematika tankönyvek szöveges feladatainak befogadó jellegét. A tankönyvek szerzőinek hátterét. A munka idő- és pénzigényes, de a bizottság szerint megtérül. Igaz, szerintük a könyvtárosok, vagyis a vizsgálatot végzők köre sem eléggé diverz a teljesen elfogulatlan munkához. (ref.: Habók Lilla)

A bajor Süddeutsche Zeitung elhatározta, hogy "körbeviszi az újságírást a társadalomban", hogy bemutassa: a megbízható média keményen, de tisztességesen kutat, és gyorsan, de alaposan számol be az eseményekről. Az újságíróknak el kell magyarázniuk, hogyan kutatnak és szerkesztenek, hogyan vizsgálják felül adataikat, hogyan választják ki a híreket, és ki dönti el, hogyan és mit tegyenek közzé.
A beszélgetés a hallgatósággal, a kérdések megválaszolása és a vita jól működik a könyvtárakban: aligha van jobb és szebb hely, mint hogy könyvek között beszéljünk a nyomtatott és sugárzott szóról. Így születik meg, majd erősödik a bizalom. A média képviselői járják az iskolákat is; a Frankfurti Városi Könyvtár évente megrendezi az Olvasó őszt, melyen írók, mint például Siri Pettersen és újságírók, mint például Johannes Aumüller az SZ sportosztályáról, elmondják a diákoknak, milyen nagy öröm írni, és hogy miként lehet a búzát az ocsútól elválasztani a YouTube-on és más csatornákon.
Számos új kulturális szövetség van alakulóban képzőintézmények (iskolák, könyvtárak, egyetemek), tartományi politikai oktatási központok és a minőségi média képviselői (ARD, ZDF, SZ, Zeit stb.) között. Nagyszabású találkozót is szerveztek 2020. május 8-ára és 9-ére Journalismus macht Schule [Az újságírás iskolát teremt] címmel, amely a járvány miatt ugyan elmaradt, de ami késik, nem múlik.
A szerzők az SZ tíz javaslatát is közlik a járványtól való félelem és az álhírek leküzdésére: vegyünk mély lélegzetet; végezzünk keresztellenőrzéseket; ellenőrizzük a forrásokat; legyünk szkeptikusak; kerüljük a láncleveleket; védjük az embereket; tájékozódjunk helyben; óvakodjunk a gyors gyógymódoktól; ne hibáztassunk másokat; maradjunk nyugodtak. A lista az alábbi címen bővebben kifejtve is elérhető: link (Együtt az infodémia ellen: hogyan küzdhet a városi könyvtár és a sajtó a féligazságok és az álhírek ellen?; ref.: (Murányi L.)

A könyvtári kritikus/kritikai olvasás és információfeldolgozás része a hétköznapi manipulációk azonosításának és kezelésének képessége. Ez feladat, egyben lehetőség is a gyerekkönyvtárosok számára. (MG)
- 2021-ben a reklámok életünk miden egyes szegmensét behálózzák, és nincs ez másként gyermekeink esetében sem: az ő életüknek is szerves részét képezik az online, offline, nyílt és rejtett hirdetések. De míg egy felnőttnek van elég tapasztalata ezeket kezelni, elválasztani a valóságtól, addig egy gyermek számára ez nem ennyire kézenfekvő. Minden szülőnek kötelessége megtanítani gyermekét a helyes médiafogyasztási szokásokra, és arra, hogy a reklám közel sem azonos a valósággal.
Ez sem kikerülhető lépés felelősségteljesen gondolkodó szülők részére: le kell ülni, és meg kell nézni minél több hirdetést, spotot együtt, hogy közösen kielemezhessük őket - csak így érhetjük el, hogy kritikusan gondolkodjanak majd egyszer. A felnőttek segíthetnek a gyerekeknek azonosítani a különböző típusú hirdetéseket, és azt, hogy pontosan hol találkozhatnak velük. Magyarázzuk el, hogy bár a hirdetéseket gyakran játéknak vagy más szórakozásnak álcázzák, mégis hirdetések, és mindig próbálnak eladni valamit.
Akár játékos módszerekkel is érdemes kísérletezni, az eszköz előtt, vagy az utcán sétálva: próbáljuk meg kitalálni, mit akarnak eladni nekünk a videók, plakátok, szórólapok.
Emellett arra is feltétlenül fel kell hívni a figyelmüket, hogy olykor széles szakadék tátong a reklámban ígért világ és a valóság között. Ha ezekre felhívjuk a figyelmet, könnyebben meg fogják érteni, miben áll a manipuláció. Látva a hirdetés és a tényleges termék közötti különbséget, a gyerekek megtanulják megkérdőjelezni a hirdetésekben látottak igazságát. Megfigyelhetik, hogy a reklámok miért hagynak ki olyan fontos információkat, amelyek miatt a termék kevésbé kívánatos, vagy hogy a csomagoláson található illusztrációk, szavak valami más kódot jelentenek-e.

