"Lépj be a Könyvtár 2.0-ba. Ezt az új könyvtári szolgáltatási modellt vitatják online fórumokon, konferenciákon vezetői irodákban és tájékoztatópultoknál. Ha még nem vagy, illetve munkatársaid még nincsenek a Könyvtár 2.0-t tárgyalók között, jól figyelj; a Könyvtár 2.0 újjáélesztheti a könyvtárhasználókkal való kapcsolatunkat." (Library Journal, 2006. szeptember 1. - link )
A 2.0-s elnevezés a divatos web 2.0-nak (webkettő - link ) könyvtárakra alkalmazott 'változata'. A webkettő egyrészt szerves folytatása annak, amit a '90-es évek közepén mint internetet (mostantól: web 1.0) ismertünk meg, ugyanakkor gyökeresen el is tér tőle. A webkettő kifejezés 1999-ben bukkant fel, 2005-től terjedt el, Tim O'Reilly-nek köszönhetően, tehát elég jól lehet kötni az ezredfordulóhoz ezt a változást.
Az első lépéseket a szociális hálókat kezelő alkalmazások -- pl. WiW link MyVIP link -- közeledése jelentette a tag-alapú rendszerekkel -- pl. Wikipédia link blogok (tag: a felhasználók által adható címke, amellyel -- igaz szubjektíven, de a lehető legnagyobb demokráciában -- az adott tartalmat -- kép, pl. link szöveg -- itt igazából a linkekről van szó --, videó; link stb. -- jelölik). Mindez a következő változatatásokat vonta magával:
- a kisebb-nagyobb, egymástól elszigetelt 'információs szigetek' egybeépültek, egységes szolgáltatási és keresési felületet alakítottak ki;
- a társadalmi változásoknak köszönhetően a kommunikáció és az információáramlás egyre szabadabbá, decentralizáltabbá és kontrollálatlanabbá vált;
- egyre inkább belső igénnyé vált a tartalmak kategorizálása, rendezése;
- a web üzleti értéke ismét megugrott (a 'dot-com lufi' kidurranása után);
- új lehetőségek nyíltak meg az internet segítségével (webalkalmazások és -szolgáltatások).
Ezek eredményeképpen jött létre az, amit ma látunk: szabványok - link blogok (freeblog - link blogter - link ), linklogok (linkgyűjtő 'közösségek' -- book.mark.hu link , del.icio.us -- link ), wikik, podcastok, RSS-csatornák stb. (e technikákat később részletezzük). Tim O'Reilly mindezt egy 4+1-es struktúrába rendezte, a 3-astól a 0. szintig, ahol a legfelső szintre a teljesen online szolgáltatások, alkalmazások kerültek, a legalsóra pedig azok, amelyeknek voltaképpen nincs szükségük hálózatra, de jól néznek ki a neten is (pl. GoogleMaps link A 0. alatti szinthez pedig az email-, instant-messaging (pl. MSN link vagy Skype link ) kliensek és a telefon tartoznak. Az 'új' webnek tehát lényege az egységesség (és itt hadd helyezzek nagyon erős hangsúlyt a szabványokra), a közösségiség (ez egyfajta új demokráciát teremtett), a platformfüggetlenség (operációs rendszer és - elvileg - böngészőfüggetlenség) és a dinamizmus. Mindezeken alapul tehát a könyvtár 2.0 kifejezés. Figyelemre méltó, hogy ezenkívül csak egy hasonló fogalom, a marketing 2.0 született, azonban már alakulóban van a web 3.0 is (persze még nagyon sok, ezen analógia alapján keletkezett elnevezés van -- web 1.5 , amely a dot-com lufi környékén született, ill. a különböző gúnyos, kritikus elnevezések: web 4.0, web 0.5 stb.)

Kormánypárti és ellenzéki képviselők egybehangzóan bírálták a szervezeti átalakításokról szóló kormányhatározatot az Országgyűlés kulturális bizottságának ülésén. A felszólalók egyetértettek abban: a kulturális intézményeket tekintve a határozatot mindenképpen át kell dolgozni. ... A minisztérium összevonná az Országos Széchényi Könyvtárat az Országos Pedagógiai Könyvtárral, valamint az Országos Idegennyelvű Könyvtár és Múzeummal, a Magyar Történelmi Film Alapítványt a Magyar Mozgókép Közalapítvánnyal. - F: szept. 8.

