Összesen nyolc egyetemi, főiskolai képzés alakulna át, vagy szűnne meg a jövőben a hírek szerint, így a kommunikáció mellett veszélyben van az andragógiai képzés és az informatikus könyvtáros is. A felsőoktatási államtitkárság egyelőre nem cáfolt érdemben, március végén derülhet ki, mik a terveik.
Hogy milyen szakokra gondolt a kormány, eddig nem lehetett tudni, de Oktatói Hálózat által kiadott közlemény nyolc szakot említ: kultúratudomány MA, kommunikáció- és médiatudomány BA, nemzetközi tanulmányok BA, társadalmi tanulmányok BA, informatikus könyvtáros MA, andragógia BA, a magyar mint idegen nyelv szak, továbbá a környezettan BSc szak.
A szervezet szerint e szakok nemcsak hogy nem korszerűtlenek, hanem kimondottan a jövő szakjai, amelyek fontosak a tudásalapú információs társadalom, a kreatív gazdaság és a rugalmas felnőttkori tanulás feltételeinek megteremtésében. A természettudományi szakok közül pedig éppen az került veszélybe, amely kifejezetten a globális környezeti problémák feltárására készíti fel a jövő nemzedéket.
Az Oktatói Hálózat felszólítja a felsőoktatási kormányzatot, hogy tervei mellett tegye nyilvánossá az azokat előkészítő tanulmányokat is, valamint nyilatkozzon arról, miként kívánja érdemben bevonni az érintetteket a már korábban akkreditált képzések megszüntetéséről szóló vitába. 'E kérdések fő szakmai fóruma ugyanis az egyetem és a független Magyar Akkreditációs Bizottság.'
A bölcsészek inkább merengnek tovább, és fizetnek. (...) Palkovics még azt is mondta: 'Egy dolgot nem szabad elkövetni: azt, hogy az állam olyan diplomát finanszírozzon, amivel az illető utána a munkaerőpiacnak a kettővel alacsonyabb szintjén helyezkedjen el. Ugye ismeri a viccet: Mit kérdez az elhelyezkedett bölcsész az állástalan bölcsésztől? ­? Adhatom nagyobb kólával és nagyobb krumplival?' A valóságot persze azóta sem veszik figyelembe: a bölcsészek körében 79%-os a foglalkoztatottság a KSH 2011-13-as felmérései alapján, és a bölcsész-műszaki végzettségűeknek 15-15%-a dolgozik olyan munkakörben, amihez nem kellene diploma, ahol túlképzettnek minősül.

Mi legyen a könyvtárosképzés megújításának legfontosabb alapelve? -- tettük fel a kérdést a múlt héten. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
5 - Oktatók és tanszékvezetők foglalkoztatása
14 - Partnerség szomszéd szakterületekkel
2 - Megfelelő területi eloszlás az országban
46 - A munkaerő-piac minőségi elvárásai.
-- Elsöprőnek (2/3) tűnik a munkaerő-piaci helyzettel való szembesülés vágya, mely jelentheti a könyvtári illetve a tágabb, társadalmi elvárásokat is. A nyugati trendnek számító szomszéd területekkel való partnerség szintén szempont (ha jóval kisebb is) a válaszadók szerint. (MG)

A Scholastic kiadó 2014-ben több mint 2500 szülőt és gyermeket kérdezett meg. Eredmények az olvasási szokásokról:
- a gyermekek 51%-a azért olvas könyvet, mert igazán érdekli a téma, és mert az olvasás igazi szórakozás jelent számukra
- azok a gyerekek lesznek 'gyakori' olvasók, akik, az 'igazán szeret olvasni' jelzővel illetik magukat (ők hiszik, hogy fontos az olvasás élménye, valamint illetve szüleik is jó példát mutatnak nekik az olvasásban)
- a hangos olvasás erősíti az összetartozás érzését a gyerekek és a szülők között.
Az iskolai olvasás során készült felmérés kimutatta, hogy
- az alacsonyabb jövedelmű családoknál fontosabbá az iskolai olvasás
- a gyermek olvasók a nevettető könyveket értékelik a legjobban, és amelyeket ők maguk választottak ki
- a legtöbb gyermek szívesebben olvassa a nyomtatott könyvet, mint annak digitális változatát. (ref.: NM)