A címbeli felvetésre kapott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
4 - Alapvetően téves elképzelés
11 - Jó dolog, csak nehéz rávenni a könyvtárosokat
7 - Jó dolog, de hiteltelen a szakmapolitika hozzá
14 - Jó is és működik is
9 - Jó, de nem könyvtárakba való.
Ha ezeket összehasonlítjuk a vonatkozó 2017-es adatokkal, a következő diagramot kapjuk: link
Az adatok a minőségirányítással kapcsolatos megugró elégedettségre utalnak. A válaszadók száma most is a 2 héttel ezelőtti, szintén minőségirányítással kapcsolatos ütemezés szerint ugrott meg (szemben pl. a múlt heti, más témáról szólóval), de valamivel kisebb intenzitással. Ezért ha a kérdésre a lehetséges ellentmondásokat kiküszöbölő, mérvadó választ szeretnénk kapni, akkor nagyobb költségvetésű, alaposabb kutatást szükséges végezni.

A felvetésre magánba is érkezett válasz, szövegesen:
"A minőségirányítási kérdéssel nincs baj, a válaszopciók meg amolyan "ízlés kérdése" dolgok. Szerintem kell minőségirányítás, de engem például k*vára kiborít, hogy az irányítási kézikönyveket közzéteszik az intézmények, de a szintén közpénzen fejlesztett folyamatszabályozásokat nem. A Könyvtári Intézet (KI) meg tudtommal máig sem készített az egyes folyamatokra szabályozási ajánlásokat. Szóval mindenki írogat ilyesmiket az országban százszoros párhuzamban, rendesen pocsékolja az idejét vele, ahelyett, hogy adaptál(hat)na hatékonyan - netán valami jó szabályozási gyakorlatot, mielőtt valami fele olyan jót vért izzadva összebarkácsolna... Különösen azokat a könyvtárakat segítené a folyamatszabályozások megosztása, ahol gyengébb az ilyen vonatkozású kompetencia és/vagy kevesebb az erre fordítható idő.
Ez nem konkrét ügyről, hanem általános jelenségről szól: nem publikusak a folyamatszabályozások és pláne nincsenek olyan folyamatszabályozások, amire azt mondaná a KI, hogy "na, szerintünk ez jó gyakorlat, próbáljátok követni". Megy a "mi szellemi termékünk" mantra, meg az "olyan egyediek, hogy nektek úgyse jók" stb. Könyörgöm, attól adaptálás és nem sima kopipészt a dolog, hogy megnéznék a kollégák több könyvtár valamely folyamatának szabályozását és ezekből a tanulságokat levonva alakíthatnák ki a magukét."

A Geréby-telepen található György, Fülöp és Irén utcák nevének eredetére világít rá a Méliusz Juhász Péter Könyvtár új videója, mely az intézményben található Fotótár Helytörténeti Gyűjtemény munkatársainak kreativitását dicséri.
A telepek 1858-tól kezdtek kialakulni a majorsági földeken, szőlőskertekben, de csak a városi tanács 1893-as határozata alapján alakultak lakóövezetté. Ahogy a videóból kiderül, elnevezésüket sokszor a terület korábbi tulajdonosairól kapták. Bár a Csapókertben található városrészben több személynevet viselő utca is van, ám a György, Fülöp és Irén utcák egykor valóban élt debreceniek nevét őrzik 1910 óta. A telep és az utcák is az egykori birtokosokról, a Geréby család tagjairól kapták a nevüket.
Ötömösi Geréby Pál és gyermekei 1840-ben szereztek nemességet az uralkodótól, s nevüket is ekkor magyarosították. A 19. század közepén a család egyik ága Debrecenbe költözött, itt vásároltak földet. A családfő, Geréby Fülöp cége már 1868-ban működött, fűszerüzletében egyebek mellett pörkölt és darált marokkói kávét is lehetett vásárolni. Geréby Fülöp és gyermekei, Fülöp és György, valamint harmadik fiának felesége, Irén lettek a telep első utcáinak névadói.
A részleteket a videóban találják, melyből nem mellékesen az is kiderül, mi köze a Geréby családnak és egy Ady Endre nevű ifjú költőnek egymáshoz, s mit kaptak azért a fiatalemberek, amiért párbajoztak egymással.

