A BOSS Magazin decemberi számának 'Kolbász kilométerszámra: egy fesztivál amelynek ízei vannak' címmel a hétéves gyulai kolbászfesztiválról esik szó. Nyilatkozik: Ambrus Zoltán, a békéscsabai megyei könyvtár igazgatója, a fesztivál ötletgazdája...

"Amikor nekiállunk valamit keresni a weben, akkor lényegében egy kérdést teszünk fel, például azt, hogy hány óráig van nyitva az okmányiroda, vagy hogy milyen egyetemeken létezik meteorológia szak" - folytatja Tom Mitchell. A mesterséges intelligenciával felvértezett, az adott tényeket megtaláló kereső képes lesz komplexebb keresésekre, kérdéseink megválaszolására, utasításaink követésére. Mondjuk, azt szeretnénk eldönteni, hova felvételizzünk. Fő szakunk a környezetvédelem lenne, viszont nem szeretnénk egy zajos, zsúfolt egyetemre járni, és az is érdekel, hány diákja van az intézménynek. A környezetvédelmi szakokat indító főiskolákat könnyen megtaláljuk hagyományos keresővel is, de mélyre kell ássunk ahhoz, hogy a tanulók létszámát is megtudjuk. A jövő intelligens keresőjének a következő utasítást adhatjuk: mutasd meg azokat az egyetemeket, ahol környezetvédelmet tanulhatok, rangsorold őket a diákok száma alapján, a legkisebb létszámú főiskolával kezdve. Az olvasni képes, a tényeket kiszűrni tudó és az összefüggéseket meglátó kereső lesz alkalmas a feladat végrehajtására - és Mitchell szerint éppen ilyen keresőn dolgoznak.

Az iskolában is tanítják a szövegelemzést, azon belül a mondatok, szavak elemzését. A leíró nyelvtan sok diák életét keseríti meg, holott mindezek a gyakorlatban alkalmazva üzleti döntéshozókat, hírszerzőket egyaránt lázba hozhatnak. Az iskola - szépirodalmi szövegekre koncentrálva - az író, költő rejtett vagy kevésbé rejtett mondanivalóját kívánja feltárni. A cikk a szövegelemzés (-bányászat) üzleti alkalmazásait mutatja be.
-- A könyvtárban a szövegelemzés az olvasókkal folytatott párbeszédek marketing-célú elemzésére, az elektronikus referenszkérdések irányítására és automatizált válaszadásra, illetve a rejtettebb információ keresésre használható. (MG)

'Elég sok pénzébe kerül az államnak a magyar nemzeti kultúra internetesítésének valóban nagyszerűnek tűnő eszméje. Az egymás után indult, még szakmán belül is áttekinthetetlen projektekből azonban a legritkábban lesz az egyszerű polgár számára elérhető tartalom. Van már Neumann Ház, Digitális Irodalmi Akadémia, NAVA, egyéb izgalmas betűszavak, de ha bármely magyar irodalmi mű szövegére keres az egyszeri júzer, biztosan nem találkozik ezekkel a sokmilliós képződményekkel. Sokkal inkább a Magyar Elektronikus Könyvtár nevű teljesen civil kezdeményezéssel, amelynek három könyvtáros elindítóját, a gyűjteményt 1994 óta gondozó Drótos Lászlót, Moldován Istvánt és Kokas Károlyt már régen szentté kellett volna avatni, de legalábbis betemetni állami pénzzel.' - F: dec. 18.

