A lezárások következtében az emberek az e-olvasáshoz és így a könyvtárakhoz fordultak a brit CILIP (Chartered Institute of Library and Information Professionals - Könyvtári és Információs Szakemberek Minősített Intézete) adatai szerint. Az elmúlt 12 hónapban 600 százalékkal nőtt a könyvtári beiratkozások száma az Egyesült Királyság "egyes területein". Szintén a zárások után, például Newcastle-ben, ahol a könyvtárak 3D nyomtatókkal vírus elleni védelmet nyújtó eszközök készítésébe fogtak több ezres számban. A társadalmi hasznuk bizonyítása ellenére a könyvtárak jövője egyelőre bizonytalan.
Az Egyesült Királyságban a könyvtárak finanszírozása a helyi kormányzat feladata, így a szolgáltatás minősége összefügg a Tanács pénzügyeivel. Például Kentben ez jól működik a "Közösségi infrastruktúra-illeték" és a "Section 106 alap" miatt - utóbbi ingatlanfejlesztőknek teszi lehetővé a befektetést a helyi infrastruktúrába. Ahol viszont a Tanács nem bánik jól a költségvetéssel, ott a minőségi könyvtári szolgáltatás is veszélyben van. Ráadásul a járvány mindenhol finanszírozási nehézségeket okozott.

A CILIP szerint több száz brit könyvtár bezárása várható a következő 2-3 évben. Kivéve, ha sikerül kiaknázni az innovációt a szolgáltatásokban és az adófizetők pénzének hatékonyabb felhasználásában egyaránt.
- A mai könyvtár még mindig az olvasást, írástudást, tanulást helyezi a középpontba, de mellette már arra is fókuszál, hogy az emberek egészségesebb és boldogabb életet élhessenek.
- A modern könyvtári szolgáltatás eleve tele van technológiával, kreatív energiával, de a járvány tovább növelte a digitális elkötelezettséget. Új közönséghez juttatta el a programokat.

A finanszírozási modell viszont a régi maradt. Az Arts Council England épp ezért támogatja a CILIP-et a közkönyvtári finanszírozás felülvizsgálatában.
- A kutatás kifejezetten az innovatív modellek vizsgálatára fog irányulni, a közösségi szerep megőrzése mellett.
- Például konkrétabb kapcsolat a helyi egészségüggyel. A könyvtár ugyanolyan finanszírozási forrásba eshetne, mint a megelőző egészségügyi ellátás.
- A helyi könyvtár a formális oktatás kiterjesztésének is tekinthető lenne. Sokaknak biztonságos és támogatott hozzáférést biztosít a technológiához és az olvasmányokhoz. Jó platform a felnőttek oktatásában is.
- Érdemes lenne a cégeknek befektetni a munkaerőképzésbe. Például Birminghamben a könyvtár jelentősen hozzájárul az iskolai végzettségekhez és készségekhez, így a vállalkozások támogatásához is.
A CILIP szeretné átalakítani a könyvtárak finanszírozásáról szóló gondolkodást. Megértetni, hogy megtérülő befektetés a könyvtárak támogatása. (ref.: Habók Lilla)

Április 5-én az American Library Association (ALA) kiadta éves jelentését a könyvtárakról (State of America's Libraries Report), mely idén két dologra fókuszál: a Covidra, és arra, hogy a könyvtáraknak hogyan sikerült megfelelniük a közösség elvárásainak.
Azon kívül, hogy a bezárás után új eljárásokat vetettek be, az amerikai könyvtárak segítették a 2020-as népszámlálást, a novemberi választásokat, harcoltak a hamis politikai és tudományos hírek ellen, valamint részt vettek a nagyobb egyenlőségért való küzdelemben.

2020-ban semmi sem volt szokványos, az amerikai társadalom egyik szegletében sem, és a könyvtárakat is nagymértékben befolyásolta a járvány. Az évre visszatekintve az egyetlen lehetőség, hogy a Covid kihívásain keresztül mutassuk be a könyvtárak történetét - olvasható a jelentésben.
Julius C. Jefferson Jr., az ALA elnöke szerint a jelentés nemcsak a könyvtárak helyzetét mutatja be, hanem azt is jelzi, hogy hol áll most Amerika.
Olvashatunk többek között:
- Jefferson "Holding Space" nevű virtuális túrájáról
- a Jemez Pueblo Közösségi Könyvtárról, mely a parkolóban is elérhető wifivel segítette a lakosokat
- a middletown-i Russel Könyvtárról, mely kivitte könyvklubját a vízre "Book Yak on a Kayak" nevű programja részeként
- a detroiti egyetemi könyvtár videójáról, mely azoknak az elsőéveseknek készült, akiknek nem volt még lehetősége ellátogatni a kampuszra
- a King County Könyvtár alapítványáról, mely 110.000 dollárt gyűjtött online kampányával.

A jelentés arra is kitér, hogy több mint 273 könyvet kíséreltek meg betiltani 2020-ban. Nőtt azoknak a követeléseknek a száma, melyek szerint el kellene távolítani a rasszizmusról és a faji egyenlőségről szóló könyveket. Emellett az LGBTQIA+ témáival foglalkozó könyvek továbbra is dominálnak a listán.

