Richard Watson jövőkutató visszatekintőleg elolvassa a vasárnapi nyomtatott újságokat, és meg sem próbál lépést tartani az információk napi özönével, ehelyett inkább megvárja, melyik szalagcím állja meg a helyét még hetekkel később is. Vagyis Watsont egyszerűen hidegen hagyják a napi események. Minden egyes pillanatot nagyobb kontextusba helyez, mint amit egy nap vagy egy hét értelmezési kerete kínál. 10 javaslata:
1. Gyakorold a szelektív tudatlanságot
2. Pukkaszd ki a buborékot
3. Találd meg a saját véleményvezéreidet
4. Utazz
5. Keresd a megbízható forrásokat
6. Engedd el
7. Jelölj ki időt az olvasásra
8. Szeresd meg a csöndet
9. Szakadj el a közösségi oldalaktól
10. Kapcsolj ki.
(Részletek az alábbi forráslinken.)

A placemaking (téralkotás) segítségével a helyi közösség által formált, vonzó közösségi élettereket hozhatunk létre a közterületek élő közösségi térré alakítása, a terek közösségi funkciókkal, tartalmas programokkal való megtöltése, illetve újfajta hasznosítási lehetőségeinek kitalálása révén. A placemaking elveinek és eszközeinek könyvtári alkalmazásával egy hosszabb cikkben foglalkozom a Könyvtári Figyelő következő (2018/2.) számában. Ebben a blogbejegyzésben most egy kapcsolódó jó példát mutatok be: a dániai Tarnby település könyvtárát link , ahol a könyvtárépület fizikai megnyitásával új közteret, közösségi teret sikerült teremteni a város lakosai számára.
A bent mindössze 20 ülőhelyet, kint pedig néhány asztalt és gránitpadot kínáló, egyszerű kávézó értéke éppen ebben rejlik. Nyáron a bútorzatot hordozható elemekkel egészítik ki, így az emberek választhatnak az árnyékosabb részek vagy a tér kínálta naposabb helyek között is. A kültéri asztaloknál beszélgetnek, kártyáznak, sakkoznak az emberek, s új szolgáltatásként a könyvtárból társasjátékokat is kölcsönözhetnek.
Magát a kávézót egy helyi kisvállalkozás működteti számos helyi partnerrel, a társadalmi integrációt segítő civil szervezetek önkénteseivel, helyi iskolák gyakornokaival, szakmai gyakorlatukat itt folytató diákokkal, a helyi munkaügyi központtal együttműködésben. A pultot a könyvtár falából kibontott vörös téglák újrahasznosításával alakították ki. 2017 januári megnyitása óta a kávézó napi 200-300 vendége fogad, s nyitva tartását a könyvtár nyitva tartásához igazították. Azóta 20%-kal nőtt a könyvtár használóinak száma is. Az átalakítások következő elemeként a jelenlegi autóparkolót szeretnék megszüntetni, de legalábbis időről időre lezárni, s területén koncerteket, kültéri kiállításokat, programokat rendezni.

Az IFLA Global Vision jelentésének összefoglalója 10 pontban sorolja fel a fontos szempontokat. A szervezet szerint a legfőbb, hogy a könyvtárosok tartós szerepe és értéke mellett elkötelezettséget vállaljunk minden régióban, könyvtártípusban és a könyvtári tapasztalatunktól függetlenül. A könyvtárosoknak hatékonyan össze kell kapcsolni a globális és lokális kezdeményezéseket. A regionális jellegzetességek és követelmények elismerése elengedhetetlen lesz a jövőbeli törekvések szempontjából. Hogy a könyvtárak a közös kihívásokat együtt tudják kezelni.
1. Elkötelezettek vagyunk az információ és a tudás egyenlő és szabad hozzáférése mellett.
2. Továbbra is mélyen elkötelezettek vagyunk az írástudás, a tanulás és az olvasás támogatása mellett.
3. A közösségek kiszolgálására helyezzük a hangsúlyt.
4. Felkaroljuk a digitális innovációt.
5. Olyan erős vezetőink vannak, akik látják az erős érdekképviselet szükségességét.
6. A finanszírozás kérdését az egyik legnagyobb kihívásnak tekintjük.
7. Látjuk az együttműködés és a partnerség kiépítésének szükségét.
8. Kevésbé bürokratikusok, rugalmatlanok és a változásnak ellenállók akarunk lenni.
9. A világ emlékezetének őrzői vagyunk.
10. A fiatal szakértőink mélyen elkötelezettek, és szeretnének vezetők lenni. (folyt. köv.) (ref.: Habók Lilla)

