A Trump-elnökség első heteit a kormányzat elleni, hangos és erőteljes ellenállás jellemezte. Sokan úgy látják, hogy a jelenlegi politika háttérbe szorítja a másként gondolkodókat.
A könyvtár pedig - a híresztelésekkel ellentétben - nem a csönd és a beletörődés jelképe, így az ellenállás a könyvtárosok sorain belül is megmutatkozik. Több soron megnyilvánult a könyvtárosok "harciassága".
A 2001-es terrortámadás után a kormány kötelezte a könyvtárakat a felhasználók adatainak átadására, melyet a könyvtárak megtagadtak.
A digitális katasztrófa elleni harcban fő szerep jut az online adatok és hírek archiválásának, a könyvtári blogok szélesebb nyilvánosság elé tárásának, a kisebbségi csoportokról szóló kiállítások és könyvek propagálásának.
Többen megkérdőjelezték a politikai véleménynyilvánítás szükségességét, de a könyvtárak / könyvtárosok a mindenki számára elérhető szabad információátadást részesítik előnyben.
A könyvtárosok hivatásuk legfontosabb elemének tekintik a szellemi szabadság megóvását és a megbízható hírek továbbítását. (ref.: Nagy Marianna)

Szinte naponta bukkanhatunk új, az "információ" szó valamelyik alakváltozatát magába foglaló kifejezésekre, amelyek születésük után rögtön a helyüket keresik egy (nyelvi szempontból) szinte fénysebességgel bővülő szóuniverzumban. És sokszor még így is szinte lehetetlen követni azt, ahogyan a valóság átalakul, ahogyan egy új szóból azonnal szóbokrok nőnek ki.
A használat azonban gyakorta ingadozó, esetleges, következetlen, teret enged egyéni értelmezéseknek, egyidejűleg sok alternatív változattal is találkozhatunk. A jelentések ismeretének és tisztázásának egyszerre van tétje a hétköznapjainkban (hiszen azokat egy mind meghatározóbb információs környezetben éljük), az érintett szakmavilágokban és tudományterületeken is, hiszen magasabb szintű elmélet és megfelelő gyakorlat nehezen elképzelhető a kulcskifejezésekre vonatkozó közös képzetek és az azokra épülő koordináció nélkül.
S miközben 250 szócikk révén az információban gazdag valóságban kalandozunk, árnyékként szegődik mellénk útitársnak a nyelv is. Hiszen az információ világa mellett magát a nyelvet is tanulmányozzuk. Képet kapunk arról, hogyan "tanul", hogyan "alkalmazkodik", milyen megoldásokkal segíti a megismerést. Informatoriumunk, ez a sajátos szó-kalauz számos bejárási utat kínál közismert és ritkábban használt kifejezésekhez: akit érint és érdekel az információ világa, szellemi kalandozásaihoz mostantól egy formabontó, de rendkívül hasznos kézikönyvet vehet a kezébe.
A 250 szócikk már a Weben is elérhető, ahol javítások, kiegészítések, hozzászólások szakmai viták sodrában újabb és újabb kifejezésekről készülnek majd leírások.
- Z. Karvalics László: Informatorium. Szó-kalauz a kortárs információs kultúrához Könyvbemutató és beszélgetés: 2017. március 6., hétfő, 15:00 - Óbudai Egyetem, Pauli konferenciaterem (F09) 1034 Budapest, Bécsi út 96/B

A minőségirányítási szemlélet elterjedtsége a hazai könyvtárakban... félmondat kiegészítésére kértük olvasóinkat a múlt héten. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
22 - jelképes szintű
7 - átjárja a rendszert
11 - ha számonkérik, alkalmazzuk
3 - olyan természetes, hogy már nem is beszélünk róla.
Az adatokból úgy tűnik, hogy a választ adóknak
- több mint fele szerint a hazai könyvtárak minőségügye jelképes szintű
- kb. háromnegyede számára a minőségirányítás még nem mérvadó szempont
- 17% szerint átjárja a rendszert.
Hogy aztán maga a koncepció, vagy az annak szorgalmazóiról mondott véleményt, azt az adatok nem mutatják.
2013-ban ugyanígy kértünk véleményt a témában. Az eredmények halvány előrelépést mutatnak: akkor valamivel még rosszabb volt a helyzet. A diagramot ld.: link . Úgy tűnik, a minőségirányítási szemlélet (vagy mozgalom?) előtt még nagy lehetőség áll hitelességének építésében. (MG)

