Szeifert Dezső: Már "külsősként" - elolvasva a link cikket - azt látom, hogy a "kultúrából" (gyakran a "magas kultúrából") egy kicsit sok van könyvtárba csomagolva. Szerintem még mindig nem sikerült a "populáris" vagy inkább a hétköznapi kultúra részévé tenni a könyvtárat, mert - egyetértve Koroknai Sándorral, nagyon nincs kitalálva a szolgáltatásrend. Amit látok: zömében "fel van gépesítve", de azzal csak nagyon áttételes és nyakatekert módon említhető hasznosságú valamik jönnek ki.
És nagyon kérem a kultúra fetisisztákat, hogy szálljanak magukba! Attól, hogy valamit erőltetünk és ha nem veszik "tömegek" a lapot, akkor katasztrófa kiáltásokkal írjuk tele az étert és nemzethalált vizionálunk, a helyzet nem fog megváltozni. (...)
Ismét felvetem: a Facebook tele van mindenféle fake hírrel, clickbait akciókkal, amik sokkal rombolóbbak, mint a "nem olvasás" vagy az Anyegin "kihagyása". És nem csak a "migráncsokra" gondolok.
Mi a jó isten tartja vissza a könyvtári rendszert/akár egy könyvtárat attól, hogy ebbe a káoszba/másképpen kínálati piacba "tudós módon" beszálljon? Van valakinek kedve napi szinten ilyennel foglalkozni? Mert ha van, 3 dobásból az "eladása" is megvan (nevezzük "marketingnek"). Arról már nem is beszélve, ha jól bejáratottá válik, akkor a fake helyett valódi tudásmorzsákat is lehet közzétenni.
Könyvtár: eszköz van, hozzáértés van, szolgáltatási ötlet nincs, szolgáltatás működtetési eljárás nincs, működtetési motívum???

2 a felsoroltak közül...
Keresés: az információkeresést takarja, amihez keresőmotort, idehaza legtöbben Google-t használnak. A cél, hogy valamilyen specifikus információt találjanak a segítségével, ami egy konkrét kérdést válaszol meg. Ma már egy jófajta kocsmai verekedés is csak akkor lehetséges, ha nincs nálunk okostelefon, amivel pillanatokon belül eldönthetők az olyan kérdések, mint hogy ki volt benne az Aranycsapatban vagy mikor adták ki az Aranybullát. Tényeken felesleges vitatkozni vagy akár csak megjegyezni is azokat. A Google előtt persze nem volt ilyen könnyű...
Informálódás: híroldalak, portálok, blogok megnézése hírfogyasztás és tájékozódás céljából (írott, hangzó vagy mozgóképes tartalmakkal). Egyszerre jelentheti a legfrissebb, akár pár perces híreket és a régi archívumok áttúrását. A mai elektronikus média már a szemtanúk közléseit is képes szétteríteni pár percen belül a teljes világon, miközben a régi eseményeket továbbra is egyetlen kattintás közelben tartja. Így nem maradunk le semmiről, de létrejön az igazság utáni világ is, ahol a forrásaink megválogatásával saját (rész)képünk lehet a világról.

A frissen végzettek könnyebben kapnak állást és magasabb a fizetésük, mint a könyvtáros MA-t korábban befejezők.
- A 2016-ban végzettek 83%-a talált teljes idős munkát
- Többségében nem ideiglenesen foglalkoztatják őket
- 67%-ban könyvtári állásban vannak
- 20% használja könyvtárosi ismereteit könyvtáron kívül
- 17% dolgozik részmunkaidőben.
A válaszadók 3/4-e elégedett munkájával, közülük is a köz- és iskolai könyvtárosok az elégedettebbek. Elégedettségük okai a fizetés mellett a juttatások, kellemes munkakörnyezet, támogató munkatársak és felettesek. Azt is előnyükként tartják számon, hogy használói csoportokkal, szervezetekkel működhetnek együtt és hozzájárulhatnak döntéseikhez.
Az elégedetlenek említett okai: alacsony fizetés, juttatások hiánya, részmunkaidőbe, ideiglenes vagy nem szakmai munkába való maradás. Sokaknak gond a diákhitel-törlesztés, amellett, hogy nem tudják szakmájukat gyakorolni.
45%-uk dolgozott már könyvtárban a diplomaszerzés előtt. 44%-uk ugródeszkának tekinti könyvtáros diplomáját egy információs szakma irányába. Ha második a szakma, akkor könyvtárosnak az oktatás felől jönnek a legtöbben (14%), 8%-nyian az üzleti világból, igazságszolgáltatásból (6%), kommunikációs szakmából (5%), szórakoztatóiparból (4%).
Az ALA által akkreditált 52 LIS Master programos volt hallgatók között végeztek elhelyezkedéssel és fizetéssel kapcsolatos felmérést. A 39%-nyi válaszadó (79% nő, 20% férfi, 1% egyéb identitás). (ref.: MG)

