Folytatva az Orsós László Jakabbal (Brooklyn Public Library link ) készült interjút (16'28")-től:

Partizán: - Az, hogy city employee [városi alkalmazott] vagy, az menő státusz?
OLJ: - Biztonságos státusz. Jó biztosításom van, nincsenek nagyon égbeszökő járulékok, de biztonság... jó nyugdíj... ezek meg vannak alapozva. Nem csillagászati egyáltalán; nagyon moderáltan keresünk, de New York-i viszonylatban abszolút jól. Tulajdonképpen ez a régi fajta - érdekes, hogy még működik -, a régi fajta tisztelet a városszolgák iránt. Amit nekem nagyon furcsa volt megszokni. Soha életemben nem dolgoztam ilyen közegben. Ha beülök egy Brooklyn-e kávézóba és (...) megkérdezik az 5. percben, hogy mivel foglalkozok. Azt mondom általában, hogy producer vagyok. - Milyen producer és hol? - Attól függően, hogy menyire közeli és ígéretes, beköpöm elég gyorsan, hogy a brooklyni közkönyvtárban. És akkor általában az a válasz, hogy: Ne! Komoly? Ne csináld...! Tehát a könyvtár...! - és akkor... és amikor a gyerekemet odaviszem szombaton... És nagyon sokszor megköszönik! Tehát tisztelet övezi a közszolgát. Ami tulajdonképpen magától értetődő lenne bizonyos szempontból... Meg nem is.
Partizán: - (...) Volt egy interjúalanyunk Londonból, és ugyanerről számolt be. Hogy ott is van egy alapvető tisztelet, amely övezi azokat, akik a közszolgálatban dolgoznak. (...)
OLJ: - Nagyon szeretem a könyvtár elnökét. Fehér, nagyon gazdag nő, aki kvéker iskolába járt, és az egész életét szolgáltatással tölti, miközben bárhol élhetne, és semmit nem kéne csinálnia. Amikor kérdések, viták vannak, akkor azt mondja: - Gyerekek, mindannyian könyvtárosok vagyunk! - És ez kijelöli az ösvényeket. Ne ugráljatok! Van egy ösvény, ez a szolgáltatásunk lényege. Könyv-tá-ro-sok vagy-unk! Még te is! - És tényleg azok vagyunk, mert az jelent valamit, és túl is mutat azon.

Legutóbbi rész a sorozatból: link .

Orsós László Jakab meghívott vendég lesz az MKE tatabányai vándorgyűlésén.

"Az adat az új olaj." - "Az adat az új arany" - "Az adat az új pénz" - (...írtuk egy éve). Sorolhatnám a hangzatosnál hangzatosabb mondatokat, melyek használatával én is néha igyekszem felrázni az előadásaim közönségét. Pedig talán elég lenne annyit mondani, hogy az adat ugyanolyan erőforrás vagy ásványi kincs, mint amiről annak idején földrajzból a gazdasági világtérképek segítségével tanultunk. Egy olyan nyersanyag, amit nemrég fedeztünk fel jelentős mennyiségben, és amiből kimagasló értéket képviselő "termékeket" lehet gyártani.

Ha te nem is gondolod igazán értékesnek az adataidat, attól még azok jelentős értéket képviselhetnek. Ezért érdemes szintet ugranunk - nemcsak akkor, ha egy cég adatvagyonáról gondolkodunk. Ugyanúgy kérdés ez egy magánember számára (vajon meg tudnád most nézni, hogy az elmúlt egy évben mire költötte a családod a pénzét, át tudnád látni ebben a tendenciákat), mint ahogy egy állami / önkormányzati szervezet számára (vajon mit láthatnak a digitális átállás után az egyes tanárról, diákról az oktatást szervező szereplők és mit láthatnak a platformokat biztosító cégek adatelemzői).

A szintugrást leegyszerűsítve három lépcső között lehet megtenni:
1. Pazarlók - Ezek azok a szereplők, akik nem becsülik nagyra az adatok erejét, sőt tartanak tőle. Ők azok, akik az IT erőforrás szűkösségére hivatkozva havonta törlik az adatokat, vagy egyszerűen teljesen lemondanak az adataikról egy másik gazdasági szereplő javára.
2. Gyűjtögetők - A feleszméltek vagy az idők szeleit meghallók először általában gyűjtögetésbe kezdenek. Megváltoztatják a hozzáállásukat, elkezdik menteni az adatokat és várják, hogy egyszer lesz elég adatuk és elég kompetenciájuk, hogy feldolgozzák azokat. Ez egy szinttel feljebb van, mint pazarlónak lenni.
3. Kiaknázók / adatvezéreltek - Ők azok, akik már értéket teremtenek az összegyűjtött adataikból, ők már feldolgozzák azokat, van tapasztalatuk, hogy mikor hasznos és mikor felesleges az adatokat használni.
Nem tudom - bár kíváncsi lennék rá -, hogy Te hol állsz ezen a skálán? Nézz körül az adataid táján, vedd számba, hogy mekkora a te adatvagyonod és a tartalék erőforrásod!

