- Miért bűn elszabotálni a könyvtáros konferenciákon a hozzászólásokat?
- Miért nem működik a kiválasztott szakértők általi minőségi folyamat a magyar könyvtárakban? Ezek lehetséges magyarázatát adja az alábbi cikk rövid referátuma (MG):
- Az 1950-es és hatvanas években a frontális tanítás - volt a megszokott, mely szerint a tanár beszél a katedráról, a diákok pedig hallgatják - írja az angolszász szerző. Később ezen igyekeztek változtatni a csoportmunka bevezetésével: a gyerekeket csoportba ültették le, ahol aztán megengedték nekik, hogy egy darabig megbeszélhessék a feladatot. Utána megengedte a pedagógus nekik, hogy az osztály előtt is megosszák gondolataikat. A tudástermelés azonban nem így működik (a szemléletes ábrát ld. a forráscikk elején: link ). Az ugyanis sokkal inkább randomnak tűnő interakciók, vélemények, ellenvélemények, újabb információszerzés, kísérlet stb. során alakul ki. Ezt nevezi a szerző 21. századi tanulási modellnek. (ref.: MG)

Múlt heti hír, hogy elérte a munkaerőhiány a Coopot is: csak alacsonyabb létszámmal tudja működtetni az üzleteit és azt is úgy, hogy hétfőnként egyes településeken nem nyitnak ki. Hétfőn a Blokkk.com már arról ír link , hogy a kétezer főnél kisebb lélekszámú településeken 2017 derekán 12 ezer bolt volt, zöme élelmiszerüzlet. Egy évtizeddel ezelőtt ez az üzletszám még 15 ezer volt. A kétezer főnél kisebb boltos települések száma 2.198 volt a legutóbbi statisztikai méréskor, tíz évvel korábban 2.289. Magyarán eltűnt 91 utolsó bolt a kistelepülésekről, megfordítva, ennyi vált bolt nélkülivé. (Napi)
Boltos együttműködés illetve közös fenntartás témában érdekes lehet még pl. a
- Miniállomány a vegyesboltban: link
- Mozgóbolt és mozgókönyvtár link
- Játékbolt + könyvtár link

A tény ellenőrzése csak egy keresésnyi távolságra van. Az álhír beszivárgott a közösségi médiába és a politikába. A tudományt látszólag nem érdekli a gépek által generált hazugság. Már 2005-ben is jóváhagytak publikációként egy számítógép által generált tanulmányt. Azóta a gépek még alaposabbak lettek.
Régebben költséges volt pl. újságot előállítani. Lehetett bele hazugságot írni, de megfontolandó volt az ára miatt. A könyvtár óvta a tudást és a tudásba vetett hitet. A 21. században azonban az előállítás, a kommunikáció és az információtárolás ára hirtelen nullára csökkent, így az álhírt is könnyű terjeszteni.
Képzeljünk el egy antikönyvtárat. Ahol csak hazugság elbizonytalanítás létezik. A célja a félrevezetés. Például meghamisított életrajzok, nem létező kontinensek, politikai pletykák, keverve valódi személyekkel és eseményekkel. És ez már el is kezdődött. A szkennelés, feltöltés, digitális médiában tárolt információ sérülékenyek, könnyen módosíthatók, törölhetők, kicserélhetők. Az antikönyvtár azért működik, mert digitális információ előállítási költsége alacsony. A könyvtár pont azért működik, mert az előállítás és a tudás drága. Tehát a könyvtár olyan értékes, mint a benne tárolt tudás. Az információ talán ingyenes, de a tudás értékes. Ha fizikai alakot adunk neki, azzal meg lehet védeni a tudást az antikönyvtár ellen.
Meg kell őrizni a könyvtárosokat, a könyvtárat és a digitális média hasznos részét. A blockchain technológia az antikönyvtár ellenszere lehet. Egyedi, hamisíthatatlan és egyszerre csak egy tulajdonosa van. Az elfogadott és ellenőrizhető tény ezzel tárolható lehetne. (ref.: Habók Lilla)