Jefferson reméli, hogy a jelentés egyszerre szolgál majd információforrásként és ösztönöz cselekvésre, mivel úgy véli, hogy a könyvtárak és az ALA dolgozói tisztában voltak a problémákkal, melyek tavaly bekövetkeztek. A történtek remélhetőleg cselekvésre is késztetik őket ezután. (ref.: Salamon Sára)

A digitális audiókönyvek népszerűsége robbanásszerűen növekedett az elmúlt évtizedben. Egy 2019-es jelentés szerint a nyomtatott könyvek továbbra is népszerűbbek, mint az e-könyvek vagy a hangoskönyvek, azonban a nyomtatott könyveket és e-könyveket olvasó felnőttek aránya enyhén csökkent 2016 óta, míg a hangoskönyv-hallgatók aránya emelkedett. Ez az egyetlen formátum, melynek népszerűsége növekedett. Egy másik, 2018-as felmérés szerint 37,1%-kal nőtt az audiókönyvek vásárlása 2013 óta.
A könyvtári forgalomban lévő digitális audiókönyvek is ezt a mintát tükrözik. Az OverDrive jelentése alapján 114 millió hangoskönyvet kölcsönöztek 2019-ben, mely 30%-os növekedést jelent.
Mivel további növekedés várható, a könyvtárosoknak célszerű figyelemmel kísérni a kiadói licencelés, valamint a forgalmazók elérhetőségének és gyakorlatának közelmúltbeli változásait, valamint a digitális hangoskönyvek beszerzésével és kezelésével kapcsolatos kérdéseket.

Az elmúlt évtizedben a nagy kiadók elkezdtek digitális hangoskönyveket kínálni állandó használat mellett - más néven egy példány / felhasználó (OC/OU) licenceket. Ezeknek az ára az évek során 70%-kal nőtt. 2019 júniusában a Simon & Schuster és a Hachette állandó hozzáférési modellről forgalmi díjas hozzáférésre, 24 hónap után lejáró licencekre váltott, anélkül, hogy jelentősen csökkentette volna a költségeket. Mint ilyen, a HarperCollins, a Macmillan, és a Penguin Random House (PRH) jelenleg jobb értéket kínálnak a könyvtáraknak a digitális hangoskönyvekre. 2020 márciusában a PRH több vásárlási lehetőséget is bevezetett a COVID miatt, lehetővé téve az OverDrive-könyvtárak számára, hogy eldöntsék, állandó használati licencet vagy az állandó használat árának felével 12 hónapos licencet vásárolnak.

Egyes kiadók használatonkénti díj (PPU) opciókat is engedélyeznek, amelyeknél a könyvtárak fizetnek a saját forgalmazásért; ezek egyidejűleg is előfordulhatnak (szemben a forgalmi díjas hozzáféréssel és az állandó használatú licencekkel, amelyek csak szekvenciális kölcsönöket engedélyeznek). A hoopla például ezzel a modellel működik.

Cselekvésre, érdekképviseletre és további tanulmányozásra vonatkozó ajánlások:
1. Tartsunk lépést a digitális kölcsönzés változásaival.
2. Működjünk együtt a törvényhozókkal.
3. Működjünk együtt a kiadókkal.
4. Kerüljünk összhangba a kereskedőkkel.
5. Folytassuk a tanulmányozást.
A kutatás részleteiért ld. a forráscikket. (ref.: Salamon Sára)

A közalkalmazotti státusnak megvan a biztonsága, a díjazás a kapcsolódó pótlékokkal tervezhetővé tette a pályát még akkor is, ha maga a bér alacsony volt, magyarázza Kiss Gábor, majd hozzáteszi, hogy az elmaradt bérfejlesztés valóban gondot jelentett, ez azonban nem a közalkalmazotti szféra bűne volt.
Országosan 5-6 százalék lehet a pályaelhagyók száma a kulturális területen.
Gödöllőn 19-ből ketten inkább a távozás és végkielégítés lehetőségével éltek, de visszajött valaki gyesről, így most 18-an vannak. Volt, ahol drasztikusabb volt a létszámcsökkenés. "A mi könyvtárunkból kilenc fő nem vállalta a továbbfoglalkozást. Egy részük nyugdíjazás miatt, többen a bizonytalanság, a könyvtári és kulturális területen dolgozók munkájának egyre csökkenő elismertsége miatt döntöttek a pályamódosítás mellett, és adták fel többéves kiváló szakmai munkájukat. Az egyetem közelsége könnyíti a helyzetünket, mert itt találunk pályakezdőket, de így is vannak még nyitott pozícióink" - ismerteti Sikaláné Sánta Ildikó, a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár link igazgatója.
Gödöllőn link azonban már nem ilyen kedvező a helyzet. "Novemberben a távozó kolléga helyére sem vehettünk fel senkit, ugyanis már lehetett látni, hogy mi következik. Decemberben az iparűzési adó felezése miatt az önkormányzatnak nem volt más választása, mint a költségmegtakarítás, s ez a személyi kiadásokat is érintette: öt főt kellett volna elbocsátani a könyvtárból" - magyarázza Fóthy Zsuzsanna, kiemelve, hogy a városban az önkormányzat kifejezetten támogatja a kultúrát, 2019-ben, amikor lehetőség volt rá, még a bérüket is soron kívül emelték. A megvonások most nemcsak őket érintették, de a könyvtár egyelőre el tudta kerülni az elbocsátásokat. Ennek komoly ára volt: mind a 18 alkalmazott, beleértve a vezetőket is, vállalta, hogy 2021. február 1-jétől november végéig 6 órában dolgoznak. "Ez azt jelenti, hogy a bruttó átlag 280 ezer forintos fizetésünknek, amely országos szinten a könyvtárak közt kimondottan magas, 75 százalékát kapjuk. Nagyon nehéz helyzet ez, de közben az egy csoda, hogy van itt egy olyan közösség, amely hihetetlen összetartással, empátiával vállalta ezt. Utólag talán lehet esély arra, hogy a most kieső béreket kompenzálják, de ha elküldünk könyvtárosokat, őket lehetetlen lesz visszavenni már a jövőben. És egyre nehezebb jó szakembert találni. A város 20 százaléka be van iratkozva hozzánk, évi 600-700 rendezvényünk van, amelyeket több 10 ezren látogatnak, és nyilvánvaló, hogy ezt a minőséget nem lehet majd megőrizni heti 180 munka­órával kevesebb időben."