A Library Journal "Amerika legjobb kiskönyvtára" díja a 25.000 lakosnak vagy ennél kisebb lakosságszámú könyvtárakat ismer el. A győztest a 2023-as Vidéki és Kiskönyvtárak Szövetsége (Association for Rural & Small Libraries, ARSL link konferenciáján hirdetik ki. A díjazott ösztöndíjat és bemutatkozási lehetőséget kap. A nyertes könyvtár 5000 dollár pénzjutalmat, a döntőbe jutott két másik könyvtár pedig egyenként 1000 dollárt kap.

Bárki jelölhet könyvtárat (a könyvtár vezetősége, a könyvtárhasználók, a közösség tagjai, könyvtári kollégák stb.) Bírálati szempontok:
- Innováció: Más könyvtárak által reprodukálható szolgáltatások és programok kidolgozása. Ez vonatkozik a hátrányos helyzetű népességcsoportok elérésére is.
- Siker: eredményes használóképzés, új technológiák alkalmazása, használói számítógép-használat, egy új technológiákra való áttérés az oktatásban, és ezáltal a szolgáltatás kiterjesztése; továbbá a technológia-használat eredményeinek mérése.
- Kreativitás: a műveltség (pl. digitális, információs műveltség stb.) terjesztése minden korosztály irányába, beleleértve pici gyerekeket, sőt az iskolaérettségre fókuszáló programokat (a hatás/eredmények bizonyításával) is.
- Közösségi támogatás (igazolt);
- Fenntartható együttműködés és partnerség más könyvtárakkal, iskolákkal, ügynökségekkel és vállalkozásokkal.
- A könyvtárhasználat növekedése: főleg az új felhasználók révén.
- A könyvtár közösségi központként betöltött szerepének bizonyítása.
A pályázóknak ki kell emelni azokat a konkrét innovációkat, amelyeket más, bármilyen méretű könyvtárak is könnyen átvehetnek. Írásbeli indoklást várnak legfeljebb két oldalnyi terjedelemben. Egyéb segédanyagok, pl. beszámolók, sajtócikkek stb. is mellékelhetők, de kevésbé fontosak, mint az írásos beszámoló, ellenben a fotók a könyvtárról, személyzetről, használókról stb. viszont kellenek, beleértve két könyvtári szakértő ajánlólevelét is. (Ref.: Szabó Eszter)

"Arra nagyon büszke vagyok, hogy amikor visszajöttem Budapestre, 62 évesen állást találtam: egy iskolában lettem könyvtáros. Először is nekiálltam rendbe hozni azt a könyvtárat, amihez 50 évig nem nyúltak: szelektáltam, felfrissítettem az egész állományt. Isteni, izgalmas munka volt! Rendeltem új gyerekirodalmat, kitűnő szerzőktől. És elkezdtek a gyerekek bejárni hozzám, a tanárok azt mondták, hogy még ilyet nem láttak, dugig volt a könyvtár. Persze ez nem volt véletlen, mert egy 2000 éves társasjátékkal bolondítottam meg az iskolát: kalaha versenyt rendeztünk. [Ez egy kétszemélyes táblajátékfajta, ahol a játékosok kövekkel, golyókkal vagy magvakkal építik ki külön-külön a saját stratégiájukat. - a szerk.] A gyerekek tolongtak az ajtó előtt, amikor kifüggesztettem az eredményeket. Szerencsés vagyok, megadatott nekem egy másik, boldog, alkotói időszak. És mi történt? A gyerekek, nagy titokban - én tényleg semmit sem sejtettem - egy tanárnő segítségével jelöltek az úgynevezett Tündérkönyvtáros-díjra. Ez egy létező díj, Bosnyák Viktória, számos gyermek- és ifjúsági könyv szerzője alapította. Az ország legjobb könyvtárosait jutalmazzák vele. Abban az évben nyolcan kaptuk meg a díjat! Két csodálatos évet töltöttem a Kaffka Margit Általános Iskolában. Onnan mentem nyugdíjba."
F. Almási Éváról készült portréból, benne egy interjúból idéztünk.

Hogyan gondolkodik a magyar társadalom a zöld ügyekről, és milyen megoldásokat vár a döntéshozóktól a környezetük védelme érdekében? Erről beszélgettek az Új Egyenlőség podcastjában Bíró-Nagy András és Szászi Áron, a Policy Solutions elemzői, akik legújabb, "Zöld kommunikáció Magyarországon" című fókuszcsoportos kutatásukat ismertették.

Bár az emberek már a bőrükön érzik a környezetszennyezés és a klímaválság következményeit, nem magától értetődő, hogy az egyes zöld intézkedések mögött milyen társadalmi támogatottság alakul ki; éppen ezért nagyon fontos, hogy miként kommunikáljuk ezeket.