Szeptembertől több budapesti iskolában is lehetőség nyílik a digitális eszközökkel kiegészített barkácsolás és az alkotópedagógia művelésére a Makerspace.hu kezdeményezésére - derült ki az oktatási szakértők számára rendezett szakmai napon 2017. február 24-én. A Nagykovácsiban található alkotóműhely jelenleg tíz iskolával áll kapcsolatban, de hamarosan negyvenre bővül a partnerintézmények száma. Az alapítók az alkotópedagógia elterjesztését tartják szem előtt, ennek érdekében már több mint 140 foglalkozást és családi napot szerveztek, valamint 4 tábort tartottak 8-18 éves diákoknak. Ezt egészítik ki a jövőben szakkörtematikák készítésével, centralizált pedagógusképzéssel és olyan multiplikációs módszerrel, amely helyszíntől függetlenül szavatolja a foglalkozások színvonalát.
Az új tanévtől heti szinten hét tematikus szakkör indul azokon a helyeken, ahol a legnagyobb igény mutatkozott a gyerekek és a szülők részéről, de a foglalkozásokhoz a környező iskolák diákjai is csatlakozhatnak majd. A szakkörök témája, és hogy milyen eszközt visznek el az iskolákba, még nem publikus, de a Makerspace.hu rendelkezik például mikroelektronikai eszközökkel (littleBits modulcsomagok, Arduino, Raspberry Pi, BBC Micro Bits), kézi szerszámokkal és hordozható 3D nyomtatóval, úgyhogy valószínűleg ezek részét fogják képezni a felszerelésnek. A foglalkozások helyszínéről sincs egyelőre információ, de Amerikában sok helyen az iskolai könyvtár ad helyszínt a "maker" foglalkozásoknak, úgyhogy a hazai iskoláknak érdemes lesz megfontolni ezt a lehetőséget. (Habók Lilla)

Újabb népszavazási kérdések jönnek!
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a könyvárakban szűnjön meg az olvasójegy?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a könyvárakban szűnjön meg a beiratkozási díj?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a könyvárakban szűnjön meg a könyvnemvisszavételi bírság? ...

Tartós és ideiglenes munkavégzéshez is használható a közösségi iroda (coworking office). A vállalkozások, egyéni munkavégzők számára nyújt ilyen irodai infrastruktúrát - munkaasztal, tárgyaló, étkezési lehetőség, wifi, hoszt szolgálat, rendezvényterem stb. - a Budapesten a Loffice. E mellé inspiráló környezet és kapcsolatépítési lehetőség is "jár", 2.0 alapon, hogy a szolgáltatás igénybe vevői megosszák egymással ötleteiket, tapasztalataikat, tudásukat; hogy merjenek együttműködni, alkotni, továbblépni, haladni.
A Loffice az - idő és szolgáltatási szint szerint taglalva - 1 személyes munkaállomásokon kívül kisebb és nagyobb irodákat (10-250 m2), tárgyaló és rendezvénytereket és kertet, fedett sky bárt, városi koktél teraszt kínál.
Felirat az étkezőhelyiség falán (magyar és angol nyelven): "Fogj egy ceruzát és színezd velük a rászorulók életét. Az általatok telerajzolt falakat minden évben lefotózzuk, kisszériás printeket, kiadványokat készítünk és az eladásukból befolyt összeggel egy kiválasztott alapítványt támogatunk."
A link oldalon a Loffice budapesti, Paulay Ede utcai helyiségei láthatók (fotók: Loffice, MG). (összeáll.: MG)

Munkamegbeszélésre indultam egy kis cég igazgatónőjével London egyik gazdagabb negyedébe, fura módon egy könyvtárat adott meg az irodájuk címenként. A Workary link könyvtáraktól bérel használaton kívüli irodákat és közösségi munkaterekké alakítja őket. Ahol én voltam, még "próbaidő" alatt volt: hat hónapig csak az asztalok-székek újulnak meg, és csak 9:30-kor nyit, mint a könyvtár, de ha van elég érdeklődés - ami a drága negyedben viszonylag olcsó irodahely iránt várható -, akkor felújítják, külön csigalépcsőt kap az utcáról. A cég weboldalán sok kép a már felújított könyvtári munkahelyről. Megfontolandó ötlet az itthoni könyvtáraknak is. (Kardos András, London)