Hága városa (550 ezer lakos, 24% funkcionális analfabéta) történelmileg szegényebb és gazdagabb területre oszlik. Az önkormányzat feladatának tekinti, hogy mérsékelje e megosztottságot. Az összesen 16 fiókkönyvtárban (ezekből kettőben csak kölcsönözni lehet) 201,700 használó van, a diákok és a nyelvtanulók tagsága ingyenes. 2,5 millió ember fordul meg a könyvtárban link évente. 805 ezren 2,5 millió dokumentumot kölcsönöztek 2019-ben - beleértve pl. a játékokat is. 70 ezer elektronikus könyvet kölcsönöztek. Közel 10 ezer programot szerveztek. Ezek a számok 2020-ban a vírus miatt nyilván alacsonyabbak lesznek.

2010 után nagy bezárás, átszervezés volt, alapítványok lettek a könyvtárak, kettő kivételével (az egyik a Hágai Közkönyvtár). A közkönyvtárak nem maradtak egyedül. Támogatóik:
- Királyi [nemzeti] Könyvtár (részletek: link )
- Regionális Könyvtársegítő Szolgálatok (ProBiblio) - a könyvtárakat segíti (delegál embereket a hálózatépítésre, programszervezésre, továbbképzésre pl.)
- Közkönyvtárak Országos Egyesülete (lobbiszervezet)
- Nemzeti Könyvtárszolgálat (NBD) - a könyvtárat segíti: beszerzés, felcímkézés, katalógusépítés, a helyi könyvtárak az ő állományukból rendelnek tematikusan. A helyi közkönyvtáraknak így kész könyveket a csak fel kell helyezniük a könyvespolcra.

A támogatók tevékenysége összehangolt. Hogy a különféle érdekek ne rontsák le egymást, a Közkönyvtárak Országos Egyesülete és partnerei szerződést kötöttek. Az erről szóló "A könyvtár mindenki számára" kisfilm tartalma 3 kihívásról szól:
1. Olvasáskészség, olvasásszeretet és -motiváció elősegítése.
2. Mindenki aktív részese lehessen az információs társadalomnak.
3. Életfogytiglani tanulás támogatása.
Ezért csecsemőkortól elősegítjük a nyelvfejlődést, az olvasást - írják a partnetek. Tanítjuk a digitális alapismeretek, hogy mindenki digitális polgár lehessen. Mindenki számára elérhető, megközelíthető, alacsonyküszöbű hely vagyunk, ahol tanulni, fejlődni lehet.
Elvárások a könyvtár irányába:
- robusztus szervezet, mely könnyen megközelíthető és használható
- elégséges és jól felkészült személyzet és önkéntesek
- országos könyvtári rendszer
- első osztályú, folyamatosan figyelemmel követett és tanúsított szolgáltatás
- erős hálózati együttműködés
- innováció rendszeres beépítése.
Aláírók: Közkönyvtárak Országos Egyesülete, Királyi Könyvtár, Önkormányzatok Országos Egyesülete, Művelődési és Oktatásügyi Minisztérium, A Könyvtári Munkákat Segítő Szervezetek Egyesülete. (ref: MG)
Mindez Makkai-Deuten Réka, a Hágai Városi Könyvtár programvezetőjének előadásában - Vagy bezársz, vagy átalakulsz; gyűjteménytől a kapcsolatig - hangzott el, melyet az előadó a KIT számára egészített ki.

- szólította fel olvasóit néhány esztendeje a Massachusetts Institute of Technology (MIT) könyvtárának jelentése. A világ talán legfontosabb egyetemének elemzői 2016-ban adták közre a könyvtárak jövőjéről végzett kutatásuk előzetesét. A könyvtárosok április 14-i világnapja alkalmából e jelentésből szemezgetünk, előrebocsájtva a Nobel-díjas Niels Bohr szellemes megjegyzését: "Jósolni nagyon nehéz, különösen a jövőt illetően."
[Néhány ismert és kevésbé ismert megállapítás; az utóbbiak némi kifejtéssel: (szerk.)]
- A jövő könyvtára új alapokra helyezi a tudáshoz való hozzáférés lehetőségeit.
- A holnap bibliotékája rugalmas, alkalmazkodó, interaktív, divatos szóval részvételi, ugyanakkor programozható és átfogó jellegű.
- A könyvárak a jövőben inkább közösségi terek lesznek, semmint könyvraktárak.
- A jövő könyvtári szolgáltatáscsomagjához újszerű innovatív tudásközvetítő rendszer fog kapcsolódni. (A holnap nyíló könyvtár platformjainak formailag és tartalmilag is versenyképesnek kell lenniük az olyan multimédiás tartalomszolgáltató óriásokkal szemben, mint például a Netflix, a Google vagy a Spotify, hiszen a felhasználók ezekhez szokva indulnak el új információkat keresni.)
A jövő könyvtárainak - az MIT könyvtárának mindenképpen - kiterjedt képzési lehetőségekkel is olvasói rendelkezésére kell állnia. És nem pusztán olyan területeken, amelyek az egyetemi oktatáshoz kapcsolódnak vagy éppen a könyvtár információtudományi kutatásaival állnak összefüggésben.