Mennyiben látod eredményesnek az Országos Könyvtári Napokat? - tettük fel a kérdést a múlt héten. A kapott nem reprezentatív adatok:
2 - árt, mert nem tudunk elég megnyerőek lenni
13 - egyáltalán nem hozza vissza a befektetett energiát
14 - inkább eredményes
10 - kevéssé eredményes
18 - nagyon eredményes.
A hasonló kérdést hatodszorra tesszük fel, ezért a több évi adatokat együtt szemlélve nagyobb alappal lehet továbbgondolkodni, metán tudományosabb igényű felmérést készíteni. Az adatsorokat szemlélve - ld.: link - meglepő módon ugrott meg a "nagyon eredményes" kategória, amely azonban nem húzta magával az inkább eredményes kategóriát. Összességében: inkább elégedettek vagyunk a rendezvénnyel. (MG)

Általános következtetés volt az, hogy a könyvtáraknak gondosan fel kell ismerniük és nyomon kell követniük a használók felmerülő igényeit, és késznek kell lenniük arra, hogy ezzel összhangban megszüntessenek, újra feltaláljanak vagy felfrissítsenek különböző könyvtári funkciókat és szolgáltatásokat. Egy másik felmerült téma az volt, hogy milyen fontos, hogy a könyvtárosok újragondolják a hagyományos könyvtári elvek alkalmazását a gyorsan változó világban.
A könyvtári brand kulcsfontosságú jellemzőit a változó környezetben sikeresen meg kell valósítani, ezek a következők:
- a bizalom
- a semlegesség
- az információhoz való ingyenes és egyenlő hozzáférés
- a szólásszabadság.
Ezeket az elemeket összevonva lehet olyan szolgáltatásokat nyújtani, amelyek a lehető legteljesebb mértékben érvényesítik a társadalmi esélyegyenlőséget a digitális és valódi közösségekben, amelyeknek ma a könyvtárak szolgáltatnak. 2016 áprilisában az IFLA elnöki értekezletén megfogalmazódott, hogy még sok a teendő annak érdekében, hogy a könyvtárakat a fejlődés motorjaiként és a közösségek alapvető
infrastruktúrájaként elismerjék.

A használók 96%-a nem a katalógusban keresi a könyveket, hanem a polcokon böngészik, keres. Ugyanakkor a polcnál is lehet irányítani figyelmét. A gyerekkönyvtárban pl. kis játékokkal, plüssekkel. A miskolci Szabó Lőrinc Könyvtár és a Grazi Városi Könyvtár példáját hozzuk a link oldalon: plüssállatok, illetve a könyvek könyvjelzőire, a polcra applikált kis műanyag állatok. Német nyelvű felirat a polc szegélyén: "Olvasni tanulni öröm." (MG)

