Egy iowai könyvtár link kiterjesztette szolgáltatásait. A könyvkölcsönzésen kívül indulásképpen 21 felfedező készleteket is ajánl, csomagokban. "Próbáld ki, mielőtt megvennéd" - szól az alapötlet. Mindegyik új készségek megtanulására fókuszál, vagy új hobbi kipróbálására ösztönöz. Pénzügyi beruházás és kötelezettség nélkül.
Morgan Reeves gyerekkönyvtáros a gyerekeknek szóló készletek összeállításában vett részt. Olyan tevékenységekre fókuszált, amelyet a szüleikkel végezhetnek. Süti dekorációtól kezdve az ukulele kipróbálásán át a kódolás tanulásáig robotokkal.
Minden csomag tartalmazza a kezdéshez szükséges eszközöket. A bogár- és rovarfelfedezőben például van terrárium, nagyító, lepkefogóháló, 3 bogárnézegető doboz. Minden csomagban van könyv is.
Tiniknek és felnőtteknek is vannak készletek. A felnőttek választhatnak pl. kötés, horgolás, madárnézés, csillagnézés, biciklizés, otthoni energiahatékonyság közül. A tiniknek van pl. pickleball (tenisz és pingpong keveréke) készlet a kipróbáláshoz.
A készletek élethosszig tartó tanulásra ösztönöznek. Ami a könyveken túl is elérhető. Kipróbálni valami újat, amit mindig szerettél volna, vagy amire még soha nem gondoltál. A könyvtár egy alapítvány 1500 dolláros támogatásával tudta fedezni a készletek költségét. (ref.: Habók Lilla)

A Könyv, Könyvtár Könyvtáros folyóirat hasábjain visszatérően láttam annó olyan szerkesztői laudációkat, dicsérő minősítéseket, amelyek mögött - meglátásom szerint - csekélyke szakmai teljesítmény volt a kor potentátjai részéról. Vajda Kornélt, a szerzőt, persze ismertem, és mindig motoszkált bennem: egy ilyen tájékozott szakember hogyhogy nem látja az 1990-2000-es évek könyvtári vezetőinek gyakran meghökkentően tájékozatlan nyilatkozatait, sikerjelentéseit?! Aztán lett rá alkalom, hogy óvatosan megkérdezzem. Mosolyogva felelt a belvárosi Grinzinger sörözőben, amely sokáig törzshelye volt: persze, hogy látja; ez minden kompetens embernek feltűnik. De a 3K nem hozhatna le olyan véleményt. Inkább úgy feldicséri őket, hogy az már groteszk legyen; lásson, akinek szeme van hozzá. És mondott is kapásból analógiát az ötvenes évek sajtójából - amit nem tudtam már megjegyezni.
Nyugodjék békével!

Torzulásokat tárt fel a Magyar Tudományos Akadémia Gazdasági és Jogi Osztályának szakterületeire vonatkozó esettanulmány. A tudományos osztály által előírt publikációs folyóirat-preferencia ugyanis eltér a nemzetközi láthatóságot tükröző Scopus Scimago vagy a Web of Science Impact Factor által közölt nemzetközi folyóirat-rangsortól. A társadalmi tudományterületek nyolc különböző tudományos bizottságára (gazdálkodástudomány, állam- és jogtudomány, hadtudomány, politikatudomány, regionális tudományok, szociológiatudomány, közgazdaság-tudomány, demográfia) kiterjedő 4213 folyóirat empirikus elemzése alapján a szerzők - Sasvári Péter, Nemeslaki András és Duma László - igazolják, hogy a magyar kutatók hazai előmenetelét meghatározó helyi rangsorolás okolható Magyarország csökkenő rangsoráért, azaz az érintett szakterületek magyar kutatásainak csökkenő nemzetközi láthatóságáért. A szerzők rámutatnak, hogy a rangsor következetlensége meghatározza a kutatók viselkedését, akik ilyen módon nemzetközileg kevésbé értékes folyóiratokban publikálnak. Pedig a nemzetközivel összefüggő motivációs hatás különösen fontos lenne a kisebb országokban.
- Az adminisztratív torzító hatás mellett további versenyképesség-csökkentő tényező, hogy a tudományos mérést és visszacsatolást segítő, és a nemzetközi rangsorok alapjául szolgáló Scopus adatbázis 2019. januárjától nem érhető el Magyarországon (vö.: Scopus és SciVal nélkül... link ). (MG)

Több hónapos előkészítés után, a közművelődési és közgyűjteményi szakmai szervezetek kezdeményezésére találkozóra került sor az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális Államtitkárságán. A két órás tárgyaláson a kulturális területek szakmai fejlesztési stratégiája volt a fő téma.
A jelenlévő egyesületek képviselői hangsúlyozták, hogy a közgyűjteményi és közművelődési szakmák hosszú távú fejlesztése nem képzelhető el a szakmai területen dolgozók átfogó bérrendezése nélkül. Ennek hiányában a már elért eredmények megőrzése és új fejlesztések megvalósítása sem lehetséges.
Az államtitkár úr részéről elhangzott, hogy mindezt egy olyan stratégiai terv keretei közzé kell helyezni, amely illeszkedik a kormány terveihez, és amely tengelyében a nemzetei kultúra és identitás fejlesztése áll. Ehhez a meglévő kulturális intézményhálózat minden eszközzel rendelkezik. Fekete Péter kérte a szakmai csoportok jelenlévő képviselőit, segítsék az államtitkárságot abban, hogy egy egységes elveken alapuló életpályamodell jöjjön létre a kulturális területen dolgozó szakemberek számára. Szintén a szakmai szervezetek segítségét kérte egy átfogó kulturális stratégia alapvetéseinek kidolgozásában.
A szakmai szerveztek képviselői egyetértettek az életpályamodell bevezetésének szükségességével. Egyhangúlag kijelentették, hogy annak kidolgozásában teljes szakmai hátterükkel részt kívánnak venni. Felvetették, hogy az akár 2020-tól bevezetendő életpályamodell elindulásáig, egyszeri bérpótlék formájában támogassák a közművelődési és közgyűjteményi területen dolgozókat. Ez a 2019-ben adandó juttatás segítene kezelni a területen jelentkező legakutabb munkaerő-problémákat és gesztus értékkel is bírna.
Fekete Péter kijelentette, hogy az első félévben nem lát esélyt az egyszeri bérpótlék juttatására. Az államtitkárság azonban, egy elkészült fejlesztési terv birtokában, az év második felében lát esélyt egy ilyen irányú előterjesztés készítésére.
Az Együttműködési Fórum tagjai: Informatikai és Könyvtári Szövetség, Kulturális Központok Országos Szövetsége, Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Magyar Levéltárosok Egyesülete, Magyar Népművelők Egyesülete, Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége, Országos Közgyűjtemények Szövetsége, Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület.
- Időközben megjelent a közlemény a Magyar Könyvtárosok Egyesülete oldalán is: link .

