18 évvel ezelőtt indult a KIT Hírlevél. Partnernek kereste a Könyvtári Intézetet és a Magyar Könyvtárosok Egyesületét egy naprakész, gyors reagálású, belső szakmai kommunikációt katalizáló hírszolgáltatásra. Az együttműködés azonban nem jött létre.
A KIT tulajdonosát azonban - bár a szerkesztésbe és a hírek szolgáltatásába igyekszik aktív könyvtárosokat bevonni - vissza-visszatérően éri a vád, hogy nem ismeri a könyvtárakat, nem könyvtári kötelékben dolgozik, partvonalon túlról kiabál. Nos, lehet... Emellett esélyes, hogy viszonylag kevés szakmabeli olvasott hozzá hasonlóan közel 25.000 könyvtári tevékenységgel kapcsolatos hazai és külföldi hírt az utóbbi 18 évben, vagy tett közzé szabadidejüket feláldozó, önkéntes munkatársak segítségével közel 1000 kis - saját, referált, fordított - közleményt a témában. Mindezt ráadásul három nézőpont együttes alkalmazásával:
1. diplomás, gyakorlatot szerzett könyvtárosként
2. a szakmán kívüli, más ipar- és tevékenységi ágakat megismert szakemberként, kutatóként
3. s a legfontosabb szempont: könyvtárakat használó emberként.

A KIT 18 éve számokban:
- 721 kitartó megrendelő
- önkéntesen segítő szerkesztők az évek során: Rab Árpád Szörény, Mészáros Anikó, Sonnevend Péter, Káldi Emese, Hajdu Katalin, Hajnal Ward Judit, Kovács-Ördög Éva, Kelemen-Molitorisz Anikó, W. Kovács Ágnes, Nagy Marianna, Habók Lilla, rendszergazda: Papp Gábor.
- 848 hírlevél
- 24.765 hír
- 2 szekciórendezvény
- 805 szavazás
- 329 képgaléria.

A KIT a felsoroltak mellett tematikus segítséget is nyújt könyvtáraknak, szakmai szervezeteknek. Sok év tapasztalatát összegző dokumentumok pl.:
- Olvashatóbb és áttekinthetőbb szövegek készítése - Tippek link
- Konferenciára készülve link
- Álhír, manipuláció, propaganda - és kezelésük (olvasmányajánló) link
- Gazdagító speciális háttér, hátrányos helyzetből versenyelőny link
- Hogyan ajándékozzunk határon túli könyvtáraknak? link
És persze nincs akadálya testre szabott tanácsadásnak sem.

A KIT innentől 18+ -os tartalmakat közöl :-)

Múlt heti lapszámunkban közöltük Ney York Közkönyvtára elnökének a rasszizmus ellen a könyvtár szolgáltatásainak értékeivel kiálló nyilatkozatát link .
Az IFLA, a könyvtáros egyesületek nemzetközi szövetsége is állást foglalt a témában.
Válaszul George Floyd és a világban sokak halálára, az IFLA elnöke, Christine Mackenzie és Gerald Leitner főtitkár a következő nyilatkozatot tette: Az IFLA elítéli a rasszizmus minden formáját, amely alapvetően ellentétes mind az emberi jogokkal, mind a hivatásunk értékeivel.
A könyvtárak célja az általuk kiszolgált egyének és közösségek életének javítása. Nemcsak a megkülönböztetés elutasításával, hanem a befogadás aktív előmozdításával is ezt teszik, mindenki számára lehetőséget biztosítva az információhoz, kultúrához, információhoz és a tudományhoz fűződő jogaik érvényesülését. A faji megkülönböztetésnek és a faji alapú erőszaknak - legutóbb George Floyd esetében, de világszerte is - nincs helye a társadalomban, amelyet építeni akarunk. (...)

Folytatva Anthony Marx, az idén 125 éves New York Public Library elnökének "A könyvtáraknak meg kell változniuk" nyilatkozatát link :
Kreatívan kell gondolkodnunk arról is, hogy miként lehet küldetésünket a fizikai falakon túlra is kiterjeszteni. Hogyan látogathatják meg a könyvtárosok vitruálisan az iskolákat, idősotthonokat, börtönöket, napköziket és más hasonló szervezeteket? Hogyan használhatjuk fel a digitális teret az eltérő nézőpontok biztonságos és eredményes ütköztetésére - ahogyan azt a fizikai helyszíneinkben is tesszük? Vagy hogyan biztosíthatjuk a böngészés izgalmas élményét a virtuális térben?
Ki merhetem-e mondani, hogy hogy a "jövő könyvtára" itt van, és csak online érhető el?
A fizikai könyvtárak még a digitális világban is alapvetőek a közösségeinkben. Bárki bejöhet tanulni, gazdagodni, és akár órákat is eltölthet anélkül, hogy fizetne érte. Ha valakinek segítségre van szüksége, megkapja. És kapcsolatba kerülhet a közösséggel is (emberi interakció, amire sokan vágyunk ebben a válságban). A könyvtárak ugyanis ezt is biztosítják.

Ám ne feledjük a digitális szakadékot, mely minden vidéki és a városi közösségben jelen van. Itt, New York City-ben mintegy 1,5 millió embernek nincs széles sávú internete. A járvány idején a New York-iak naponta hagyják el otthonaikat, hogy a könyvtár épülete mellett könyvtári a internetre csatlakozhassanak. Elsétálnak az átmenetileg zárt 92 könyvtári fiókunk egyikéhez, hogy kint, az könyvtárból még elérhető Wi-Fi-t használják iskolai és keresési igényeikhez. Napi mintegy 500 ilyen Wi-Fi-elérést regisztrálunk.

