A 5-15 évvel ezelőtti, személynévvel is jegyezhető hazai könyvtárpolitikában visszatérő szófordulat volt a "felzárkózás" (ez európai könyvtárakhoz), illetve a "proaktivitás". A kettő közötti ellentmondásról azonban kevés szó esett. Persze, érti az ember: érdemes elérni a nyugati könyvtárainak szintjét - bár ezt leginkább a saját használói tábor igényeihez "felzárkózva" érdemes tenni. Mi ugyanis a saját használóink (stratégiai) igényeiért vagyunk felelősek. A felzárkózás azóta sem volt sikeres: a legutóbbi - 10 évvel ezelőtti - hiteles felmérés mindössze 13%-nyi könyvtárhasználóról szól. (Hiteles számaink viszont nincsenek azóta.)
Stratégia? Environment scanning? Messze jövendővel komolyan öszvevetett jelenkor?! (vö.: Kölcsey F.) - A proaktivitással a majdan megjelenő igényekre készülünk fel, most(!) Pl.:
- mihelyt horvát telekommunikációs szolgáltatók megtudták a roamingdíjak eltörlésének tervét, gőzerővel fejleszteni kezdték a tengerpart wifi-erősítőit - számítva a majd 2 évvel később megugró iroda- és konferenciahajó-forgalomra
- environment scanning: az angliai marhavész kapcsán izgalomba jöttek a baromfiforgalmazók, ugyanis a bizonytalanná váló piacon az alternatív húsok keresletének megélénkülésére gyúrtak - nem alaptalanul.
Nos, e szemléletre még várnunk kell szakmánkban, de hogy lépünk-e, rajtunk múlik. Gondolkodásunkat segítheti, ha
- tudatosan törekszünk arra, hogy kimozduljunk komfortzónánkból, s "idegen", akár renitens gondolatokon töprengjünk, megkérdőjelezve a jelen állapotot, az eddig végzett tevékenységünket
- tanulmányozzuk más szakmák stratégiai fejlesztéseit, példáit - analógiákban gondolkodva
- nem vetjük el az elsőre szokatlannak tűnő ötleteket (brainstorming - ismerős?)
- legyen bátorságunk elsőként lépni, és kísérletezni - felvállalva az esetleges sikertelenséget is (ehhez nyilván egészséges és extrovertáltként is működő személyiség kell) - melyből az utóbbi már a könyvtárosképzők választása előtt jórészt kiszelektálódik :(
E lehetőségek és kihívások megismerése az első lépés lehet a tudatos változtatásban - ha 10 év múlva is szeretnénk szakmánkban dolgozni. (MG)

A University of the Third Age (U3A) link - Harmadik Életkor Egyeteme - egyedülálló és izgalmas mozgalom, amely tagszervezetein keresztül az idősebbek életét gazdagító, azt akár meg is változtató lehetőségeket kínál. A nyugdíjas, vagy kvázi nyugdíjas emberek összejönnek, együtt tanulnak, nem holmi minősítés érdekében, hanem saját örömükre, épülésükre. A felfedezések öröme vezérli őket. A tagok megosztják egymással élettapasztalataikat: az oktatók tanulnak, és a tanulók oktatnak; nincs különbség köztük. A U3A mozgalmat brit nemzeti szervezete, a Third Age Trust támogatja.
A Celjei Közkönyvtár a mozgalom egyik szlovén tagja, 2004 óta. A kapcsolat kezdeményezője a könyvtár egyik nyugalmazott munkatársa volt. Honlapjukon hirdetik:
"- Több szabadidővel rendelkezik nyugdíjasként?
- Meg szeretné valósítani, amit eddig időhiány miatt halogatott?
- Szeretné energiái egy részét szellemi és fizikai tevékenységekre fordítani, idejét kreatív és kulturális környezetben eltölteni?
Szeretettel meghívjuk Önt, hogy csatlakozzon a harmadik kor egyetemi programjaihoz (U2A), hiszen mindannyian tudjuk: a jó pap holtig tanul.
Az U3A széles körű oktatási programokat kínál: idegen nyelvek és kulturális tanulmányok, művészeti és történelmi tanfolyamok, különböző kreatív műhelyek és személyiségfejlesztési szemináriumok. Mindezek célja, hogy jobban megértsük magunkat és a világot. Az U3A a könyvtár épületében működik."
A celjei könyvtárban összegyűlő nyugdíjasok körében a legkedveltebb tevékenység a kirándulás. (ref.: MG)