A KIT többször írt az életpálya-modell (vö.: link ) koncepciójának és kivitelezésének kontraszelektív anomáliáiról, pl. link vagy link . Azaz: a minőségi munkavégzést tűzve zászlajára csökkenti annak lehetőségét. A munkaügy 20. századi szemléletével operál a 21. századi trendek figyelembe vétele link helyett. A könyvtárosok hozzáállása az MKE-bizottság által sok éve készített rendszerrel szemben legalábbis kétkedő: link . Így a munkaügy területén is úgy tűnik: most alakítunk ki egy olyan rendszert, amely már most is elavult, és megvalósítása esetén a szakma jövőbeni versenyképességét fogja akadályozni. (MG)
- Rétvári Bence szerint óriási siker a 2013-ban bevezetett rendszer, számos gyakorló tanár viszont erősen vitatja ezt, sőt van, aki úgy véli, a rendszer a nímandokat meg a viceházmestereket díjazza.
Az EMMI parlamenti államtitkára minapi sikerjelentését azzal támasztotta alá, hogy már több mint 55 ezer tanár lépett előre - minősítési eljárás során - pedagógus I. fokozatból pedagógus II. fokozatba, és ezzel havi 30 ezer forinttal nőtt a bére.
Mint írtuk, a fizetésemelés valóban igaz (bár az nem 30, mindössze 10-15 ezer forint előrelépést jelent), és valószínűleg ez az elsődleges motivációja a minősítésre jelentkező pedagógusoknak, ugyanakkor ettől az oktatás színvonala mit sem változik.
Ha egy tanár ugyanis bead egy halom papírt, és bemutat - sokszor színházi előadásként - egy-egy tanórát, nem változik a tanórai gyakorlata. (HVG)
- Kapcsolódó: Valóban sikertörténet a pedagógusminősítési rendszer? link

Fontos lenne beszélni a könyvtáros fizetésről. A könyvtárosok hosszú órákat dolgoznak alacsony bérért - arányaiban Amerikában is. Hiába érzik a munkát hobbinak, ha azzal nem tudják kifizetni a villanyszámlát. A könyvtárosok (és például a tanárok) hatalmas munkát végeznek kevés fizetésért. Sokan nem is csak a saját munkájukat végzik, hanem többet egyszerre: kölcsönzést, referenszmunkát, programot szerveznek, technikai feladatok megértését segítik. A munkát pedig nem mindig csak heti 40 órában kell végezni. De megéri azért harcolni a feladatokkal, hogy ne rúgjanak ki? A fizetés még mindig jobb mint a fizetés nélküliség.
Viszont közel lehetetlen megfelelő életszínvonalat fenntartani a temérdek munka mellett, miközben szinte alig kompenzálják. Sok könyvtáros pályát vált vagy esetleg másodállást vállal. Amerikában a diplomás könyvtárosok átlagbére évi 58 ezer dollár. Míg a diploma nélküli könyvtári technikusoké és asszisztenseké évi 29 ezer dollár. Arnett részben a fizetés duplázása miatt érzett késztetést az MA diploma elvégzésére. Viszont emiatt hitelt kellett felvennie. Egyetem mellett pedig továbbra is teljes állásban dolgozni. Eközben bizonytalan a diploma utáni elhelyezkedés.
Elég stresszes az is, hogy a szakmában minden nap őrült dolgok történhetnek. Magasak az elvárások. A könyvtárosok azért vannak, hogy segítsenek másokat sikerhez juttatni. Megadni a szükséges információkat. Ehhez magukból is a legjobbat kell nyújtani. Megfelelően aludni, enni, vizet inni. De nehéz így tenni a fizetésbeli nyomás és a sok munka miatt.
Ráadásul a fizetésből a könyvtárosok sokszor a könyvtári felszerelést pótolják ki. Pl. filcet vesznek a foglalkozásra. Ha a könyvtárnak szűkös a költségvetése, akkor a könyvtárosnak is. Konferenciákra se tud eljutni. Pénzbe kerül az utazás, szállás, részvételi díj.
Könnyű frusztráltnak lenni annak tudatában, hogy mennyire fontos a munka, és soha nem kompenzálják eléggé. A szerző is minden nap azt mondogatja magának, hogy ez a munka fontos. Azért csinálja, mert törődik vele. Mert értelmet ad a napnak. Jó érzés felkelni, és ezt csinálni. De ezzel az érzéssel továbbra sem lehet a boltban fizetni. Ezért érdemes az alacsony bérekről nyíltan beszélni. (ref.: Habók Lilla)

Szegény használók irányába nyitni... Ezt kértük a múlt héten kiegészíteni. A kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása:
13 - Eddig is nyitottak voltunk
12 - Kellene, de nem vagyunk rá eléggé felkészülve
1 - Igen, közülük lehet új használókat nyerni
2 - Inkább a műveletlenebbeket érdemes céloznunk
0 - Megírom: kit@gmconsulting.hu.
Ugyanezt a kérdést 2014-ben is feltettük, így diagramon könnyen összehasonlíthatók a két adatfelvétel adatai: link .
Érdekes és biztató a felkészültséggel kapcsolatos nagyobb igény, tudatosulás megjelenése. A múltbeli nyitottság említése ugyanakkor nem azonos a területen ténylegesen, a használók számában vagy elégedettségében is megnyilvánuló teljesítésben. A potenciális új használókra elenyésző említése figyelemfelhívó; érzékenyítésre felhívó jelenség. (MG)