A Könyvári Intézet teszt jelleggel elérhetővé teszi az EMMI által támogatott, új könyvtári metaadatbázisát, a Magyarországi Könyvtárak Adatbázisát link , amely a Nyilvános Könyvtárak Adatbázisa és a Minerva Gyűjtőköri Adatbázis teljes összevonásával jött létre, illetve több évre visszamenően tartalmazza a könyvtárak éves statisztikai adatai is.
-- Öröm, hogy a Könyvtári Intézet projektje lassan megközelíti a könyvtár.hu link (szintén a Könyvtári Intézet projektje volt) oldalán 2009-ben hozott tartalmak kínálatát. Az akkori, azóta abbahagyott (de azóta is elérhető) fejlesztés rendelkezett a fentieken túl még pl. friss hírekkel, virtuális könyvespolccal, katalógussal, statisztikával is (pl.: link ). (MG)

Napjainkban a könyvtárközi kölcsönzési kérések kielégítésére sokféle lehetőség van. A hagyományos eljárás mellett kísérleti jelleggel a könyvtárak közül egyre többen próbálkoznak azzal, hogy a kért műveket megvásárolják: takarékosságból, az állomány hiányait pótlandó, másképpen teljesíthetetlen kérések esetén vagy a kérések gyorsabb kielégítése érdekében. A döntés szempontjai, amelyeket a könyvtárak ilyenkor mérlegelnek, gyakorlatilag azonosak a vásárlás esetén alkalmazottakkal. Az így beszerzett műveket rendszerint sokan kölcsönzik.
Az interneten sok ingyenes online forrás is fellelhető: nyílt hozzáférésű folyóiratok, intézményi repozitóriumok. Amikor a könyvtárak a könyvtárközi kérések intézése során rábukkannak ezekre, törlik a könyvtárközi kérést, és a használót eligazítják, hogyan érheti el ezeket. Komoly megfontolást igényel, hogy az ingyenes forrásokat hogyan illesszék be a könyvtári ügymenetbe a rendszeresen szolgáltatott források közé, hogyan teremtsenek egyensúlyt a hagyományos munkafolyamatok és az ingyenes források között, és hogyan takarítsanak meg ezzel időt és pénzt. (Az Amazon világában ideje újragondolni a könyvtárközi kölcsönzés lehetőségeit?, ref.: Hegyközi I.)

Csaknem az összes OECD-országban alulmaradnak a fiúk a szövegértés, a matematika, a természettudományok és a problémamegoldás területén is.
A PISA-felmérések eredményei szerint világszerte tapasztalható jelenség, hogy a fiúk lemaradnak az iskolában: nagyobb valószínűséggel teljesítenek gyengén akár az olvasás, a matematika, a természettudományok vagy a problémamegoldás terén, mint a lányok. Ennek több oka is lehet, kezdve az iskolai elkötelezettségtől az olvasási és számítógépezési szokásokig -- írja a Vox.
A PISA-felmérésben megkérdezték a diákokat arról, hogyan éreznek az iskolával kapcsolatban. A középiskolás fiúk körülbelül 16 százaléka véli úgy, hogy az iskola időpocsékolás, 32 százalékuk szerint pedig az iskola nem készíti fel őket a felnőtt életre - ezzel szemben a lányoknak csupán 8, illetve 27 százalékuk volt ugyanezen a véleményen. Emellett a lányok inkább érzik úgy, hogy az iskolában olyan dolgokat tanulnak, amelyeket majd a munkájuk során is hasznosíthatnak.

Március 19. és 26. között rendezik meg idén az Internet Fiestát az Informatikai és Könyvtári Szövetség szervezésében a Nemzeti Kulturális Alap pályázata révén. Tavaly több mint 2000 rendezvény volt országszerte mintegy 500 könyvtárban.
Dippold Péter elmondta: arra próbálják rávenni az embereket, hogy még behatóbban ismerkedjenek az internettel, de jó reklám ez a könyvtáraknak is.
16 évvel ezelőtt még az internet népszerűsítése volt a cél, most már évek óta tematikus hetet tartanak. Az idei téma: Környezetünk és családunk az interneten.

