Gyakran tanácsolják a könyvtárvezetők a könyvtárosoknak, hogy ne fűzzenek megjegyzést a felhasználók kölcsönzéseihez. Ilyen kommentárt jelenthet bármilyen kéretlen állítás vagy kérdés. Akár pozitív, akár negatív hangvételű, pl. Imádom ezt a könyvet, nem túl öreg hozzá? De még a segítő szándékú kérdések sem ajánlottak sok helyen, pl. Olvasta már a sorozat más részeit? Más a helyzet, ha a beszélgetést a felhasználó kezdeményezi. Ebben az esetben lehet ajánlásokat tenni, és feltett kérdésekre válaszolni.
A kéretlen tanácsadás kerülésének okai többek közt:
- Személyes adatok védelme: a felhasználók bármilyen téma iránt félelmek nélkül érdeklődhessenek. Ha a könyvtáros kérdést tesz fel, azzal mások számára is hallhatóvá teszi a témát.
- Magánélet megsértése: az olvasókat negatívan érintheti, hogy a könyvtárosok láthatóan számontartják az olvasmányaikat. Ettől függetlenül a szerző szerint is érdemes általában véve figyelni az aktuális igényeket, például a polcok összeállítása vagy a beszerzések miatt. Ezzel viszont nem szabad kényelmetlen helyzetbe hozni az aktuális kölcsönzőt.
- Kellemetlen pillanatok: ha a könyvtáros olyan szolgáltatást nyújt, amit a felhasználó nem kért, az is kényelmetlen helyzetbe hozhatja, például egy könyv kéretlen félretevése.
- Intellektuális szabadság: azaz minden egyén joga, hogy minden szempontból korlátlanul információt kereshessen és kaphasson. Az olvasók viszont gyakran túl nagyra értékelik a könyvtárosok véleményét. Például, ha a könyvtáros szerint valami jó könyv, majd az olvasónak nem tetszik, attól rossz olvasónak érezheti magát.
- Feltételezések: nem tudhatjuk minden esetben, miért szeretne egy felhasználó kölcsönözni valamit. Gyakran helytálló a feltételezés, de a fennmaradó esetek is kellemetlen helyzeteket okozhatnak.
Érdemes a kölcsönzésre vonatkozó megjegyzések helyett inkább semleges témákat keresni. Esetleg a könyvtárosnak magáról elárulni valamilyen információt, például a hétvégi programtervről. Ezzel lehetőséget ad a felhasználónak, hogy lezárja a témát vagy folytassa a beszélgetést. Azok, akik szeretnének beszélgetni, a tapasztalat szerint megtalálják a módját. (ref.: Habók Lilla)

Ha egy közösség könyvtárakat épít és támogat, akkor azokkal szolidáris, akik máskülönben lemaradnának az információ, oktatás, kutatás és a kultúra eléréséről. Az adókkal támogatott, jó minőségű nemzetközi nyilvános könyvtári szolgáltatások hasonlóan hatnak: olyasmit nyújtanak, amiért az embereknek ezek híján fizetni kell, vagy lemondani róluk. A könyvtárakat egyformán használhatja a közösség bármely tagja, azaz többet, kevesebbet adózók egyaránt. A könyvtárak fontosabbak a lehetőségekben szűkölködőknek, pl. online jelenlét, egyéb tanulás. Ha a nagyobb adókat fizetők visszavonják támogatásukat, attól a kevésbé jómódúak szenvednek legtöbbet. A jóléti társadalomban éppen ezért kell küzdeni az adók kijátszása és elkerülése ellen.
Szolidaritás a jövővel
- A gyermekszegénység ellen küzdenek ma a könyvtárak. Erősen elkötelezettek abban, hogy olyan képességeket fejlesszenek ki, ill. olyan szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyekkel megtörhetik az ördögi kört: a szegény gyermekekből lesznek a szegény szülők. A jövő hasznára válik az olvasáskultúra fejlesztése, új kutatók és alkotók felfedezése, digitális kulcskompetenciák terjesztése.
- Az is szolidaritás, ha megőrző, restauráló munkát folytat a könyvtár, hogy a ma tudását és örökségét a későbbi generációk is elérhessék.
- A klímaváltozás hirdetése talán a legsürgősebb. Az "IFLA's Environment, Sustainability and Libraries Section" (az IFLA Környezetvédelem, Fenntarthatóság és Könyvtárak Szekciója) tevékenysége arra fókuszál, hogy bátorítsák az embereket: most fektessenek több időt, energiát abba, ami a jövő nemzedékeinek javára válik. (Ref.: Szabó Eszter)

Múlt héten szóltunk link arról, mire is osztogatja a csillagokat a Library Journal folyóirat Indexében. Most a terveik következnek.

