Digitalizált-e a magyar könyvtári szakma? - Bojár Gábor nemrégiben ismertetett tapasztalata link szerint nem. Ami persze nem jelenti, hogy ne digitalizáltunk volna orrba-szájba (a végeredmény mérsékelt láthatósága mellett), ne készítettünk volna (kisebb) részben átjárható adatbázisokat, hanem hogy az utóbbi évtized színvonala szerinti workflow (napi ügyviteli munka) egyelőre nyomokban ismeri az elektronizált munkafolyamatokat.
Létezik ugyan a "Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia
(2017-2025)" link , de mintha nem értenénk a fentebb vázolt összefüggést (A KIT ígéretet kapott az EMMI-től, hogy megkapja a stratégia aktuális állását - ezt jelezni is fogjuk). Eközben pedig tornyosulnak a meghökkentő lemaradások:
- napi gyakorlat a papír űrlapokon való adatgyűjtés, noha az a kitöltőnek és begyűjtőnek is nagyobb munka (pl. az MKE-kérdőívei)
- nincs független könyvtári teljesítménymérés, pl. mert nem egyértelműek a beszolgálandó statisztikai adatok (persze, így a valós teljesítmény is elkenhető), bár évek óta megy a fontolva haladó munka a témában, ld. pl.: link , illetve egy próbálkozás az OSZK-ban az online statisztikák módszertanának egységesítésére, illetve közzéteszik az adatokat: link , ezért több szempontból nem is lehet megalapozott döntéshozatal a rendszer szintjén
- az országban több 100 helyen végeznek dokumentumfeldolgozási munkákat - egymással párhuzamosan
- nincs e-könyv-kölcsönzés (jogszabályi és egyeztetési inkompetenciák miatt)
- bár sok digitalizálási projekt volt, eredményeik szórványosan érhetők el, használhatóságuk erősen változó (a könyvtári fiókban, CD-n való elérhetőségtől a weben kereshető, indexelt és kommunikált állományig)
- sok könyvtárban még mindig papírtasakok segítségével folyik a kölcsönzés
- noha évtizedek óta tart az informatikus könyvtáros képzés, a kifejezés előtagja gyakorlatilag tartalmatlan.
Mindezek annak ellenére vannak így, hogy a technikai feltételek országos szinten adottak. Könyvtári stratégia és vízió sincs, a szakértelem hiányos, a témáról való kommunikáció legalábbis erősen visszafogott - azaz a szakma belső körülményei krónikusan elmaradottak.
A számítógép - ha nem jól használjuk -, csak modern írógép. Ha elkezdjük megérteni, akkor szervezettséget, átgondolt munkafolyamatokat igényel. A könyvtárban nem az informatikai tudás tűnik kevésnek, hanem a rendszerszervező, aki munkafolyamatokat átlátó és irányító képesség. A döntések persze ezek nélkül is megszülik a döntéshozók. Ezért lehet, hogy a könyvtárakba néha öntött pénzek, gépek sokszor nem jól hasznosulnak. Az első egy rendszerszemléletű szervezés lenne, amihez viszont nincs igazán belső szakember.
S milyen a könyvtárdigitalizálás motivációja? A könyvtárt használók köre is sorvad. Az oktatás uniformizálódik, leépül, az innováció és a kreativitás helyett a lojalitás válik értékké, folyamatos a potenciális könyvtárhasználók kivándorlása, s így egyre kevéssé szükséges a modern könyvtár.

A School Library Journal kutatása szerint a könyvtárosok fontos feladatuknak tartják különböző kultúrák és szempontok megjelenítését. Eddig is fontos volt a megfelelő könyveket a megfelelő közönségnek eljuttatni, de mostanában a különbözőség megjelenítése fontosabbá vált. Egy 2018 áprilisi kutatás szerint a könyvtárosok 81 százaléka nagyon fontosnak tartja gyerekeknek és tizenéveseknek megmutatni a különbözőséget. Például alulreprezentált etnikumokat, fogyatékosságokat, kulturális és vallási háttereket, nemi nonkonformitást, LGBTQIA+ orientációt.
A megkérdezett több mint ezer könyvtár nagyjából fele rendelkezik inkluzív gyűjteményfejlesztési célokkal. A városokban ez 68%-ra emelkedik, a magániskolákban 65%-ra. A legfontosabb viszont az egyéni meggyőződés, 72% diverz gyűjteményt akar létrehozni. Egy brunswicki könyvtáros nyilatkozata szerint saját felelősségének érzi, hogy a gyűjtemény a szűk közössége helyett inkább a világra reflektáljon. A különböző kultúrájú könyvek tanítják a tinédzsereket, empátiát építenek. Ne problémának lássák a különbözőséget, hanem az ország (Amerika) és a közösség erősségének.
A megkérdezett könyvtárosok több mint kétharmada több könyvet vásárolt az utóbbi időben a diverzitásnak megfelelő szereplőkkel. 15% szerint viszont néhány témában nehéz könyveket találni. Főleg például fogyatékkal élőket szerepeltető könyvet. Ugyanígy nehézséget okoz muszlim vagy kelet-ázsiai szereplőkről szóló könyvek beszerzése, pedig az amerikai osztályokban ők is jelen vannak. Másrészt pedig a könyvtárosok olyan könyveket is szeretnének, amelyben a diverz karakterek nem akarnak valami nagy dolgot tanítani, hanem egyszerűen csak élik az életüket, mint ahogy a valóságban a diverz gyerekek. Ők is szeretnék a "tükörképüket" látni a könyvekben. (ref.: Habók Lilla)