Késsel támadt két migráns egy párizsi könyvtárban az alkalmazottakra link - volt olvasható az Origo kormányközeli hírportálon. Valóságtartalmával kapcsolatban kapásból kérdések merülhetnek fel, ha csak a Hogyan ismerjük fel az álhíreket c. IFLA-plakát link alapján gondolkodunk . Gyanús, mert:
- a hírportál több, menekültekkel kapcsolatos álhírt közölt már (ld. pl.: link )
- forrást nem nevez meg; vagy ugyan egy linknek látszó dolog, de döglött
- a tematika megfelel az orosz propagandáénak (vö.: link
Az interneten rákeresve a párizsi Václav Havel fiókkönyvtárra, az elsők között megtaláljuk az Origo-anyag feltételezett forrását (pl. link ), legalábbis a fotó azonos, a szövegben nagyok a hasonlóságok. (A Google-fordító link is a barátunk, de a bizonyosság kedvéért megkérdezhetünk franciául jól értő könyvtárost is.) Lényeg: a feltehető francia forrásszövegben nem szerepel a menekültre való utalás; az minden bizonnyal az Origo szerkesztőinek szüleménye. Az eset felveti a rasszizmus, a rágalmazás, az inszinuáció minősített esetét, az újságírói etikai kódex áthágásáról nem is beszélve. Az interneten a további találatok között előkerül link , hogy a fiókkönyvtár menekültek felkarolására "specializálódott".
A könyvtárosnak (is) tehát fokozott felelőssége van a hírek továbbadásában, s jól teszi, ha
- a propagandának, álhírnek tűnő tartalmakat bizonytalanság felmerülése esetén sem adja tovább (vö.: Tényellenőrzés - mielőtt bármit is megosztanál, pl. a Facebook-on (videó) link , ugyanis
- a lehetséges tévedés - a könyvtárosok etikai kódexének megsértésén túl - súlyosan alááshatja a könyvtáros hitelességét
- Persze, a forrást, esetünkben az Origo hitelét is kikezdi, de az nem a könyvtáros hatásköre, ugyanakkor mint információforrást, még körültekintően érdemes csak ajánlania.
- Komolyan felmerül a propaganda-eszközökkel sugallott konstrukció egészének hitelessége: az igazságot ugyanis nem szüksége propagandaeszközökkel támogatni. (MG)

Vihart kavart egy Népszava-cikk, ugyanis a benne szereplő, megyei könyvtári forgalomra vonatkozó adatokat az újságíró az EMMI - részeiben legalábbis - téves forrásából link vette illusztrálásként. A városonként is idézett adatokat más sajtóorgánumok is közreadták. Az eset ismét rávilágít a könyvtárak által szolgáltatott adatok minőségének hiányosságaira. Országos szinten a januárban közzétett felmérés link tiszta vizet öntött a pohárba, de az egyes könyvtárak adatai továbbra is aknásított terepnek számítanak. Ennek okai lehetnek:
- nem egyértelmű fogalomhasználat és értelmezés, eltérő fizikai adottságok (pl. van, ahol mindenkit regisztrálni kell a munkatársaknak, van ahol mindenkit nem állítanak meg minden betérőt. Van, ahol a dvd-k egy fiókkönyvtárban vannak, s aki dvd-t kölcsönöz, a fiók forgalmába számít, míg máshol nem)
- nem hitelesített (önbevalláson alapuló) adatszolgáltatás
- itt-ott a könyvtárvezetőkre nehezedő teljesítmény-nyomás, presztízskérdés. (KIT-összeállítás)