Idén lejár a bérleti szerződés a Szatmár Megyei Tanács és a Federalcoop között, ám Adrian Ştef megyei tanácselnök reméli, hogy nem lesz gond a meghosszabbítással.
Hosszú évek pereskedését követően három évvel ezelőtt sikerült végre megegyezniük a feleknek, így a Szatmár Megyei Könyvtár újrakezdhette működését normális körülmények közepette. Ugyanakkor döntött a tanács egy új könyvtárépület megépítése mellett.
Nos, az idei esztendő végén lejár a bérleti szerződés, amelynek révén a megyei tanács havi 11 500 eurót fizet a Federalcoopnak a Szabadságtér és a Várdomb (Decebal) utca sarkán található épület használatáért. Más alternatíva nem lévén, a tanács kénytelen meghosszabbítani a kontraktust -- ami Ştef szerint nem okozhat gondot. Persze, a megyei önkormányzat nem vetette el az új könyvtárépület megépítésének lehetőségét sem.
A könyvtár 2014-es tevékenységével kapcsolatban elhangzott, hogy jelentősen megnőtt az intézmény bevétele: a 2013-as 3252 lejről 5952 lejre. Nem csak a bevétel, hanem a látogatók száma is növekedett 72 267-ről 87 346-ra. A könyvtárnak jelenleg 35 alkalmazottja van. (via ReMeK-e-Hírlevél)

A közelmúltban végzett amerikai felmérés szerint 2462 középiskolai tanár zöme állt ki mellette, míg a többiek pálcát törtek felette, és megtiltották diákjaiknak a használatát. Franciaországban is készült felmérés 11?25 éves fiatalok körében a Wikipédia használatáról, mert számos adat bizonyítja, hogy a középiskolások és az egyetemisták a Google-t használják keresőeszközként, és a kapott találati listák élén -- általában az első helyen -- wikipédiás szócikkek állnak. A keresőt ez már meggyőzi az oldal minőségéről, és fontosabbnak ítéli, mint a hátrébb sorolt dokumentumokat. A Wikipédia további előnyei a sokszínűség, az enciklopédikus jelleg, a gyors változtathatóság és a naprakészség. Ugyancsak mellette szól, hogy a fiatalok a szócikkek nyelvezetét, világos szerkezetét, könnyű navigálhatóságát sokkal közelebb érzik tudásszintjükhöz, mint a többi tudományos kiadványokét, és a kiinduló tájékozódás elengedhetetlen kelléke. Természetesen vannak ellenzői is. Az amerikai fiatalok 43%-a jóval kisebb bizalmat táplál a Wikipédia iránt, mint társaik; a bizalmatlanság fő oka a könnyen változtatható információk minősége. Ez utóbbi jelenségben akár már az egyén és a közösség kapcsolatának társadalmi vetülete is felfedezhető: hogyan alkalmazzák a hitelességre, a minőségre vonatkozó normákat a szócikkek írása, szerkesztése vagy átszerkesztése során.
A felmérés összesített eredménye, hogy nem igazolható a Wikipédia egyértelműen pozitív vagy negatív megítélése. A mérleg nyelve hol ide, hol oda billen. Nincs nagy eltérés a mellette és az ellene szóló vélemények között. A pontosításhoz még várni kell, és majd újabb kutatás után lehet megkísérelni a választ. (Fiatalok, tanárok és a Wikipédia: eltérő vélemények egy speciális tájékoztatási eszközről; ref.: Pajor E.)