Az LJ-index statisztikai fókusza nagy eséllyel a fizikai kimeneti mérőszámokról - fizikai kölcsönzés, könyvtárlátogatás, programok látogatása és a nyilvános internetes számítógéphasználat - a digitális kimeneti mérőszámok felé tolódik majd el. Azaz:
- elektronikus anyagok terjesztése
- Wi-Fi kapcsolódások
- elektronikus keresések
- az LJ Indexhez rövidesen kiegészítő a könyvtári weboldal látogatása.
Mivel a legtöbb központi könyvtár és fiókkönyvtár korlátozottan volt nyitva az elmúlt két év nagy részében, a hagyományos, fizikai teljesítmény mértéke valószínűleg alacsonyabb volt. Másrészt az újabb digitális kimeneti mérőszámok - különösen a legutóbbi kiegészítés, a könyvtári webhelyek látogatása - valószínűleg messze meghaladják a megszokott szinteket.
Még nem tudjuk, hogy 2020-ban a közkönyvtárak mennyire növelték programjaik látogatottságát és a nyilvános internetes számítógéphasználatot.
Hagyományosan a rendezvényi részvétel a könyvtárban való fizikai megjelenést jelentette. Mivel sok közkönyvtár felturbózta a virtuális rendezvényeit ez valószínűleg befolyásolja a programok teljes látogatottságát.
Hasonlóképpen, a járvány felgyorsította számos könyvtár erőfeszítéseit a Wi-Fi hotspotok, laptopok, táblagépek és egyéb, internet-hozzáféréssel rendelkező eszközök kölcsönzésére. Ezért a nyilvános internetes számítógéphasználat jelentősen meg fog növekedni.
A járvány idején a könyvtári webhelyek olyan fontossá váltak, mint még soha. Valószínűleg még a fizikai kölcsönzést is befolyásolja a járvány. Vannak könyvtárak, amelyek újranyitásig határozatlan idejű fizikai kölcsönzést vezettek be. Más könyvtárak egyéni érdeklődési körre szabott könyvcsomagokat kezdtek kölcsönözni. A csillagos könyvtárak (Star Library) jövő évi interjúi minden bizonnyal azt vizsgálják majd, hogy a könyvtárak hogyan jelentették másként az egyes LJ Index statisztikáit, mint a járvány előtt. Az élet minden más területéhez hasonlóan a világjárvány utáni közkönyvtári statisztikák valószínűleg "újra normális" állapotba kerülnek, ahelyett, hogy visszatérnének a járvány előtti jelentéstételi gyakorlathoz. Így a Star Libraries és az LJ Index 15. kiadása mindenképpen érdekes lesz! (ref.: MG)

Folytatva a múlt heti számunkban kezdett referátumot link az Institute of Museum and Library Services (IMLS, USA) kutatási jelentéséből a Denver Public Library (DPL) link másik egészségügyi tevékenységét most ismertetjük:

2. Időskorúak egészségének, jóllétének segítése - A DPL's Older Adult Services (OAS). A DPL Időskorúak Szolgálatai tájékoztatnak, közösséget építenek, csökkentik az elszigeteltséget. A könyvtári személyzetnek tartott tréningeket az OAS is fontosnak tartja. Ha megértik a könyvtárosok, hogyan működik az idős agy, akkor a célcsoport oktatása is eredményesebb. Partnerkapcsolataik közül néhány:
- Memory Café működik több fiókkönyvtárban. Látogatóinak fele az Alzheimer-es betegek szervezetének is tagja. Programjaik közül a mindfulness a legnépszerűbb.
- A denveri művészeti múzeummal és a helyi egyetemmel közösen végezték a "Photography and Memory" programot könyvtári irányítással. A fotókurzus hallgatói a muzeális fotókról beszélgettek az idősekkel, sőt, portréfotókat is készítettek róluk. E munka eredménye egy közös kiállítás is.
- A "Changing the Narrative", Colorado-ra kiterjedő, kommunikációs és figyelemfelkeltő kampányában a könyvtár is részt vett. A kampány célja az idősekkel szembeni sztereotípiák megváltoztatása, pozitív attitűd kialakítása. Az időseket tapasztalataik átadására bátorítják. Együttműködésük eredményei:
a) tréningek a személyzetnek;
b) kommunikációs képzés (tréningek, workshop-ok);
c) rendezvények (2019-ben a könyvtárban tartottak előadást az ageizmus ellen).
Rendszeresen mérik a programokkal való elégedettséget. Adatelemzésre 2019-ben önálló részleg alakult a DPL-ben. (Ref.: Szabó Eszter)

Nem ritka, hogy középületet világítanak ki egy településen, s ez akár könyvtárral is megesik (pl.: link). De funkciót is lehet adni az esti, éjszakai fénynek, mely pr- és marketingcélra is kihasználható. A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár tapasztalatáról Szőcs Endre igazgató beszélt a KIT-nek:

Nem halad el esti/éjszakai órában úgy senki a könyvtár előtt, hogy ne tekintene rá, ne nézné meg, hogy pillanatnyilag milyen színűre van kivilágítva.
Célunk egyértelműen a figyelemfelkeltés, mely lehetőséget ad olyan társadalmi vagy szociális programokban való részvételre, mint a figyelemfelkeltő világnapok (mellrák elleni küzdelem világnapja - lila, a Down-kór szindróma világnapja - kék stb.), vagy nemzeti ünnepünk, március 15-e, "díszvilágítása".
Mivel az épület a belvárosban helyezkedik el, egy elég jól megvilágított téren, ezért a külső világítás helyett a belső terek megvilágítását választottuk. Ezáltal feltűnőbb és sejtelmesebb lett az épület.