A tanulmányból az alábbi eredmények jöttek ki:
- Leginkább a levegő- és a műanyagszennyezés témaköreire voltak érzékenyek az öt városban végzett fókuszcsoportok résztvevői.
- A háborús helyzetben különösen fontos, hogy az ország energiamixébe zöld, fenntartható alternatívák is bekerüljenek, illetve prioritásként kezeljük az épületek energiahatékonyságát, ami egyben a magyar társadalom anyagi érdeke is.
- Vannak társadalmi ellenérzések is, mint például az elektromobilitással szemben (pl. az akkumulátorgyárak környezetszennyező hatásai)

Megoldási javaslatok:
- Az ipar és áruszállítás zöldre való átállítása, illetve az újrahasznosítás és a különböző támogatási programok a voltak legnépszerűbbek.
- A magyarok abban érdekeltek, hogy a klímaváltozás elleni harc költségeit ne ők fizessék meg, viszont saját pénztárcájuk is jól járjon a zöld átállással.
- A vállalatokat érintő különadókkal, illetve a lakosságot sújtó szankciókkal és bírságokkal az emberek igen elutasítóak.
(A céges különadók is a hétköznapi embereken csapódnának le.)
- Az alacsonyabb társadalmi rétegek által okozott kibocsátás összefügg a mélyszegénységgel, amit nem büntetéssel, hanem támogatással kellene megoldani.

A szakpolitikák népszerűsítését célzó zöld üzenetek:
- Az életminőséget javító, pozitív hangvételűekre reagáltak legjobban a résztvevők.
- Az elitellenes, főként a nagyvállalatok felelősségét hangsúlyozó üzeneteket több csoportban határozottan elutasították.
- Zöld ügyekben az emberek "nem vevők" a gyűlöletkeltő kommunikációra, amit egyes csoportokban a kormánypártok szlogenjeihez hasonlítottak.
- Jóval kritikusabbak az emberek a politikai döntéshozókkal kapcsolatban.

Számos kanadai egyházi gimnázium a mai napig nemek szerint külön osztályokban oktatja a fiatalokat egyebeken kívül arról is, hogy mit jelent a nem, a szexualitás és az identitás a kibontakozó személyiségük számára.
Egy katolikus gimnázium iskolai könyvtárosa számol be arról, hogyan hozták létre a Gender és identitás gyűjteményüket az iskolában.

Az olvasószolgálatban dolgozók beszélgettek tinédzser olvasóikkal és szüleikkel, hogy megtudják tőlük, mi az, ami még komfortos számukra a fenti témákban. A válogatásban mindenképpen igyekeztek elkerülni az egyoldalúságot. Ahogy haladtak a válogatásban, a gender kérdéskör egyre tágabb értelmezést nyert.
Így kerültek a gyűjteménybe nem csak lmbt szerzők művei és lmbt szépirodalom, hanem a testkép, sztereotípiák, mentális egészség, és még tiniknek írt színpadi művek is.
A sokoldalú gyűjtemény olykor 'aha' élményhez segítette a diákokat.

Végül a gyűjtemény címét is a tinédzserek közreműködésével találták ki. A NEM ÉS IDENTITÁS cím volt az, amit még a konzervatívabb olvasók sem éreztek agresszívnek, sőt nem volt kényelmetlen, ha a szülők látták, hogy ebben a gyűjteményben keresnek.

A kutatás lényeges szakmai elvárása az volt, hogy a könyvtárosok megfigyeljék az olvasók testbeszédében azt, hogy mely kifejezéseket hogyan használják, ezekre milyen mozdulatokat tesznek a diákok olvasmány-ajánlás kérésekor.
A transz hősök, a meleg románc, lelki egészség, az identitás regénybeli ábrázolása mind hiányt töltenek be az olvasmánylistákon.
A lényeg, hogy mindenki azt érezze, róla szól a kért mű, és nem rekesztődik ki a csoportból. (ref.: Somorjai Noémi)

A téma terítékre kerül az MKE tatabányai vándorgyűlésén.

A sakk iránti érdeklődés a populáris kultúra divatjaival együtt változik: 2001-ben a Harry Potter és a bölcsek köve című film varázssakk-jelenete lendítette fel a játék népszerűségét, 2020-ban, a koronavírus-járvány első évében pedig A vezércsel című Netflix-sorozat hozta el a sakk reneszánszát - a CNN szerint 3,2 millióan csatlakoztak a chess.com online platformhoz a sorozat bemutatása után.
A könyvtárak is igyekeztek kihozni a legtöbbet a helyzetből: sakk-klubot indítottak, illetve a már létező sakk-klubjaikat az online térbe költöztették.

- A kanadai Halifax Városi Könyvtár (Nova Scotia) link 1991 óta működtet sakk-klubot. Azt tapasztalták, hogy a könyvtár ideális helyszín a sakk iránti rajongás terjesztésére, sőt, a klubtagok időnként a sakk-kal kapcsolatos könyveket és dokumentumokat is keresik a polcokon. A kapcsolódó könyvkínálat széles és népszerű az olvasók körében.
- A Massachusetts állambeli Vineyard Haven Közkönyvtár link 2021-ben indította el a maga sakk-klubját. Minden szintű és életkorú játékost szívesen látnak: noha a mérkőzések élénkek maradtak, de nincs szó "vérre menő" összecsapásokról, sőt, gyakori látvány, amikor az idősebbek tanácsokat adnak fiatal ellenfeleiknek. Néhány játékos idővel önkéntes edzőként vagy versenyfelügyelőként tér vissza segíteni.