Ekkora mértékű tragikus zuhanást nem láttunk még a mi esetünkben - szögezte le Steklács János egyetemi tanár, olvasáskutató. Ő legijesztőbbnek azt tartja, hogy három év alatt a harmadával, 19-ről 27 százalékra nőtt az alapszint alatt teljesítők, vagyis a funkcionális analfabéták aránya.
A PISA szövegértési feladatokat ad, és az nem túl jó kifogás, hogy a magyar iskolákban ezekre kisebb hangsúlyt helyeznek, mert az életben sem lesz az. "A magyar oktatási rendszer inkább csak ellenőrzi, de nem fejleszti a szövegértést. A tanár kérdez a szövegről, de nem sokat segít benne, pedig itt van 15-20 olyan jól megtanítható lépés, amivel jelentősen lehetne fejleszteni ezeket a készségeket." - mondta Steklács János, az MTA-n tartott konferencián. A kutató szerint többek között az alábbi változtatások segíthetnének ? szerinte igen jelentősen - a magyar gyerekek szövegértési képességein:
- Az olvasástanításban nem szabad sietni, "nem kell decemberig megtanítani olvasni", hiszen ma két és fél évnyi különbség is van egy osztályon belül a gyerekek felkészültségében.
- Stratégiaorientált olvasás és a kritikai készségek fejlesztése az olvasásban: erről jelenleg szinte semmit nem tanulnak, "ne csodálkozzunk hát, hogy ilyenek az eredmények".
- Ma a szépirodalom dominál a nyelv és irodalom órán, a mindennapi szövegekre sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni.
- Módszertani korszerűsítés, minél inkább személyre szabott fejlesztés, a lemaradók segítése.
- És végül, a tanulás tanítása: "Nem mondhatjuk, hogy mindenki tanuljon meg otthon magától tanulni - ez a mi feladatunk."
Steklács János a finneket és a mostani PISA-ban nagyot előrelépő észteket állította példaként. Mint mondta, Északon az iskolaügyet sikerült szakmai kérdésnek megtartani, az oktatást leválasztották a nagypolitikáról, így kormányváltás után is marad nagyjából a folytonosság.

A digitális olvasás általában rontani látszik azt a képességünket, hogy megjegyezzünk információkat, reflektáljunk az olvasott információkra és magunkévá tegyük őket, ahogy az a nyomtatott szöveg olvasásakor történik.
Aki számítógéppel jegyzetel, az többnyire szóról szóra írja le a hallottakat. A kézi jegyzetelés viszont segít a tanulásban. Ilyenkor ugyanis el is kell döntenünk, hogy mi a fontos. Mivel általában nem vagyunk elég gyorsak ahhoz, hogy mindent leírjunk, a lényeg kiemeléséhez aktívan kell figyelnünk.
Empirikus vizsgálatok eredményei is bizonyítják, hogy maga a számítógéppel történő jegyzetelés negatívan befolyásolja azt a képességünket, hogy bizonyos információkra vissza tudjunk emlékezni. Egy kísérletsorozat résztvevői először egy 15 perces előadást hallgattak meg és közben jegyzeteltek. Fél óra múltával kérdésekre kellett válaszolniuk. Az eredmények azt mutatták, hogy a kézzel és a számítógéppel jegyzetelő kísérleti alanyok egyaránt jól szerepeltek a ténybeli kérdések megválaszolásában. A fogalmi természetű kérdésekre adott válaszok viszont azt mutatták, hogy a számítógéppel jegyzetelők tudatában sokkal rosszabbul rögzültek a hallottak. A második, követő vizsgálat során a számítógéppel jegyzetelő résztvevők azt az egyértelmű instrukciót kapták, hogy saját szavaikkal jegyezzék fel a hallottakat, azaz ne írjanak le mindent, amit az előadó mond. Ez sem módosította azonban az eredményeket, ahogyan az sem volt rájuk hatással, amikor - a kísérlet újabb fázisában - a tesztet megelőzően, a résztvevők tíz percig tanulmányozhatták (számítógépes vagy kézzel írt) feljegyzéseiket.

