SzavazásA külföldi könyvtári tapasztalatok, jógyakorlatok...
KIT hírlevél évfolyamok2007
|
KIT hírlevél: 2007/18., 5. 2.• Az év könyvtárosa: Szabó Károly• A WAP lehetőségei a könyvtárban • A web 3.0 és a könyvtárak végzete • Európa legjobb Web2-es oldala • Új Internetet! • Wiki a Miskolci Egyetem Könyvtárában • Szakdolgozatok digitális adatbázisba -- Plágiumkereső rendszerhez konzorciumot! • Google: a mobilkeresés az új kihívás • Google -- indul a kormányzati keresés • E-tanulási modell a lengyel könyvtárakban • Jelcin Elnöki Könyvtár • A világ előrehaladása az információs társadalom terén 2006-ban • Az Európai Digitális Könyvtár szakértői a szerzői jogokról • Könyvtárak rongya -- Gondolatok régi könyvekről és olvasóikról • Könyvészeti szakterminológia vs könyvtári folyamatok • Gyűjteményfejlesztéstől a tartalomszolgáltatás felé -- drámaian új konzultációs anyag a BL-ben • Személyre szabott 'műsorajánló' -- 'könyvtári intelligenciának' is? • A Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont • Japán képregény a magyar polcokon -- Mangatámadás • Születésnapi bulit tartottak a cimborák • Egy tollvonás és más semmi? • Tűzre a szótárral! • Magyar Távmunka Szövetség -- az idén is lesz szakmai muhely • Nyelvi elsősegély -- MANYSZI
A portálon kívülre mutató linkek a szerkesztés pillanatában élnek.
Ha már nem jelenik meg a korábban élő forrás, másold a linket a archive.org keresőjébe. Az év könyvtárosa: Szabó KárolyFELA székelyudvarhelyi Szabó Károly nyerte el az év könyvtárosa címet azon a hétvégikonferencián, amelyet a romániai könyvtárosok napjának tiszteletére szerveztek meg aGyilkos-tónál. Szabó Károly az udvarhelyi városi könyvtárban létrehozott látvány- éshangzóanyagtárral, valamint a filmklub vezetésével érdemelte ki a díjat. A konferenciát idén második alkalommal szervezte meg a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár, a kétnapos rendezvényen közel harminc könyvtáros vett részt Székelyudvarhelyrol, Sepsiszentgyörgyrol, Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról és a környékbeli falvakból.
Hírforrás:
Erdély.ma
2007. május 02. • Továbbküldöm a hírt Link e hírhez: http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=az_ev_konyvtarosa
A WAP lehetőségei a könyvtárbanFELA könyvtárak jövőjét meghatározza, hogyan alkalmazza és használja ki a modern technológiát, pl. a mobil eszközöket. A mai mobilok WAP-szolgáltatásával elérhető az Internetet is. Meg kell találni a lehetőséget, hogy így is elérhetővé váljanak a könyvtári szolgáltatások. Az Internet időfüggetlenné tette a könyvtár elérését, a WAPa helyfüggetlenséget is biztosítja. A WAP-pal a könyvtárak egyszerűen, kis programozás árán elérhetővé tehetik már a Web-en is elérhető szolgáltatásaikat, pl. cím, nyitva tartás, de a dinamikus oldalak és űrlapok segítségével akár a könyvtári katalógusokban való keresést, előjegyzést és kikérést is lehetővé tehetik. Az olvasó lekérdezheti mobilról saját könyvtári adatait, a kölcsönzési státuszát is. Az SMS és MMS szolgáltatások használatával pedig lehetővé válhat hírlevelek, felszólítások küldésére, illetve a fizetős szolgáltatásokat ezen az úton is kiegyenlíthetővé válnának. Bár anyagi okokból ma még viszonylag kevesen használják a WAP-ot, de a csökkenő szolgáltatási árak mellett egyre több felhasználó fogja ezt használni. A könyvtáraknak pedig készen kell állniuk arra, hogy ezen az úton is elérhetővé váljanak szolgáltatásaik. Beszámoló egy másik konferenciáról hasonló támában: CIL 2007 - Trends in Mobile Tools and Applications for Libraries. - F: ápr .18.