Tíz év elteltével már elhasználódott a könyvtár, technikai eszközei használhatatlanná váltak. Rájöttek, hogy a magas polcok gátjai a fejlődésnek, elsősorban a könyvek elhelyezésére szolgálnak, és csak másodsorban találkozóhelyre, ezért radikális változtatásokat határoztak el.
- Megalakították az olvasói műhelyt, ahol kreatív tevékenység folyhat
- ritkították a könyvespolcokat
- áttervezték a földszinti tereket; a gyermekkönyvtár felkerült a második szintre
- kávéházat hoztak létre, ahol csendben olvasni és rendezvényeket tartani is lehet.
Változtattak pár dolgon is:
- törekednek az önkiszolgálásra
- a hagyományos és az elektronikus szolgáltatásokat egyenlő módon kezelik
- az irodalmat újszerű módon kínálják
- a személyzet a forgalmas időszakban maximális létszámban van jelen.
- Egyforma hangsúlyt kap a szép- és az ismeretterjesztő irodalom is.
Felülvizsgálják a munkavégzést is: mit hagyjanak abba, milyen új szolgáltatásra volna igény. A könyvtár elsősorban az olvasókra koncentrál.
A szerző, aki a drammeni könyvtár link vezetője, négy fényképpel is illusztrálta cikkét, ami a link címen elolvasható. (Idő a változásra: könyvtárfejlesztés 2016-ban Norvégiában; ref.: Murányi L.)

1. Model Programme for Public Libraries
A dán projekt alapgondolata, hogy ha egy adott könyvtár által (ki)szolgált település és közösség jellemzőiből, viselkedéséből, elvárásaiból indulunk ki, ha tereinket ezen igények és szükségletek lehető legmagasabb szintű kiszolgálásának igényével alakítjuk, ha a könyvtári térelrendezést a közösségre szabott tevékenységek határozzák meg, nagyot biztosan nem hibázunk. A projekt keretében megalkották a Four-Space Model-t, amely a közösség igényeinek és szükségleteinek kielégítéséhez szükséges könyvtári terek felől közelíti meg napjaink közkönyvtárainak funkció- és feladatrendszerét, s amelyben a könyvtár az alkotás helyeként (performative space), az inspiráció helyeként (inspiration space), a tanulás helyeként (learning space), valamint a találkozások helyeként (meeting space) jelenik meg.
Továbbá:
- Képes adatbázis a könyvtári terekről
- 4P modell [némileg emlékeztetve a marketing 4P-jére]
- Alkotói terek(makerspaces)
- Dizájnstratégiák
- Jó gyakorlatok

A közkönyvtárak mellett már a nemzeti és az egyetemi könyvtárak is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a közösségi találkozóhely szerepre, miközben a tudományos életben a nyitottság más kontextusokban is mind gyakrabban megjelenik: a tanulás nyitott formája, a nyílt adatok, nyílt kutatói hálózatok, a diszciplínák közötti határok nyitottsága. A projekt megmutatta, hogy a nyitottság ebben a kontextusban több jelentéssel is bír.
A Nyitott könyvtárak projekt azzal a céllal indult, hogy vizsgálat alá vegye a változásokat, és hogy kiderítsék: a jelenlegi norvég nemzeti és egyetemi könyvtárakra hogyan tekintenek használóik, és az intézmények mivel igazolják saját fontosságukat. Négy - könyvtári területen is dolgozó - kutató működött együtt, két antropológus, egy filozófus, valamint egy kulturális szociológus. A projektet a Norvég Nemzeti Könyvtár és az Oslói Egyetemi Könyvtár finanszírozta. (ref.: Tóth M.)

Horváth Péter, a kaposvári Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár igazgatója: "Könyvtáros berkekben a közmegegyezés nagyjából az, hogy ha egy település lakosságának kb. tíz százaléka könyvtárhasználó, akkor az már jónak számít, pedig ez egy elég alacsony szám."
Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója szerint abban nincs semmi újdonság, hogy a könyvtárak nemcsak könyvraktárként funkcionálnak, hanem kulturális térként is. Az azonban mindenképp újdonságot jelent, hogy ebbéli szerepük jelentősen megnőtt.
- Régen is szervezett minden könyvtár író-olvasó találkozókat, könyveket népszerűsítő, netán tudományos előadásokat. A változás abban van, hogy - kis túlzással - ma már ki sem látszunk a kulturális rendezvényekből.

