A [az információs szakemberek képzését szolgáló] mozgalom születése 1992-re esett (University of Michigan), ahol a tanszéket alaposan megreformálták 1996-ban, majd a tíz legnagyobb képzőintézmény 2002-től Information Schoolnak vagy iSchoolnak kezdte nevezni magát.
Az iSchooltól már csak egy lépés volt az adminisztrációt végző iCausus, majd az iConference létrejötte. 2015-ben 65 könyvtárosképző intézmény lett a rendszer része; a legtöbb (27) az Egyesült Államokban, 21 Európában, 3 Ausztráliában, 1 Ugandában, a többi Kanadában és Ázsiában működik, és komplex egészként kezelik a könyvtári, média-, újságírói, kommunikációs információkat és a hozzájuk tartozó technológiákat, amit a mindennapi, illetve a könyvtári gyakorlatban alkalmazni kell.
A témáról írt disszertáció (Wedgeworth, 2013) vizsgálatai alátámasztják, hogy e képzőintézmények feltételei sokkal jobbak, mint a többié, ezért oktatásuk is színvonalasabb. (Sok hallgatójukból lett felső vezető.) Más képzőintézménnyel összehasonlítva érdekes, hogy a hallgatók létszámát, az oktatók felkészültségét tekintve sok a hasonlóság vagy azonosság, de az iSchoolokban nagyobb hangsúlyt kap az információszervezés és a vezetés oktatása, rendszeres és másfajta a minőségbiztosításuk. Ez a különbség feszültséget is kelt; ennek hangot is adtak az oktatók, akik szerint változtatni kell az ALA túl részletes, nehézkes és költséges minőségbiztosítási gyakorlatán. A szemléletbeli különbségek már 2009 óta feszültségeket keltenek, noha hosszú távon a párbeszéd gyümölcsöző és reményteljes lenne. (Az iSchoolok: az információ, a technológia és az egyén; ref.: Pajor E.)

Kihez / hova érdemes könyvtári szakmai-ügyviteli ügyekben fordulni? - kérdeztük olvasóinkat a múlt héten - ahogyan 2012-ben is. A mostani nem reprezentatív válaszok:
13 (32%) - Teljesen mindegy, lényegében magunknak kell utána járni
16 (39%) - Közvetlenül más kollégák, telefonon, emailen
5 (12%) - A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (valamelyik fóruma)
6 (15%) - A Könyvtári Intézet segít ilyen ügyekben
1 (2%) - Utánanézek a (szak)könyvtárban
0 (0%) - Az Információs és Könyvtári Szövetség (valamelyik fóruma).
Ugyanezt a kérdést 2012-ben is feltettük. Az adatok nagyjából azonosak, bár a MKE iránti bizalom 3%-ot csökkent, a kollégák iránti bizalom pedig nőtt 2%-kal. (MG)

A müncheni közkönyvtár kórházakban is üzemeltet részlegeket, illetve a rászorulókat lakásukon látják el. Prospektusukból idézünk:
Üdvözöljük a szociális könyvtári szolgáltatások világában!
A Müncheni Városi Könyvtár élő, lélegző nagyvárosi könyvtár, amely az információk és a különféle médiák széles választékát kínálja München teljes lakosságának. Olyan emberek számára is elérhető, akik betegség, életkor vagy más akadály miatt nem tudnak személyesen felkeresni egy fiókkönyvtárat.
A mobil házikönyvtár-szolgálat egyenesen a lakásában keresi fel Önt, személyes tanácsadást nyújt, elhozza a kívánt könyveket és egyéb információ-hordozókat, és vissza is viszi azokat a kölcsönzési határidő lejártával. Szakképzett munkatársunkkal való személyes beszélgetés során új támpontokat kaphat arról, hogy legközelebb mit lenne érdemes kikölcsönöznie, ezzel segítünk olvasóinknak, hogy aktívabban részt tudjanak venni a mindennapi életben.
Összesen hét kórházban található speciális könyvtári kínálat a betegek illetve a kórház dolgozói számára. A könyvtárral rendelkező városi klinikák állománya bárki számára elérhető. (ford.: Tábori Zita) (folyt. köv.)
A prospektus és a vonatkozó weboldal képei: link