Régebbi hírforrás(ok): link (Miskolc, ápr. 23.24.) A web 3.0 és a könyvtárak végzeteFELIsmételten meghúzták a vészharangot a könyvtárak felett? 'A web első évtizede arról szólt, hogy a gépeket megtanítottuk olvasni, most jön az, hogy megtanulják a szövegeket értelmezni'. A webhárom víziójáról, a webkettő jelenéről Szakadát István, a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaságtudományi Karának docense ápr. 27-én, az ELTE-n tartott in4 -- innováció, integráció, információszabadság, intelligens web: link -- konferencián beszélt. A tudósok arra szeretnék megtanítani a számítógépeket, hogy a nekik átadott információt ugyanúgy értelmezzék, mint ahogyan az ember megért egy olvasott szöveget. Ennek megvalósítása nem egyszerű, és Szakadát professzor szavai szerint még most sem más, mint egy ígéret. Bár a Web 3.0 még messze van, a Web 2.0 már kialakított egy, a hagyományosnál jóval eredményesebb módszert az információ visszakereshetővé tételére: a felhasználói tartalomszolgáltatást, amelynek során a felhasználók jellemzően maguk kategorizálják azt, amit az Interneten megosztanak. Az előadó szerint a tartalmak felhasználók általi rendszerezése, a folkszonómia elve olyannyira hatékony, hogy egyenesen az a kérdés vetődik fel, lesznek-e a jövőben egyáltalán könyvtárak? A professzor szerint ugyan szükség van a könyvtáros szakemberek tudására, de munkájukat át kell szervezni úgy, hogy abba beépüljenek a folkszonómia által nyújtott lehetőségek. Az új kihívásoknak pedig véleménye szerint csak úgy lehet megfelelni, ha az egyes tudományterületek képviselői ebben együttműködnek egymással, és a jogrendet is ennek megfelelően alakítják. Az előadó ez utóbbi kapcsán a Creative Commonst említette, mint az új korszak követelményeinek megfelelő szerzői jogkezelő rendszert, mivel 'a kultúrát nem lehet copyright-olni'.
Egy másik előadó Douglas Engelbart, az egér feltalálója ötven évvel ezelőtti figyelmeztetését aktualizálta: az emberiség számára nem az a legfontosabb feladat, hogy újabb és újabb tudást halmozzon fel, hanem a valaki által már leírt tudást valahogyan elérhetővé tegye. A szemantikus weben munkálkodók egyik legfontosabb célja pontosan az, hogy az információt visszakereshetővé tegyék. Ugyanis ha a számítógép nem csak tárolja, hanem meg is érti az információt, akkor helyes választ tud adni annak, aki azt keresi. A konferencián bemutatott, talán egyik legérdekesebb fejlesztés az Elektronikus Magyar Irodalom (EMIR). Az online adatbázisba tetszőleges paramétereket lehet majd felvenni. Így a rendszer akár a bajuszos, kék szemű magyar írók kilistázására is alkalma ... Európa legjobb Web2-es oldalaFELMájus 5-éig szavazhatunk a legjobb európai Web 2.0-ás oldalakra. A második fordulóba egyedüli magyar szájtként a Musorajanlo.hu jutott tovább. A rendszer megtanulja ízlésünket és segítségével személyre szabott mozi és TV programajánlást kaphatunk. Egy magyar cég olyan internetes alkalmazást fejlesztett ki, mely megtanulja, hogy milyen típusú TV műsorok tetszenek a regisztrált felhasználóknak, és ez alapján ajánl programokat a következő napokra. A Musorajanlo.hu a legmodernebb technológiát: gépi tanulást és adatbányászatot használ mindezt egy griden futtatva. Az alkalmazás nagyon gyorsan feltérképezi a felhasználók ízlését. "A tapasztalatok szerint átlagosan 2 hét tanulási időszak után már ritkán fordul elő, hogy nem megfelelő műsorokat jelöl meg potenciálisan érdekesnek" állítja Mrsán Marcell a cég ügyvezetője. A Musorajanlo.hu oldal bekerült azon 15 kiválasztott honlap közé a Startup 2.0 pályázaton, melyek közül az első 5 a május 24-én Bilbaóban rendezett konferencián tarthat előadást az általa kitalált webes szolgáltatásról. A projekt olyan magyar Web 2.0-ás lapokat előzött meg, mint a Blogter, Videobomb vagy a SeriesOfTubes. A projektekre május 5-ig ezen a linken lehet szavazni, ezt követően egy nemzetközi szakmai zsűri értékelni a honlapokat. - F: ápr.28.