Az adatbázisok száma -- főleg a kémia és az élettudományok terén -- egyre nő, s ezek folyamatosan átalakulnak, új alkalmazásokkal bővülnek, ezért egyre nehezebb a terület áttekintése. A felmérések is azt igazolják, hogy a felhasználók az adatbázisok funkcióinak zömét nem ismerik, vagy félnek kipróbálni annak időigényessége miatt, és ez az oka, hogy nem vesznek részt a különféle tréningeken sem. Alig van visszhangja az információs kompetenciát kínáló felhívásoknak. Ideje volt tehát egy új formát kitalálni, amely figyelembe veszi a felsőoktatásban részt vevők, így a zürichi műszaki egyetem (ETHZ) hallgatóinak és kutatóinak kevés idejét, és rájuk koncentrál. Ennek érdekében az egyetem kémiai, biológiai, gyógyszerészeti információs központja (link 2013 végén elhatározta, hogy rövid, mindössze tíz perces előadássorozatot szervez, ún. coffee lectures formájában. Három héten át, mindig kedden, szerdán és csütörtökön pontosan 13 órai kezdettel került sor az előadásokra, melyhez az információs központ frissen főzött kávét (vagy teát) is kínált. Ha nem volt érdekes a téma, nem veszett ez az idő kárba, hiszen amúgy is kávézott volna a hallgatóság. ('Felhasználóképzés a számítógépes információkeresésről haladóknak' vagy inkább coffee lectures? ref.: Murányi L.)

33 oldalon sok érdekes olyan megjegyzéssel és úgymond törvénnyel találkozhatunk, melyek sok könyvtárosban megfogalmazódhattak már. Néhány példa:
1: Ha az olvasó ezzel érkezik 'Egy furcsa kérdést szeretnék felvetni', biztosak lehetünk benne, hogy semmi furcsaságot következik.
3. A közkönyvtárban soha nincs elég szakácskönyv, érettségire felkészítő tankönyv, vagy az önéletrajz megírását elősegítő szakkönyv.
4. A boszorkányságról, sátánizmusról, babonákról szóló könyveknek mindig lábuk kél.
5. Minden könyvtárban van legalább egy olyan pont, amely nem egykönnyen belátható. Teljesen biztosak lehetünk abban, hogy ide bújnak el a fiatalok, ha szexről akarnak olvasni.
8. Soha nincs elég könyvespolc, soha nincs elég raktári helység, és soha nem elég a pénz. (ref.: NM)

Március 31-ig jelentkezhetnek az iskolák a Kultúrkaland programjaira, amelynek keretében a gyerekek múzeum-, könyvtár-, vagy levéltár-pedagógiai foglalkozásokon vehetnek részt.
Az opera műfaját a diákok körében népszerűsítő Operakaland című programot 2013 májusában indították el, ehhez csatlakozott egy évvel később jónéhány fővárosi közgyűjtemény. Tavaly májusban az Erkel Programiroda kezdeményezésére az Operakaland résztvevői előtt megnyíltak egyes múzeumok, könyvtárak és a levéltárak kapui, így a 2014 őszi Kultúrkalandon, mintegy 3000 diák vett részt. Ebben az évben május 5. és 16. között az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Kultúráért Felelős Államtitkársága, a Köznevelésért Felelős Államtitkársága, a Magyar Állami Operaház és Erkel Programirodája, a MÁV-START Zrt. és a BKK Zrt., valamint csaknem 20 közgyűjtemény, múzeum, levéltár és könyvtár összefogásával valósul meg az esemény.

'Nagyon szerettünk volna kemencét, azonban senki nem értett az építéséhez.' Zoltán akkoriban a siklósi Kerámia Alkotóházban dolgozott portásként, az egyik keramikustól kapott könyvtári könyvből, illetve az idős teremőr, Erzsike néni férjétől kapott instrukciók alapján építette meg élete első kemencéjét, hagyományos eljárással, cserépdarabokból, pelyvás sárból. A kemence 25 éve áll, ez fűti a nappalit, és ebben készül a tyúkhúsleves ebédre.
'Az alkotóházban az egyik festőművész éppen átépítette a galériáját, kérte, hogy készítsek neki is egy kemencét, de víztartállyal, hogy a radiátorokat is fűtse. Mondtam neki, hogy én nem vagyok kemenceépítő. 'Ha a tiéd nem dőlt össze, az enyém sem fog' -- mondta, úgyhogy építettem neki is egyet. Ezt meglátta egy hölgy, akinek gyógynövényboltja volt. Mentem hozzá is építeni Piliscsévre. Ezt megtudta egy ember Piliscsabán, és mondta, hogy addig innen haza nem megyek, amíg neki nem csinálok egyet. Hat gyereke volt, híre ment az óvodában, iskolában.' Zoltán 1200 kemencét épített meg azóta.