2020-ban (az előző évihez képest) harminc százalékkal emelkedett az OSZK által üzemeltetett Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) olvasottsága. A koronavírus-járvány első, tavaszi hulláma idején a növekedés aránya a hetven-nyolcvan százalékot is elérte.
Könyvtárunk az év folyamán több mint 15 millió látogatást regisztrált az oldalon. Az idén megújulás előtt álló, huszonegyezer kötetet meghaladó digitális adatbázisra most már naponta hatvanezernél is több olvasó kíváncsi. A leggyakrabban letöltött, magyar szerzőjű szépirodalmi kötetek között többnyire klasszikusok - Mikszáth Kálmán, Petőfi Sándor, Krúdy Gyula és Rejtő Jenő - művei szerepelnek. Az elektronikus könyvtárban Jókai Mór 217, Mikszáth Kálmán 78, Móricz Zsigmond 64, Krúdy Gyula 54, Karinthy Frigyes 53 és Kosztolányi Dezső 35 műve, illetve művének kiadása található meg.
A MEK tematikus digitalizálást tervez a 2021-től szolgáltatható művekből, így többek között olvasható lesz Brodarics István királyi kancellár Szentpétery Imre (1878-1950) által fordított és sajtó alá rendezett históriája a mohácsi vészről, George Bernard Shaw (1856-1950) Az ördög cimborája (fordította Mikes Lajos) és Heinrich Mann (1871?1950) Ronda tanár úr (fordította Kosztolányi Dezső) című alkotása is.
A gyűjtemény szabadon hozzáférhető, regisztráció sem szükséges használatához. Az OSZK jó szívvel ajánlja a MEK köteteit kutatáshoz, tanuláshoz, tájékozódáshoz vagy akár szórakozáshoz.

Egyetemi könyvtárként a TIB link nagy látogatottságnak örvend: évente 1,7 millió használó keresi fel, a tendencia emelkedő. Az öt helyszín heti 102 órában áll az olvasók rendelkezésére, ezek közül a legnépszerűbb a Conti-campus éjfélig nyitva tartó könyvtára. A hallgatók intenzíven használják az 1800 munkaállomást, amelyek egyéni és csoportos munkára is lehetőséget adnak. A hagyományos könyvtárhasználati képzésen túl a könyvtár interaktív formákat is bevezetett: ún. coffee lecture-öket (havonta egyszer tíz percben), személyes tanácsadást, "kérdezd a TIB-től" szolgáltatást és a házidolgozatok napját (évente egyszer).
A kutatások területén folyó tudásmegosztás új formáit a TIB a Hannoveri Leibniz Egyetem L3S Kutatási Központjával közösen kísérletezi ki az ún. Joint-Lab-ban (közös laboratórium): egy dinamikus tudásgráf (az ún. Open Research Knowledge Graph, ORKG) segítségével a különböző kutatási ötletek, kezdeményezések, módszerek és eredmények összekapcsolhatók, és géppel olvasható formában megjeleníthetők. Az ORKG korszerűsített használói felülettel és számos új funkcióval ellátott béta verziója 2019 vége óta online elérhető (link
A 2013-ban alapított Open Science Lab (nyílt tudomány laboratórium) azt vizsgálja, hogyan lehet a digitálisobjektum-gyűjteményeket megnyitni és hálózatba kapcsolni annak érdekében, hogy tartalmaik jobban megtalálhatók, használhatók és összeköthetők legyenek. Támogatja a kutatókat és intézményeiket abban, hogy a VIVO (kutatási információk kezelésére szolgáló rendszer) és a Linked Open Data (nyílt kapcsolt adatok) révén strukturált képet mutathassanak be eredményeikről a nyilvánosságnak.
A TIB-ben folyó kutatások közül kiemelhető a "vizuális analitika" kutatócsoport, amely egy mesterséges intelligenciát használó informatikai eszközt dolgozott ki a fényképek helyszínének beazonosításához, illetve a "tudományos adatmenedzsment" kutatócsoport, amely a Big Data és a mesterséges intelligencia alapján segítené a személyre szabott orvoslást.
A TIB AV-portálja (link több mint 20 ezer, előadásokról, kísérletekről, konferenciákról és más oktatási anyagokról készített videofelvételt kínál. (Feimer Ágnes)
(Több mint könyvtár: a holnap tudásszervezése a hannoveri TIB-ben; ref.: Feimer Á.)