Bár nem a könyvtárosok közötti tudásmegosztást vizsgálja Monspart Judit cikke, "Az információellátás időszerűsége és a szolgáltatások iránti igény agrárszakemberek körében", közel harmincéves felmérése máig tanulságokkal szolgál saját szakmánkban - több szempontból. Vajon az alábbi megjegyzések, arányok milyenek lennének ma ránk nézve? Akkor frissen vált piacorientálttá az agrárgazdaság, és egymás mellett működtek állami, illetve magánvállalkozások. (MG)
- A válaszadók többsége, 514 fő (83,14%) továbbadja a megszerzett ismereteit. Különösen a jelenleg is tanulókra érvényes ez.
- Az információk továbbítása leginkább a magasabb vezetők csoportjában valósul meg; az információkat legkevésbé a közvetlen termelésirányítók adják tovább: ők hiányolják leginkább az önálló döntés lehetőségét, a felsőbb utasítások mechanikus végrehajtóinak érzik magukat.
- A szakemberek legkevésbé az állami gazdaságokban (79,81%), leginkább pedig a magángazdaságokban (90,91 %) cserélik ki egymás között a megszerzett ismereteket.
- Meglepő, hogy a szaktanácsadók közül, akiknek e tevékenység munkaköri kötelesség lenne, 3 fő (10,34%) saját bevallása szerint nem adja tovább az információit.
- Az információátadás sorrendben leginkább a megyeszékhelyen, községekben, városokban és a tanyákon valósul meg.
- Megfigyelhető, hogy a szakemberek körében a település nagyságának növekedésével veszít jelentőségéből a szóbeli információátadás, melynek változatosabb formái (pl. szakcikk írása, előadástartás stb.) elsősorban megyeszékhelyen élők esetében valósulnak meg.
- A szakemberek legszívesebben szóban, egymás között, azaz oldalirányban kommunikálnak.
- Bizalmatlanságuk minden új információval szemben óriási. Véleményük szerint, még ha alsó szinten nagyjából reális információ indul is útjára, az a felfelé vezető információs csatornákon egyre finomodik, és az ily módon hamissá vált információk lehetetlenné teszik, hogy a vezetők idejében meghozzák a szükséges döntéseket. (Különösen sok panaszt hallottam a túlzott adatszolgáltatást illetően.)

Jöjjön Székelyudvarhelyre földrengést átélni! - Nem meglepő, hogy Hargita megye iskolavárosában a közkönyvtár hagyományos funkciója mellett a turisták felé is nyit: jó eséllyel meghatározó tényezővé válik az idegenforgalomban. A könyvtár ugyanis évek óta építgeti, próbálja és csiszolgatja gyakorlati természettudományi kínálatát. S mivel a mai érdeklődők számára sokkal befogadhatóbb az interakció, a könyvek mellett foglalkozásokat kínál.

A kínálat meghökkentően változatos: lyukkamera a fényírdában link , filmtörténeti előadások, planetárium link , működő nyomdagép, fényképezési és videós ismeretek oktatása, földrengésszimulátor, több szabadulószoba, hidrogénnel működő autó, minigőzgép és áramfejlesztés a társasjáték-teremben.

A hagyományosabb, humán műfajokban is domborítanak. Szétsugárzó tudáserőművet építenek helyismereti online interjúsorozat link által, a járványidőben felértékelődött online oktatást támogatva YouTube-csatornájukon több osztálynyi éves földrajztartalmat kínálnak, egész Erdélyre érvényes oktatási tartalommal. Vagy éppen digitalizálják a helyi tv archív anyagait link .
Ezek után nem meglepő, hogy a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár lakosságarányosan a Kárpát-medence egyik leglátogatottabb intézménye a műfajban, napi 200 látogatóval. (ref.: MG)

Az e-könyvek amerikai kölcsönzését érintő változásokról az IFLA az Amerikai Könyvtári Szövetség két főmunkatársával beszélgetett. Az interjú első felében az egy év alatt történt változásokról volt szó (referátumunk: link A további kérdések nagy része az Amazonra vonatkozott, amelyből kiderült többek közt:
- Az Amazon főleg azért jelent problémát a könyvtáraknak, mert egyre inkább az e-könyvek kizárólagos kiadója sok bestseller-szerző körében, pl. Dean Koontz, Mindy Kaling. Ezeket könyvtárak nem vásárolhatják meg. Az Amazon agresszív növekedési politikája egyre jobban ellehetetleníti a tárgyalásokat a könyvtárakkal. A cégóriással szembe kell szállni a hozzáférés egyenlőtlensége miatt. Be kell mutatni az információhoz való könyvtári hozzáférés értékeit.
- Legutóbb a Washington Postban fogalmazta meg az Amazon Publishing kiadója a könyvtári hozzáállásukat. Azt mondja, nem világos a cég számára, hogy a könyvtárak jelenlegi digitális kölcsönzési modellje hogyan teremti meg az érdekegyensúlyt az olvasók és a szerzők közt. Szerintük egy új modell kell, amely a bevételt és a jogdíjakat is jobban biztosítja.
- Az első pozitív jel, hogy az amerikai Digital Public Library hozzáférést kapott néhány, az Amazon által kiadott e-könyvhöz. Érdekes kérdés lesz, hogy a Kongresszus antitröszt ellenes figyelme hatással lesz-e a továbbiakra. Vagy akár a Marylandben hozott törvény, amely szerint a könyvtáraknak egyenlő hozzáférés kell a tartalmak megvásárlására.
- A Panorama Project kutatása szerint a könyvtárak jót tesznek a kiadók üzletének link . Ingyen marketinget biztosítanak a kiadóknak és a szerzőknek. A könyvek megjelennek a könyvtárban és online, könyves beszélgetések vannak. Csak olyan könyveket népszerűsítenek, amely a könyvtárban megtalálható.
- Az ALA támogat minden állami szintű kezdeményezést. 2019-ben benyújtották észrevételeiket az Egyesült Államok Igazságügyi Bizottságához. A járvány lelassította a Kongresszusnál ezeknek a kérdéseknek a vizsgálatát. Mostanában viszont újra az Amazon e-könyves piaci hatalmára és lehetséges visszaéléseire irányult a figyelem, úgyhogy az ALA bizakodó a 2021-es előrelépésekkel szemben. (ref.: Habók Lilla)

