Régi klasszikus Mercedes-reklám, amikor a szőke hölgy tejshake-et, hamburgert és sültkrumplit rendel a könyvtárban. A kellő szinten kiakasztott könyvtáros orcája itt látható: link .
Szintén könyvárimázs - szintén síri csenddel, újabb autóreklámmal link .
A szakmabelieknek feladják a leckét: mit jelent a használók szolgálata? Milyen irányú a szolgáltatói viszony? Milyen könyvtári imázsra lennénk büszkék? De a legfontosabb: milyen könyvtárnak örülnének leginkább a használóink. (Hallgassunk meg inkább egy újabb könyvtármarketing-előadást, utána mehetünk haza tovább dolgozni?) Szakmai körökben ugyanis azt tapasztalhatjuk visszatérően: nagy erővel küzdünk
- a könyvtárak imázsának kedvező megváltoztatásáért, emellett
- a könyvtárak megtépázott imázsának visszaállításáért.
S aki humán műveltségű létére tanult némi matematikát és fizikát, az tudja, hogy ha egy testet két, egymásnak ellenkező irányba húzunk, az jó eséllyel bizony helyben marad (otthon ki-ki ellenőrizheti). És igaz ugyan, hogy nem jutunk sehova, viszont közben nagyon is kifáradunk, ezért tiltakozunk minden további erőfeszítés ellen. Ezt a helyzetet igazolja szakmai prominenseink talán leggyakrabban visszatérő szövegfordulata is: úgy újulunk meg, hogy megőrizzük értékeinket. Az eredményt pedig látjuk. (MG)

Az előző részben link megismertük, hogy mit jelent az információszolgáltatás életciklusa. Mi számít kevésbé manapság, mint korábban. Mi az, ami most számít. Ez a rész a változás fontosságát mutatja be.
- Szolgáltatások: mindenhol mindenkinek. Az életciklusoknak is megvan az eleje, a közepe és a vége. Sokan szeretnék, ha a szolgáltatásuk állandó maradna, de hosszútávon csak a változás fenntartható. A szakkönyvtárak sem teret ajánlanak, hanem szakértelmet a kutatásban. A változás iránti elkötelezettség új szolgáltatási modelleket képes indítani. Ez pedig kitágítja az életciklust, a formák megújítása miatt.
- Megújulás. A tér nélküli könyvtárak jobban be tudják illeszteni magukat bárhová a szervezetben. Az online lét zajosabb mint bármikor. De a könyvtárak üzenete egyszerű: nálunk megvannak a válaszok és segítünk megtalálni. Ezzel lehet változtatni a pisszegős sztereotípián is. Az online és távoli munkavégzés formái még újak. A jövőben még ezek is alakulnak. De az látszik, hogy a felhasználók még mindig igénylik az információkeresésben és kiértékelésben a segítséget. Az eszköz változott, de a szükséglet nem. A szakkönyvtárak gyors reakciója mutatja, hogy képesek változtatni. Ez előre mutató a jövőre nézve. (ref.: Habók Lilla)

A kisfiú Wamberger Hermannként látta meg a napvilágot. Dunaszerdahelyen piócaszedésből élt, de így is éhezett, az iskolákban pedig csúfolták a mankója miatt. Magányos volt, ezért olvasott és álmodozott. Bekerült a szentgyörgyi piarista gimnáziumba. A hatodik osztály után azonban pénz híján abba kellett hagynia, tíz évesen már házitanítóskodásból élt. Hamar kiderült, hogy elképesztő érzéke van a nyelvekhez. A magyar, a német és a héber után még gyerekként a latin, majd a francia következett. Amikor 20 évesen Pestre került, már tucatnyi nyelven olvasott, köztük svédül, spanyolul, angolul és törökül. Olyan szegény volt, hogy albérletre sem futotta: egy szabólegénnyel közösen osztoztak az ágyon egy Dob utcai nyomortanyán. Eközben bejárt az Egyetemi Könyvtár olvasótermébe tanulni. Itt tűnt fel a napi 15-16 órát olvasó fiú a könyvtárosnak, Garay János költőnek, aki hamarosan bemutatta barátainak, köztük Vörösmarty Mihálynak, Arany Jánosnak és Kemény Zsigmondnak. Elmondta nekik, hogy élete vágya egy törökországi utazás, mert a magyar nyelv keleti gyökerei izgatják. Javaslatukra, úgy ahogy volt, lyukas cipőben felkereste Eötvös József bárót, aki kapcsolatai segítségével elérte, hogy útlevelet kapjon. Ekkor már a Vámbéry Ármin nevet használta.

