Az idei évtől interaktív, játékos elemekkel bővülnek a Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtárában már megszokott, jeles napokhoz kapcsolódó tematikus kiállítások. Az Olvasószolgálati és Tájékoztató Osztály munkatársai által összeállított kis tárlatok a könyvtár keleti szárnyában, a folyóirat-olvasónál tekinthetők meg. A 2015-ös esztendőben első alkalommal a Rejtvényfejtők Világnapját ünnepeltük, s a könyvtár gyűjteményéből összeválogatott rejtvénylexikonok és egyéb kiadványok mellett Olvasóinknak arra is lehetőségük nyílt arra, hogy megpróbálkozzanak az első magyar keresztrejtvény megfejtésével. A sikeres kísérleteket apró ajándéktárgyakkal jutalmaztuk. Második kiállításunk március elsejére készült el: 1994 óta ezen a napon tartják Magyarországon a Haditechnikai Kutatók és Fejlesztők Napját. A kiállítás -- mely harcászati témájú szakkönyveket és jeles tudósok portréit tartalmazza -- ezúttal társasjátékkal egészül ki, melyben a szerencsés kockadobások mellett friss, a kiállítás anyagából megszerezhető ismeretekre is szükség van. (Hubay Miklós)

A hanganyag-kínálatban, angolul:
- Hogyan növelik a könyvtárosok a kutatók elismertségét?
- Hogyan segítik a könyvtárosok a kutatókat a nyílt források kiválasztásában?
- Könyvtárosok és az alternatív tudománymetria: eszközök, tippek, esetek
- Alkalmazott kutatást és témaspecifikus kutatókat támogató könyvtárosok
- Az adatkönyvtáros felemelkedése
- Adatmenedzsment-terveken túli kreatív adatszolgáltatás a könyvtárakban
- Intézményi és kutatási repozitóriumok: jellemzők, kapcsolatok és szerepek.
Az eddigiek meghallgathatók. És amire még jelentkezni lehet hallgatónak, kérdezőnek:
- Szakmai identitás építése: kutatástól az eredményig.

A könyvtáraknak világszerte komoly kihívást jelent a 21. század változó igényeinek való megfelelés. A megújulás jegyében a Sacramentoi Városi Könyvtár elsőre meglepő, de hasznos új szolgáltatást vezet be: háztartási berendezések és elektronikai eszközök kölcsönzését -- olvasójeggyel!
A sharing economy, azaz megosztáson alapuló gazdaság világszerte egyre több követőre talál. Ahogy korábban már mi is írtunk róla, a könyvtár az egyik legrégibb -- tudás és tárgymegosztáson -- alapuló intézmény, amely az olvasójeggyel rendelkezők számára elérhetővé teszi a könyveket, így azok élettartamuk alatt akár több száz alkalommal kikölcsönözhetők.
Ezt a jól ismert, bevált rendszert gondolja most tovább a Sacramentoi Városi Könyvtár vezetése 'Library of Things' (magyarul Tárgyak Tára) projektje keretében.
-- Korábban a detroiti közkönyvtárról ajánlottunk hasonló tartalmú filmet link
-- Facebook-diskurzus a cikk kapcsán: link