A Heidelbergi Városi Könyvtárban link 23 napilap, 10 hetilap és 8 havilap, köztük francia, olasz, spanyol, orosz, amerikai és arab újságok állnak az olvasók rendelkezésére. 2019-ben ez a választék 8000 euróba került, s az árak csak emelkednek. Egy olyan egyetemi városban, mint Heidelberg, ahol több mint 140 nemzetiség él, nagy a kereslet a külföldi napilapok iránt.
A digitális kínálat fejlődésével az elmúlt évtizedekben a régebbi évfolyamok iránti kereslet csökkent, így a hírlapok megőrzési ideje folyamatosan változik a használattól függően. Míg a 2000-es évek elején a hírlapokat legfeljebb 6 hónapig tárolták, most a régebbi számokat adott esetben csak egy hétig tartják meg, kivéve a helyi Rhein-Neckar-Zeitungot, amelynek megőrzési ideje 3 hónap. Néhány kiadó régóta online hozzáférést biztosít az érdeklődőknek régebbi cikkeihez, részben ingyenesen, részben térítés ellenében. Heidelbergben azonban még mindig sok olyan olvasó van, aki inkább a nyomtatott verziót részesíti előnyben az elektronikussal szemben, ezért rendszeresen ellátogat a városi könyvtárba. Néhányan csak és kizárólag a bőséges sajtóválasztékot használják, több órát időzve a könyvtárban vagy az irodalmi kávézóban.
A Heidelbergi Városi Könyvtárban a digitális kínálat ellenére a napisajtó és a nyomtatott formátumok intenzív használata nem csökkent, noha a település demográfiai szempontból nagyon fiatal és "digitális bennszülöttekben" gazdag. Statisztikai adatok azt mutatják, hogy a PressReader újságportálon egyes francia újságok, mint a Le Parisien, a L'Equipe, az Aujourd'hui en France, továbbá a The Washington Post, a The Daily Telegraph, az Irish Daily Mirror vagy a Kathimerini Greek is egyre népszerűbbek, és magas megtekintést érnek el. Több közkönyvtári kolléga a hagyományos AV-médiumok csökkenő kölcsönzéséről számol be, melyeket a streamingszolgáltatások és on-demand videoajánlatok váltanak fel. Ezzel szemben a PressReaderen történő e-újság-kínálat egy olyan hiányt pótol, amelyet a nyomtatott állomány nem tud kielégíteni, azaz a két formátum jól kiegészíti egymást. (Érdemes befektetni a nyomtatott kiadványokba és a vonzó olvasóhelyekbe: a Heidelbergi Városi Könyvtárban a digitális változat ellenére a nyomtatott hírlap népszerűbb, mint valaha; ref.: Murányi L.)

A boltlánc YouTube-csatornáján futó tanfolyamra bárki feliratkozhat, és nem csak új recepteket ismerhet meg, de különleges konyhai megoldásokat is elsajátíthat. Az iskola tanára ugyanis a boltlánccal évek óta együttműködő Michelin-csillagos séf, Széll Tamás.
Az online tanfolyam több modulból áll, melyek különböző alapanyagok köré csoportosulnak. Minden egyes modul három egymásra épülő videóból tevődik össze úgy, hogy az alapvető technológiától kezdve a komplexebb receptekig haladva dolgozza fel az egyes témákat.
Az első videó kifejezetten technológia alapú, a másodikban szintén a technológián van a hangsúly, de már főzési tippek is vannak, a harmadikban pedig ötvözésre kerülnek az előző két videóban megtanultak egy komplett étel elkészítése során. Az online főzőtanfolyam előnye, hogy a videók segítségével könnyedén, saját tempóban és időbeosztásban lehet megtanulni főzni akár a nulláról, minden előzetes tudás nélkül, illetve a videók bármikor visszanézhetőek, és a receptek is elérhetőek.