Tüske László: - Rögzíteni kívánom, hogy az elmúlt hetek cikkei nem az OSZK hivatalos nyilatkozatai vagy első kézből való információi alapján készültek. Tele vannak pontatlanságokkal, hamis összefüggések sejtetésével, kifordított információkkal, amelyek félreértésre adnak lehetőséget, és hátrányos helyzetbe hozzák a könyvtárat. Tény, hogy a fizetések alacsonyak, a cafeteriát nem tudjuk fizetni. Mára az is tény, hogy az intézmény oly mértékben alulfinanszírozott, hogy az már kritikusnak is tekinthető.
- Hogy pontosan melyek a pontatlanságok és hamis összefüggések, arról nem ejt szót. A nemzeti könyvtár főigazgatója az interjú során elismeri ugyanakkor az OSZK-n belüli alacsony fizetéseket, a rossz munkakörülményeket, melyektől a korábbi híradások lényegében szóltak. Felvázolja példák sorával, milyen fontos és sokszínű az OSZK kínálata. Használói igényeket nem említ. Ezek után pedig elmondja, hogy a könyvtárosok és a könyvtáros szakma nincs kellően megbecsülve. (MG)
MH: - Akkor mire lenne most szükség?
TL: - Odafigyelésre és szakmai diskurzusra. Rövid és hosszú távon is stabilizálni kell a nemzeti könyvtár költségvetését, mivel rendszerszintű megoldások nélkül a válsághelyzet újra előállhat, és minden eddigi fejlesztés veszendőbe megy. Szükség van a könyvtáros szakma társadalmi megbecsülésére más szakmák és a döntéshozás részéről is, hogy a tizenötmillió magyar szellemi örökségének őrei érezzék, hogy a munkájukat komolyan veszik. Ismert, hogy Kelet-Európa szabad nemzetei új nemzeti könyvtárakat kaptak az elmúlt három évtizedben. Ezen országok és más nemzeti könyvtárak példáin látjuk, milyen nagyszerű szerepekre, jövőképre és milyen sikerekre lenne lehetőség a könyvtári és muzeális ágazatok területén. Ezeket a feladatokat a magyar könyvtárosok is meg tudják valósítani, de ahhoz stabil jelenre és kiszámítható stratégiára van szükség.

Az OSZK hosszú évek óta ingyen biztosít székhelyet és irodát két szakmai szervezetnek, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének, és az Informatikai és Könyvtári Szövetségnek. E szervezetek együtt évi több tízmillió forinttal gazdálkodnak.
Az OSZK 1-1, 8-8 órás közalkalmazotti státuszt rendelt hozzájuk, térítésmentesen. E munkavállalók tényleges felettesei az érintett civil szervezet elnökei. Az OSZK - durva számítás szerint - évente 8-10 milliónyi ingyenes szolgáltatással (helyiségbérlet illetve teljes munkaidős státuszok biztosítása) támogat két, saját költségvetéssel rendelkező szervezetet. Csak a legutóbbi tíz évvel számolva az eddigi szponzorálás összesítve már 60-80 millió körül mozog. (A KIT emailben kérdezte a pontosabb adatokról az OSZK titkárságát. Válasz lapzártánkig nem érkezett, de mihelyt megkapjuk, természetesen közreadjuk azokat.)
Közben leépítés során kb. minden 5. embert elküldtek, a létszám kb. 400 maradt. Ahogyan a két civil státusz is.
A két kedvezményezett civil szervezet elérhetősége az OSZK-ban:
- Magyar Könyvtárosok Egyesülete (Budavári Palota, F épület, 439. szoba)
- Informatikai és Könyvtári Szövetség (Budavári Palota, F épület, 440. szoba).

Szerdán a Facebookon tette közzé kérését a Magyar Elektronikus Könyvtár. A posztban az áll, hogy egymás után mennek tönkre az osztályon használt, 10-20 éves székek, melyek cseréjét többször is megígérték, de sosem érkeztek újak. A MEK most azt kéri, aki teheti, adomány formájában támogassa őket néhány székkel.

2005-ben még a teljes magyar népesség 4,2 százaléka, 2016-ban már csak 2,9 százaléka járt felsőfokú képzésre valamilyen főiskolára vagy egyetemre. Grafikonra tettük a KSH vonatkozó adatait.
A magyar kormány október elején jelentette be, hogy 2020-tól nem lesz államilag támogatott hely a Corvinus Egyetemen, de állítólag lesz majd alapítványi ösztöndíj, tehát nem kell mindenkinek fizetnie az oktatásért. Szakmai körökben és a közvéleményben is sokan attól tartanak, hogy a modellt a kormány a teljes felsőoktatásra kiterjeszti majd, bár ezt az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményben cáfolta.
Remélhetőleg tényleg nem lesz fizetős a teljes hazai felsőoktatás, mert a helyzet már most is katasztrofális. Október elején a G7 mutatta be az Eurostat kutatási eredményeit, amelyekből az látszik, hogy az Európai Unióban csak Magyarországon csökkent a diplomások aránya a 25-34 éves fiatal felnőttek körében az elmúlt években.
A téma kapcsán körülnéztünk a KSH adatbázisában, és vizualizáltuk az ott szereplő számokat. Az első ábra azt mutatja be, hogy 1960 és 2017 között mennyi volt a felsőoktatási hallgatók aránya a teljes népességben. Jól látszik, hogy 1989 után lassan, de fokozatosan nőtt a hallgatók aránya, egészen 2005-ig, azóta pedig folyamatosan csökken. 2005-ben a teljes magyar népesség 4,2 százaléka volt felsőoktatási hallgató, 2016-ban viszont már csak 2,92 százalék volt az arányuk.