Péterfi Rita: Az iskolai értesítők, vagy ahogy közismertebb nevén emlegetni szokták, az iskolai évkönyvek igazi kincsestárai az iskolai múltnak. A kutatókon kívül a családtagok is gyakran keresnek ezekben az évkönyvekben, ha adatra van szükségük. Mert korábban a mainál sokkal több személyes adatot nyilvánosságra hoztak a diákokról: a tanulmányi eredményen kívül a szülők foglalkozását, a felekezeti hovatartozást, a lakás méretét, a szociális helyzetet. A minap járt nálunk - az OPKM-ben - egy csoport, és a kollégák mutatóba felhoztak a kétmillió oldalnyi anyagból egy kiadványt. És éppen abban valaki megtalálta a kilencven éves édes-anyjára vonatkozó adatokat. Mikor a néni ezt másolat formájában kézhez kapta, leírhatatlan volt az öröme. De ugyanilyen örömet szokott jelenteni, ha az egykori ábécés könyveiket viszontláthatják a látogatóink.

Magánvállalkozások mellett sok közkönyvtárban lehet születésnapi csomagot rendelni, melynek jellemző tartalma egy kitüntetett dátumhoz - esetünkben egy születésnaphoz - tartozó sajtódokumentáció. Mit írtak születésem napján? E fénymásolatokból álló kiadványba gyakran belecsempészik a megköszöntött születésnapos születésének adatait. Vonatkozó képeinket ld.: link
Néhány könyvtár kínálata:
- Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár link
- Somogyi Könyvtár link
- OSZK (videóval) link
- KSH Könyvtára link

A marosvásárhelyi Teleki Tékában újraindult Beszélő könyvek sorozat első rendezvénye 2018. február 24-én a számtalan titok és félremagyarázás övezte európai szabadkőművességről szólt. A freskós termet zsúfolásig megtöltő közönség előtt Poór János budapesti egyetemi tanár, az ELTE Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszékének vezetője és az őt faggató Lázok Klára, a Teleki-Bolyai Könyvtár főkönyvtárosa beszélgetése során sok tévhit eloszlott. A 18. század elején indult útjára a modern kori szabadkőművesség. Nagyon sok misztifikáció övezi ezt a mozgalmat, melyet nagymértékben táplál a 'testvériség' diszkréciója. Ennek következtében számos téves, rosszhiszemű gyanúsítgatás érte, éri a páholyokban tevékenykedőket. A szabadkőművesség gyökerei némelyek szerint az ókorba nyúlnak vissza, de az előadó szerint tekintsük ezt mesének, mint a népek eredettörténetét. Tény, hogy a titkaikat féltő katedrálisépítő mesterek társaságai hozták létre a szabadkőművességet, amikor soraikba engedték a 'szellemi' építőket is. (via ReMeK-e-Hírlevél)

A Facebook jellemzően nem az elmélyült tájékozódás eszköze, ezért tartalomszolgáltatóként a gyors és szemet megragadó információra kell törekedünk. Alapvetés, néhány pontban:
1. Számít a célcsoport, esetünkben használóink / szakmai közösség / barátaink, ismerőseink. - Mindez meghatározza, hogy közlendőnk magán, szervezeti vagy szakmai orgánumon jelenjen meg. Ha eltévesztjük, azt kockáztatjuk, hogy megmosolyognak.
2. Akármelyik az oldal, alapvetés a kevés, jó minőségű, 1 db jól kiválasztott fénykép, mely megragadja a befogadó szemét. Ha nincs képünk a sztorinkhoz, keressünk a weben. Csak nagyon indokolt esetben tegyünk fel 5 képnél többet. A képek válogatás nélküli feltöltésével magunkra haragítjuk a befogadót.
3. A képhez legyen cím - pl. azon túl, hogy "elkezdődött az X konferencia". Profi tájékoztatóhoz híven adjunk legalább egy kis lényegi szöveges tartalmat, rémát! Pl. emeljük ki az elhangzott legfontosabb kijelentést, idézve, vagy összefoglalva ez előadót. Ha könyvtáros vagy, adj tartalmat, értéket!
4. Kevés és lényegre törő szöveg legyen a címben. Persze, linket is tehetünk be, vagy oszthatunk meg.
5. Teaser-hatást is alkalmazhatjuk, ha jól felépítjük: ennek során figyelemfelkeltő, de a lényegi információt visszatartó címünkkel megragadjuk kattintásra késztethetve a befogadót. Ez az aktivitása nagyobb bevonódást eredményez, ezért nyert ügyünk lehet. Ha viszont nem vagyunk elég figyelemfelkeltők a címben, az egész sztorink úszott. (MG)