A belgiumi Charleroi város központi könyvtára (honlapja: link ) emeletén található a felnőtt részleg - külön tanuló zónával. Ide csak olvasójegy birtokában lehet betérni. Az asztaloknál fiatalok csoportjai üldögélnek; tanulnak, halkan beszélgetnek. Jól látszik, hogy a könyvtár a betelepültek számára is biztonságos helynek számít, és hogy megfelelő intézmény a különböző hátterű emberek közötti párbeszédhez. A falakon folyóiratok, és - Belgiumban nem meglepő módon - képregények (BD - bande dessinées) is. Az asztalok egy részén a könyvtár által megrendelt adatbázisok kereshetők, előttük az asztalokon használati instrukciók. Fotók: link (MG)

A Katalisten feltett kérdésre - hogyan kommunikáljuk a hűvös könyvtárat a nyári hőségben - számos válasz érkezett. Ezek alapján úgy tűnik, hogy bár hatékonyabb lehetne, a könyvtárak egyelőre egységesen nem élnek a lehetőséggel a lehetőséget - ahogyan nem ismert összefogás, tapasztalat-megosztás a strandkönyvtárak között sem. Vannak azonban jó példák. Az ügy újabb lehetőség, hogy a könyvtárak lakosság irányában pozitív, segítő, szolgáltató arculattal tűnjenek fel - minimális költségvetésből. (MG)
"A nyáron nagyon látogatott tihanyi könyvtár link a Bencés Apátsággal szemben, a főtéren van. A melegben a Németh László Művelődési Ház Könyvtára előtti üzenőfalra kiírtam: 'Könyvtárunk vízautomatával és légkondicionálóval felszerelt helyiségében a felnőtteket folyóirat olvasóval, a gyerekeket játéksarokkal várjuk!' A kiírás hatására 20%-os látogatottság-növekedést tapasztaltunk, főleg az idősebbek és a gyermekes családok körében.
Hamar terjedt a hír a kirándulók körében: olyan is volt, aki mástól tudta meg ezt a lehetőséget, azért jött a könyvtárba." (Horváthné Tóth Ivett)

Áruházakat, bevásárlóközpontokat jelöltek ki a hőségriadó idejére, hogy azokba bárki betérhessen hűsölni. De mit szólnak, ha egy hajléktalan szeretne élni ezzel a lehetőséggel? Erre voltunk kíváncsiak - bevalljuk, meglepődtünk az eredményen.Következő állomásunk az SZTE TIK volt, amely egyébként, mivel a könyvtár zárva van, kongott az ürességtől. Dezsőt tehát egyből észrevették, amikor betért. Kicsit járkált az előtérben, majd odalépett hozzá egy biztonsági őr. A fiatal nő azonban ahelyett, hogy elküldte volna, megkérdezte tőle, hogy jól van-e. - Nagyon rendes volt - mesélte később Dezső. - Mondtam neki, hogy jól vagyok, csak melegem van, mire megmutatta, hová ülhetek le.

Dolgoztál-e más pozícióban, mint könyvtáros? - tettük fel a kérdést két hete. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
12 - Könyvtárosként dolgoztam eddig és folytatnám is
32 - Igen, dolgoztam már nem könyvtáros és nem pedagógus pozícióban is
8 - Igen, pedagógusként
4 - Könyvtárosként dolgozom, de mást is próbálnék
1 - Egyelőre hallgató vagyok / állást keresek
3 - Nem közintézményben, információs szakemberként.
- Ezek szerint a válaszadók fele dolgozott nem könyvtáros és nem pedagógus munkakörben is. Eszerint van esély arra, hogy az érintettek a szakmától távolabb eső szempontokat is ismernek, s tudnak aszerint is gondolkodni. Ez erőforrást jelenthet arra, hogy más szakterületek képviselőivel kapcsolatot teremtsenek, és kívülről is szemléljék saját tevékenységüket. (MG)