A Kongresszusi Könyvtár könyvtári osztályozási rendszere a fehér amerikai férfi nézőpontját tükrözi. Így pl. máig használják osztályozásra az "illegális idegenek" kifejezést. Ugyan 2016-ban a könyvtár ezt megváltoztatta "nem állampolgárok" és "illegális migráció" kifejezésekre, a Képviselőház visszaállíttatta velük a korábbi terminust.
- Magam idehaza a cigány emberekről szóló kötetet láttam egy könyvtárban a deviáns viselkedés kategóriába besorolva. (MG)
- A témában a KIT-nek Ungváry Rudolf nyilatkozott: - Egy osztályozási rendszer vagy egy információkereső nyelvi szótár (tárgyszójegyzék, tezaurusz stb.) jelmondata: "minden névnek, amely létezik". Olyan nincs, hogy ne legyen valami tárgyszó, deszkriptor, vagy osztályt megnevező kifejezés, mert politikailag valakinek nem komilfó. A migránsokról se szeri, se száma a forrásoknak. A píszí alapján csak "menekültek" lehetne a tárgyszó, hiszem gonosz rasszisták minden menekültet is migráncsokoknak neveznek. Pedig nem minden migráns menekült, és nem minden menekült akar migráns lenni. Egy osztályozó szakembernek az osztályozás/tárgyszavazás specifikusságának szakmai szabályai (egyben a szakmai tisztesség) alapján mindig a legspeciálisabb osztálynevet vagy tárgyszót kell a tartalom szempontjából hozzáférési pontnak választania. Esetünkben hol a "migráns", hol a "menekült" kifejezéseket, hol pedig mind a kettőt. Hogy az ideologikus nézőpont hova vezethet: a szovjet egyetemes osztályozási rendszerben (a "rubrikátorban") a legmagasabb szintű csúcsfogalom a "marxizmus-leninizmus" volt (lévén ugye az mindennek az alfája és omegája). Ennél fogva a "fasizmus" osztálya egyik fajtája lett a "marxizmus-leninizmus" osztályának, hiszen valamelyik alárendeltjeként lehetett csak szerepeltetni a hierarchiában Az ember egyszerre fogja a hasát a hahotázástól, és döbben meg a hülyeség határtalanságát megint tapasztalván. Amerikai Egyesült Államokban a Képviselőház visszaállítatta a korábbi terminusokat, azaz szerencsére még győz a józan ész - nem úgy, mint újabban sokhelyütt az ellenkezője. (Ungváry Rudolf)

Magyar nyelvű könyvek számára elkülönített tágas tér nyílt a kolozsvári Octavian Goga megyei könyvtárban csütörtökön. Máté Erzsébet és Bede Ibolya könyvtárosoktól megtudtuk, kulturális tevékenységeket is szerveznek a magyar olvasók számára a "magyar sarokban", ugyanakkor könyvadományokat is várnak az állomány bővítése céljából. "A tágas magyar sarokban szeretettel fogadjuk a látogatókat, a szülők leülhetnek gyerekeikkel játszani, jöhetnek óvodai, iskolai csoportok is"
A könyvtársarok román és magyar támogatás révén valósult meg és nem csak olvasásra szolgál: minden korosztályt szívesen látnak egyéb, magyar nyelven zajló tevékenységekkel is. Máté Erzsébet és Beke Ibolya, a könyvtár munkatársai a Krónikának elmondták, kezdeményezésüket nem pusztán elfogadták, hanem segítették is román könyvtáros kollégáik akárcsak az intézmény vezetősége. A könyvtárosoktól azt is megtudtuk, az intézmény olvasóinak 4,3 százaléka kölcsönöz ki magyar nyelvű könyveket [Kolozsvár magyar lakosságának aránya 15% - link ]. Eddig megközelítőleg 5500 magyar kiadvány gyűlt össze a sarok létrehozására, ebben a számban azok a könyvek is benne vannak amelyeket eddig is meg lehetett találni a polcokon, de további könyvadományokat várnak a gyűjtemény bővítése céljából.
"A könyvtár hétemeletes épület, a magyar kiadványok öt különböző teremben voltak eddig elhelyezve, ezért nem voltak szem előtt. Most, hogy összevontuk őket egy nagyon szép tágas terembe, jobban oda tudunk figyelni az olvasóink igényeire" - fejtette ki Beke Ibolya.

QR-kódos játék, internetbiztonság, hangszeres szelfiverseny, WeBeszéd időseknek is - néhány a sokféle rendezvényből, amit a 2019-es Internet Fiesta keretében szervez a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár. A huszadik fesztivál programjait március 21. és 28. között rendezik országszerte, így Miskolcon is.
"2000-ben, amikor Magyarország először csatlakozott az Internet Society felhívásához, az internet népszerűsítése volt a cél, mára áttevődött a hangsúly az okoseszközökre, a közösségi oldalakban rejlő lehetőségekre és veszélyekre" - fogalmaz közleményében a könyvtár.
A helyi fiesta programjait három - a kapcsolatok, közösség, kommunikáció; a technikai tudás és a hasznos háló - fő témakör köré szervezték.
A központi épületben lesz például QR-kódos nyomkereső játék, a Zeneműtár pedig hangszeres fotópályázatot hirdet. A Tompa Mihály Könyvtárban Petőfi nyomába erednek az interneten, a Szabó Lőrinc Könyvtár nyelvi klubjaiban a szókincs-bővítéstől az utazási célpontok felderítéséig számos hasznos téma szóba kerül. Szerveznek még a hasznos tartalmakról foglalkozást kicsiknek, és az okoseszközökkel megbarátkoztató találkozókat időseknek. A programok március 28-áig, vagyis jövő csütörtökig tartanak.

A Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Kutatási Bizottsága Science Café sorozatot hirdetett "Középpontban az ADAT" címmel, melynek keretében a félév során négy eseményt szerveznek az adattudomány kérdései köré, azok a kutatók legszélesebb köréhez szóló, az adatelemzést és adatgyűjtést érintő aspektusait feldolgozva. A "kávéházi események" alkalmával az egyetem különböző kutatásaiban részt vevő szakértőket hívják meg a szervezők a Faculty Clubba, akik nem csak egymással vitatják meg az aktuális problémákat, de megpróbálnak a vendégségbe érkező kutatók segítségére lenni abban, hogy hogyan érjék el és használják a rendelkezésre álló adatokat.
Az első alkalom vezérfonalát az adatbázisokhoz való hozzáférés és a másodlagos adatok elérése adta, a kerekasztal-beszélgetés résztvevői pedig Agárdi Irma (Marketing és Média Intézet), Csengődi Sándor (Gazdaságpolitika és Közpolitika Intézet), Hoffmann Ádám (Egyetemi Könyvtár) és Mezősi András (Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont) voltak. A résztvevők elsősorban arról meséltek, hogy milyen adatbázisokkal szoktak dolgozni, illetve milyen bevált módszereik, jó gyakorlataik vannak az adatok labirintusában való eligazodásban.
Hoffmann Ádám bemutatta, hogy milyen adatbázisok, illetve azok milyen szolgáltatásai érhetőek el az egyetemi polgárok részére.
Agárdi Irma rávilágított, hogy a marketing és média kapcsán az embereknek leginkább a fókuszcsoportos és ehhez hasonló módszertannal készülő kutatások ugranak be, de a valóságban a vállalatok kutatásában jelentős mértékű adatbázis-használat figyelhető meg, hiszen a kérdőívezésnek a területen megvannak a maga korlátai, így gyakran meglévő, széleskörű adatokat dolgoznak fel vizsgálataikban. A nagyvállalatok innovációjának vizsgálatához számos adathalmazt fésülnek össze a kutatások, különféle innovációs eredményeket gyűjtenek össze, melyben a digitális és nem-digitális innováció aspektusai is megjelennek, mindez összevetésre kerül a részletes pénzügyi eredményekkel. Az adatok nem csak tudományos célokat szolgálnak: a külső gazdasági partnerekkel való együttműködést segítik, viszont ehhez gyakran még több vállalati adatra lenne szükség, amelyek nem egy-egy iparágat vizsgálnak aggregálva, hanem olyanok, melyekből vállalati paneleket lehet építeni.