Technikailag szükség volt egy külön elektromos hálózatra, mely körbeöleli az épületet, 14 darab 10W-os és 4 darab 20W-os reflektorra, melyek összteljesítménye 220W (kevesebb, mint egy hálózatban felejtett számítógép teljesítménye). Ezt egy időkapcsoló vezérli. A reflektorok színét manuálisan lehet változtatni; színes fóliákkal.
Mára már megszokottá vált, hogy az épület - december kivételével - különböző színben pompázik. Hisszük, hogy így több lakóhoz érkezik meg az üzenet: a könyvtár nagyon érdekes, különleges hely, ahová feltétlen be kell térni!

Amikor 2020 márciusában a koronavírus-járvány miatt be kellett zárni a könyvtárakat, a könyvek elvitele vagy házhoz szállítása mellett az online szolgáltatások kerültek előtérbe. Az Onleihe 2020-as adatai szerint az e-kölcsönzés és a streaming megsokszorozódott: 2020 márciusa és májusa között 3,7 millió digitális kölcsönzést regisztráltak. (2019-ben ez még csak 2,6 millió volt.) Több könyvtár a digitális térben szervezett felolvasást, programozási workshopot vagy olvasásnépszerűsítő programot. Ennek ellenére az első, majd a második, novemberben kezdődő lezárás is azt mutatta, hogy sok szolgáltatást a könyvtárak nem, vagy csak részben tudtak digitális formában nyújtani, mivel a kisebb intézményekben nem állt rendelkezésre technológia, forrás és szaktudás, számos helyen pedig hiányzott a megfelelő infrastruktúra (szélessávú internet, wifi, korszerű hardver és szoftver) is.

A Német Könyvtárak Egyesülete (dbv link ) a Jelentés a könyvtárak helyzetéről című dokumentum elkészítéséhez anyagi helyzetükről kérdezte tagjait. A települési könyvtárak 49%-a azt állította, hogy a meglévő költségvetése nem elegendő a digitális szolgáltatások bővítéséhez. A könyvtárak 47%-ának többletforrás kellene az infrastruktúra megújításához, 42%-uk pedig nem tudott a sajátos igényű célcsoportoknak (hátrányos helyzetűek, idősek, fogyatékkal élők, menekültek) oktatást biztosítani.
A járvány világossá tette, hogy a kulturális szektort további digitalizálással kell jobban felkészíteni a modern világ követelményeire, ezért a szövetségi kormány Neustart Kultur [A kultúra újraindítása] címmel 2020 júniusában programot indított a kulturális és a médiaszektor számára. A dbv a Bundestag és a szövetségi kultuszminisztérium képviselőivel való tárgyalások után elérte, hogy a könyvtárak és a levéltárak is bekerüljenek a programba. A 2020 őszétől futó WissensWandel [Tudásváltozás] program tízmillió euróval támogatta a könyvtárak és levéltárak digitális fejlesztését. (Eddig 190 projektet hagytak jóvá.) (Digitális átalakulás a könyvtárakban: a Német Könyvtárak Egyesülete programokkal támogatja a könyvtárak átalakulását, főleg a világjárvány idején; ref.: Hegyközi I.)

Az elmúlt években egyre több tudományos tartalommal találkozik az átlagos hírfogyasztó, és ezzel párhuzamosan az alternatív, sokszor a tudományos álláspontoknak ellentmondó narratívák is fénykorukat élik. A legnagyobb veszélyt az olyan tartalmak jelentik, amelyek a tudomány eszköztárát felhasználva igyekeznek torz képet festeni bizonyos kérdésekről.
Az, hogy a szélsőségeknél bizonyos esetekben nagyobb fenyegetést jelentenek a határokat elmosó, köztes megoldások, nem új gondolat, ahogy azt a művészetek és a kultúra területén már többen megfogalmazták.

Umberto Eco híres esszéje, A rossz ízlés struktúrája a giccs jelenségének egyik első és azóta is legnagyobb hatású elemzése. Eco szerint a giccs alapvető működési mechanizmusa az, hogy a valódi (avantgárd) művészet tartalma helyett annak hatásait másolja, és ezeket előre becsomagolva nyújtja át a fogyasztóknak, akik így azonnal átérezhetik az előre elvárt és programozott, instant érzelmi hatásokat. A probléma gyökere azonban az, hogy az Eco által valódinak tartott avantgárd művészet aktív fogyasztót feltételez, aki a felfedezés mozzanatán keresztül tevőlegesen vesz részt a művészi alkotás felfedezésében, amelynek jutalma az érzelmi töltet megtapasztalása és az intellektuális gyarapodás. Tehát amíg az avantgárd esetében meg kell izzadnunk a győzelemért, a giccs esetében nem kell lefutnunk a maratont ahhoz, hogy megkapjuk azt az adrenalinlöketet, amely 42 kilométer lefutása után, a célszalag átszakításakor jelentkezik.