Hogyan kölcsönöz vetőmagot a könyvtár? -- A kertészkedők kiveszik a magokat a könyvtárból, és amikor beérett a termés, a magokat visszaadják. A könyvtárak közeli kapcsolatban vannak a kertészkedő emberekkel, vagy mondjuk a közösségi kerttel. A rendszerezett tárolást biztosítják, valamint a kiszámítható hozzáférést - a nyitvatartási idővel. A magok gyűjtése és továbbadása hagyományosan létezett a kertészkedők között, de a régi keretei már nem működnek. A kereskedelemben kapható vetőmagok sok tekintetben nem megfelelőek. (Ár, választék, helyi klíma figyelembevétele). Számos variáció létezik, cserebere alkalmak is vannak. Szó van arról is, hogy a vetőmagokra vonatkozó jogi környezet nem minden államban kedvező ehhez a tevékenységhez.
Az USA-ban 2010 óta különösen megnőtt a száma ezeknek a mag könyvtáraknak (Seed library), amelyeknek sokszor a nyilvános könyvtár ad helyet.
S miért a könyvtár? -- Mert az emberek szeretnének ezzel foglalkozni, de segítségre szorulnak, és 'mert a könyvtár a felfedezésekről szól.' Vannak szociális szempontok is. Ezek a fajta könyvtárak összehozhatják a kertészkedésben tapasztalt embereket a kezdőkkel. A vetőmagot kölcsöntő könyvtárak (University Seed Libraries Association) Facebook-oldala: link Egyesületi oldal: link (ref.: Várnagy Irma)

Egyre inkább azt gondolom, hogy a könyvtár egyik lehetséges jövője (és már egy évtizede jelene is), hogy valamiféle általános civilizatorikus intézményként működjön. Néhány létező példa:
- konfliktusok mediálása (együttműködésben a rendőrséggel, szociális ellátórendszerrel)
- higiéniai szolgáltatások hajléktalanoknak
- speciális szolgáltatások munkanélkülieknek, analfabétáknak
- bármi kölcsönzése, amire ott és akkor igény mutatkozik.
És ha azt hinné valaki, hogy a könyvtár nem szerepelhet vegyesboltként is, íme egy példa Baltimoreból. A baltimore-i városi egészségügyi osztály azokon a településrészeken, ahol a legnehezebb elérni a friss, egészséges zöldségféléket (tömegközlekedés hiánya, szegénység) és ahol legrosszabbak az étkezéssel összefüggő egészségügyi mutatók, elindította a Virtuális Szupermarket Programot azzal a jelszóval, hogy 'Zöldséget rendelj a könyvtárban'. Heti egyszer a könyvtárakban (és iskolákban) lehet rendelést leadni, másnap oda szállítják ki -- ingyenesen. link
Ezekben a példákban az a közös, hogy a könyvtár aktív szereplőként részt vesz olyan programokban, melyek illetékességet tekintve talán nem a '(köz)művelődés' címkéje alatt szerepelnek az önkormányzati szerepvállalások sorában, de amelyekbe a könyvtár épülete, infrastruktúrája, társadalmi beágyazottsága, a könyvtárosok képességei és helyismerete okán be tudnak kapcsolódni.
Felsőoktatási könyvtárak esetében nyilván mások az eseti kihívások és válaszok, a közös azonban az, hogy számos helyen a könyvtár az adott felsőoktatási szövetben próbálja keresni, kiterjeszteni a helyét. Néhány példa innen is:
- kutatási adatok gondozása (research data management)
- egyetemi kiadó működtetése
- az egyetemi publikációs stratégia kivitelezése, a kutatók számára elérhető publikációs alap kezelése, és tanácsadás kutatási eredmények publikálása terén
- nyílt adatok, nyílt szabványok, nyílt hozzáférés propagálása, ezekkel kapcsolatos tanácsadás
- a könyvtári tér innovatív használata: csendes és hangos olvasóterek, tanulóterek, 'könyvek nélküli könyvtár'
- könyvtári antropológia
- eScience, eResearch, digitális bölcsészet, virtuális csillagvizsgáló stb.
- bicajkölcsönzés
- írás oktatás.