Az a szörnyű betegség nagy eséllyel mindannyiunkat elér. Félelmünk nagyrészt abból táplálkozik, hogy semmit nem tehetünk ellene. Hiába kutatjuk évtizedek óta, még mindig nincs se ellenszere, se gyógymódja. Tehát ha elég szerencsések vagyunk, és sokáig élünk, megjelenik az Alzheimer-kór agyunk végzeteként.
A betegség középsúlyos fázisát kiterjedt gyulladás, általános zavarok, totális háború a szinapszisnál és sejtpusztulás jellemzi.
[Ám a pusztulást új kapcsolódási pontok teremtésével is ellensúlyozhatjuk: több asszociációból nagyobb eséllyel marad meg, mint a kevésből.] És új dolgok tanulásával új útvonalakat teremtünk, ez a kognitív tartalék. Az lenne ideális, ha ezek az új dolgok a lehető legváltozatosabbak lennének, Látvány, hangok, gondolattársítások és érzések. Vagyis nem arról van szó, hogy fejtsünk keresztrejtvényt. Nem a már megtanult dolgokat kell visszanyerni, ez olyan lenne, mint régi, ismerős utcákon csatangolni, jól ismert környéket bebarangolni. Önök új idegi pályákat akarnak lefektetni. Alzheimernek ellenálló agyat építeni például úgy lehet, hogy tanuljanak olaszul, kössenek új barátságokat, olvassanak könyvet, vagy hallgassanak jó TED-előadást.

Nem is gondolnád, milyen nagy szerepük lehet a gyerekkori meséknek többek között akár a felnőttkori problémakezelésben is.
A mese szimbólumok által közvetíti a fontos dolgokat: például az anya, aki "megeszi a fiait" azt a - gyakori - esetet mutatja be, milyen az, amikor a szülő túlságosan rátelepedik gyermekeire. A mese, még ha furcsának is tűnik, valós problémákra kínál különféle megoldásokat.
A morális értékek régen is a mesékben jelentek meg: a mesehősök például mindig tisztelték az időseket. Ugyanígy kellene nevelnünk a gyerekeinket is, a meséket felhasználva - arra, hogy tisztelje az idős embereket, egyszerűen nem lehet úgy megtanítani őket, hogy elbeszélgetünk velük. Nem fog működni. Csak közvetett úton érhetjük el a célunkat, csak tapasztalatokon, mintákat látva maga előtt, érzelmi élményeken keresztül fogja mindezt elsajátítani. Morális értékeket ugyanis kizárólag azonosulás útján tanulunk.
Ez az azonosulás nem azonos a megértéssel - a kettő egész más helyen zajlik agyunkon belül (az egyik a jobb, míg a másik a bal agyféltekében). Ezért lehetséges az, hogy még a szellemi fogyatékosok is élvezik a mesét: attól még, hogy agyukban a logikai rész (a bal agyfélteke) nem működik, a meséket, a képi szimbólumrendszereket, a zenét, a művészeteket fel tudják dolgozni a jobb agyféltekéjükkel.

A mobilkommunikációs eszközök térnyerésével kérdésessé vált a nyomtatott könyvek szerepe a könyvtári ellátásában a jövőben. A 70 OECD-országban végzett kutatásból kiderült, a 15 éves korosztály 37%-a egyáltalán nem olvas kedvtelésből, de az is bebizonyosodott, hogy azok a tanulók, akik szeretnek olvasni, eredményesebbek a műveltségi teszteken, és jobban teljesítettek a felmérés során, mint azok, akik csak felszólításra olvastak.
Amerikai kutatások mutatják, hogy aki fejlett szövegértési készségekkel bír, aktívabb és elkötelezettebb állampolgár is. A választási kampányok során is fontos ismerni és érteni a jogokat, a szavazócédulán írottakat, és összehasonlítani az egyes jelöltek programjait. Egy 33 országban végzett kutatás szerint azoknak, akiknek alacsony a szövegértési kompetenciája, nagyobb arányban vélik úgy, hogy kevesebb befolyásuk van a politikai folyamatokra, mint azoknak, akiknek az értékei magasabbak. Azok, akik azt hiszik, nincs helyük a társadalomban, negatív érzelmi, szociális és etikai spirálba kerülnek. A társadalom is biztonságosabb, ha tagjai szerves részének érzik magukat. Az olvasás eszköz lehet a társadalmi igazságosság eléréséhez és pozitív változások elindításához is. A szépirodalom olvasása növeli az empátiát, ami toleránsabb társadalmat eredményez. (Gazdasági jólét és társadalmi igazságosság szórakoztató olvasmányok révén; ref.: Csikász-N. Á.)