Régebbi hírforrás(ok): Musorajanlo.hu ; link Új Internetet!FELAz Internet "hivatalosan" 1969. szeptember 2. óta létezik. Elképzelhető, hogy mai formájában már csak tíz-tizenöt évig használjuk. Kormányzati támogatást élvező amerikai kutatók ugyanis úgy vélik, hogy 'le kell selejtezni', és új hálózatokat kell kiépíteni helyette. A radikális változásra a biztonság, a mobilitás és a komplexitás miatt van szükség. Sokan a rosszindulatú vagy tapasztalatlan felhasználók kártevéseit megakadályozandó, úgynevezett clean slate megközelítésben látják a megoldást, ami a nyilvános hozzáférésű számítógépeket védő szoftverekre vonatkozik. Az Internet ugyan sok esetben jól működik, viszont teljesen másra tervezték. A "kőkorszak" fejlesztői nem számoltak azzal, hogy a világháló mennyire fontos szerephez jut a kereskedelemben. Kísérleti jelenségből a mindennapok létfontosságú (mission critical) rendszerévé vált. Át kell gondolni az alapokat jelentő architektúrát -- fogalmazzák meg egyre többen. Vinton Cerf, az egyik "alapító atya" osztja az újításra vágyók véleményét. Cerf és úttörőtársai a hetvenes években nem mérhették fel, mekkora kárt képesek okozni a crackerek, a malware-írók, vagy a spammerek. Nincsenek olyan beépített mechanizmusok, melyekkel biztosan tudhatnánk, ki milyen üzenetet küldött. Addig minden viszonylag rendben ment, amíg az internetes adatforgalom csekély része volt csak mobil, de ha alkalmasint a kilencven százaléka az, igen komoly rések keletkezhetnek. Toldozgatás-foldozgatás helyett újra kell tervezni az egészet -- fogalmazta meg a Princeton Egyetemen számítástudományt oktató Larry Peterson. Mások, például az 1969-es első adatcsere felett bábáskodó UCLA-professzor, Leonard Kleinrock szerint viszont nincs szükség teljes átalakításra, hanem az újításokat kell lépésről lépésre beépíteni a mai rendszerbe. Az átmenet megoldása tűnik az egyik kulcskérdésnek. Először meg kell határozni a végcélt -- milyen legyen az internet tizenöt év múlva? -- majd ki kell dolgozni az odavezető utakat. Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapítványa (NSF) támogatja az ilyen irányú törekvéseket, például a neves felsőoktatási intézményeket (Rutgers, Stanford, Princeton, Carnegie Mellon, MIT, stb.) a 'soraiban' tudó FIND-t (Future Internet Network Design). Az NSF a biztonsági követelményeket kielégítő GENI (Global Environment for Network Innovations) kísérleti kutatóhálózat minél gyorsabb kiépítését szorgalmazza. Az Európai Unió FIRE (Future Internet Research and Experimentation) projekt keretében szintén az internet új protokolljain és architektúráján dolgoznak. - F: ápr.27.
Hírforrás:
2007. május 02. • Továbbküldöm a hírt Link e hírhez: http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=uj_internetet
Régebbi hírforrás(ok): link (kf) Wiki a Miskolci Egyetem KönyvtárábanFELDivathullámnak engedelmeskedve alkalmazna egy könyvtár 'web 2.0-ás eszközt', a Wikipédiát? Olvasóival karöltve vágna bele egy saját lexikon összeállításába? Nos, nem egészen. A Miskolci Egyetem könyvtára valójában kényelmesen használható és olcsó eszközt keresett elsősorban saját belső tudnivalóinak, leírásainak, dokumentációinak kezelésére. A Word dokumentumok kezelésének ismert gondjai ('melyik a friss verzió?', 'kinek a gépén van?', 'miért nem tudom elérni, megnyitni?', 'belekerült-e már az, hogy...?', stb.) az egyik oldalon, a profi belső információs rendszerek vállalhatatlan költségei a másik oldalon, a kivezető útnak pedig a Wikipédiát működtető MediaWiki (link ) kínálkozott, egy fontos kiegészítéssel, amely a nyilvánosság felé nem nyitott tartalom kezelését is lehetővé teszi. Két hónap tapasztalata alapján a nyílt tartalom még elhanyagolható (még 'nincs kitalálva'), de a belső (elsősorban informatikai) anyagok dinamikusan bővülnek és használhatóságuk is jobb, mivel minden, akár a legapróbb javítás azonnal elérhető, kereshető, illetve a változások a megelőző állapotokkal összehasonlíthatók, valamint nyomon követhető, ki mikor változtatott a tartalmon. A tartalom javítása is igen egyszerű, pár perc alatt elsajátítható. Összességében kellemes, könnyen használható eszközt nyertünk alkalmazásával. A könyvtár wikije: link - F: ápr. 30.