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt is indul a 2018-as, magyarországi országgyűlési választásokon. Ám ahelyett, hogy különböző hirdetésekre költenék a kampánypénzt, Wales-ben nyitottak meg egy magyar könyvtárat.
A választásra minden képviselőjelölt 1 milliót, a pártok pedig attól függően, hány képviselőjelöltet tudnak állítani: 150 és 600 millió forint között kapnak támogatást, ha legalább 27 képviselőjelöltjük elindul a választáson.

(frissítve) Könnyen tesztelhetjük, melyik az alibi-konferencia és melyik a profi, tudástermelő igényű. Az utóbbi kommunikál
- előtte (igyekszik felkészíteni résztvevőit),
- alatta (interaktivitást generál, gondolatokat provokál) és
- utána (összegez, továbbgondolásra, netán cselekvésre is késztet - mielőbb a rendezvényt követően).
Aki ezt jó minőségben megteszi - legyen szervező. előadó vagy résztvevő -, jó úton van afelé, hogy a közösség a témakör szakértőjének vagy véleményvezérének ismerje el. Ld. pl.:
- Király Péter beszámolója: link
- 6 perces videó-összefoglaló a Smart konferenciáról link
- Magyar Nemzeti Szalon legfontosabb gondolatai, hozzászólásai link .
A szakmai rendezvény után csak nagysokára megjelenő híradás azonban azt sugallja: témám aligha fontos, hiszen elég azt az érdeklődés hullámának lecsengése után, ahhoz képest frissebb információ megjelenése után közreadni (vagy már úgy sem). Ha a közreadott beszámoló csenevész, felvetheti azt a lehetőséget is, hogy a konferenciarészvétel csak alibi, utazási élmény, s a résztvevő magának tartja, pl. pozíció-megtartásra az információt, kapcsolati tőkét - ha egyáltalán. (MG)

Nem mindennapi eseményre, "pöttyös napra" várták a gyermekeket a napokban a vásárosnaményi Balázs József Városi Könyvtárban. A mesélés különleges módszerével, a papírszínházzal ismerkedhettek meg a Hétszínvirág Óvoda Hóvirág csoportjának csemetéi.
- Egy fakeretbe helyezzük a különálló kartonlapokat, amelyek hát­oldalán van a mese szövege. A gyerekek látják a képeket, és amikor felolvassuk a szöveget, megelevenedik számukra a látvány. Marosi Krisztina Egy pöttyös nap című meséje egy Zsófi nevű kislányról szól, akinek szemüveget kell hordania szemtapasszal. A nagymamájától pöttyös tapaszt kap, mert az illik a ruhájához. A kislány reggeli után elindul a természetbe, hogy felkutathasson mindent, ami pöttyös. Ennek a kalandnak lehettek szem- és fültanúi a látogatók. A gyerekek megismerkedtek Pöttyös Panni történetével is, majd nyuszis ceruzatartót készíthettek húsvétra, emellett pöttyös könyvekből rendeztünk kiállítást - tájékoztatta lapunkat Lénárt Tímea gyermekkönyvtáros.