Amikor felfutott a járvány, a virtuális sakk-klubok még nagyobb lendületet kaptak. Ez történt a Camden Városi Könyvtárban (Maine) is, ahol a választás a lichess.org ingyenes és nyílt forráskódú oldalra esett. A könyvtár 2018 óta létező sakk-klubjáért felelős könyvtáros ezen a weboldalon saját csoportot hozott létre, ahol a tagok online játszhatnak, miközben élőben chatelhetnek egymással az oldalon vagy az intézmény Discord-szerverén keresztül. Az online váltás következtében a klub idősebb tagjainak egy része lemorzsolódott, de a formátum segítségével néhány új tagra is szert tettek, főként a fiatalok köréből. (Egy nyerő húzás: ahogy egekbe szökik a sakk népszerűsége, a könyvtárak stratégiai lépéseket tesznek; ref.: Szabó P.)

"Csatlakozz hozzánk erre az INGYENES eseményre a Központi Könyvtár épületének egészében. Ünnepeljük meg a hip-hop kultúra múltját, jelenét és jövőjét. Vitaindító beszédekkel, élőzenével és előadásokkal, filmvetítésekkel, különféle tevékenységekkel, beszélgetésekkel, vitákkal és elmélyülő elfoglaltságokkal. A BPL meghívja Önt, hogy ünnepelje a hip-hopot, és töltsön el egy Éjszakát a könyvtárban." - hirdeti a Brooklyn Közkönyvtár link .

Ugyanis 2023. a hip-hop (bővebben: link ) születésének 50. évfordulója. Ennek emlékére a Brooklyn Public Library június 17-én, 19.00 és 02.00 között tartja az "Éjszaka a könyvtárban - A hip-hop filozófiája" ingyenes rendezvényét. Az Éjszaka a könyvtárban rendezvény évente jelentkezik; szokatlan és provokatív módon évben más-más izgalmas témakörre összpontosít.

A Brooklyn Public Library művészeti aligazgatója, Orsós László Jakab meghívott vendég lesz az MKE tatabányai vándorgyűlésén.

Vincze Mátét, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkárát a Magyar Nemzet kérdéseire válaszolt.
"A kommunizmustól örököltük az állam által kizárólagosan irányított kultúrafinanszírozási struktúrát, amely falat húzott a kultúrafogyasztók és a szolgáltatók közé. Sokkal egészségesebb, ha - ahogy szerencsésebb történelmű országok esetében természetes - cégek, a polgárok részt tudnak venni a finanszírozásban, ezáltal sokkal inkább tulajdonosi szemlélettel fordulnak a közintézmények felé. ... Legalább ilyen fontos leszámolni a tévhitekkel, például azzal, hogy a múzeum, a közgyűjtemény egy ingyenes műfaj."

- Hogyan látja a könyvtárak helyzetét?
- A könyvtári hálózat nagy és erős, az ország minden szegletében hozzá lehet férni könyvekhez. Ehhez mérhetően nagy feladatot szánunk nekik, hiszen kezelniük kell azt a problémát, hogy az emberek egyre kevesebbet olvasnak. Minden szakértő egyetért abban, hogy az olvasás élettani hatásai fontosak, viszont aki nem olvas, az elbutul.
Hogy ezt a folyamatot megállítsuk, vagy legalábbis fékezzük, hogy csökkentsük a funkcionális analfabetizmust, hogy a fiatalok és idősebbek is többet olvassanak, abban nagyon nagy szerepe lehetne a könyvtári hálózatnak. Ez a kérdés erősen foglalkoztat bennünket a minisztériumban: hogyan lehet még több olvasót bevonzani a könyvtárakba.

- Elképzelhető, hogy a közeljövőben születik egy olvasást népszerűsítő program?
- Az biztos, hogy a könyvtáraknak nem az a dolguk, hogy raktározzák a könyveket, hanem az, hogy vonzóak legyenek, hogy olvasóköröket szervezzenek, találkozókat tartsanak, beszippantsák az érdeklődőket, promotálják a könyvtárat, az olvasást. Erre egyébként vannak remek, innovatív kezdeményezések, szerte az országban. Jó lenne, ha e sok jó gyakorlat mellé oda tudnánk tenni adatvezérelt rendszereket. Bármit keresek az interneten, a big data, azonnal felkínál egy csomó megoldást. Olyasmit is, ami nekem eszembe sem jutott volna. Mert a hirdetők - a statisztikai összefüggések alapján - pontosan tudják mit kell kínálniuk. Miért ne lehetnének erre képesek a könyvtárak is? Miért ne lehetne fölfűzni az olvasáskultúrát egy adatvezérelt rendszerre?
Ha a rendelkezésre álló információkat elemezve feltárhatnánk, hogy egy-egy olvasónak mit érdemes a figyelmébe ajánlani, akkor a könyvtárak rendkívüli lendületet vehetnének. Hosszabb távon hozzájárulhatnának ahhoz, hogy többet olvassunk, ne sekélyesedjen el a gondolkodásunk, értelmezzük magunk körül a világot, és így tovább, egészen odáig, hogy boldogabbak legyünk.
Ez lenne az az irány, amerre a könyvtárak képesek lennének megújulni, és egy nagyon fontos társadalmi problémára adhatnának nagyszerű választ.