[Ez a hír egy kísérlet terméke. Kérünk, olvasd el az anyag végét is.] Ha - a korábbiakhoz képest - rendszeresen más agyterületek aktivizálódnak, akkor az átalakítja a gondolkodásunkat, sőt, akár testünk jellemzőit is. Egy idő múlva nem arról van szó, hogy a fiatal tiszteletlen velem szemben, amikor máshogyan kommunikál, hanem ő tényleg máshogyan működik (a forrásvideóban ld.: link ).
Rab Árpád két nagy meta-változást emel ki a digitális kultúrában:
1. Eltávolodunk a fizikai valóságtól (szisztematikusan lemondunk a biológiai érzékelő szerveink használatáról, az érzékelésről a tapintásról - lassan mindent áttolunk a digitális térbe: azon dolgozunk, hogy ne legyünk biológiai lények).
2. Újfajta tudásszerzési rendszerek jönnek létre (a hagyományos rendszereket szétveri a tudásszerzési rendszereket; vö.: "gondolkodni kell már, mert nem kell tudnunk" (nem kell bemagolnom ezer dátumot) - idézte a közkeletű vélekedést. Persze, hiába mondjuk a fiataloknak, hogy az információs és a tudás között hatalmas szakadék van... A tudásszerzési rendszerek teljes átírása azonban csapdahelyzet idéz elő: azt reméltük korábban, hogy az információ elérhetőségével mindenki okosabb lesz, ám kiderült: soha nem voltunk még ennyire manipulálhatóak.

Akárhogyan is, de a digitális rendszerek hatására finom átprogramozás zajlik agyunkban is, lépésről lépésre. A városokba koncentrálódva a kis közösségek közvetlen ismeretségen alapuló hálózatát okos rendszerek veszik át. Ez megatrend: kapálózni lehet ellene, de ha életben akarunk maradni, akkor nincs választásunk. Az okosodó városokban az életben maradás kérdése az lesz, hogy mennyiben jelenik meg a digitális lehetőségeket kihasználni tudó smart people "okos ember".
A digitális kultúra változása az infokommunikációs eszközök megjelenésének első forradalmát követő emberek forradalmára készít fel: együttműködő gépekké változtat bennünket. Például a Facebook - bár rombolja a nyugati típusú kultúrákat -, elérte, hogy az eddigi kaláka egymáson segítésen túl, egyszerű applikációkon keresztül idegenek között is brutál hatékonyan és automatizáltan működik mondjuk a telekocsi-szolgáltatás. Közösségi segítségnyújtás így, digitalizált formában működik. Ez nem választás, hanem túlélés kérdése: kénytelenek vagyunk így segíteni egymáson.
Persze, berzenkedhetünk az elszemélytelenedésen. De az elmondott analógia szerint nőtt élettartamunk majd' háromszorosára, illetve lett a társadalmunk minden idők legbékésebbje - mégha ezt (megnövekedett érzékenységünk miatt) nem is feltétlenül így érezzük. (Rab Árpád előadása az IVSZ-MTA Digitális transzformáció konferencián hangzott el, 2016-ban.)

E videóanyag ismertetését elkészítettük úgy is, hogy csak a témát mutatjuk be. Ez a téma-változat itt olvasható: link Ha elolvasod, eldöntheted, számodra a téma- vagy a réma-változat a megfelelőbb. (ref.: MG)

[Ez a hír egy kísérlet terméke. Kérünk, olvasd el az anyag végét is.]
Dr. Rab Árpád, az Óbudai Egyetem Digitális Kultúra és Humán Technológia Tudásközpont vezetője, a Corvinus Egyetem tanára 2016. február 11-én előadást tartott az IVSZ-MTA Digitális transzformáció konferencián, az MTA dísztermében, melynek címe a "Digitális transzformáció: A digitalizáció társadalmi hatásai és következményei" volt. A Digitalizációs önprogramozás és urbanizáció című nagyon érdekes előadása nagyon tetszett a neves konferencián egybegyűlteknek. Arról szólt, hogy melyek a jellemzői a digitalizáció hatására megváltozó környezetünknek. A gyakorlott előadó - aki 20 éve kutatja a digitális kultúra témakörét - utalt arra, hogy a többi szekcióban is érdekes munka folyik. Kitért arra, hogy két nagy trend figyelhető meg: az urbanizáció, és a digitális kultúra. A Corvinus Egyetemen is tanító előadó elmondta, hogy ma már egészen más kérdések merülnek fel, mint 20 éve. A technológiai információ egyre gyorsabban terjed a világban. A digitális kultúra teljesen megváltoztatja az ember gondolkodását. Fontosnak tartotta megfogalmazni, hogy merre halad a digitális világ. A digitális kultúra hatására azon dolgozunk, hogy ne legyünk biológiai lények. Az előadó ezeket a változásokat az egyre inkább urbanizált környezetet figyelembe véve vázolta fel. Azt mondta, a smart city-ket (okos városok) követik a smart people-k (okos emberek). (MG)

Rab Árpád 2016-os előadásának videóanyagát 2 változatban ismertetjük:
- az itt bemutatott változatban csak a téma szerepel (azaz a tartalom megjelölése, úgy, ahogyan azt a könyvtári konferenciabeszámolók többsége teszi);
- másik változatban a rémára összpontosítottunk (azaz a témán belüli, tényleges, gondolatébresztő, újdonságnak számító megállapításokra), terjedelmi korlátok között. Ezt a "réma-anyagot" ugyanerről az előadásról itt olvashatod: link . Fogalmazd meg véleményedet bátran: melyik változat van inkább kedvedre?