Hogyan hatottak az információs és kommunikációs technológiák, a mobiltechnológiák és az e-tanulás a felsőoktatási könyvtári tájékoztatási szakemberekre? - A felsőoktatási könyvtári tájékoztató szakemberek az utóbbi 10-15 évben aktívan részt vettek az oktatás és tanulás átalakulásában, tanúi voltak az IKT, a mobiltechnológiák és az e-tanulás térhódításának. Gyakran "beépített" könyvtárosként rendelkezésre álltak egyes kurzusok alkalmával, és oktatták a tudományos kutatást segítő technológiai megoldások alkalmazását. A jövőben elképzelhető, hogy sor kerül a könyvtárosképzés technikai támogatására, a könyvtári e-források mobilbarát interfészeinek kifejlesztésére, az interaktív e-tanulási modulok térnyerésére. A felsőoktatási könyvtári tájékoztató szakemberek szerepe a következő: a hozzáférést segítik, konzultánsként működnek, oktatják a tartalom- és információszolgáltatási rendszerek tudnivalóit. A használókkal a közösségi média könyvtári terei révén tartják a kapcsolatot. (A felsőoktatási könyvtári tájékoztatási szakember szerepe az oktatásban és a tanulásban a 21. században; ref.: Hegyközi I.)

A kormány elfogadta a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia megvalósításához szükséges intézkedések akciótervét. Ennek megfelelően a stratégia megvalósításának első ütemében, 2021-ig több mint 15 milliárd forint költségvetési támogatás segíti a közgyűjtemények digitális átállását: a digitalizált tartalmak széleskörű felhasználását.
A fejlesztés múzeumi, könyvtári, levéltári és audiovizuális területeken ütemezett forrásbiztosítással segíti elő a digitalizált tartalmak előállítását és felhasználóbarát szolgáltatását. A szükséges infrastrukturális fejlesztések során kiemelt hangsúlyt helyez az audiovizuális gyűjtemények hosszú távú megőrzésnek feladataira.
A stratégiának megfelelően az egyes közgyűjtemények a jövőben egységes koncepció mentén, az állampolgárok igényeinek megfelelően, a köznevelés, a tudományos kutatás, az egész életen át tartó tanulás és a szórakozás igényeit figyelembe véve, tematikusan összekapcsolt tartalomszolgáltatást biztosítanak. A digitális átállásnak nemcsak a nagy országos intézmények, hanem - fenntartótól függetlenül - valamennyi közgyűjtemény is részese lesz.
A kormánydöntés alapján felgyorsul az a jogi előkészítő munka is, amely a közgyűjteményekben őrzött kulturális tartalmak minél teljesebb körű digitális hozzáférését és kiemelten oktatási célú felhasználását segíti elő.

A könyvek és folyóiratok egyre inkább nyomtatott és elektronikus formában is megjelennek, és 2006 óta a Német Nemzeti Könyvtár (DNB link is részesül belőlük: minden papíralapú kiadványból két, az elektronikusból egy példányt kap, ennek nyomán 2016 novemberében úgy döntött, hogy könyvkérés esetén inkább az elektronikus formátumot szolgáltatja.
2016-ban a DNB 15 millió könyvvel és 1,2 millió e-könyvvel rendelkezett - utóbbiakból 300 ezernek nyomtatott változata is van, a teljes állomány 2%-a. Míg az e-könyvek használata problémamentes, a nyomtatott könyvek elhasználódnak. (Tíz olvasás után a kötés sérül, 18 fokon való tárolást igényel stb.) Az eredeti elképzelést, hogy a nyomtatott változat iránti igényt meg kell indokolni, már decemberben feladták. (A rendelést személyesen vagy elektronikus levélben kell leadni.) A könyvtár érvei érthetőek és logikusak: a digitális változat azonnal rendelkezésre áll, könnyebb is keresni benne.
A DNB 2016 novemberében kérdőíves felmérést végzett, hogy pontosabb képet kapjon a használók kívánságairól. Az első reakciók óta figyelembe veszi az olvasók szabadságát és döntéseit. 2017 áprilisától megint kérni lehet a katalógusból a nyomtatott dokumentumokat, de megpróbálja tudatosítani olvasóiban, mivel járulhatnak hozzá ők is az állományvédelemhez. (Könyvtár könyvek nélkül? A digitális használat kíméli a papíralapú kiadványokat; ref.: )

A Móra Kiadó Bálint Ágnes vándortárlata március végén megérkezett a József Attila Könyvtár link gyermekkönyvtárába. A tárlatból megismerhető Bálint Ágnes életútja, könyvei, a kicsik megnézhetik az írógépét, pöttyös bögréjét és a meseszereplőiről készült bábokat és a diafilmeket. Mazsolát, Tádét, ahogy Manócskát közrefogják, Frakkot a két pákosztos macskával, Szerénkével és Lukréciával. A kiállítás április 21-ig a gyermekkönyvtár nyitvatartási idejében látogatható.