A Zürichi Központi Könyvtár (Zentralbibliothek Zürich, ZB link ) Zürich kantoni, városi és egyetemi könyvtára, gazdag történeti gyűjteménnyel rendelkezik, főleg a bölcsészet- és társadalomtudományok és helyismeret területén. 2021-től 2024-ig tartó stratégiájának megfelelően egy projekt keretében - a nyílt tudománnyal kapcsolatos kezdeményezések részeként - a közösségi tudomány (citizen science) támogatása is szerepel tevékenységében. Általában véve a közösségi tudományt főleg a humán tudományi könyvtárak karolják fel, mivel ők rendelkeznek helyi vonatkozású és a polgárok érdeklődésének, motivációjának megfelelő gyűjteményekkel. A közösségi tudomány a társadalmi élet része; sikerességének döntő elemei a közösségépítés és a közösségi menedzsment. A programokban részt vevők egyszerű, bármikor és bárhol használható eszközökkel és digitálisan a rendelkezésükre bocsátott dokumentumokkal dolgoznak.

A ZB átfogó projektje több részprojektből áll, amelyekre vonatkozóan a következő szakmai célokat fogalmazták meg:
- A közösségi tudomány beillesztése a ZB profiljába.
- Ismeretlen gyűjteményrészek feltárása.
- Az újonnan feltárt gyűjteményrészek megismertetése a nyilvánossággal.
- Új használók megnyerése és a régiek megtartása.
- A projekteredmények megőrzése és szolgáltatása.

... A cikk a ZB közösségi tudománnyal kapcsolatos négy részprojektjének gyakorlatáról számol be.
2021-ben az egyik részprojekt (Téren és időn át) keretében kb. 7 hét alatt 2509 már digitalizált és metaadatokkal ellátott, XVI-XIX. századi zürichi és svájci térkép georeferálását végezték el civil közreműködők a georeferencer.com eszköz segítségével.
A versenyszellem ösztönzése érdekében egyéni rangsorokat és a kollektív fejlődést bemutató oszlopdiagramokat tettek közzé a projekt honlapján. A 35 résztvevő (főleg férfiak) közül a legaktívabb rögzítette a referenciapontok 28%-át, összesen körülbelül 8000 referenciapontot.

A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
6 - Persze! Nem értem, hogy miért nincsenek még posta-könyvtárak
8 - Igen, lépésről lépésre, kísérletekkel próbálva
9 - Na neeee!
3 - Nem, messze áll a két tevékenység egymástól; nem használhatók ki a szinergiák.
Mindezt diagramon ábrázolva a következőt kapjuk: link . Az ábra szerint némileg többen vannak, akik nyitnának a posta-könyvtár felé. Ez növelné annak lehetőségét a megszorítások mellett is, hogy
- a két intézményi legfontosabb funkciói fennmaradjanak a kistelepüléseken (kistelepülésen eleve nem teljeskörű egyik intézmény tevékenységei sem)
- kihasználhatóak legyenek az eltérő tevékenységekből eredő "idegen" szempontok, innovációk
- szinergiák jöhetnek létre, pl. javulhat a könyv- és dokumentumellátás és a távszolgáltatások. (MG)

Az iskolai könyvtárak célja: a felelős álampolgárrá válás és a sikeres feladatvégzés támogatása. Eszközei pedig: információk, eszmék, élethossziglani tanulás és képzelőerő... - vetítette ki Dömsödy Andrea (ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar könyvtára) a Könyvtárostanárok Egyesülete legutóbbi konferenciáján link . A felsoroltak - amelyek az IFLA / UNESCO Iskolai könyvtári kiáltványában olvashatók - mindegyike megér egy-egy misét. Pl.: izgalmas, miért nincs szó benne könyvekről; már a kisgyereket felkészíteni az élethossziglani taulásra?

A 2015-ös IFLA Iskolai könyvtári útmutató (második kiadás) és a kiáltvány (manifesztó) is megjelent magyarul, az egyesület "IFLA iskolai könyvtári útmutató" kiadványában. Nem árt belőle idézni. Mivel az iskolai könyvtár mindenki(!) számára a tanítás és tanulás helye, a gyerekek vonatkozó jogai: diszkriminációmentesség, a jogi elvárások gyakorlati működése, a gondolatok szabad megosztása, személyiségi jogok tiszteletben tartása, információhoz való hozzáférés, oktatáshoz való hozzáférés.

Az iskolai könyvtári munkaerő ennek szellemében tehát
- saját meggyőződésétől függetlenül szolgáltat
- mindenkivel egyenlően bánik, képességtől, héttértől függetlenül
- biztosítja használói számára a magánszférát, az információhoz való egyenlő hozzáférést, a tudáshoz való jog teljesülését.