Régebbi hírforrás(ok): (Perlaki Attila) (Miskolc, ápr. 23.24.) Szakdolgozatok digitális adatbázisba -- Plágiumkereső rendszerhez konzorciumot!FELSzámos egyetemi és főiskolai könyvtár a betekintési lehetőségen túl felvállalta, hogy az intézményében keletkezett szakdolgozatokat és ezzel egyenértékű munkákat (pl. TDK) feldolgozza és digitális formában tárolja. A könyvtárak archívumai készek a fogadásra, azonban az oktatók sokszor fenntartással fogadják a náluk készült munkák adatbázisba történő elhelyezését. A könyvtárak segítséget nyújthatnak abban, hogy adatbázisaikba beépítenek plágiumkereső szoftvert, ezzel szabva gátat a plagizálásnak. Az MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztálya által fejlesztett KOPI Online Plágiumkereső és Információs Portál -- link --, elsődlegesen plágiumok felderítésésre és dokumentumok másolásának védelmére jött létre. Egyelőre csak saját platformon él meg, de a fejlesztési tendenciák alapján akár már meglévő adatbázis-felületen is tud majd működni. Mindezek mellett létrejöhetne egy központi szolgáltatás is, mely könnyen kiszűrhetővé tenné a különböző intézményekben született tudományos munkák illegális keresztfelhasználását. A plágiumkereső rendszerről bővebben olvashatnak: Pataki Máté, Digitális könyvtárak védelme a KOPI plágiumkereső rendszerrel, in.: TMT, 2007. (54. évf.) 3. sz. 109-120. old.
Régebbi hírforrás(ok): Magyari Tamásné Google: a mobilkeresés az új kihívásFELEric Schmidt, a Google vezérigazgatója a San Franciscóban megrendezett Web 2.0 Expo elnevezésű találkozón beszélt cége terveiről. Elmondása szerint a mobil szegmens jelenti most a legnagyobb kihívást és lehetőséget számukra, mivel ezen a területen mutatkozik esély az óriási növekedésre. A reklámokból, a keresésből és a további szolgáltatásokból befolyó bevétel a kutatások szerint a többszörösére ugorhat az elkövetkező években. - F: ápr. 25.
Régebbi hírforrás(ok): link Google -- indul a kormányzati keresésFELA keresőcég még mindig talál magának újabb célterületet, ahová kiterjesztheti népszerű szolgáltatásait. Ezúttal amerikai államok oldalait igyekeznek jobban elérhetővé tenni, a keresések kibővítésével. A Google vasárnap jelentette be, hogy egészen pontosan négy állammal, Arizona, Kalifornia, Utah és Virginia vezetésével tárgyalnak a hivatalos internetes oldalak fejlesztéséről. A probléma ezekkel elsősorban az, hogy a működtetők egyfajta hirdetőtáblaként, nem pedig a kétirányú, az állampolgár és az állami szervek közötti kommunikáció eszközeként tekintenek ezekre, ami több korlátozáshoz vezetett. Ezen szeretnének most változtatni, mégpedig a keresőcég motorja segítségével. 'A probléma lényege, hogy az általánosan használt keresőmotorok többnyire nem férnek hozzá a nyilvános anyagok jó részéhez' -- magyarázta Darrell West, a Brown Egyetem professzora. A most kötött megállapodás pénzügyi vonatkozással nem bír, ám végre megnyitja az államok weboldalainak eddig nem elérhető részét a Google keresője elott, amely ennek köszönhetően beindexelheti azokat és elérhetővé teheti a tartalmakat azon felhasználók számára, akik gyors keresésekkel szeretnék ezen iratokat fellelni. - F: máj. 1.