Az OCLC szemléletes elemzést tett közzé a könyvtárak gazdasági jelentőségéről. Ebből csipegetünk. Világszerte - becslés szerint - összesen 31 milliárd dollárt fordítanak évente könyvtári tevékenységre (ez megközelítően a magyar bruttó nemzeti össztermék háromnegyede). Ebből 14 milliárdot (45%) az USÁ-ban: ez ott több, mint amennyi a videofilmek árusításából származó bevétel. Az amerikai közkönyvtárakra fordított minden dollár többszörös hasznot hoz (pl. az arizonai Phoenix Public Library tízszeresen kamatoztatja a ráfordított összeget). Összesen az amerikai könyvtárak csaknem 2 milliárd dokumentumot bocsátanak a felhasználók rendelkezésére: ebből csaknem 1,9 milliárd a kölcsönzés, míg a könyvtárközi kölcsönzés keretében 55 millió egységet. A híres Amazon internetes könyvkereskedő cégnek 30 millió ügyfele van, az amerikai közkönyvtáraknak ötször ennyi: 148 millió (a lakosság kb. 55%-a). A világban összesen mintegy 1,1 milliárd könyvtári olvasót regisztrálnak egy év alatt (ez a 6,2 milliárdos lakosságnak hatoda, - akárcsak nálunk, tehetjük hozzá). Amerikában az olvasók 1,12 milliárd látogatást tesznek könyvtáraikban: ez ötször annyi, mint az összes labdajáték közönsége (ha a könyvtárban is átlag 39 dolláros belépődíj lenne egy látogatáskor, akkor a könyvtárak 40 milliárdos bevételhez juthatnának).
Egy millió könyvtár működik a világban, összes állományuk eléri a 16 milliárdot: egy emberre átlag 2,5 kötet jut (e hatalmas állomány pénzben becsült értéke 720 milliárd dollár). A 16-ból a legtöbb, 4,5 milliárd a közkönyvtárakban halmozódott fel, második helyen az iskolai könyvtár áll (3,7 milliárd), míg harmadik a felsőoktatási könyvtártípus (3,5 milliárd). Összesen csaknem 700 ezer könyvtáros tevékenykedik világszerte. Közülük 203 ezer amerikai (hasonló nagyságrendű értelmiségi foglalkozások: 214 ezer építész, 212 ezer gyógyszerész, 180 ezer zenész, 170 ezer fogorvos, 136 ezer pilóta). (SP)

A volt pénzügyminiszter, Bokros Lajos az ÉS karácsonyi számában megjelent terjedelmes tanulmányában egyéb javaslatok mellett a közalkalmazotti bértáblákat is eltörölné, hiszen azok gátolják a minőség javulását, illetve a minőségi munkavégzés elismerését. Megemlíti: ma többen dolgoznak az állami szférában, mint a magánszférában, és átlagosan többet is keresnek - holott a magasabb bér a versenyszférában szokás, ott a kisebb munkavállalói biztonságot, a kevesebb juttatást ismerik el ezzel.

Harry Potter mellett politikusok, művészek életrajza és a kontinensre került nehéz sorsú ázsiai lányok igaz története hozza lázba az olvasókat Európában. Amerikában pedig az elnök támadása a siker titka. - F: dec. 20.,

Elsőként a könyvtárak találkoztak azzal a tömeges igénnyel, hogy a nyugdíjasok számára internet-hozzáférés biztosításán túl speciális oktatásra is szükség van, majd a Budapesti Művelődési Központ "Kattints rá, Nagyi!" oktatására jelentkeztek oly tömegesen, hogy várólistát kellett számukra nyitni. Az ok: az idősebb internetezni vágyók lassabb, kiegyensúlyozottabb oktatást kívánnak maguknak, számukra fontos a gépkezelés biztonsága, az a tudat, hogy egy téves gomb lenyomásával nem teszik tönkre a számítógépet. Másképp, más kifejezésekkel, más módszertannal és még több türelemmel kell segíteni őket, s erre leginkább a kortársak képesek - vagy éppen saját családtagjaik. Csepeli György szociológus mutatott rá egy tanulmányában, hogy korábban a fiatalok egyértelműen kiszolgáltatottjai voltak a náluk idősebbeknek. Az idősebbeknél volt a tudás monopóliuma, ami hatalmuk és tekintélyük záloga volt. Az információs korszakban a technológiai fejlődés felgyorsulása azt hozza magával, hogy a technológiai újdonságokra jóval fogékonyabb fiatalok felfedezőkedvük mérhetetlen nagysága okán lépéselőnybe kerülnek a náluk idősebbekhez képest. Az információs korszak adta lehetőségek kihasználását lehetővé tevő tudás birtokosai a fiatalok, akik a náluk idősebbek tanítói lesznek. A szocializációs irány (ha nem is teljesen) megfordulhat.