A múlt héten megjelent hírt (Toleranciára nevelő gyerekkönyvek -- visszaüt, ami a didaktikus) link folytatva...
Gyurkó Szilvia: az elhallgatás legtöbbször önvédelemből fakad: a szülő azért nem beszél a halálról vagy más kényes témákról a gyerekével, mert saját magát szeretné megvédeni. A szakértő szerint a gyermekvédelem így lesz a legtöbb esetben egy végtelenül álszent dolog. Ha igazán őszintén szeretnénk nehéz témákról, akár a válásról, az elmúlásról, a hajléktalanságról vagy a szegénységről beszélgetni a gyermekeinkkel, érdemes még mindig az évszázadokon át csiszolódott népmesékhez fordulni -- véli. A mai modern mesekönyvek adhatnak szép szavakat, csiszolgatják a szókincset és a stílusérzéket, teremthetnek világokat, de nem végzik el azt a mélylélektani munkát, amiről a nagy meseelemző, a XX. század legnagyobb hatású gyermekpszichológusa, Bruno Bettelheim a tradicionális mesék kapcsán ír. 'Azok számára, akik elmerülnek a tündérmese mondanivalójában, a mese mély, csendes tóvá válik, amely először a saját képét tükrözi vissza; de mögötte hamarosan felfedezi a lelkünk belső kavarodását -- a mélységeket, s azt, hogyan érjük el a békét magunkban és a világban, amely a küzdelmeink jutalma.'
Szekeres Nikoletta csak részben ért egyet mindezzel, mert a népmesék a mai modern gyerekkönyvekkel szemben nem reagálnak korunk jelenségeire. 'Valóban nagyon fontos a pszichológiai vonulat, de emellett a szociológiai, a kultúrantropológiai jelenlét ugyanolyan lényeges mind a gyerek, mind a felnőtt irodalomban. Az irodalomkritikus úgy látja, ezek a könyvek számtalan élethelyzetben hatalmas segítséget tudnak nyújtani a szülőknek és a gyerekeknek egyaránt.'
Meglátása szerint a mai modern érzékenyítést célzó könyvek akkor működnek igazán, ha 0-tól 8-éves korig a szülő együtt olvassa a gyerekkel. 'Ez egy szülői meló, amit nem lehet megúszni. Ugyanakkor mindenképpen megéri, mert ez egy lehetséges útja annak, hogy egészséges lelkületű, toleráns, 21. századi állampolgárt neveljünk a gyerekünkből, aki megállja a helyét az életben.'

SzG: Egy ideje már foglalkozom 'társadalmi munkában' a könyvtár jövőjével, és korábban valóban engem szemeltek ki erre a posztra. Akkor azért nem volt ez lehetséges, mert a világkiállítás előkészítése, amely most miniszteri biztosi megbízatás, még kormánybiztosi volt, és két kormánybiztosi tisztséget nem viselhettem. Az Országos Széchényi Könyvtár egyre jobban le van maradva az európai színvonaltól. A legnagyobb feladat a digitalizálás megszervezése: hatszázmillió oldalról van szó. Lehet, hogy végül nem ezt a megbízatást kapom, esetleg nem kapok megbízatást, és megírhatom a meg nem írt verseimet. De a könyvtár akkor is érdekelne, ha nem lennék már közéleti szereplő.