Keressük, hogyan segíthessük a közösségeket a digitális sötétség elkerülésében, amellett, hogy kiterjesztjük-e Wi-Fi hotspot-kölcsönzési programunkat, továbbfejlesztjük a számítógép-használati ismeretek oktatását, vagy hogy könyveket szállítunk házhoz, tudva, hogy az e-könyveket kevéssé használják nálunk. Bár a problémát nem tudjuk megoldani, de foglalkoznunk kell vele.

Az idén 125 éves a New York-i Közkönyvtár. Megtiszteltetés, hogy a New York-iakat szolgálhatjuk a nehéz időkben, egyúttal a legjobb pillanat szolgáltatásaink használóközpontú újragondolása is. Alig várjuk, hogy újból megnyithassuk a könyvtárakat - óvatosan és biztonságos szakértelemmel. Bár nehéz, de nélkülözhetetlen a változás.

A nagy világválság idején polgármesterünk, Fiorello LaGuardia, két könyvtári címeroroszlánunkat a türelemnek és az erőnek szimbólumának nevezte. Nos, pont ezen erények, valamint a tanulás és a lehetőségek kihasználása iránti elkötelezettségünk segít át minket a sötét napokon, hogy újraéledjünk. (ford.: MG)

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
12 - Kiváló munka az aktuális pozícióban
20 - Széleskörű szakmai és azon túli ismeretek
3 - Szívélyes kapcsolatok a mindenkori felettessel
0 - Szorgalmas tanulás a könyvtárosképzőben.
A 2011-es és 2015-ös adatokat is figyelve sztenderddé látszik válni, hogy a könyvtárosképzés nem nyom a latban a szakmai hierarchiában való előmenetel kapcsán. A könyvtárvezetés tantárgy sem... Adódhat így a kérdés: mi az értelme a képzésért felelős akkreditációs bizottságnak? Nem csak most, hanem az időben visszamenve is.
Viszont a szakmai tudás és elkötelezett munka folyamatosan kívánatosnak tűnik. A felettesekkel való cimborálás ezek mellett minimum visszatetsző.
Ha az adatokat összevetjük a korábbi két hasonló felmérés tájékoztató jellegű adataival, akkor arra juthatunk: a mindenkori felettesek kegyeinek keresése helyett szakmai ismeretekkel és elkötelezett tevékenységgel látnánk jónak a szakmai előmenetelt. Azaz: nem szeretjük a velünk élő konrtaszelektív (teljesítményhiány ellenére érvényesülő) vezetőkiválasztás gyakorlatát. - Az ezzel ellenkező, kívánatos gyakorlat viszont eddig legalábbis tartós vágyálomnak minősült. A diagramokat ld.: link (MG)

Az iskolai könyvtáraknak fontos szerep jut a vírushelyzetben. Sokan kínáltak szolgáltatásokat, például távoli tanulási segítséget, élő streames könyvfelolvasást. Igyekeznek megteremteni a biztonságos körülményeket az újranyitáshoz. Több nemzetközi iskola könyvtára a vírushelyzetben is nyitva maradt. Például a berlini Brandenburg International School.
- Kölcsönzés: Kidolgozta, hogyan adhat át kölcsönzött könyveket a gyerekek szüleinek. Online ellenőrizhették könyvtári könyveiket, hosszabíthatták. Postáztak azoknak, akik nem tudtak érte bemenni.
- E-könyvek: Az e-könyv katalógust 40 százalékkal bővítették. A népszerű könyvekhez egyszerre több embernek hozzáférhető licenceket vettek. Az ekönyveknek sok előnye van járványhelyzetben. Hátránya viszont a nemzetközi iskolákban, hogy kevés nyelven hozzáférhetők.
- Tisztaság: A visszahozott könyveket legalább 72 órára karanténba tették külső helyszínen. Minden könyvet és egyéb eszközt (DVD, számológép) fertőtlenítettek. A dolgozók kesztyűt és maszkot hordanak. Bútorok átrendezésével és plexi üvegek felszerelésével kiépítették a 1,5 méter távolságot a kölcsönzőpult köré. Egyszerre csak 5 ember lehetett benn.
- Szerzői jog: A tanároknak segítettek a szabályokat betartani. Nem lehet bármilyen könyvet hangosan felolvasni és közzétenni. Csak az iskola privát platformját lehet erre használni. Legfeljebb 24 órán át elérhetők a tartalmak. Néhány kiadónak be kell olvasni a nevét, hogy engedélyt adott a közzétételre.
- Kommunikáció: be kellett építeni az új technológiákat. A diákok kérhettek információt emailen, videó- és telefonhívással. Megnőtt az adatbázisos kérések száma. Oktatástechnológiai szolgáltatókkal és tanterv-koordinátorokkal kezdtek együttműködni. Pl. hogyan lehet az olvasási szintet online nyomon követni, az angolt közvetítő nyelvként használókat támogatni.
Elterjedt tévhit szerint a könyvtár a kikapcsolódást szolgálja. Az információk felfedezését. Most a járványhelyzet rámutatott, hogy a könyvtár milyen fontos az információk elérésében. Megváltozott a diákok és a könyvtárak viszonya. Az iskolai könyvtárak remélik, hogy ez az információs szerepük a jövőben is megmarad. (ref.: Habók Lilla)

Hogyan szervezzen az iskolai könyvtár a digitális iskolában író-olvasó találkozót? Mondhatnánk, ugyanúgy, mint máskor, csak épp a tér változik, most online vagyunk. Mégis, talán ebbe nem igazán mer(t)ünk belevágni. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium hatodikos osztályának író-olvasó találkozót szerveztünk Mészöly Ágnessel és Molnár T. Eszterrel június 3-án. Online, Teams-ben kétszer 24 gyereknek.