Van, hogy újságírók véletlenül, van, hogy szándékosan keverik a kitalációt a valósággal. A végeredmény egy olyan médiavilág, ahol alig lehet elválasztani a valóságot a kitalációtól. És az a cél, hogy ne is lehessen. Ezt nevezi az orosz rendszerre utalva Weiss és Pomerantzev "posztmodern diktatúrának".
Az is az álhír-logikához tartozik az is, hogy szemben az újságírással, ha kiderül egy "hírről", hogy nem igaz, nem korrigálnak. Nem a valósághoz való viszony a fontos, ugyanis, hanem a kiváltott hatás. Ezért ez nem is tekinthető újságírásnak.
Az InfoWarst link weboldal "jobboldali, Trumpot támogató portál". Önmagában két állítás igaz rá, csak nem bontja ki a valóság minden részletét: konkrétan azt, hogy ez egy obskúrus összeesküvés-elméleti oldal. Amit ráadásul érdemes hozzátenni, és ez egy rendkívül veszélyes eleme ennek az álhírekre és összeesküvés-elméletekre épülő birodalomnak, hogy kutatások is bizonyítják: a különböző összeesküvés-elméletek összefüggenek. Ezeken az oldalakon az ezoterikus, tudományellenes, nem politikai tartalmú hülyeség is megjelenik.
Az összeesküvés-elméleti világnézet ugyanis összefügg: a politikai össszeesküvés-elmélet az oltásellenességgel például. Ha valamilyen irányból elindul ez az összeesküvés-elméletekre épülő álhírlogika, ami mindenben kételkedik, akkor ki tudja, hogy ennek mi a vége. Minél tovább megyünk ezen az úton, annál több mindent rombolhat. Egy idő után ennek nem lehet megálljt parancsolni. Jönnek az ufók, a belénk ültetett mikrochipek, a chemtrail. Ahogy az Infowarson is.

Volt idő, nem is olyan régen, amikor a könyv az ember volt. A magánkönyvtárak a kultúra, a jó ízlés és hírszerzés szimbólumai voltak otthonokban és irodákban. Az utóbbi években azonban az otthoni könyvtárak egyre ritkábbak. És a polcok most már nem könyvek, hanem zöld növények és csecsebecsék menedéke.
"A könyv már nem annyira központi, már nem a kultúra mérője. Ma a szerzők és a klasszikus szövegek ismerete nem jelzi azt, hogy az illető ragyogóan kulturált lenne.
René Audet - a Quebec-i irodalomtudományi és kulturális egyetemek közti kutatások központjának igazgatója - saját szakterületétől elmozdulva egy hipotézist tesz közzé. Ma a különböző kultúrák és szubkultúrák közötti könnyű mozgás, illetve a technológiák elsajátításának képessége, az új kommunikációs platformok hatékony használata jellemzi a 21. századi tudóst. És ehhez nincs szükség könyvtárra - még digitálisra sem."

KÜLSŐ BEVONÁS - Ha tényleg a használóért vagyunk, akkor meglévő és lehetséges célcsoportunk elvárásaiból érdemes kiindulnunk (ekkor határozhatjuk meg későbbi sikerünk mértékét). Profi marketingkutatásra és szcenárióelemzésre nem biztos, hogy van költségvetésünk, de abban senki sem gátol, hogy arculatépítési szándékunkról többször szóljunk a nyomtatott és elektronikus sajtóban, kisebb felméréseket végezzünk az utca emberével. Megér néhány napot, hogy egy tablettel a kézben járókelőket faggassunk, s az eredményeket online értékeljük (persze, papíron is végezhetjük a felmérést). Megtudhatjuk a megkérdezettekről pl.: honnan szereznek információt, mi jut elsőre eszükbe a könyvtárról, a mi könyvtárunkról, mit találnak benne vonzónak, kevésbé vonzónak stb.
BELSŐ BEVONÁS - Az arculat kialakítása vezetői feladat, de a munkatársak be nem vonása nagyban ronthatja az eredményes alkalmazást. E folyamat lassabb, mint az egyszemélyi döntés, de az ekkori ráfordítás később töredékére csökkenti az elfogadás idejét és növeli eredményességét.
TECHNIKAI FOLYAMAT:
- A megrendelő ún. brief-et, szándékait, értékeit felsoroló rövid összefoglalót készít, amelyet a megbízott szakemberrel közösen értelmez. Kitérnek arra, hogy mely arculati elemek a megrendelés tárgya. Szerződésük része lehet kisebb-nagyobb kutatás, a használók bevonása is, pl. ötletbörze, ötletpályázat.
- A szakember elkészíti az arculati kézikönyvet, melyen a szerződés értelmében a megrendelővel egyeztetve alakít.
- Az alkotási folyamat önmagában is lehet pr (public relations - kb.: közösségkapcsolati) akció. pl. közösséget bevonó nyílt szavazás a tervekről ? sajtó-hírveréssel.
- Az elfogadott arculatot kidolgozza a szakember és átadja a megrendelőnek. A szerződés értelmében a szolgáltató le is gyárt(tat)hatja és installálhatja is az egyes elemeket.
- A megrendelő felkészíti a munkatársait az arculat használatára, ellátják a munkatársakat a szükséges eszközökkel, meghatározva: milyen célból milyen eszközök (levél-, prezentáció-sablon) használandók.
- A szervezet vezetői példát mutatnak az arculati elemek használatában, támogatva a következetes használatot.
Itt láthatunk egy előadást egy folyamatról, a New York-i iskolai könyvtárak arculatának megújításáról: link (MG, okl. pr-szakember)