(frissítve) A PISA-felmérés fejlődésének folyamatában jutottak arra a készítők, hogy a matematika és a természettudományok területén is olyan összetett készségekre van szükség, mint az írni és olvasni tudás; angolul: literacy. A fogalmat tehát újraértelmezték:
- reading literacy - olvasáskultúra
- mathematical literacy - matematikai műveltség
- science literacy - természettudományi műveltség.
Nem a hagyományos értelemben vett iskolai (pl.) matematika-definícióról van szó, hanem a mindenki számára szükséges, mindennapi életben használandó, használható ismeretek összességéről. (Csapó Benő előadása nyomán)
E koncepció később tovább fejlődött, így beszélhetünk pl. információs vagy digitális írástudásról is. (MG)
- Steklács János vonatkozó előadásrészlete a témában link 1'19.00

Ahogyan telnek az évek, a bébiőri funkciók után tanítóvá lép elő: óvodásoknak felolvas, állathangok felismerését gyakoroltatja, további esztendők múlva nyelvórákat ad.
A gép elkészülte újabb jele annak, hogy a beszédfelismerés és a beszédgenerálás már az egyszerű diktálásnál, utasítások elfogadásánál, üzenetek felolvasásánál bonyolultabb feladatokra is befogható, immár egyszerű háztartási gépként is. Az Aristotle [ez a masina neve] a nyáron jelenik meg, először csak az amerikai boltokban, 299 dolláros áron. Természetesen mesterséges intelligencia működteti, ami azonban egyelőre nem zsúfolható be egy fogyasztói termékbe: a munka nagyját központi számítógépek végzik.
A gyártó azt ígéri, hogy az intelligens gép egyre jobban megérti majd a gyereket (a gyerekbeszéd feldolgozása nem is olyan egyszerű), és lassacskán alkalmazkodik a szokásaihoz, fejlődéséhez.

A tanulócsoportok jóval nagyobb szabadságot biztosítanak az oktatóknak és a gyerekeknek, mint a hagyományos iskolák, és pótolják az alternatív iskolákat is több régióban. Az alternatív, reformpedagógiai módszereket követő iskolák létezése nem újdonság. Montessori-módszerrel több általános és középiskolában tanítanak, évtizedek óta működnek Waldorf-szemléletű intézmények, a személyközpontú Rogers és a magyar fejlesztésű Kék Madár pedagógiai program sem ismeretlen Magyarországon. Találni a felhozatalban saját alternatív programmal dolgozó intézményeket, ilyen például a 80-as évek óta működő Alternatív Közgazdasági Gimnázium, ami 2018 szeptemberében általános iskolával bővül. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete csaknem kilencven tagot számlál, igaz, közülük nem mindegyik tekinthető alternatív szemléletű iskolának.

A munkával kapcsolatos attitűdöt elsősorban az határozza meg, hogy miképp viszonyul az ember a feladatához, és hogy a főnökök kellő döntési szabadságot adnak-e a beosztottjaiknak. A túlszabványosított munka, bármilyen jól megfizetik, kiöli az emberből a lelket, és a cég sem lesz tőle eredményesebb. Ezt bizonyítják azok a munkalassító sztrájkok, amikor az alkalmazottak semmi mást nem tesznek, mint hogy maradéktalanul betartják az előírásokat.
Még olyan kreatív munkakörökben is, mint a tanítás vagy az orvoslás, könnyedén elérhető, hogy a szakmai motivációt felülírják az anyagiak. Ehhez csak olyan kötött pályát kell kijelölni egy pedagógus számára, ahol a tanítás lényegében nem szól másról, mint egy központilag elvárt tantervnek való megfelelésről.

A képek magukért beszélnek! Boston, Seattle, Washington, Philadelphia, New York, Baltimore városok közkönyvtárai láthatóak a képeken. (ajánlja: Nagy Marianna)

Az Aldi biatorbágyi telephelyén jártunk, ahol Ausztriában és Magyarországon forgalmazott termékeket hasonlíthattunk össze egy vakteszten. A kóstolás során kiderült, hogy van-e különbség a két országban forgalmazott élelmiszerek között, és igaz-e a korábbi hír, miszerint a hazai boltok polcaira silányabb minőségű termékek kerülnek, mint például az osztrákokéra. ... A termékteszt végén ki kell mondanunk, semmilyen különbséget nem éreztünk a termékek között. A kóstolt aldis termékek alapján úgy tűnik, a minőség és a receptúra ugyanaz mindkét országban.