Múlt heti cikkünk link folytatásában a gyerekkönyvtár ígér. A falra kitett plakát alkalmas arra, hogy
- a betérő komolyabban vegye a szolgáltatott minőséget
- nem-megfelelés esetén a használó tájékoztatást is kérhet.
Az alábbi szöveg tehát csak öntudatos gyerekkönyvtárosoknak! :-)
"Könyvtári szolgáltatások gyermekeknek és fiataloknak
Ígérjük, hogy...
- figyelembe vesszük - a könyvtárral kapcsolatos véleményedet
- elmagyarázzuk -, hogyan működik a könyvtár és hogyan használd
- segítünk -, hogy megtaláld a könyveket és az információt amelyre szükséged van
- beszerezzük -, a legjobb, kedvedre való könyveket
- bátorítunk -, hogy annyi jó könyvet olvass el, amennyit csak lehetséges
Mindent megteszünk, hogy a könyvtárat
- biztonságossá
- kellemessé
- barátságossá
tegyük neked és családod számára." (ford.: WKÁ)

A Justh Zsigmond Városi Könyvtár 2007 óta küld Twitter-üzeneteket, heti kb. 20 db-ot. A 160 karakteres üzenetek a leggyakrabban archív sajtókivágatokat tartalmaznak korabeli megyei és városi napilapokból, hetilapokból. Az archív hírek, fotók megjelentetésében igyekeznek az adott időszak aktualitásaihoz kötődni.
Buzai Csaba könyvtárigazgató kifejtette: Energiaráfordításunk minimális, hiszen alapvetően másodlagos megosztásra használjuk, vagy Facebook-posztok bemásolásával, vagy - és főleg - tumblr és Instagram becsatornázásával készítjük őket. Azaz: ugyanazon tartalmat egyszerre 4 helyen osztunk meg. A múltidézős tumblr-t többen is Twitteren keresztül olvassák, vagyis onnan is kap favot (elismerő kattintást), az Instagram meg oda is megy, hátha valaki ott látja meg. Külön, önálló Justh-os Twitter bejegyzést ritkán írunk.
A megtérülést tekintve: egy-egy lájk, retweet (továbbítás) s mindez 428 követő számára. Tapasztalatom szerint tehát ilyen formában mindenképpen érdemes használni ezeket az eszközöket. (Buzai Csaba közlése nyomán)

Jó, ha olyan országban lakunk, ahol a döntések tényadatokon alapulhatnak. Az elmúlt hónapokban sok hír járta az angol könyvtárbezárásokról. A Chartered Institute of Public Finance and Accountancy 15 oldalas statisztikai összefoglalót adott közre a nagy-britanniai könyvtárhasználati adatokról, annak időbeni változásairól: Trendek a könyvtárhasználatban 2010/11 és 2014/15 között:
- a könyvtárlátogatás 264,272-ről 224,636-ra csökkent
- a kölcsönző személyek száma 9,856-ról 7,543-ra.
ld. az alant linkelt dokumentum 4. oldalát. (ref.: MG)

Az ötvenéves és annál idősebb emberek 13,5 százaléka vak vagy látássérült, ami mintegy 250 ezer embert jelent országszerte, pedig a vakságot az esetek csaknem felében meg lehetne előzni - közölte a felmérést végző Semmelweis Egyetem (SE) pénteken.
A tavaly áprilisban indult három hónapos vizsgálat megállapította: az 50 éves és annál idősebb emberek csaknem egy százaléka szenved vakságban, fél százalékuknak volt súlyos, mintegy öt százalékuknak közepes, hozzávetőlegesen hét százalékuknak pedig enyhe látássérülése. Az esetek többségében az időskori makula-degeneráció és egyéb látóhártya-betegségek, a szürkehályog, a zöldhályog és a cukorbetegség áll a háttérben.
Felhívták a figyelmet arra: a vakságot az esetek 45,5 százalékában megfelelő szűrésekkel és vizsgálatokkal meg lehetne előzni. Ehhez országos szemészeti szűrővizsgálatok bevezetése és folyamatos működtetése lenne szükséges.
A 3500 résztvevőnek csaknem ötöde volt cukorbeteg. Nekik évenkénti szemészeti szűrésre lenne szükségük, ezzel szemben több mint a negyedük számolt be arról, hogy vagy egyáltalán nem jár ilyen vizsgálatra vagy csak a javasoltnál ritkábban. Vidéken és a kórházaktól távol eső településeken a legrosszabb a helyzet.