Balázs Anett, az újkígyósi "Ezüstág Gondozási Központ" Család- és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa: - Elsőszülött kisfiammal sétáltam Angliában, amikor először találkoztam a szoptatást "engedélyező" matricával egy könyvtár ajtaján. Nagyon megörültem, amikor megláttam, mert éppen éhes volt a kisbabám. Attól kezdve elkezdtem figyelni, hogy hol találok még ilyet, és észrevettem más helyeken is. Kávézók, éttermek, intézmények ajtajai is nyitva álltak a szoptatós anyukák és éhes gyermekeik előtt - fejtette ki Balázs Anett lapunk azon kérdésre, hogy honnan ered a matrica ötlete. - Néhány esztendeje hazaköltöztünk, és úgy gondoltam, hogy ez olyan jó gyakorlat, amit hazánkban is el kell terjeszteni, hiszen nagyon megkönnyíti az anyák mobilitását, ami elengedhetetlen a felgyorsult világban.
Újkígyóson több helyen is vendégül látják az éhes babákat. Ha a kisbabád éhes, itt szívesen látunk! - egyre több újkígyósi közintézmény, vállalkozás bejárati ajtaján találkozhatnak a város lakói ezzel a mondattal. A diszkrét, vajszínű logó gesztusértékkel bír, s azt jelzi a városban járó édesanyák számára, van egy hely, ahová betérhetnek éhes csecsemőikkel.
- A Fő utcai, Kossuth utcai óvoda és bölcsőde, a polgármesteri hivatal, a városi könyvtár link , a művelődési ház, az Ezüstág Gondozási Központ Arany János utcai és Petőfi utcai telephelyei, a védőnői szolgálat, a Széchenyi István Általános Iskola, a Yes Chef és a Park Étterem vezetőit kerestem meg, akik rögtön igent mondtak az ötletre.

Feltételezzük, hogy ha valaki nyilvános felületen ír, akkor azt szeretné, hogy
- kifejezze gondolatát, tapasztalatát
- mások felfogják azt, amit írt (minél többet, minél jobban)
- másokban kiváltson valamit; érzést, gondolatot, de leginkább: cselekvést.
Az alábbi nem reprezentatív kísérletben eljutottunk a 3. pontig, legalábbis a kommunikációt tekintve. (Persze, jó lenne, ha egy jó gyakorlatot megírunk, és utána olvasóink törnék magukat a leírtak adaptálásán. Bár ez nem példa nélküli, viszonylag ritkán fordul elő.) A kísérletben ugyanazon hírt elhelyeztük a két nagyobb Facebook könyvtáros-csoportban (Könyvtárosok link - 3418 tag, Könyvtárosok Dolgozószobája link - 1286 tag), illetve két esetben a Katalist levelezőlistán link - 3390 tag. Mértük, hogy hányan kattintanak az egyes fórumokról a KIT-portálra vivő linkre.
Az eredmény itt látható: link
A nem reprezentatív adatok egybecsengenek Habók Lilla 2016-ös felmérésével (ld. Könyvtárosok vándorgyűlése, Kávéházi szekció), mely szerint a könyvtáros 2.0 fórumok közül a Katalist kapja a legtöbb figyelmet. A Facebook-csoportok között megoszlik a figyelem. A Könyvtárosok csoport több mint kétszer akkora és "civilebb" használótáborral rendelkezik, mint a Könyvtári Intézet-alapította Könyvtárosok Dolgozószobája. (MG)