Régebbi hírforrás(ok): link E-tanulási modell a lengyel könyvtárakbanFELA lengyel könyvtárosok a BIBWEB rendszert használhatják online könyvtári kurzusok céljára. Az ismeretátadás funkcióján túli lehetősége e rendszernek, hogy növeli a részvevők információs írástudását (literacy). Mint a projektet bemutató cikk írja, mindez jelentősen növelheti a lengyel könyvtárak szerepét az információs és tudástársadalomban, főképpen, ha ezek alapján kiterjesztik internetes és e-learninges kínálatukat. A jelen lengyel állapot az 1999-es némettel hasonlítható össze. Akkor a helyzetet érzékelve a Bertelsmann Alapítvány három modulos online kurzust indított be: 'BIBWEB -- Internet kurzus könyvtárosok számára (link ), mely gyorsan elfogadottá vált. Éppen ezért készült el az anyag lengyel fordítása -- beépítve a helyi speciális elvárásokat. Az alapítvány két projektpertnerével, a Varsói Egyetemi Könyvtárral és a 'Elektroniczna Biblioteka' (EBIB) könyvtári információs szolgáltatással közösen hozta létre és tette közzé a lengyel változatot (link ) 2003-ban. (ref.: MG) - F: Bednarek-Michalska -- Wo3odko: E-learning model for Polish libraries: BIBWEB
Jelcin Elnöki KönyvtárFELPutyin orosz elnök szokásos évi -- egyben utolsó -- elnöki üzenetében április 26-án fontos könyvtárügyi kezdeményezést jelentett be. Létrehozzák az előző nap eltemetett Jelcin nevét viselő Elnöki Könyvtárat (ami ugyanolyan amerikai hagyomány, mint az éves elnöki üzenet). Ami új a dologban, hogy itt nem a korábbi elnök irományait, korszakára vonatkozó szakirodalmat stb. gyűjtő intézmény születik, hanem a konkrét intézményen túl (székhely: Szentpétervár) jelentős országos könyvtár-informatikai és digitalizálási programot fog át. A Jelcin Könyvtár mintegy centruma lesz egy létrehozandó orosz digitális könyvtárnak, az orosz könyvtárhálózat tagjai -- beleértve az ott is Hamupipoke helyzetű iskolai könyvtárakat -- pedig fel lesznek szerelve megfelelő számú fogadó géppel. Putyin azt is megemlítette, hogy lehetségesnek tartja az ilyen irányú együttműködést nemzetközi szinten, sőt, szakértőik már megkezdték a konzultációkat a legjelentősebb 'világkönyvtárakkal' egy digitális világkönyvtár megteremtése érdekében. Ez az együttműködés azt célozná, hogy olyan projekt formálódjon, amely a világ népei kultúrájának megőrzését segíti elő. Még aznap délután Fradkov miniszterelnök vezetésével a kormány megtárgyalta az elnöki üzenet nyomán halaszthatatlan tennivalókat. Három év alatt 5 milliárd rubelt (mintegy 40 milliárd Ft) fognak a Jelcin Elnöki Könyvtár megteremtésére fordítani. (ref.: SP) - F: ápr. 26.
Régebbi hírforrás(ok): link A világ előrehaladása az információs társadalom terén 2006-banFELEgymilliárd százmillió rendszeres internetező, egymilliárd eladott mobiltelefon készülék és félmilliárd új mobil-előfizetés, 100 millió feletti weblap a világhálón, megvalósuló 100 dolláros laptop, és a virtuális világok meghódítása -- néhány jellemző szám és trend az elmúlt évből. A komplex értelemben vett információs társadalom kétarcú volt 2006-ban, és ez a kettősség a 2007-es évet is meg fogja határozni. Az érem egyik oldala a technikai és információs írástudás értelemben vett irányadó réteg 'tobzódása' az új forradalomban, leginkább a Web 2.0-nak hívott jelenségegyüttesben. Az érem másik oldalán a fejlődő országok polgárai és gazdasága foglal helyet -- az információs társadalom eljövendő éveit a szegénygazdaság (újra)felfedezése és az általa diktált logikák fogják meghatározni. - F: ápr. 23.