A kérdésre kapott tájékoztató jellegű válaszok száma csekély volt. Megoszlásuk:
3 - egyáltalán nem
6 - feltétlenül
6 - inkább igen
0 - inkább nem
0 - megírom: kit@gmconsulting.hu.
Esetleg azt lehet mondani, hogy a három évvel ezelőtti adatokhoz képest a szociális érzékenység mintha csökkent volna. (MG)

Az amerikai könyvtárakat jelentős megszorítások érték a járványhelyzet miatt. Egy 34 könyvtárból álló konzorcium megszünteti tagjainak a tanácsadást és oktatást, cserébe, hogy az integrált rendszer és a futárszolgálat fennmaradjon. Más könyvtár a nyitva tartási órákat csökkentette. Voltak elbocsátások, álláshirdetés és állásajánlat visszavonások.
Nehéz volt a döntés, kitől váljon meg a könyvtár. Multnomah könyvtára link 600 dolgozó 13%-ának elküldését jelentette be. Felajánlották a korengedményes nyugdíjazást. Megszüntették a részmunkaidős állásokat. A szakszervezetek szolgálati idő alapján akarták megállapítani a további elbocsátást. A munkavállalók aggodalmára közölték, hogy a speciális tudás megóvja a munkájukat, például az afrikai-amerikai kulturális kompetencia, idegennyelv-ismeret (kínai, orosz, szomáli). A könyvtár reméli, hogy az elbocsátottak közül minél többet visszavehet később.
Nem várt költségek is felmerültek:
- a szolgáltatások digitalizációja, a programok átszervezése szabadtérre
- az iskola támogatása, hogy az óráit online tudja tartani
- az újranyitáshoz a maszkok, pajzsok, fertőtlenítők beszerzése
- a felhasználók technológiai támogatása az otthoni munkavégzésben.
Van olyan könyvtár, amely így is inkább megszüntette a bírságokat. Ezzel támogatta a nehéz helyzetben lévő felhasználóit, mivel mindig jó kapcsolata volt a közösséggel.
Egyes könyvtárak nem adták fel. Folytatták a szavazók elérését is. Deschutes közkönyvtára link új központi könyvtárat szeretne és más fiókkönyvtárai felújítását. Úgy döntött, hogy folytatja a kampányt. Az ajtókon kopogtatás helyett a közösségi médiában.
Ellsworth könyvtári hálózata majdnem 100 ezer dolláros költségcsökkentést szenvedett el (a költségvetés 15%-a). Több környező város képviselője nem tudott gyűlést tartani, hogy megszavazza a további támogatást. Így a támogatástól több város is kihátrált. Ellsworth városi tanácsa végül visszaállította a teljes támogatást azzal a feltétellel, hogy a könyvtár generáljon további bevételt. (ref.: Habók Lilla)

Egy KIT által kapott levélben kiskönyvtári panasz olvasható: a KSZR terjedésével a helyi közösség könyvtárának autonómiája csökken, a levél konkrétan szolgáltatóhelyé való "lefokozást" említ. A döntéseket távol hozzák, lényegében olyanok, akik a helyi közösséget kevéssé ismerik.
A másrészt hatékony szolgáltatás méretgazdaságos, nagyobb szervezeteket kíván, sok szolgáltatóhellyel. Akár nem is KSZR-szinten, hanem megyei, regionális szinten, de van példa több országra kiterjedő konzorciális működésre is.
Kérdés, mely szolgáltatást - és szaktudást - éri meg központosítani használói, fenntartói illetve könyvtárosi szempontból. A kérdés felettébb kényes, identitás és munkaügy szempontjából is. Talán ezért nem esik szó nyíltan a témáról, se érdekvédelem, se IKSZ, se MKE, se a szakszervezetek nem vállalják fel a témát. A hallgatással persze a frusztráltság is fokozódik. Nagy a tudatlanság is: keveseknek van tapasztalata a témában külföldi megoldásokról. A tisztázás a könyvtárosképzésre is nagy hatással lenne: például a nagy-britanniai könyvtárosképző intézmények csekély hányadában oktatnak dokumentumleírást - már vagy 25 éve, mert ez nem az egyes könyvtárak hatásköre. Szemben a minél professzionálisabb használói kommunikációval. Jelenleg nagyon sok olyan feladattal foglalkozunk, amelyek szolgáltatásként megvásárolva hatékonyabbak lehetnének, ám a velük való foglalatosság elveszi a figyelmet, munkaerőt a távolról el nem végezhető, emberközeli feladatoktól, ami miatt nem növekszik a könyvtárak elismertsége.

Kíváncsi vagyok, hány évet kell még várnunk a téma hazai felelős felvállalására és megtárgyalására - pláne a hathatós döntéshozatalra. (MG)