Ócska sci-fi-filmnek is tűnhetne, ami nyugati "licenc" alapján készült a vasfüggöny keleti oldalán: szerepel benne a szovjet Steve Jobs, automatizált tervgazdaság és kriptorubel. Bármennyire hihetetlennek tűnik, nem sokon múlt a megvalósulása.
1962-ben azonban egy merész orosz matematikus jelentkezett a tervgazdaságra épülő nagyszámítógép-hálózat forradalmi víziójával. A hosszú évekkel később a nyugati sajtó által a szovjet kibernetika királyának nevezett Viktor Gluskov álma az automatizált nemzeti számítási és információs rendszer (orosz rövidítéssel: OGAS) volt.
Gluskov zsenialitása megmutatkozott az 1982-es halála után néhány hónappal megjelent könyvében, A papírmentes informatika alapjaiban. Kifejtette benne, hogy hamarosan nem lesz szükség nyomtatott újságokra és könyvekre, de a modern kor embere elbúcsúzhat a papírra jegyzeteléstől és a hagyományos televíziózástól is, mindezeket ugyanis egy képernyő és egy mini rádióvevő kombinációja fogja helyettesíteni. Emellett beszélt programozható mosógépekről, papír nélküli levelezésről, multifunkcionális telefonokról és olyan virtuális személyi asszisztensekről, mint amilyen ma az Apple-féle Siri vagy az Amazon Alexája.
A nagy medve szorítása azonban erősebb volt, így nem bontakozhatott ki teljesen a matematikus tehetsége, a szovjet internet projektje hosszas tervezés után 1970-ben sem kapta meg a finanszírozási engedélyt. A költségvetés döntnöke, Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter volt az OGAS egyik legnagyobb ellenzője.
Benjamin Peters médiatudós 2016-ban megjelent, Hogyan ne kössünk össze egy nemzetet: A szovjet internet nyugtalan története című könyvében hosszan fejtegeti, hogy a szovjet internet bukása miért varrható egyedül a bürokrácia nyakába. Érvelése szerint technológiai akadálya nem lett volna a rendszer kiépítésének, hiszen akkor már atomerőművek is működtek, és a szovjet űrprogram is túl volt néhány eredményes küldetésen. Olyannyira, hogy a Szputnyik-1 műhold sikeres fellövését követően Amerika megijedt, és válaszul megalapította a védelmi kutatásokért felelős DARPA ügynökséget, melynek feladata volt a legújabb hadi- és infokommunikációs technológiák kutatása, illetve egy saját hálózat kiépítése. A szovjet projektet pedig árgus szemekkel figyelte az amerikai CIA John F. Kennedy elnök utasítására, aki úgy fogalmazott: ha az megvalósul, Amerikának kampec.

Mitől lesz zöld egy könyvtár? Több, egymást támogató útja van annak. Egyik eljárás a SEXI modell link alkalmazása, mely tartalmazza az 1. érzékenyítést - informálást (Sensitize), 2. példaadást (Exemplary) és az 3. információ gyűjtését (Information gathering). Ennek megfelelően az alábbi linken elérhető fészeképítő tevékenységet
1. kommunikálhatod használóid irányába szóban, könyvtári honlapon, hírlevélben, plakáton stb. (beleértve az iskolákat, és minden, feltehetően érdeklődő közösséget)
2. megvalósíthatod saját szervezésű (gyermek)foglalkozás keretében a könyvtárban / online (vírushelyzettől függően) magad, vagy ügyes kezű szülő / pedagógus bevonásával
3. összegyűjthetsz további zöld információt - online és papír forrásokból, ténylegesen, vagy másokkal összefogva bibliográfiában (pl. méhek telepítése, tető és fal zöldítése, biztonságos denevérodú stb.)
Ha városlakó vagy, akkor még inkább, ugyanis városon belül még nagyobb szükség van a biológiai sokféleségre. (MG)