Hat éve jelentkezett a KIT az Openbare Bibliothek Amsterdam (OBA) link viselt dolgairól, különböző megközelítésekből. Az akkori látogatáshoz képest több, kisebb-nagyobb változást lehet megfigyelni a 11 éves(!) épületen - kimondatlanul utalva arra, hogy kis lépésekben "haladnak a korral". Egyik ilyen változás a gyerekkönyvtárra néző "lelátó-lépcső" (vö.: link ), egy másik a megnövelt alapterületű büfé - az "oba café", mely a kurrens magazinolvasó szomszédságában található - nem véletlenül. Az egyszerűbb ebédek elfogyasztására is alkalmas, megújult enteriőrbe már a bejárat előtti mozgólépcső előtti hirdetőtábla is invitál. A hirdetés motívuma a holland szirupos ostya (stropwaffel), mely a németalföldi gezelligheid [ejtsd: hezelahheid] - kedélyesség, életöröm, nyugalom (ld. még: link ) - fontos kelléte. A könyvtár tehát olyan hely, amely ezeket az értékeket támogatja. Az ablakból a falatozók az elhaladó vonatokra és hajókra látnak. (Megjegyzendő, hogy az OBA épületében ezen kívül még 2 étkezési lehetőség van a használók számára.)
A vonatkozó fotókat ld.: link . (MG)

Fontos-e, hogy magyar könyvtárból is lehessen e-könyvet kölcsönözni? - kérdeztük a múlt héten. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
20 - Feltétlenül
8 - Jó lenne
5 - Akár azt is lehessen
1 - Nem lényeges kérdés
2 - Nem
3 - Már ma is lehet.
Úgy tűnik, hogy a válaszadók elég határozottak kívánják ezt a lehetőséget. Az adatok diagramon: link . Magyarországon ma a Goethe Intézeten kívül
link nem ismert más e-könyv-kölcsöntő szolgáltatás, ugyanakkor több, itthon használt integrált könyvtári rendszer rég képes lenne a feladat kezelésére. (Az ember persze eltűnődhet, hogy mire gondolhatott az, aki szerint magyar könyvtár már kölcsönöz e-könyveket...)
A kérdéssel kapcsolatban Takáts Béla küldött szerkesztőségünknek megjegyzést, melyet ezúton is köszönünk: "a szavazásra feltett kérdésedben az e-könyv fogalmának általános használata zavaró. Fogalomhasználatunk amúgy is gyalázatos, egy előbb utóbb bevezetésre kerülő szolgáltatás esetében viszont a könyvtáros kollégák felé pontosabban kellene kommunikálni. Tehát: a könyvtárak esetében könyvtári kölcsönzésre alkalmassá tett e-könyvek kölcsönzéséről kellene beszélni, különben nagy katyvasz lesz..."

Akár kétkezi munkában, akár a szellemi foglalkozások esetében a jövőben egyre inkább a technikáé lesz a főszerep, de nem úgy, mint sokan gondolják. Azaz nem kell attól tartani, hogy tíz év múlva kizárólag robotok sütik a kenyeret, vagy emberek nélkül oldanak meg bármilyen szerelési munkát. Inkább arra kell készülni, hogy a mobilkészülékek, vagy a virtuális valóságot láthatóvá tevő eszközök használatával a szakembereknek előre le kell modellezniük azt, amit később valóban meg is csinálnak.
Így mielőtt a pék kisüti a kenyeret, a vevő igényei alapján "megtervezheti" a tabletjén a termék elkészítésének minden részletét az alapanyagok összeválogatásától kezdve a sütés menetéig.
Akárcsak az autószerelők, akik a virtuális valóság beiktatásával, vizuálisan ábrázolva mutathatják be az ügyfeleknek, mi fog történni az autójukkal és milyen alkatrészekre, munkafolyamatokra lesz szükség a szervizelés során. Ráadásul ezek a vevői kapcsolatok is átalakulnak és megnő a jelentősége az interaktivitásnak. A reménybeli megrendelők, vásárlók ugyanis azonnal visszajelzéseket adhatnak a látottak alapján, és kérhetnek máris módosításokat, újratervezést, vagy éppen ki is bővíthetik a megbízást.
Herczeg Rudolf szerint mindez azt jelenti, hogy a szakemberképzésben, legyen szó bármilyen hívatásról, a személyre szabható informatikai ismeretek átadásának kell egyre nagyobb teret adni. A különböző technológiák készségszintű használatával ugyanis az emberek jelentős versenyelőnyre tehetnek szert másokkal szemben a szakmájuk gyakorlása közben.
A jövő munkavállalóinak nem csupán a digitális eszközök hatásos bevetésével kell piacképesebb szakemberré válniuk, hanem azáltal is, hogy odafigyelnek az ügyfelek kéréseire, meglátásaira, és azok alapján dolgoznak ki újabb és újabb megoldásokat a megbízások teljesítésekor. (Pénzcentrum)
- Mit jelentenek a digitális készségek?
Bóna Ákos, a Digitális Jövőért Alapítvány igazgatója: - Ennek a fogalma már nagyon átalakult: ez ma már nemcsak azt takarja, hogy például le tud-e tölteni az illető valamit a netről. A sokszor emlegetett digitális írástudás sem egyenlő a Facebook nyomogatásával, hanem azt a képességet takarja, hogy az okos eszközöket és az interneten található információkat felhasználva hogyan tud eligazodni a digitális világban. Ez az, amiben nem feltétlenül jeleskednek a magyarok. Ez pedig azért probléma, mert 15-20 év múlva munkahelyek fognak eltűnni, a ma oktatott szakmák 80 százaléka már lehet, hogy nem is fog létezni. Ezért lenne fontos a digitális eszközök használatának motivációja is. Jelenleg az oktatási rendszer pont nem a mobilitást, kreativitást, alkalmazkodást szolgálja ki. Ezt próbálják piaci szereplők bizonyos projektekkel ellensúlyozni. Ez a vállalatok érdekeit is szolgálja. (Napi)

Csillagok, csillagképek - Tudomány Mátyás király udvarában címmel Hunyadi Mátyás trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Könyvtár és Információs Központ szervezésében Budapesten.
Monok István, az MTA KIK főigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: Mátyás király életműve mindig aktuális marad. Idejében Magyarország Európa egyik nagyhatalmának számított, uralkodása alatt tudatosan készült arra, miként viszonyuljon a tudományhoz. Tudománypolitikája szerint intézményeket kell alkotni, és azokat hagyni kell dolgozni, működni a saját intézményi logikájuk mentén. Az uralkodók közül kiemelkedett műveltségével és tudomány iránti szeretetével, különösen a historiográfia és a csillagászat iránti érdeklődésével.