Bulgária tradicionális ételeinek világában kalauzolta hallgatóságát Klebniczki Renáta, a szegedi bolgár közösség tagja a Stefánia Fiókkönyvtár-klub [Szeged, Somogyi-könyvtár] bolgár hónap programsorozatának keretében.
A résztvevők megtudhatták, hogy a bolgár gasztronómia egyik legkedveltebb fűszernövénye a csubrica, mely leginkább a csomborhoz és a borsikafűhöz hasonlító ételízesítő. Reggeli gyanánt előszeretettel fogyasztanak bánicát, mely szirenével, azaz sós fetasajttal és almával, tökkel vagy hagymával töltött rétestészta. Mellé szívesen isznak ájránt, mely hígított, sós joghurt, vagy buzát, mely gabonából erjesztett ital.
Kiderült, hogy a vendégszeretetükről híres bolgárok nem szeretnek kapkodni, ha evésről van szó. Ha asztalhoz ül a család, gyakran egy óra is eltelik két fogás feltálalása között, melyek közül a saláta a legfontosabb számukra. Előszeretettel fogyasztanak sült kápia paprikát, zöldségekből és szirenéből álló sopszkát, valamint uborkából, joghurtból, fokhagymából és dióból álló sznezsankát, melynek híg változata a tarator. A főzelék nem jellemző része gasztronómiájuknak, azonban leveseiket felettébb gazdagon sűrítik zöldségekkel.
Tradicionális főételük a kebabcse, mely darált sertés- és marhahúsból készült, roston sült kolbászka, amit római köménnyel ízesítenek. Másik hagyományos fogásuk a muszaka, mely krumpliból, darált húsból és padlizsánból készült, tojásos-tejes öntettel leöntött, rakott főétel. Jellegzetes desszertjük a sajtolt napraforgómagból készített halva, valamint a rózsalekvár. A legjellegzetesebb nemzeti italaik pedig az ánizsos masztika, valamint a rakija, azaz a szőlőpálinka.
A könyvtár bolgár hónap rendezvénysorozata október 8-án folytatódik Farkas Baráthi Mónika előadásával, aki a bolgár folklór világában kalauzolja majd közönségét. Ezt követően pedig október 15-én Klebniczki Györggyel a tradicionális bolgár dallamok szárnyán utazhatnak az érdeklődők.

Japánkertet alakít ki a gyulai könyvtár udvarán a Japánkert Barátok Köre Egyesület. Bartóki László, az Egyesület elnöke elmondta, hogy civil szervezetük tizenkét évvel ezelőtt alakult, és már a kezdetektől törekszenek arra, hogy bemutassák a japánkertek szépségét. Hosszas keresés után a gyulai könyvtár szép, de kihasználatlan udvara mellett döntöttek.
A kert tervezését és kivitelezését a távol-keleti országban tanult Dani Zoltán japánkertész végzi. A kertet a jellegzetes japán kapun, a toriin, illetve a könyvtáron keresztül közelíthetik majd meg az érdeklődők. Az elképzelések szerint a kert sarkában lesz egy csobogó, amelyből száraz patakok futnak majd az Élővíz-csatorna felé. A kertet szürke kavicsos úton lehet körbejárni, amelyet kis bambuszterelők határolnak. Az út mentén kőpadokat helyeznek el és kőlámpásokat telepítenek.
A kertet határoló lakóház jelenlegi falát átfestve bambuszokkal takarják; a területet a szabad oldalain bambuszkerítés fogja övezni. Japán juhart és cseresznyefákat telepítenek az udvarra.

Több hazai könyvtár - Jászberény, Baja, Szentes - található egykori zsinagóga épületében. Az átalakítások hol szerencsésebbek, hol kevésbé. A Jászberényi Városi Könyvtár link az újjáépített kategóriába sorolható. Az épület helyén egy 1890-ben épített Zsinagóga állt, mely funkcióját egészen a második világháborúig megőrizte. A Városi Tanács az általa megvett épületet a Városi Könyvtárnak szánta. Ám a statikai vizsgálatok adatai nem tettek lehetővé több szintet az épületben, így azt lebontották. A telken egy akkor divatos, lapos tetős épületet húztak fel, és 1970-ben ebben nyitott a Jászberényi Városi Könyvtár. 2000-es években Sáros László tervei a múltat vették alapul: az épület jelenlegi formája a volt zsinagógára hasonlít. Megmaradt a kiemelkedő homlokzat, a toronyelemek, belül pedig a főhajó és oszlopai.

Az épület egyediségét az egyik toronyban működő Csillagda (csillagászati kupola és távcső; azaz bemutató csillagda) adja. Itt (a vírusidőn kívül) havonta rendeznek csillagász előadást - a hazai csillagászat krémjével -, heti rendszerességgel pedig csillagász szakkör, valamint csillagász felkészítő foglalkozások általános iskolásoknak. A Csillagda működése Csillik Katalin (zenei könyvtáros) kolléganőhöz kötődik. Úgy szoktuk mondják: "Ő a Csillagászok anyja!"

Az épület 4 szintjén megtalálható a felnőtt kölcsönző, galéria, a gyermekkönyvtár - Jászsági Népmesepont, a legfelső emeleten a kamaraterem és médiakölcsönző. Az épület "Librigóga" néven részt vett a "Réz az építészetben" nemzetközi versenyen
link , ahol helyezést ért el. Az épület múltjára a Könyvtár külső falán elhelyezett emléktábla és a szélfogó rész padlóján csempéből kirakott Dávid-csillag emlékeztet.
A betérőt könyvekből épített pult fogadja, melybe beépítették az egykori zsinagóga kulcsait. (Kovács Péter közlése nyomán)