No, hát akkor hajrá a megvalósításért! Az előadás videófelvétele: link (ref.: MG)

A helyi könyvtár és közösségi hely összefogásával link használt, de jó állapotú eszközadományokkal a rászoruló tiszajenői gyerekeket szeretnék támogatni, ezért meghirdették a "Hátizsáknyi szeretet" elnevezésű nyári jótékonysági tanszergyűjést.
Várják a jó állapotban lévő, fölöslegessé vált, de más számára még használható iskolatáskákat, tolltartókat, tornazsákokat, tréningruhákat, cipőket, valamint füzeteket, tollakat, ceruzákat, radírokat, festéket, ecseteket, zsírkrétákat, rajz- és írólapokat, gyurmát, hegyezőt, körzőket és vonalzókat, valamint zsebszámológépeket "az adakozó hajlamú lakosoktól" - írja a helyi hírportál. A taneszközöket június 10-től lehet a könyvtárban leadni nyitvatartási időben.

A hajdani szekszárdi laktanya területén már áll az új Tudásközpont, amelyet A ZÁÉV Építőipari Zrt. szakemberei építettek, s a hónap elején megkezdődött a műszaki átadás.
A ma még működő régi épület az első volt az országban, amelyet a második világháború után kimondottan könyvtárnak építettek. Alig telt el tíz év az építés óta, a bibliotéka már kinőtte e falait. Ezután több ötéves tervben szerepelt egy újabb könyvtár építése, és voltak hasonló elképzelések a rendszerváltást követő években is, de a sok tervből csak mostanában, a Modern Városok program során lett valóság.
Ez az újonnan épült, már a XXI. század igényeinek megfelelő létesítmény méretei lehetővé teszik azt is, hogy a könyvtár mellett a vármegyeházáról beköltözhessen a levéltár is.

Már most látható- mondta Libhauser János igazgató -, hogy otthonosan lehet majd berendezni. Ennek időpontja attól függ, hogy mikor zárul az a közbeszerzés, amelyet az építkezést megindító kormányhatározat a város feladatává tett. Ez gyakorlatilag a könyvtár bebútorozása. Ebben szerepel a bútorok, technikai berendezések, s egyéb tárgyak, felszerelések beszerzése. Itt három hónap csúszás van, várhatóan szeptemberre lesznek meg. Emiatt a tervezettnél valamennyivel később, nem nyáron, augusztusban, hanem ősszel kezdődik a könyvtár és a levéltár átköltözése az új épületbe. Ez sem lesz rövid munka, háromszázezer könyvet, lemezt, kazettát kell átvinni, elrakni, a levéltárnak pedig még ennél is több dokumentumot kell megmozgatni. Számítások szerint decemberben lesz mindez kész. Nagy kérdés számukra az is - mondta az igazgató -, hogy a nyár közepétől rendelkezésre álló épületben, miközben zajlik a költözés, mikortól tudnak nyilvános programokat, irodalmi esteket, koncerteket, kiállításokat rendezni. Ezért kompromisszumokat kell kötni, de ha sikerül, már ősszel lesz élet az új falak között.

A könyvtár az épületet a Nemzeti Levéltárral együtt fogja üzemeltetni.

Legutóbb a trendjelentésekről: link

8. IT-szolgáltatások link Kiragadva néhány adat: csökken az online értékesítési lehetőséggel bíró könyvtárak száma. Érdekes módon hullámzik a saját digitalizált tartalmat kínáló könyvvárak száma. Érdemes persze tudni, hogy a számolásban az OSZK és egy egyszemélyes könyvtár ugyanúgy egynek számít...

9. A Kutatástámogatás, repozitórium link prospektus szinte kivétel nélkül növekvő számokról számol be. Talán azért, mert a Covid-időkben e feladat otthonról, online is végezhető volt? Elgondolkodtató, hogy a kutatást végző könyvtári intézmények száma évek óra csökken.

10. Akadálymentesség link adatainak általában javuló a trendje. Kivétel a könyvtári honlapok akadálymentessége, mely inkább hullámzik.

Jó, hogy a Könyvtári Intézet által begyűjtött adatok elérhetők ilyen formában. A prezentálás módja és olvashatósága javítható (pl. a diagramok gyakran számokat mutatnak, arányokat nem, bár a szöveg sokszor a befogadó segítségére siet), hogy a trendeket könnyebben ki lehessen olvasni. A szokatlan tördelés miatt gyakran nem kényelmes az olvasás. Meglelő, hogy néha kettő, máskor 7 évre visszamenőleg mutat adatokat. A diagramtípus kiválasztása gyakran nem szerencsés. Bár az adatok ott vannak, általában nehéz eldönteni, hogy azok mit is jelentenek. Mihez képest, mire jó, és miért érdekes.