A kérdés már több könyvtári találkozón elhangzott, már több kérdőíven nyomtatásba került: Kérdezzük meg, mit is szeretnének a könyvtártól a felhasználók?
Aaron Schmidt könyvtári konzulens véleménye szerint nem megfelelő ez a kérdés. Sokkal inkább nekünk, könyvtárosoknak kellene tisztában lennünk a válaszokkal. Nem várható el, hogy egy laikus (még ha imádja is a könyvtárat, és szívén viseli annak minden problémáját) megfelelő választ adjon.
Olyan programokat kell szervezniük, melyek igazán érdeklik az olvasóközönséget. Viszont újra kell gondolni, hogy ténylegesen fontos-e ezt a kérdést többször is elismételni? Inkább másképp kell hozzáállni a programtervezéshez, másképp kell eldönteni, hogy milyen könyveket is szerezzen be az adott könyvtár.
A gyakran feltett kérdés, és az arra érkezett általános válaszok nem segítik elő a könyvtár fejlődését, hamis biztonságérzetet adnak. (ref.: NM)
Ahelyett, hogy a könyvtárról kérdeznéd az embereket, kérdezd őket mindennapjaikról. Ha azt kérdezed, mit gondolnak a könyvtárról, hajlamosak csak a könyvekre asszociálni. Ami persze nem segít az innovációban. Inkább kérdezd - nem csak a könyvtárba járót:
- mit tettél a hétvégén?
- milyen hobbidra szeretnél több időt?
- hová utaznál legszívesebben?
- mesélj arról, mit tettél, amikor belefelejtkeztél dolgaidba? (ref.: MG)

- Ha nem szakemberként, hanem magánemberként választ könyvet (például ajándékba, vagy az esti meseolvasáshoz), akkor mi alapján dönti el, hogy melyik könyvet veszi le a polcról?
Boldizsár Ildikó: Az első szempont a könyv külleme. Azokat a könyveket emelem le először a könyvesboltban a polcról, amelyek már a küllemükkel is megszólítanak. Nekem fontos a cím, a borító, a betűtípus, a címsor, a színek és formák, a tördelés, és persze nem utolsósorban az illusztráció. Aztán adok magamnak egy kis időt, végiglapozom, beleolvasok, és utána döntök. Természetesen a választásomat az is meghatározza, hogy hány éves gyereknek és milyen céllal keresek éppen könyvet.

A selejtezés sok tabuval terhelt, nehezen végzett munka általában, világos alapelveket kevés helyen állítanak fel. Selejtezésnél a könyvtáros tevékenysége ellentmondásos lehet:
1. A könyvtár szempontjából felesleges a könyv
2. Saját szempontjából nem.
Melyik kerekedik felül? Nem mindig egyértelmű... Pláne, ha nincsenek elfogadott gyakorlat.
- Az e posztban link leírt helyzet egyértelmű, de én is selejteztem számomra kedves könyvet, s töprengtem ennek helyességén... Könyvtárakban vannak rögzített állománygazdálkodási irányelvek, ám kérdés lehet annak szakmaisága, betarthatósága, frissessége, illetve hogy az a gyakorlatban mennyire működik. - Ön szerint? (összeáll.: MG)

A projekt három részből áll: előmunkálatok, a videó elkészítése, utómunkálatok. A szerző minden részletre kitérően, sok gyakorlati tanáccsal kísérve írja le az egyes munkafázisokat. Az előkészítési szakaszba feltétlenül be kell vonni a könyvtárosokat, a tartalomra, a filmbe kerülő helyiségekre kell nagyon figyelni, érdemes minden megbeszélés eredményét írásban rögzíteni. Döntési pont lehet, hogy a felvételek mikor készüljenek: a könyvtár nyitva vagy zárva tartása alatt; mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai. Ennek megfelelően a felvételeket úgy kell készíteni, hogy azok a folyamatos haladás érzetét keltsék (például a szerző a zárva tartást választotta, a zárt ablakokra, azonos világításra, háttérzaj kizárására kellett figyelnie). A felvételek készítéséhez nincs szükség bonyolult berendezésekre; a narrátor szövegének felvételekor viszont fontos a hangerő, a hangszín, a helyes artikuláció; ellenőrizni kell, hogy nem került-e nem kívánt zaj a felvételre. Az utómunkálatok része a szerkesztő szoftver, a kísérőzene és a szerkesztés. Bonyolult szoftverre sincs szükség, a Windows Movie Makere vagy a Macintosh iMovie-ja elegendő. A zenei aláfestés professzionálisabbá, vonzóbbá teszi a filmet. El kell dönteni, milyen zenei stílus váltja ki a kívánt hatást (lírai zenét nem szabad választani, mert az elvonja a figyelmet és rontja a narrációt). Fontos, hogy a zene jogtiszta legyen, ne terhelje szerzői jogdíj; érdemes eredeti zenét használni, akár a könyvtárosok vagy a hallgatók szerzeményét. Közkönyvtárban is érdemes a munkatársakat és az olvasókat megkérdezni, van-e nekik alkalmas kompozíciójuk.
Első szerkesztés után a szerző videója 106 másodpercesre sikerült. ... (Hogyan készítsünk könyvtári reklámfilmet avagy 90 másodperc alatt a könyvtár körül;ref.: Viszocsekné P.É.)