Most még van talán idő átgondolni üzenetünket, és lépéseket tenni azért, hogy elkerüljük a sablonos, negédes karácsonyi tucatlevelek küldését használóinknak, fenntartónknak vagy a kollégáknak, melyet a címzettek nagy eséllyel törölnek 3 másodpercen belül (no jó, van, aki már el is készítette az ideit: link , bevállalva, hogy náluk sem minden tökéletes, de ők a gondokat kihívásnak veszik). Természetesen a
- teljesen eredeti
- fő üzenetünket tartalmazó és a
- használó érzékenységét megragadó
ötletnek van legnagyobb értéke, bár nyilván ez igényli a legnagyobb befogadó-ismeretet és befektetést is: brainstorm, belső érdekharmonizáció, költségvetés, külső szakértelem a megvalósításban (ugyanis a könyvtárigazgató fia vagy unokája is ért ugyan a grafikai tervezéshez - természetesen :-), de hát a profi munka, az mégiscsak más szint. S a profik az utolsó pillanatban biztosan nem fognak ráérni.
Inspirálódni mindig lehet korábbi példákból - ld.: link vagy link , amelyeket érdemes újragondolni, meghaladni, hozzájuk képest új utakon elindulni.
Apropó, karácsony... a katalistes sablonüzeneteket kéretlen, gagyi megoldásnak tartjuk: "olcsó hatású a személytelen üzenet". Illetve lehet nyerő is, de: "Csak ha kreatív elem, szellemi tartalom van benne". ld.: link . (MG)

Ez a műfaj a világon sehol nem tartozik a könnyű és hálás műfajok sorába. De senki nem kétli a benne rejlő szakmai kihívásokat izgalmakat :-)
Az oknyomozó újságíró általában falakba ütközik, mert oknyomozó riporternek azt nevezzük, aki utána megy az olyan információknak, amelyeket szándékosan eltitkolnak, mert jogilag vagy etikailag elítélhető dolgokra vonatkoznak. Egyes vélemények szerint az oknyomozó újságírás ott kezdődik, amikor a riporter elkezd gondolkodni, mert nem hiszi el a hivatalos álláspontot, és elkezd utánajárni a dolgoknak. Az elemzéshez hasonlóan a tényfeltáró vagy inkább oknyomozó újságírás problémákra, napirenden lévő fontos ügyekre és ellentmondásokra összpontosít, azaz gyakran nem csupán a szigorúan értelmezett tényekre szorítkozik, hanem személyközi viszonyokat, szándékokat, jelenségeket ír le, és ezeken keresztül történeteket mesél el.
Az oknyomozó újságírás végterméke minden esetben az újságíró saját nyomozásának eredménye, nem pedig valaki másé; azaz az újságíró nem egy egyébként arra hivatott hatóság vizsgálatának eredményét ismerteti közönségével, hanem a saját munkája eredményeképpen összegyűjtött tényeket és információkat tárja az olvasó elé. Fontos további jellemző még, hogy az oknyomozó újságíró olyan eseteket próbál meg feltárni, amelyek valamilyen szempontból releváns információkat hordoznak a közönség, a nyilvánosság számára, mert elmondanak valami jellemzőt a korról, amelyben élünk: korrupciót, hatalommal való visszaélést vagy egyéb "hibás" működést mutatnak be átfogóan, a maguk összefüggéseiben; valami olyat, amit egyébként az érintettek el akarnak rejteni. Az oknyomozó újságírás tehát a zárt ajkak és a zárt ajtók felnyitását jelenti.
Ez a műfaj rengeteg konfliktussal jár: az újságíró olyan dolgoknak jár utána, amelyeket valakik el akarnak titkolni. Nagy elszántság, monotónia- és kudarctűrés kell tehát ahhoz, hogy egy ilyen helyzetben az újságíró megtalálja a megfelelő forrásokat, megszólaltassa őket és utána az ellenérdekű feleket is szembesítse a konfliktusos állításokkal. Le kell küzdenie jogi problémákat, sokszor kell ütköznie az alanyaival, aztán esetleg a kollégáival, barátaival is, majd a szerkesztőivel és akár a kiadójával. (...)
- Szeretnéd megismerni az oknyomozók munkáját, ellesni módszereiket? Katt ide: link

Corvina-kiállításon voltam az Országos Széchényi Könyvtárban. Jó időnként látni a könyveket; legutoljára 2002-ben nézegethettem őket, ugyanitt. Most összefutottam egy bennfentessel, aki mondta: nagyon kevés a látogató a tervezetthez képest. Kifejtette: lejárt a könyvkiállítások kora. Igazat adok neki; ilyen formában biztosan. Ahogyan látom, a britek és franciák pl. sokkal inkább motívumokra koncentrálnak a gyűjtemény teljességre törekvő bemutatása helyett. A kurátor ugyan nagyon lelkesen, hozzáértően magyarázott valakinek mellettem, de pl.
- a tájékoztató szövegek túlontúl tudományosak voltak (az átlagos látogató számára)
- hiába kerestem fogódzóként Mátyás korának vonatkozó kronológiáját
- nem mutatta elég didaktikusan az egyes jellemzőket
- adottnak vette, hogy az odalátogató népek kapásból tudják, mi a breviárium, a graduále, tondó, kanonizáció, ki volt Szent Lipót stb. - pedig feltehetően az illuminációról is más, ide nem illő emlékképeik vannak :-).
- hiába kerestem maketten, hogy hol volt a várban a könyvtár
- a kinagyított a csodás miniatúrákat is csak a folyosón eldugva találtam, szokott helyükön.
Volt viszont tudományos magyarázat, szkriptor, illuminátor és miniátor munkája nagyképernyőn, interaktív e-alkalmatosságok, e-játék, Mátyás aranyforintja, pecsételési lehetőség (kiszáradt tintával). Fényképezni lehet, bár körültekintés nélkül el is vonhatja a figyelmet az alapos szemlélődéstől (vö.: link ) Megtudtam, hogy a kiállítási katalógus is nemsokára megérkezik.
- A négy hónapig látogatható rendezvény célcsoportja tehát így max. néhány ezer ember, sajnos. Azt hiszem, a lehetséges befogadók előismereteire építve részletezőbb bemutatás eredményesebb lehet. (MG)