Sokat dobhatna tehát az adatok értelmezésében való támogatás is. A 2022-es adatokat a prospektusok lapjai még nem mutatják, ezért döntéshozatalra némileg korlátozottan használható. Ha a szakmai döntéshozatal igényei szerint sikerül csiszolni a könyvtári statisztikát (feltételezve a korrekt könyvtári adatszolgáltatást), akkor könnyebbé válhat a befogadók dolga is. (MG)

Kismotoros babaolvasóra várják ma 16 órakor a 3 évnél fiatalabb gyerekeket a Nagy Károly Városi Könyvtárba. A programot eredetileg a Bicske Szíve Parkba hirdették meg, ám a bizonytalan időjárás miatt vasárnap úgy döntöttek, hogy a könyvtár lesz a program helyszíne. Jó idő esetén az udvaron, eső esetén a könyvespolcok labirintusában tudnak járgányozni a gyerekek.
Az eredeti koncepción ugynais nem változtattak: a 3 év alatti kicsiket továbbra is kismotorral, futóbringával, nyuszimotorral, biciklivel, triciklivel várják délután. Kedvenc könyvüket is vigyék magukkal!
A Babaolvasón hétfőn is lesz mondókázás, mesélés, éneklés, könyvnézegetés. A foglalkozást Takácsné Endrédi Beáta tartja.

Adatokat jelenetetett meg a Könyvtári Intézet a rezsikrízissel kapcsolatban. A dokumentum a korábban begyűjtött adatok feldolgozását adja vissza. Összefoglaló található benne, ugyanakkor az adatok elemzését és következtetések levonását a befogadónak kell elvégeznie. Abban az esetben, hogy a mostani közzététel idejére marad-e tanulság, netán lehet-e még valamit tenni jobbítás érdekében. (MG)

Néhány megállapítás az anyag összefoglalójából:
- A megnövekedett energiaköltségek miatt más intézménytípusokhoz hasonlóan a könyvtárak jelentős része is különféle korlátozó intézkedéseket vezetett be.
Ezek közül egyértelműen a legsúlyosabb intézkedés a bezárás volt. 2023 márciusában a válaszadó 2168 könyvtár közül 283, tehát a 13%-uk volt zárva.
- Az épületbezárás helyett különböző energiatakarékossági intézkedéseket vezetett be: ezekben a könyvtárakban csökkentették a nyitvatartási időt, lezártak egyes tereket a használók vagy a dolgozók előtt is, hogy ezzel is csökkentsék az energiafelhasználásukat.
- Jelentős eltérések voltak az egyes könyvtártípusok válaszai között, melyek a sajátosságaikból adódtak. Ilyen eltérés például, hogy messze a legnagyobb arányban a vármegyei hatókörű városi könyvtárak fiókkönyvtárai zártak be. (...)
- Fontos megjegyezni, hogy bár különböző mértékben, de szinte minden könyvtárat érintett az energiaárak nagymértékű emelkedése.
A mintában szereplő könyvtárak 87%-a nyitva volt a felmérés időpontjában, ugyanakkor a bezárt könyvtárak többsége is nyújtott szolgáltatást a saját kényszerintézkedése idején.
- A 19 vármegyei hatókörű városi könyvtár közül hat nem korlátozta a nyitvatartási idejét, sőt az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár pedig kismértékben növelni is tudta a 2022. szeptember 1-i állapothoz képest.
- Bizakodásra ad okot, hogy a válaszadó bezárt könyvtárak 74%-a a kérdőív kitöltésének időpontjában azt válaszolta, hogy 2023 első vagy második negyedévében tervezi az újranyitást, tehát jelenleg az olvasók már újra látogathatják azok többségét.

Ugyan évtizedek óta az olvasás visszaszorulásának vészharangját kongatják, mégis azt látni, hogy egyre-másra születnek az olvasást szorgalmazó civil kezdeményezések Erdélyben is: közösségi oldalak tucatjain osztják meg egymással olvasmányélményeiket a felhasználók, csereberélik eladóvá vált könyveiket. Ilyen kezdeményezésből nőtt ki a Mesekuckó közösségi könyvkölcsönző, amely mára a kolozsváriak nagy sikerű "alternatív", civil könyvtárának számít.

A történet hét évvel ezelőtt kezdődött: baráti körben összeadták a kinőtt mesekönyveket. A kör és a könyvállomány egyre csak bővült, rövidesen teljesen magától értetődően vált a Mesekuckó vezetőjévé Brem Imecs Ágnes, aki amúgy is könyvtárosként dolgozik. A kezdetben nehézkesebb ügyvitelt mára gyakorlatiasan működő rendszerré alkották: Kolozsváron, Györgyfalván, Szászfenesen, Kisbácsban és Tordán utaznak a Mesekuckó kötetei, lelkes futárok viszik-hozzák az olvasnivalót. Ma már mintegy 2400 kötetes a könyvtáruk, és mintegy fele folyamatosan olvasóknál van. Nemcsak kinőtt könyvek kerülnek immár az állományba, hanem örökbefogadással is lehet támogatni a bővítést. És nagyon sokan támogatják a közösségi oldalon időnként meghirdetett új beszerzéseket: Ágnes naprakész hozzáértéssel kiválogatja a vágyott címeket, és a csoporttagok sokszor alig néhány óra alatt "elkapkodják" az örökbefogadói státust. Azaz gyakorlatilag a tagok vásárolják meg a tetszésük szerinti könyveket, és az örökbefogadó kölcsönözheti először. Alapvetően két hétre, de hosszabbítani is lehet, ha újra- és újraolvasnák - ami gyermekkönyveknél gyakran előfordul - vagy a meseregénnyel lassabban halad a gyermek, mert tegyük fel, sok a házi feladat, részletezi Ágnes a Mesekuckó működését.