Milyen a mobilszolgáltatások jelenlegi helyzete az egyetemi könyvtárak körében az USA 100 legjobb egyetemén, és melyek a könyvtárosok legjobb gyakorlatai mobilszolgáltatások alkalmazása terén? Mélyreható honlaplátogatásokkal és kérdőívekkel mérték fel a szerzők a 100 legjobb egyetem könyvtárának a mobilszolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatait. Az eredmények azt mutatták, hogy a könyvtárak legalább egy mobilszolgáltatást, de a többség többféle szolgáltatást kínáltak. A leggyakoribb szolgáltatások: mobiloldalak, szöveges üzenetküldő szolgáltatás (SMS), e-könyvek, adatbázisokhoz és a katalógushoz való mobil hozzáférés. Ezen kívül csevegő és üzenetküldő szolgáltatások, valamint a közösségi média-alkalmazások is nagyon népszerűek. A kérdőívre adott válaszok is jelezték, hogy a honlapok kialakításában az interaktivitás a jellemző, melynek révén a felhasználók a könyvtár teljes kínálatát bármilyen mobil eszközzel el tudják érni. A válaszadók azt javasolják, hogy a könyvtárak rögtön kezdjenek bele a mobilszolgáltatásokba, amint várható e szolgáltatások iránti igény növekedése. (Könyvtár a tenyérben: mobil szolgáltatások a 100 legjobb egyetem könyvtárában; autoref.)

Élethű volt a Watsonra épülő digitális asszisztens. A tesztelési célból alkalmazott rendszer e-maileket válaszolt meg és időpontokra figyelmeztette a hallgatókat.
Ashok Goel professzor alaposan meglepte a Georgia Institute of Technology diákjait, amikor munkába állított egy olyan digitális asszisztenst, amely az IBM által kifejlesztett Watson szuperszámítógépre épült. A rendszer többek között kérdéseket válaszolt meg e-mailben és teljesen emberi megnyilvánulásai voltak, például olyan szót használt, mint a "Yep!" vagy az egész csapat nevében írt. A megoldás annyira élethű volt, hogy még Barric Reed, aki két éven át az IBM-nél a Watson hardverén dolgozott, sem sejtett semmit.

Úgy tűnik, hogy a döntés-előkészítéshez információt szolgáltató könyvtárnak a tervezési és értékesítésnél, értékhozzáadásnál érdemes leginkább tüsténtkednie. (MG)
- Képzeljünk el egy értékláncot, ami elindul a fejlesztéstől, innovációtól, kutatástól, aztán megy tovább a gyártás különböző folyamatain át az értékesítésig, marketingig, szervizelésig. Harminc évvel ezelőtt az, hogy mennyi érték keletkezik az egyes részeken, az egy viszonylag egyenletes vonal volt, ma ez egy U alakú görbe. A magas fizetések, magas profit a folyamat elején van, a fejlesztésnél, a tervezésnél. Aztán a gyártásnál elérjük a görbe alját, majd az értéklánc végén, a marketingnél és a hozzáadott szolgáltatásoknál megint magas lesz a hozzáadott érték.
A legtöbb magyar cég, amely képes volt bekapcsolódni a nemzetközi értékláncokba, jelenleg az alacsony hozzáadott értékű részen van. Ahogy növekednek a bérek, az ország úgy tud versenyképes maradni, ha elkezd eltolódni ennek az U alakú görbének a magasabb hozzáadott értékű részeire.
Tehát az a jó, ha kevésbé csak alkatrészeket gyártunk, és egyre inkább át tudunk venni magasabb jövedelmet generáló tevékenységeket. Ekkor tudnak majd a cégek magasabb béreket kifizetni.
Egy másik kitörési mód az innováció, vagyis a saját új termékek és szolgáltatások kifejlesztése és világpiaci bevezetése. Ez sajnos nagyon nehéz, költséges és ritka is. De pozitív példa is akad: az IND, a Prezi vagy a Richter is saját innovációival, nemzetközi versenyben tudott nagy sikereket elérni.