Mivel környezetükben ezt látják, sokak szerint a mai huszonévesek nem élhetnek a multimédia, a Facebook, a digitális innováció nélkül. Ám a legújabb kutatások szerint nem ez a teljes igazság.
A legtöbb megkérdezett hallgató a papír alapú tankönyvek iránti vonzódását a következőkkel indokolta:
- nem kapcsolódik le
- szeretik a könyv lapjainak hangját
- szeretik kézbe venni magát a könyvet
- szeretik aláhúzni a számukra fontos adatokat
- könnyebb megjegyezni, hol voltak a fontosabb adatok
- az is jó a használt tankönyvekben, hogy más már elvégezte helyettük a nehéz munkát (aláhúzást).
Mint a kutatásokból kiderült, az egyetemisták az ingyenes elérhető e-book-ok helyett inkább megvették a nyomtatott kiadást. Elárulták, hogy a képernyőről olvasás kevésbé eredményes. A figyelem is gyorsan elkalandozik.
Egyikük szerint: 'Sokkal hosszabb ideig tart a papírkönyv olvasása, mert sokkal jobban koncentrálok a tartalomra.'
A felméréssel egyetértett a legnagyobb egyetemi könyvkiadó elnöke is: -- A 'digitális könyvkiadást nem forradalom. Sokkal inkább egy olyan fejlődés, amely jelenleg elég rázósnak mondható.'
Persze egyes órákon, tantárgyaknál sokkal könnyebb az online verziót használni: a természettudomány és matematika online magyarázatokkal, példákkal sokkal érthetőbbé válik.
Az ingyenes hozzáférés az online verziónak kedvez. Az elmúlt években 82%-kal emelkedett a papír alapú tankönyvek ára, szemben az online elérhető tartalommal.
Ez szép, de ha tudjuk, leginkább a tanárok és a kiadók kényszerítik a diákokat a digitális tartalom elérésére, már egyáltalán nem rózsás a helyzet. Az adatok tehát nem mindig a valóságot tükrözik, sokkal inkább egy adott lobbi szándékát. (ref.: NM)

...a Massachusetts Egyetemen, kímélendő a hallgatók pénztárcáját. Mivel a hallgatók 65%-a anyagi okok miatt nem vásárol tankönyveket, nyomást gyakorolnak tanáraikra, hogy nyílt hozzáférésű elektronikus tankönyveket szerezzenek be.
A University of Massachusetts 2011-ben csatlakozott a Nyílt Oktatás Kezdeményezéshez (Open Education Initiative), amely a tanszékeket könyvtári és nyílt, ingyenes és elektronikus oktatási dokumentumok használatára bátorítja és segíti. -- A kezdeményezés 1000-2500 dollárral támogatja az oktatókat az átállásban. Azóta 50 tanszék állt át, ami 60,000 dollár ráfordítást és 1 milliónyi megtakarítást jelentett -- a hallgatók számára -- mondja Jay Schafer könyvtárigazgató. (ref.: MG)

...tettük fel a kérdést a múlt héten. A nem reprezentatív válaszok:
20 - a használókét
45 - a könyvtárosokét
2 - a kormányzatét
1 - egyéb érdekeltekét.
-- A szavazási periódusban többen jelezték, hogy a válasznak többválasztósnak kellene lennie. A felvetéssel egyet értünk, ám technikailag most csak az egyválasztós megoldást tudjuk kínálni. Reményünk szerint a válaszadók az általuk leginkább fontosnak tartott szempontra szavaznak.
Az eredmények szerint több mint kétszer annyian látják a szakma jövőjét a könyvtárosok támogatásában, mint a használók szempontjainak támogatásában. (MG)

Ősszel olvasóként megkérdeztem néhány könyvtárban egy-egy véletlenszerűen kiválasztott könyvtárost, mit tud a munkahelye minőségmenedzsment módszereiről, a felmérések eredményeiről és azok esetleges hozadékáról. Bevallom, elkeserítő volt az, hogy gyakorlatilag nem tudtak semmi konkrétumot, csak azt, hogy van egy-két ember, aki ezzel foglalkozik, illetve hogy valamikor készült kérdőíves felmérés. Nem láttam, az ő életükben mi változást hozott egy-egy újítás (ha volt egyáltalán). (Fujt Ildikó)