James Patterson, az egyik legkedveltebb thriller író a világon, néhány hónapja egy millió dollárt adományozott több mint 175 független könyvesboltnak. Március 9-én jelentette be, hogy hasonló szándékai vannak az iskolai könyvtárakkal kapcsolatban is. A Scholastic kiadóval együtt $1,000 és $10,000 dollár közötti összeget fog szétosztani. Az iskolai könyvtárak az adományt felhasználhatják könyvvásárlásra, olvasó programok létrehozására, javításokra is.
Bárki jelentkezhet erre a felhívásra (sajnos csak az USA-n belül), és beadványában mindössze indokolnia kell, hogy miért is szeretne a könyvtár hozzájutni a megadott összeghez.
Patterson nemcsak így segít az iskolai könyvtáraknak. Egyetemi diákok rendszeres ösztöndíjat is igényelhetnek alapítványától.
Patterson szerint az alsó tagozatosok, óvodások még nem tértek át az elektronikus eszközök használatára. Nekik (és másoknak) is szükségük van arra, hogy valaki eligazítsa őket a könyvek, a tudás birodalmában. (ref.: NM)

A miniszterelnök legutóbb a Várkert Bazárt nevezte ugyan ki kormányzásuk szimbólumának, de ha egy kicsit magasabbra emelte volna a tekintetét, talált volna még erre alkalmas épületet odafönt, a Várhegy tetején is. Mert ha jól értem, a kormányzás szimbóluma valami olyasmi, amit rendkívül drágán, a sokat ostorozott EU pénzéből kell megcsinálni, hasznosítási koncepció nélkül, a funkciót a (többszöri) átadás után is csak keresve.
Ez esetben hadd ajánljam a miniszterelnök úr figyelmébe az Országos Széchényi Könyvtárat mint kínálkozó új szimbólumot. Erről az épületről és benne az ország legrégebbi közgyűjteményéről igazán sokat és bombasztikusan lehet beszélni, hiszen minden benne van, amit a miniszterelnök pártja annyira szeret. 'Nemzeti' intézmény, a 'polgári' értékek gyűjtőhelye, falai között évszázadok óta halmozódik a 'tudás', és nincs olyan égtáj, amelyhez ne lehetne 'kötődni' az ott egybegyűjtött információk által.

Kinyomtatja utazás előtt az útvonalat, vagy a GPS-re bízza magát? Mobiltelefonjával a párnája alatt alszik éjszakánként? Instagramot használ Facebook helyett? Egy teszt megmondja, hány éves ön valójában, az alapján, ahogyan az internettel bánik.
A tesztet itt link tölthetik ki az angol nyelvet ismerő olvasóink!

Az alábbi app nemcsak arra szolgál, hogy töröljünk egy meggondolatlanul elküldött képet, hanem az eddigieknél sokkal élvezetesebbé teszi a chatelést.

Az eljárás leírását ld. a forráslinken.

Timbuktu neve ismerősnek tűnhet. Nemcsak a mondákban fordult elő, egy valódi városról van szó, mely a Szaharában található. A középkorban kereskedelmi utak szelték át, hatalmas vagyonok cseréltek itt gazdát. De a város legnagyobb és legfontosabb kincsének a könyvtárat tekintették.
2013-ban milicisták támadást intéztek a város ellen. Bátor könyvtárosok, levéltárosok nem gondolkoztak sokáig, hanem minden lehetséges eszközt megragadva, több mint 400,000 kéziratot mentettek ki a megszállt városból.
De itt még nem ért véget a történet! A Mamma Haidera Commemorative Könyvtár jelenleg azon dolgozik, hogy katalogizálja ezeket az értékes kéziratokat és ilyen módon megossza a nagyvilággal. (ref.: NM)

Korábbi hírünk link folytatásaként...
Gigel Stirbu, a képviselőház kulturális bizottságának elnöke nem szavazza meg azt a törvénytervezetet, amely egységesítené a kulturális termékek és szolgáltatások bélyegilletékét, így az illeték 2%-os marad.
A tervezet szerint a könyv árától függetlenül kell kifizetni az 1 lejes illetéket, ami egy 10 lejes könyv esetében az ár 10%-át tenné ki.
'A könyvek többnyire 25-30 lejbe kerülnek. A 30 lejes könyvek esetében jelenleg az illeték 60 bani, a tervezet elfogadása esetén ez az összeg 1 lejre nőne. Az 1 lejes illeték árleszállítás esetén is érvényes marad, és akkor is ki kell fizetnie a kiadónak, ha a könyvet nem tudja értékesíteni' -- mondta el korábban a Transindexnek Márton Árpád RMDSZ-es képviselő, a kulturális bizottság alelnöke, aki maga sem támogatta a tervezetet a bizottsághoz benyújtott formában.(via ReMeK-e-Hírlevél)

Tudta-e, hogy a 2010 óta futó és hamarosan az 5. évadba lépő My Little Pony -- Friendship is Magic (Én kicsi pónim -- Varázslatos barátság) sorozat főszereplője, Twilight Sparkle könyvtáros? PonyVille Könyvtárában lakik és különféle könyvtárosi tevékenységeket végez. Igaz, elég rosszul. Erről még egy elemzés is megjelent angol nyelven.
Néhány érdekesebb mozzanat:
- Eleinte betűrendet használ, majd a 2. évadban bevezeti a kategóriákat. Sokszor dobálja szét a könyveket.
- Referenszinterjú során sajnos nem kérdez vissza, hanem odaadja az első alkalmas könyvet az ügyfélnek.
- Sikeresen megold egy munkahelyi konfliktust két asszisztens között (amit ő maga okozott egy bagoly alkalmazásával).
- Mozgókönyvtári programot indít, egy beteg ügyfélhez juttat el egy kalandregényt, ami őt teljesen az olvasás rabjává teszi.
A jó hír az, hogy a cikk szerint Twilight fejlődőképes, és még javaslatokat is ad a továbbképzéséhez. (ref.: Tábori Imre)

Mikor a legegyszerűbb szavak is furcsának tűnnek -- most már van rá megfelelő kifejezés is -- szófelejtés (amnesia+ word= wordnesia )
Bárkivel előfordulhat, hogy egy szó, amit már több száz alkalommal leírt, ismeretlennek tűnik. Mintha még soha nem találkozott volna az ember ezzel a kifejezéssel. Megnézi jobbról, megnézi balról, és még mindig idegen.
A tudósok még nem jöttek rá, hogy mi is okozhatja ezt a furcsaságot, de néhányan már felállítottak egy bizonyos teóriát.
Charles A. Weaver professzor úgy gondolja, hogy olvasás közben automatikusan haladunk előre, anélkül, hogy egyszer is megállnánk és ténylegesen rácsodálkoznánk a szó úgymond alaki különlegességére.
A könyvek olvasása ily módon is örömet szerezhet. Találhatunk olyan különlegességeket, amelyeket korábban nem is vettünk észre, mert csak átsiklottunk a szó, a tartalom felett. (ref.: NM)

Néhány kép még az előző hónapra visszatérve:
A Nemzeti Könyvtár Napot ünnepelhettük februárban. Ez alkalom apropójából Jackie Morris, festőművész bemutatta új, könyvtárak számára készített képeit, melyek könyvtári kártyákon fognak majd visszaköszönni.
A festő e képein keresztül mutatja be az olvasónak, hogy mit is érez a könyvtárak iránt. (ref.: NM)

Elektromos zárlat miatt leégett pénteken az Uvaterv fotóarchívuma. A gyűjteményben többek között a Duna-hidakról, az Úttörővasútról, Ferihegyről őriztek ritka fényképeket.
Az egyébként is az anyag digitalizálásán dolgozó Fortepan munkatársai szombat reggelre önkénteseket szerveztek, aki kézikocsikon kihordták a megmaradt, még menthetőnek vélt anyagokat az épületből és próbálják azokat rendbe tenni.
Több mint százezer síkfilmről van szó, az építő cég 1949-től dokumentálta a tevékenységét, lényegében az 56-os forradalom utáni újjáépítés lenyomatait, a budapesti szanálások, aluljáró-építkezések, foghíjbeépítések és lakótelep-tervek anyagai voltak a leégett raktárban.

Nem a legfrissebb alkotás, de talán még nem látta minden érdeklődő (link: alant).