A Corvinus Egyetem Science Café rendezvényén Csengődi Sándor elmondta, hogy míg a fizikusnak-kémikusnak a munkához labor kell, addig a közgazdásznak ugyanehhez a munkához adatra van szüksége, amiben Magyarország nagyon jó helyzetben van. Jó adatok állnak rendelkezésre, melyekhez ha jó ökonometriai módszerekkel nyúlunk, akkor minden adott egy magas minőségű publikációhoz egy neves folyóiratban. Azonban a megfelelő adatbázisok nem tetszőlegesen használhatóak, a jelenlegi helyzetben erős a célhoz kötöttség. Ez olyan furcsa helyzeteket is szül a kutatók életében, amikor valamilyen célra megkapnak adatokat használatra, de azokat felhasználás után le kell törölniük a számítógépükről, nem tárolhatják tovább, holott ez egy későbbi publikációhoz kért számítás elvégzéséhez akár még szükséges lehetne. A mai, GDPR-tól terhelt időkben a kutató az adatok tárolásával súlyos büntetés kockázatának teszi ki magát, ha egy-egy ilyen meghatározott módon kiadott adatbázist a kelleténél tovább tárol, ez viszont nem csak a flexibilitást csökkenti nagy mértékben, de az adott kutatás megfelelő prezentálását is hátráltatja. Akár tanszékeken belül is tapasztalható az a zavarba ejtő helyzet, hogy egy adatbázisból több kutatás is dolgozott, utána viszont a saját kollégájuk házon belül nem tud hozzáférni ugyanazokhoz az adatokhoz. Gyakran a megfelelő adatok beszerzésének nehézségei el is veszik a kutató kíváncsiságát, hogy az ötletei nyomába eredjen. Erre megoldást jelentene, ha az adatokat maga az egyetem kaphatná meg általános kutathatóságról szóló szerződést kötve, mert amíg ezt a "kis" kutató teszi, addig mindenkinek egyesével kell újra és újra megküzdenie az adatokért.

A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) munkatársai úgy döntöttek, hogy alaposan megvizsgálják Palkovics László érveit, a tudományos szövegelemzés módszerével.
Az elemzéshez Palkovicsnak az 2018. június 1. és 2019. február 9. között MTA átalakításával kapcsolatban tett szó szerint idézeteit használták. Összesen 34 cikket. Palkovics eljárásai:
1. Azt kommunikálja, hogy őt támadták meg. Pl.: a miniszter "sérelmezte", hogy "fenyegető nyilatkozatok" hangoztak el az MTA részéről.)
2. Arról beszél, hogy mi nem lesz. Pl.: "nem történik államosítás", "nem fog sérülni az MTA autonómiája", "a kormány nem kíván beleszólni".
3. Bürokratikus semmitmondás. Pl.: Azokra a társadalmi, gazdasági, műszaki kihívásokra, amelyek a közösség előtt állnak, közösen kell egységes megoldást találniuk a tudománynak, az innováció képviselőinek".
4. Tényekkel alá nem támasztott kijelentések, logikai bukfencek Pl.: l.: Állítás 1: az akadémiai kutatóhálózat nem elég hatékony. Állítás 2: az intézményhálózat és finanszírozása régóta változatlan. Következtetés: át kell alakítani az intézményhálózatot és a finanszírozást, és akkor hatékonyabb lesz. - A CRCB szerint ezzel sok probléma van...

Palkovics kommunikációs technikájának van értelme.
- Lassítja a másik oldalt, mert rengeteg idő mehet el azzal, hogy az MTA dolgozói és vezetői megpróbálják megfejteni, hogy mit is akar a kormány.
- Megosztja a másik oldalt, mert a különböző meg-fejtések képviselői egymással kezdenek el vitatkozni.
- Megvédi Palkovics önmagát attól, hogy adatokon alapuló, konkrét vita alakuljon ki, ahol érvelni kell, helyette érzelmekre és hangulatokra koncentrálhat.
5. Palkovics egyik visszatérő érve, hogy az MTA ellenállása valójában "politizálás", márpedig politizálni jellemhiba, illetlenség.

Palkovics végső érve úgy tűnik, hogy annyi, hogy nem szabad vitatkozni, mert aki vitatkozik, az ellenség, és ennek megfelelően kezelik is. Erre utalt a már idézett telefonbeszélgetésben is, amikor sorosista gyűlés szervezésével vádolta meg az akadémiát.