Eco szerint azonban mégsem a giccs veszélyezteti leginkább a valódi művészetet, valamint ezzel együtt a társadalom érzelmi és mentális állapotát, hanem egy, a giccsnél sokkal alattomosabb jelenség, amit ő a kritikus Dwight Macdonald nyomán midcult néven ír le. A midcult, vagyis a középkultúra a tömegkultúra megjátszós, gonosz mostohatestvére. Macdonald szerint a középkultúra veszélye abban rejlik, hogy az avantgárd bizonyos tulajdonságait magában foglalja, de a hatásait az azokat kiváltó működési mechanizmus nélkül tárja a befogadó elé, és így képes elhitetni a fogyasztókkal, hogy ő márpedig valódi művészi értékkel bír.

Visszatérő műfaj, hogy romantikus lelkű emberek(nek) szép könyvtárakat mutogatnak. Az ilyen események célja a könyvtár meghitt érzésének terjesztése. Amely persze nem egyenlő a könyvtár céljaival, azaz a célcsoport intellektuális, oktatási és közösségi-szociális igényeinek minél magasabb szintű kielégítésével. Ezért, ha a jelenség pontos megfogalmazására törekszünk, akkor a giccs definíciójánál találjuk magunkat. Umberto Eco vonatkozó megállapítása szerint: "a giccs alapvető működési mechanizmusa az, hogy a valódi (avantgárd) művészet [tágabb értelemben: entitás - szerk.] tartalma helyett annak hatásait másolja, és ezeket előre becsomagolva nyújtja át a fogyasztóknak, akik így azonnal átérezhetik az előre elvárt és programozott, instant érzelmi hatásokat." (MG)

FemCafé: Ahol a könyvmolyok lelke feltöltődhet - ezek Magyarország legszebb könyvtárai
Van néhány csodálatos, szemkápráztató könyvtár az országban, ahol könyvek ezreinek illata vár, ahol kicsit visszarepülhetsz az időben, hogy barokk festmények alatt forgathasd vagy csak csodálhasd azokat a kincseket, amelyeket Magyarország legszebb könyvtárai őriznek.
Barokk festmények néznek le rád, miközben az antik karosszékben ülve olvashatod a kedvenceidet vagy pallérozhatod az elmédet. Némely könyvtár apátságban, mások pedig iskolákban találhatóak. Van, ahol megérintheted és olvashatod a remekműveket, máshol pedig csak megcsodálhatod őket. Az élmény egyik esetben sem lesz kevesebb, mivel páratlan szépségűek ezek a könyvtárak, amelyekre igenis még a mai modern világban is van igény. Ezek a könyvbirodalmak napjainkban is a kutatások és az elmélyült olvasás központi helyei.
Kattints a galériára és tekintsd meg az ország legszebb könyvtárait! (- az Instagramon)

Képzetlen vezetők pont az ellenkezőjét teszik: központosítják a hatalmat - ezzel csökkentik intézményük versenyképességét. Tudsz ilyenre példát mondani? Úgy értem, könyvtárból. Ha viszont delegálsz (betanítás után lejjebb adod a döntési jogköröket), akkor több tudást, szempontot hozol be a döntéshozatalba. A döntések így lassabbak lesznek, de jobb minőségűek. Amellyel kisebb szükség lesz a kapkodásra. (MG)

Egy éve hívtuk fel rá a figyelmet: - A hatékonyság akkor válik be, ha pontosan előre látható, hogy mikor, mire lesz szükség. Hollandiában korábban az otthoni betegápolás jobbára úgy működött, mint a szupermarketek: szabványosított és percekre előírt tevékenység: kilenc perc hétfőn, hét perc szerdán, nyolc perc pénteken. Az ápolónők utálták. Egyikük, Jos de Blok, kísérletet javasolt. Mivel minden páciens más, és nem pontosan tudjuk, mire lesz szükségük, hadd döntsenek az ápolónők! Felelőtlenségnek hangzik? Jos kísérletének eredménye azt mutatta, hogy a betegek egészsége kétszer olyan gyorsan javult, és a költségek 30%-kal csökkentek. Mikor Jost arról kérdeztem, mi lepte meg leginkább a kísérletben, fölnevetett, és így felelt: "El nem tudtam képzelni, hogy ennyire könnyű lesz ilyen nagy javulást elérni, mert ezek a dolgok nem tudhatók vagy láthatók előre íróasztalnál vagy számítógép képernyője előtt ülve." Ez az ápolási módszer egész Hollandiában és világszerte is elterjedt. De minden ország kísérletezéssel kezdi, mert minden hely valamelyest és előre nem láthatóan más és más.
A Verve nevű londoni cégnél a nagyfőnök minden mozgásban lévőt mér, de semmit sem talált, ami hatással lenne a termelékenységükre. "Szeretethét" néven kísérletet eszelt ki. Egy héten át minden munkatársnak keresnie kell olyan ügyes, hasznos és leleményes dolgokat, amelyeket a versenytárs alkalmaz, meg kell neveznie és dicsérnie kell őket. Sok időbe és fáradságba telik, számosan szalmacséplésnek tartották. De fölpezsdíti az üzletmenetet, és az egész cég termelékenységét fokozza.
Minél több időt töltünk kiismerhető és hasonszőrű emberekkel, annál kevésbé vagyunk képesek tőlünk különbözőkkel kapcsolatba lépni. Minél kevesebb együttérzésre van szükségünk, annál kevesebb jut nekünk.