Megkezdődhet a magyar internettartalmak módszeres mentése - évekkel a hasonló külföldi kezdeményezések után, és csak akkor, ha elhárítanak számos technikai és jogi akadályt.
Egy évtizednyi tervezgetés után egy munkacsoport ezekben a hónapokban készíti elő, hogy (remélhetőleg) jövő évtől módszeresen tudják menteni a magyar interneten fellelhető tartalmakat. Erre annál is nagyobb szükség van, mert bár inkább azt szokás emlegetni, hogy "az internet nem felejt", egy-egy weboldal átlagos élettartama mindössze egy-két hónap, aztán eltűnik vagy megváltozik. A hírportálok esetében pedig ez az idő sokszor csak egy-két napnyi. Az elmúlt két évtizedben folyamatosan nőtt a kizárólag az interneten megjelenő (majd onnan eltűnő) tartalmak aránya.
A szakmában webaratásnak nevezett művelet kulcsszereplője, a Heritrix nevű szoftver válogatás nélkül "dobálja" egy fájlba a talált adatokat, aztán lezárja ezt a "tartályt", amikor elér egy megadott méretet, mondjuk egy gigabyte-ot. Az ebben lévő tartalom indexálva lesz ugyan, és készíthetők róla statisztikai kimutatások, sőt akár a benne található linkek kapcsolati hálója is összerakható, de a benne lévő szavakra keresni már nem lehet. Ráadásul, mivel az aratások párhuzamosan rengeteg honlapon zajlanak, egy weboldal részei akár több konténerbe is kerülhetnek.
Az archiválás során talált típushibákat is gyűjtik az OSZK-ban link , ahol az év végéig futó tesztidőszak során több tucat hazai honlapot próbálnak rendszeresen menteni (a demóváltozat néhány héten belül nyilvános lehet), és a tapasztalatok alapján egyrészt egyeztetnek a szolgáltatókkal, másrészt általános ajánlást készítenek, miként lehet aratórobot-baráttá tenni egy weboldalt.
A magyar internet "csupán" nagyjából 700 ezer honlapból áll. A mostani tervek szerint évente kétszer készítenének róla nagy, reprezentatív mentést a nemzeti könyvtárban. A .hu domain alatti oldalak mellett learatnák a határon túli, a magyarsághoz köthető site-okat is.

"A könyvtáros szakma megújulása ... várható." Ezt a mondatot kértük kiegészíteni a múlt héten. A betoldások nem reprezentatív aránya:
7 - külsősök, számunkra új szemléletet képviselők bevonásával
9 - nem
1 - saját szakmai szervezeteink, képviselőink által
6 - a belső, innovatív csoportjai, képviselői által
25 - több, külső és belső szemlélet képviselőinek bevonásával
1 - megírom: kit@gmconsulting.hu
- A válaszadók 50%-a számára fontos, hogy ne csak szakmabeliek legyenek bevonva a szakma megújításába. Feltűnő, hogy a szakmai szervezetek megválasztott tagjai iránti bizalom - legalábbis mérsékelt. Hozzájuk képest sokkal fontosabbnak tűnnek a rajtuk kívüli innovatív csoportok. (MG)