Új szolgáltatást indít a Csorba Győző Könyvtár novembertől. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásából megvalósult FilmPakk projekt elsősorban a települési szolgáltató helyeink KönyvtárMozi programjait
A FilmPakk olyan dokumentum-csomag, amely a Nemzeti Audiovizuális Arcivumából válogatott népszerű animációs és játékfilmekhez kínál tematikus segédletet KönyvtárMozi foglalkozások megtartásához. A csomagban található dokumentumokkal célja - a magyar filmkultúra kiemelkedő értékeinek megismertetése mellett - az olvasás népszerűsítése a nézőközönség életkorának megfelelő kínálattal.
A FilmPakkok kialakításához a Csorba Győző Könyvtár munkatársai a NAVA több mint 500 filmet tartalmazó kínálatából válogattak ki összesen 32 alkotást az animációs filmek, a kötelező olvasmányok filmadaptációi, valamint a magyar klasszikus játékfilmek közül. A KönyvtárMozik legnépszerűbb filmjeihez kapcsolódva esetenként 5-20 dokumentumot, szakmai segédanyagot - új és antikvár könyveket, CD-ket, DVD-ket, diafilmeket, társasjátékokat emeltek a projekt munkatársai. A pakk fontos része a "mozigépésznek" szóló útmutató, amely a vetítések utáni foglalkozásokhoz, beszélgetésekhez nyújthat segítséget. A KönyvtárMozi füzetekben filmismertetők, a rendező, az író és a főszereplők életrajzi adatai, érdekességek és kvízjátékok, a mellékletben filmkritikák vannak, amelyek segítségével könnyebben fel lehet készülni a foglalkozásokra.

a Csallóközi Könyvtár igazgatóhelyettese elmondta, hogy Nagyszombat Megye Önkormányzata a városi és regionális intézmény fenntartója és a klasszikus könyvtári tevékenység mellett új szolgáltatásokat is biztosítanak a látogatók és érdeklődők számára. Szívesen vállalják fel az új küldetést, amellyel a könyvtár igazi közösségi színtérré válik.
Az igazgatóhelyettes hozzáfűzte, hogy a küldetés teljesítése érdekében a nyilvánosság számára nyitott rendezvényeket szerveznek. Felkarolják az amatőr alkotókat, akik saját hobbitevékenységüket szeretnék megmutatni a világnak. "Emellett az olvasóterem falait, asztalait gyakran kis művészek rendelkezésére bocsájtjuk, akik néha különös módon színesítik a könyvtárat: fényképek, fafaragás, babakiállítás, hímes tojások, festmények, kézimunkák bemutatásával rukkolnak elő és még hosszan sorolhatnánk az érdekességeket" - mesélte Lacza Ilona.