Nincsenek hivatalos szakmai irányelvek a hozzáférés szintjeiről. Pedig nem lenne ördöngös dolog... Pl. az állomány mekkora része férhető hozzá
- elektronikusan, teljes szöveggel, korlátozással / korlátozás nélkül
- elektronikusan, interneten elérhető bibliográfiai leírással
- elektronikusan, helyben elérhető bibliográfiai leírással
- offline bibliográfiai leírással
- bármiféle lajstrommal
- mindezek nélkül (pl. a kolléga fiókjában lévő winchesteren).
Pedig felettébb hasznos lenne a használók tájékoztatásában, illetve a könyvtár(osok) biztatásában. (MG)

A kurrens hír pedig: - Nagykanizsa és térsége könyvtári portálján az első számtól az utolsóig, minden ez idáig megjelent lapszám digitálisan megtalálható, olvasható.
A városi könyvtár második szintjén, a folyóirat-olvasó részlegen a Kanizsa Újság minden évfolyamának az első száma megtalálható, az online felületen pedig az elmúlt évek összes kiadványát elérhetővé tették az intézmény munkatársai. Czupi Gyula könyvtárigazgató elmondta, kollégáival már több, mint 20 évvel ezelőtt elkezdték azokat a kanizsai tartalmú folyóiratokat digitalizálni, amikre mutatkozott helyi érdeklődés.
- Nagyon hosszú ideig és nagyon sok dokumentum került ki. Aztán hosszú-hosszú ideig a Kanizsa Újságot digitalizáltuk és nemrégiben létrejött egy megállapodás, amelynek révén mindig megkapjuk az új számokat és mindig fel tudjuk tölteni és a korábbi gyűjteményünkkel összeolvasztva egy teljes szolgáltatás lett. Tehát a Kanizsa Újság 33 évfolyama teljességében elérhető a nagykar.hu honlapunkon - mondta el Czupi Gyula, a Halis István Városi Könyvtár igazgatója.

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
16 - Természetesen, keresnie kell ezeket a kihívásokat, együttműködéseket
2 - Ha felkéri a fenntartó, akkor igen
6 - Nem, nem feladata
3 - Ha a könyvtárvezető úgy gondolja...
Eszerint durván 60% támogatja a társadalom számára fontos ügyek felkarolását (issue management), 20-20% pedig fenntartásokkal, illetve nem támogatja. A vonatkozó diagramot ld.: link . Ez arra utal, hogy van mire építeni akkor, ha a könyvtárak a társadalmilag értelmezhető hasznosságot kívánják megcélozni. Mindez alap lehet a könyvtárak stratégiájának orientálására - ha van szakmai akarat a könyvtárak stratégiájának megfogalmazására. (MG)