A hoax (más elnevezésekkel: beugratás, megtévesztés, átverés, álhír vagy kacsa) olyan szándékosan előállított, hamis, de legalábbis problematikus információt tartalmazó, hitelesnek tűnő hírt jelöl, amely virális jelleget ölt, és a forrás célja rendszerint humoros hatás elérése vagy csalás. "A hoaxokra jellemző, hogy az emberi hiszékenységre építve arra veszik rá a felhasználókat, hogy azokat saját maguk továbbítsák, közvetítsék az ismerőseiknek".
A hoax tehát a pletyka virtuális változatának tekinthető, és a digitális folklór részét alkotja. A hoaxok az interneten kezdetben e-mailben terjedtek, ma már a közösségi oldalas megosztás a jellemzőbb. "A klasszikus vírus e-mail-hoaxok általában olyan nem létező biztonsági fenyegetésre figyelmeztetnek, amelyek e-mailen fognak érkezni". A nyereményjáték-hoaxok szövege szerint ha megfelelő számú felhasználóhoz eljut a levél, akkor minden résztvevő jutalomban részesül. A jótékonysági hoaxok vagy szimpátiahoaxok alapvetően két narratívára, a "beteg gyermek" és az "elveszett gyermek" történetére épülnek. A további hoaxtípusok közé tartoznak az álhirdetések, a városi legendák és az álhírek stílusára rájátszó, humoros célzatú álhoaxok, továbbá a tudományos világot tesztelő áltudományos hoaxok is. A hoax prototipikusan az emberek jóindulatát, segíteni akarását használja ki.

A könyvtárak aktívan kiveszik a részüket a XXI. századi, tanulást segítő programokból, ennek szolgálatában áll az a pályázati program, amelyről a megyei könyvtár munkatársai sajtótájékoztatón számoltak be. Eszközfejlesztésre 82,5 millió forintot, a tartalmi tervekre 21,5 millió forintot nyert el. A megvalósítás érinti a megyei, a József Attila és az Apáczai tagkönyvtárat.
Az infrastruktúrafejlesztés során a helyiségek korszerűsítése, belsőépítészeti kialakítások, könyvtári eszközök, bútorok beszerzése, fogyatékkal élők tanulását támogató infrastruktúrafejlesztés történik meg, azért, hogy a köznevelési intézményekben tanulók és az egész életen át tartó tanulásban részt vevők számára korszerű körülmények között állhasson rendelkezésre a könyvtári szolgáltatás. A megvalósítás idén december 31-ig zajlik le, eközben a fogyatékkal élők számára üzembe kerül a beszélő információs modul, a Braille információs táblák sora, lesz vezetősáv, olvasókészülék, elektronikus nagyító, lépcsőjáró eszköz kerekesszéknek.
Tóth Renáta a város nevelési-oktatási intézményeiben tanulók és az óvodások óvodán kívüli kompetenciafejlesztése érdekében kimunkált, 2020-ig megvalósuló programról elmondta, az ismeret- és tudásgyarapítást nem formális tanulási alkalmakkal segítik, melyeket csak a könyvtárak kínálhatnak. Részletes program szolgálja a célt: a gyerekek személyiségfejlődését, kulturális tudásuk gyarapítását, a tehetséggondozást, az esélyteremtést, a lemorzsolódást megelőző tevékenység támogatását. Különösen fontosnak tartják a szociokulturális hátrányokkal érintettek és az életkorukhoz képest alulteljesítők csoportját.

