Talán túl erős, patetikus a Nyilas Misitől vett parafrázis. Ám nem feltétlenül alaptalan. Móricz regényében a fiú úgy ment a debreceni kollégiumba, mintha istenek közé érkeznék. Felettébb büszke volt arra, hogy debreceni diák lehet. Ki is mondta, mennyire büszke. Ahogy néhány éve Paszternák Ádám is. -- Aztán a debreceni kollégium kitartó munkával elérte, hogy Nyilas Misi hányjon az egésztől. -- Pedig lélegzetelállító volt, amikor Takács Danival, Kardos Andrissal hetente jelentek meg olyan elképzelésekkel (pl.: link ), referátumokkal, amelyek alapjában gondolták újra a könyvtár- és információügyet. Ádám az év fiatal könyvtárosa lett, amellett hogy sok tapasztalt kollégát is magával ragadott lelkesedésével. Amikor így szerzett tőkéjét használni is gondolta link , az MKE korifeusa már nem foghatta a dolgot. A kegyelmi idő elmúlt, a szakma tovább süllyedt, a látogatószámokkal, a könyvtári költségvetéssel és még sok mással együtt. Most hétfőtől már Ádám sem könyvtáros, ahogyan Andris is hátat fordított a szakmának -- érthető okokból. Végülis megváltás, ha sikerül kilépni a rendszerből. (A legtöbb kollégának nem sikerül, ugyanis a rendszer maga piacképtelenné teszi, amortizálja kb. másfél év alatt az oda bekerülteket.) Kontraszelekció (a szakemberek kiválasztása az ismeretek, tudás, intuíció ellenében történik) -- idézhetjük fel. Ismét tapasztaltabban lettünk. Biztató mindezek mellett azonban, hogy Ádám új munkahelyén jobban megtalálhatja anyagi és szellemi számítását. (MG)
(A KIT évekkel ezelőtt sorozatot közölt a könyvtár világából kilépett egykori munkatársak tapasztalatairól.)

Talán az a legrosszabb, amikor szereted csinálni amit csinálsz (és alapvetően azt is, ahol csinálod), de nem hagyják, hogy olyan körülmények között csináld, amilyenek között szeretnéd csinálni...
Miskolcon tavaly indult el az őrület -- ami a lehető legferdébb lejtőre lökte (például) a könyvtárat -, amikor a városvezetés előállt a farbával, hogy a városban működő kulturális intézményeket nonprofit kft-kbe szervezik ki, mert az jó lesz. Április elsejével aztán ez meg is történt -- anélkül, hogy megfelelő módon átgondolták és/vagy előkészítették volna. Addig a nemkívánatos személyeket szépen eltávolították az intézmények elejéről -- akit pedig nem, annak máig rezeg a léc...
A kevesebb pénz természetesen rosszabb szolgáltatást is eredményez: kevesebb rendelhető könyv, folyóirat, lassan szétpergő számítógéppark, amit forráshiány miatt nem hogy lecserélni, de lassan még szervizeltetni sem tudnak az intézmények...
Jó úton vagyunk afelé, hogy nem hogy dolgozni, de élni is borzasztó legyen közalkalmazottként.
Kiröhögöm magam, mert régen sokat vizionáltam arról, hogy a könyvtárak előbb-utóbb kinyuvasztják magukat. Most már látom, hogy tévedtem. Nem lesz rá elég idejük, mert a politika hamarabb kinyuvasztja őket.