Könyvtárostanárként én is kerestem a helyem és a lehetőségeim a megváltozott helyzetben. Nyitottság, együttműködések, kapcsolatok építése és digitális kompetenciák fejlesztése lehetnének a kulcsszavak a megoldásra. A vendégeinknek tavaly jelent meg a közösen írt regénye, Az emberek országa. Mészöly Ágnes pedig a közösségi oldalán hétről hétre írja a Csepp című történetét, az adott folytatásról az olvasók dönthetnek. A művekről, alkotói folyamatokról, a regények keletkezéséről beszélgettünk.

A szervezés során még nagyobb hangsúly volt az előkészületeken és az együttműködésen, mint máskor. E-mailben, telefonon tartottuk a kapcsolatot (szerzők, pedagógusok, könyvtáros), Google Dokumentumban raktuk össze a forgatókönyvet. Mivel most nem tudtunk könyvtárba menni, a szerzők rendelkezésünkre bocsátottak elektronikusan két fejezetet a regényből. A kollégáim projektfeladatokat találtak ki a két műhöz kapcsolódóan: jelenetek, karakterek lerajzolása, alternatív folytatás írása, borítóterv készítése, a regény borítójának véleményezése, kérdések megfogalmazása a szerzőkhöz. A beszélgetést a gyerekek által használt Microsoft Teamsben tartottuk. A kollégák létrehozták az eseményt, majd a vendégeinkkel próbahívást szerveztünk. Új volt számunkra, hogy külsőst hogyan tudunk felvenni az eseményhez.

Egy élő találkozó alkalmával, látjuk a résztvevők reakcióját, tapasztalataim szerint gyorsan aktív résztvevői lesznek az eseménynek, számtalan kérdést fogalmaznak meg, dedikáltatni szeretnének. A kiskamaszkor nehézségeivel küzdő diákok, azonban nem szeretik a kamerát bekapcsolni. Hiába ismerős két hónap után az online környezet, feszengenek tőle, mégsem a barátságos könyvtári térben vagyunk. Nem könnyű a "képernyőnek" beszélni, kicsit science fiction, mint a regény műfaja is. Nem látja sem a könyvtárostanár, sem a szerzők, hogy követnek-e még minket a diákok. Viszont a projektek bemutatásával sikerült őket bevonnunk, a bátrabbak kérdeztek, hozzászóltak.

A Teamsben az online könyvtárszoba adta a helyszínt, de a könyvtárostanár bemerészkedett az igazi iskolai könyvtárba, hogy ha csak a háttérben, de meglegyen a hangulat. - A vonatkozó fotókat ld.: link .

- Fogalmazd meg [és tedd közzé] az épületek vagy a geológiai formációk fizikai jellemzőit.
- Keress mai, látható bizonyítékot a régebbi épített környezetre.
- Készíts feliratokat az egyes helyszínek kulturális, történelmi és irodalmi vonatkozásairól [a képeslapok adataira támaszkodva].
- Fogalmazd meg egy korszak vagy hely társadalmi és kulturális elvárásait.
- Keresd meg egy látvány részleteinek tanúit: pl. feliratok, hirdetések, felújítások alakulása, falikárpitok, világítótestek, bútorok, napellenzők, kirakatok, táblák, kiállítások, feliratok, utcai árusok, jelzőlámpák, utcai lámpák, kerékpár-infrastruktúra, lombozat, őshonos növények, szobrok, zászlórudak, parkok kialakítása, melléképületek, padok stb.
- Tárd fel azokat a részleteket, amelyeket megváltoztattak vagy elpusztítottak az idő múlásával.
Javasolja mindezt a New York Public Library, példákat is hozva a tevékenységekre. (ref.: MG)

Nem; nem szeret!
Azon túl, hogy a hagyományos olvasásnak apad a tábora, az emberek nem szeretnek úgy általában olvasni. S akik szeretnek, azok is csak szellemi, lelki épülésükre. Az olvasás ugyanis eszköz, és nem cél. És az emberek kimondottan NEM szeretnek pl. könyvtári szabályzatokat, használati utasításokat olvasni. Annak örülnek - akárcsak mi, amikor egy hivatalban szeretnénk eligazodni, vagy metrójegyet vásárolni -, ha az aktuálisan szükséges információ a lehető legkorrektebben, de a legkevesebb szóval jut tudomásukra. Még mondatok sem kellenek! "A Könyvtárunk rendes nyitva tartása csütörtökönként 10.00-19-00." helyett sokkal jobb egy táblázat, a szikár adatokkal. Nyugi; elég lesz neki. Sőt, ha közlendőnk olyan, akkor használjunk a felek számára egyértelmű ábrákat. És ne féljünk: nem ezen múlik, hogy használónk olvasásszerető emberré válik-e.
Nézd át minden kimenő irományodat: milyen mondatokat, szavakat húzhatsz ki belőle a tartalom sérülése nélkül. A tartalom meghagyásán túl minél rövidebben írsz, annál többen fogják olvasni!
Summa: ha a használót feleslegesen olvastatod, jó eséllyel elveszted. (MG)

Kapcsolódó: Olvashatóbb és áttekinthetőbb szövegek készítése - Tippek link

Az Egyesült Államokban az American Library Association (ALA) 1999-ben, a Reference and User Services Association (RUSA) 1987-ben (módosítása: 2008-ban) fogalmazott meg irányelveket az időseknek nyújtott könyvtári szolgáltatásokról. Az utóbbi években ismerték fel, hogy ez a használói csoport igen sokrétű, és sokféle igénnyel jelentkezik. Az idősek hosszabb ideig élnek, és egészségesebbek, mint korábban.
A sztereotípia szerint az idős olvasókat jellemző módon a szépirodalom és az egészségükkel kapcsolatos információk érdeklik. A RUSA irányelveiben ezek mellett a közösségi szolgáltatások, az egyesületi és önkéntes munka, az önálló életvitel és különböző jogi kérdések szerepelnek. A szolgáltatandó dokumentumok köre túllép a könyveken: szükség van öregbetűs és Braille-dokumentumokra, magazinokra, hangoskönyvekre, filmekre, DVD-kre és online forrásokra is. Az időseknek szolgáltató közkönyvtári fiókok és az idősek otthonába és más helyekre kihelyezett kisebb gyűjtemények legtöbbje cserélődő állománnyal rendelkezik, amelyet bizonyos időszakonként frissítenek.
A közkönyvtárak időseknek nyújtott szolgáltatásai között kiemelt helyet kap a technológia rendelkezésre bocsátása és az ezzel kapcsolatos képzések. Ezek leggyakoribb témái: a szolgáltatások hatékony elérése és használata, a könyvtári weboldalak, az elektronikus és digitális források, a közösségi média, továbbá a különböző eszközök kezelése. Van, hogy az érintettek saját eszközeiket hozzák el, vagy különböző eszközöket kölcsönöznek a könyvtárból (e-olvasókat, táblagépeket, nagyítókat, nagybetűs billentyűzetet stb.). Az idősek kedvelik a gyakorlatias képzési formákat (egyénileg vagy csoportban), örömöt jelent számukra a tanulás, szeretnének fejlődni és azonnal alkalmazni akarják a tanultakat. Vannak közöttük kezdők és olyanok, akik ismerik az alapokat, és tippeket és trükköket szeretnének elsajátítani. A könyvtárosok olyan alkalmakat is biztosítanak, amikor bárki beugorhat a könyvtárba technikai tanácsért. (Idős polgárok a 21. századi közkönyvtárban; ref.: Hegyközi I.)

Az Egyesült Királyságban a közkönyvtári szolgáltatás, amely harminc évvel ezelőtt rendkívül népszerű volt, mára jóval kevésbé használt közösségi szolgáltatássá változott. A gyűjtemények szegényesek és rosszul szervezettek. A nyitvatartási idő rövid és kiszámíthatatlan. Az épületeket nem kezelik megfelelően, és a külsejük is siralmas.
Jelenleg nincs olyan stratégiai vagy menedzsmenttörekvés, amely vonzóvá és hasznossá tehetné a könyvtárakat az átlagemberek számára. A könyvtárvezetők társasága (Society of Chief Librarians) nyolc pontban foglalta össze az önkormányzatoknak címezve, hogy mit nyújtsanak a könyvtárak: hozzáférést a kultúrához; digitális tevékenységeket és képzést; a helyi közösség számára egészséget és jólétet; minőségi információt és online szolgáltatásokat; tanulási lehetőségeket; a művelt és magabiztos társadalom lehetőségét; teljességgel elérhető szolgáltatásokat; a gyerekeknek olvasási inspirációt.
A válságból való kilábaláshoz, a szolgáltatás helyreállításához a szerző tíz pontban javasol megoldásokat, amelyeket radikálisnak minősít:
1. Be kell ismerni a könyvtári szektorban, hogy a közkönyvtári szolgáltatásokkal komoly problémák vannak, és sürgősen cselekedni kell.
2. Fel kell ismerni és deklarálni kell, hogy a könyvtárak elsősorban az olvasmányokat és az olvasást jelentik.
3. Amíg nem történik javulás, a könyvtári szektor nem kérhet több pénzt.
4. A könyvtári szolgáltatást fenntartó helyhatóságok számát csökkenteni kell 152-ről 10-re. Ehhez a költségek csökkentése is kapcsolódik.
5. Összesen 10 kompetens menedzsment-csapatra van szükség.
6. Négyszeresére kell növelni a dokumentumok beszerzésére fordított kiadásokat. Pótolni kell a kivont 25 millió könyvet.
7. A könyvtáraknak legalább heti 25 órában nyitva kellene tartaniuk, a közepes és nagykönyvtáraknak több mint heti 50 órában.
8. Egyetlen közös könyvtári rendszerre van szükség az országban (számuk meghaladja a százat), amely kapcsolódik a kiadók rendszeréhez.
9. Ismét szorosan együtt kell működni a kiadói szektorral.
10. A felsőfokú könyvtárosképzést a közkönyvtári szolgáltatások újfajta megközelítéséhez kell igazítani.
A szerző véleménye szerint az Egyesült Államokban azért nincsenek válságban a közkönyvtárak, mert sokat tesznek a helyi környezetükért, a helyi lakosok nagyra értékelik őket, és a könyvtárosok soha nem veszítették szem elől, hogy tevékenységük legfontosabb tényezőjét a gyűjtemény jelenti. (A brit közkönyvtárak bezárásáról; Hegyközi I.)

Jövő hétfőtől kezdve, egészen a Justh Zsigmond Városi Könyvtár újranyitásáig egy KönyvtárPont várja majd a Petőfi Művelődési Központ előtt az érdeklődőket.
Továbbra sem lehetünk nyitva, de egy lépéssel megint közelebb kerülünk hozzá - írta a Justh Zsigmond Városi Könyvtár. Június 8-tól kezdve, egészen az intézmény újranyitásáig ugyanis egy KönyvtárPontot létesítenek a Petőfi Művelődési Központ bejáratánál, minden hétköznap 10 és 15 óra között.
Itt várják azokat az érdeklődőket, akik új könyveket szeretnének kölcsönözni, visszavinnék a korábban kivett darabokat, a telefonon vagy e-mailben leadott rendelésüket szeretnék elvinni, igényeiket adnák le vagy beiratkoznának.
A könyvek kiválasztásában előzetesen a könyvtár katalógusa áll az olvasók rendelkezésére, míg igényeiket e-mailben (konyvtar@justhvk.hu) vagy telefonon (68 413-696) keresztül jelezhetik az olvasók. Fontos tudni, hogy a visszahozott könyvek egyhetes karantént követően válnak újra kölcsönözhetővé. Könyvet házhoz szolgáltatásuk (melyről itt írtunk bővebben) továbbra is működik.
A KönyvtárPontnál emellett lehetőséget biztosítanak a megfelelő kézfertőtlenítésre, valamint mindenkitől kérik a másfél méteres távolság megtartását.
- A szabályok természetesen változhatnak, kérjük minden kedves olvasónk megértését - írta közleményében a könyvtár.

A Polona link stratégiai célja, hogy gyűjteményeihez jó minőségben biztosítson nyílt hozzáférést. A szkennelt képek nagy felbontásban, vízjelek nélkül letölthetők, a használókat egy felugró felület tájékoztatja a dokumentum további használhatóságáról. A legfontosabb műveket 600 dpi felbontással szkennelik, ami elegendő az eredeti dokumentum kézhez vétele nélküli kutatáshoz. A digitalizálás során külön figyelnek a II. világháború alatt kárt szenvedett kulturális értékekre, amikor a lengyel könyvtárak állományainak 70%-a, a múzeumi és levéltári gyűjtemények jelentős része megsemmisült.
Indulásakor a Polona csak a nemzeti könyvtár állományait dolgozta fel, majd hamarosan más intézményekét is. Ma mintegy 150 digitális könyvtár, levéltár, múzeum és intézményi repozitórium működik Lengyelországban. Több, az Európai Unió és a Kulturális és Nemzeti Örökség Minisztériuma követelményei szerint épülő állomány láthatósága nem megfelelő, működésük korlátozott. Ezért is fontos, hogy a Polona szolgáltatja a szükséges infrastruktúrát és a közös platformot a kulturális intézményeknek; a nemzeti könyvtár a szerzői jogi kérdésekben segít. Alapítása óta a Polona részt vesz az Europeana projektben és a Newspapers alprojektben, együttműködik a Wikipédiával és a Wikimédiával. Aktív szereplője a Franciaország, Nagy-Britannia, Izrael, Norvégia, Lengyelország legnagyobb könyvtáraiból és különböző vezető kutatóegyetemekből álló IIIF konzorciumnak.
2019 áprilisában a Polona állományában több mint 40 intézményből 1,8 millió hírlap, 190 ezer könyv, 420 ezer cikk, 84 ezer efemer kiadvány, 38-38 ezer képeslap és fénykép, 31 ezer grafika, 30 ezer kotta, 15 ezer térkép és atlasz, valamint 14 ezer kézirat volt található. Ennek több mint a fele elérhető online, a többi pedig a több mint 800 kiszolgáló pontot tartalmazó Academica hálózat nyilvános termináljairól. A Jagelló Könyvtárral közös Patrimonium projekt célja több mint egymillió lengyel mű digitalizálása 2019 végéig. Sajátos dokumentumtípust jelentenek a lengyel kulturális intézmények speciális publikációit és lelőhelyeiket tartalmazó cédulakatalógusok. Említésre méltók még: az országban élő felekezetek dokumentumai, a 20. század katonai konfliktusaival kapcsolatos gyűjtemény, a HyPaTia (női drámaírók tragikus művei), a Tátra folklórja, híres emberek portréi. A Merkuriusz projekt a tudományos folyóiratokban a 2002-2014. években megjelent cikkeket dolgozza fel. (A Polona Digitális Könyvtár: digitalizálás, technológia, együttműködés; ref.: Viszocsekné P. É.)

Az utóbbi hónapban aktuálissá vált gondolkodni a közalkalmazotti státusz mibenlétéről. A témában 2x is, 2012-ben és 2018-ban is megkérdeztük olvasóink véleményét: link
A kapott adatok természetesen csak tájékoztató jellegűek, de azért érdemes elgondolkodni az adott válaszok arányain. A diagramot ld.: link (MG)

Az Országos Széchényi Könyvtár új felülettel segíti a tengerentúli magyarság könyvtári és iratanyagainak eljutását a hazai és a határon túli közgyűjteményekbe.
A tengerentúlon élő magyarok már határainkon kívül született leszármazottai közül egyre kevesebben olvasnak ugyan magyarul, de sokan még mindig fontosnak tartják, hogy a felmenőik által becsben tartott magyar vonatkozású írott örökségük ne vesszen el.
Észak- és Dél-Amerika, valamint Ausztrália magyarok lakta közösségeinek kérésére a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága megszervezte az adományok Magyarországra szállítását, és felkérte az Országos Széchényi Könyvtárat és a Magyar Nemzeti Levéltárat, hogy gondoskodjon a felajánlások hasznosításáról. A programot a világon bárhol élő magyarok számára szimbolikus jelentőséggel bíró történelmi személyiségről, Mikes Kelemenről (1690-1761) nevezték el.

A Magyar Diaszpóra Tanács 2013-as ülésének nyomán 2014-ben elindult programnak köszönhetően eddig közel harminc szállítmány mintegy 260 köbméternyi dokumentumát vették át a nemzeti könyvtár munkatársai. Nagyrészt könyvek, periodikaszámok, de több ezer aprónyomtatvány, hangfelvételek, kéziratok és fotók érkeztek, amelyeket egy erre a célra elkülönített raktárban kezelnek. A program egyik célja, hogy a Magyarországra szállított könyvtári és iratanyagokkal teljesebbé tegye a magyar szellemi örökségről alkotható képet, forrásul szolgáljon a mindenkori kutatóknak. A Mikes Kelemen Programban hazatért dokumentumok összességének várakozáson felül jelentős része, kb. 8 százaléka hasznosul az OSZK állományában. A fennmaradó rész által a nemzeti könyvtár hidat képez a tengerentúli és a Kárpát-medencei magyarság között, a könyvadományokkal is segítve a határon túli magyar oktatást és a kultúra megőrzését. Ez a programnak nem kevésbé fontos célkitűzése.

Az új koronavírus-járvány okozta korlátozások nem csak a vendéglátóhelyeket, de azok beszállítóit is csúnyán megtépázta. Így a kisüzemi magyar sörfőzdék helyzete is egyik pillanatról a másikra vált válságossá, főleg azoké, akik szinte kizárólag csak kocsmáknak, éttermeknek termeltek.
Fóti Sörfőzde
Március közepén nagyon elkeseredtünk, már azon gondolkoztam, kit mikor kell elküldenem a cégtől. De aztán valamit csinálni kellett. Jött az ötlet, hogy keressük meg azokat a fogyasztóinkat, akik eddig is fogyasztották a söreinket, ők most úgyis otthon ülnek a karanténban. Élesztettük a Facebook kapcsolatokat, különböző ajánlatokkal próbáltuk eladni magunkat az online térben, és gyakorlatilag ez segített bennünket a túlélésben. Nekünk bár már régóta van webshopunk, de azért fejleszteni kellett rajta
- mondta el lapunknak Gyenge Zsolt, aki a KSE elnökségi tisztsége mellett, a Fóti Sörfőzde társtulaja is. A szakember utalt arra, hogy azok a kisüzemi főzdék jobban tudták kezelni a jelenlegi helyzetet, akik többet palackoztak, ám Gyenge Zsolt szerint, aki eddig nem palackozott, az most biztosan nem fog tudni ebbe beruházni.

Van viszont egy harmadik út, amit például mi most elsődlegesen csinálunk. Ez az úgynevezett főzdefriss sörök értékesítése, amiket liter, másfél literes palackokban végzünk, és juttatunk el a vevőinknek. Ez jövedéki szempontból bár nem palackozás, de ha valaki megkeresi a sörfőzdét, hogy kér frissen csapolt sört, nálunk talál. Jelenleg egyébként ezek a főzdefriss sörök uralják az eladásainkat, most 60-70 százalékban így adjuk el a söreinket
- értékelte a helyzetet a társtulajdonos, aki beszámolt arról is, hogy március 13-a utáni 10 napban szó szerint nullára esett vissza náluk az értékesített sörök volumene.

A leggyakrabban összefogdosott tárgyak mezőnyében előkelő helyet foglal el az étlap. Ez nagy baj a mai koronavírusos időkben, de több cég máris jelentkezett a megoldással. Többnyire olyan vállalkozások, amelyek amúgy is hasonló fejlesztésekkel foglalkoznak, és most kapóra jön nekik, hogy a járvány miatt szinte ingyenreklámhoz jutnak. Az üzleti modell általában az, hogy évek óta árult szolgáltatásaikat fejelik meg az érintésmentes étlappal, amelyet ingyen kínálnak abban a reményben, hogy a fizetős alapszolgáltatáshoz még könnyebben meg tudják tartani megrendelőiket, netán újabbakat is toborozhatnak.
Példa erre a Pogastro márkanévvel dolgozó svájci startup, a Precom. Eddigi digitális kínálatában szerepelt az étlapkészítő szoftver, az internetes asztalfoglalás, az éttermek reklámozása. Erre már nem volt nehéz ráépíteni az érintésmentes menükártyát. A vendéglős kis táblákon QR-kódokat tesz ki az asztalokra. Az okostelefonok többsége könnyedén kiolvassa a jellegzetes kockás ábrákat, és megjeleníti az étlapot a vendég saját kijelzőjén. Jobb telefon esetében ez internetkapcsolat és külön telepítendő alkalmazás nélkül is működik. Ha mégsem, akkor a Pogastro internetes oldalának segítségével, az abba épített QR-olvasó közvetítésével jelenik meg az ételválaszték. A megoldás további koronavírusos többletszolgáltatása: a vendégeknek nem kell papírhoz és összefogdosott golyóstollhoz nyúlniuk, hanem a telefonjukon adhatják meg az adataikat. Svájcban ugyanis a Gastrosuisse szakmai szövetség ajánlása szerint a vendégek - önkéntes alapon - azonosíthatják magukat, a vendéglős pedig nyilvántartja, melyik pincér melyik asztalokat szolgálta ki. Ha netán fertőzött személy fordult volna meg az étteremben, akkor két hétig, az adatok törlésééig nyomon követhető, kiket kell értesíteni a kockázatról.
- Diskurzus a témában: link .

Több író is felháborodott, amikor az Internet Archive bejelentette, hogy a járvány miatt ingyenes könyvtárrá alakulnak. Az ügy nem állt meg itt.
A rengeteg digitális újságot, könyvet, magazint és más nyomtatott kiadványt őrző Internet Archive néhány hete úgy döntött, eltörlik a példányszámhoz kötött kölcsönzést, és létrehozzák a Nemzeti Vészhelyzeti Könyvtárat (National Emergency Library, NEL). A lépés célja az olvasni vágyó közönség kiszolgálása volt, mivel a koronavírus-járvány miatt a világ sok könyvtára bezárt. Az események nemrég azonban különös fordulatot vettek: néhány kiadó beperelte az IA-t a szervezet könyvtáros akciója miatt.
Mint az NPR cikkéből is kiderül, a pereskedés azért indult, mert több kiadó szerint az archívumban olyan kiadványok is elérhetővé váltak, melyekhez normál esetben csak pénzért lehetne hozzájutni. Az érintettek ezért úgy vélik, hogy az IA tömeges szerzői jogsértést követett el, amikor az NEL-projekt keretében ellenszolgáltatás nélkül kölcsönözhetővé tett bizonyos írásos munkákat.
Sok író már márciusban, a kezdeményezés meghirdetésekor nagyon rossz ötletnek tartotta a NEL-projekt elindítását. Egy érdekvédelmi szervezet, a The Authors Guild közleményében pedig lopásnak nevezte, hogy az IA a szerzők engedélye nélkül tesz közkinccsé szerzői jogvédelem alatt álló írásokat. A négy kiadó, amely nemrég pert indított az IA ellen, a Hachette, a Penguin Random House, a Wileym, valamint a HarperCollins.
Az archívum nem látja ilyen tragikusnak a helyzetet, és azt állítják, hogy a könyvek, magazinok közzétételekor csakis azt tartották szem előtt, azt, hogy hozzáférést biztosítsanak az információkhoz, amelyekre most különösen nagy szükség van. A szervezet abban reménykedik, hogy sikerül egyezségre jutnia a kiadókkal.

Könnyen lehet, hogy jó 100 évvel ezelőtt időutazók dolgoztak a Nemzeti Sportnál (NS), legalábbis Bátorfy Attila összeállítása alapján jól látható, hogy a magyar sportlapnál már az 1920-as években is használtak olyan adatábrázolást, ami főleg az internetkorszakban lett aztán általános. Mint kiderült, az NS három ábrával is forradalmasította a mérkőzések tudósítását:
a fontosabb mérkőzések alakulását hullámszerűen is meg tudták mutatni, ábrázolva, hogy mikor ki volt fölényben, ráadásul statisztikai mutatókat is fel tudtak tüntetni ezen,
bevezették a kapukkal való lőtábla-ábrázolást, hogy megmutassák, melyik lövés nagyjából hol landolt,
és a lövések leadásának helyét is megmutatták.
A mérkőzéshullámot meglepően korán, 1922-ben használták először a Magyarország--Ausztria 1-2-es végeredményt hozó barátságos mérkőzés után, bónusz, hogy beépített reklám is volt a grafikus felületben. Bátorfy kutatása alapján 1922-túl a 40-es évekig nagyjából 30-szor vetették be ezt a módszert, köztük a magyar válogatott mai napig legnagyobb arányú győzelme, az 1926-os, Franciaország elleni 13-1-es siker után is.

Álhíreket nem azért érdemes terjeszteni, mert hazugságok, hanem azért, mert jól fel lehet velük bosszantani az ellenséget. Sőt ha ezt a célt el lehet érni úgy is, akkor a hírek akár igazak is lehetnek. Ezt állapították meg Mathias Osmundsen és kutatótársai az Aarhusi Egyetemen, miután néhány ezer amerikai twitterező viselkedését elemezték. Ha ez így van, akkor az álhírek legalaposabb helyreigazítása sem fékezheti meg az áskálódókat. Osmundsenék egyetlen tippje, hogy a politikai harcosokat talán az tántoríthatja el a fake news művelésétől, ha az önbecsülésükre hatnak, mondván: lejáratják magukat az ilyesmivel. A dán kutatók véleménye szerint az álhírterjesztésben nem a szakértők által feltételezett két másik indítéké a fő szerep. Nem arról van tehát szó, hogy az illetők képtelenek ellenőrizni a megosztásaik igazságtartalmát, és nem is teljesen - hanem talán csak részben - arról, hogy pusztán széttrollkodják a vitákat. A tanulmány szerint elsősorban azok osztanak meg álhíreket, akik bevallottan gyűlölik politikai ellenfeleiket.

A CollAction célja nem kevesebb, mint hogy elérhető áron, nagyvárosi körülmények között éljenek fenntarthatóan, és nemcsak a házat, hanem a környéket, a közösséget is fejlesszék. "A nagyvárosi lét számunkra annyit jelent, hogy 40 perc alatt be tudjunk biciklizni a belvárosba, és legyen valamilyen tömegközlekedési lehetőség is" magyarázza Horogh Petra építész, a CollAction másik alapítója, a CoHousing Budapest Egyesület társelnöke. "A közösségi tér nem lesz több a ház 15 százalékánál, mert láttuk a bécsi modelleken, hogy ennél többet nem éri meg fenntartani, nem használják ki a lakók. Tervezünk kerti, közösségépítő és karbantartó munkacsoportot is, valamint a kamasz gyerekeknek is alakítunk egyet, melyben az önálló döntéshozatalt és a szervezést gyakorolhatják." A csoport tagjai úgy képzelik, hogy nagy közös konyhájuk és kertjük, de legalább tetőteraszuk mindenképpen lesz, és a vendégszoba, mosókonyha, valamint biciklitároló is szerepel a kívánságlistán. "A könyveinket pedig összedobnánk egy nagy közös könyvtárba, digitális katalógussal" - mondja a csoporttag Szabó Julianna, a BME Urbanisztika Tanszékének docense.
Munkaközösség, lakásszövetkezet, építőközösség, kollektíva - ismerősen csenghetnek ezek a retró kifejezések, melyeket a közösségi lakhatási mozgalom hozna vissza a köztudatba. A spanyolviasz újbóli feltaláláshoz más hozzávalók is kellenek, például a fenntarthatóság - meg persze az, hogy e közösségek elődeik többségével szemben most önként és dalolva szerveződnek.

Az utóbbi évtizedben az állami tevékenység tényleges megismerése ellehetetlenült, szisztematikus az elhallgatás, mára szinte teljesen megszűnt az átláthatóság. Csak egy példa erre: a demokrácia egyik ismérve az állam átláthatósága, amelynek kulcseleme a költségvetés megalkotásának és végrehajtásának nyilvánossága a költségvetési törvénytől egészen a zárszámadási törvényig. Nos, ezek áttekinthetősége gyakorlatilag teljesen megszűnt. A kormány az Országgyűlés megkerülésével bármikor módosíthatja a költségvetést, az egyes rovatok között az átcsoportosítások gyakran nem is jogszabályban, hanem valamilyen utasításban, kormányhatározatban öltenek jogi formát. Egyre több kormányzati szerv alkalmaz hasonló eljárást, lényegében eltitkolva a közérdekű információkat. Ez a gyakorlat is rontja a statisztikai adatok hitelességét.

... a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatközlése, amely a náluk nyilvántartásba vett munkanélküliek számát és összetételét közli havonta, a hónap végére vonatkozó nyilvántartás alapján. Ez 2020 áprilisáig rendre a tárgyhónapot követő 20-22. napon jelent meg. Ezúttal azonban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat több mint két hétig visszatartotta az aktuális adatokat, korábbi adatbázisát pedig eltüntette, és az nem is került vissza a - formájában átalakult - honlapra.

A jövedelmi szegénység és a társadalmi kirekesztődés értelmezéséhez az Eurostat az anyagi deprivációra vonatkozó jellemzőket, indikátorokat veszi számba, amelyek azt mutatják, hogy egy-egy család mely fogyasztási tételekről kényszerül anyagi okokból lemondani. Ezek egyike a megfelelő étkezés; ennek mérési módját az egyes tagországok statisztikai szolgálatai maguk határozták meg. Tipikusan azt vizsgálják, tud-e a család legalább kétnaponta húst fogyasztani. A magyar hivatal ezt a kérdést úgy módosította, hogy hetente legalább egyszer tud-e a család húst fogyasztani. A mutató értéke azonnal 10 százalékponttal javult, de ennek okát a KSH nem tette közzé. Ez nem egyeztethető össze az etikai normákkal.

- A HVG cikke az átlagkereset, a létminimum és a fogyasztói árak példáján mutatja be a KSH által szolgáltatott adatok bizonytalanná válásának folyamatát.

A nemzeti bibliotéka közel hatszázezer dokumentumot őrző Fényképtárából most az első világháború, valamint a Trianon utáni Erdély fotográfiáit tette elérhetővé az Országos Széchényi Könyvtár.
Az Országos Széchényi Könyvtár a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója alkalmából "Fotótér" néven új tartalomszolgáltatást indított. A most elérhetővé vált tízezer fotó a Fényképtárából származik.
Az Országos Széchényi Könyvtár (akkor még mint a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára) 1914 augusztusától gyűjtötte az első világháború képeit, törekedve arra, hogy minél szélesebb körből merítsen. Neves fotográfusok - Müllner János (1870-1925), Balogh Rudolf (1879-1944) és Erdélyi Mór (1866-1934) -, valamint amatőr fényképészek művei egyaránt megtalálhatók a gyűjteményben. A felvételek többsége nagyítás, de akad köztük üveglemez és diakép is. A képek jelentős hányada a katonák mindennapjait ábrázolja, a tábori élet mozzanatait, a frontra és a frontok közötti vonulásokat, a táborok létesítését, a harcokat és azok drámai következményeit: a temetőket, a kórházakat, a hadirokkantakat. Nem hiányoznak a gyűjteményből a hátország lakóinak mindennapjai sem: a szegénység, a pusztítás és a nélkülözés képei, de találhatunk felvételeket a gyermekek és a katonák kapcsolatáról, a nők szerepvállalásáról a kórházakban és a hátországban, és természetesen a háborús propaganda dokumentumait is - írják közleményükben.

Végre egy életre megjegyzed a legjobb bor-sajt párosokat! - Ha a boltban ácsorogva mindig gondot okoz felidézni, hogy melyik sajt melyik bortípushoz illik a leginkább, most pofás infografikával segítünk emlékezetedbe vésni a legfontosabb párosokat.
A Borkollégium oktatóinak segítségével pofás infografikát készítettünk a legjobb sajt-bor párosokról - hiszen egy kellemes, kötetlen otthoni borozgatás szinte elengedhetetlen kelléke a finom sajt is. Viszont ahogy minden étel, úgy a sajt íze is kellemetlenné válhat, ha nem a megfelelő italhoz társítják.
Íme néhány alapszabály:
1. A sajt csak az alacsonyabb alkoholtartalmú borokat tűri meg.
2. Tévhit, hogy a sajtokhoz inkább a testesebb vörösborok illenek. Sőt! Vaktesztek alapján a kifejezetten vékony vörösök és bizonyos fehérborok jobban működnek a sajtokkal.
3. Nagyon fontos az is, hogy a sajtnak és a bornak egyforma intenzitású ízei legyenek. Fiatal, friss sajtokhoz könnyebb, üdébb, lendületesebb borokat párosítsunk, míg érettebb, összetettebb ízvilágú sajtokhoz, érettebb, testesebb borokat ajánljunk!
És akkor most lássuk mindezt egy pofás ábrán: ... (ld. a linket.)