Térdig járunk az őszben (no meg a falevelekben), lassan-lassan felfűtött kuckóinkba húzódunk, hogy szórakozás és kikapcsolódás gyanánt egy-egy jó történethez meneküljünk. Itt az ideje hát izgalmas, borzongató, netán félelmetes és feszült regényekbe kukkantani - toplistánk így ezúttal a krimi és thriller újdonságok közül szemlézget.
- A győri Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér újdonságai: ... (ld. az alábbi forráslinken)
- TOP 10 (ld. az alábbi forráslinken)

A gyerekek több mint 95 százalékát érdeklik a körülötte lévő világ hírei - mindössze 3,6 százalékuk válaszolta, hogy nem foglalkoztatják ezek a kérdések. A gyerekek háromnegyede (76,8%) a szüleit tekinti elsődleges információforrásnak. A második legfontosabb ismeretet az internetes hírportálokról szerzik be (60,9%), de nem elhanyagolható a televízió (59,8%) szerepe sem. Ezt követik a barátok (49,9%) és a Facebook (41,6%). A gyerekek nagyjából egyharmada (34,9%) kap a világ dolgairól számára releváns információkat a tanároktól.
Tizennyolc fővárosi iskola 728 diákja töltötte ki az UNICEF Magyarország online kérdőívét.

Az Országos Széchényi Könyvtár Piliscsabára tervezett raktárának tervezését az eredetileg becsült árnál drágábban vállalták.
550 millió forintért, az eredetileg becsült árnál közel százmillióval (egészen pontosan 96,6 millió forinttal) drágábban tervezi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Archivális Raktárépületét, illetve az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrát a TSPC Kft. és a Fejér B.Á.L. Zrt. tulajdonában lévő Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. - írja a 24.hu az Európai Unió Hivatalos Lapjának mellékletében megjelent hirdetmény alapján.
A Fejér B.Á.L. Zrt. Mészáros Lőrinc felcsúti vállalkozó gyerekeinek cége.
A TSPC Kft. korábban a Szemerey Tamáshoz, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvéréhez köthető Raw Development Kft.-vel közösen végezte el annak a Csónak utcai Ybl-villának a műszaki ellenőrzését, illetve a projektlebonyolótói feladatait, amelyből a jegybank Pallas Athéné Domus Animae Alapítványa 4,49 milliárd forintért alakított ki művészeti galériát és éttermet. Honlapjukon referenciaként tüntetik fel a zalaegerszegi uszodakomplexumot és a Millenáris Szélkaput is.
Az OSZK archívumának költöztetését a Pilisbe egymilliárd forintért készítik elő, az új raktárépületet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai kollégiumához közel, egy 17 hektáros területen kap majd helyet, de a szolgáltatási célú példányok továbbra is a Palotaépületben maradnak.

A koppenhágai Tingbjerg Kultúrház és Könyvtár link a meglévő Tingbjerg Iskolának bővítéseként jött létre. A stílus és a használt anyagok kiválasztása tiszteletben tartja a meglévő környezetet, amelyet Steen Eiler Rasmussen építtetett az 1950-es években. Ugyanazok az alapanyagok kerülnek elő (pl. üveg, sárga téglaburkolat) de új módon. Így az 1500 m2-es épület egyértelműen kapcsolódik a Tingbjerg meglévő stílusához. Az iskola felé mutat a tölcsér alakú létesítmény, az utca felé tárulkozik ki. (ref.: MG)

A Magyar Országgyűlés elnöke, Kövér László immár nyolcadik alkalommal hirdette meg a "Könyvtár, ami összeköt" - Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése elnevezésű ösztöndíjprogramot, mely a magyar könyvtáros szakemberek közös munkavégzését és tapasztalatcseréjét hivatott támogatni. A 2018. évi programban tíz határon túli pályázó és hat magyarországi delegált fiatal könyvtáros kapott lehetőséget a résztvételre, mely október 13. és november 11. között került megrendezésre Budapesten.
A felvidéki magyar könyvtáros szakmát Smidt Veronika (Községi Könyvtár - Szőgyén) és Tóth Andrea (Párkányi Városi Könyvtár) képviselték sikeres pályázatukkal. Az Országgyűlési Könyvtár munkatársai által szervezett programsorozat célja a személyes kapcsolatokon alapuló, a Kárpát-medencét átölelő könyvtári hálózat megismerése és kiépítése volt. A meghirdetett programsorozat az idei évtől a muzeológus szakmát is érintette.

Az ikonikus épületek - mint például az Anker ház, az Opera vagy épp a Nyugati - mellett a jellegzetes tűzfalak, foghíjtelkek, bérházak sora és a kertes villák is aprólékosan kidolgozottak Terézváros rajzos térképén. A helytörténeti és információs térképet nem csak nézegetni és bogarászni lehet, de minden épület kattintható is, és saját adatalapot kapott.
A rajzolt budapesti részletekért - főként ha madártávlatot idézik meg - nem kérdés, hogy rajongunk, elég csak az Urban sidewalker részletes posztereire vagy képeslapjaira gondolni, ám hogy valami hasonló ötlet - bár kevesebb művészi svunggal, de egy városrésznyi méretben, háttérinformációkkal megvalósulhasson, arra nem is gondoltunk. Hasonló, a főváros egyre nagyobb részére kiterjedő alkalmazás, mint az Urbface, vagy a Budapest időgép link mellett most terézvárosban link bolyonghatunk, ismerkedve a házak történetével.
A helytörténeti és információs térképen ha kijelölünk egy épületet és rákattintunk, felugrik az adatlapja a pontos címmel és - amennyiben kikutatható volt - az építés évével és tervezőjével együtt, a híresebb, vagy kalandosabb történetű házaknál, intézményeknél pedig egész hosszú leírásokat is találunk a történetükkel.
A képgalériában találunk fotókat is, hogy ne csak a rajz alapján kelljen beazonosítanunk, hol is járunk, és tény, hogy a képek nem olyan nagy felbontásúak, és az olyan illusztris épülethez, mint az Opera is csak kettő tartozik, cserébe általában mindhez tartozik legalább egy fotó, illetve egy körpanorámás, letölthető fájl is. Belső-Terézváros sokkal szebben kidolgozott, a rajzolt homlokzatok itt tényleg megidézik az eredeti épületeket, a részletek is finomabban, míg a városrész Körúton kívül fekvő része jóval elnagyoltabb, kevésbé ragadja meg a kerület jellegzetességeit.

A digitalizálás során a dokumentumok elektronikussá tétele csak az egyik lépés (ld.: link ). Ráadásul a folyamat egészének elektronizálása, mint stratégia szempontjából van értelme. Lássunk két egyszerű analógiát az iparból. (MG)
- A magyar szobafestő-mázoló, tapétázó vállalkozók jövedelmezősége rendkívül alacsony, nehezen tudják kitermelni a digitalizációhoz szükséges modern eszközök árát. Gondot jelent az is hogy a szakoktatás nem terjed ki a digitális munkaeszközök alkalmazására - mondta Tóth Antal a Szobafestő-Mázoló-Tapétázó Országos Ipartestülete (SzMTO) elnöke. Példaként említette, hogy míg Ausztriában a falat vizsgáló és elemző gépek használatát is tanítják, addig Magyarországon a digitalizáció egyáltalán nem szerepel a szobafestő oktatás tananyagában. (Napi)
- Egy hazai kőbányában digitalizálták a kitermelt kő osztályozását és mozgatását. A szállítójárművekből az osztályozóba kerülő nyers követ az aprító törés előtt leméri, majd a kanalas futószalag kanalai mérik méretfajtánként az osztályozott anyag tömegét is. A gép adatai szolgáltatják tehát a készletgazdálkodás bemeneti oldalát. A nyerges vontatókra nagy számot festettek, pl. 26. Ez jelzi a rakodónak, hány tonna anyagot szállíthat. A kőzuzalék-hegyekből markoló gépek kanala szintén leméri a bele kerülő anyagot, tehát a gépkezelő - és a telep számítógépe a mobil hálózaton keresztül - pontosan tudja, mennyi anyag került az adott teherjárműre. A telepről kiengedett jármű fuvarosa pedig már fizethet is az áruért - nyilván elektronikus utalással.
- Vajon hogyan működhet egy könyvtári folyamat hasonlóképpen, digitalizálva?

"Jövősokkos állapotban van a magyar társadalom, ha tehetné, megállítaná az idő kerekét, a fiatalok jövőjeként legszívesebben a saját múltját képzelné el" - ezzel a nem túl megnyugtató mondattal zárul Lannert Judit oktatáskutató elemzése a Tárki idei Társadalmi Riportjában.
Nehéz szembesülni azzal is, hogy a digitális szövegértés terén a magyar diákok az utolsók Európában, holott enélkül - illetve problémamegoldó képesség nélkül - nem lesz egy munkavállaló sem versenyképes a 21. században. A magyar diákok sokat neteznek ugyan, de információszerzés, tanulás helyett szórakozásra, játékra és közösségi oldalon lógásra használják. Meglepő módon egy idő után az iskolában, tanórákon folytatott számítógép-használat inkább rontja a teljesítményt, ahogy az sem ér semmit, ha a tanár a hagyományos, frontális módszerrel tanít digitális eszközökkel is.
Az ismeretközpontú, magolási technikát preferáló oktatás elrettenti a tanulástól az embereket, és mikor újra kellene tanulni, már nem akarnak, miközben az iskolában szerzett tudásuk már elavult.

A hazai imázsfilmekben hemzseg a látnivaló, mert az összes tradicionális tősgyökeret igyekeznek bemutatni az alkotók. A mindent és most bemutatni akaró kisebbrendűség alkotása azonban a sorok között lejön a befogadónak is, aki néhánynál több üzenetet, motívumot nem tud befogadni, ezért inkább a kavalkád-érzés marad meg a fejében. Hasonlóképpen a könyvtári videók, melyek gyakran hosszú perceken keresztül mutatják be a teljesség igényét. Az eredményességet meg a befogadó dönti el, visszacsatolásra ugyanis már nincs a projektpénzből. Így nagy esély van a hiba újbóli elkövetésére. Summa summarum, eredeti ötlettel lehet olyan videót készíteni, amelyet a célcsoport tagjai küldözgetnek önként egymásnak - a mi arculatunkkal. (MG).
- Utazz el hozzánk, mert itt nincs semmi! - Mármint ne hozzám, mert ott elég sok minden van, hanem hogy ez a reklámszlogenje a Finnország déli részén található Padasjokinak: itt nincs semmi. Naná, hogy a videót látva mindenki oda akarna menni. (Az imázsvideót az alábbi forráslinket találod.)

Mik voltak az írók kedvenc péksüteményei? - "Pár falat irodalom" néven indított online kampányt a Budafoki Élesztő a Spice Communicationnel. A kampány arca Nyáry Krisztián irodalmár, aki a tőle megszokott módon régi írók mindennapjairól anekdotázik, ez esetben gasztronómiai témában. A Facebookon futó sorozatban régi nagy írók kedvelt ételreceptjeit is bemutatják.
A "Pár falat irodalom" célja az alkotók közlése szerint, hogy az élesztő felhasználásával készült ételek receptjeit ne szokványos módon tálalja, hanem kulturális tartalommal kiegészítve. Eddig két videó és post került ki Nyáry Krisztián és a Budafoki Élesztő Facebook-oldalára, a sorozat egyébként nyolc részes.

Gyorsan tennivalólistává alakítja a Microsoft irodai programja a szövegünket, ha annak tartalma alapján úgy ítéli meg, hogy éppen a napi feladatainkat írjuk össze.
Apró, de hasznos segítség lehet a jövőben az az új funkció, amit a Microsoft a napokban kezd el tesztelni a Wordben. A redmondi cég legújabb fejlesztése automatikusan felismerni a szövegszerkesztőbe saját magunk és mások számára beírt megjegyzéseket, majd automatikusan todo listába konvertálja azokat.
A szolgáltatás az Editor nevű, mesterséges intelligenciára épülő, írást segítő asszisztensén alapul. A fejlesztők ezzel a lépéssel gyakorlatilag nem csináltak mást, mint a felhasználók eddigi listakészítő megoldásait integrálták a szövegszerkesztőbe.
A Microsoft fejlesztői szerint a gyakorlatban mindez úgy néz ki, hogy ha beírjuk a "todo" szót a szövegbe, vagy beteszünk (természetesen angolul) egy <írj ide valamit> elemet, akkor a program ezt felismeri, és ezek alapján létrehozza a teendők listáját. Emellett az Editor azt is figyeli majd, milyen más programokkal dolgozunk még. Így ha például beírjuk a szövegbe azt, hogy , a rendszer automatikusan megkeresi a legutóbb általunk szerkesztett grafikonokat, majd felajánlja, hogy beszúrja nekünk.

Az álló videók szerkesztése a tapasztalt vágók számára sem egyszerű feladat, de a mesterséges intelligencia ezen a téren is remek társ lehet. Az ismert Premiere Pro videóvágó programot fejlesztő Adobenak már van is ötlete, hogyan valósítaná ezt meg a gyakorlatban.
Hiába léteznek olcsóbb, kimondottan videónézésre ajánlott laptopok, a legtöbben erre a feladatra is mobiljukat használják, hiszen az mindig kéznél van. Csakhogy az elkészült felvételeket nem annyira könnyű a telefon kijelzőjéhez igazítani, ha pedig sikerül is, a végeredmény általában nem olyan lesz, mint amilyenre számítottunk volna.
Az egyik legismertebb vágóprogramot, a Premiere Prót fejlesztő Adobe azonban kitalált valamit, amivel sokkal könnyebbé tehető munka. A Smooth Operator névre keresztelt okosság a mesterséges intelligenciát használva keresi meg a felvétel lényegi részét, majd automatikusan a legjobb szöget alkalmazva vágja meg a videót, a felesleges részeket pedig egyszerűen száműzi, mintha soha nem is lettek volna ott.

2009-ben Netflix online filmoldal rendezett egy 1 millió dolláros fődíjú versenyt, aminek tárgya a könyvtári világban is releváns: ha tudjuk a felhasználók múltbeli kölcsönzéseit, akkor ennek alapján meg tudjuk-e becsülni, hogy mi lesz a következő film amit megnéz. A Netflix egy ajánlólistát kínál fel a nézőknek, a cél, hogy ez az ajánlólista minél inkább a néző ízléséhez/érdeklődéséhez közelebb álló tételeket tartalmazzon, és válasszon valamit ezek közül. Ha a felhasználó klikkel, akkor a lista sikeres. A versenyben az nyert, aki a leginkább tudja növelni az ajánlott filmek/megnézett filmek arányát. (A kihívásra kidolgozott, mátrixműveletekre épülő algoritmuscsaládot az adattudományi szakirodalomban Collaborative Filtering néven lehet megtalálni). A Netflix nyomán több ilyen verseny is indult, a cikk a Spotify zeneoldal hasonló versenyén induló csapat megoldási javaslatát ismerteti. Az ő ötletük az volt, hogy a Spotify metaadatai nem normalizáltak, a találati listák pontosságát azzal lehetne javítani, hogy authority (vagy ha úgy tetszik besorolási) rekordokkal javítjuk a pontosságot. A csapat a VIAF adatbázist használta. Az eredmény valóban javította a találati lista pontosságát (a Spotify 3 metrikát is alkalmazott az eredményesség mérésére), de az is kiderült, hogy önmagában ez a módszer kevés a versenyen való sikeres szerepléshez. (Forrás: A Jim Hahn (Univ. of Illinois,
Urbana-Champagne): Automated Playlist Continuation with Apache PredictionIO. Code4Lib Journal 42. szám.)

Elindult a Libri karácsonyi kampánya, amelyben a meseolvasás fontosságára hívják fel a figyelmet, és arra kérik olvasóikat, hogy adományozzanak mesekönyveket a rászoruló gyerekeknek. A kampányt bolti promóció egészíti ki, amelynek központi eleme Andersen mesegyűjteményének limitált díszkiadása.
A Libri 2018-as karácsonyi kampánya a mesék és az adományozás fontosságára szeretné felhívni a figyelmet. A cél az, hogy azokat a gyerekeket, akiknek a mesék életkörülményeikből fakadóan nem a mindennapjaik része, a Libri és az olvasók segítségével megajándékozzák a mese, az olvasás örömével.
A Libri minden évben több ezer könyvet adományoz hátrányos helyzetű, rászoruló és beteg gyerekeknek, és idén szeretné az olvasóközönséget is bevonni az adományozásba. Ezért 2018-as karácsonyi kampányában arra kér mindenkit, hogy ha rejtőznek olyan gyerekkönyvek a könyvespolcuk mélyén, amelyekkel szívesen okoznának örömet idén karácsonykor rászoruló gyerekeknek, hozzák el őket országszerte felállított adománygyűjtő pontokhoz.
A Libri 30 helyen, az úgynevezett Libri Mesepontokon gyűjti a felajánlott könyveket november 5. és december 9. között. Az így összegyűlt könyveket még karácsony előtt - kiegészítve több ezer saját ajándékkönyvvel - alapítványok segítségével juttatja el olyan intézményekbe, ahol gyerekeknek tud általuk segíteni. Az a cél, hogy minél több iskola, könyvtár, gyermekkórház és nevelőotthon gazdagodjon jó minőségű, szép és értékes gyerekkönyvekkel.
A kampányt bolti promóció egészíti ki, ami a mesék és a meseolvasás fontosságára hívja fel a figyelmet, és aminek keretében a Libri egy klasszikus mesegyűjtemény díszkiadásával, Hans Christian Andersen meséivel jelenik meg bolthálózatában és webáruházában, kizárólag a karácsonyi időszakban, limitált példányszámban (a korábbi években A kis herceg, A boldog herceg és a Karácsonyi ének készült el hasonló kiadásban).

A londoni Imperial College Business School hallgatói a világon először tapasztalhatták meg, milyen az, amikor az előadásokat a ténylegesen jelenlévő oktatók helyett azok holografikus kivetülései tartják. A hologramtanárok ugyanúgy látnak, hallanak, sőt, még azt is észreveszik, ha egyes tanulók úgy tesznek, mintha csak az asztráltestüket küldték volna aznap órára.
A hologramtanárok ugyanis valós időben, három dimenziós kép formájában jelennek meg a teremben, vagyis egy kamerarendszeren keresztül ugyanúgy kérdeznek az órán és válaszolnak a diákok reakcióira, mintha ott ülnének velük együtt. A torontói Arht Media által kidolgozott technológiát néhány napja a londoni egyetem diákjai előtt mutatták be, ahol megtartották az első olyan előadást, amelyre Los Angeles-i és New York-i stúdiókból jelentkeztek be vendégelőadók, és vettek részt kivetített formában a nők a technológiában témára épülő beszélgetésben.
A színpadon az életnagyságú képet egy üvegfalra vetítették ki, a képmélység illúziójának megteremtéséhez pedig speciális hátteret használtak. A távolból bejelentkező oktatók egy nagy felbontású monitor elé ültek be, a kamerákat pedig úgy állították be, hogy a közönség soraiban ülők közül bárkivel fel tudják venni a szemkontaktust.
Ezeket az előadásokat akár egyszerre párhuzamosan, az egyetem több helyszínén is meg lehet majd tartani, a vitafórumokba és kerekasztal-beszélgetésekbe pedig a virtuális szereplők is becsatlakozhatnak majd - olvasható a londoni egyetem weboldalán, amelynek a technológiai fejlesztésekért felelős médialaborja legutóbb például egy tanulást segítő, személyes házitanítóként működő mesterséges intelligenciát fejlesztett a távoktatást választó hallgatói számára. A hologramszerű oktatóikat pedig mostantól folyamatosan tesztelik az idei tanévben.

HelloVidék néven indította el új életmódmagazinját a Portfolio Csoport. Az oldal a főváros határain kívüli élet sokszínűségét kívánja bemutatni - fogalmaz a közlemény.
A HelloVidék link tudósít a falvakban, kisvárosokban felmerülő élethelyzetekről, tanácsokat, tippeket, ötleteket ad a gazdálkodás, vállalkozás, a ház körüli és kerti teendők, a család témakörében. Az olvasókat képriportok és videós tartalmak várják a lokális gasztronómiáról, szórakozási lehetőségekről, programokról. A budapesti szerkesztőségben dolgozó három újságíró mellett hat vidéki tudósító publikál a magazinban.
"A Portfolio Csoport 20 éves működése alatt mindig is nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy hírportáljai ne csak a budapestiekhez szóljanak. Gazdasági híreink Magyarország teljes területéről érkeznek, a trendek azt mutatják, hogy egyre többen olvassák a Portfolio-t és a Pénzcentrumot a vidéki településekről. Az Agrarszektor.hu-val pedig évekkel ezelőtt nyitottunk a vidék Magyarországa felé. Szemünk előtt zajlik a vidék fejlődése: számunkra is fontos, hogy hatékonyabb és közvetlenebb utat találjunk a vidéki olvasókhoz, hirdetőinket pedig célzottabban szolgáljuk ki." - mondta Bán Zoltán, a Portfolio Csoport vezérigazgatója.

... legalábbis a YouTube-on található ajánlatok szerint. A Music For Reading című, népszerű klassikus zeneművekből összeállított ajánlat ellentmondása, hogy váltakozó képekkel is szolgál (melyeket nézve elég nehézkes lehet olvasni). De ha ettől eltekintünk, akkor kellemes, pihentető, ismert dallamokat tartalmazó zenefolyamban lesz részünk (MG)

Egy éve indult a Budapest Főváros Levéltára és az Arcanum Adatbázis Kiadó nagyszerű közös digitális internetes projektje, a Budapest Időgép link , ami kereshető, többrétegű, időben differenciálható térképes alkalmazásban teszi kutathatóvá a magyar főváros házaihoz kapcsolódó levéltári és egyéb közgyűjteményi adatokat. Ez így leírva lehet, hogy nem tűnik vajmi izgalmasnak, pedig a történelem, a helytörténet, a saját lakhelyük rég elfeledett sztorijai iránt érdeklődőknek valóságos kincsesbánya ez, aminek használatához ráadásul nem kell otthonról egy tapodtat se kimozdulni, elég felkeresni hozzá a Hungaricana közgyűjteményi portált.
Vissza a múltba - Budapest Időgép néven egy olyan alkalmazás indul el, ami soha nem látott időkaput nyújt a legsajátabb történelmünkhöz. Fussa át a cikket, majd keressen rá azonnal az Ön számára kedves épületekre - itt a digitális kánaán, és ez már csak jobb lesz - ezt írtuk a projekt indulásakor, és nem túloztunk, a Budapest Időgép valóban folyamatosan fejlődik, a jelek szerint esetében nem egy nagy lendülettel elindított, aztán hamvába holt kezdeményezésről beszélünk (láttunk már pár ilyet). Egy év alatt több százezer digitalizált adattal bővült a Budapest Időgép alkalmazás.
A Budapest Időgép jelenleg négy alapvető funkcióval bír:
- Térképes utcanévkereső, 1837-1937 link
- Budapesti levéltári iratok térképes keresője (Tulajdoni lapok, építészeti tervek, stb.) link
- Budapesti légifotók 1944-ből link
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak térinformatikai adatbázisa link