Belső zsebbe akasztható tokos-dizájnos olvasószemüveg, pizsama e-könyv számára, elektronikus kisszótár az olvasás közben talált ismeretlen szavakhoz, mágneses könyvjelző, nagyító, könyvtámaszok, könyvre csíptethető elemes kislámpa... ezeket a kis eszközöket kínálja sok könyvesbolt. A link oldalon most a johannesburgi Sandton városrész Nelson Mandela udvarának könyvesbolti kínálata látható. (szöveg, fotó: MG)

Örömmel értesítjük, hogy intézménye ingyenesen hozzáférhet az Elsevier SciVerse e-book könyvtár 1192 címet tartalmazó e-book kollekciójához. A jogosult intézmények számára az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. biztosítja a hozzáférést. Az e-bookokat csak a Kiadó által 'jóváhagyott', nevesített IP-ken keresztül használhatják az érintett intézmények.
A szolgáltatást az alábbi linkről érhetik el: link
A használat egyenlőre IP alapú (jóváhagyott IP-kről), így bejelentkezniük (regisztrálniuk) nem szükséges, ám a személyre szabott szolgáltatások beállításához (pl.: értesítések, keresések elmentése stb.) erre lehetőség van.
Bővebb tájékoztatás: link link A link és a link oldalon megtalálják majd az e-book csomag tartalmát (címeit) valamint a legfontosabb tudnivalókat. Bármilyen elérési probléma esetén kérjük, keresse az EISZ Irodát (eisz@educatio.hu).

Befagyasztják a bérköltségeket az államigazgatásban -- tízezer közszolga elküldésével évi 40-45 milliárd forint spórolható
Értesüléseink szerint a jövő évre tervezett hiánycél elérése érdekében további létszám-racionalizálás lesz a közszférában: egyfelől megszüntetik azokat a státusokat, amelyeket jelenleg sem töltenek be, másfelől több ezer fős leépítés is megvalósulhat az államigazgatási apparátusban, illetőleg az önkormányzatoknál. Eközben a kormány ebben a körben befagyasztja a bérköltségeket is, egészen 2015-ig...

Szerettem volna megszerezni a Királyi Magyar Automobl Club (KMAC) 1922-es Margitsziget körüli motorcsónakversenyének plakátját.
Az Országos Széchenyi Könyvtár által fenntartott Magyar Digitális Képkönyvtárnak (MDK) [ link ] már a felülete sem felhasználóbarát, de azzal még meg lehetett küzdeni valahogy. Ellenben, amikor rendelni akartam, akkor a regisztráció nem működött. Mindegy milyen e-mail címet írtam be, visszadobta azzal, hogy szabálytalan formátumú. A hibát jeleztem az üzemeltetőnek, aki megnyugtatott, hogy kivizsgálják a problémát. Visszajelzést ugyan nem kaptam, véletlenül jöttem rá, de az e-mailes gondot pár hét alatt el is hárították.
A javítás ellenére továbbra sem lehetett bejutni a szolgáltatásba, mert a regisztráció visszaigazolásához szükséges link helyett egy csodálatosan üres levelet küldött az MDK. A tartalom mellett a feladó mező, a tárgymező is üres volt, az is csoda volt, hogy egyáltalán megérkezett. A szokásos eljárással az üzemeltetők kivizsgálták a hibát, nem jeleztek vissza, és egyszer csak megjavult a rendszer.
A rendelésemet szeptember kilencedikén adtam fel. Ezt nem onnan tudom, hogy érkezett volna róla bármiféle visszaigazoló levél -- csak a képernyőre írta ki az MDK, hogy nyugi, az ügyem folyamatban van -- hanem a regisztrációs levél dátumából. Mert saját emlékekre támaszkodni mégiscsak kényelmes. Elképzelésem nincs, hogy végül lesz-e plakátom, mennyibe fog kerülni, vagy hol lehetne érdeklődni. Lassan már abban sem vagyok biztos, akarom-e.

Mennyire tarja hasznosnak az Új Könyvek könyvismertetőit? -- volt a KIT múlt heti kérdése. A nem reprezentatív válaszok elégedettséget jeleznek:
19 - Teljesen használhatók
19 - Többnyire használhatók
2 - Kevésbé használhatók
1 - Szinte semmire sem jók.