Bár korábban azt közölték, hogy a Várból az OSZK a Nemzeti Múzeum mögé költözne, most ez bizonytalanná vált, az Emmi pedig azt írta, még nem született döntés a könyvtár későbbi helyéről.
Tavaly novemberben jelentette be Lázár János, hogy a Várból az átépítések miatt kiköltöztetésre ítélt Országos Széchényi Könyvtárat a Palotanegyedbe, a Nemzeti Múzeum mögött a Magyar Rádió egykori épületeibe fogják költöztetni, a Népszabadság viszont most arról ír, hogy a színművészeti egyetem is szemet vetett az épületre. Még tavaly novemberben Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár azt közölte, januárban ötletpályázatot írnak ki az OSZK új épületeire, de ez azóta sem történt meg.

Ezentúl önnek se kell félnie, hogy véletlenül orosz propagandába botlik a neten, és teletöltik a fejét mindenféle dezinformációval. A Kétfarkú Kutya Párt kiadott egy Putin Alert nevű böngészőkiterjesztést link , amely mindig működésbe lép, ha köztudottan orosz propagandát terjesztő oldalra keveredik, és ezzel a kedves animációval figyelmezteti a veszélyre:
A példához a hidfo.ru oldalt választottuk, ha már a domainnév végződése is orosz, de jelenleg 82 oldalas feketelista alapján dolgozik a kiterjesztés, amely Chrome-ra és Firefoxra is elérhető.

Tulajdonképpen ugyanannak a folytonos átnevezéséről van szó: láthatóan minden kormányzat kezdeni akart valamit a digitális archiválás kérdésével, a kultúra digitális hozzáférhetőségével, amely nem mellékesen uniós törekvés is. De egységes koncepció sosem született, olyan programot pedig pláne botorság várni minálunk, amely több kormányon (kurzuson) átívelt volna. Egyetlen törekvés látszik világosan: mindegyik kurzus be akarta írni magát a digitális archiválás nagykönyvébe, és szerette volna besöpörni az ilyesmire kapható támogatásokat. A MaNDA-ról 2011-ben még a szellemes Mandalat címmel egy szakmai vitairat is született, amely nagyívű és inspiratív gondolatokat tartalmazott: "Ha a felhasználók tömegesen töltik le saját gépeikre a teljes nemzeti kulturális örökséget, akkor nemcsak hozzáférhetővé tételéről, hanem megsokszorozása révén egyúttal megőrzéséről is gondoskodtunk." A teljes kulturális örökség letöltése nyilván távlati cél, a feltöltögetés azonban elindult, ne feledjük, hogy a MaNDA ötszáz fő, úgynevezett "kulturális közfoglalkoztatottakkal" is végeztethette ezt a munkát, magyarán magasabban képzett, de rendkívüli módon alulfizetett, intelligens munkaerővel.
E pillanatban nem világos, mi van még meg a programokból, mintha csak egy menekülő intézményt látnánk, amely a költségvetési fűnyíró elől keres védelmet valahol. Hogy hol, az sem látszik egyértelműen, Lázár és az EMMI miniszter Balog Zoltán személyes háborúja még nem dőlt el. Az MMA és az OSZK azonban nem volna megnyugtató megoldás egy eredetileg elképzelt MaNDA, tehát egy olyan intézmény számára, amely a teljes magyar kultúra digitalizációját és hozzáférhetőségét tűzi ki célul...