Bár az egyetemi könyvtárakat mint fizikai tereket egyre több hallgató használja, a doktoranduszok és a kutatók már nem járnak könyvtárba, inkább a távhasználat a jellemző rájuk. Gyakran tudatában sincsenek annak, hogy éppen a könyvtár digitális forrásait használják, amikor a Google Scholar felületén keresnek. A könyvtárosoknak ezért új szolgáltatásokat és új együttműködési módszereket kell kialakítaniuk, hogy ne veszítsék el végleg a kutatók szemében a jelentőségüket. Láthatóvá kell válniuk, sőt, proaktívnak kell lenniük, hogy jobban részt tudjanak venni az oktatási és kutatási folyamatokban.
Erre a tanulmány két munkamódszert ismertet és hasonlít össze: az úgynevezett beépített könyvtárosságot (embedded librarianship) és az összecsomózott jellegű munkavégzést (knotworking). Ez utóbbi az ismertebb a szerzők számára, hiszen az 1990-es években Finnországban fejlesztették ki több szakma képviselőinek együttműködésére. A lényege az, hogy egy munkacsoport bizonyos célért dolgozva együttműködik, amelynek során egy részfeladatra egy "csomó" jön létre, amely szorosabban dolgozik együtt, majd ha megoldották a problémát, "felbomlik". A vitákkal és megbeszélésekkel kísért közös munka egyben tanulási folyamat is, állandó visszacsatolással.
A Helsinki Egyetemi Könyvtárban link a kutatószolgálat külön szervezeti egységet kapott, növelve a könyvtár szakmai presztízsét is a kutatók szemében. Emellett az új munkamódszer részleges elterjedése és a kutatói igények fokozott figyelembevétele is ennek a projektnek köszönhető. (A változások kezelése egy felsőoktatási könyvtárban a knotworking kultúrájának kialakításával; ref.: Szabó P.)

A társadalom többsége a könyvtáros hivatást nyugodt, többségük unalmas munkának tartja, amelyhez nem kell semmilyen képzettség. A könyvtáros kifejezés mögött az emberek többsége megsárgult katalóguscédulákat lapozgató és olvasgató, csendes, régimódi emberekre gondol. Ennek a közfelfogásnak a hatása a könyvtárosok megbecsültségében és finanszírozásában is érezhető.
A lengyel könyvtárosok többségének az a véleménye, hogy a mai feltételek között szakmájukban nem lehet karriert építeni. Ezt a tudományos könyvtárakban dolgozók nagyobb arányban vélik, mint a közkönyvtárakban. 2005-ben jelent meg kutatási eredmény a könyvtáros hivatás értékeléséről, annak pozitív és negatív befolyásoló hatásairól. A negatív hatásokat a következő szempontok erősítik:
- a fizetési feltételek nincsenek arányban az elvárt készségekkel és kötelezettségekkel, nincs karriertervezési lehetőség,
- a hivatás nem kellő tisztelete, alulértékelése a fenntartók részéről, a könyvtárosok fontosságának kétségbe vonása.2013-ban Lengyelországban a politika deregulációról: nem szükséges szakképzettség a szakma ellátásához. ... Ezek a változások destruktív hatásúak a szakma egészét tekintve. Miközben a könyvtáros munkája nagy jelentőséggel bír, a foglalkozás presztízse változatlanul nagyon alacsony, melyen a lengyel dereguláció tovább rontott. A könyvtárosok közötti szolidaritás sem megfelelő, kevesen tagjai a szakmai szervezetnek és a szakszervezetnek. Ezek a szervezetek tiltakoztak a deregulációs intézkedések ellen, javaslatokat tettek a könyvtáros szakma érdekeinek képviseletében. (Tanácskozás a lengyelországi könyvtáros hivatás helyzetéről; ref.: Prókai M.)

A mesterséges intelligencia már eddig komoly változásokat hozott, és az okos algoritmusok, programok stb. a közeljövőben a mainál is sokkal fontosabb szerepet játszhatnak.
A kevesebb mint 20 év alatt a világ tíz legnagyobb vállalata közé került kínai online kereskedelmi óriás Alibaba MI-modellje meglepő területen ért el különleges eredményt - a Stanford Egyetem kutatói által tervezett olvasás és szövegértés teszten jobban teljesített, mint a humán résztvevők. Ő 82,44, az emberek 82,304 pontot értek el a felsőoktatási intézmény 500 Wikipédia-szócikk alapján, részben közösségi együttműködésben készült 100 ezer kérdést tartalmazó Kérdések és Válaszok Adatsora (SQuAD) "vetélkedőn". Minden egyes kérdésre a kapcsolódó szócikk egyik szövegrészlete a válasz, és ezekben a válaszokban ért el jobb eredményt az MI. (A SQuAD a korábbiaknál lényegesen nagyobb szövegértési adatsor.)
Pontos információ birtokában a gépek egyre jobban megválaszolnak többféle feleteti lehetőséget adó kérdéseket. Mivel ehhez a tevékenységhez nincs szükség emberi felügyeletre, hamarosan az ügyfélszolgálat mellett más területeken szintén rájuk bízhatjuk ezt a felelősséget.