'Évek óta nincs szerződésünk, mivel költségvetésünk sincs. Gondolom addig, míg törvényileg nem kötelezik az oktatási intézményeket erre -- és nem ellenőrzik a betartást -- addig ez nem fog változni. Ugyanis az 'ingyenes tankönyvkeret' 25%-át az iskolai könyvtárak gyarapítására kellene fordítani bizonyos megszorításokkal. De senki nem kéri számon. Már 4. éve erre nem volt módom. Az éves statisztika negatív számot nem enged be a gyarapításba...!
A gyerekeket nem tudom kiszolgálni, mert csak ősrégi könyveim vannak. Legalább kortárs gyermekirodalomra nagy szükség lenne az olvasóvá neveléshez. Csalódottan távoznak és előbb-utóbb már be sem jönnek. Kéretik bizalmasan kezelni: az [...] iskoláról van szó. A mi esetünk sajnos nem egyedi.
Egyébként az ÚK-t hasznosnak és használhatónak tartottam -- nagyon szerettem forgatni.
Természetesen rendszeresen kapok 'könyvadományokat', mindent befogadok és amit nem tudok állományba venni azt karácsonyi könyvvásáron értékesítem 1-2-300 forintért. Ebből a pénzből aztán tudok venni 1-2 kurrens könyvet. Nem tudom, hogy ez jogilag rendben van-e? Úgy értem, hogy az értékesítés számla nélküli, nem adózok stb.
Sajnos a beérkező könyvek nem kurrensek. Felnőtt lektűr, régi 'klasszikus irodalom', amelyet nem nagyon olvasnak, illetve kötelező olvasmányok a kánonból, amelyek még az átkos óta megvannak nekünk is. Az utolsó 10-20 év termése teljes mértékben hiányzik. Ebből a körből évente max. 1-2 kötet érkezik. Naponta jönnek a gyerekek egy-egy új divatos szerzőt keresve. A kerületi könyvtárban és könyvesboltokban tájékozódok, hogy legalább beszélgetni tudjak velük a könyvekről. Svédországban pl. az iskolai könyvtáros speciális kölcsönzési jogosultsággal bír és többes példányokat is kölcsönözhet, talán százas(?) nagyságrendben a települési könyvtárból. Bár nálunk ott is fűrészelés folyik ... A kézikönyvek esetében is ez a helyzet. 30-40 éves lexikonokat már nem tudok bevételezni, hiszen 3-5 évente jelennek meg frissített kézikönyvek a világ boldogabbik felén. Ezeket az OSZK-ból ismerem.
A felvetéséhez még az jutott eszembe, hogy a kőleveshez már mindenkinek csak a köve van...' (egy
könyvtárostanár)

Az iPad nagy előrelépés a laptophoz képest, elsősorban az érintőképernyő, a gyors indítás és az akkumulátor hosszú (10 órás) élettartama miatt. A tananyagok digitalizálásával és megfelelő formába konvertálásával utazás közben is lehet tanulni. Az eszköz minden résztvevő egyetemi tanulmányait a papír nélküliség irányába mozdította. A külső adatok elérésére a Dropbox, az idő hatékony menedzselésére a naptár alkalmazás nyújtott lehetőséget.
Minden diák különböző oldalról közelített a technológiához. Egyikük azt emelte ki, hogy az iPad segít a jegyzeteit, az olvasmányait és az idejét megfelelően szervezni. Egy másik a pedagógiai hatásokat emelte ki, szerinte ez demokratizálja a tanulási folyamatokat, nagyobb teret enged a közösségi tanulásnak. Egy hallgató az iPad nyomtatott könyvre tett hatásával kapcsolatos gondolatait osztotta meg. Egy diák pedig elsősorban a hordozhatóságban látja az eszköz előnyét.
A könyvtári kutatásban való használhatóságról is gyűjtöttek tapasztalatokat. Mindenki egyetértett abban, hogy a laptop alkalmasabb az iPadnél a kiterjedt online könyvtári kutatómunkára. Egyre növekszik az igény a hordozható eszközökön lévő tartalmakra. Sok könyvtár korán elkezdte az iPadek kölcsönzését is. Ez elsősorban rövid 2 órától 2 hétig terjedő kölcsönzési időszakot jelent. A diákok pozitívan viszonyultak egy ilyen szolgáltatás lehetőségéhez. (ref.: Tóth M.)