A nagyszabású olvasásnépszerűsítő kampányt a Sussexi Egyetemen végzett kutatáson alapul, mely szerint már napi fél óra olvasás is 68 százalékkal csökkenti a stresszt a szemléletformáló hatáson kívül.

A Libri PR konzorciumának tagjai közé felvett egy több tartalomszolgáltatót, hírességet, sőt tiktokkert és youtubert is, hiszen a social media felületére is kiterjed a kampány.
A 20 perc könyvklub című program 30 napig tart, ezalatt a regisztrált résztvevők izgalmas témából kapnak naponta frissülő, legalább 20 perces olvasmányokat például cikkekből vagy könyvrészletekől. A szervezők igényes élményekkel lepik meg az olvasókat, sőt nyereményeket is kisorsolnak.

A kreativitás jegyében négy szereplőhöz fiktív személyiségeket kapcsoltak, akik reklámarcként és személyiségként működnek az Olvasókat keresünk! - felhívásukban.

Megvédi a kormány a papíralapú Nemzeti Sportot, írta a K-Monitor a Facebook oldalán. Köztudott a lap veszteséges működése, amelyet közpénzből fedeztek. A kormány a költségvetésből 10 ezer példányban járatja ingyenesen a nyomtatott újságot.

Az N. S. Média működésére 1,338 milliárd forintot különítenek el 2024-ben. A költségvetésben a következő indoklás áll: "A print termékek díjmentesen kerülnek az olvasókhoz (Sportegyesületek, sportklubok, ügyfélforgalommal bíró közintézmények és egyéb közintézmények) 10.000 példányban. (...) Ahhoz, hogy a jövőben minél nagyobb közösséget érjen el az oldal és ezzel az alapvető célként megfogalmazott közszolgálatiság teljesüljön, a Nemzeti Sport további online fejlesztése szükséges."

A lap példányszáma már nem érte el a 20 ezret 2022 első negyedévében, míg négy évvel korábban még 32 ezret adtak el belőle. Már felmerült az ötlet, hogy lesz olyan nap, amikor nem nyomtatják ki, és nem kerül az újságosokhoz.

A helyi [vajdasági] magyar egypárt szerint már tavaly kiderült, hogy a Magyarországra áttelepült pesszimista írók tehetők felelőssé az óvodások alacsony száma miatt (is) a Vajdaságban. Az idén a hatalmi retorikát tettek követték: sorra tiltották le a megjelenés előtt álló könyveket. Vajon kinek lehet ez jó? (Magyar Narancs)

Szerződést kötött a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány leányvállalata az SQ Invest Kft.-vel a Libri Csoport 67,48 százalékos részvénycsomagjának adásvételéről. A tranzakcióval az eddigi közvetett kisebbségi tulajdonos MCC válik a hazai könyvkereskedelmi és -kiadói piac meghatározó szereplőjének 98,41 százalékos tulajdonosává. A cégcsoport vezetésének összetétele változatlan marad, a korábbi többségi tulajdonos pedig igazgatósági tagként segíti a Libri Csoport további fejlődését. (MCC)

Könnyen megszervezhető kastélytúra-útvonalakat, átfogó tudástárat kínál Erdély kastélyairól a frissen létrejött új honlap, a castletrip.ro - közölték szerkesztőségünkkel a kezdeményezők. A háromszéki Miklósváron található Kálnoky-kastélyt is bemutatja az új honlap. A civil kezdeményezésből született, ingyenesen használható online felület a link címen érhető el, román és magyar nyelven működik - olvasható az AntePortum Egyesület közleményében.

A honlap bárki számára hozzáférhető és bejárható, regionális jellegű útvonalakba szervezett kastélytúrákat mutat be. A könnyen kezelhető felületen minden fontos információ megtalálható Erdély legjelentősebb látogatható kastélyairól, kúriáiról és udvarházairól. Nem csupán tudástárként, de zsebben hordható idegenvezetőként is használható. A projekt közelebb hozza az erdélyi kastélyvilág megismerését azáltal, hogy megkönnyíti az utazás-szervezést az érintett régiókban. Az útvonalak (jelenleg három érhető el: érmelléki, Felső-Maros menti és háromszéki) egy-egy erdélyi régió legjelentősebb látogatható nemesi épületeit foglalják magukba. Információtartalom: történelmi, építészettörténeti, művészettörténeti és családtörténeti információk az épületekről, fényképek, helyrajzi és látogatási információk, praktikus tippek és tanácsok.