Vagy 25 éve jött a tájékoztatópulthoz a pedagógusképző intézmény igazgatóhelyettese, széles mosollyal: ezek a könyvek kellenek neki. És mutatta a katalógusból kiszedett cédulákat. Hirtelen a "se köpni, se nyelni" érzés jött rám. Utóbb visszaemlékezve a kavargó gondolatok:
1. Ez egy barom! Hogyhogy nem tudja, hogyan kell a katalógust használni?! :-(
2. Mivel az utóbbi hetekben többször ebédeltünk együtt, és mondtam neki, hogy az ő kedves témájában is vannak könyveink, most jött el a pillanat, hogy lejött a könyvtárba! Ezek szerint sikerült az első lépésem a folyamatban! :-)
3. A használó és könyvtáros között egyértelmű a szolgáltatási viszony: ő az ügyfél, én vágom össze a bokámat. Tehát ő, de facto nem lehet barom! Ha tehát így áll a helyzet, akkor nem készítettük fel - mi, könyvtárosok - a könyvtárhasználatra. (Nem csak kollégáim és én, hanem minden könyvtáros, akivel eddig pályafutása során találkozott.) Tehát ez a mi kudarcunk.
4. Amikor legutóbb lejött a könyvtárba, elmondta nekem, hogy milyen szerző könyvei kellenek neki. Megmutattam, hogyan érdemes keresni a katalógusban. Tehát nem felettesként, hanem használóként jött most a könyvtárba - még ha egyelőre ügyetlen is. Ez már önmagában is nagy lépés!
5. Úgy tűnik, hogy legutóbb nem vittem végig a használóképzést, tehát megint csak nálam pattog a labda. Jó, jó, de honnan is tudtam volna előre, hogy ilyen magas pozícióba jutva még ezt sem tudja?!

E szempontok viaskodtak bennem abban a fél másodpercben, amikor átvettem a csokor cédulát. Bízom benne, hogy a döbbenet nem volt arcomon túlságosan látható. Mindenesetre sikerült a következő lépés: érdeklődésének elismerése és barátságos továbbsegítés a könyvtári eljárásrendben.
Máig tűnődőm azonban, hogy hogyan lehetne a használóképzést tovább szűkíteni, és olyan felületeket kínálni (napjainkban már mobil chat, használói kívánságot előrevetítő prediktív analitika stb.), amely a használónak a legkevesebb törődést okozza.
Mindez a Könyvtáros csoportban olvasott kiskunmajsai vidáman szaladgáló és jelzeteket gyűjtő kisfiú link kapcsán jutott eszembe. (MG)

A diákok, akik idén ősszel kezdték el egyetemi tanulmányaikat, egy teljesen új élményben részesülnek, mivel az Egyesült Államokban a legtöbb intézmény online oktatásra váltott. Ebbe beletartoznak a könyvtárak is, melyek általában az elsők között köszöntik az elsőéveseket, hogy aztán segítsék az egyetemi munkájukat.
Az észak-arizonai egyetemen - ahol jelenleg hibrid oktatás zajlik- a könyvtárosok már évek óta online segítséget nyújtanak az új diákoknak. 2020 őszére ezt az online tartalmat bővítették, modulokba rendezték.
A Princeton folytatja azt a szokást (ebben az évben online), hogy az elsőévesek mellé egy könyvtárost rendelnek, aki a segítségükre lehet a megfelelő források kiválasztásánál. Videókat is töltenek fel, melyek olyan dolgokat mutatnak be, mint például a katalógus használata.
A könyvtárosok tudják, hogy ez nem helyettesítheti teljesen a könyvtár bemutatását, ezért létrehoztak egy online eszközt, a LibGuide-ot. A LibGuide nagyon egyszerűen használható, számos jó adatbázissal, keresési lehetőséggel és a könyvtár elérhetőségével.
A texasi Baylor University esetében az online felületeken megosztott tartalmak nagyobb sikert arattak. A legsikeresebbnek viszont a könyvtár által kínált matricák bizonyultak, melyeket kipostáztak a diákoknak - így teremtve kapcsolatot velük.
A könyvtárak általában szerveznek túrákat, ahol bemutatják az épületet, a szabályokat. Az észak-arizonai könyvtár egy online bemutatót készített. A bostoni Emerson College egy nagy esemény keretein belül szokta bemutatni a könyvtárat. Az elsőéveseket a könyvtár felfedezése mellett karaoke, tombola és kézműveskedés várja. Idén ez személyesen nem lehetséges, ezért online kerül megrendezésre, egy keresgélős játékkal a könyvtár honlapján - ezzel is segítve az oldal megismerését. A Princeton meghosszabbított chates elérhetőséget biztosít, a különböző időzónákban élő diákok miatt. A legújabb hírekről általában az Instagramon lehet tájékozódni. Texasban további online eseményeket és kiállításokat terveznek a tanulók érdeklődésének fenntartása érdekében. Az egyetem 200 laptopot is beszerzett azok számára, akik technológiai nehézségekkel küzdenek.
A legnagyobb feladat, hogy az elsőévesekben megteremtsék azt a rutint, hogy a könyvtárban keressék kérdéseikre a választ. Fontos megtanítani nekik, hogy olyan értékes forrásoknak lássák a könyvtárat és annak dolgozóit, mint amilyenek valójában. (ref.: Salamon Sára)