Az ARL (Association of Research Libraries -- Tudományos Könyvtárak Egyesülete) kötelékébe tartozó egyetemi könyvtárak 90,4%-ának van legalább egy Facebook oldala. A rajongóik száma 6-tól 2280-ig változik. 60%-uknak van kevesebb mint 200 rajongója, négy könyvtár dicsekedhet ezernél többel. A szám dinamikusan változhat például a könyvtári aktivitás hatására.
A 159 könyvtári oldal 42%-a tartalmazott 1-5 bejegyzést a vizsgált hónapban, 19% egyet sem. Tartalom szerint a különböző eseményekről szóló értesítések, reklámok vezették a rangsort. Ilyen típusú volt a bejegyzések 40%-a. Ezt követték az állománnyal és tájékoztató eszközökkel kapcsolatos információk. A könyvtári oldalakon található Facebook alkalmazásokról készített táblázat szerint sok könyvtár saját katalógusát/keresőjét is beillesztette saját oldalára, többségben voltak azonban a külső forrásból átvett könyvtári alkalmazások. A WorldCat, a JSTORE, a Citeme, a Libguides vonzó és kényelmes eszközök, amelyek nyilván növelhetik a látogatottságot. Megállapítható, hogy a Facebook hasznos, könnyen kezelhető és ingyenes marketingeszköz, amellyel azonban nem spórolható meg a használók figyelméért folytatott küzdelem. A könyvtárak rendszeres és érdekes bejegyzésekkel és oldalaik folyamatos reklámozásával vonzhatják magukhoz a használókat. (ref.: Fazokas E.)

A József Attila Kör legelső kötete került először a Corvin Áruház egykori műszaki osztálya helyén nyílt-nyiladozó Művelődési Szint könyvtárának katalógusába, a Fasírt... után pedig Moraviatól A megvetés, Rimbaud versei és Lakatatos Menyhért Csandra szekere elbeszéléskötete. Közösségi könyvtáruk egyszerre tervezi tükrözni a Müszi kollektívájának ízlését, és az értékes könyvek helyben olvasásra kínálásával -? a sok más program mellett -- tartalmas elmélyülést kívánnak nyújtani a látogatóknak, mondta el a könyvtárosi teendőket ellátó Berka Attila.
A fehér köpenyes, üzemi brigádvezetőre emlékeztető spanyolnáthás serényen kopácsolta nyilvántartását az írógéppel, majd a bibliotékaépítő performance után Kovács Andreával megnyitották a könyvtárat. Az igényes könyvtáros kicsit meg is dorgálta a programkoordinátort, amiért a 30 másodperc filozófia című könyvvel akarta gyarapítani az állományt. Filozófiára, gondolkodásra több időt kell szánni, szólt a jóra való restség ellen Berka.

A cikk szerzője Scott Kurhant, a Russell Emlékkönyvtár tájékoztató könyvtárosát kérdezte, hogy nem okoz-e gondot a könyvtáraknak az internethasználat elterjedése.
A kérdezett nem aggódott. Elmondta:
- sok vállalat nem képes megválaszolni a hozzá beérkező kérdéseket; a könyvtárosok azonban éppen a kérdések megválaszolására vannak kiképezve
- a könyvtáros képes a kérdések velejét meglátni, ami nagy kincs; a Google ezt nem tudja -- sok embernek abban kell segíteni, hogy egyáltalán meg tudja fogalmazni, mit is szeretne tudni
- a könyvtárosokat az emberek segítésére tartják -- az interneten kapott válaszok ezt nem kínálják
- a könyvtárosok sok minősített adatbázishoz is hozzáférnek
- és persze a könyvtárban lehet számítógépes játékot játszani, vagy éppen DVD-t kölcsönözni
- beviheted oda az e-olvasódat és a könyvtárosok segítenek használatában
- és persze, vannak ott könyvek is.
A könyvtárhasználat és a kölcsönzések száma növekszik. (ref.: MG)