A koronavírus elleni példamutató védekezést Tajvan nemcsak a korábbi járványkezelése tapasztalatára építette, hanem a lakosságot partnerként kezelő nyílt kormányzás koncepciójára is - magyarázta interjújában Audrey Tang digitalizációs miniszter.
AT: - ... És bevetettük a humort is. Most is tapasztaltunk némi pánikot, illetve a távolságtartással, valamint a maszkviseléssel kapcsolatos tanácstalanságot. Megalkottuk a siba inu kutyafajta Zongcsaj névre hallgató rajzolt figuráját, aminek segítségével közérthető, képes formába csomagoltuk a tudományos üzeneteket. Amikor például kültéren tartózkodsz, akkor kétkutyányi távolságot kell tartanod másoktól, beltéren pedig háromkutyányit. Maszkot pedig azért kell viselned, hogy mosatlan kézzel ne érj az arcodhoz, és ha ezt az üzenetet humorral, egy aranyos kutya segítségével juttatjuk el az emberekhez, akkor könnyebben megjegyzik, mert nem utasításokat adunk, hanem az észszerű önérdekre hivatkozunk. Minden területen rengeteg tapasztalatot gyűjtöttünk, ami hasznunkra lehet, ha esetleg jön a SARS koronavírus harmadik változata jövőre vagy a következő évtizedben.
AT: - Tajvanon digitális miniszterként a közösségi innovációért és a közösségi vállalkozásért is felelős vagyok. A közösségi vállalkozás közösségi problémát old meg, az abban érdekeltek közreműködésével, vagyis olyan, mint egy szövetkezet. Az ön által említett közösségi média azonban nem a közösségi szektor része, és nem is szövetkezet. Inkább olyasmi, mintha az ön helyi könyvtárát vagy a helyi Hyde Parkját - ahol mindent elmondhat - olyan bár szponzorálná, amely függőséget okozó szeszes italt ad el. Tajvanon a Facebooknak húszmillió vagy még annál is több felhasználója van. De ennél fontosabb, hogy az e-petíciós portálnak tízmilliós tábora van, amelynek tagjai megértik, hogy a kormány munkájának befolyásolására vagy ahhoz, hogy a minisztériumok pontos válaszokat adjanak a kérdéseikre, ezt a nyilvános fórumot kell választaniuk. Másképp szólva, nem a bárokat kell betiltanunk, hanem az alapvető közösségi funkciókat a közösségnek kell betöltenie, ahogy Tajvanon tesszük, és nem átengedni magánszemélyeknek és a kapitalizmusnak.

Izrael beindította oltottság-igazolási rendszerét. Vasárnap, öt hónapos szünet után ismét kinyithattak a piacok, múzeumok, könyvtárak, valamint a kulturális- és sportlétesítmények. Ez utóbbiakba azonban csak az egészségügyi minisztérium oltási igazolását felmutatókat engedik be. Az oltás hatására javult a fertőzöttségi mutató: egyre kevesebb idős ember kerül kórházba. ... De nem csak az edzőtermekbe, hanem minden sportlétesítménybe, az imaházakba, hotelekbe és a kulturális élet újranyitó intézményeibe, például a könyvtárakba és a színházakba is.
A csak "Zöld kártyaként" emlegetett igazolást a kormány állítja ki. Ez egy mobiltelefonos QR-kód, amelyet a személyi igazolvánnyal együtt kell bemutatni a belépésnél.
Vasárnaptól újra kinyitottak a boltok, bevásárlóközpontok és a piacok is a zsidó államban - ide azonban igazolás nélkül is be lehet lépni. Jeruzsálem azért oldja fel a korlátozásokat, mert a lakosság oltottsági szintje egyre nő, közben a napi fertőzöttségi ráta csökken. Mára már az ország lakosságának csaknem fele megkapta a koronavírus-oltás első dózisát, 32 százaléka pedig már a második adagon is túl van.
Izraelben - ahogy a világon szinte mindenhol - az idősebbek kapják meg előbb az oltást, ez jól látszik a betegség terjedésében.

Tóth Brigitta összesen 171 mesét tanulmányozott, a bennük szereplő nőalakokat pedig kategorizálta, illetve a nemi sztereotípiák szemszögéből tipizálta. Mivel a tapasztalatok szerint az óvodák többségében jellemzően népmesegyűjtemények találhatók, nem meglepő, hogy a női karakterek a vizsgált mesékben a hagyományos lány-feleség-anya-öregasszony szerepköröket tükrözik.
Ezek a női karakterek önmagukban nem, csak valakihez képest értelmezhetőek: a király lánya, a juhász felesége, a szegénylegény anyja. Ennek megfelelően a mesékben megjelenő nők jelentős része nem cselekményformáló, többségük csak mellék- vagy háttérszereplőként jelenik meg.
... Az óvodák abban sem egységesek, hogyan jön össze a könyvállomány: az előző óvodapedagógusok által hátrahagyott kötetektől kezdve a célirányos új beszerzéseken át a szülők által felajánlott könyvekig minden előfordulhat - ez is befolyásolhatja, hogy milyen történetekkel találkoznak az ovisok.
Tóth Brigitta óvodapedagógus: ... A népmeséket tehát nem mellőzni kell az óvodások életéből, hanem "korszerűen kezelni". Ez több módon is megvalósulhat. Egyrészt úgy, hogy olyan népmeséket is beemelnek az óvodai "listába", amelyek nem a hagyományos férfi-nő sztereotípiákat jelenítik meg. "Van olyan népmese, ahol a királylány kel útra és elmegy a sárkányhoz, és olyan is, amiben a feleség találja meg a kiutat egy problémából, nem a férj. Csak ezek a mesék ritkán jelennek meg a tervezett foglalkozások során" - mondja szakértőnk.
"Ne mindig azt olvassuk, amit mi szeretünk (vagy szerettünk gyerekként). Arra is reagáljunk, hogy ő mit szeret, neki mire van szüksége. A kortárs mesék sokszínűek, megtalálhatjuk azt, ami illeszkedik a nevelési céljainkhoz és a gyermek igényeihez, hangulatához, érdeklődéséhez is" - javasolja Tóth Brigitta. Javasolt címek:
- Kertész Edina: A lány, aki csillagász lett
- Kertész Edina: A lány, aki orvos akart lenni
- Kertész Edina: A lány, aki szavakkal varázsolt
- Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén
- Zalka Csenge Virág: A kalóz királylány
- Simon Réka Zsuzsanna: Majdnem egy tucat királylány
- Szlukovényi Katalin: Magyar mesék lázadó lányoknak
- Fodor Marcsi - Neset Adrienn: 50 elszánt magyar nő
- Jacky Davis - David Soman: Katicalány
- Jacky Davis - David Soman: Katicalány és Darázsfiú
- Julia Donaldson: Zog, a sárkány
- Rose Lagercrantz - Eva Eriksson: Az én boldog életem.