Az ePolska rövid összegzése után az előadó olyan lengyel projekteket mutatott be, amelyek képesek feltárni az ország legfontosabb információs törekvéseit és trendjeit. Ezek egyike: 'Polska Biblioteka Internetowa: a lengyel digitális könyvtár leginkább csak nevében hasonlít például a Magyar Elektronikus Könyvtárhoz. Az 500 ezer zloty költségvetésű intézet inkább az iskolai képzéshez csatlakozik, eleddig 260 könyvet tett hozzáférhetővé elektronikus formában, amelyek javarésze iskolai olvasmány (mint pl. Shakespeare Rómeó és Júliája). A "könyvtár" 15 ezer letöltést produkál havonta.'

Az Infinit-hírlevél a fentebb közölt hírrészletet is tartalmazó tanulmány további részében összefoglalja a lengyel, román, szlovák és szlovén előadások tapasztalatait: 'A konferencián elhangzottakat összegezve elmondható, hogy a bemutatott országok helyzete és az előadók hozzáállása nem tér el attól, amit Magyarországon is tapasztalni. Mindegyik ország küszködik az alacsony internetpenetráció problémájával, ami attól függetlenül is igaz, hogy ezen országok fejlettsége meglehetősen eltérő - még a legfejlettebb Szlovénia is komoly, a digitális szakadék miatti kihívással néz szembe, legalábbis az előadó megítélése szerint. Az is jellemző volt, hogy az előadók -- leszámítva talán a szlovén kollégát -- inkább kritikusan látták saját országuk helyzetét. Bár reménykednek az uniós felzárkózásban, tisztában vannak azzal, hogy az elmaradottság hatalmas. Mindez pedig beágyazódik egyfajta panaszkultúrába, miközben ezzel szöges ellentétben - de persze érthető okokból - megjelenik a versengés is: a románok bizonyítani szeretnék, hogy alkalmasak a csatlakozásra, a szlovákok, hogy nem igazán vannak elmaradva a csehektől, stb. A harmadik fontos közös momentum pedig, hogy mindenhol keresik a megfelelő politikai megoldást az önállósuló informatikai terület kezelésére. Ennek részeként Szlovéniában Információs Társadalmi Minisztériumot hoztak létre, amely már nevében is jelzi, hogy számukra nem az informatikai, nem a technológiai kérdések állnak a munka homlokterében. Ugyanakkor kiderült, hogy az információs kihívás horizontális természetéből (tudniillik, hogy keresztbe metszi a hagyományos minisztériumi struktúrát) fakadó politikai konfliktusok (ki a terület "igazi" gazdája, ki rendelkezik a költségvetési források felett) mindenhol napirenden vannak.'

Nem kellenek bonyolult műszerek és drága anyagok egy probléma megoldásához. A fizikai tárgyak egyedi azonosítása terén elegendő volt a világszabadalomhoz egy fényvisszaverő fólia és egy webkamera. - A találmány magyar találmány, világszabadalom.