Időnként felmerül a kérdés, hogy az ember egészen pontosan mit is vásárol az e-könyvvel, még akkor is, ha az ember nem Bruce Willis. Onnan jutott eszembe, hogy épp a Kobo e-könyves céggel -- akik általában remek árakat kínálnak -- vitatkozom egy hete, hogy ugyan javítsk már Richard Kadrey legújabb, Devil Said Bang című könyvét, amit a kiadó hibásan tett fel a boltba. Lassan annyi idő ment el ezzel, ami alatt egy hibás papírkönyvet is ki lehetett volna cseréltetni.
A könyvet természetesen már olvastam a kalózoknak köszönhetően. A fene se türelmes annyira, hogy egy körülbelül fél éve várt könyv esetében megvárja az ügyélszolgálat válaszát. A cég mai válasza ráadásul igazolta is a türelmetlenségemet, mismásoltak még egy kört a hibás könyvön. Törlünk, újraszinkronizálunk, újraletöltünk és megint hiányzik ötven oldal.
Közben a szerző Twitteren értetlenkedik, hogy egy hete megkapta a Kobo a javított fájlt. Ez körülbelül az egyetlen érv amellett, hogy a pénzem visszautalását kérjem a szerencsétlenkedő könyvesbolttól.
Úgy néz ki, hogy az e-könyvtár építése azzal kezdődik, hogy az ember letör mindenféle DRM-et. Ahol ez nem lehetséges, ott kalóz forrásból beszerzi a könyvet. Esténként pedig elmormol egy imát, hogy felnőjön a piac.
Ja, és hogy mit veszel az e-könyvvel? Szívbéli jóérzést. Kérdés volt valaha?

A rövidesen megszűnő Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) helyét a jogutódként létrehozandó Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ veszi át, amelybe október 31-én a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága is beolvad. Az új központ vezetője Cselovszki Zoltán lesz. L. Simon László kulturális államtitkár a Magyar Nemzeti Múzeumban megnyitotta kulturális örökség napjait. A programsorozat keretében mintegy 200 település 800 helyszínén tartanak programot szombaton és vasárnap. L. Simon bejelentette, hogy 200 milliót fordítanak a művész mozik támogatására.
Az új örökségvédelmi központtól a kormányhivatalokhoz kerülnek a építésügyi és régészeti feltárásokkal kapcsolatos hatósági feladatok -- ismertette az új örökségvédelmi rendszerről szóló, várhatóan a napokban megjelenő kormányrendeletet a kultúráért felelős államtitkár pénteken egy sajtóreggelin, az MTI kérdésére.
L. Simon László hozzátette: az örökségvédelmi törvény módosítása után is a szervezetnél maradnak a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági ügyek, például a műtárgyak védetté nyilvánítása, kivitele, valamint a világörökségi funkciók, a határon túli örökség kezelése, a nemzetközi feladatok, a tudományos munka, az adat- és térképtárak, illetve a gyűjteményi funkciók.
Megmarad az Előadóművészeti Iroda is, de nem az örökségvédelmi központ részeként, hanem a Nemzeti Kulturális Alap igazgatóságához kapcsolva.
A következő hetekben felálló hivatal önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szervként, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felügyelete alatt fog működni a KÖH jelenlegi székházában és vezetőjével, Cselovszki Zoltánnal -- mondta az államtitkár...