Egyre kevésbé autót adnak el. Inkább bemutatják, információt adnak. A vevő eldönti, hogy milyen konstrukcióban kéri a szolgáltatást. Ahogyan a könyvtárakban is lehet majd dönteni a dokumentum kölcsönzése és birtoklása között? (MG)
- A Frost & Sullivan kutatócég szerint a folyamatnak az lesz a vége, hogy egy évtizeden belül eltűnnek a hagyományos márkakereskedők, és a helyüket a gyárak által működtetett digitális bemutatótermek veszik át.
A gyors átalakulás ellenére egy ideig megmaradnak a hagyományos autószalonok is, ám a szerepük változni fog. Ahogyan a mai értékesítőké is: elsősorban nem az eladás, hanem a tájékoztatás, a támogatás és a kapcsolattartás lesz a feladatuk.
A BMW például arra készíti fel tanfolyamain a márkakereskedőket, hogy ne autókat, hanem "mobilitást" akarjanak eladni.

Ha megkérdezik a szakértőket, megspórolhatták volna a bukást maguknak, és a milliárdokat magyar államnak. A kormány 2014-ben még nagy hangon mutatta be a generációknak szánt tartós tankönyveket, most pedig kivezeti őket az első két évfolyamon. A korábbi tankönyves kiadók pedig háborognak, szerintük a kormány pazarolja a forrásokat.
Itt az újabb példa arra, mennyire pazarló az állam tankönyvpiaci jelenléte. 2014-ben jelentették be, hogy elkészültek az új, tartós tankönyvek, és az induló tanévben már azokat használhatják a gyerekek. A "tartalmi, módszertani és technológiai szempontból is újnak számító tankönyveket 4,6 milliárd forintból, európai uniós támogatás segítségével fejlesztették ki" - számolt be akkor az Origo.

Egy magát megnevezni nem kívánó hazai médiavállalat fedezi az ez évi kiadásokat.
Január elején mi is beszámoltunk róla, hogy az egyetlen hazai független médiatudományi folyóirat támogatások híján nem tudja folytatni a működését.
A megszűnés hírét egy hazai médiavállalat vezetője is olvasta, aki ezután jelezte a Médiakutató felé, hogy készek fedezni az idei évi kiadásokat. Az öt millió forintról szóló szerződést már alá is írtak.
A magát megnevezni nem kívánó vállalat a támogatásért cserébe semmilyen ellenszolgáltatást nem vár el. Sem hirdetésként, sem más formában nem kérik, hogy nevüket föltüntessék, ahogy szerkesztőségi munka autonómiája sem sérül. "Fontosnak tartják, hogy továbbra is megjelenjen egy kritikai szemléletű, a médiában dolgozóknak is fontos lap" - mondta Bajomi-Lázár Péter a támogató motivációjáról.

A Virginia Egyetem könyvtára hat különböző időtartamot vizsgálva írta le, hogyan reagál egy olvasó a könyv kinyitását követően:
1. Az első 10 percben: a könyv érintése, a tipográfia vizuális hatása, az új dolog kezdete, netán a könyv illata olyan, mintha más világba röpítené a felhasználót. A kezdeti intellektuális hatások esetleg izgalmat okozhatnak, például a szokatlan narratív hang, olvasó számára új terminológia, ellenállás az új ötleteknek és általánosan megnövekedett idegi aktivitás.
2. 30 perccel utána: Növekedik a hatás, az olvasó auditív és vizuális hallucinációkat él át, sokan hangot hallanak közben a fejükben vagy fantasztikus látomásaik vannak. A felhasználók úgy érezhetik, más korba és helyre kerültek, sokan megpróbálnak fizikálisan kapcsolatot teremteni a tárggyal, például aláhúzzák vagy máshogy jelölik meg a szöveget.
3. 60 perccel utána: Teljes elmerülés a könyvben, az olvasók akut hatások széles skálája érheti a kontrollálhatatlan nevetéstől a mélységes bánatig. Néhány felhasználó pszichológiai kapcsolódást érez a szereplőkhöz és az eseményekhez. Ezt követően sokan szünetet tartanak, például a levegőbe bámulnak az új tények és ötletek befogadása közben, ami a tanulás folyamata.
4. Több mint 60 pereccel utána: A könyv teljesen magával ragadja az olvasót, az elvétele ingerlékenységet és nyugtalanságot okozhat. Képtelen letenni a könyvet, még az emberi szükségleteket, például evést és alvást is hanyagolhatja.
5. Órák/napok/hetek múlva: A pontos időpont az olvasótól és a könyvtől függ, de ez azaz időpont, mikor a könyvnek vége. Intenzív melankóliát okozhat. Sokan újra elolvassák a könyvet, hogy újra megpróbálják átélni az első pillanatot. Néhányan vissza akarnak menni az időben, mikor kevésbé látták bonyolultnak a dolgokat.
6. Évek múlva: A hatás még mindig tarthat, sokan szokásszerűen olvasni kezdenek, miközben általános tudást szereznek és az élethosszig tartó tanulás állandó körforgásába kerülnek. (ref.: Habók Lilla)