A múlt héten már idéztünk a lengyel felmérésből, most folytatjuk.
A felmérés kimutatta: a könyvtárosok több mint fele (51,6%) szeretné szaktudását fejleszteni, a szakirányok között a könyvtártudomány 21,9%-kal szerepelt a posztgraduális képzésben. Habilitációt egy, doktori fokozat megszerzését öt személy tervezte. Szakirányként többen jelölték meg a pedagógiát, pszichológiát, kulturális menedzsmentet, kommunikációt, informatikát, andragógiát (felnőttképzést), nyelvtanulást stb. A válaszadók 40,7%-a nem kíván továbbképzésben részt venni, 7,7% e tekintetben bizonytalan. A tanulás akadálya a válaszadók többségénél anyagi természetű volt, vagy az életkorral függött össze. A tanulni vágyók között sokféle indok jelent meg: lépést tartani a korral, saját igényből, jobb megítélés miatt stb.
A könyvtárosok a 'Mit szeretnek a munkájukban?' kérdésre első helyre tették az olvasókkal való kontaktust, a használók megelégedettségét, a beszélgetést a használókkal, a diákok sikereit, a gyerekekkel való foglalkozást. Ezt követte a munka természete, amely intellektuális fejlődésre inspirál. A 'Milyen negatív hatások érik a szakmai megelégedettség alakulását?' kérdésre 21% nem válaszolt; talán nem is érik ilyen hatások. A többség a könyvtárosság el nem ismertségét, a túl alacsony fizetést, a délutános műszakot, a munkahelyi atmoszférát [!] említette negatív hatásként. A 'Mi motiválja legjobban a könyvtárost a munkában?' kérdésre 66,6% válaszolt, 33,3% pedig nem. A válaszok közt olyan indokok szerepeltek, mint az elvégzett munka öröme, a munka tartalma, az előmenetel.

Az Egyesült Királyságban a 2003-2004-es tanévben a felsőoktatásba került hallgatók 5%-a (kb. 45 ezer fő) él együtt valamilyen hátránnyal. 41%-uk dyslexiás, 20%-uk valamilyen láthatatlan hátrányról (diabetes, epilepszia, asztma) számolt be. 4,5% a kerekes széket használók aránya. Az 1995-ös Disability Discrimination Act még nem tért ki a felsőoktatásra, a 2001-es Special Educational Needs and Disability Act (SENDA) azonban már arra késztette a felsőoktatási intézményeket, hogy foglalkozzanak a hátrányos helyzetűek problémáival. Az intézmények minőségbiztosításával foglalkozó szervezet által összeállított kódex is előírta az egyenlő elbánás kötelezettségét, sőt a megfelelő intézkedések megtételét a hátrányos helyzet leküzdése érdekében.
A könyvtárak feladata, hogy tudomást szerezzenek arról, mely hallgatóknak van szükségük segítségre; magukat az érintetteket is meg kell győzniük, hogy az ezzel kapcsolatos információkkal senki nem él vissza; az információkat el kell juttatni a könyvtár munkatársaihoz. A SENDA előírásai arról szólnak, hogy a könyvtár irányadó dokumentumait meg kell vizsgálni, hogy ne legyenek diszkriminatívak; a könyvtári szolgáltatások legyenek elérhetőek; a nyomtatott dokumentumokat megfelelő formátumokban kell elérhetővé tenni; a webhelyek, jelzések és feliratok legyenek jól használhatók; a szolgáltatások használatához különböző eszközöket és berendezéseket kell beszerezni; a személyzetet ki kell képezni. Folyt.: link

A könyvtárral kapcsolatos hírek, szolgáltatások és források terjesztésére a Georgia Állami Egyetem több könyvtárosa Science News néven (link internetes naplót (blog) indított. A blogok növekvő népszerűsége ellenére csak kevés könyvtár használta ki ennek a kommunikációs formának a lehetőségeit. A blogok könnyen, gyakran és folyamatosan frissíthetők, így tetszetős alternatívát jelentenek a rugalmatlanabb könyvtári híradókkal szemben. A cikk összefoglalja a könyvtárosok érveit e dinamikus formátum mellett, ismerteti, hogyan teremtették meg az egyensúlyt a technológia és a könyvtárosok, illetve a használók között, és foglalkozik azokkal a kérdésekkel és feladatokkal is, amelyek megoldása életképessé és sikeressé teheti az új rendszert. Az első felmérések szerint a rendszer felkeltette a használók érdeklődését, és modellként kívánják használni további, tárgyközi blogok kifejlesztéséhez.