Már majdnem egy éve dolgozunk otthonról. Ennyi idő alatt sokan megunhatták a saját főztjüket. A korlátozások elején öröm volt a főzés, mostanra viszont a legelhivatottabbak is kifogyhattak az ötletekből. A következő oldalak (melyek kínálnak vegetáriánus opciókat is) segíthetnek inspirációt szerezni. [Ne feledjük: az alábbi felsorolást egy könyvtári szaklap / szakportál tartalmazza. (MG)]

Leite's Culinaria link : David Leite alapította 1999-ben; mindenféle receptet, ételekről szóló esszéket és interjúkat találhatunk az oldalon. Feliratkozhatunk napi vagy heti hírlevélre is.

David Lebovitz link : Lebovitz Párizsban élő amerikai, aki a Chez Panisse és a Zuni Café által tett szert tudására. Ennek ellenére receptjei otthon is elkészíthetőek - és koktélok is akadnak közöttük. Havi hírlevele mellett Instagram oldalán is aktív.

Epicurious (link ezt a digitális platformot Condé Nast indította 1995-ben, a Bon Appétit és Gourmet magazinok számára. Ez minden konyhai inspiráció eredeti forrása, a mindennapi ételektől kezdve az ünnepi lakomákig.

Dinner: A Love Story link : Jenny Rosentrach alapította, több mint egy évtizede. Rosentrach - aki az ételek mellett családja utazásairól is ír - augusztusban ünnepelheti negyedik könyve megjelenését.

Smitten Kitchen link : egy anyuka indította el, akinek nem csak az volt a feladata, hogy új és érdekes ételeket tegyen az asztalra, hanem mindezt egy kicsi konyhában kellett megvalósítania. Deb Perleman heti hírlevele a szezonális trendeket mutatja be.

The Amateur Gourmet link : Adam Roberts 2004-ben alapította blogját. Ennek keretében szervezi meg a "Lunch Therapy" (Ebéd Terápia) podcast-ot, ahol a főzés világából és azon kívülről választott emberekkel készít interjúkat. Feliratkozhatunk heti hírlevelére is. (ref.: Salamon Sára)