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
22 - a pozíciókban lévők döntenek
1 - a megfelelő információ birtokában lévők döntenek
2 - kiterjedt szakmai eszmecsere zajlik
0 - megírom: kit@gmconsulting.hu
4 - inkább halogatás és szócséplés van
A Katalistra érkezett válasz - Horváth Zoltánné reakciója: link , melyre Kóródy Judit válaszolt: link .
Mivel a kérdést 3 évvel ezelőtt is feltettük, módunkban áll összehasonlítani a választ, kétféleképpen is: 2018/2021, illetve kellene/tapasztalat. A diagramokat ld.: link .
Ritkán kapunk ennél szebb és beszédesebb ábrát. A válaszadók szerint a döntéseket a pozícióban lévő emberek hozzák. Ám ehelyett szakmai eszmecserét kellene folytatni.
Amit a szakirodalom is alátámaszt: a több szempontban megmerített döntés
- jobb minőségű - mondja Charles Handy
- emellett nagyobb esély van a végrehajtására is.
Magyarán: a hatékonyságot csorbítja, ha a döntéseket pusztán a pozícióban lévők hozzák - a válaszadók és a szakirodalom szerint egyaránt. (Nem mindig cseng a kettő egybe, de itt igen.) (MG)

Elsőre azt gondolnánk, hogy az ingyenes kölcsönzési opció visszaveti a boltok eladásait, de a folyamat ennél összetettebb. Bár pontos felmérések nincsenek, Honkanen szerint a boltok így "a jó játékokból többet, a rosszakból kevesebbet adnak el". Az általam megkérdezettek 70 százaléka vásárolt már társasjátékot a könyvtári tapasztalata után. Másfelől pedig a könyvtár maga is nagy forgalmat generál a finn boltoknak, hiszen évi több tízezer eurós költségvetést fordít csak a társasjátékok beszerzésére. A beszerzendő társas kiválasztásánál előnyt élveznek a hazai játékfejlesztők termékei, és figyelembe veszik a könyvtárlátogatók kívánságlistáit is, így került a polcokra például a Tokaido, a Queendomino vagy a Feast for Odin.

A békéscsabai Kollabor után link a DEENK is belendült... (MG)
Új eszközzel, egy 3D nyomtatóval gyarapodott a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár eszközállománya. Az új nyomtatót pályázati forrásból, mintegy 600 ezer forintos ráfordítással szerezték be.
A próbaüzem során 150 darab, a maszk biztonságosabb viselését segítő csipeszt alkottak, amelyeket a HÖK segítségével juttatnak el a kollégiumban tartózkodó külföldi diákokhoz.
- Célunk, hogy a legkorszerűbb technikai vívmányok alkalmazásával új típusú könyvtári tereket, köztük egy kreatív műhelyt hozzunk létre, amely támogatja a hallgatók egyetemi tanulmányait, és innovatív megoldásokhoz nyújt segítséget - mondta el a hirek.unideb.hu portálnak Bácsó Bettina, a DEENK kommunikációs és közönségkapcsolati referense a hétfői átadón.
A próbanyomtatás során 150, a DEENK logójával ellátott műanyag csipesz készült, amelyeket a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata (DEHÖK) nevében Csont István elnök vett át.

A rendőrség is él a könyvtári tér lehetőségeivel - könyvtári hálózat kihasználása link - írtuk korábban angliai példára hivatkozva. Előtte pedig a holland kistelepülési gyakorlatról szóltunk, amelyben a falusi könyvtár link olyan helyiséget tart fenn, amiben a hatóságok, vagy más szervezetek előzetes egyeztetés alapján találkozót beszélhetnek meg a helyiekkel.
1. A hivatal könnyebben mozgó munkatársa tud találkozni a nehezen mozgó (pl. idős) ügyféllel
2. A néhány négyzetméteres helyiség semleges; alkalmas a kívülállókra nem tartozó beszélgetésre
3. Az egyes hivataloknak, szervezeteknek "van" egy plusz helyiségük a kistelepülésen anélkül, hogy mindegyiküknek helyiséget kellene fenntartania
4. A könyvtár megszólíthat olyan embereket is, akik pusztán a könyvtárért nem térnének be
5. A könyvtár erősítheti a közösségben semleges státuszát, illetve a közösségi, a helyiek jólétéhez, kényelméhez kapcsolódó imázsát. (MG)

A különböző felmérések tanúsága szerint a home office munkavállalói megítélése korántsem egységes. Akad, aki szívesen maradna teljes home office-ban, a legtöbben valamiféle hibrid megoldást preferálnának, a legkevesebben pedig azok vannak, akik teljesen visszatérnének az irodába. A munkáltatói oldalon a kezdeti lelkesedés jócskán alábbhagyott, és bár akad néhány cég, amely a teljes távmunka mellett teszi le a voksát, ez inkább kivétel, és általában egyfajta úttörő filozófia részeként értelmezik. Még a nagy techmultik is hibrid munkavégzésre készülnek, az Amazon például jelentős főhadiszállás-fejlesztésbe fogott.
Mára kiderült, hogy a teljes home of­­fice-nak vannak árnyoldalai: idővel csökken a dolgozók hatékonysága, romlik a céges kultúra, a csapatkohézió. Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy más a home office, ha mindenki otthonról dolgozik, és nem csupán az iroda, de az egész város kihalt. Minden munkavállaló szívesebben fog legalább részben visszatérni az irodába, ha társas értelemben is lesz miért bemenni.