Régebbi hírforrás(ok): Prím Online, link Az Európai Digitális Könyvtár szakértői a szerzői jogokrólFEL2007. április 18-án mutatták be szerzői jogi kérdésekre fókuszáló tanulmányukat az Európai Bizottságnak az Európai Digitális Könyvtár szakértői. (Midday Express) - F: ápr. 26.
Régebbi hírforrás(ok): KultúrPont, link Könyvtárak rongya -- Gondolatok régi könyvekről és olvasóikrólFELFél évezreddel ezelőtti könyvekből nyílik kiállítás az ELTE Egyetemi Könyvtárában csütörtökön; a legrégibb darab Mátyás király nyomdászának, Hess Andrásnak a Budán 1473-ban megjelent latin nyelvű krónikája, a legritkább kötet pedig egy Szent Jeromos életrajz, amelyből a szakemberek szerint csak egyetlen példány maradt fenn. Farkas Gábor, a könyvtár osztályvezetője az MTI-nek elmondta: nemcsak a nagyközönség, de a szakma is ezen a kiállításon láthatja először Báthory István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelmek könyveit csakúgy, mint az 1553-ban kivégzett Miguel Serveto spanyol szabadgondolkodóét, Zsámboky János által kiadott XVI. századi Janus Pannonius-kötet, amelyben a humanista költő pajzán epigrammáit cenzúrázta későbbi olvasója. Megtekinthetjük a több mint hatvan kötet között azt a Robert Fludd nevű ezoterikus filozófus műveit, akit megidézett A Foucault-inga című regényében Umberto Eco csakúgy, mint Szerb Antal A Pendragon legendában. A rendezvényt Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója nyitja meg.
Régebbi hírforrás(ok): link Könyvészeti szakterminológia vs könyvtári folyamatokFELMennyiben fedi ma a könyvészeti szakterminológia a könyvtári folyamatokat? Talán már Vörösmarty Mihály költeményéből az "Országok rongya! könyvtár a neved!" második fele sem stimmel? Az elektronikus dokumentumok megjelenésével az adattár, archivum gyakorta helyettesíti a biblioteka többezeréves kifejezést. Az elektronikus információ szolgáltatással nem a könyvet szolgáltatjuk, hanem a művet, cikket, könyvrészletet. A szörcsing --searching-- alapvető tevékenységgé vált a könyvtáros szakmában. A keresőmotorok kereskedelme hatalmas profitot termel. Egy újabb cikk a könyv haláláról? Szó sincs róla: a mű tárgyi világának avulása, éppen a költő szellemóriás végtelen és időben korlátlan hatására ösztönzi az olvasás és írás civilizációjához való kötödésünk újragondolását. F: ápr. 26.
Régebbi hírforrás(ok): link Gyűjteményfejlesztéstől a tartalomszolgáltatás felé -- drámaian új konzultációs anyag a BL-benFELA gyűjteményfejlesztéstől a tartalomszolgáltatás felé vezető úton a Britih Library szükségesnek tartotta meghatározni középtávú stratégiáját. Az anyag tartalmi súlyára és komolyságára jellemző, hogy a fő rész 35, míg az egyes szakterületek gyűjtési elveit körvonalazó melléklet 70 oldal terjedelmű. Itt csak néhány, eddig soha nem látott adatra hívjuk fel a figyelmet. A világ könyv- és folyóirat-kiadásának pénzben kifejezett nagyságrendje elérte a 110 milliárd dollárt (ez többszöröse a magyar GDP-nek). Ebből a tudományos értékű dokumentumok aránya 12% lehet: ezen belül meghatározó az STM (természet-, műszaki és orvostudományok) a maga 9,3 milliárd dollárnyi részesedésével (ennek 52%-a folyóirat, 15%-a pedig könyv), míg a társadalomtudományok 2,5, a humán szakterületek anyaga pedig 1,8 milliárd dollárba kerül. Az április 25-én közzétett tervezetre a BL minden érdekelt hozzászólását várja. E sorok jegyzője ajánlja a nemzeti könyvtár és hazai publikációs fórumaink figyelmébe e rendkívül igényes fejlesztési anyagot. (SP) - F: máj. 1., link -- 'A British Library újrasúlyozza tartalomstratégiáját a digitális korban -- konzultációs folyamat indul egy drámaian új szerzeményezési stratégiáért' -- írja az IWR. Az anyag link , melynek címe: 'A British Library tartalom-stratégiája -- a nemzet tudásigényének szolgálata', a hagyományos brit kultúra felől elmozdulva(!) a 'britség' mai realitására kíván reflektálni. A válaszokat leginkább emailben várják. Az így létrejött anyagot az év végére teszik elérhetővé. Úgy tűnik, hogy a BL szolgálni szeretné nemzete tudásigényét, ezért teszi közzé az anyagot már a munkafázisban. (MG) - F: ápr. 28.