A legfrissebb adatok szerint közel 800 ezer ember él a cukorbetegség valamely típusával Magyarországon. Nagy a valószínűsége, hogy a munkahelyek többségében akad legalább egy érintett munkavállaló, rajta keresztül pedig megannyi kolléga és vezető. A munkáltatóknak érdemes tisztában lenniük azzal, hogy milyen életritmust diktál a diabétesz, nehogy tévesen ítéljenek meg az általánostól eltérő helyzeteket.

Ünnepélyes keretek között adták át a felújított könyvtárt. A beruházás ötmillió forintból valósult meg. - Ha egy település gyarapodik, a benne lakók gazdagodnak - kezdte beszédét Szabó Istvánné könyvtárvezető az ünnepség alkalmából.
Az elmúlt évben lehetőség nyílt arra, hogy pályázatot adjon be az intézmény a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjteményi Kollégiumához, Települési könyvtárak szakmai eszközfejlesztése, korszerűsítése címen. A pályázat feltétele volt, hogy az önkormányzat saját erőből vállalja a felújítási költségeket.
A könyvtár tereinek átgondolt tervezésével a szolgáltatási tér alapterülete megnőtt, így az elvárásoknak megfelelő korszerű, minden igényt kielégítő, felújított könyvtárat avathatott fel Kiss Anita polgármester és Ramháb Mária, a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár igazgatója. Részmunkálatonként aljzatbeton-kiegyenlítés, padlóburkolás, festés, villanyszerelés valósult meg a 3,5 millió forint pályázati pénzből és a másfél millió forint önrészből.
Ennek eredményeként tágasabb lett a tér, a könyvtári környezet korszerűbbé, esztétikusabbá vált. Az avatás alkalmával elültettek egy kocsányos tölgyet is. Az ünnepség befejezéseként játékpartira hívták a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt.

A Magyar Public Relations Szövetség (MPRSz) a tavalyi évben harmadik alkalommal írta ki Employer Branding Awardot, azaz a Példaértékű Munkáltatói Márkaépítés Díját. Mutatjuk, ez alapján hol a legjobb most dolgozni.
Az idei pályázatok tartalma igazolja az általunk jelzett trendet: egyre több vállalat irányítja a fókuszt a bevonzásról a megtartásra. A megtartásban pedig egyre nagyobb szerep jut a munkavállalói élményeknek, például az első munkanapnak, az onboardingnak, a rugalmas munkavégzési formák biztosításának, a belsős rendezvényeknek, a munkavállalói közösség tudatos építésének. Örvendetes tendencia, hogy a külső kommunikáció mellé felzárkózni látszik a belső kommunikáció is. A jelöltélmény is egyre inkább dominál, hiszen nem mindegy, hogy milyen érzésekkel érkezik egy jelölt az interjúra, milyen az interjúvezetés, és mik az első benyomások a céget illetően. Örömteli, hogy a pályaművek egyre magasabb színvonalról és átgondoltságról tesznek tanúbizonyságot. A pályázatok száma megkétszereződött a tavalyi évhez képest, ami jelzi a téma iránti érdeklődés növekedését és a díj presztízsnövekedését - mondta el Kádár Balázs, az MPRSz Employer Branding tagozatának vezetője, a díj létrehozója.

A kormányok közmunka iránti elkötelezettsége pártszínektől független és ciklusokon átívelő. Ez összefügg azzal is, hogy a politikusok gyakran kizárólag a munkahelyek mennyiségében tudnak gondolkodni, s a munkahelyek minőségének kérdése kevésbé ötlik fel bennük - jóllehet a munkahelyek minősége is mérhető, a Gallup méri is. Az intézet teljesen helytállóan megállapítja, hogy a világszerte használt ILO féle módszer a foglalkoztatottság mérésére - amit a KSH is alkalmaz - picit félrevezető, s a gondok alulbecsléséhez vezethet. A Gallup link azt méri, hány jó avagy valódi (good or real), illetve hány remek (great) állás van egy gazdaságban.
- A jó vagy valódi állás ebben az értelemben heti 30+ óra állandó munkát jelent,
- a remek állás pedig azt, hogy a dolgozó elkötelezettséget érez munkája iránt.
Legfrissebb riportjuk szerint Magyarországon
- 37% a valódi állások aránya,
- 4% a remek állások aránya.
A hazai munkaerő mintegy kétharmadának tehát nincs valódi - vagy jó - állása, a 96 százaléka pedig csak álmodozhat egy remek állásról, amit szívesen végezne, aminek akár értelmét is látná. (2017. ápr.)