Még mindig olvasnak. A fiatalok is. Papíron. Könyvet. Talán nem ezekre a megállapításokra számítana az olvasó az idei évre szóló technikai, távközlési és média-előrejelzésben, mégis így érvel az elektronikus könyvolvasókról szóló fejezetben a Deloitte tanácsadó cég szokásos évi összefoglalójának 2015-ös kiadása. Bár az e-book nagyjából egy évtizede hódít, még az olvasógépekkel jól ellátott, fejlett piacokon is a nyomtatott könyvek teszik ki az eladások túlnyomó részét: világszerte több mint 80, és még az Egyesült Államokban is majdnem 80 százalékát. Az e-book-olvasók piaca pedig nem nő tovább, sőt egyes fejlett országokban már csökkenőben van.
Az újságok nyomtatott változatára inkább az idősebbek vevők, de az ezredforduló nemzedéke (a most 18-34 éves korosztály) könyvet is vásárol, miközben a cd-k, dvd-k, hírlapok és magazinok kevésbé érdeklik. Sőt az USA-ban egyhatoduk valamilyen nyomtatott sajtótermék előfizetéséről sem szokott le. Az előítéletekre rácáfolva egy brit felmérés azt mutatta, hogy a 16-24 évesek azért szeretik jobban az e-booknál a nyomtatott könyvet, mert érezni akarják az illatát, és szépen megtöltött könyvespolcokra vágynak. Továbbra is igaz ezenkívül az a presztízsszempont, hogy aki nem címlap nélküli e-bookot olvas, hanem igazi könyvet (vagy akár pusztán olvasatlanul a polcára teszi), az közölhet magáról valamit a környezetével. Nem is beszélve arról, hogy a gyerekkönyveknek csak az 5 százaléka kerül képernyőn a kis olvasók szeme elé. A nagyobbakat, például az egyetemistákat pedig elgondolkoztathatják azok a kutatások, amelyek szerint a szövegek információt biztonságosabban jegyzi meg az, aki papíron olvas. Mindezt kiegészítik azok az adatok, amelyek azt sugallják: abbamaradt a független (nem áruházlánchoz tartozó könyvesboltok szomorú halálozása. Igaz, a könyvkereskedelem nem lesz már a régi: brit adat szerint a nyomtatott és az elektronikus könyvek mintegy 40 százalékát az interneten rendelik meg az olvasók.

A dublini O'Donnell + Toumey cég nyerte el a budapesti Közép-európai Egyetem (angol nevén Central European University, CEU) átépítését és kibővítését, amelyet a magyar M-Teampannonnal közösen végez majd el. A 34 millió eurós (kicsivel több mint tízmillárd forintos) beruházásnak többek között része a tetőterasz, egy ötemeletes könyvtár (benne kávézóval), illetve egy előadóterem is -- utóbbi nemcsak óráknak, de zenei előadásoknak is helyet ad majd.
A könyvtár egyébként a legnagyobb angol nyelvű gyűjteménnyel bíró lesz Kelet-Európában, és tartozik majd hozzá egy kávézó és 450 egyéni, illetve társas tanulószoba is. A projekt várhatóan 2016-ban készül el, ami azért is lenne szerencsés, mert az intézmény akkor ünnepli fennállásának 25. évfordulóját.

A kérdésre Nagy-Britannia-szerte válaszolnak a könyvtárosok. Az eredményt ld. alább a linken.