Berlin iskolai könyvtárai sokszínűek: vannak újonnan létesültek, és számos iskolai könyvtárat bezártak az utóbbi időben. Egyes iskolai könyvtárakat a foglalkoztatási központok által kiközvetített közmunkások működtetnek. Az iskolák vezetésének hozzáállásán sok múlik, továbbá azon is, van-e egy-két elkötelezett tanár a testületben. Egyelőre még kivételt jelentenek azok az iskolák, ahol biztosítják a könyvtárosi álláshelyet, illetve ahol a közkönyvtárak gyűjteménnyel vagy személyzettel támogatják az iskolai könyvtárat.
Az iskolai könyvtárak ügye gyakran felmerül a szakmai vitákban. Több mint tíz éve (2013 óta egyesületi formában) létezik a régió iskolai könyvtári munkaközössége (Arbeitsgemeinschaft Schulbibliotheken Berlin-Brandenburg e.V.), amely iskolai könyvtári portált is indított (link A munkaközösség gondolatát a PISA 2000 felmérés tanulságai hívták életre. Évente rendeznek konferenciákat, versenyt hirdetnek Az év iskolai könyvtára cím elnyerésére, továbbképzéseket tartanak a tanárok továbbképzését szervező központ bevonásával. A munkaközösség tevékenysége felöleli a tapasztalatcserét, a kölcsönös támogatást, különböző szabályozó dokumentumok (pl. normatívák) megfogalmazását. A helyi választások alkalmával a pártok figyelmét is felhívják az iskolai könyvtárak problémáira. Ennek eredményeként a szenátus 2016. évi megalakulásakor bekerült a koalíciós megállapodásba, hogy az iskolai könyvtári gyűjtemények fejlesztéséhez és működtetéséhez megfelelő finanszírozásra, személyzetre, információtechnológiai megoldásokra és tanácsadásra van szükség. Ezek a területek lettek a munkaközösség által kidolgozott fejlesztési koncepció elemei is.
Egy felmérés szerint jelenleg a berlini iskolák közel felében nincs iskolai könyvtár. Az iskolai könyvtárak elismertsége ugyanakkor nő (ezt mutatják a különböző díjak, pl. Az év iskolai könyvtára, innovációs díj). 2020-ban a berlini könyvtárak fejlesztési tervébe bekerültek az iskolai könyvtárak is mint együttműködő partnerek. A berlini képviselőház a 2020/2021-es költségvetési évre 500 ezer euró támogatást ítélt meg az iskolai könyvtáraknak, többek között egy kompetencia-központ létrehozására. (Nem szabad feladni: iskolai könyvtárak Berlinben; ref.: Hegyközi I.)

Bár az intézmény továbbra is a normál menetrend szerint üzemel, újra elindítják a vírus veszélyhelyzetben kialakított, gyorsan népszerűvé vált szolgáltatást.
Ismét jelentkezik népszerű szolgáltatásával a József Attila Könyvtár link : az intézmény hivatalos oldalán megjelent híradás szerint a vírus veszélyhelyzetre tekintettel a könyvtár személyes használata mellett újra üzembe áll a JAKD-Pakk Pont.
A szolgáltatás a korábban kialakított, roppant népszerűvé vált rendszer szerint üzemel: az olvasók előre leadott igényei alapján a könyvtár munkatársai térítésmentesen összekészítik a kölcsönözni kívánt könyveket. Az igényeket 25/423-952-es telefonszámon, vagy az olvszolg@jakd.hu e-mail címen közölhetik az olvasók.
Az igények rögzítését követően a nyitvatartási időben lesz lehetőség a könyvek elvitelére és visszaadására.

A megfelelő mennyiségű gyümölcs és zöldség fogyasztása, a kiegyensúlyozottabb étrend hozzájárul egészségünk megőrzéséhez. A legfrissebb adatok szerint azonban a WHO által javasolt napi mennyiséget csak a kontinens lakóinak töredéke fogyasztja el. Hazánkban pedig a helyzet még aggasztóbb.
Nagyobb energiatartalmú, vagy laktatóbb ételekkel ugyanis könnyebb jóllakni. A zöldségek és gyümölcsök fogyasztása azonban elsősorban nem is ezért fontos, hanem a bennük rejlő egyéb, élettanilag hasznos tulajdonságaik, mint az ásványi anyag, vitamin, és rosttartalmuk miatt.
Bizonyított ugyanis, hogy ezeknek hála fogyasztásuk csökkenti a cukorbetegség, a daganatos betegségek és a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
A WHO jelenleg érvényben lévő javaslata szerint napi szinten legalább 5 adagot, vagy 400 grammot szükséges fogyasztani belőlük. Ettől azonban az EU tagállamainak nagy részében, így hazánkban is jóval kevesebbet eszik a lakosság nagy része. Ráadásul, bár a naponta gyümölcsöt és zöldséget evőké igen, az ezekből elegendő mennyiségűt fogyasztók aránya nem mutatott komolyabb emelkedést ez elmúlt években.

A helyzeten a könyvtár is változtathat. Lehetőség a SEXI modell szerint:
1. Érzékenyítés (Sensitize): felületein megfelelő receptek kommunikálása, de van főzőstúdióval felszerelt könyvtár is. Más könyvtárak (zöldség) magvakat kölcsönöznek. A gyerekkönyvtárosok idejekorán érzékenyíthetnek - akár zöldségplüssöket felhasználva. Előadás, kóstoló is szervezhető.
2. Példaadás (Exemplary): van hazai könyvtári kert, így oktatási célú zöldségtermesztés sem kizárt, illetve a könyvtári büfék is ráerősíthetnek a gyümölcsökre, zöldségekre.
3. Információgyűjtés (Information gathering): online ajánlóbibliográfiák, szemlék állíthatók össze a legjobb receptekből.
Ám természetesen mindhárom esetben csak a fantázia szab határt a lehetőségeknek. (MG)