Negyedik osztályos sepsiszentgyörgyi diákoknak hirdetett online olvasójátékot a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Bod Péter Könyvtártámogató Egyesület, a Népmese napjának megünneplésére.
A 2020. szeptember 30. és november 30. között zajló, három írásos fordulóból és egy kreatív döntőből álló vetélkedőre háromfős csapatok jelentkezhetnek.
Benevezni 2020. október 14-ig lehet, az első feladatlap megoldásainak beküldésével.
A feladatok és a vetélkedővel kapcsolatos, részletes tudnivalók a könyvtár honlapján, a link címen érhetők el. (via ReMeK-e-Hírlevél)

Gyorsan szögezzük le: véleménye mindenkinek lehet, a könyvdarálás [korábbi hírünk: Gyerekekkel helyén kezelni a homoszexualitást? - Tabusítás helyett megbeszélés, könyvekkel link ] azonban jócskán túlmegy a véleménynyilvánításon. De mi lehet egy mesekönyvben, ami ekkora indulatokat kavar? A felnőttek vagy a gyerekek csinálnak nagy ügyet belőle, ha mássággal találkoznak? Szakértőkkel beszélgettünk a "homoszexuális propagandának" titulált Meseország mindenkié című könyvről.
... De az, hogy milyen indulatokat váltott ki ez a mesekönyv, rávilágított arra, milyen iszonyatosan frusztráltak vagyunk, mennyire fenyegetve érzik magukat az emberek mindentől és mindenkitől, aki egy kicsit is más.
Zalka Csenge Virág felidézte, hogy egy csoport gyereknek egyszer cigány népmesét mondott, amelyben a királykisasszonynak szép barna bőre volt és fekete haja. "Utána odajött hozzám egy barna bőrű, fekete hajú kislány. Megölelt, és azt mondta, még sosem látott olyan hősnőt, aki úgy nézett ki, mint ő. Hatalmas felismerés volt neki, hogy nemcsak az aranyhajú királylány lehet szép".
"A célközönség, a kisgyerekek a könyvben említett dolgokból - mint például a kisebbségi indentitás, homoszexualitás vagy a nemváltás -, nem csinálnak nagy ügyet. A gyermeki realizmusba és a mesék világába bőven belefér, hogy ha egy lovat csíkosra festek, akkor abból zebra lesz, ha egy fiút lányruhába öltöztetek, abból lány lesz. És nem kategorizálnak, hogy ez rosszabb vagy jobb, egészséges vagy beteg, normális vagy nem normális, hanem természetes a számukra. A bőrszín sem kifejezetten foglalkoztatja őket, észreveszik, persze, ahogy azt is, ha valaki kerekesszékben ül, de nem társítanak hozzá értékítéletet."
Általánosságban a mesék - amellett, hogy problémákat vetnek fel, és felrajzolnak néhány lehetséges megoldást is -, felkínálják az azonosulás lehetőségét, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy bárki homoszexuálissá válna egy (vagy több) mesétől. A pszichológus szerint egy jól kibontott mesében a főhősnek sok attribútuma és sokféle identitása van, épp úgy, ahogy ez az életben, az emberekkel is történik.

Nagy Boldizsár: Vannak mesekutatók, akik azt állítják, hogy a gyerekek kizárólag bináris felépítésű világot ábrázoló meséket képesek befogadni, ezen túl minden más összezavarja őket. Hogy sokszínűség helyett azt kell egy mesében bemutatni, hogy minden fekete-fehér, jók vannak és gonoszak, a nő párja a férfi, és nem sérülhetnek a rögzült archetípusok, mert azok valamiféle ködös, ősi bölcsességet hordoznak, ami, akár az anyatej, esszenciális táplálék. Az elmélet már ott sántít, hogy a gyerekeknek szánt népmesék már eleve átiratok, felnőttmesék sokadik feldolgozásai: a 19. században, amikor a népmesei gyűjtemények bekerültek a kereskedelmi piacra, azokat nevelési céllal átalakították, hogy a kicsiket ellássák az állítólagosan népi, őstudást hordozó, általános erkölcsi igazságokat hordozó tanítással. A népmeséket még sokan ma is túlmisztifikálják, és miközben sok ilyen történetnek több tíz, több száz verziója létezik, akár egészen ellentétes üzenettel, másfajta világnézettel, szinte szent szövegekként kezelik őket, amiknek tökéletes rendjét nem szabad megbolygatni.
Én annak az iskolának az irányába húzok, ami a népmeséket szereti a történeti-szociális kontextusukban értelmezni, és abban hiszek, amit Giorgio Agamben is megfogalmazott, hogy a hatalom mindenkor igyekezett befolyása alá vonni a társadalmi kommunikációt, és a nyelvet használta saját ideológiájának terjesztésére, valamint az önkéntes engedelmesség ösztönzésére. Érdekes megfigyelni a módosuló hatalmi struktúráknak, diskurzusoknak a hatását az európai írott meseirodalomra és gyerekfilmekre, azt, hogy a mese hogyan vált az ellenállás és változás helyévé a történelem során: elég akár csak azt végiggondolni, mennyit változtak a Disney-filmek az elmúlt 80 év során, mennyivel sokszínűbbek és milyen mások az ábrázolt nemi szerepek (több hercegnőt például már annyira elfoglal a világ megmentése, hogy nincs ideje pasizni sem). Úgy gondolom, hogy a meséknek nagy hatalma van, igen, tehát fontos ellenőrizni a szülőnek, mi az esti mese tartalma, és ha nem is tesz tiltólistára bizonyos történeteket, de beszélgessenek, gondolkodjanak közösen róluk.