Arculatának megújítására használta fel a leállást Hévíz. A turizmust sújtó nehéz időszakot Hévíz a kommunikáció megújítására használta fel, amihez az Armadillo reklámügynökség nyújtott segítséget számukra.
Elsődlegesen egy modernebb és fiatalosabb logó megalkotása és egy fiatalabb közönség elérése volt a cél, a meglévő célcsoport megtartása mellett. Az új stratégia fő üzenetei között nagyobb hangsúlyt kapott a fitt életszemélet - kihasználva a természet nyújtotta lehetőségeket -, a "négyévszakosság", az élménygarancia, valamint a szabadidő-sportolási lehetőségek kiemelése.
"A jól ismert tavirózsa szimbólumot - amely évtizedek óta Hévíz jelképeként él a belföldi turizmus és a gyógyfürdők iránt érdeklődők fejében - mindenképp meg akartuk tartani, de természetesen a kortárs trendeknek megfelelően csavartunk is rajta egyet. A vízcseppek, amelyek a rózsa szirmait alkotják, és a kékeszöld árnyalatok egyaránt a tó és az azt körülvevő természeti környezet összefonódását jelképezik, ezzel is erősítve az egyik fő marketingüzenetet: Hévíz a tavon túl is számtalan programlehetőséget kínál, egész évben" - mondta el az új arculatról Szőke Ildikó, az Armadillo marketingügynökség Art Directora.
Az új marketingstratégiában Hévíz mint a "slow" mozgalom hazai központja jelenik meg, ahol a fiatalabb, középkorú, aktív célközönség kiszakadhat a mindennapok rohanásából. Az eddigi kommunikáció alapjait képező egészségkultúra és wellness mellett az új tervekben már nagyobb hangsúllyal jelenik meg a fitt életszemlélet, a gasztroturizmus és a szabadidősport.

Valószerűtlenül tökéletes arcú emberek politikailag korrekt, nem és bőrszín szerinti eloszlásban, többnyire feltűnően vidáman, olykor eltúlzott negatív érzelmeket mímelve, makulátlan öltönyökben és kiskosztümökben, esetleg vadonatúj favágókockás ingben és farmerben. Steril környezetük mindig irreálisan élénk színű vagy elegánsan szürke, ők maguk pedig mesterkélt élethelyzetekben hol irodai meetingeken kacagnak, hol sokat sejtetően néznek össze a kikötői naplementében, netán hollywoodi fogsort villantanak a fogorvosi rendelőben. Ezeknek, a képügynökségek által tízmilliószámra kínált - és az internetet elöntő - illusztrációs fotóknak (szaknyelven: stockfotóknak) üzent hadat egy dániai startup. "Elavult, túlárazott, túlbonyolított" - tartja erről a mesterkélt vizuális világról Jonathan Low, a Jump­Story társalapítója, aki 2018-ban, Anders Thiimmel közösen azért hozta létre vállalkozását, hogy végre "hiteles, eredeti" fotókat adhasson az illusztrációkra kiéhezett felhasználóknak.
Bár Low-ék a JumpStoryt előszeretettel emlegetik "a stockfotók Netflixeként", az ötletükhöz bevallottan merítettek a hozzájuk hasonlóan skandináv eredetű zenestreamelő óriás, a Spotify üzleti modelljéből is, hiszen a szinte átláthatatlan kínálatot mindkettő igényes és átlátható felületen kínálja, mérsékelt havi díj ellenében.
A JumpStory felületén másokénál fejlettebb szerkesztési lehetőségeket kínálnak, például egyetlen kattintással el lehet tüntetni a kiválasztott kép hátterét, így teljesen más környezetbe lehet helyezni az előtér szereplőit. Az algoritmust mesterséges intelligenciával is felturbózták, ami a szokásosnál jóval kifinomultabb szűrési lehetőségeket biztosít, hogy a sok millióból csak a leghasznosabb és leghatásosabb képek ugorjanak fel. Bónuszként pedig, ha a felhasználó betölti az illusztrálni kívánt cikk, marketinganyag, blogbejegyzés szövegét (vagy annak részletét), a program a kulcsszavak alapján máris felajánl néhány hozzá passzoló fotót.
Mindezekért havi nem egészen ötezer forintnak megfelelő előfizetési díjat kér a cég (legalább egyéves elköteleződés esetén).

A gazdaság újraindítását a demográfiai következményekre figyelemmel kellene megtervezni, ám erre nem mutatkozik hajlandóság - tapasztalja Benda József demográfus, a Gyermek- és Családbarát Magyarországért Alkotó Műhely vezetője.
HVG: Mi a baj a világviszonylatban is igen bőkezű magyar családpolitikával?
BJ: A legfontosabb probléma az ötletelés. A demográfiai helyzetre hivatkozva tett lépések összekeverednek a családjóléti intézkedésekkel, s hiányzik a hatékonyságmérés. Tény, hogy az ország hatalmas pénzeket fordít családtámogatásra, de ezek többsége nem, vagy nem sokat segít a népességfogyásból eredő gondokon. Fontos például az autóvásárlási kedvezmény vagy a lakásfelújítás támogatása, de ettől nem lesz több gyermek. (...)

A nyugat-angliai Bath városának legnagyobb kórházával kezdte az épületen belüli térképezést egy helyi startup, és a koronavírus-járvány közepette ez igen hasznosnak bizonyult. Miközben több nagy szolgáltató kínál digitális autós, biciklis vagy túratérképeket, a beltéri eligazodás segédeszközeiből kisebb a kínálat. Pedig a bathi kórházban - is - éppen ez volt a gond: a járvány miatt odavezényelt külsősök és önkéntesek minduntalan eltévedtek, és ezzel értékes perceket veszítettek. A beszélő nevű Living Map (Élő térkép) cég megoldásának időközben újabb előnyei is kiderültek: változás esetén egyszerűbb a digitális térképet aktualizálni, mint az egész épületkomplexumban kicserélni a táblákat. A beltérkép egyúttal arra is jó, hogy a kórházi alkalmazottak figyelemmel kísérhessék, éppen merre vannak a hordozható berendezések. A Living Map időközben interaktív térképet készített egyebek mellett a New York-i Metropolitan Múzeumról vagy a londoni Canary Wharf üzleti és bevásárlónegyedről is. Az angol startup új megrendelője a légitársaságok legnagyobb csoportja, a Star Alliance, amely a világ nagy repülőtereiről rendelt térképeket.