Újabb öt évre választották meg idén a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár élére Tőzsér Istvánné Géczi Andreát, aki már tizenöt éve vezeti az intézményt. Ez idő alatt rengeteg változáson ment át a könyvtár. Megújult az épület, az intézmény számos díjjal gazdagodott, melyek az ott dolgozóknak és az őket összefogó igazgatónak köszönhetőek.
- Mi motiválja? Milyen tervei, elképzelései vannak a szakmai munkában?
Tőzsér Istvánné: Tervek mindig akadnak, célok nélkül egy vezető sem lehet. Mindig többféle célt kell kitűzni. Kérdés, hogy mi az, amit szeretnék holnap megcsinálni, mit egy év múlva, s mi az, amit öt esztendő múlva. Nagyon nagy feladat volt, hogy a nagypréposti palota felújítása alatt egy új helyszínen, de ugyanolyan minőségű szolgáltatást nyújtsunk. Hogy ne mondják azt a szolgáltatásaink használói, a könyvtár olvasói, hogy visszalépés történt, továbbá a visszaköltözés se okozzon csalódást senkinek. A teljesen megújult nagypréposti palota olyan egységes olvasói térré vált, melyben nincsenek olyan raktári, irodai funkcióknak teret adó szolgáltatási helyek, amik eddig voltak, hanem mindent a szomszédos épületbe költöztettünk. Így a könyvtár épülete teljes egészében bejárhatóvá és megcsodálhatóvá vált. Mindenhová próbáltunk olyan újdonságokat tenni, amik a digitális világ felé hajtanak bennünket. Nagyon sok könyvünk van, egy megújult és kibővült állománnyal rendelkezünk. Azt látom, hogy a későbbiekben úgy kell megerősödnünk, azokat a szolgáltatásokat kell most már az új környezetben egyre jobban népszerűsíteni, melyek miatt mindenki szeret majd könyvtárba járni.

A Csorba Győző Könyvtár csatlakozott Konkoly Zsófia paralimpiai bajnokhoz és a PSN Zrt., valamint a Doboz Mozgásközpont sportolóihoz, hogy együtt támogassák a Misina állatmenhelyet, amely Magyarország legrégebbi állatotthona.
A menhelyen mára több, mint 10 ezer kutyának és macskának segítettek szerető családot találni, több mint 30 fajta állatnak nyújtanak ideiglenes vagy állandó otthont. Számukra gyűjt most a könyvtár eledelt, csatlakozva a sportolók kezdeményezéséhez.
"Nagyon nagy szívügyem az állatok sorsa, imádom a kutyákat, nekem is van két kis kedvencem, ezért szeretnék segíteni" - írta a Facebook-on a pécsi paralimpikon, akihez sokan csatlakoztak, hogy hozzájáruljanak az állatotthon működéséhez.

Egy országos felmérésben kér segítséget a pécsi Csorba Győző Könyvtár link . A kérdőív arra kérdez rá, hogy mennyire változtak meg a könyvtárhasználati szokások a járvány következtében.
Az online formula segítségével olyan kérdéseket tesznek fel, mint a vírustól való tartózkodás vagy a különböző szolgáltatások igénybevétele, de az egyes rendezvények fajtáira vagy a részvétel módjára is választ adhat a kitöltő.

Hétfőn kezdődött a téli szünidei játszóház az általános iskolások számára a magyarkanizsai József Attila Könyvtárban link . Mintegy nyolcvan diák vesz részt az öt napig tartó foglalkozásokon. Az erdő az idei témája a több évtizedes hagyományra visszatekintő rendezvénynek. E téma köré szerveződnek a kézműves foglalkozások, a személyiségfejlesztő- és a bábelőadások, valamint a filmes programok is.

Kriska Blanka Viktória résztvevő, Magyarkanizsa: Meghívtak minket erre a jó kis foglalkozásra, hogy mi is szórakozzunk egy kicsit, és hogy kimozduljunk a házból, hogy ne a telefont meg a számítógépet nyomjuk, és hogy egy kicsit boldogok is legyünk.

Konzervdobozból készíthetnek ceruzatartót azok, akik csatlakoznak az Aranybulla Könyvtár szombat délelőtti programjához. Az ingyenes, de regisztrációhoz kötött foglalkozást Buzásy Zsóka vezeti.
A szervezőket telefonon (22/312-945), vagy e-mailben (aranybulla@kabel.datatrans.hu), vagy a messengeren (facebook.com/aranybullakonyvtar) érhetik el az érdeklődők.