Könyveket lehet kölcsön venni Miskolc több telefonfülkéjéből, a városban pénteken nyílnak meg az első nyilvános könyvcserepontok.
A Műút folyóirat szerkesztősége és a Kultmélyvíz civil akciócsoport közös kezdeményezése az olvasásra fókuszál. A miskolci fő utcán járók bármikor elvehetnek egy-egy könyvet a telefonálásra már nem használatos fülkékből, ha hoznak egy másikat cserébe.
Az első ilyen 'könyvtárat' az Európa téren avatják pénteken, és lehet majd könyvet cserélni a Miskolci Nemzeti Színház előtt is, valamint a Szinva terasz buszmegálló utcai oldalán.
Az akció lényege, hogy a könyvespolccá átalakított 'okos' telefonfülkében gyűlnek majd a könyvek: az arra járó városlakók szabadon olvashatnak és vihetnek el belőlük, persze ha cserébe hoznak egy másikat.
A könyvcserepont népszerűsítésére a szervezők flashmob akcióra hívnak mindenkit, aki a saját gyűjteményéből szeretne hozzátenni a nyilvános könyvespolcokhoz.

A pártkötődéshez milyen média dukál? Mit olvas a Fidesz-szavazó, mit nem egy Gyurcsány-rajongó? Kik olvasnak el szinte mindent, kik a véleményformálók, változott-e a sokszínűség és elhallgat-e fontos témákat a magyar média? A Mérték Médiaelemző Műhely és a Medián közös kutatása a Kreatív Online-on.
A válaszadók a fogyasztási szokások alapján négy csoportba sorolhatók. Az első csoportba azok kerültek, akik a lehető legtöbb forrásból szerzik be az információikat, ők igen kevesen vannak (4,4%). A második (14,8%) és a harmadik csoport (15,6%) aránya majdnem azonos. A második csoportban találjuk azokat, akik különféle tévéket néznek, a Kossuth Rádiót hallgatják, és olvassák a megyei lapokat, valamint az ingyenes országos terjesztésű lapokat. E csoport tehát a legnagyobb elérésű médiumokból széles körben tájékozódik, de speciális tájékozódási igényei nincsenek, a tájékozódás érdekében külön erőfeszítést nem tesz. A harmadik csoport azokból áll, akik elsősorban az internet, az RTL Klub és a megyei lapok alapján tájékozódnak; e csoport az internetezők csoportja. A negyedik csoport a legnépesebb, a válaszadók kétharmada (65,2%) tartozik ide. Ők főleg az RTL Klub és a Tv2 híradásaiból, a Kossuth Rádió műsoraiból és a megyei lapokból tájékozódnak; e csoport tájékozódási szokásai tűnnek a legkevésbé tudatosnak.

Tíz mobil eszközre letöltött alkalmazásból kilenc ingyenes, a maradék nagyobb része is alig néhány dollárba kerül. A Gartner szerint érdemes újragondolni, hogyan lehet pénzt keresni az appokból.
Idén a különböző alkalmazásáruházak kínálatában megtalálható programok letöltési száma bőven meghaladja majd a 45 milliárdot, ám ezekért több mint 40 milliárd esetben nem fognak fizetni, mivel ingyenes alkalmazást installálnak. Ráadásul a Gartner letöltött mobil applikációkat vizsgáló előrejelzése szerint az arány az elkövetkező években egyre inkább az ingyenes megoldások felé tolódik el. 2016-ra például már azt prognosztizálja a kutatócég, hogy a közel 310 milliárd letöltött app mindössze 7 százalékát teszik ki a fizetős programok.

A Lancashire Evening Post nevű napilap kiadója az egyik nyomtatott számban elhelyezett egy gombot, amit megnyomva az olvasó hallhatja is a cikket, amit olvas.
Az interaktív újság egyelőre úgy működik, hogy a cikkek mellett látható 'lejátszás' feliratú ikonra kell bökni az ujjunkkal. Erre válaszul az újság egy központi szervernek küld egy lekérést, és a fülhallgatónkban megszólal az adott cikkhez tartozó hanganyag. Mindehhez természetesen aktív internetkapcsolat szükséges, de a technikai részletekről ennél többet nem árultak el a készítők.
A kapcsolat persze kétoldalú, a szerver naplózza az egyes klikkeket, amiből a kiadó megállapíthatja, melyik cikk érdekelte leginkább az olvasókat.
A projekt egyelőre december végéig tart, a kutatók a cikkek olvasottsága mellett arra is kíváncsiak, hogy az olvasók vajon kapargatják, bökdösik vagy az ujjukkal simogatják a lap interaktív felületét.