Az OSZK E-könyvtári Szolgáltatások Osztályának munkatársai a napokban készítették el a Wikipédia magyar "webarchiválás" szócikkét link . A munkatársak először az angol változat magyarításában gondolkodtak, de az számos szempontból elavult, hiányos információkat tartalmazott. A régi anyagból hiányoztak az archivált webhelyek metaadatolására vonatkozó nemzetközi ajánlások, a webarchívumok tudományos célú hasznosításának rövid felmérése, a webarchiváláshoz kötődő oktatási lehetőségek áttekintése.
A friss szócikk erőssége, hogy rövid áttekintést nyújt a webarchiváláshoz kötődő leglényegesebb területekről, feltárva a legfontosabb nemzetközi, illetve magyarországi bibliográfiai forrásokat is. A magyar változat összekötésre került a WikiData segítségével az összes webarchiválásról szóló különféle nyelvű szócikkel is. (Németh Márton)

Az éves japán gyermek- és ifjúságikönyv-termés tízezer kötet körül mozog. A mintegy húsz fős bizottság évi huszonnégy alkalommal ül össze a könyvek minősítésére. A kiadványokat témakörök szerint szétosztva vizsgálják át az adott területek specialistái.
A bizottság ülései nem nyilvánosak: nagy gondot fordítanak a tagok anonimitására. Kívánatos ugyanis elkerülni az esetleges korrupciót. (E sorok írója - mint helyi kiadókkal kapcsolatba nem kerülő külföldi - a szervezet elnökének külön engedélyével tekinthetett be a bizottság működésébe.) A bizottság véleménye ugyanis sokakat érint: a javasolt könyvek következő kiadásain a kiadók büszkén feltüntetik az Japán Iskolai Könyvtárosok Szövetsége (SLA) ajánlatát, ami akár hatjegyű számmal is növelheti a könyv példányszámát. Az ajánlást címkével tüntetik fel. A címke presztízsét, hatását bizonyítja, hogy a kiadók a nagyobb forgalom és bevétel reményében a címkét darabonként vásárolják az SLA-tól.
Az Iskolai Könyvtárosok Szövetsége három, különböző célú periodikát is kiad:
Folyóirat. Ebben rövid, sokszor csupán egyoldalas beszámolók olvashatók olyan témákról, mint például: ajánlás az iskolai könyvtárak állományépítéséhez, átfogó tájékoztatás az április elején (ez Japánban a pénzügyi év kezdete) dolgozni kezdő iskolai könyvtárosok számára, jó tanácsok a számítógépesítéssel kapcsolatban, copyright és személyiségi jogok az iskolai könyvtárban; vagy hogy miként szervezzünk könyvtári felolvasóórákat. A cikkek általában rövidek és lényegre törőek, hogy ne vegyék túlságosan igénybe az olvasó idejét. A jó könyveket ajánló füzet minden második héten jelenik meg. (A gyorsaság a piac rugalmas követése érdekében szükséges.) A 24 oldalas, kapocs nélküli lapokból álló kiadvány jelentékeny hányadát ismertetések teszik ki (adataik: szerző, cím, kiadó, ár és annak megjelölése, hogy kinek és miért lehet hasznos a könyv - mindez 3-6 sorban). De nem maradnak el az ajánló füzetből az írói portrék, az interjúk és a könyvtári felmérések eredményei sem.
Évente összesítés jelenik meg az iskolai könyvtáraknak ajánlott jó könyvekről. A kiadványokban számtalan, fizetett könyvhirdetés is helyet kap. A hirdetők nagy száma a szövetség tekintélyének, befolyásos voltának elismerése. A szervezet a reklámbevételekből a kiadványok előállítási költségeit jelentősen tudja mérsékelni. Természetesen ügyel arra is, hogy a fizetett hirdetések és a szövetség általi könyvajánlások ne legyenek összetéveszthetők. (MG, 2000.)

Minél később kérdezzük a használói élményre, általában annál pontatlanabb a mérésünk. Ezért igyekeznek a marketingesek lehetőleg azonnal visszacsatolást szerezni pl. egy látogatásról, egy szolgáltatás igénybe vételéről. Nem utolsósorban minőségirányítási okból, mert az esetleges hiba a lehető leggyorsabban kijavítható, megelőzve további ügyfélelégedetlenség előállítását. Volt, hogy a Halis-könyvtárban közfoglalkoztatottak kérdeztek rá a használók véleményére.
Ennek automatizált verziója a pontosan e célra készített, egyszerű, akár hálózatba kötött érintőképernyős vagy nyomógombos elektronikus berendezés (képgalériánkban link leginkább reptereken igénybe vett szolgáltatások esetén, pl. mosdókijáratánál; vagy a Google Maps által küldött mobiltelefonra küldött kérdéssel: hogyan tetszett az éppen meglátogatott intézmény, bolt, vendéglátóhely. Az utóbbinak persze nem a szolgáltatói minőségellenőzrés, hanem a saját adatbázis szolgáltatásainak fejlesztése a célja). A vállalkozások saját szolgáltatásuk értékét növelik a így gyűjtött használói visszacsatolással. A berendezések könyvtárak számára is elérhetők. (MG)

Sebő Ferenc: - ... Volt a Páván egy kisfiú, gyönyörűen táncolta Mundruc táncát (a kalotaszegi Magyarvista lakója, az 1977-ben elhunyt Mátyás István "Mundruc" nemzedéke egyik legjobb táncosa volt, Martin György egyik kedvenc adatközlője, a kalotaszegi legényes művészi megformálója - sírját csizma díszíti - SzG). Megkérdeztem tőle, hogy honnan tanulta. Hát, a YouTube-ról. Ez arra jó példa, hogy a fogékony gyermek ha megfigyel valamit, azt mindenestől bekebelezi. De ezen a csatornán hemzsegnek az ellenőrizetlen badarságok is. Kell az a szakértelem is, amely válogat.

Több hónapon át ingyenesen használhatják az Akadémiai Kiadó 8 nyelven 30 szótárt tartalmazó online szolgáltatását azok, akik regisztrálnak.
Kevesebb mint egy éve maradt a végzős középiskolai diákoknak, hogy nyelvvizsgát tegyenek, 2020-tól ugyanis legalább középfokú nyelvvizsgával kell rendelkeznie annak, aki egyetemre vagy főiskolára szeretne menni. A diákok érzik a nyomást, legalábbis erre enged következtetni az Oktatási Hivatal statisztikája: a tavalyi összesen 120 ezer sikeres nyelvvizsgának közel felét (44,8%) a 14-19 éves korosztály tette le. A választott nyelveket tekintve toronymagasan az angol vezet, hiszen angolul közel négyszer annyian vizsgáztak, mint németül (74% és 18,6%).
"Habár a nyelvvizsgákon egyelőre csak a hagyományos, nyomtatott szótárak használata engedélyezett, a mindennapi életben elsősorban az okostelefonunkért nyúlunk, ha meg akarjuk tudni egy-egy szó jelentését. Az elérhető programok azonban sokszor szegényes vagy téves találatot adnak, ami nem csak a beadandóknál, de a munkahelyen is kellemetlen helyzeteket okozhat. A hatékony online szótár három kritériumnak felel meg: pontos, gyors és minőségi találatokat szolgáltat" - hangsúlyozza Réffy Balázs, a szotar.netet üzemeltető Akadémiai Kiadó igazgatója.
A szotar.net jelenleg 30 szótárt tartalmaz 8 nyelven, az általános szókincs mellett többek között pénzügyi, környezetvédelmi és műszaki szakszótárakat is. Az angol, német, francia, olasz, spanyol, holland és orosz nyelven elérhető szótárakat, valamint a magyar nyelv szótárait és helyesírási szabályzata összesen 1,8 millió szócikknyi tudást tartalmaz. A böngészőben, telefonra letölthető alkalmazásként, sőt Microsoft Office-hoz bővítményként is elérhet szótár szolgáltatást június 30-ig bárki ingyenesen kipróbálhatja. Ehhez csupán regisztrálni kell ezen oldalon.