A Google Translate 109 nyelve helyett a DeepL fordító csak 24 nyelven tud, de szerencsére ezek egyike a magyar. Azért szerencsére, mert tapasztalataink alapján a Google megoldásánál sokkal jobb eredményeket dob ki.
"Ragyogó hideg nap volt áprilisban, és az órák tizenhármat csaptak." Hát ez nem jó kezdés. Nem azért, mintha George Orwell nem jól írta volna meg az 1984-et, hanem azért, mert a valószínűleg legszélesebb körben használt internetes fordító, a Google programja kissé melléfogott. Nem így a konkurens, a DeepL, amelynél a magyar változat: "Ragyogóan hideg áprilisi nap volt, és az órák tizenhármat ütöttek." Tegyük hozzá nyomban, hogy ez is csak megközelíti, de nem üti meg a műfordítás színvonalát, amelyre Szíjgyártó László szövege a példa: "Derült, hideg áprilisi nap volt, az órák éppen tizenhármat ütöttek."
Azért tettünk próbát, mert nemrég jelentették be, hogy 12 másik európai nyelv mellett a magyarral is kiegészítették a DeepL link szolgáltatását, amely eddig jórészt a nagyobb nyelvekre szorítkozott. A nyelvek száma a mostani bővítéssel is 30 alatt marad. A DeepL kölni székhelyű vállalkozás, 2017 óta kínál online fordítást, és minőségben eddig is felülmúlta a Google fordítóját, amely azonban toronymagasan - 109-cel - vezet a kínált nyelvek számában.
Más internetes fordítókhoz hasonlóan a DeepL is mesterséges intelligenciára, gépi tanulásra épít. Egészen pontosan konvolúciós neurális hálózatra. A mesterséges intelligencia munkahelye egy igen nagy teljesítményű (5,1 petaflop) szuperszámítógép Izlandon, ahol kedvező árú vízenergiával nyerik az áramot.

A koronavírus-járvány új megoldások keresésére sarkallta az egészségügyet, így számos intézmény helyi megoldásokkal állt elő. Egyes kórházakban helyi ellátásszervezési szabályok és protokollok születtek. Van, ahol önkénteseknek szóló képzés indult, és van olyan intézmény, amelyik napközis felügyeletet szervezett meg a dolgozók gyermekeinek - írta közleményében a Magyar Orvosi Kamara (MOK), hozzátéve, hogy ismernek olyan önkormányzatokat, ahol a könyvtárosokat, múzeumi dolgozókat kirendelték a háziorvosok mellé, hogy csökkentsék az oltással kapcsolatos adminisztrációs, szervezési terheket.
A MOK szerint ezek a helyi jó gyakorlatok általában rejtve maradnak, nincs meg a fórum, ahol közkinccsé válhatnak, hogy mások is megterhelésék, és ötletet merítsenek belőle. Ezért arra kérik azokat az intézményeket, ahol ilyen egyedi megoldásokat fejlesztettek ki, írják meg és küldjék el a helyimegoldasok@mok.hu email-címre, és kérik a betegeket, ők is írják meg, milyen újat tapasztaltak az ellátás során.
A kamara felhívta a figyelmet, hogy a magyar egészségügy az elmúlt fél évszázad legnehezebb napjait, heteit éli át, az egészségügyi dolgozók pedig soha nem látott kihívásokkal, eddig nem tapasztalt terheléssel szembesülnek nap mint nap, és ennek a helyzetnek a kezelésére egyelőre sehol a világon nincs előre megírt, a változó helyzethez alkalmazkodó szabályrendszer, amit követni lehetne. Szerintük ezért is fontos a jó gyakorlatok megosztása. Ezeknek a terjesztése javíthat az ellátás minőségén és a hatékonyságán is.

Karácsony Gergely főpolgármester a Facebookon tudatta, hogy Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettessel aláírták Budapest pályázatát a 2023 UNESCO "a Világ Könyvfővárosa" címre. Ezzel lezárult az a programalkotási folyamat, amelyben - a bejegyzés szerint - a teljes magyar könyvszakma, a főváros kulturális intézményei és a külkapcsolatokért és kultúráért felelős állami intézmények közösen vettek részt. "Eljött az ideje, hogy a sportesemények mellett a kiemelkedő kulturális rendezvényekkel kapcsolatban is megismerje a világ Budapestet" - tette hozzá a főpolgármester.
Még tavaly októberben adtunk hírt arról, hogy a főváros el akar indulni a pályázaton. A lehetséges könyvfővárosoktól az UNESCO azt várja, hogy a tervezett programokkal a résztvevő partnerek és az egész társadalom számára hosszú távon is kedvező hatásokat érjenek el, minél több önkormányzati, regionális, országos és nemzetközi partner köteleződjön el a program mellett, illetve a pályázó működjön együtt az írókat, a kiadókat, a könyvkereskedőket és a könyvtárakat képviselő regionális, nemzeti és nemzetközi szervezetekkel, és minden további partnerrel, akik a könyv üzleti értékláncát, valamint a tudományos és irodalmi életet képviselik.
A Fővárosi Önkormányzat szerint a 2023-as pályázat egyik kiemelt célja, hogy az egymást erősítő programokon keresztül a partnerségre, a kreatív gondolkodókra, a civil közösségekre építve hosszabb távon is hatást gyakoroljon a kulturális, művészeti, oktatási és társadalmi folyamatokra.