Több mint bruttó százezer forinttal kevesebbet keres egy Aldi-pénztárosnál egy egyetemet végzett, PhD-vel rendelkező kezdő közalkalmazott.
Aki eljut a doktoriig, az pontosan ugyanannyi kezdő fizetést, bruttó 180 500 forintot kaphat, mint az, akik közalkalmazottként alapfokú iskolai végzettséget igénylő, de szakképesítéshez kötött munkakörben helyezkedik el. A versenyszféra pedig óriási előnyben van, egy pénztáros 300 ezer forintos bruttó bérét a közalkalmazottak közül csak a 60 év körüli, tudományos munkát végző, egyetemi doktorátussal rendelkezők érhetik el.
Bár a költségvetési szférában a múlt év első 11 hónapjában 314 800 forint volt a bruttó átlagkereset, a közalkalmazotti bértábla alapján ezt gyakorlatilag senkinek sem volt lehetősége elérni. A közszféra átlagát azok húzták fel, akiknek a bérét a szakmai életpályamodell-szabályok szerint számfejtik - ilyenek például a kormánytisztviselők.

A hónap elején beszámoltunk link arról, hogy könyvtárnevekre is lehet keresni a KIT címkéi között.
Most egy korábban részleges gyakorlatot vezetünk be: a KIT-ben közölt cikkekbe igyekszünk beszúrni a weblinkeket. Ha pl. a cikken belül szerepel a
"Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár" vagy a "DEENK" kifejezés, akkor ezek után biggyesztjük a vonatkozó linket is: link - olyan esetben is, ha az eredeti anyagban nem szerepel link. Így az olvasó kíváncsisága esetén tovább is kattinthat. Ezzel ugyan csökkenthetjük a KIT-portálon eltöltött időt, ugyanakkor hisszük, hogy olvasóink jobb szolgáltatást kapnak. (MG

Ajándékozással vette kezdetét a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesületének éves közgyűlése az Európa-Magyar Házban január 29-én. Varga Éva, az egyesület vezetője örömmel tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a 2017-es év folyamán sikeres pályázatot nyújtottak be a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez, amelynek eredményeképpen minden régió átvehetett a közgyűlésen egy-egy technikai eszközt: lézeres nyomtatót, fényképezőgépet, gépházat. A technikai eszközök mellett értékes könyvcsomaggal is gazdagodtak a könyvtárak.
Varga Éva elnöki beszámolója során ismertette a 2017-ben megvalósult kulturális és tudományos programokat, amelyek között több konferencia részvétel, szavalóverseny szervezés, ösztöndíjprogram és továbbképzés is szerepelt. Beszédében hangsúlyozta Magyarország Beregszászi Konzulátusának támogatását, amellyel megvalósulhatott az Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából szervezett többfordulós és többhelyszínes szavalóverseny, valamint a nagy értékű laptopadomány, amelyet a konzulátus az egyesületnek adott át 2017 tavaszán.