A Magyar Folyóiratok Tartalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisát link a magyar könyvtárak és folyóirat-szerkesztőségek építik, a szolgáltatást a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum fejleszti és üzemelteti nonprofit alapon 2002 óta. 2006-ban a gyarapodás és használat bővülését az alábbi adatok jellemzik:
január 1-jétől a folyóiratok száma 104-gyel (jelenleg: 441), a címek száma 72 ezerrel (jelenleg 317 ezer), az elérhető teljes szövegek száma 12 ezerrel (jelenleg: 40 ezer) növekedett, a felhasználók (keresések) száma pedig 2005-höz képest megduplázódott. Az év másik jelentős eredménye, hogy nyár végétől működik a linkellenőr, azaz a teljes szövegekhez elvezető URL-ek létezésének felülvizsgálata. A linkellenőr futása után automatikus levelet küld a nem működő URL-ek listájával. Szerencsére a több mint 40,000 URL nem ennyi teljesen különböző helyet jelent, hanem csak a 108 teljes szöveggel is rendelkező folyóirat 108 szerveren található elérési útjait. De a program természetesen minden egyes különböző ugrópontot végignéz. A Matarka 'minőségbiztosítását' a beviteli felületen az önellenőrző programrész biztosítja, mely kilistázza az éppen bevitt, teljesen új szerzőket és szavakat. Ha van hibásan, helytelenül bevitt szóalak, az ebben a listában azonnal szemet szúr és máris javítható. Ez év terve még az angol nyelvű lekérdező felület és a teljes szöveggel nem rendelkező folyóiratok esetében a cikkmásolat küldés valamilyen formájú bevezetése. Elkészült az XML export és import, vagyis a MATARKA ki tudja exportálni az egyes számok tartalomjegyzékeit XML formátumban, és fogadni is tudja azokat, vagyis az adatbevitel már nemcsak a saját speciális (nem szabványos, bár egyszerűbb) formátumában lehetséges. Ezáltal az EPA-val (Elektronikus Periodika Archívum) is könnyebbé és szabványosabbá válik az adatcsere. A Matarka népszerűségének mutatója az is, hogy a vendégkönyvben már egyes folyóiratokat hiányolnak.

1999-ben térítéses szolgáltatást vezettek be a kanadai Calgary Egyetemnek a nyilvánosság számára is hozzáférhető Geológiai és Geofizikai Könyvtárában. Okai: az anyagi támogatás csökkenése miatt korlátozni kényszerültek a nyitvatartási időt. Ugyanakkor viszont számos olajipari vállalat szakkönyvtára megszűnt, és a kutatók a Gallagher Könyvtárban folytatták az anyaggyűjtést. A könyvtárosok terhelése nőtt, és egyre kevesebb energiát tudtak elsődleges, egyetemi használóikra fordítani. A könyvtár erőssége gazdag gyűjteménye, a munkatársak húsz év alatt felhalmozott tapasztalata, a különböző intézményekkel és az olajipar vállalataival kiépített kapcsolatai. A könyvtár vezetője ezt megelőzően más intézményeknél már számos ismeretet szerzett a térítéses szolgáltatások bevezetésével és működtetésével kapcsolatban.
A szolgáltatás már négy éve sikeresen működik. Ötvenhét szerződéses megrendelőjük van évente. Eddig 3000 megrendelést teljesítettek. Ennek nyolcvan százaléka dokumentumszolgáltatás és könyvtárközi kölcsönzés, tizenkét százalék pedig online adatbázisban történő kutatás. A bevételekből gyarapítják a gyűjteményt és foglalkoztatják az asszisztenseket. Megnőtt a könyvtár és az egyetem ázsiója is az iparvállalatok körében. A vállalatok, melyek megszüntetik könyvtáraikat, de még a nyugalmazott geológusok és geofizikusok is örömmel ajándékozzák gyűjteményeiket a könyvtárnak. Ha a szolgáltatás a továbbiakban is ilyen sikeres lesz, és megnő az igény iránta, felül kell vizsgálni, elegendő lesz-e a munkaerő, és megfelelő-e az elhelyezés a megváltozott helyzetben. A kitűzött célt máris elérték: visszaállíthatták a könyvtár eredeti nyitvatartási idejét, a nem egyetemi közönség is korlátlanul hozzáférhet gazdag gyűjteményükhöz és szolgáltatásaikhoz, ráadásul még a könyvtár helyi közösségen belüli elismertsége is jelentősen megnőtt. Teljes referátum a Manciban: link