A Maros megyei önkormányzat idei költségvetése kisebb, mint a tavalyi, s ezzel egyike az ország 13 csökkenő büdzséjű megyéjének, amelyek közül 11 Erdélyben van. A kultúra viszont nagyságrendekkel több pénzben részesül.
A megyei könyvtár a tavalyi 50 ezer lejhez képest idén 400 ezer lejt kap beruházásra. Pénzt különítettek el a Teleki Téka emeleti freskós termének felújítására is - az általános korszerűsítésből ez kimaradt. (via ReMeK-e-Hírlevél)

A közkönyvtár az egyetlen olyan intézmény, melynek létezése és működése ténylegesen sikeresnek mondható.
A szerző (Joe Queenan) véleménye szerint az összes többi intézménnyel kapcsolatban gyakran csapnak magasra az indulatok. A könyvtárat viszont mindenki szereti és magáénak vallja. Úgy látja, hogy nincs egy olyan ember sem, aki bármikor is megkérdőjelezné a könyvtár létjogosultságát (talán a könyvtárost érhetik megjegyzések, de magát az intézményt nem).
A közösség teljesen magától értetődőnek veszi a könyvtár létezését. A társadalom nem sokat foglalkozik magával az intézménnyel, bár abban biztosak lehetünk, hogy egyetlen társadalmi forma sem lehet meg a létezése nélkül.
Mi mindenre jó egy könyvtár?
- segít a tanulásban, támogatja az iskolarendszert
- egyfajta gyermekmegőrzőt, ahol a kicsik rendszeresen összegyűlnek, foglalkozásokon vesznek részt
- a nyugdíjasok és a munkanélküliek számára biztos pont, ahol nemcsak információt, hanem barátokat is találnak
Maga a könyvtár igazán demokratikus egység, közösség és szabadság a mottója. Az információt ingyenesen biztosítja.
A közkönyvtárak nem ítélkeznek, nem csak egy álláspontot képviselnek. Jó és rossz könyvet / zenét / filmet egyaránt kínálnak, nem állítják pellengérre a másságot.
A könyvtárban elfeledhető a magányosság érzése, a közösség ereje a meghatározó. (NM)

Brian Dettmer a könyvek mélyére ás -- pengével --, hogy csodás formákat nyerjen ki belőlük. A régi információt a modern világból láttatja. Angol nyelvű a TED-előadás, ám a sok látványos illusztráció miatt nyelvismeret nélkül is megéri végignézni a 6 perces filmet. A művész nem csak a készterméket, hanem a munka közbeni állomásokat is mutatja. A filmet érdemes könyvtári kreatív foglalkozáson is bemutatni, egyben a kivont állományt nyersanyagként felkínálni. (MG)

A kulturális alapellátás rendszerének kiépítését többek között a közösségi térré alakított könyvtárak, a kulturális közmunkások közösségszervező tevékenysége és vidéki gyerekek operalátogatásai segítik -- tudhattuk meg Hoppál Péter, kulturális államtitkártól, aki az államtitkárság személyi változásairól is elárult részleteket.
Az elmúlt időszakban 600 településen újították fel és alakították át alkalmasabbnak remélt közösségi térré a könyvtár épületét, a Kapunyitogató program keretében átmenetileg kinyíltak némely kistelepülések hosszú ideje elhagyott kultúrházai. A kulturális közmunkások bekapcsolódhattak a helyi kulturális közösségszervezés eseményeibe, az operaház előadásaira szervezetten érkeztek látogatóba vidéki gyerekek tízezrei.

Vezeték nélküli töltőket épít bútoraiba az IKEA. Semmilyen vezetéket nem kell a telefonba dugni, elég lesz csak rátenni a mobilt az asztalra vagy az éjjeliszekrényre.
Néhány héten belül megjelennek az európai és az észak-amerikai IKEA áruházakban azok a bútorok, melyekben megtalálható lesz a Qi szabványt támogató vezeték nélküli töltés képessége -- jelentette be vasárnap a Mobile World Congress szakmai kiállítás nulladik napján a bútoráruházlánc.
A kompatibilis telefonokat és táblagépeket -- ilyen például a most bemutatott Galaxy S6, valamint a Samsung mellett, a Nokia, a HTC és a Google több készüléke is -- egyszerűen csak rá kell majd helyezni a bútordarabokra a töltéshez. A cég közlése szerint az első ilyen bútorok és kiegészítők közt lesz többféle lámpa, éjjeliszekrény, illetve bárhova elhelyezhető, fa borítású töltőpad is.