A vállalatok számára az információ biztonsága mind fontosabb kérdéssé válik. Ez alatt általában a külső védelmet szokták érteni, pedig egyes felmérések szerint a gondatlan vagy rossz szándékú alkalmazottak esetenként jóval nagyobb károkat okoznak, mint azok, akik kívülről akarják a rendszereket feltörni. Ugyanakkor az alkalmazottakra sem lehet rázárni az ajtót, ha nem szeretnénk teljesen lerombolni a munkahelyi morált.
-- A hazai könyvtárakban továbbra sem jellemző az adatkezelési politika megléte, és e kérdés nem szerepel a könyvtári stratégiában sem. Ugyanakkor a könyvtárak -- integrált rendszerük okán -- tekintélyes mennyiségű bizalmas adatot tárolnak, s ezek kezelésével súlyos visszaélés is fordult már elő. A helyzet rendezetlensége továbbra is időzített bombát jelent a szakma számára. (MG)

Az OM új kiadványa ugyan a vegyes vállalatok példájából indul ki, de --már csak a kiadó okán is -- érdemes a közszférára vonatkozó következtetéseket is levonni. A vegyes vállalatoknál szembeötlőbb a jelenség, mint a homogén kultúrájú szervezeteknél, ti. hogy a 'szocialista' magatartásformák, munkavégzési szokások jó évtizeddel a rendszerváltás után is érzékelhetőek. A versenyképesség [könyvtárban: olvasók kimondott és ki nem mondott igényeinek való megfelelés] szempontjából szükséges új (vagy felelevenített régi) tudások elsajátítása attól függ, hogy tudunk-e szakítani a rárakódott beidegződésektől, törölni memóriánkból az elavult magatartásformákat. A könyvtárakban talán még nagyobb gond -- teszi hozzá e sorok írója --, hogy sok vezető a számára is gyökértelen új tudásokat hatalmi szóval, felvilágosult abszolutista módszerekkel kívánja elsajátíttatni. Ennek szomorú következménye a munkatársak felszín alatti ellenállása, és szemükben új tudások gyors devalválódása. E gyakorlat tehát tovább késlelteti a paradigmaváltást. A jelenség megtapasztalása érdekében (is) érdemes a kirakatba állított könyvtárak munkatársaival kötetlen formában beszélgetni. (MG)

Vajon mennyi új információt hozunk létre évente? A Berkeleyben található Kaliforniai Egyetem Információmenedzsment és Információs Rendszerek Fakultása 1999 után ismét felmérte (How much information 2003), vajon a különféle adattároló eszközökön mennyi új információt tárolunk el, illetve mekkora információmennyiséggel találkozunk adatfolyamok formájában egy évben. Amennyiben a vizsgált két évben összehasonlításra alkalmas, megbízható adatok álltak rendelkezésre, a kutatók az információtömeg növekedésének néhány jellemző trendjét is igyekeztek körülírni.

A nyolcvanas évek közepén találkoztam egy francia fiatalemberrel, aki Budapesten, ösztöndíjasként a szocialista reklámot kutatta. Emlékszem, lenyűgözte őt, hogy egy országban, ahol minden az államé, milyen helyes neonok hirdetik az utcán az állami vállalatokat, és hogy az állami tévé adását rendre megszakítják az állami cégek hirdetései. Akkor pedig, amikor elmeséltük neki a legendásult Cipőt a cipőboltból! szlogent, kis híján sírva fakadt a gyönyörűségtől. Mindezt csak annak alátámasztásául mesélem, hogy engem bizony nem lep meg, ha valaki - annyi évtizednyi reklámtalanság és álreklám után - ma berzenkedik a hirdetésdömping miatt. Kétségtelenül sokkoló néha a levélládából kibuggyanó szórólaptömeg, és a kékre váltó pesti villamos meg az ufótámadás filmbeli pillanatában felbukkanó pelenkareklám is meghökkentő lehet. De egy dolgot szögezzünk le: nincs új a nap alatt. Abban az időben, amikor még volt mit és miért hirdetni Budapesten, a várost éppen úgy elborították a reklámok, mint ma. Ráadásul hogy ez mennyire meghitt tudott lenni, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Geomédia Kiadó most megjelent, Reklámélet Pest-Budán és Budapesten című kötete. - F: dec. 22.