Szükségetek lenne néhány könyvre a vizsgákhoz, vagy a szakdolgozat-íráshoz? Pénztárcabarát megoldást kerestek a kötelező szakirodalmak beszerzéséhez? Utánajártunk, mennyibe kerülnek diákként az olvasójegyek a főváros nagyobb könyvtáraiban.
Terítéken: Országos Széchényi Könyvtár, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, KSH könyvtár, Országos Idegennyelvű Könyvtár, MTA Könyvtár beiratkozási kondíciói.

A link poszt a Könyvtárosok Fb-csoportban rákérdezett: "kell-e könyves vasárnapot tartani?" - miután a témában autentikus weboldal se nem hozott hírt a témában, se nem kínált fel kérdésfeltevési lehetőséget. Talán nem meglepő, hogy e posztra sem válaszolt a magát "szakmai képviseleti, érdekegyeztető" szervezetnek mondó szervezet.
A témában magánposzt is érkezett: "Sok éve mi is lelkesen ötleteltünk-szervezkedtünk az októberi országos könyves megmozdulás alkalmával, de az utóbbi években olyan erőltetetté vált és oly mértékben kiüresedett, hogy nem vagyunk hajlandóak részt venni benne. Ha emlékszik néhány évi plakátra-szlogenre, nem csodálkozik... ja, mi sosem tartottunk könyves vasárnapot..."
Az eredeti kérdést feltevő egyebek mellett arra is választ kaphatott, képes-e egyértelmű kommunikációra az IKSZ, illetve érdemes-e nyilvánosan kérdést feltenni neki; mennyire tartja fontosnak a szervezet a nyilvános kommunikációt. (MG)

Játékokkal, kulisszatitkokkal, érdekes előadásokkal és jubileumi meglepetésekkel várják az olvasóközönséget az ország 3000 pontján a könyvtárak. A 15. Országos Könyvtári Napok rendezvénysorozata ma (hétfőn) vette kezdetét a Gerébi-kúriában, az Informatikai és Könyvtári Szövetség szakmai napjával, és egészen október 11-éig igyekszik felhívni a figyelmet a könyvtárak sokszínűségére.
- Az volt a fő motivációnk, hogy felhívjuk a könyvtárakra a figyelmet, megmutassuk, milyen sokszínű szolgáltatást nyújtanak - hangsúlyozta Ramháb Mária, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke.
Közel 3000 könyvtár csatlakozott országszerte az idei Országos Könyvtári Napok eseményeihez, amelyek két évforduló köré koncentrálódnak. A helyi speciális programokkal szinte az ország összes településén találkozhat a közönség. A programok szervezése az intézmények saját feladata, azonban az Informatikai és Könyvtári Szövetség minden évben iránymutatást ad számukra.
- Az elnökség olyan témákat javasol a könyvtáraknak, amiben már benne van annak a lehetősége, hogy egy hosszabbtávú szolgáltatássá nője ki magát - fűzte hozzá Ramháb Mária.
30. születésnapját ünnepli az Informatikai és Könyvtári Szövetség, illetve 15. alkalommal kerül sor a könyvtári szakma legtöbb intézményt és résztvevőt megmozgató rendezvénysorozatára.
Mivel a könyvtári héttel egyidőben október 5-e és 11-e közé esik az aradi vértanúk gyásznapja, így idén ehhez kapcsolódóan megemlékeznek majd nemzetünk mártírjairól.
Az Országos Könyvtári Napok résztvevői betekinthetnek a kulisszák mögé is, megismerve a könyvtári könyvek útját. A könyvtárosok kimennek az intézményük falain kívülre is, hogy népszerűsítsék az olvasást. Játékok, előadások és kiállítások egyaránt segítenek majd ebben.

A 2005-ös kutatási eredményekhez viszonyítva 12 százalékponttal esett vissza a könyvolvasó felnőttek aránya; 2020-ban a felnőtt magyar lakosság 13 százaléka olvas rendszeresen (legalább hetente), míg 2005-ben 25 százalékuk olvasott rendszeresen. A vizsgált időszak egészét tekintve (1981-2020) jelenleg a legalacsonyabb mind a rendszeresen, mind az alkalomszerűen olvasók aránya - hívta fel a figyelmet közleményében az MKKE. A rendszeresen olvasók aránya 1989-ben még 35 százalék volt, míg a soha nem olvasóké 24 százalék.

Már bevallják: nem szeretnek olvasni. A teljes felnőtt magyar társadalmat reprezentáló kutatás szerint a könyvet sohasem olvasók közül a legtöbben azt említették okként, hogy egyszerűen nem szeretnek olvasni.
2002 - 22%, 2005 - 17%, 2020 - 45% - nem szeret olvasni
2002 - 39%, 2005 - 46%, 2020 - 33% - nincs időm olvasni.