Játék a könyvtárban?- igen, ez természetes és könnyen megvalósítható! Olyan játékok kellenek a könyvtárba, melyek felkeltik a kicsik érdeklődését, segítik mentális fejlődésüket, örömet okoznak.
Van olyan könyvtár, ahol állandó jelleggel kint hagyják a játékokat, így a gyerekeknek mindig van lehetőségük a játékra, míg mások tudatosan különítik el a foglalkozások során felhasznált eszközöket, mivel így a meglepetés erejével hatnak minden alkalommal.
A játékok kiválasztásánál fontos szempont a kiváló minőség, a tisztíthatóság, a biztonság és az érdeklődés felkeltése. Néhány játék, mely megfelel ezen kritériumoknak:
-Fischer-Price állatfarm / Mod építőkockák / szafari szőnyeg /bábszínház / zenélő asztal/kirakók. (ref.: Nagy Marianna)

Léteznek játékkölcsönző könyvtárak, melyek legfontosabb céljuknak a játékok megismertetését és újrahasznosítását tekintik. Rengeteg olyan játék kerül ugyanis a szemétbe, mely már nem divatos, lehet, hogy két éve még játszottak vele, de mára elvesztette fényét és csillogását. Jelenleg az USA-ban 400 játékkölcsönző könyvtár várja látogatóit.
A történet még az 1930-as években kezdődött, a gazdasági válság idején, mivel keveseknek adatott meg az új játék megvásárlásának lehetősége, ez a kölcsönzési módszer rengeteg gyereknek szerzett örömet.
A játékokat leginkább adományok útján szerzik be.
Jó példa a kölcsönzésre a Minneapolis Toy Library, ahol éves díj (40-100 dollár között) ellenében kéthetente, 5 játékot vihetnek haza a gyerekek. (ref.: Nagy Marianna)

Az intellektuális szabadság és a nyílt hozzáférés (OA) témájáról szervezett beszélgetést az American Library Association (ALA) éves konferenciáján. A beszélgetés résztvevői voltak: Marguerite Avery, a Trinity University Press szerkesztője; April Hathcock, a New York University tudománykommunikációs könyvtárosa és James LaRue, korábbi könyvtárigazgató, az intellektuális szabadság irodájának (OIF) jelenlegi vezetője. A különböző szektorokat képviselő három könyvtáros arra keresett szempontokat, hogyan van a két téma átfedésben és hogyan támogatják egymást.
Véleményük szerint a felszínen hasonlónak tűnnek, mivel mindkettő támogatja az információhoz való fokozott hozzáférést. Mégis különböznek, mivel egyik a hozzáférést ösztönzi, a másik a cenzúrát ellenzi. A gazdasági akadályok viszont mindkettőt fenyegetik. Az akadémiák elektronikus forrásai a "nagy akcióktól" függenek, a közkönyvtárak viszont a nagy könyvkiadók inkonzisztens árképzési modelljeitől. Egyik sem fenntartható, mivel a könyvtárak emiatt olyan üzleti modellekhez kötődnek, ami korlátozza tulajdonjogaikat és a forrásokhoz való hozzáférést.
LaRue szerint a könyvtáraknak a saját tartalmaikat kell felépíteniük a saját platformjaikon, és igazságosabb elosztási rendszert kiépíteni. Például az általa vezetett Dougles megyei könyvtár közvetlenül a szerzőkkel és kiadókkal dolgozott együtt a saját e-könyv terjesztési rendszerében. Ezenkívül fontos megvizsgálni azt is, mi akadályozza az információhoz hozzáférést: a rasszizmus, a szexizmus, az osztály- vagy képesség diszkrimináció. LaRue véleménye, hogy a könyvtárak a digitális szakadék rossz oldalán állnak, ahol nem tudják biztosítani a közösség hozzáférését azokhoz a forrásokhoz, amire szükségük van.
A beszélgetők szerint a könyvtáraknak "hangos vásárlók" helyett vállalkozókká kell válniuk. Dönthetnek úgy, hogy többnyire OA forrásokat kínálnak fel, projekteket indítanak OA modellek használatával. Minél több információs szakember használ nyílt forrásokat és minél több állampolgár kérhet olyan információkat, amilyet szeretne, az OA úgy fog eltolódni abba az irányba, amiért a könyvtárak küzdenek. (ref.: Habók Lilla)