A dezinformáció részben álhírekre épül. Az álhír szándékosan megtévesztő, politikai vagy gazdasági számításból. Azonban, bár minden álhír dezinformáció, nem minden dezinformáció álhír.
Ehhez nem is kell feltétlenül mindig álhírt gyártani, elég az egyoldalú közlés. Sokszor az eseteknek, amiket bemutatnak, van valóságalapja, de mivel kizárólag az egyik oldalát bontják ki a dolgoknak, az egész teljesen félrevezető. Például az amerikai egyetemekről a minap a Russia Todayben levetített filmben csak a hatalmas ivászatokat és a különböző megerőszakolási botrányokat emelik ki. Ezek valóban létező problémák - bár élek a gyanúperrel, hogy Oroszországban ugyanúgy megtörténnek, csak nincs belőlük botrány. Ugyanakkor ezzel nem írhatók le az amerikai egyetemek, mert amúgy a világ tudományos életének vezető műhelyei.
A government-organized NGO-k (GONGO-k) azok az álcivil szervezetek, amelyeket valójában egyes kormányok hoznak létre vagy szponzorálnak, hogy a kormány érdekeit képviseljék. Ilyen az állami és az államközeli oligarchák kezében lévő média. Ezekben egyre magasabb az álhírek aránya. ... A valós hírek néha szétbogozhatatlanul összekeverednek az álhírekkel. Így az egész egy csomagként értelmezhető és nem biztos, hogy érdemes belemenni abba, melyik álhír és melyik nem, mert az egész az egy célrendszer szolgálatába van állítva, ami alapvetően a propaganda.

A legutóbb 1998-ban módosított kötelespéldány-rendelet még nem foglalkozott a honlapokkal. Az OSZK illetékesei úgy vélik, ideje lenne azokat is bevonni e körbe, hogy könnyebb legyen az internetes archiválás. A külföldi példák többnyire azt mutatják, hogy a sokfelé már az elmúlt másfél évtizedben elindult webaratást a jogalkotás kissé késve követi. Vagy sehogyan sem: Hollandiában egy évtizede végez már archiválást a nemzeti könyvtár, ám ehhez máig egyesével kérnek engedélyt a tartalomszolgáltatóktól. Teljes mentést azért sem készítenek a holland webről, mert több mint 8 millió honlap tartozik bele, ezért csak a legfontosabbakat szüretelik, jelenleg 16 ezret - említette az OSZK-ban e témában rendezett októberi műhelybeszélgetésen Kees Teszelszky, a Holland Nemzeti Könyvtár munkatársa.

Ha nem is 80 nap, de egy év alatt körbeutazható az egész világ a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár link jóvoltából. Idén - Jules Verne ihletésére - 500 könyvvel a Föld körül címmel indított olvasást népszerűsítő akciót a DEENK.
A könyvtár munkatársai 10 hónap alatt több mint 10 országot, földrajzi területet mutatnak be, havonta 50 kiválasztott könyv segítségével. A januári induló "célállomás" Skandinávia és a Baltikum volt, februárban pedig Latin-Amerikával ismerkedhetünk a virtuális utazás során. A könyveket a megszokott helyükön, az egyetem Főépületében, a Bölcsészettudományi Könyvtárban felállított polcokon találják meg az olvasók, akiknek egy, a közös utazás állomásait bemutató térkép is segít az eligazodásban.
Az ajánló ebben az évben már interaktív módon is elérhető: a Historypin nevű oldalon link minden hónaphoz külön gyűjteményeket hozunk létre, amelyekbe a kiválasztott könyvek borítóképét és ismertetőjét töltjük fel, a katalógusrekorddal kiegészítve.
- A gyűjtemények mellett látható térképen navigálhatunk a könyvek között: egy-egy földrajzi területre, országra vagy városra kattintva megjelenik, hogy hány ott játszódó könyv van az ajánlóban - tette hozzá Petró Leonárd.

Idén ünnepli megalapításának 650. évfordulóját a világ egyik legrégebbi és legszebb dísztermével rendelkező kulturális központja, az Osztrák Nemzeti Könyvtár link Az egész éven át tartó jubileumi programkínálat mellett a könyvtár 12 ékkövét, például Mozart Requiemjének eredeti kéziratát és a Gutenberg-Bibliát is megcsodálhatják a látogatók Bécsben - tudatta az OrientPress Hírügynökséggel Bécs Város Külképviseleti Irodája.
A tárlaton 170 különlegességet, mint például eredeti kéziratokat, értékes kottákat, térképeket, valamint fotókat és grafikákat mutatnak be.

Tizenegy csapat jelentkezett a csütörtöki Nagy Kaposvári Kultúr Kvízre, melynek a Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár adott otthont. Másodszor hirdették meg a találkozót, s a Magyar Kultúra Napjáról emlékeztek meg a résztvevők. Technika, művelődés, építészet, sport továbbá film és színművészet: néhány terület, melyet egyebek mellett érintett a játék. Virág Erzsébet főszervező, a megyei könyvtár munkatársa azt mondta: szerteágazó kérdéseket állítottak össze, ami alaposan próbára tette az indulók felkészültségét. A torpedójáték szabályain alapult a kvíz.