Az elmúlt években többször bukkantak fel olyan hírek, hogy a Deutsche Welle ismét magyar nyelvű adással fog jelentkezni. A konkrét döntést a vezetők, szerkesztők rendre cáfolták, elismerve, hogy zajlanak ilyen jellegű beszélgetések. Most azonban Peter Limbourg, a DW főigazgatója az RBB médiapodcastjában mondta el, hogy már lépéseket tesznek, tettek.
A Deutsche Welle jelenleg is több tucat nyelven készít hírműsorokat, az elmúlt években erősítették jelenlétüket a régiónkban is. Akkor is felmerült a magyar tartalmak kínálata, de végül nem valósult meg. Korábban már sugárzott a DW magyar nyelven rádióműsort: egészen az 1960-as évektől az 1990-es évekig.
Peter Limbourg elmondta azt is, hogy azért is döntöttek a magyar tartalmak gyártása mellett, mert egyáltalán nem javult az elmúlt években a magyar média helyzete. (Ezzel a Klubrádió helyzetére is utalt, amiről szintén ebben az adásban Váradi Júlia beszélt.)
"Egy európai országról van szó, ahol veszélyben van a média sokszínűsége, és a független, kritikus sajtó nyomás alatt van, ezért úgy gondoltuk, hogy itt - akárcsak Lengyelországban - van dolga a Deutsche Wellének is" - mondta a főigazgató. Azt is hangsúlyozta, hogy a szervezeten belül, önálló, szakmai döntés született, amit egyeztettek a vezetőséggel is. Hozzátette, hogy egy ilyen döntés nem a szövetségi kormány hatásköre, ugyanakkor a lépést pozitívan értékelték.
A céljuk a magyar média sokszínűségének a javítása, amit tényekre alapuló tájékoztatással szeretnének elérni. Példaként említette, hogy az európai történésekről szeretnének valós képet adni. Peter Limbourg olyan, a magyar médiában szerinte kevésbé tárgyalt témákat is említett, mint az emberi, kisebbségi jogok, LGBTQ témák.
Az igazgató azt is elmondta, hogy fokozatosan indítanak, már dolgoznak is magyar nyelvű tartalmakon. Ezek első körben videós anyagok lesznek, várhatóan március végén pedig magyar nyelvű YouTube-csatornát indítanak.
Azt is elmondta, hogy a magyar nyelvű adás automatikusan azt is magával fogja hozni, hogy a nemzetközi híráramba is több magyar vonatkozású hír kerül be.

2020 kétségkívül nagy fordulópont volt az oldal életében. A COVID-19 világjárvány és az amerikai elnökválasztás körül kialakult információs zaj közepette sokáig egyik közösségi platformra sem lehetett számítani a tényszerűségért folytatott harcban - a Facebook és a Twitter is csak az év vége felé vetette be a dezinformáció elleni, egyébként sem minden esetben hatékony eszközeit, míg a Youtube-on a mai napig burjánzanak az áltudományos videók és más összeesküvés-elméletek. Ebben a káoszban mutatkozott meg igazán a Wikipédia erénye: a hosszú évek alatt egész fényesre csiszolt szerkesztési rendszeren nem igazán mentek át az álhírek - sőt inkább maguk az álhírek is külön szócikket kaptak, így ahelyett, hogy a népszerű valótlanságokat a szőnyeg alá söpörték volna, rámutattak azok valótlanságára.
... A viselkedési szabályzat támogatói ellenben úgy vélekednek, hogy ha a szerkesztők túlnyomó többségét továbbra is a fejlett országok technológiai érdeklődésű fehér férfi tagjai teszik ki, a Wikipédiának esélye sincs megvalósítani a Jimmy Wales által meghatározott célt, vagyis hogy minden ember szabadon és egyenlő módon hozzájuthasson az emberiség össztudásához.
... a világ éppen most januárban tapasztalhatta meg a Wiki-közösség emberfeletti erejét: a Capitolium ostromáról szinte a sajtóval egy időben számolt be a vonatkozó Wikipédia-szócikk, a több száz aktív szerkesztő munkájának köszönhetően ráadásul talán még objektívebben is, mint bármelyik, legfeljebb tucatnyi újságíróval, riporterrel és szerkesztővel dolgozó médium.

Se külföldre, se belföldre, se múzeumba nem mehetünk már hosszú hónapok óta - erre a bajra ad most tüneti kezelést a Virág Judit Galéria, amely mesés úticélokat ábrázoló magyar festményekről készített videosorozatot. Az ismeretterjesztő kisfilmek első két epizódja a hvg.hu-n debütál: a napsütötte San Remóba és a húszas évek pezsgő metropoliszába, Berlinbe kalandozunk el.
"Nagyon szeretek mesélni a képekről, és a galériában még a régi időkben nagyon sokszor tartottunk tárlatvezetéseket. Azt figyeltem meg, hogy a művészetet valahogy még mindig körbe lengi egyfajta titokzatosság vagy misztérium, és a legtöbb látogató szabadkozva lép be a galériába "elnézést, mi ehhez nem értünk" alapon. Pedig egy könyvet sem csak az irodalomtörténészek olvashatnak el, vagy a zene, film élvezetéhez sem kell szakképzettség. Ezért a tárlatvezetéseken mindig arra próbáltam törekedni, hogy teljesen emberi nyelven, ne a szakzsargont használva beszéljek a látogatókhoz. Ezzel a videosorozattal ugyanez lenne a cél" - mondja a hvg.hu-nak Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze.