A BOBCATSSS-on hangzott el Alpek Etelka Anna, Herkó Piroska és Horváth Alíz előadása a pécsi Tudásközpont fogadtatásának felméréséről. Részletek a szöveges változatból:
'A legfiatalabb olvasókat egyértelműen lenyűgözte az új, izgalmas, monumentális épület. Nem tudtak semmi rosszat mondani, talán nekik tetszett legjobban a modern berendezés, az idősek mellett. A sokak által komornak nevezett (szürke-fekete) színvilág is abszolút elnyerte a tetszésüket. A fiatalabb korosztály is nagyobb részt megtalálta számításait, ők több magyar és idegen nyelvű folyóiratnak, illetve frissen kiadott zenei cd-nek illetve dvd-filmeknek örülnének a legjobban. Az épülettel, berendezéssel sem nekik, sem a középkorúaknak nem volt különösebb problémájuk. A nyugdíjasoknak kifejezetten tetszett az új közeg, a népszerű negatívumok közül eggyel sem értettek egyet.'

A könyvtáros jellemzően gyorsan megtalál mindent könyvtárában -- több évi rutin után legalábbis mindenképpen. A betérő használót viszont eléggé elkedvetlenítheti, ha nem azonnal találja meg a számára fontos dolgokat. A hatékony belső navigáció -- akár egy weblapon -- egyfajta tájékoztatási intelligencia kérdésévé vált. Holland és német példáink a link oldalon:
1. Nemcsak a bejárat mellett, hanem a mozgólépcső alatt is olvasható, mit talál az ember egy szinttel feljebb (Amszterdam, közkönyvtár)
2. A liftajtó mellett és a liften belül (az emeletgombok mellé írva) is megtalálható, melyik szintre érdemes mennie az olvasónak (Amszterdam, közkönyvtár)
3. Képernyőn olvasható, mely szak merre található (Lelystad, közkönyvtár)
4. Könyvtáron belül rendezett kiállítás figyelemfelkeltő felirata (Amszterdam, közkönyvtár)
5. Arculati elemet is tartalmazó felirat a könyvespolcon: színjelzés a szakon belül is. Konkrétan a képregényeken belül: krimi, fantasy, mókás, grafikus novella, manga, sci-fi (München, közkönyvtár).
6. A tájékoztató könyvtáros nemcsak kitűzője alapján, hanem ülőhelyén is azonosítható -- ha éppen nem a polcok között beszélget az olvasókkal (München, közkönyvtár).

Hétezer oldalas mű digitalizálása, meetoff, referensz-link feloldó, pályázati projektek. Híreink a digitalizált gyűjteményeinkről.
- Referensz-link feloldó funkcióval bővült a Magyar Elektronikus Könyvtár. A szolgáltatás egyik alkalmazásaként a Wikipédia már be is építette feloldónkat ISBN keresőjébe.
- A MEK Egyesület az MTA Irodalomtudományi Intézettel együttműködve pályázat keretében vállalta Mikes Kelemen összes műveinek digitalizálását és szolgáltatását.
- Könyvtárunk NKA pályázat keretében, a kiadó Erdélyi Múzeum Egyesülettel együttműködve digitalizálta Szabó T. Attila Erdélyi magyar szótörténeti tár című kiadványának 12 kötetét.
- Moldován István, a Digitális Gyűjtemény Osztály vezetője, február 23-án az Online fejlesztők és felhasználók (MEETOFF) havi előadássorozatán mutatja be az OSZK két képadatbázisát, a Magyar Digitális Képkönyvtárat és a Digitális Képarchívumot.

Az Országos Széchényi Könyvtár Foursquare akciója szerint ingyen juthat belépőjegyhez a Nyomtatott magyar föld- és éggömbök a kezdetektől napjainkig című kiállításra hatodszor a könyvtárba becsekkoló felhasználó!

hvg.hu: Örüljünk tehát, hogy a budapesti könyvtárak még nem zártak be, a nagy fővárosi intézmények pedig még működnek?
Földiák András: Ennek örülhetünk, de több olyan jelentős könyvtárunk van, amelynek évek óta egyetlen forint sem jut az állománya gyarapítására. Elsősorban a szakintézmények, a múzeumok könyvtárai kerültek rendkívül rossz helyzetbe, de számos kisebb település könyvtára is csak vegetál. Az önkormányzatok költségvetéséből jó, ha a fűtésre és világításra futja. Valamivel jobb helyzetben vannak azok a kisebb vidéki könyvtárak, melyek beléptek a kistérségi könyvtári ellátó rendszerbe, és a kistérségi normatívából részesednek. Azok a könyvtárak, melyek a közművélődési intézmények keretein belül működnek, osztoznak ezek sorsában. Például a Hajdu-Bihar megyei könyvtár és művelődési központ három hétig zárva tartott januárban, éppen az egyetemi vizsgaidőszakban, azért, hogy megtakaríthassák a fűtés költségeit. Ebben az időben bezárt a megye minden múzeuma. Ez a jelenség persze nem egyedüli, hiszen több megyében, köztük Zalában, Baranyában voltak kénytelenek hasonló módon spórolni a fűtésen. Fenntartóik, a megyei közgyűlések, kritikus helyzetbe kerültek, ezért folyamodtak ehhez a drasztikus intézkedéshez.

'Az amerikai könyvtárak helyzete 2010-ben' c. jelentést április 11-én tette közzé az Amerikai Könyvtáros Egyesület. Ebből az derül ki, hogy az utóbbi években egyre nagyobb számban fordulnak a könyvtárhoz az amerikaiak. A trend már évek óta megfigyelhető volt, és a válság alatt még jobban felerősödött.
A jelentésből a következő fontos megállapítások emelhetők ki:
- Jelentősen nőtt az internethasználat 2007 óta. Az intézmények több mint 71%-a kínál ingyenes internet-hozzáférést. Wifi a könyvtárak több mint 80%-ában érhető el.
- Az amerikaiak 96%-a szerint az iskolai könyvtárak jelentős szerepet töltenek be az oktatásban azzal, hogy minden gyereknek lehetőséget kínálnak az olvasásra és a tanulásra (az iskolai könyvtárak finanszírozási forrásai szintén apadtak)
- A felsőoktatási könyvtárakban a fizikai és a virtuális használati mutatók jelentősen növekedtek. A diákok 95%-a a saját felsőoktatási könyvtáruk honlapját legalább heti rendszerességgel használják.
- Az amerikai könyvtárak továbbra is jelentős erőfeszítéseket tesznek a kisebbségek és a hátrányos helyzetűek ellátására.
- A könyvtárépítések jobban haladtak 2009-ben, mint ahogyan azt korábban gondolták a recesszió miatt. Ennek az lehet az oka, hogy a címzett támogatások korában elkezdett építkezéseket még végigvitték. (ref.: Tóth M.)

Az előző hetekben szóltunk a környezettudatos könyvtárépítési vizsgálódásokról. Most a vonatkozó rendszerekről, szabványokról lesz szó, melyek új épület ill. átalakítás esetén is támpontot nyújtanak a zöld technológiához és szemléletmódhoz. A nagyobb rendszerek nemcsak támogatják a 'zöldesítést', hanem értékelést, besorolást is adnak az egyes épületeknek.
A fejlesztési kategóriákat tartalmazó rendszerben szerezhető pontok összességében minősítik a projektet, és így egyfajta reklámot is jelent. Ilyen kategóriák a vízhasználat, energiafelhasználás, légkör, belső környezet minősége, innováció, stb.
A már említett Fayetteville Public Library az új épület kialakítása során az amerikai Green Building Council (Környezettudatos Építés Egyesülete) LEED rendszerét vette alapul. További rendszerek:
- BREEAM (Környezeti Értékelési Eljárás). Ez a rendszer az Unió-s fejlesztések után a leginkább adaptálható az európai országokban.
- DGNB, mely nagyrészt német infrastruktúrán alapuló, új rendszer.
- Az EU minősítési rendszere, csak energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrások használatára koncentrál. Rugalmas rendszer, az elért célok nem hasonlíthatóak össze egyértelműen.
Magyarországon még nincs ilyen szabvány, de a külföldiek remekül használhatók. A HuGBC (Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete) összegyűjti a rendszereket, ismertetést ad rólunk, ezen kívül hírt adnak konferenciákról és továbbképzési lehetőségekről.
Linkek: LEED, BREEAM link (BREEAM magyarosítása - kevés információval: link ), DGNB: link Green Building Programm: link

Az Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének vezetősége az idei évben a Monoki díjat Hubbes Éva nyugalmazott székelyudvarhelyi könyvtárosnőnek ítéli. Laudációját Róth András kollégánk fogja mondani. -- Kopacz Katalin

Az utóbbi két évtizedben a könyvtáros szakma társadalmi helyzete Oroszországban is megváltozott, az a vélemény alakult ki, hogy a szakmát a más téren sikertelen emberek művelik. Alacsony fokú a szakma társadalmi elismertsége, fontossága, vonzereje. Az általános tapasztalatok szerint egy életképes szervezetben a munkatársak kor szerinti megoszlása egyenletes: 30 éves korig, 31-35 éves korig és 45 év felett egyaránt 30-35%. Ezzel szemben a könyvtári munkatársak átlagéletkora 45-55 év, a fiatalok aránya nem haladja meg a 17-20%-ot. (Ref.: Viszocsekné P. É.)

A könyvespolcon való böngészés alkalmat adhat véletlenszerű rátalálásokra, felfedezésekre, azonban erre csak akkor van lehetőség, ha a könyvek a polcon vannak. Azok a könyvek, amelyekre a legnagyobb igény mutatkozik, jellemzően használatban vannak. Ha valami csoda folytán valamennyi katalógusban lévő könyv kint van a helyén, akkor is minden mű csak egy helyen lehet, még akkor is, ha több témához kapcsolódik. E mellett további fizikai korlátok is vannak. A böngészés hatékonyságát gátolja, ha a könyvet a legfelső vagy a legalsó polcon helyezik el.
A tér jobb kihasználása nem jelenti, hogy az egyetemi könyvtárat internetkávézóvá változtatják. Jóllehet a könyvek puszta jelenlétének is üzenet értéke van, nem valószínű, hogy 2 millió, többnyire használatlan könyv jobban hordozza ezt az üzenetet, mint 200 ezer intenzíven használt. Világos ugyanakkor, hogy a nagy mennyiségű könyvállományok helyben tartása egyre inkább fenntarthatatlan luxussá válik.

Múltheti lapszámunkban kezdtük: jó tanácsok egyszemélyes digitalizálási projektekhez. Folytatás:
4. Kezdjük kicsiben és egyszerűen! Teszteljük munkánkat egy kisebb, belátható mennyiségű gyűjteménnyel, amire aztán később egy nagyobb projektet építhetünk -- miután tanultunk hibáinkból.
5. Tanuljunk meg zsonglőrködni és legyen egy kis lemaradásunk is! Érdemes egyszerre több projektet is bonyolítani. A lehetséges problémák nagyobb valószínűséggel fognak megjelenni, és a frissen hozott döntés és módosítás miatt nem kell visszamenőleg a teljes állományt újradigitalizálni, ha az első alkalommal elnéztünk volna valamit.
6. Keressük a nem tipikus együttműködés lehetőségeit! A példában a könyvtáros német szakos hallgatók segítségét vette igénybe az optikai karakterfelismerő rendszeren átfuttatott szöveg véglegesítéséhez. Munkájukat az egyetemi oktató hajlandó volt jeggyel honorálni.
7. Fogadjuk el, hogy lassabban fogunk haladni, mint gondoltuk. Ne veszítsük el munkakedvünket, ha a folyamat tovább tart, mint terveztük, főleg, ha egyedül dolgozunk a projektben. Egy tapasztalt könyvtáros szerint az eredetileg digitalizálásra szánt idő duplája szükséges a befejezéshez.
(Ref.: H. Ward Judit)

Múlt heti számunkban már szóltunk Habók Lilla BOBCATSSS-jegyzetéről. Újdonságtartalma miatt azonban érdemes visszatérni rá. Az általa taglalt egyik előadás a kiterjesztett valóság könyvtári alkalmazásáról szólt...
Hogyan lehetne felhasználni az AR és QR kódokat a könyvtárakban? Az előadók szerint ez azért fontos, mert az internet térnyerésével vesztett a könyvtár jelentőségéből, ezen kívül az internet sem tud mindent. Ezután csoportokban kellett eldöntenünk, hogy szerintünk hogyan lehetne alkalmazni a kódokat. Saját ötleteink:
1.A könyvek borítójára feltéve (vagy az online katalógusba beépítve) a QR kódot, megnézhetnénk a könyvet pl. az Amazonon, e-Bayen, vagy több információt kaphatnánk a könyv tartalmáról, esetleg könyves közösségi oldalakon megnézhetnék, kinek mi volt a véleménye az adott könyvről
2.Reklámozhatjuk a könyvtárat bárhol, leginkább kulturális intézményekben vagy utazási irodákban. Azokat a könyvtárakat érdemes utazási prospektusba betenni, ahol sok jó kiállítás szokott lenni, pl. OSZK, ELTE EK. Rendezvényeink programját szintén terjeszthetjük így.
3.Olvasójegyen szerepeltetve a felhasználók és a könyvtárosok tájékozódhatnak az adott személy tartozásairól.
4.Osztogathatunk olyan szórólapokat is, melyen a könyvtár 3D modelljének képe szerepel.
5.Felmerült, hogy a könyvekbe eleve bele lehetne nyomtatni a QR kódot, ami megmutatná, hogy mely könyvtárakban található meg, de ebbe valószínűleg a kiadók és/vagy kereskedők nem mennének benne.
Mások ötleteiből érdemes megjegyezni:
6. A QR kódok által információt nyújthatunk az embereknek a közelükben lévő könyvtárakról és azok nyitva tartásáról.
7. Kitehetjük a kódot az ajtónkra is, hogy információt nyújtsunk.
8. Speciális kulcsszóra rákeresve megnézhetjük, melyik könyvtárakban vannak ilyen könyvek.
9. Az egyik csoport játékot is kitalált, melynek során rejtett QR kódokat helyeznek el a könyvtárban.
10. Több síkból is állhatna a kód, és a könyvhöz hozzákapcsolhatnák, milyen megzenésített mű készült a történetből, milyen színdarab vagy milyen film.
11. Az újságba a könyvismertetés mellé is betehetjük a kódot, hogy mely könyvtárban van benn.
12. A treasure huntinghoz hasonlóan az egész városban játszhatnánk QR kódos játékot, ami mindig új pontokhoz vezet.

A BookLending [ link ]egy közösségi oldal, ami könyvet kereső, és azokat kölcsön adni szándékozó embereket hoz össze. Kereslet, kínálat.
Az oldal végtelenül egyszerű, egy regisztráció (email, felhasználói név, esetleg profilkép, bio, stb,) után már kereshetjük is a kedvünkre való művet, illetve ha jó fejek vagyunk -- és miért ne lennénk --, akkor kölcsönadásra ajánljuk a mi darabjainkat.
Kölcsönvételi illetve kölcsönadási szándéknál a könyv pontos címének megadására van szükségünk, az oldal pedig szedi az infókat az Amazonról, kiegészítve az információkat képekkel, szerzővel, hogy pontosan kiválaszthassuk amink van, illetve amit szeretnénk, hogy legyen.

Az Amerikai Könyvtár Szövetség továbbképzési wikije elkezdett egy listát azokról a készségekről, amelyeket minden könyvtárban dolgozónak el kell sajátítania, amely mintegy kiegészíti a hivatalos könyvtári segédszemélyzettől megkövetelt 2008-as alapkészségeket (link A bővített lista fő címszavai a szakkifejezések, hardver, szoftver, közbiztonság, személyiségi jogok, a könyvtár internetes jelenléte, probléma-megoldás és egyéni készségek. Néhány kiemelés:
- Hardver: asztali és laptop számítógép alkatrészeinek ismereti, a nyomtató, fénymásoló, telefon, fax, kivetítő, digitális fényképező és kamera, valamint a mikrofon használata.
- Alapvető szoftverek: operációs rendszerek, fájl- és mappakezelő rendszerek, szövegszerkesztő, táblázatkezelő, PowerPoint, multimédia, böngészők, email és naptár, integrált könyvtári rendszerek személyzeti változata, számítógép- és teremfoglalási szoftver, online referensz szoftver, fotó-, audio- és videószerkesztés.
- Online készségek pl.: honlap és online katalógus használata, keresési stratégiák, e-book gyűjtemény, adatbázisok, virtuális referensz, hozzáférhetőség ismerete, legjobb gyakorlatok összeállítása, tartalom feltöltése a könyvtár honlapjára és a belső hálózatra, közösségi média (Facebook, Twitter), fényképek, audio- és videótartalom feltöltése.
- Egyéni készségek pl.: folyamatos tanulás, a változásmenedzsment, új információtechnológiai rendszerek értékelése és tervezése, az új webes alkalmazások gyors elsajátítása és a hozzájuk való gyors alkalmazkodás.
A listát a megjegyzésekben bárki bővítheti.
(Ref.: H. Ward Judit)

Részlet a BOBCATSSS konferencia nyertes plakátprezentációjáról:
1. A hangoskönyvek időt takarítanak meg.
2. A hangoskönyvek kímélik a szemet.
3. A hangoskönyvek fejlesztik érzékeinket, segítenek koncentrálni.
4. A hangoskönyvek megoszthatók (egyszerre többen hallgathatják).
5. A hangoskönyvek elférnek zsebünkben.
6. A hangoskönyvek visszavisznek gyerekkorunkba.
7. A hangoskönyvet bárki hallgathatja.
8. A hangoskönyvek bárhol hallgathatók.
9. A hangoskönyvek művészetként is hathatnak ránk.
10. A hangoskönyv az egyetlen, mely tudja, hogyan kell beszélni.
A plakátot a Brnoi Masaryk Egyetem informatikus könyvtáros hallgatói, Katerzina Kapounova és Alzbéta Skytová készítették.

A New Jersey Állami könyvtár Beszélő könyv és & Braille központ (Talking Book & Braille Center -- TBBC) 'Kimondott könyvtár' nevű terminálját avatták fel egy a sebesült katonákat ápoló egészségügyi központban. Harminc éve országos tiszteletadással emlékeznek meg február 13-19 között, a mindenkori Valentin-nap hetében a maradandó sérüléseket szerzett és fogyatékkal élő katonákról, háborús veteránokról. Ebből az alkalomból hozták egy lépéssel közelebb az olvasnivalót olyanok számára, akiknek testi állapota nem teszi lehetővé a könyvek kézben tartását. A program mintegy háromezer hangoskönyv letöltését és tetszőleges további eszközre másolását teszi azonnal lehetővé. Az országos szervezet további tizennyolcezer kötete válik elérhetővé a TBBC-nél történő regisztrálás után. A Kimondott könyvtár terminált a könyvtárak ingyenesen kapják, és a szolgáltatás a fogyatékkal élők számára ugyancsak ingyenes.
(Ref.: H. Ward Judit)

A település központja rehabilitációjának részeként nyáron adják át az új létesítményt.

50 iskola, kilenc könyvtár és hat egyéb szervezet együttesen vett rá felnőtteket és gyerekeket Jókai Cigánybárójának olvasására.

Einstein szerint: 'A tudomány felfedezés, és a felfedezés szórakoztató. -- Science is exploring and exploring is fun.' A Pittsburghben található Carnegie Library új mozgalmat indított 'Super Science @ your library' címmel, az Amerikai könyvtárkampány@ your library (Campaign for America's Libraries' @ your library) keretein belül. (Az Amerikai Könyvtár Szövetség (ALA) könyvtárak és könyvtárosok pr-jének projektje, amelyben könyvtárak ezrei vesznek részt az USA-ban és szerte a világon, multinacionális cégek és alapítványok támogatásával.)
Az óvodáskorúak és alsó tagozatosok érdeklődésére számot tartó természettudományos ismertető eseménysorozat az óvodákkal és iskolákkal együttműködve, a tantervi előírásokat figyelembe véve tizenkét témát ölel fel, mint például a robotok, tudományos felfedezések és az újrahasznosítás. A témákban helyi szakértők is megszólalnak, akik a természettudományi ismereteket igénylő pályákról és a tudomány hétköznapi szerepéről tájékoztatják a gyerekeket. A más intézményekkel való együttműködésnek nagy szerep jut a projektben. Az iskolákon kívül a Carnegie Tudományos Központ és a Carnegie Szépművészeti Múzeum is részt vesz a közös munkában.
A szülőknek összeállított programcsomaggal az apukák és anyukák otthon vagy a könyvtárban segíthetik gyermekük szellemi fejlődését, beleértve az USA-ban divatos magántanulókét (home-schooling: a gyerek otthon tanul, szülői segítséggel). A csomag részei: óravázlatok, olvasmánylista, a környék természettudományi érdekességeinek listája, elektronikus források, szó- és kifejezésgyűjtemény és interaktív feladatok. (ref.: Hajnal W. J.)

A 22/2001. (VI.1.) EüM. rendelet óta tudjuk, nem szabad vényköteles gyógyszert reklámozni. -- Kivétel gyógyszerismertetés. Mit tehetnek akkor a vényköteles gyógyszerek gyártói? Online információszolgáltatás keretében rejtve úgy kommunikálják a gyógyszert, hogy annak neve ne jelenjen meg. Mi kell ehhez? Egy kreatív ötlet, erre épülő, hatékony online marketing stratégia, és egy nagy látogatottságú, a Teljes körű Internetes Jelenlétet megvalósító egy nagy és széles spektrumú tartalommal rendelkező, informatív, szolgáltatásokban bővelkedő, gyakran frissülő értékes weboldallal. Jellemzői: kedvez a keresőmotoroknak (valid, keresőbarát honlapmotor, értékes tartalom), nem csak a vertikális, a horizontális keresőre-optimalizálás, vegyék fel sok helyre a linkünket (azaz: értékes tartalom), új és innovatív tartalom, folyamatos frissítés, nyitottság a közösségi médiára, kreativitás a közösségi médiában, a konkurencia mellett létezés.
Példák: Utazáselőtt.hu (kombinált, a Hepatitis A és B ellen is védő vakcina), Gyermekbetegségek.hu (oltás rotavírus és a bárányhimlő ellen), Könnyenfogyok.hu (szakorvosok jegyzéke. Az eljárások eredménye: 35.000-132.000 közötti egyedi látogatószám, 11-23% közötti konverzió (céloldalak látogatottsága), mértékadó, saját média (ágazati mikroportál). (Máté Balázs előadása)

Az internetes áruházak nemcsak alacsonyabb áron kínálnak számos terméket, de egyre több könyv digitális formában is letölthető pillanatok alatt a különböző e-könyv-olvasókra, például az Amazon Kindle-jére vagy az Apple iPadjére.
Az Amazon januári jelentése szerint az internetes áruház már jelenleg is több Kindle-könyvet ad el, mint papírra nyomtatottat: az amerikai piacon 115 e-könyv jut száz hagyományos kötetre.
Bár kezdetben főleg a kisebb, független könyvárusokat lehetetlenítette el az internetes és e-könyv-eladások térnyerése, ma már a nagy bolthálózatok is komoly nyomás alatt vannak. Gary Becker Nobel-díjas közgazdász a 'kreatív rombolás' fogalmát alkalmazta a könyvpiacon végbemenő folyamatra. Mint egy blogon fogalmazott, hasonló dolog történik, mint annak idején, amikor a lovas kocsit felváltotta az autó. A tudós a hagyományos boltok számára is lát jövőt, de csak kisebb csoportokat megcélzó specifikus üzletekként, például jegyzeteket, ajándéktárgyakat is árusító egyetemi könyvesboltokként.
(Cs. Kardos Zita ajánlásával)

A referált, angol nyelvű folyóiratokba nem angol nyelvterületről beérkező kéziratok szaporodó mennyisége új üzletág megjelenését eredményezte. A példátlan módon növekvő nemzetközi kutatásnak köszönhető cikkdömpinggel küszködve több tudományos folyóirat már nem maga végzi a szokásos szerkesztői, lektori és nyelvi-stilizálási munkát, hanem arra biztatja leendő szerzőit, hogy ezt, szolgáltatás fejében és lehetőleg a kézirat beküldése előtt, egy erre a célra szakosodott céggel végeztessék el. Ilyen például az American Journal Experts (link
Kik végzik az előszerkesztési munkálatokat? Ide tartozik az angol nyelvű szöveg nyelvi lektorálása mellett a fordítás és anyanyelvi lektorálás, beadás előtti peer-review, sőt, a megfelelő folyóirat ajánlása (impakt faktor, átfutási idő, elfogadási arány, stb. alapján), ahol a közleményt minden bizonnyal elfogadják megjelenésre. A céggel kapcsolatban álló valamennyi neves partner logója szerepel honlapjukon. A cég tízszázalékos kedvezményt nyújt a partnerei (úgymint a velük szerződött kiadók, folyóiratok és tudományos társaságok) által küldött megrendelőinek. A cég hirdetése szerint lektorai neves amerikai egyetemekről alkalmazza. Közelebbről megnézve, a lektorokkal szembeni minimum követelmény, hogy valamely egyetem mester vagy PhD programjának beiratkozott hallgatói legyenek. Az érdekellentét megnyilvánulása nem első eset a kiszervezés történetében.
(Ref.: H. Ward Judit)

A közösségi média hatalmat adott a fogyasztók kezébe azáltal, hogy mind az információt, mind a véleményüket (egy árucikkről, egy eladóról) sok emberrel megoszthatják. A Global WebIndex 2011-es kutatása, mely a Trendstream és a Lightspeed reserch adatain alapul, azt mutatja, hogy a közösségi oldalakon megosztott információkba vetett bizalom a 2009-es évhez képest 50%-kal emelkedett, miközben a TV-be, újságokba és más hírforrásokba vetett hit gyakorlatilag nem változott. Emelkedett a mikroblogokon (pl. Twitter) ajánlott termékek iránti bizalom is, mintegy 20%-kal.

Hatalmas vállalkozásba kezdett a Google és az Apple. Bár versenytársak, közben -- egymástól függetlenül -- olyan megoldással rukkoltak ki, amellyel vámot szedhetnek az internetes tartalomfogyasztásért.
Hogyan lehet az internetes tartalmakért pénzt kérni? A web 'ingyenessége' jelenti talán a legnagyobb gondot a kiadóknak, amelyek komoly pénzeket fektetnek tartalom-előállításba, lényegében hiába, mivel a netre kikerült cikkeket, azonnal több ezer oldal veszi át ingyenesen. Az Apple és a Google új rendszerével viszont a kiadók meghatározhatnák, mely tartalmakért kérnek pénzt.
A rendszer lényegében úgy működik, hogy a szerződésben álló kiadók, tartalomszolgáltatók eldöntik, melyik tartalmáért kívánnak pénzt kérni. A fizetős cikkekbe beilleszt egy kódot, amelynek segítségével ezt követően már csak a 'Google OnePass' ( link ) használatával lehet azt elolvasni. A szolgáltatás az előfizetők adatait meg is osztja a kiadókkal, amelynek révén azok igen értékes információkhoz juthatnak olvasótáboruktól.

A zene terápiás használatával Magyarországon már a nyolcvanas évek óta foglalkoznak, de a munkahelyeken még nem jellemző, hogy tudatosan alkalmaznának valamilyen melódiát a stressz csökkentésére vagy a koncentráció növelésére. 'Tapasztalatom szerint elsősorban az adminisztratív munkakörökben dolgozók hallgatnak zenét, hogy élvezetesebbé tegyék a munkát. Nekem viszont elvonja a figyelmemet a muzsika, ha egy feladatra nagyon kell koncentrálnom, főleg, amikor valamit meg kell írnom, vagy a gondolataimat kell összegeznem' -- mondja Szirmay Ágnes munkapszichológus, klinikai szakpszichológus.
Számos tanulmány kimutatta, hogy a monoton, rutin jellegű tevékenységeket végzőknek javítja a kedvét a zene, s ezáltal a teljesítményük is jobbá válik. A koncentrációt igénylő feladatoknál azonban akár csökkenhet is a figyelem. Az irodában megszólaló dallamoknak bevételnövelő hatása is lehet. A munkahelyi zenehallgatást támogató, angol MusicWorks szervezet számára készített felmérés szerint harmadával mérsékelhető a betegszabadságon lévők száma, ha jó zene szól munka közben. A 2009-es angliai kutatás szerint a dolgozók háromnegyede szívesebben jár be dolgozni, ha ott nekik tetsző muzsikát hallgathat.

A könyvtárak viselt dolgairól gyakran író The Guardian összeállított egy csokrot különböző filmek könyvtárral kapcsolatos videó részleteiből -- thriller, romantikus vagy tini vígjáték (az oldalon meg is tekinthetők).
A nosztalgikus kommentár utal arra, hogy a könyvtárak lehetséges bezárásával a filmbeli atmoszféra is kárba vész. (ref.: MG)