"Elkezdtem olvasgatni, hogy egy kicsit fejlesszem magamat, de nincs nekem erre időm." Úgy tűnik, Kelemen Anna elhatározta, hogy kilép abból a körből, amelynek tagjaira azt szokták mondani: "Nem az eszéért szeretjük". Az első lépéseket videóra is vette, becsülendő dolog...
Annácska ugyanis olvasni kezdett. Aztán rájött, hogy olvasni nagyon hosszadalmas dolog, s egy ismerősét kérte meg, hogy olvasson helyette. Az egész önvallomás-szerű jelenetet videóra vette, még azt is, maikor felhívta a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat. Na, az az igazi atombomba. Minden tiszteletünk a könyvtáros hölgyé, aki a vonal másik végén felvette a telefont:

A Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület honlapján megjelent az Internet Szolgáltatók Tanácsától 2017-ben kapott pályázati támogatás felhasználásáról szóló beszámoló. Néhány adat a támogatási időszakban - 2017. augusztus és 2018. március között - elvégzett munkákról:
- 145 szépirodalmi kötet korrektúrázott szöveges változata került a MEK-be:
- ebből több mint 60 irodalmi Nobel-díjas szerző műve, pl.: Rudyard Kipling, Rabindranath Tagore, Romain Rolland, Anatole France
- kb. 50 pedig (nagyrészt magyar) írónő alkotása, szerzők pl.: Czóbel Minka, Gulácsy Irén, Orczy Emma, Beniczkyné Bajza Lenke
- 329 db mobil készülékekre optimalizált e-book (.epub és .prc fájl) készült el.
A MEK állománya már meghaladja a 17.600 tételt.
A teljes beszámoló és a digitalizált könyvek listája itt található: link

A magyar nyelv különleges, veszélyeztetett, eltűnőfélben lévő változatát rögzíti a "csángó"-magyar szótárnak is nevezett kötetsorozat, amelynek befejeződött a kiadása Kolozsváron. A moldvai magyar tájnyelv szótára I. kötetének második része (az első rész 2016 novemberében jelent meg) és a II. kötet is napvilágot látott Kolozsváron. A sorozatot, amelynek szerkesztésén több mint másfél évtizedig dolgozott Péntek János nyelvészprofesszor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) kiadója jelentette meg a magyar kormány támogatásával - közölte az egyesület. Péntek János a Krónika megkeresésére elmondta, azért is fontos a szótár megjelenése, mert a magyar nyelv különleges, veszélyeztetett, eltűnőfélben lévő változatát rögzíti.
A kiadvány jórészt abból a nyelvi anyagból készült, amelyet a kolozsvári nyelvészek és néprajzkutatók kiterjedt nyelvföldrajzi kutatásaik során jegyeztek le a huszadik század közepén.
?A szótár harmadik része azért is releváns, mert ez az első ilyen jellegű kiadvány, amely mintegy "fordítva" jelöli a szavakat: nem a tájszó szerepel előbb és utána annak a jelentése, hanem az irodalmi nyelvben használatos szó áll elöl, majd annak a különböző változatai. A harmadik kötetben 200 fénykép és 100 illusztráció is látható? - mondta el a nyelvészprofesszor. (via ReMeK-e-Hírlevél)

A harmadik percnél kezdődik a lényeg (a hajtogatás), ha nem érdekli, hogy ki az az úr, aki a világon a legkomolyabban veszi a papírrepülő-hajtogatást. John Collins igazi megszállott: kutatja, oktatja és rendszeresen gyakorolja, hogyan lehet minél tökéletesebb papírrepülőket hajtogatni. A videóban megnézhetik azt is, ahogy az egyik repülője 69 métert(!) repülve világrekordot állít fel a műfajban.