Bod Péter Ákos: A mi fátumunk a dinamikavesztés, amelynek a közgazdasági elemzéssel nehezen megfogható társadalom-lélektani, attitűdbeli okai legalább annyira fontosak, mint az állampénzügyi komponensei.
Sikerpropagandával ezen segíteni nem lehet, gazdasági apokalipszissel sem érdemes riogatni. Annak kellene inkább tudatosulnia társadalmi méretekben, hogy az öngondoskodás, az együttműködési készség, a technológiai viszonyokhoz és kereslethez való gyors alkalmazkodás az, ami segíthet az egyénen, a cégen, a gazdaság egészén, nem pedig az uniós csatornákból vagy állami intézményektől érkező támogatás. Annak sajnos egyelőre még a körvonalai sem látszanak, hogy ilyen értékrendi és attitűdbeli fordulatnak kik és mik lehetnének a motorjai.

A hordozható számítógépek előnye az, hogy kis méretűknek köszönhetően bárhol használhatjuk őket, azonban a szövegek éppen az említett előnyökből következően nem mindig olvashatók jól. Ehhez mutatunk most egy kis segítséget.
Ha csak egyszer is nehezen tudta kibogarászni egy weboldal apróbb betűvel írt szövegét, netán a fényviszonyok nem kedveztek az olvasáshoz, akkor ?a Microsoft valóban kéznél lévő nagyítója mellett -- érdemes kipróbálnia egy ingyenes programot, a OneLoupe-ot is.
A programot innen tölthetjük le tömörített (zip) formátumban: link Kicsomagolás után egyetlen aprócska exe fájl lesz csak a mappájában. Minthogy ez a mappa akár egy pendrájvon is lehet, nagyítónkat bármilyen gépen bevethetjük, ugyanis az eszköz az exe fájlra kattintással kerül elő.
A programocska ikonját egyszerűen a tálcára tehetjük, s ha szükség van nagyításra, csak kattintsunk rá, és máris tökéletesen olvashatunk mindent. Lecsukni úgy tudjuk a nagyítót, ha rákattintunk az ablakára.

Nemcsak egy film egyes jelenetei között lehet óriási hangerőbéli különbség, de olyan videók is szép számmal akadnak a neten, amelyek sok-sok decibellel 'ordítanak' a fülünkbe. Ilyen esetekben vehetjük hasznát a Sound Lock [ link ] nevű ingyenes alkalmazásnak, amellyel limitálhatjuk PC-nk hangerejét.
A letöltése és a telepítése után a program ikonja leül a tálcánkra. Ha a jobb egérgombbal rákattintunk, elérjük a Settings (Beállítások) opciót, de ugyancsak ide jutunk, ha a bal egérgombbal kinyitjuk a program kis állító csúszkáját, s a jobb felső sarokban lévő jelre kattintunk. A beállítások ablakban meghatározhatjuk, hogyan induljon a program, milyen kimeneti eszközre legyen érvényes stb.
Ezután már említett kis csúszkán beállíthatjuk a hangerő maximumát, és többet már nem kell félnünk a hangos meglepetésektől.

A Box remek online tárhely. Jó hír, hogy az üzleti előfizetők számára régóta elérhető, személyes használatra most megjelent szinkronizáló kliens Windowsra és OS X-re is ingyenesen tölthető a Box oldaláról, így a linuxosokon kívül mindenki telepítheti: link
A szolgáltatás használatához regisztráció szükséges, amellyel alapesetben 5 gigányi ingyenes tárhely jár. Akinek ennél többre van szüksége, de még nem regisztrált, annak érdemes elhalasztania a feliratkozást, a Box ugyanis rendszeresen meghirdet olyan akciókat, melyek ideje alatt 25, vagy akár 50 GB ingyenes tárhely jár az új belépőknek. Aki nem tudja kivárni a karácsonyig még valószínűleg felbukkanó promóciót, az havi 17 euró ellenében fizethet elő az 50 gigányi helyre.