A világ legnépszerűbb online keresőjének Google News Archive Search ( link ) nevű szolgáltatása segítségével ezentúl lehetőségünk van akár újsághírekben is kutatni, egészen a 18. századig visszamenően. A cég az adatbázis összeállításakor többek között a The New York Times és a The Washington Post újságok kiadóival működött együtt, de ezenkívül hozzáférhetett a Reed Elsevier, a Dow Jones és a Reuters archívumaihoz is. A keresési oldalon csak elegendő beírni a kívánt fogalmat vagy szót, és máris megkapjuk a találatokat -– időrendi sorrendben feltüntetve. A találatok azonban csak az eredeti hír kivonatai, az eredeti hírekhez úgy juthatunk el, ha rákattintunk a mellékelt linkekre. Maga a Google News Archive Search ingyenes, azonban az egyes hírek esetében ez változó. Van olyan hír, amihez ingyen hozzáférhetünk, és van olyan, amelynek az elolvasásáért fizetnünk kell. Az új szolgáltatásban egyelőre nincsenek reklámok, ám ez a jövőben még változhat. - F: szept. 7., link
-- Az eszköz 1370 cikket adott például az egyszerű 'Kecskemét' kérdésre, ezek közül 62 találat 1944 előtti. A Time Magazin egy 1921-es száma pl. beszámol egy 1929-es öngyilkosságról. Az illető azért vetett véget Kecskeméten életének, mert nem engedhette meg magának reggelire a két marhaszeletet. No, persze ennél tartalmasabb anyagok is találhatók a Google keresőjében.

Katt a Horvát Könyvtárosok Egyesületének honlapjára: link vagy angolul: link . A weboldal készítését az egyesület külső (ha tetszik: kiszervezett) munkatársa végzi havidíjért. A szerkesztést szerkesztői bizottság végzi, melynek tagja a webmester is. A hat fős bizottság -- tagjai Horvátország minden részéből származó fiatal könyvtárosok -- dönt a tartalomról és a tartalomfejlesztésről. Az egyes honlaprészeknek mind megvan a felelőse, akik jogosultak is a honlaprész módosítására (így időt takarítanak meg). A nagyobb fejlesztéseket szintén külső vállalkozó végzi el. - F: Sanjica Faletar Tanackovic közlése alapján: MG

Hogyan nem szabad reklámlevelet szerkeszteni? Melyek a direkt marketing legfontosabb formai elemei? Wolf Gábor a szövegírás alapszabályaira hívja fel a figyelmet. Ha reklámleveleid kicsit is hasonlítanak a közölt mintára, akkor feltétlenül érdemes elolvasnod az utána következő cikket. - F: szept. 7.

Könyvek ezreinek ingyenes letöltését teszi lehetővé augusztus végétől a Google internetes cég, emellett kétszáz évet felölelő hírarchívumban kutakodhatnak a felhasználók, igaz, gyakran nem ingyen. - F: szept. 11.

Szeptembertől jelentkezik a romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele, melynek célja az erdélyi könyvtárosok jobb informálása a szakmát érintő hírekről, rendezvényekről. A lap első szerkesztői -- Vántsa Judit és Bákai Magdolna -- elmondták, hogy tájékoztatni szeretnének a könyvtárakban zajló eseményekről, szakmai rendezvényekről, hasznos információt szolgáltatva könyvtárnak és könyvtárosnak egyaránt. Az érdeklődők feliratkozhatnak a ReMeK-e-hirlap-subscribe@yahoogroups.com címen.

A román Távközlési és Informatikai Minisztérium által meghirdetett Tudásalapú Gazdaság nevű projektre 1.438 település polgármesteri hivatala küldte el részvételi szándéknyilatkozatát. Nagy Zsolt tárcavezető szerint ez egy olyan számadat, amely arra enged következtetni, hogy a helyi közösségek valós igényt támasztanak a modernizáció, a fejlesztés iránt. A legtöbb szándéknyilatkozat erdélyi megyékből érkezett, összesen 357 kérés, a listát Temes megye vezeti, itt 69 település kíván pályázni, azt követi Maros (63) és Bihar (52) megye. Az 1.438 szándéklevél közül 1.278 vidéki, 160 pedig kisvárosi településről érkezett.

Ritkaságok kiállításával, könyvkötő műhely bemutatásával, rajzversennyel, játszóházzal, koncerttel és táncházzal várja többek között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem könyvtára a látogatókat szombaton délelőtt 9 és este 8 óra között. A könyvtár idén csatlakozott a Kulturális Örökség Napok programsorozathoz, amelynek keretében szombaton nagyszabású rendezvénnyel vár minden érdeklődőt. Több kiállítás is lesz ezen a napon a könyvtárban, például az Aulában ősnyomtatványokat, ritkaságokat lehet látni. Érdekesnek ígérkezik a délelőtt 10 és 12 órakor induló séta, amelyen az épületről hallhatnak a látogatók érdekességeket. A találkozó a Műegyetem főbejáratánál lesz. A könyvkötészeti módokkal és munkafolyamatokkal ismerkedhetnek meg azok, akik részt vesznek 11 és 13 órakor kezdődő műhelylátogatáson, a csoportok az Aulában gyülekeznek. - F: szept. 12.

Háromezernél többen válogatnak rendszeresen a kötetek ezreiből, lapozgatják a folyóiratokat, és a legidősebbektől az iskolásokig mind gyakrabban veszik igénybe a korszerű informatikai szolgáltatást az idén 35 éves Mohácsi Jenő Városi Könyvtárban. A színvonalas író–olvasó találkozók, előadói estek helyszínén az évfordulóra emlékezve kiállítást nyitottak a hétvégén. Nemrégiben hazai és horvátországi könyvtárosok részvételével szakmai konferenciát is tartottak, továbbá baráti találkozóra hívták a könyvtár egykori dolgozóit. - F: szept. 12.

Az 1956-os forradalmat idézi meg hangzó dokumentumok révén egy most megjelent DVD. A válogatás az 56-os Emlékbizottság támogatásával jelent meg. Szemelvényeket tartalmaz a Magyar Mozgóképkincs Gyűjtemény és az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tára adattárából. A hangzó dokumentumok a Kossuth rádió, a Szabad Európa Rádió és más rádiók adásának részletei. - F: szept. 6.

Sokan azt hiszik, hogy ő az Információs Társadalom, pedig Z. Karvalics Lászlónak hívják. (ZKL – így már rémlik?) Ő az a pali, aki a legzsibbasztóbb konferenciákon is képes izgalmas előadást tartani.
Igazságtalan az élet: ZKL-nek nemcsak rendkívül világos gondolkodást, de ráadásul hihetetlen munkabírást is adott. Úgy tűnik, mára kinőtte a hazai pályát, áttette székhelyét Amerikába. A veszteségért egy bloggal próbálja kárpótolni az itt maradottakat. Nem kell megijedni, Karvalics itt nem félelmetes szakmai eszköztárát csillogtatja, csupán (látszólag) az utazás és a megérkezés első viszontagságairól számol be. Hősünk alig egy hete utazott el, eddig három tudósítást küldött. Ilyen friss blogokat nem szoktam ajánlani, de most kivételt kell tennem. Szeretem Amerikát -- írja Ő. Szeretem ZKL írásait -- írom én. (Pollner) - F: aug. 22.

Foglalkoztatási portál indul szeptember 7-én ingyenes önéletrajz-adatbázissal és önéletrajzírói szolgáltatással az álláskeresők, -hirdetők és a munka világa iránt érdeklődők számára. Kis Miklós, a portál szerkesztője elmondta: a link internetes oldalon a munkaadók számára regisztráció után ingyenesen hozzáférhetőek lesznek a munkavállalók által elhelyezett önéletrajzok a foglalkoztatási portál zárt önéletrajzi adatbázisában. - F: szept. 6.

Nagyjából két perc alatt megtervezi kérésre bárki tömegközlekedési útvonalát, megmondja az utazás idejét és az árát is a BKV információs szolgálata. A szolgáltatást interneten, telefonon és személyesen is igénybe lehet venni, naponta átlagosan ötvenen meg is teszik ezt. A másfél éve működő szolgáltatást feltűnően sok külföldi veszi igénybe, a hazai utasok közül főként vidékiek kérnek telefonos segítséget vagy személyes tájékoztatást az Akácfa utcai ügyfélszolgálaton. Sokan a BKV honlapját használják e célra, s ha az elektronikus rendszer működik -- időnként előfordul hosszabb-rövidebb kimaradás --, akkor nagyjából két percbe telik, hogy bárki megtudja, mi a legrövidebb útvonal az általa tervezett célponthoz. A szolgáltatásból azt is meg lehet tudni, hogy hol, mennyit kell várni a járművekre, s mennyi ideig tart az utazás. Azoknak, akik szóban -- telefonon vagy személyesen -- érdeklődnek, még többet tudnak segíteni az ügyfélszolgálat munkatársai. Ekkor ugyanis kiderül, hogy az útvonal összeállításakor a legrövidebb út, a legolcsóbb megoldás, netán a legkevesebb átszállás legyen-e a szempont. Az ügyfélszolgálathoz futnak be a panaszok és dicséretek -- bármilyen hihetetlen, utóbbiból is van jócskán --, itt érdeklődnek az elveszett tárgyak iránt és rengeteg menetrenddel, sőt tarifával kapcsolatos kérdéssel is a szolgálatot keresik fel. - F: szept. 4.

Magyarországon jelenleg az ingatlanok mintegy 1/3-a cserél gazdát professzionális ingatlanközvetítők segítségével. Ez az arány Nagy Britanniában 90%, Svájcban 70%, Nyugat Európában 50% fölött van. 'Ennek egyik oka az, hogy jelenleg nincs a piac egészét integráltan bemutatni képes portál a piacon, és a legtöbb ingatlanközvetítő csak eseti jelleggel működik együtt más ügynökségekkel. Az Ingatlan.net portált azért hoztuk létre, hogy az ingatlan forgalmazásban erősítsük az ingatlanforgalmazók szerepét -- jelentette ki Pálréti Norbert, az ingatlan.net alapítója, a társaság ügyvezetője a portál indulásakor. - F: szept. 8.

Az Amazon.com a tegnapi napon beindította az Egyesült Államokban Unbox névre keresztelt videóletöltő szolgáltatását. Az online könyvkereskedő adatbázisából több mint harminc stúdió filmjeiből valamint tévésorozataiból válogathatnak az internetezők.

A hazai jogalkalmazók életét és jövőbeni szokásait meghatározó informatikai fejlesztése eredményét mutatta be szeptember 7-i sajtótájékoztatóján a CompLex Kiadó (volt KJK-Kerszöv). A cég teljes tudásbázisát, kiadványainak összességét -- kereshető formában -- feltette az internetre.

'Puszta sarcszedés lesz, ha nem egészül ki olyan egységes informatikai rendszerrel, amely lehetetlenné tesz minden típusú visszaélést és korrupciót' -- mondta a GKM képviseletében dr. Csepeli György az egészségügyben tervezett intézkedésekről. Az mfor.hu a VISZ Info Hajó 2006 keddi rendezvényén járt. ... Az előző ciklusban már elkezdett Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) fejlesztésének folytatását olyan programként említette a szakember, amely képes lesz aktivizálni az értelmiségnek az IKT-vel és annak eredményeivel szemben eddig rezisztens rétegét. Egyúttal hangsúlyozta, hogy minden ember lehet tartalomszolgáltató: "nemcsak downloaderek, hanem uploaderek is vagyunk." A kollektív tartalomfejlesztéseket egyébként inspirálni és bővíteni szeretné a kormányzat. - F: aug.30.