A vépi mezőgazdasági szakgimnázium és szakközépiskolában tanító Babai-Mező Borka az idei félévkor - bár már nem először - megkérte diákjait, hogy neki is osszanak bizonyítványt, értékeljék a féléves munkáját. A Facebook-oldalán a következő poszt olvasható:
Idén is megkértem a diákokat (137 fiatalt), hogy (anonim módon) értékeljék a féléves munkámat. :-) Legelégedettebbek a szakmai tudásommal voltak, legelégedetlenebbek (jogosan) a "rendfenntartási" képességeimmel. Sokan tartanak őszintének és megbízhatónak, viszont a tananyag érdekessé, a módszerek változatossá tétele terén még bőven van mit tennem. Köszönöm szépen a visszajelzéseket!

Cikkek sora és sok tapasztalat szerint esélyes hogy
- a kötelező olvasmányok kiölik az olvasás szeretetét link
- a hittanoktatás sokakat immunizál a vallással szemben link
- az alábbi cikk annak veszélyét mutatja be, hogy a testnevelés-oktatás hogyan távolít el a sporttól. - Analógiásan: a nem megfelelően prezentált könyvtári szolgáltatás is egy életre elidegenítheti az embert. (MG)
- A diákok utálják a tornaórákat, folyamatosak a megaláztatások és teljesíthetetlenek a követelmények. Ahelyett, hogy a heti öt órával megszerettetnék a mozgást a gyerekekkel, begyógyíthatatlan sebeket ejtenek rajtuk, amik egész életükben végig kísérhetik őket. Ötven éve ugyanazokat a gyakorlatokat ugyanazokkal a sokszor szadista módszerekkel oktatják, pedig olykor csak a tanáron vagy az iskolán múlik, hogy motiválttá tegye a diákokat.
"Én azért is gondolok ilyen rossz emlékekkel a testnevelésre, mert most már tudom, hogy mennyire nagy öröm a mozgás. Aztán belegondolok abba, hogy ez gyakorlatilag az egész gyerekkoromból kimaradt, mert pont ezek miatt az élmények nem mertem eljárni semmilyen külön sportra. Igazából haragszom is ezért erre a rendszerre" - mondja Eliza.

Mit tehetsz, ha terrorizálják a gyerekedet az iskolában? Megfélemlítés, zaklatás, szekálás - sajnos gyakorta előfordul, ma már szakszó is van rá: bullying. Mit tehetsz ellene? Arra tanítod a gyereket, hogy álljon ki magáért, és azonnal üssön vissza, ha kell? Vagy azt mondod, az erőszak nem vezet sehova, be kell vonni az iskolát? Esetleg megkeresed a terrorizáló gyerek szüleit? Netán közvetlenül a terrorizáló gyereket, és elbeszélgetsz vele védelmező anya- vagy apatigrisként? Ez a zseniális videó [angol szöveg, magyar felirat] egy sokkal jobb eszközt ad, és közvetlenül a gyerek kezébe!

Sok tévhit kering az interneten a gyermekek diétájáról, ezeket pedig jobbára az internetről szedik a szülők - mondta el Lukasz Rebeka, dietetikus szombat reggel az M1-en. A szakember éppen ezért kollégáival mozgalmat indított a tévhitek eloszlatására, melynek célja, hogy helyen táplálják a gyermekeket, így elkerülve a civilizációs betegségeket.
A tévhitek között a szakember megemlítette a gyerekek kis felnőttként való kezelését és táplálását. Mint mondta, a gyermekek megsokszorozzák súlyukat életük első néhány hónapjában, évében. Ehhez sok fehérjére, szénhidrátra és zsiradékra van szükségük. A zsiradékok nemcsak a testi, hanem a szellemi fejlődésükhöz is hozzájárulnak. A helyes táplálkozáshoz szükség lenne arra, hogy ne az internetről, gyakran egymástól szerezzék be a szülők az információkat, hanem forduljanak szakemberhez, főként, ha diétáról van szó.