Hamarosan frissítik a makói könyvtár felújításának dokumentációját, miután a múlt év végén a város az aktuális engedélyes tervek hiánya miatt esett el 1,5 milliárd forint támogatástól.
- A közeljövőben aktualizálni fogják a makói József Attila Könyvtár felújításának terveit -- derült ki abból a tájékoztatóból, amit a városháza Farkas Éva Erzsébet polgármesterre hivatkozva küldött lapunknak.
Azért érdeklődtünk, mert a legutóbbi testületi ülésen vita bontakozott ki a témában. Török Miklós képviselő (DK) megkérdezte, miközben a múlt év végén a környező települések egy része összességében jó egymilliárdos központi támogatást kapott, Makónak miért nem jutott pénz.
A polgármesteri riposzt: mert bár a városi könyvtár felújítására adtak volna 1,5 milliárdot, kiderült, hogy a beruházásnak nincsenek érvényes engedélyes tervei.

Nagy-Britannia továbbtanulási lehetőségeiről értekezhetünk a Somogyiban, emellett kézműves ékszerekből és egy szegedi képzőművész alkotásaiból nyílik kiállítás a könyvtárban.
Hogy lehet bejutni a brit egyetemekre? Hogyan lehet jelentkezni? Mik az esélyek? Mennyibe kerül kint tanulni? Milyen nyelvvizsga kell hozzá? A Somogyi-könyvtár, a British Council, a Milestone Intézet és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Study in the UK című programja a nagy-britanniai továbbtanulási lehetőségekről és a szükséges tennivalókról tájékoztatja az érdeklődőket. Egy Nagy-Britanniában tanuló hallgató is mesél ottani élményeiről és tanulmányairól.

A Felelj és nyerj! vetélkedőben link öt egyszerű kérdésre válaszolhat a vállalkozó. A kérdések irodalmiak, matematikaiak, biológiaiak, földrajziak stb.; kisdiákokra méretezettek. Aki jól válaszol mind az öt kérdésre, az nyereményként 12 regény 8-10 fejezetéből letölthet egyet. Így összegyűjtheti egy-egy könyv jelentős részét is. Ha a regény megtetszik neki, elmegy a könyvtárba és kikölcsönzi a művet. Ezért érdeke lehet a könyvtárosoknak a játék linkjének továbbadása, netán az eljárás másolása.

A Calgary Közkönyvtár évekkel ezelőtt azt tűzte ki célul, hogy segítse a környezettudatos viselkedést. Ennek keretében elég sok mezőgazdasági, ökológiai, biológiai programot szerveztek. Az egyik akciójuk az volt, hogy a papír olvasójegybe vetőmagot tettek, amit ki lehetett keltetni. Nehezen tudok szebb jelképet egy könyvtár számára, mint az elültetett olvasójegyből szárba szökő növény. (Lásd még Pálinkós Gyurka mellékes és titkos költő elültetett verseit Lázár Ervinnél). link

Három vállalkozó hallgató az Arizona State University-n (ASU) egy régi élelmiszer-szállító teherautót tervez mobilkönyvtárrá alakítani. Az kis költségvetésű projekt oka, hogy az alacsony jövedelmű iskolákban és közösségekben hiányoznak az alapvető könyvtári források. Az ötlet a Changemaking in Education (változásmenedzsment az oktatásban) c. kurzus során pattant ki a fejükből, melyet az egyetemen Mary Lou Fulton Tanítóképző Főiskola és a Teach For America irányít. (ref.: MG)