Rengeteg irodai edényen, evőeszközön találták emberi ürülék nyomait a kutatók: nem, nem egy-egy rosszindulatú kolléga okozta a bajt, ez egy általános jelenség, minden irodára jellemző. És igen, ha használsz például benti bögréket, akkor valószínűleg te a te szádba is került már fekália munkaidőben. Kiderült az is, hogy kevesebb baktériumot szedsz össze a WC-ülőkéről, mint mondjuk az íróasztalodról. Értelemszerűen ezektől rengeteg súlyos betegséget elkaphatsz az irodában.
Az irodai kávézás, teázás amúgy sem egyszerű dolog: ki gyűjti a pénzt a kávéra, tejre, ki veszi meg ezeket, ihat-e egyszer-kétszer olyan is, aki nem szállt be. Csupa-csupa konfliktusforrás, ami végső soron megnehezíti a munkahelyi életet, de most egy ennél sokkalta borzasztóbb dologra derült fény. Legközelebb, amikor az íróasztalodnál kortyolgatod a jól megérdemelt kávédat, gondolj arra, hogy minden ötödik munkahelyi bögrén széklet [nyoma] van.

A túl sok ülés súlyos, gyakran halálos betegségekhez is vezethet. Évente sok tízezer haláleset köszönhető az ülő életmódnak, ez több, mint a tüdőrákban elhunytak száma. Nagyon sok ember tölt napi 9 óránál többet üléssel, és nem csak a munkában. Ez könnyen vezet hormonális, anyagcsere és gyulladásos problémákhoz, de az agyműködésre is hatással van. De mégis miért rossz az, ha az ember ennyit ül?
Az eredményt ismertető kutatók szerint az inaktív életmód olyan hormonok változását idézi elő, mint az inzulin - ez segít fenntartani a megfelelő vércukor-szintet. A test kevésbé hatékonyan reagált az inzulinra ülés közben a kutatás szerint. De nem csak ez jelent problémát.
Ülőhelyzetben a test izmainak nagy része ellazul, és emiatt a koleszterin felhasználása is alacsonyabb, mint álló- vagy mozgó helyzetben. Ennek a következménye pedig érthetően az, hogy sokkal több kering benne a vérünkben. Ülőhelyzetben csökken azoknak az enzimeknek a szintje is, amelyek a vér "tisztításáért" felelnek, emiatt a többen ülők vérében magasabb volt a zsír és a cukorszint egyaránt. De nem csak ezek, hanem további káros vegyületeket is nagyobb hányadban tartalmazott azoknak a vére, akik többet ültek. (Pénzcentrum)
- A túlzott cukorfogyasztás mozgásszegény életmóddal párosulva növeli az elhízás és az inzulinrezisztencia kialakulásának kockázatát. Az inzulinrezisztencia pedig a cukorbetegséget megelőző állapot.
Intő jel lehet, ha valaki hiába próbál, nehezen tud csak fogyni, ha fokozott éhségérzet jelentkezik, és időről időre eluralkodik valakin az édesség iránti vágy. Érdemes orvoshoz fordulni akkor is, ha tartósan rossz valakinek a közérzete, ha hiába pihen, mégis kimerültnek, fáradtnak érzi magát. Az erős szőrnövekedés szintén tünet lehet, nőknél pedig a menstruációs zavarok, meddőség adhat okot az aggodalomra - mondta korábban a Pénzcentrumnak Dr. Porochnavecz Marietta, aki hangsúlyozta, az inzulinrezisztencia megfelelő kezeléssel, vagyis életmódváltással jól kezelhető, megközelítőleg 70-80 százalékosak a gyógyulási esélyek. (Pénzcentrum)

Az étel utáni sóvárgás szerencsére azonnal megszűnik, ha megtöltöttük a bendőnket (ha nem így lenne, felrobbanna a gyomrunk). A telefonok és az alkalmazások többségét azonban szándékosan "megálljt parancsoló tényezők" nélkül tervezik, semmi sem figyelmeztet, ha túlzásba esünk - ezért olyan könnyű észrevétlenül függővé válni. Egy bizonyos szinten tudjuk, hogy amit teszünk, attól rosszul érezzük magunkat. Mégsem hagyjuk abba, mert az agyunk úgy dönt, hogy a megoldás a dopamintermelés fokozása.
Újra megnézzük a telefonunkat. És újra. És újra.
Amikor ez történik, hajlamosak vagyunk az akaraterő hiányára fogni a mohóságunkat - más szóval saját magunkat hibáztatjuk. És nem is tudjuk, hogy a technológiai tervezők szándékosan manipulálják a dopaminreakcióinkat, hogy nagyon nehéz legyen leszokni a termékeikről. Az úgynevezett "agyhekkelés" az agy kémiájára épülő és a viselkedést figyelembe vevő tervezés - és ha megtanuljuk felismerni a jeleit, a telefonunk minden pontján tapasztalhatjuk.
Ramsay Brown az Instagramot hozta fel példának, amely állítása szerint kidolgozott egy kódot, hogy a felhasználók egy darabig ne láthassák az új like-okat, csak a leghatásosabb pillanatban tűnjön fel egyszerre több is - tehát abban a pillanatban, amikor az új like-ok hatására mégsem zárjuk be az alkalmazást.
És amikor Brown ezt mondja, tényleg ránk gondol.
Érdekes módon Brown - egyike annak a néhány technológiai bennfentesnek, aki hajlandó volt kamerák előtt nyilatkozni a műsornak - létrehozott egy Space nevű alkalmazást is, amelynek célja, hogy kevesebb időt töltsünk a telefonnal, mert tizenkét másodpercnyi szünetet iktat be a közösségi média alkalmazásainak megnyitása előtt.
Brown szerint ez "a Zen pillanata"; az volt a célja, hogy meggondolhassuk magunkat.
Az App Store eleinte nem volt hajlandó a Space árusítására. "Azért zárkóztak el, mert az App Store nem forgalmazhat egy olyan alkalmazást, amely más alkalmazások vagy az iPhone ritkább használatára biztatja a felhasználókat? - mondta Brown. - Nem akarták, hogy megjelenjen ez az alkalmazás, amely csökkentené a telefontól való függőséget."