Régebbi hírforrás(ok): link Személyre szabott 'műsorajánló' -- 'könyvtári intelligenciának' is?FEL
Címkék: mesterséges intelligencia | innováció, szolgáltatásfejlesztés | könyvtári tevékenység alternatívája | kutatás + fejlesztés, k+f |
Egy magyar fejlesztőcsapat olyan technológiát hozott létre, amely a mesterséges intelligencia, adatbányászat és a szuper-számítástechnológia eredményeinek felhasználásával, gépi tanulás segítségével hatalmas információtömeg feldolgozását teszi lehetővé egy-egy fogyasztó egyéni preferenciarendszerét figyelembe véve. Ezt a technológiát jelenleg egyetlen kísérleti internetoldal, a link használja, azonban jól alkalmazható IP TV, ill. egyéb internetszolgáltatáshoz is. - F: ápr. 30.
Régebbi hírforrás(ok): Prím Online, link A Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és TudásközpontFELIII. díjat nyertek a 11. sz. pályamu szerzői: Lévai Tamás, Herczeg Tamás, Harnos László, Meditz Anna. - F: ápr. 27.
Régebbi hírforrás(ok): link Japán képregény a magyar polcokon -- MangatámadásFELA manga meghódította a hazai magaskultúra bástyáit is? Hat füzettel indult el a tekintélyes Líra és Lant csoporthoz tartozó Athenaeum kiadó Mangattack címu manga sorozata. A japán képregény hard core fanatikusai azonban nem biztos, hogy elégedettek lesznek, ezek a sztorik ugyanis úgynevezett global-mangák, azaz nem originális japán termékek. A manga szigetországbeli piaca hatalmas, a piaci verseny is az: global, vagy "lokál"? Hitek és tévhitek a mangáról; egy igazi gyujtővel. - F: ápr. 27.
Régebbi hírforrás(ok): link Születésnapi bulit tartottak a cimborákFELEstébe nyúló ünnepi Ki mit tud vetélkedővel ünnepelte fennállásának negyedik évfordulóját a gyermekkönyvtárban működő irodalmi baráti kör, a Cimbora Klub. 'Én X. Y. esküszöm, és mint cimbora fogadom, hogy társaimat meg nem bántom, rossz szó számat el nem hagyja és mindig a becsületes úton járok. Ötleteimmel segítem és építem a cimboraságot. Bízom a közös játék és az olvasás örömében és szárnyaló képzeletemben.' A cimbora eskü legutóbb a dunaújvárosi gyermekkönyvtárban működő irodalmi klubban hangzott el, ahol több mint ötven kis cimbora bizonyította tehetségét a születésnapi Ki mit tud vetélkedőn. F: ápr. 28.
Régebbi hírforrás(ok): Dunaújvárosi Hírlap ; link Egy tollvonás és más semmi?FELAz egykori Lipótmező, Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárásával a döntéshozók között volt-e valaki, aki átgondolta, hogy milyen értékei vannak az intézetnek? Pszichiátriai könyvtára egyedülálló az országban, a Pszichiátriai Múzeum és Képtár messze földön híres. A Lipót tanácstermének faláról Fabinyi, Oláh, Hollós István, Gímes Miklósné Hajdu Lili (a kivégzett Gímes Miklós anyja) arcképei tekintenek ránk, nem szólva "az idegenbe szakadt hazánk fiairól", így például Meduna Lászlóról, aki a Tetracor-kezeléssel hatalmas lépéssel vitte előre a pszichiátriai terápiát, s világhírű lett Amerikában. Az egészségügyi reform korában gondol-e valaki az azokban eddig működő, esetleg pótolhatatlan kulturális kincsekre.