Hatalmas, mégis légiesen könnyű a város közepén az üvegpalota, a megújult József Attila Megyei és Városi Könyvtár. Az elmúlt másfél évet ideiglenes helyeken töltötték a könyvtárosok és a csaknem négyszázezer kötet. A visszaköltözés után lassan mindenki megtalálja a helyét. Mikolasek Zsófia igazgató mutatta meg a gyönyörű épületet.
Az aulában dobozok, mögöttük már kicsomagolt számítógépes asztalok, a falon az intézmény névadójának verses köszöntője. A tér közepén egy fa áll. A polcok a helyükre kerültek. A polcokat folyamatosan töltik fel. Elsőként a külső raktárban elhelyezett 300 ezer kötetet szállították vissza. Mint megtudtuk, az új épület nyitása december elején várható, és izgalmas, változatos programokkal készülnek a könyvtár munkatársai.
A megyei könyvtár átmenetileg ugyan bezárt, de a fiókkönyvtárak a város különböző pontjain (Felsőgallán, Kertvárosban, a Kodály téren és a Népházban) továbbra is a megszokott időben várják az olvasókat.

Kihirdették az állatok világnapja alkalmából megtartott fotópályázat végeredményét.
"Állati jó képek!" címmel hirdetett nagy sikerű fotópályázatot az állatok világnapja alkalmából a Téglási Városi Könyvtár link - tájékoztatták portálunkat a könyvtár munkatársai, akik a hobbiállatot tartóktól házi kedvencük olyan, egy vagy akár több fényképét várták, amelyen a gazdik a legeredetibb, legviccesebb, legkedvesebb pillanatokat kapták lencsevégre.
Az elektronikus úton beérkező fotók zsűrizésére a könyvtár a Richter Flórián Cirkusz társulatát, a debreceni állatkert munkatársait, egy téglási állateledelboltot, valamint Szabó Csabát, Téglás város polgármesterét kérte fel.
A zsűrizésben résztvevők a több, mint nyolcvan alkotás gondos áttekintése és az általuk legjobbnak ítéltek kiválasztása mellett értékes díjak felajánlásával segítették az ember és állat szoros kapcsolatára, az állattartók felelősségére figyelmünket felhívó akciót.
Az alkotásokat az érdeklődők a könyvtár nyitvatartási rendjében, október 22-ig tekinthetik meg.

Frissítést készített a Google a kiterjesztett valóságot használó Élőképhez a Térkép alkalmazásban, amit így hamarosan hatékonyabban használhatunk majd navigációra.
A Google még februárban tette a magyar felhasználók számára elérhetővé a Google Térkép élőképes funkcióját, ami a kiterjesztett valóság segítségével navigálja a felhasználókat az úti céljuk felé. A vállalat friss bejelentése szerint hamarosan azt is láthatjuk majd, hogy a keresett helyek vagy tájékozódási pontok merre találhatók, és mennyire vannak messzire tőlünk. Ha például valaki Párizsban szeretné megtalálni az Eiffel-tornyot, akkor az app egy kis kék pöttyel jelzi, hogy merre kellene elindulnia. (HVG)
- Több hazai könyvtárbelső is nézegethető a Google-ben, így nincs elvi akadálya, hogy az itt részletezett megoldás alkalmassá váljon arra, hogy mobiltelefonja segítségével a Google elvezesse a használót pl. a katalógusban kikeresett mű fizikai helyéhez. (MG)

Na jó, akkor most válaszoljál a tapasztalatod, és nem a külső elvárások szerint is! A Mastercard felmérte, és az alábbiakra jutott. (Ugyanakkor nem mérte a vallott értékek és a gyakorlat közötti különbséget.)
A kapott 10 lehetőség között szerepel a könyvtár is. Az összeurópai listán - Bulgária-Írország - a könyvtár a 9. helyen szerepel. A magyar listán 8. helyen. Az első hely az európai listán az iskola, a magyar listán a templom. (Napi.hu)
A cikk a felmérés körülményeit, módszerét nem taglalja, és sajnos nem ad forráslinket sem. (MG)

"Berlin 1938? Nein. Budapest, 2020" - ezzel a sokatmondó szöveggel osztott meg egy fotót a Diétás Magyar Múzsa Facebook-oldal.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom logójával ellátott plakát egy olyan könyvesboltra került ki, ahol kapható a Meseország mindenkié című mesekönyv.
Nagy port kavart, hogy Dúró Dóra egy sajtótájékoztatóján homoszexuális propagandának nevezte és bedarálta a könyvet. A Labrisz Egyesület kiadásában készült kötetben ismert és pályakezdő szerzők tizenhét mesét írtak újra, vagy tovább. A mesék szereplői a magyar társadalom egy-egy kisebbségi helyzetére hívják fel a figyelmet, mint a meleg Hamupipőke, a roma Pöttöm Panna, de megjelenik a mélyszegénység, a családon belüli erőszak és az örökbefogadás kérdése is.
Mondhatjuk, hogy Magyarország a homoszexualitás tekintetében egy toleráns, türelmes ország. De van egy vörös vonal, amit nem lehet átlépni, és én ebben összegzem a véleményemet: Hagyják békén a gyerekeinket! - fogalmazott Orbán egy interjújában. A mesekönyv a sikerlisták élére került a darálás után, és több celeb is elítélte a homofóbok tiltakozását, köztük például Fluor, és Csuti is.