Megszavazta az Európai Parlament (EP) kedden a szerzői jogi szabályozás tervezett módosítását, amelyet máris sokan bírálnak, mondván, egyes rendelkezései veszélyeztetik az internet szabadságát - írja az MTI.
Még az utolsó pillanatban, az elmúlt napokban is komoly tiltakozások voltak a tervezet ellen, Németországban például tízezrek vonultak utcára tiltakozásképpen. A kérdésben még az egyes EP-frakciók és nemzeti delegációk is megosztottak voltak. A határozathoz módosító indítványt nyújtottak be, amely törölte volna a legvitatottabbnak számító 13. cikkelyt, de ezt végül nem bocsátották szavazásra.
Az irányelvvel biztosítani akarják, hogy az internetes vállalatok a jelenleginél többet fizessenek a felhasznált tartalmak után a művészeknek, a zenészeknek és a hírszolgáltatóknak. A kisebb platformokra és a startup cégekre enyhébb előírások vonatkoznának, mint például a Youtube-ra vagy a Google-re. A Wikipediához hasonló, nem kereskedelmi célú oldalak pedig automatikusan kívül esnek majd a szerzői jogi szabályzásnak alávetett tartalmak körén.

A természetben megfigyelhető mintázatok azonosíthatók az emberek internetezési szokásaiban is. Brit és izraeli kutatók közel három év Wikipédia-használati adatait vizsgálva jutottak erre a megállapításra. Az online enciklopédia 245 különböző nyelvű kiadásából származó, 2,33 milliárd oldalmegtekintést magában foglaló adathalmaz 31 175 állat- és növényfajról szóló információt tartalmazott. Wikipédia-szerte megfigyelték, hogy különböző fajok iránt szezonálisan változik az érdeklődés. Azaz például a gólyákról vagy a görögdinnyéről a kelet- és közép-európaiak nem télen olvasgatnak, vagy legalábbis jelentősen csökken ilyenkor a róluk szóló szócikkeket megnyitók száma. Amikor az állat vagy növény feltűnik az adott környéken, akkor ott megélénkül a vele összefüggésbe hozható szócikkek olvasottsága. Elsőre úgy tűnhet, hogy a felfedezés csak a tudományos hírek "kis színes" kategóriájába sorolható, és ott sem túl izgalmas. De a nemzetközi tudóscsapat szerint nagyon is fontos, hogy a PLOS Biology című szaklapban publikált tanulmányukban kimutatták a jelenséget, mert "a világon élő növény- és állatfajok igazán széles körű és pontos monitorozása még mindig csak science-fiction". A mostani felfedezésnek hála a jövőben a Wikipédia-használat vagy más online statisztikai adatok (big data) elemzésével is mérni lehetne a változásokat a különböző fajok jelenlétében és populációjában. Az így kapott adatok segítségére lehetnek a fajokat vizsgáló tudósoknak, vagy például muníciót és támpontot adhatnak az állatvédőknek.

Kant egyik frappáns képe szerint a kiskorúság többek közt abban nyilvánul, hogy "ha van egy könyvem, ami eszemül szolgál", miért kéne bármin gondolkodnom. Sokat mondó e kanti írás agyonidézettsége: rengetegen akadnak, akik szembesülve a kérdéssel, miben is áll a felvilágosodás, előrántják ezt az "eszükül szolgáló" kanti szöveget, s miközben kórusban idézik, kétségük nincs afelől, hogy máris kilábaltak kiskorúságukból.
Egyes egyénekről persze tudunk, akiknek sikerült. Itt van mindjárt maga Kant. De hogy egész közösségek szintjén, vagy ahogy Kant fogalmaz, "az ember" szintjén egyáltalában végbe ment-e olyasmi, mint amit felvilágosodásnak nevezünk, az fölöttébb kétségesnek tűnik. A tudományok minden képzeletet felülmúló sikeressége persze ezt látszik alátámasztani, csakhogy Kant nem a tudósokról beszélt, hanem "az emberről".

Az elmúlt év gyermekkönyvterméséből a legjobb 25 magyar és 25 külföldi könyvet idén már negyedik alkalommal választotta ki az Intézet által felkért zsűri.
A Gyerekirodalmi Intézet pénteken hozta nyilvánosságra a zsűri által legjobbnak ítélt 2018-as kötetek listáját. A könyvek között találunk a nők társadalmi szerepvállalásával kapcsolatos munkát (A lány, aki orvos akart lenni, 50 elszánt...), a hajléktalanság kérdésével foglalkozó írást (Kóbor Szálló) épp úgy, mint a méhek titkos életébe vagy a Nádtenger mindennapjaiba bepillantó alkotást. A szerzők közt számos ismert név felbukkan, mint Tóth Krisztina, Szabó T. Anna, Varró Dániel, vagy Berg Judit, akinek Nádtenger-történeteiből már a mozikba is a második rész került nemrég. A vitorlázóként megismert Fa Nándor is új oldaláról mutatkozott be a saját kalandjai alapján írt gyerekkönyvvel. (Fidelio)
- Kapcsolódó: Japánban az Iskolai Könyvtárak Szövetsége (Gakko Toshokan Sokuhoban) kiválogatja azokat a könyvpiacon megjelenő könyveket, amelyek hasznosak tart az iskolai könyvtárak számára. Ez nem kis munka, hiszen Japánban több mint 45 ezer gyerekkönyv jelenik meg évente (2000). A műveknek ez a száma több annál, hogy közülük a fiatal olvasók könnyen és jól választhassanak. A téma bővebben: link . (MG)