Sikerült új kulturális elitet és kánont teremtenie az Orbán-rezsimnek? Valóban baloldali lenne a legtöbb vezetőművész Magyarországon? Fontosabb-e, hogy melyik író híresebb és elismertebb, mint a kulturális termelők osztályhelyzete? Dilemmák egy elitkutatás kapcsán. (Kristóf Luca: Kultúrcsaták: Kulturális elit és politika a mai Magyarországon, Gondolat, 2021.)
Kristóf Luca a kulturális elitet egyszerre határozza meg a betöltött intézményes pozíciók (pozicionális definíció) és mások általi elismertség alapján (reputációs definíció).
De miért van válságban az orbáni kultúra? A kötet szerint azért, mert jóformán hiába az intézményi térhódítás, az MMA tagjaiból és díjazottjaiból álló új elitalakulat, sem új magasművészeti eredmények, sem új, alternatív kánon nem köthető a korszakhoz (a Nemzeti Könyvtár kísérletének ellenére). Az MMA tagsága persze nem érdemtelenekből áll, hanem inkább olyanokból, akik vállalták, hogy belépnek - az Akadémia lehetőségei viszont valószínűleg szűkülnének egy másik kormány alatt. A Kultúrcsaták színházi szférával kapcsolatban levont következtetése kiterjeszthetőnek tűnik a teljes kulturális elitre: az inga oda-vissza leng a különböző politikai irányokat képviselő kormányzatok alatt (a pozicionális elit és a források elosztása tekintetében), de sem a reputációs elit, sem a mező alapvető struktúrái és mechanizmusai nem változnak és nem is megváltoztathatóak ilyen könnyedén. Arany Jánossal szólva: továbbra is járnak egymáshoz a méltóságok, kötik egymásra a méltóságot.
A kötetből azt megtudjuk Bourdieu nyomán, hogy a magaskultúrában nem számít legitimnek a gazdasági vagy hatalmi pozícióért folytatott harc (azt fogadják el, aki sikeresen mutatkozik érdek nélkülinek)

A demokratikus társadalom és a szabad véleménynyilvánítás védelmére alapították január elsején Svédországban a Pszichológiai Védelmi Ügynökséget. Az országban idén szeptemberben választásokat tartanak. Az ügynökség feladata lesz, hogy a kormánnyal és a svéd hadsereggel együttműködve felvegye a harcot a kampányt befolyásoló esetleges dezinformációval - írja a Washington Post.
Céljuk, hogy erősítsék az ország védelmét a külföldi rosszindulatú félretájékoztatási próbálkozások és a félrevezető információk ellen, azonban nem tervezik, hogy a belföldi téves információk terjedésének gátat szabjanak - felelte a Washington Post kérdéseire Magnus Hjort, az ügynökség osztályvezetője.
Az ügynökség ötlete először 2018-ban vetődött fel, mint lehetséges válasz a világszerte egyre gyakrabban megjelenő szervezett dezinformációs kísérletekre, a fake news jelenségre és a választások körüli beavatkozási próbálkozásokra. "Oroszország és Kína gyakran próbálkoznak információs befolyásolással, de új szereplők is megjelentek" - mondta Hjort.
A svéd ügynökség a franciával együtt az első jelei lehetnek egy valószínűsíthető európai tendenciának, miután egyre több ország ismeri fel a szervezett dezinformáció és beavatkozás veszélyét.

A nyáron indította el egy művészettörténészekből álló kollektíva a Trash of Köztér nevű Instagram-oldalt link , ami a legrosszabb hazai köztéri szobrokat szemlézi. Van miből válogatniuk. Arról beszélgettünk velük, hogy mi idézte elő a magyar szoborlázat, mi ebben az önkormányzatok felelőssége, és mi lesz a tereinkkel, ha telepakoljuk őket zsánerszobrokkal?

Trash of Köztér: - A dolog úgy kezdődött, hogy egy kutatás során összegyűlt egy csomó rossz szoborról készült kép, amit elkezdtünk egymásnak küldözgetni viccből, aztán az egyikünk felvetette, hogy akár meg is oszthatnánk valahol. Nem volt különösebben komoly célja az oldalnak. Azzal előtte is tisztában voltunk, hogy ez egy végtelenül összetett probléma, az viszont meglepő volt, hogy egy Instagram-felület mennyire alkalmas ennek a tematizálására. A cél a népszerűség és a követők reakciója alapján konkretizálódott. El lehet érni, hogy egy új emlékmű vagy dekorációs szobor átadására adott reakció ne csak az lehessen, hogy "de jó, új szobor!", hanem ki lehessen mondani, hogy az adott alkotás koncepciója, kivitelezése igénytelen és méltatlan arra, hogy mindannyiunk közös terében foglalja a helyet.

magyarnarancs.hu: Akkor nem nagyon tehetünk mást, mint hogy kínunkban röhögünk a szörnyű szobrokon a Trash of Köztér követése közben?
ToK: Egyfelől igen, másfelől meg a nevetés vagy a fintorgás is egy reakció, és akár egy Instagram-oldal is beindíthat bizonyosfajta diskurzust a kérdésről, aminek lehet az is a vége akár, hogy egy idő után ciki lesz mindenféle nyomorúságos szobrot felállítani. Hátha egyszer az úgynevezett szekunder szégyen primerré válik az érintett megrendelőkben és alkotókban. Egyelőre ez a legtöbb, amiben bízni lehet.

Útjára indult a második világháborúban hősi halált halt, megsebesült és hadifogságba esett magyar katonák internetes adatbázisa. Az oldalt sajtótájékoztató keretén belül mutatták be január 11-én, kedden, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban. (Videóval)