Az értelmiség attól igazán értelmiség, hogy még a legidegenebb elgondolásokat is képes annak kizárása nélkül mérlegelni, hogy a másiknak akár még igaza is lehet.
A mai kötelező olvasmányok fele is óriási kihívás az érintett korosztályoknak, akik, ha teljesíteni próbálják az előírtakat, nem viszik többre a tesztekhez sem elegendő kvíz-műveltségnél vagy jobb esetben egy kezdetleges szemléleti pozitivizmusnál.
A NAT ügyében, persze, azért vagyunk komoly bajban, mert -- s itt mutatkozik meg irodalomtanításunk mélységes konzervativizmusa -- az irodalmi kánon nálunk az oktatásban még mindig nem a művek irodalomtörténetén alapul, hanem valamiképp a kanonizált (vagy kanonizálandó) szerzők történeti arcképcsarnokaként van elgondolva.
A NAT körüli vita, mondjuk meg őszintén, azért elkeserítő, mert a vitázók érvrendszere egyazon horizontban vesztegel: ha ugyanis a kánon szerzők, nem pedig szövegek/művek ügye, az irodalom elválaszthatatlan marad a művek szerzőinek életrajzi cselekvésterétől. A kánon innen fogva akadálytalanul átpolitizálódhat, és esély sem nyílik annak belátására, hogy a politikai irodalom, egy.-egy ilyen célzatú alkotás még elvileg sem lehet igaz.

A székelység története című alternatív tankönyvet mutatják be kedden 16 órától, a csíkszeredai megyeháza aulájában.
Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség, valamint elhivatott történészek csoportja hiánypótló kiadványt, A székelység története című alternatív tankönyvet adja az ifjú nemzedék kezébe.
'A kötet segít megismerni múltunkat, valós történelmünket, és ez az ismeret támpontokat ad napjaink történéseinek megértéséhez, hozzájárul a pozitív jövőkép kialakításához' -- jegyzik meg a tankönyv kiadói.

A rendszeresen felbukkanó cikkek, tanulmányok azzal riogatnak, hogy ezt már nem lehet bírni, minden percben annyi információ jut el hozzánk, amit már képtelenek vagyunk feldolgozni. Csak valamilyen rettenetes összeomlás lehet ennek a vége.
Szerencsére a másik oldal sem rest, időről időre bebizonyítja valaki, hogy az információs túlterhelés nem is létezik/mindig is létezett, az ezt körülvevő zaj csak egyszerű hiszti, marketing, üres hangulatkeltés...

Nem múlhat el az iskolaév indulása anélkül, hogy a digitális tananyagfejlesztők valamilyen tartalmi újdonsággal ne lépjenek elő. Idén ezzel a 4Kids Meseportál Kft. (Egyszervolt.hu-portálcsoport) és a Microsoft Magyarország Kft. szolgált: immár a világhálón ingyenesen hozzáférhető a pedagógus szakma és a nagyközönség számára az Egyszervolt.hu által az általános iskola alsó tagozatos diákjainak fejlesztett, tankönyvvé nyilvánított OKOS DOBOZ digitális feladatgyűjtemény.
-- A hír a Könyvtárostanár blog link új linkjén is olvasható.

Már tévéműsorokat is lehet keresni a Shazam alkalmazással [ link ], ezentúl ki lehet deríteni, hogy az adott sorozatrészben milyen zenét lehet hallani, kik a színészek. A Shazam azt is bejelentette, hogy alkalmazására már 250 millió felhasználó regisztrált, ez a tíz legnépszerűbb alkalmazás egyikévé teszi.

Várak, templomok, kúriák, népi mesterségek -- Székelyföld értékes látnivalóit, kulturális örökségét lehet megnézni térhatásban egy új honlapon. A helyiségen belül körbeforoghatunk, mintha magunk is ott lennénk.