Aki olvasójegyet vált a New York-i közkönyvtárban, mostantól egy rakás jó filmet tud ingyen streamelni az épületben.
Érdekes lehetőséget adott a New York-i közkönyvtár az olvasójeggyel rendelkező látogatóinak: ingyen kapnak mellé egy szolgáltatást, amellyel 30 ezer filmet lehet streamelni az épületben. Nyilván nem fognak mostantól pattogatott kukoricával érkezni az emberek, hiszen többnyire ismeretterjesztő filmekről van szó, de vannak köztük szórakoztatóak is, például a New York Times kritikusainak kedvenc filmjei.
Nem egy szokványos kísérlet, kíváncsiak vagyunk, mennyire nyúlnak ehhez például az egyetemisták, amikor már megunták a magolást. Persze van korlátozás: havonta 10 filmet nézhetnek meg.

Az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkárságának körlevele az 1997. évi CXL. törvény módosításáról - Az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkársága 2017. július végén körlevelet juttatott el az állami és önkormányzati fenntartású múzeumokhoz, könyvtárakhoz, közművelődési intézményekhez a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról. (via 161 bruttó)

Kecskés Ildikó, a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnöke: "Tényként említem meg, hogy a 90-es évektől, amikor is az önkormányzatok váltak községeik könyvtárainak fenntartóivá, jellemzően csökkent az alkalmazottak foglalkoztatottságának óraszáma, csökkent a könyvtárak heti nyitvatartási ideje, ezzel párhuzamosan romlott és tovább romlik napjainkban is a szolgáltatások minősége, kevesebb az új könyv, tartalmas rendezvény, könyvtárhasználati óra, s így aztán kevesebb a látogató is. Már nem nevezném profi foglalkoztatónak a heti 20 órában való foglalkoztatottság mellett a könyvtárakat. Ezen könyvtárak nagy részében ma már nem képzett könyvtárost foglalkoztatnak. Ezen felül a humán erőforrás aluldimenzionált. A könyvtárban alkalmazottak java része nem rendelkezik könyvtárosi képzettséggel (sem közép-, sem egyetemi szintűvel). Részemről ezért a járás könyvtárosai képzéseken való részvételének a szorgalmazása.
Fájdalmas megtapasztalni mindazt, ami a falvakban zajlik. Tisztelet a kivételnek, mert vannak jó, követhető példák is. Ilyen a közelmúltból Muzsla, Kisújfalu, vagy említhetném Köbölkút könyvtárát is. Az előző két településen évekig halódott a könyvtári munka, látogatottság hiányában. Napjainkban új helyszíneken, magasabb óraszámban, minőségi szolgáltatásokkal várják a látogatókat.
Általánosan elmondható: minden pozitív történés ellenére, a könyvtári szakma több sebből vérzik. S mert a községi könyvtárak fenntartói a települések önkormányzatai, ott szükségeltetik egy komolyabb szemléletváltás.

A következő években hárommilliárd forint uniós pénzt oszt szét az állam 360 magyar település között, hogy beindítsa a helyi civil életet, a programot legkomolyabban vevő munkatársakat viszont már az indulásnál kirúgták. Őket meglepte az elbocsájtásuk, azt mondják, a helyi politikusoknak nem tetszett a mentalitásuk, és most attól félnek, hogy a pénzt falunapokra fogják költeni, a helyiek véleményére pedig senki sem lesz kíváncsi. Átbeszéltük velük, hol csúszhatnak félre a jószándékú kezdeményezések, hogyan telepedik rá a politika a pályázati pénzekre, és mit tehet ilyenkor, aki komolyan veszi a munkáját.
... A program célja pedig mindannyiukat inspirálta. "Izgatott voltam, hogyan lehet ezeket a halott intézményeket - például a könyvtárat a művelődési házat - a lakókörnyezet segítségével megtölteni" - mondta egyikük.
- A témában megkerestük Antalffy Pétert, az OSZK Nemzetközi és kulturális kapcsolatok osztálya vezetőjét júl. 22-én. Ha válasza megérkezik, közöljük. (MG)
Lapzártánk után kaptunk válasz Antalffy Pétertől: "Az Országos Széchényi Könyvtárnak semmilyen hozzáfűznivalója nincsen." - Köszönjük.

Az A. D. Xenopol Megyei Könyvtár megkegyelmez azoknak az olvasóknak, akik valamilyen okból kifolyólag nem szolgáltatták vissza időben a kikölcsönzött könyveket. A kegyelmi időszak augusztus 1-től október 31-ig tart ? írja közleményében a könyvtár vezetősége.
"Az intézmény történetében ez az első alkalom, hogy ilyen intézkedést hoztunk. Célunk, hogy a régen, illetve nagyon régen kikölcsönzött könyvek visszakerüljenek a polcokra, és a kölcsönzők ne tartsanak a bírságtól. Nekünk nem a pénzre van szükségünk, hanem az olvasmányokra. Reméljük, hogy így azokat az olvasóinkat is visszahódítjuk, akiknek könyvtári kártyáját megsemmisítettük amiatt, mert nem szolgáltatta vissza időben az elvitt könyveket. Felhívjuk tehát olvasóink figyelmét, hogy a kijelölt időszakban bármikor, bátran hozzák vissza a régen hazavitt olvasmányokat, most mindenféle következmény nélkül visszavesszük azokat" - áll a közleményben.

A napokban ért véget a Bihar megyei könyvtár gyermekrészlegével közösen szervezett A Könyvtár Barátai elnevezésű nappali tábor, melynek során hétfőtől péntekig tíztől tizenkét óráig különféle kreatív, szórakoztató, nevelő programok zajlottak óvodásoknak és iskolásoknak.
A július folyamán több héten át tartó tábor ideje alatt egyebek mellett aszfaltrajz-versenyt szerveztek, interaktív beszélgetések zajlottak Angelica Sandor tanár vezetésével, könyveket olvastak és vettek kölcsön, dr. Alin Creţu terapeuta pedig pszichodráma-jellegű tevékenységekbe vonta be a résztvevőket. A gyerekek a közlekedési szabályokról is tanultak játékosan, Răzvan Chebeleu közlekedési rendőr közreműködésével, s Carmen Dinescu, a Bihar megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) képviselője a szájhigiénia alapszabályait ismertette velük. A táboron belüli egyik utolsó tevékenység a Crişana Katasztrófavédelmi Főfelügyelőségnél tett látogatás volt, a gyerekek megtekinthették belülről is a tűzoltó autókat, s szimulált mentési akciókat is bemutattak nekik a tűzoltók.

Hosszabb távon azonban sokat tenne hozzá Magyarország alkalmazkodóképességéhez, ha a diákok például legalább annyira jól tudnának olvasni, mint az OECD átlaga, de az sem lenne baj, ha jobban menne. Jelenleg messze nem ez a helyzet. Az átalakuló munkaerő-piacon fogyatkozó állásokat azok tudják betölteni, a kis cégek előtt megnyíló lehetőségeket azok tudják kihasználni, akik ragyogó alapkészségekkel rendelkeznek. Az oktatásra költött források is csak hosszú távon jelentkeznek, rövid távon látványosabb és több szavazatot hozó ezt a pénzt például adócsökkentésre vagy látványberuházásokra költeni.
Látni kell azt is, hogy a negyedik ipari forradalom a szónak a szoros értelmében forradalom - ami azt is jelenti, a régi megközelítések és politikai-gazdasági megoldások már nem, vagy legalábbis egyre kevésbé működnek. Ezt a forradalmat nem lehet kibekkelni arra játszva, hogy Magyarország továbbra is összeszerelő üzemek telephelyeként üzemelhet, mintha a jövő egyszerűen csak a múlt folytatása lenne.
A negyedik ipari forradalom új közpolitikai megközelítéseket igényel. Az önvezető autók jelentette kihívásra például felfigyelt ugyan a kormány, de ezt is tipikusan régi módokon igyekszik kezelni: kinevezett egy önvezetőautó-kormánybiztost, és építtet egy 42 milliárd forintos tesztpályát - miközben az Egyesült Államokban az önvezető autókat már a forgalomban tesztelik.
- Szerinted tényleg így van? Írd meg! link

Olvasóink az utóbbi időben több újdonsággal is találkozhattak a Napi.hu-n. Egyre több a videós tartalom, így számtalan kérdéssel fordultunk már az utca emberéhez, ahogy Lázár János heti rendszerességű kormányinfóiból is készül rövid, egyperces összefoglaló azoknak, akiknek nincs idejük végigolvasni az ezzel foglalkozó hosszú cikkeket.
A fejlődés azonban nem áll le, újabb szolgáltatással igyekszünk a Napi.hu olvasóinak kedveskedni, mégpedig a chatbottal. Hogy miért pont chatbot? Mert ebbe az irányba halad a világ, ma már többet töltünk a különböző chatprogramok böngészésével, mint amennyit összesen telefonálunk, vagy sms-t írunk.
Illetve tudjuk azt is, hogy keveseknek van ideje minden hír átolvasására, sokan inkább csak olyan híreket látnának szívesen, melyek valóban érdeklik őket. Nos, ebben segíthet a Napi.hu chatbotja, amely a Facebook Messengerén keresztül érhető el.

Egy Londonban tanuló magyar filozófia-politológia szakos egyetemista társaival elkészített egy pályamunkát a brit útdíj- és járműadórendszer átalakításáról.
A közösségi közlekedésben nagyon sok megoldás van, high-tech és low-tech is. Még a faék egyszerűségű, papírra nyomtatott időpecséttel működő jegyrendszer is lehet hatékony, ha elfogadják az emberek. De a legmodernebb, digitális rendszert is elkezdik meghackelni, ha nem tarják elfogadhatónak.
Londonban azt látta, hogy nem a legjobb megoldás az e-jegyrendszer, nem kell mindenben a legújabb és legdrágább technológiát használni, a legjobb megoldások már meglevő rendszerekre építenek.

Többen töltik le a kötelező olvasmányokat hangoskönyvként, mint olvasható formátumban - derül ki a Magyar Elektronikus Könyvtár adataiból. A MEK honlapján már több mint 300 - zömében - magyar klasszikus érhető el mp3-as formátumban is.
Hogy a diákok többsége előnyben részesíti a tabletet, a kindle-t a hagyományos papír alapú könyveknél, az ma már szinte általános jelenség. A Magyar Elektronikus Könyvtár mobilapplikációja egyelőre azonban csak a katalógust jeleníti meg, azaz utánanézhetünk, hogy az általunk keresett kötet fellelhető-e az online adatbázisban, de ha szeretnénk elolvasni, akkor internetes kapcsolatra lesz szükségünk, hiszen a csaknem 17 ezer dokumentum rengeteg helyet foglalna egy-egy gépen.
A nyár sok diák számára a kötelező olvasmányok idejét jelenti, és a Magyar Elektronikus Könyvtár júniusi adataiból is jól látszik, hogy nagyon népszerűek a klasszikusok:
Az egri csillagok és A kőszívű ember fiai is a lista első felében van, noha a Winnetou és Rejtő Jenő művei ugyancsak felbukkannak a legnépszerűbbek közt.

A Harvard Egyetem friss kutatása szerint a zoomolható felületű prezentációs szoftverek sokkal jobban lekötik a hallgatóságot, mint a hagyományos slide-ok.
A friss kutatás a különböző kommunikációs csatornák pszichológiáját vizsgálta kettős vakteszttel végzett méréseken, az eredményekről a PLOS ONE tudományos magazinban számoltak be.
Az eltérő prezentációs technikák összehasonlításakor a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az interaktív előadás és a zoomlolható felület (Zoomable User Interface - ZUI) - amelyben az előadó egy elméletben végtelen vászonon helyezi el az információkat és azokba belezoomolva illetve a hallgatókat végigvezetve mondja el az előadását - emlékezetesebb, magával ragadóbb, és hallgatóság figyelmét jobban lekötő prezentációkat eredményezett.

Bármennyire népszerű, a torrentezés kifejezetten nagy veszélyeket rejt felhasználók tömegeire nézve. Az egyértelmű jogi problematika, azaz a zenészek, filmkészítők és szoftvergyártók szerzői jogainak megsértése mellett már egy egyszerű filmletöltés is súlyos biztonsági kockázatokkal járhat, ezzel pedig könnyen kibertámadások célpontjává válhat a szórakozásra éhes torrentező. Pusztán a BitTorrent legújabb kliensének letöltésével megfertőződhet a számítógépünk, ami visszafordíthatatlan károkat is okozhat. Az elmúlt egy évben számos példa szolgált arra, hogyan használták kiberbűnözők kiterjedt támadásokhoz a BitTorrentet, ezeket gyűjtötték össze és elemezték az ESET biztonságtechnológiai cég szakemberei.

Szexizmus és rasszizmus: minden van a kísérleti tankönyvekben, amit nem akarsz megtanítani a gyerekednek. Némiképp szomorú, hogy szinte fel se kapta már senki a fejét a hírre, hogy az óvodából még éppen csak ballagó gyerekek a tanévzárón olyan könyvet kaptak ajándékba, amiben egy nem túl cizellált tanmesén keresztül tolják az arcukba a menekültkérdést. Arra persze jó ez az eset, hogy felidézzük, hányféle sztereotípiát és miféle propagandát nyomtattak már ki kísérleti tankönyv néven az elmúlt néhány évben.
Önmagában az, hogy erkölcstant és hittant (vagy-vagy) kötelező tanulniuk a diákoknak, már remek lehetőség arra, hogy az újonnan fabrikált tankönyvekből áradhasson az a világkép, amivel a Fidesz és a KDNP operálni szokott.

Amikor az ember fanyalogva veszi ki a hűtőből a napokkal ezelőtt felbontott, félig még tele lévő, de már érezhetően romlott tartalmú kefires dobozt, csalódottságánál csak a tanácstalansága lehet nagyobb. Hogyan kellene ezt a közveszélyes hulladékot egy mezei állampolgárnak kezelnie? A fedele fém, a teste műanyag, a benne lévő szerves maradékban pedig hemzsegnek a probiotikumok. Szétszedve, vagy egyben kellene ezt kidobni, és ha egyben, akkor hova? És ha elmosogatja az ember a dobozt, akkor a csatornába lefolyatott víz pazarlásnak számít, vagy éppen az a környezettudatos viselkedés, ha ezzel megkönnyíti a hulladékkezelő dolgát?
Mivel ezzel kapcsolatban számos olyan kérdés merült fel bennünk, amelyre nem tudtunk egyértelmű választ adni, feltettük azokat Gönci Beátának, az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának. Az alábbi kvízt az ő válaszai alapján állítottuk össze, ezen ön is tesztelheti, mennyire helyesen birkózik meg a szeméttel. Ha azonban olyan kérdés-választ talál, amelynek kapcsán úgy érzi, nem jogos elvárásokat támaszt önnel szemben a szolgáltató, vagy az ön lakóhelyén esetleg ettől eltérő rendet írt elő a helyi szolgáltató, kérjük írja meg tapasztalatait az onlinegazdasag@hvg.hu email címre.
- A cikk "folytatása": Tényleg összeöntik? Itt a válasz nyolc kínzó kérdésre a szelektív hulladékról link

Cucci, ahogy könyvének címe is előrevetíti, ennek az alternatív világnak előnyeire és hátrányaira is rávilágít. A könyv fülszövegében is olvassuk: "nem ért egyet a világhálót démonizálók táborával, ugyanakkor komolyan veszi azokat a veszélyeket, amelyeket a valós világ tükreként működő virtuális univerzum terei jelentenek". A két oldal között viszont érezhetően nincs egyensúly, a Virtuális paradicsom vagy pokol.com? inkább a pokol.com-hoz konvergáló felhasználói szokásokról szól. Részben sajnos, a digitális forradalom alcímben ígért esélyeiről ugyanis vajmi keveset tudhat meg az olvasó.