A rendszeres tévézés kifejezetten jótékonyan befolyásolhatja a mentális egészséget, feltéve, hogy tudatosan válogatjuk a műsorokat. A járvány miatti bezártságban bizonyára sokak figyelmét felkeltő kijelentést a Kelet-londoni Egyetem kutatói tették, akik a pozitív pszichológia felől közelítették meg a jelenséget. Abból indultak ki, hogy az emberek azért (is) néznek filmeket, musicaleket, művészeti programokat és egyéb tévéműsorokat, mert intenzív érzelmeket szeretnének átélni. A lélektan kutatói pedig bizonyították, hogy a pozitív érzelmek jelentősen, hosszú távon hozzájárulhatnak a pszichés jólléthez. Sőt, az ilyen érzelmeknek egy sor egyéb hatásuk is van a szervezetben, a rugalmas megküzdés (reziliencia) erősítésétől kezdve a stressz és a szorongás csökkentéséig. Nincs más dolgunk - vélik a brit pszichológusok -, mint ezt a hatásmechanizmust tudatosan beindítani, ha már amúgy is rengeteg időnk van a streamingszolgáltatók műsorait nézni. A tudatosság elsősorban azt jelenti, hogy a távirányító ész (és kontroll) nélküli nyomkodása helyett megválogatjuk, mit nézünk. Érdemes kerülni a "sötét", felzaklató témákat, helyettük olyanokat keresni, amelyek a felfedezés örömét, a bátorságot, a bizalomerősítő pillanatokat, a sebezhetőséget, a humort vagy éppen a társas kapcsolatok fontosságát közvetítik igényesen. Ha van rá lehetőség, beszéljük meg a filmeket a barátainkkal - ajánlják a kutatók -, és tanúsítsunk önmérsékletet: a jó műsorokat se habzsoljuk, hanem hagyjunk rá időt, hogy leülepedjenek.

A Facebook elindította a Get Digital link magyar nyelvű változatát, amely egy átfogó digitális oktatási tanterv szülők, tanárok és tizenévesek számára. A benne foglalt tanórák és tananyagok a Harvard Egyetem és a Berkeley Kaliforniai Egyetem által rendelkezésre bocsátott oktatási segédanyagokon alapulnak. A platform magyarországi bevezetése a Skool civil szervezettel együttműködésben történt.
A Facebook és a Skool azért indítja el a Get Digital program link magyar nyelvű kiadását, hogy elérhetővé tegyék a hazai iskolák és családok számára azokat az eszközöket, amelyek biztonságos, egészséges és támogató digitális közösségek létrehozásához szükségesek. Ezeket az erőforrásokat úgy tervezték, hogy az osztálytermekben és otthon is felhasználhatók legyenek.
A Get Digital a diákok kutatómunkáját igénylő leckéket és információforrásokat kínál, hogy a fiatalok elsajátíthassanak belőle olyan készségeket, amelyek által felelősségteljes digitális polgárokká válhatnak. Ezekből a tananyagokból a szülők is segítséget kaphatnak ahhoz, hogy együtt készülhessenek fel gyerekeikkel a digitális biztonság lefolytatandó beszélgetésekre. A tizenévesek maguk is találhatnak szórakoztató feladatokat az anyagok között, amelyek segítenek az interneten való navigálásban és az online közösségek létrehozásában.

A hírekben sokszor hallhatunk arról, milyen következményei vannak a klímaváltozásnak. A Google jól látható módon mutatja meg, melyek ezek. A Google Earth a keresőcég egyik leghasznosabb szolgáltatása. Általa ugyanis sokkal részletesebb képet kaphatunk a bolygó egyes területeiről, akár városok szintjén is. A Google általában bővíti is a terméket új funkciókkal, és csütörtöki közleményük szerint most ismét egy ilyen lépésről lehet hírt adni. Az aktuális változás azonban a szomorúbb fajtából való: immár azt is meg lehet nézni a szolgáltatásban, hogy egy bizonyos időszakban hogyan és mennyit változtak a Föld tájai a klímaváltozás hatására.
A funkció használatához előbb indítsa el a Google Earthöt, majd kattintson a baloldali menüsor Utazó nevű parancsára. (Ezt egy hajókormányhoz hasonló ikon alatt találja.) Erre rányomva különböző kategóriákat fog találni, amelyeket az adott területre vonatkozóan gyűjtött össze a Google. Képeket láthat például az erdők, partszakaszok eltűnéséről, a folyók vízállásáról, de az elsivatagosodásról és a gleccserek olvadásáról is.

A Google Earth (Google Föld) új 3D-s timelapse funkcióval bővült, amivel a netezők minden korábbinál látványosabb képet kapnak arról, hogyan változott a bolygónk geológiája 1984 és 2020 között. Az idő múlását szemléltető mód egyben láthatóbbá teszi a klímaváltozás hatásait is.
Rebecca Moore, a Google Earth igazgatója a héten jelentette be az újítást a sajtó képviselőinek, ami csütörtökön vált elérhetővé mindenki számára. A funkciót egyszerűen "Timelapse" névre keresztelték, és a Google Earth bal oldali menüsávjának Utazó (Voyager) módja alatt érhető el (ezt egy kormány alakú ikon jelzi). Miután előhívtuk a timelapse módot, távolodva akár az egész bolygót is szemlélhetjük messziről, vagy rákereshetünk egy adott pontra, mondjuk Budapestre.
A kiválasztás után automatikusan pörögni kezdenek a műholdfelvételek egészen 1985-től kezdve napjainkig. A Google felajánl öt előrekészített "vezetett túrát" is, melyek többek közt az erdők átalakulását, a városiasodást vagy a bányászat hatásait mutatják be.