A Képes Krónika a nemzet tulajdona, nem az Országos Széchényi Könyvtáré, megjelentetésével nem követünk el jogsértést - közölte munkatársunkkal a Nemzeti Kincseinkért Egyesület (NKE) elnöke, Dékány Lászlóné, akit kecskeméti lakásán, telefonon értünk el. Az elnök kizárólag személyesen lett volna hajlandó a napokban vitatottá vált kódexkiadás részleteiről is tájékoztatni. Annyit elárult, hogy minden szempontból az OSZK-tól a kiadás ügyében kapott válaszlevél szerint jártak el. A megjelentetés előtt a szerzői jogvédő Artisjussal is konzultáltak. Az egyesületi elnök tudomása szerint egyébként mind a kódexmásolatot előállító nyomdát, mind a képek aranyozóját megfenyegették a közelmúltban. Hétfői számunkban beszámoltunk az MTI híre nyomán arról, hogy az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, Monok István eljárást indított az egyesület ellen a Képes Krónika "kalózkiadása" miatt. A főigazgató lapunk érdeklődésére elmondta, szabálysértési feljelentésről van szó, bár a konkurens kiadvány miatt kártérítési pert is fontolgat. - F: dec. 18.

Sürgősen támogatásra lenne szüksége a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége által működtetett hangos könyvtárnak, mivel komolyabb anyagi juttatás nélkül az intézmény akár tönkre is mehet - írja a Mai Budapesti Nap.

Hamarosan magyarul is olvashatóak lesznek, Benyovszky Móric - 18. századi világutazó, és Madagaszkár kormányzója - hiteles emlékiratai. A 18. századi világutazó, kalandor és felfedező Benyovszky Móric, Madagaszkár kormányzója hiteles emlékiratainak egy része hamarosan hozzáférhető lesz magyarul is - hangzott el kedden az Országos Széchényi Könyvtárban megtartott sajtótájékoztatón. A könyvtár és a Magyar-Madagaszkári Baráti Társaság különleges könyvcsemege, a British Library tulajdonában lévő kéziratos Benyovszky-naplórészlet háromnyelvű - magyar, francia, angol - kiadására készül - közölte a keddi sajtótájékoztatón Monok István, az OSZK főigazgatója, Voigt Vilmos tanszékvezető, az ELTE BTK Folklór Tanszék professzora és G. Német György, a társaság elnöke. - F: dec. 18.

A magyar sajtóban egyedülálló szolgáltatást indított a Népszava 2003. decemberében. A Népszava Expressz előfizetői már a megjelenés hajnalán megkapják a legfrissebb szám hasonmáskiadását. A pdf-formátumban letölthető, vagy mailben is kérhető elektronikus újság megjelenéshűen tartalmazza a nyomtatott kiadás legfrissebb mutációjának teljes szerkesztőségi és hirdetési anyagát.

Pontosabban: Negotiation. Kiadó a Harvard Business School, és már a második szám jelenik meg. A patinás üzleti iskolában működő meghatározó menedzsment-kiadó politikája trendeket határoz, jelez, ezért érdemes figyelni a "mozgásokra". A magyar mutációval is rendelkező Harvard Business Review mellett menedzsment-kiadványai, hírlevelei: Harvard Management Update, Balanced Scorecard Report, Strategy and Innovation és a friss Negotiation. Az utóbbinak decemberi cikkei:
- Játékban maradni (mi a teendő, ha a tárgyaláson a másik fél veszi át a vezetést?)
- Nonverbális jelzések azonosítása a tárgyalás során
- Térjünk ki saját egocentrizmusunk szabotázsa elől (az önimázs-építés eluralkodása veszélyezteti valódi érdekeink követését)
- Az azonos alapok megteremtésének fontossága (a tényeket illető egyet nem értés gyakran hiúsítja meg a tárgyalást) (MG)
A Negotiation honlapja (amelyet érdemes, mint portált is megtekinteni): (ld. alább). Egy cikkrészlet a legfrissebb számból: link