Régebbi hírforrás(ok): NOL Olvasói levelek, link Tűzre a szótárral!FELNyelvészeti konferencia kezdődött április 26-án a Dunaújvárosi Főiskolán (DF), ahol az első napon többek közt azt is megtudhattuk: a szótárak ideje lejárt, az elektronikus mondattáraké a jövő. A megjegyezhetetlenül hosszú nevű, IX. Dunaújvárosi Nemzetközi Alkalmazott Nyelvészeti, Nyelvvizsgáztatási és Medicinális Lingvisztikai Konferencián Dr. Bognár László megnyitójából kiderült például, hogy a DF-en már a 2000-2001-ben háromszáz órában tanultak a hallgatók valamilyen idegen nyelvet, miközben az országos átlag ennek csupán harmada volt.
A Hamburgi Egyetem magyar vendégprofesszora, Fazekas Tiborctól megtudhattuk, hogy a nyolcvanmilliós országban van egy olyan alapítványi középiskola amelyben választható érettségi tárgy a magyar, mint idegen nyelv. A felsőoktatásban négy egyetemen -- a müncheni, a göttingeni, a berlini és a hamburgi -- oktatnak magyart, de önálló magyar szak, vagyis hungarológia nincs. Elmondta: még a legtehetségesebb egyetemi hallgatóinak is komoly nehézséget okoz a magyar nyelv tanulása. A jövő egyik lehetséges megoldása számítógépes mondattárak létrehozása lehet. Ma már a technika ugyanis képes arra, hogy egy számítógép egy adott nyelv használt mondatainak 99 százalékát tárolni legyen képes. Szótárak írásának Fazekas szerint már nincs értelme. - F: ápr. 27.
Hírforrás:
2007. május 02. • Továbbküldöm a hírt Link e hírhez: http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=tuzre_a_szotarral
Régebbi hírforrás(ok): link Magyar Távmunka Szövetség -- az idén is lesz szakmai muhelyFELA Magyar Távmunka Szövetség -- link -- 2007-ben is folytatni kívánja az elmúlt évek 'Távmunka Szakmai Műhely' elnevezésű rendezvénysorozatát - közölte a szövetség. A szakmai műhelyre azon a kis-, közép- és nagyvállalkozások munkatársait várják, akik érdeklődnek a rugalmas munkaszervezés, a biztonságos adatkezelés és a hatékonyabb költséggazdálkodás e formája iránt. Jelentkezni a link weboldalon lehet. - F: ápr. 26.
Régebbi hírforrás(ok): Prím Online, link Nyelvi elsősegély -- MANYSZIFELHa egy szöveg világos és érthető sok-sok pénz takarítható meg, Angliában például 20 év alatt közel 1 milliárd font. Feltételezések szerint mindez a több mint húsz éve Angliában létrehozott Plain English Campaign-nak, az internetes nyelv-elsősegély mozgalomnak köszönhető, amit most nem csak megirigyeltek magyar fiatalok, de meg is valósítottak. A MANYSZI, a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda -- link -- 2006. január 3-án kezdte meg működését. Létrehozóinak fő törekvése a nyilvános, a lakosságnak szóló szövegek közérthetővé, világossá tétele, illetve általában a helyes beszéd, a helyesírás szolgálata, mindezzel a demokratikus nyilvánosság segítése. - F: ápr. 27.
Régebbi hírforrás(ok): link |
FeliratkozásA heti ingyenes KIT Hírlevelet megrendelheted a kit@gmconsulting.hu-ra írt "Megrendelés" tárgyú levéllel, név és intézmény megadásával, mellyel jelzed az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltak elfogadását. A hírlevél lemondása: ugyanígy, de „Lemondás” tárgymegjelöléssel. KIT - hírcsokrok
Néhány tematikus gyűjtemény a lapból
HírlevélrőlA hírlevél hetente (júliusban, augusztusban kéthetente), térítésmentesen, csak elektronikus formában jelenik meg. A KIT nyomtatott példányai megtalálhatók a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárban is (Könyvtári Intézet, Budapest). A KIT tulajdonosa: GM Info Consulting Kft. |
impresszum | szerkesztők | észrevétel e portálról |