A teljes lakosságon belül pedig 3 százalékra rúg a járványtagadók tábora. Az alap- és felsőfokú végzettségűek mindössze 2-2 százaléka nem hisz a koronavírus-pandémiában, de a középfokú iskolázottságúaknál már 5 százalék szkeptikus.
Ennél is érdekesebb, hogy Budapesten belül szinte nincsenek járványtagadók, a megyeszékhelyeken hozzák az országos átlag 3 százalékot, de a városokban 1 százaléknyi az arányuk csak. Vidéken a községekben viszont kiugróan sokan nem hiszik el a betegség tömeges terjedését: 7 százalék mondja azt, hogy nincs járvány.
Azért is érdemes ezt a tábort kiemelni, mert orvosi szakemberek, hatóságok, de egyszerű emberek is arra panaszkodtak, hogy az első hullámhoz képest most tömegével találkoznak szkeptikusok kommentjeivel, amelyek nem egyszer az összeesküvés-elméletekbe hajlanak.
Ezt a benyomást most a kutatás nem igazolja vissza, de az viszont látszik, hogy - a KSH adatai szerint - 8,06 millió, a 18. életévét betöltött magyar közül mintegy 250 ezer ember nem hisz a betegségben. A közvélemény-kutatások természete miatt az önmagát a véleményével kisebbségben érzők hajlamosak vagy nem válaszolni, vagy a többségi vélemények ernyője alá behúzódni. Számukra most a kérdésfelvetés és a válaszlehetőségek alapján menekülőutat adott az, hogy "Megfelelőnek" nevezhették a kormányzati lépéseket, hiszen ennél többet ők nem akarnak. De az is, hogy nem megfelelő, hiszen semmilyen intézkedést nem akarnak. Mindenesetre 3 százalék fel is vállalja azt a veszélyes és káros véleményt, hogy szerinte nincs járvány.
De 250 ezer fő a teljes társadalmon belül is sok, összehasonlításképpen a 2014-es parlamenti választáson elért 5,47 százalékos eredményéhez az LMP 268 ezer szavazatot kapott. A legnagyobb, magát vírusrealistaként leíró közösség, a "Normális élethez ragaszkodók" Facebook-csoportja valamivel több mint 100 ezer tagot tömörített, mielőtt törölték, tehát így nézve 40-50 százalékban elérték egymást a hasonlóan gondolkodók, még ha a szakemberek, orvosok szerint teljesen tévesek és károsak is a nézeteik.

Tesztüzemben indul a lap, egyelőre médiaajánlat sincsen rajta.
Több száz cikkel és több mint hatvanfős kezdőcsapattal elindult a Telex.hu 2020. október 2-án, ahogy azt már Kárpáti Márton, a lapot kiadó Van Másik KFT. tulajdonosa belengette a Nagy Kreatív Héten.
Szeptember 4-én indult a Telex támogatói kampánya, azóta több mint 34 ezer ember adott pénzt a lap indítására. Ekkora szerkesztőséggel Magyarországon még soha senki nem indított újságot a nulláról, pusztán olvasói támogatásokból. A Telex támogatóinak eddigi adományaiból az újság több hónapnyi működése biztosított, a befolyó összegről és annak gazdaságos felhasználásáról a lapindítással kapcsolatos pénzgyűjtő kampány lezárásakor, október második felében részletesen beszámol a Telex stábja - olvasható a csapat közleményében. Korábban kiderült az is, hogy az Economia cseh médiacég 200 ezer euróval támogatja a szerkesztőség munkáját.

Az a tapasztalatom, hogy amióta társasjátékokkal foglalkozom, szinte másképp működik az agyam: sokkal könnyebben tanulok, javult az észlelésem, a lényeglátásom. Gyorsabban döntöm el, hogy mi hasznos a számomra és mi kevésbé, mi az, ami segíthet nekem és mi az, amit jobb elkerülnöm egy adott szituációban. Cél-alkotásban is rengeteget segít, illetve érzésem szerint gördülékenyebb a matekom, rengeteget számolok fejben. Mivel jobban átlátom a lényeget, könnyebben is tanítok, könnyebben értem meg hogyan gondolkodik a másik, hogyan látja a dolgokat.

Nemrég pedig piacra dobták a Monopoly feminin változatát is, a Ms Monopoly-t, amit azonban már eddig is sok kritika ért. A magyar változatát is lehet kapni, egy olvasónk lőtte az alábbi képet egy nagyáruházban: Igen, jól olvastad, ez van ráírva: "Az első játék, ahol a nők többet keresnek, mint a férfiak. [Hm... szerk.]

Ha feltétlenül hasznos tudással szeretnénk felvértezni a kicsiket, akkor válasszuk inkább az Electric banking változatot, melyben a készítők a készpénzt bankkártyákra cserélték, mely jobban kapcsolódik a valósághoz. A gyerekek a játék során nemcsak a számokat gyakorolhatják, hanem megismerkednek a jó befektetések meghozatalának alapjaival, illetve a takarékosság fontosságával is.