Szimmetrikus-e a magyar könyvtárügyben az adatokhoz való hozzáférés? -- Barabási Albert László észrevétele...
HVG: Bármely terület veszünk, ahhoz, hogy felhasználják a hálózatelmélet eredményeit, rengeteg adatot kell hozzáférhetővé tenni. Ez azért elég félelmetes. Nem gondolja, hogy -- akár jó cél érdekében is -- ilyenkor létrejön a 'Nagy Testvér figyel'-effektus? Hogy rosszra használjuk az adatainkat?
Barabási Albert László: Az adatok nyilvánosságra kerülése a legkisebb probléma. A baj ott van, ha nem szimmetrikus az adatokhoz való hozzáférés. Amikor csak bizonyos szereplők, szervezetek férnek azokhoz, és nem kezelik megfelelően. Akkor van valakivel szemben hatalmam, ha én tudok valamit, amit ő nem. Persze nem azt mondom, hogy minden személyes adatot nyilvánosságra kell hozni. A kormányok, pártok, telefontársaságok stb. viszont már régen gyűjtik az adatainkat, ezt a folyamatot már nem lehet leállítani.

Egy veszteglő metrókocsi, dugóba került busz vagy a pirosban álló villamos tökéletes helyszín lehet a Száz év magány kiolvasására. Több online közösség is épül a közlekedési eszközökön olvasó utasokról készült képek megosztására.
Új láz hódít a neten, egyre több online közösség kattan rá a tömegközlekedési eszközökön olvasó útitársak fényképeinek nézegetésére és megosztására. A februárban indult Hotdudesreading (vagyis Szexi pasik olvasnak) például a maga 362 ezer követőjével az egyik legmenőbb új Instagram, de van magyar sikersztori is: az Utazó Olvasó nevű Facebook-oldal évek óta aktív, a képekből már kiállítást is rendeztek.

Hónapokkal azt követően, hogy 1948-ban megszületett, Ron McCallum megvakult. Ebben az elbűvölő és megindító előadásban bemutatja, hogyan képes olvasni -- és magasztalja az okos eszközök és az alkalmazkodó számítógépes technológiák fejlődését, melyek ezt lehetővé teszik. Segítségükkel, és a nagylelkű önkéntesekkel jogász lett, egyetemi tanár, és legfőképpen telhetetlen olvasó. Isten hozta Önöket a vakolvasás gyökeres átalakulásában. (A TEDxSydney rendezvényen rögzítve, 2013. júl.)

Lorna Walker, a londoni Regent's University Business School szakértője szerint téves az az elképzelés, miszerint a fiatalok automatikusan jól használják a digitális eszközöket. Valójában semmivel sem jobbak másoknál.
Az informatika, a digitális írástudás nem veleszületett adottság, hanem olyan képesség, amit meg kell szerezni, meg kell tanulni, hiszen senki nem születik úgy, hogy tudjon használni egy táblázatkezelő vagy egy szövegszerkesztő programot. Mégis tartja magát a digitális bennszülöttekről alkotott téves elképzelés. Annak ellenére, hogy a modern munkahelyeken elvárás, hogy a dolgozók tudjanak dokumentumokat létrehozni és kezelni őket, kommunikálni és akár külsős kollégákkal is együttműködni, azt hiszik, hogy ez magától menni fog -- hívja fel a figyelmet Szedlmayer Bea, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) szakértője.
Érdemes tudatosítani: hogy valaki képes kezelni az okostelefont, és a közösségi oldalakon beszélget a barátaival, még közel sem jelenti, hogy digitális írástudó az illető. Gond az is, hogy a 'digitális írástudás' fogalma definiálatlan, gyakorlatilag bármi érthető rajta.

Hazánkban egyre népszerűbbek a különféle egészségügyi és életmód alkalmazások. A Szinapszis Kft. kutatása szerint az okostelefon-tulajdonosok 17%-a töltött már le ilyen applikációt.
A Szinapszis Kft. készített egy felmérést, amelyben arra volt kíváncsi, az emberek mennyire töltenek le, illetve használnak egészségügyi mobilalkalmazásokat. A felmérésben résztvevők 36%-a hallott már egészségügyi vonatkozású mobilappokról, amely jelentős növekedést jelent az előző évek 26%-hoz képest. Megfigyelhető, hogy mind a krónikus betegek (38% vs. 26%), mind az okostelefonnal rendelkezők (49% vs. 36%) tájékozottsága számottevően javult ebben a kérdésben. Mindkét vizsgált csoport esetében 12-13%-os növekedés tapasztalható egy év leforgása alatt.