Továbbra is népszerűek maradtak az akciós kiadványok azok körében, akik megkapják őket. Az ilyen újságokat a lakosság 58 százaléka szokta átlapozni, az emberek 16 százaléka ez alapján is vásárol.
A piackutató szerint az újságok nagyobb népszerűsége a válságnak köszönhető, a legnagyobb érdeklődés pedig az alapvető élelmiszerek, a húsáruk és a tejtermékek iránt mutatkozik, de a fagyasztott áruk iránt is jelentősen növekedett az érdeklődés. A hirdetések gyakran tájékoztatnak különböző akciókról, árleszállításokról, ami magyarázhatja népszerűségük növekedését a nehéz időkben.
A kiadványok azonban egyre kevesebb háztartásba jutnak el, és összesített jelentőségük éppen ezért csökkenőben van, amit talán az újságok rövidebb átlagos hossza, és a hirdetett áruk számának csökkenése is jelez. Az elmúlt évben legtöbbször a diszkontáruházak éltek ezzel a hirdetési formával, őket követik a hipermarketek.

Arról egyeztetett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, hogy a közmédiában hangsúlyosabban jelenjen meg a kulturális örökség védelme. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak (KÖH) közös célja, hogy a közmédiában már az idén hangsúlyosabban kapjon teret 'a kulturális örökség értékkonzervatív és egyben fogyasztható bemutatása' -- ezt a két szervezet képviselőinek a Közszolgálati Kódex előkészítéséről tartott hétfői megbeszélése után közölte a médiatanács szóvivői irodája.

Gary Price információs és könyvtáros guru (az The Invisible Web : Uncovering Information Sources Search Engines Can't See egyik szerzője) új, ingyenes hírgyűjteményt indított Shirl Kennedyvel közösen INFODocket néven ( link ). A korábban a ResourceShelf ( link ) és a DocuTicker ( link ) oldalait szerkesztő neves szakemberek ígérete szerint az oldalt hétköznap többször is frissítik, de hétvégén
legalább egyszer mindenképp.
(Ref.: H. Ward Judit)

Interneten is követhetők hétfőtől a Román Televízió különböző csatornáin közvetített magyar nyelvű műsorok. 'A link címen elérhető honlap egyrészt azért jött létre, mert lépést akarunk tartani a technikával, másrészt pedig azért, hogy az aktív lakosság is követni tudja a műsorainkat' -- magyarázta az Új Magyar Szó megkeresésére Kacsó Sándor, a honlap ötletgazdája.

A Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) koordinálásával, a kutatók körében NEKIFUT-ként ismert (Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv) projekt keretében széleskörű szakértői munkára támaszkodva elkészült a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Regiszter, amelyet bárki megtekinthet és böngészhet.

Fontos kérdés a magánnyugdíjpénztárakból az állami rendszerbe visszalépők számára, hogy mekkora reálhozammal számolhatnak és mennyi pénzhez juthatnak -- mármint akkor, ha majd elkészül a pénztárak erre vonatkozó ütemterve és elindul a kifizetés. A hvg.hu egy kalkulátorral segít.

Schmitt legújabb kinevezése megadta a kegyelemdöfést a Költségvetési Tanácsnak, amely költségvetésétől megfosztatott, elemzői közgazdászait kirúgták, és immáron egy kormánypárti többségű, háromtagú egyletté vált. A Kopits vezette Költségvetési Tanács korábbi elemzéseit külföldi szerverről tölthetjük le. A tanács honlapjának története is érdekes: először eltűnt a tartalma a webről, ám ezután valaki elérhetővé tette egy külföldi szerveren itt: link . Jelenleg újra elérhető a link alatt, csak a keresőrobotokat tiltották ki a honlapról (a forráskódban jelenleg fellelhető ez a sor: meta name='robots' content='noindex,nofollow') Hogy tartósan elérhető marad-e a tartalom a .hu domainen (számos értékes elemzés, hatásvizsgálat), nem tudni.

2005-ben az átlagember 6,1 liter tömény szesznek megfelelő alkoholt fogyasztott. Az élen Moldávia áll 18,2 literrel. A többi volt szovjet köztársaság és a környező országok sem járnak messze ettől. Becslések szerint két és fél milliónál többen halnak meg évente alkohollal kapcsolatos betegségek miatt, ami több mint az AIDS-ben elhalálozottak száma. A WHO új globális kampánya alkoholfogyasztás káros hatásainak csökkentésére kíván stratégiát kialakítani. ( link )
A teljes WHO jelentés: link
Magyarországi adatok: link
(Ref. H. Ward Judit)