Minden reklámra költött 1 forint 6 forinttal járul hozzá a gazdaság teljesítményéhez. A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és a PwC Magyarország a Média Hungary-n ismertette "A magyar reklámipar gazdasági hatásának elemzését". Az elemzés legfontosabb számait Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke, Hivatal Péter, az MRSZ Ügyvezetőségének tagja és Sere Péter, a PwC Magyarország igazgatója mutatta be.
Az MRSZ és PwC először 2013-ban készítette el a tanulmányt, amely akkor kimutatta, hogy minden reklámra elköltött 10 forint 47 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét. Tekintve az elmúlt évek markáns iparági- és szabályozási változásait a Magyar Reklámszövetség időszerűnek érezte, hogy megismételje a hatástanulmányt.

Sokat tudnak a felhasználóikról a közösségi portálok, különösen a legnagyobb, a Facebook. Ez hatalmas kockázatot jelenthet, mert ha egyszer valaki ártó szándékkal akarná felhasználni a személyes információkat, komoly károkat tudna okozni bárkinek. Betonbiztos védelem nincs, csak ha az ember teljesen eltünteti magát a portálról, de van néhány dolog, amiknek a nyilvános megosztását jobb megfontolni:
- érdeklődési kör
- születésnap
- lakcím
- volt munkahelyek és iskolák
- régi, kínos epizódok.
Részletek: ld. alant, a forráslinken.

Május 20-án 17 óra 30 perckor Petőfi Sándorról tart elődást Lipthay Endre történész a Borsod megyei Csrépfaluban, Marika presszójában. Ez lesz a Cserépfalvi Könyvmegálló Direkt Kultúra Szekció harmadik csapása. Petőfi, aki több volt mint forradalmi és szerelmes versek költője. Petőfi az újságíró, a több nyelven beszélő és fordító író, s akinek rajzait kevesen ismerik, s aki nemcsak egy fiatalon elhunyt lánglelkű költő volt, hanem valóban korának egyik legtájékozottabb és legtehetségesebb irodalmára is egyben. Előadó: Lipthay Endre történész, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának kutatója. Az előadás közben és utána helyi borászok borait kóstolják a résztvevők.

(A fotót ld. az alábbi linken.)

A magyar fiatalok ötöde legalább egy alkalommal szándékosan használt illegális online forrásokat a digitális tartalmakhoz való hozzáférés során az elmúlt évben, 38 százalékuk viszont nem élt ilyenekkel, bár negyedük egyáltalán nem tud különbséget tenni törvényes és törvénytelen felület között, derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből.
A magyar fiatalok 21 százaléka legalább egyszer illegális forráson keresztül jutott hozzá valamilyen digitális tartalomhoz tavaly, ami egyébként 4 százalékkal alacsonyabb az Európai Unió átlagánál. A 14 és 24 éves fiatalok internet-használati szokásait is vizsgáló elemzés kiemeli Magyarország kapcsán, hogy digitális tartalmakhoz való hozzáférés során az illegális források használata elterjedt szokássá vált a fiatalok körében. Nem igazán figyelnek arra, hogy az adott oldal törvényesen működik-e, vagy sem, emellett nem érzik a legális források nyújtotta előnyöket, és nem gondolják azt, hogy az adott tartalomért megérné fizetni, ha az illegális felületről is elérhető.

A lágy cenzúra viszonylag lassú, de tartós változásokat okoz a médiarendszer egészének működésében.
A Mérték Médiaelemző Műhely idén is összeállította éves jelentését a lágy cenzúra jelenségéről. A médiarendszer szerkezetének, a médiapiac folyamatainak politikai-hatalmi célú manipulációja továbbra is a médiapolitika legfőbb mozgatója. A lágy cenzúra 2015-ben nem gyengült a magyar médiarendszerben, mindössze a szereplők cserélődtek le - olvasható a sajtóközleményben.
A "lágy cenzúra" vagy indirekt cenzúra fogalma alá azokat a médiapolitikai beavatkozásokat soroljuk, amelyek a médiapiac szerkezetének alakításával, a médiapiaci erőforrások elosztásának manipulálásával egyes álláspontok esélyét a közönség elérésére jelentősen növelik, másokét jelentősen csökkentik. A lágy cenzúra viszonylag lassú, de tartós változásokat okoz a médiarendszer egészének működésében.
Az elemzés letölthető a szervezet honlapjáról link , a jelentéshez infografikák link is készültek.

A fotós blogok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, nem véletlenül. Mindannyian vágyunk a gyönyörű látványra, és ha már egy tehetséges fotósra bukkanunk, nem szívesen maradunk le legújabb képeiről. Következzen öt kedvencünk, akiket érdemes követni!