Az együttműködés célja, hogy a felek elméleti és gyakorlati tudásbázisukat, kapcsolatrendszerüket közös szakmai céljaik - a szakkönyvtári tevékenység bemutatása és népszerűsítése, a KSH Könyvtár szellemi kapacitásainak, forrásainak, adattárainak a felsőoktatásban történő hasznosítása, az ELTE BTK KITI hallgatóinak gyakorlati tapasztalatszerzése és munkaerő-piaci bekapcsolódásának segítése, illetve a szakmai kooperáció, ...

Amennyiben spórolni akarsz, sose csapj le az első ajánlatra, hanem nézd meg több portálon is az aktuális ajánlatokat. Érdemes lehet különböző időpontokban, akár eltérő (közeli) városokban is listázni a lehetőségeket, mert így is sok maradhat a zsebünkben.
De talán a legfontosabb, hogy időben határozzuk el magunkat, hónapokkal a tervezett indulás előtt ugyanis sokkal jutányosabban foglalhatunk. Arról nem is beszélve, hogy ilyenkor az akciókra is várhatunk néhány hetet, mert rendszeresen hirdetnek ilyeneket a légitársaságok.
Az egyes járatok összehasonlításában sokat segíthetnek az olyan weblapok, mint például az Expedia link a Kayak link a Bravofly link vagy a Skyscanner link de sokan használják a magyar összehasonlító portálokat is, mint például a Repjegy.hu link vagy a Pelikan.hu link Azt nem árt tudni, hogy a repülőjegy-kereső lapok közül sok nem veszi figyelembe a fapados légitársaságok ajánlatait, úgyhogy ezekre érdemes a társaságok saját honlapjain rákeresni.

Elindult az OMMIK új, közös múzeumi digitális műtárgyadatbázis szolgáltatása, a MuseuMap portál, ahol a felhasználók kedvükre böngészhetnek a csatlakozó intézmények műtárgyai között, barangolhatnak a virtuális tárlatokon, tájékozódhatnak a múzeumok aktuális programjairól, emellett megoszthatják kedvenceiket és saját virtuális kiállításaikat a közösségi média felületein.
A portálhoz csatlakozó múzeumok számára a közös hazai keresőfelületen történő megjelenés mellett a szolgáltatás lehetőséget biztosít arra is, hogy a műtárgyak meghatározott szöveges adatai és képei az aggregációs adatbázison keresztül felkerüljenek az EUROPEANA-portálra.

A műsorsorozat keretében bemutatjuk a munkacímben szereplő bő kétszáz éves időszak legfontosabb, nőket érintő történéseit és a női alkotó képesség bizonyítékait.
A történelmi eseményeket, életműveket, elfeledett irodalmi alkotásokat az egyes témák legjobb ismerőivel és a rádió nyújtotta lehetőségek segítségével érdekfeszítő módon szeretnénk a hallgatók elé tárni.
Beszélünk régi sajtóvitákról, az első női lapokról, a 'női elsők'-ről (első orvosnő, első egyetemi tanárnő, első mérnöknő az első sportolónők stb.), az egyes korok életmódjáról, mindennapi kultúrájáról, a női munkavállalásról. Bemutatjuk a nőegyletek történetét, újraolvasunk régi irodalmi műveket, megidézünk elfeledett női művészeket és megnézzük, hogyan működtek a XIX-XX. század fordulójának nőcsoportjai és milyen volt az 'állami' nőmozgalom a második világháború után.
Az eredeti műsorok a Civil Rádióban hangzottak el 2010 és 2013 között.