A legtöbb ember úgy gondolja, hogy felszólalna, ha a munkájában valami negatív történne. De valójában kevesen teszik ezt meg. A VitalSmarts egy kutatásban több példát is feltárt, ami komoly anyagi veszteséggel járt a cégnek. Egy idősebb hölggyel senki nem akart konfrontációt, ezért elvégezték helyette a munkáját egészen a nyugdíjazásáig. Egy projekttervnél mindenki tisztában volt a hibákkal, de senki nem szólt. A kivitelezésnél derültek ki a problémák, amelyek jelentős többletköltséget okoztak. Harmadik esetben egy ügyvezető elhagyta a céget, de az igazgatóság nem észlelte a dolgozók félelmét. Nem tisztázta, hogy minden rendben van. Ezért a céges dolgozók negyede elhagyta a munkahelyét, mire a félelmük kiderült.
Korábban egy felmérésen megkérdezte a cég, mit tennének az emberek, ha bevágnának eléjük a sorban. A legtöbben azt válaszolták, hogy rászólnának az illetőre. Egy rejtett kamerás kísérletben viszont a kutatók bizonyították, hogy 25-ből csak egy résztvevő tette csak ezt meg.
Ugyanezt a helyzetet mutatta az egészségügyben végzett kutatás is, ahol életek múlhatnak a problémán. A nővérek 90 százaléka nem szól az orvosnak, mikor a beteg életét veszélyben látja. (ref.: Habók Lilla)

Néhány napon belül ellephetik a kérdések a Facebookot, a fejlesztőknek köszönhetően ugyanis mostantól szavazást is indíthatunk az üzenőfalon, a válaszokhoz pedig GIF-et is csatolhatunk.

Háborúkban, katasztrófahelyzetekben is biztonságos, milliárdokba kerülő Kormányzati Adattrezort hozna létre a kormány, ahová az összes magyar állampolgár és cég hivatalos adatait és ügyeit archiválnák - derül ki a hvg.hu birtokába került, titkos kormányzati előterjesztésből. A megvalósításért felelős egyik minisztérium megerősítette a tervezet létezését, de arra hivatkoznak, hogy a beruházás még az előkészítés fázisában van.
Egy jelenleg még nem nyilvános dokumentum került a hvg.hu birtokába, amely a rajta szereplő dátum alapján október elején készült az Orbán-kormány részére. Az előterjesztés egy Kormányzati Adattrezor létrehozásáról szól, méghozzá meglehetősen rövid határidőkkel.

Tizennegyedik állomásához érkezett a napokban a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Helytörténeti esték című sorozata. Az érdeklődők ezúttal a Jósa András Múzeumba látogathattak virtuálisan, s megtudhatták, hogy az intézmény a tárak tárháza: az előadásokban a kevésbé közismert részlegeket vették sorra, mégpedig a szakkönyvtárat, a történeti és régészeti adattárat, valamint a fotótárat.

Betörtek a városi könyvtárba Mezőkovácsházán. Az intézmény kölcsönzőhelyiségéből, egy íróasztal fiókjából több tízezer forintot lopott el egy férfi, aki utána rögtön el is költötte a pénzt, de haza már nem mert menni, mert tudta, hogy keresik a rendőrök - számolt be a hírről a police.hu.

Szeged - Hagyományosan telt házas közönség licitált a Dekameron és a Könyvmoly Antikvárium szombati árverésén. A 634 tétel döntő többségének három óra alatt akadt új gazdája.
Szokás szerint népszerűek voltak a halászati és vadászati témájú könyvek. A hírességek szegedi meghívóit, fényképeit tartalmazó gyűjteményt is magasan, 60 ezer forint fölött ütötték le - és ezentúl Frank Sándor mesterszakács, étteremtulajdonos kollekcióját gazdagítja.
Ugyancsak jól teljesítettek a tiltott könyvek, amelyeket nemzetiszocialista, illetve szovjetellenes témájuk miatt a második világháború után törvénnyel vontak ki a forgalomból, és ítéltek megsemmisítésre. A pornográf ex librisekért viszont meglepetésre senki nem tett ajánlatot.

A Virginia állambeli Charlottesville-ben augusztus 12-én tartott szélsőjobboldali, részben neonáci csoportok által szervezett tüntetés során a tüntetők és a velük szemben fellépő ellentüntetők között erőszakos cselekményekre került sor. Donald Trump amerikai elnök nem kimondottan a rasszista szélsőségeseket, hanem "mindkét oldal" erőszakcselekményeit ítélte el. Elemzésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy az online média segítette-e a téma megértését, a széleskörű tájékozódást és az olvasók, nézők megalapozott véleményformálását. Az elemzés a havonta jelentkező Mérték Médiaombudsman sorozat harmadik része.