Az utóbbi időben több olvasónk is jelezte, hogy a MÁV wifijéről nem tudja megnyitni a 444-et. Először Norbert szólt február elején, hogy az Esztergom-Budapest vonalon döcögve hiába próbálta megnyitni az oldalunkat a fedélzeti wifiről, az hosszú erőlködés után mégsem töltött be. Egyébként a miénken kívül minden más oldal hibátlanul működött.

Rengeteg kamuhír terjed például a Facebookon, olvasónk most lerántja a leplet az egyikről. Az álhírek elleni harcba egyre többen szállnak be. Olvasónk fotóillusztrációkkal megmutatja, hogyan készült ez a migránsos kamuhír...
- A KIT hírcsokra a témában: link

Egy alulfizetett kamikaze osztag áll köztünk és Putyin kommunikációs arzenálja között. - Kijevben kilövetik a kóbor kutyákat a májusi Eurovízió előtt, Törökország új kalifátust épít Dél-Ukrajnában, a német Luftwaffe síelni viszi az arab menekülteket, a világ milliomosai, élükön Soros Györggyel meleg politikusokat ültetnek pozíciókba Európában, akik arra kényszerítik a gyerekeket, hogy nemet váltsanak.
Többször írtunk róla az elmúlt hetekben, hogy Oroszország a katonai stratégiájába illesztette a "kommunikációs hadviselést". Ennek az a legfeltűnőbb következménye, hogy korábban soha nem látott mennyiségben terjednek az álhírek, ferdítések, összeesküvés-elméletek. Egyrészt az orosz állam által ellenőrzött médiában, másrészt oroszbarát külföldi híroldalakon, blogokon, online újságokban jelennek meg az ilyen hírek, amelyek aztán a közösségi hálón több millió emberhez eljutnak.
A cél, hogy bizonytalanságot, ellenségeskedést, elégedetlenséget szítsanak Európában és Észak-Amerikában, ami például oda vezethet, hogy Moszkvának kedves politikusok kerülnek hatalomra, Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból. Csak Magyarországon bőven százezres nagyság-rendű a kamuhírek törzsközönsége.

A hipertext regényt az 1990-es évek elejétől fogva sokan a digitális esztétika csúcsának tekintették és az olvasás forradalmi jövőjének megtestesüléseként üdvözölték. Azóta azonban világossá vált, hogy szerepe marginális maradt, amit az irodalmi művek olvasására és élvezetére vonatkozó empirikus vizsgálatok is igazolnak. Érdemes tehát végiggondolnunk, hogy mi ennek az oka.
Korai teoretikusainak állításai szerint a hipertext - avval, hogy a nyomtatás hierarchikus és elitista linearitást felváltja a demokratikus szervezési móddal - szerzővé teszi az olvasót. Tény, hogy a hipertextnek az az inkarnációja, amelyet Web 2.0 néven ismerünk és használunk, valóban mindenkit potenciális szerzővé tett, létrehozva az írásnak olyan módját, amely demokratikusabb a nyomtatott szöveg infrastruktúrájánál. Ugyanakkor a hipertextnek éppen ez a lehetősége okozza azt, hogy nem olvasunk hipertext regényeket. Arról van szó, hogy a szerzővé vált olvasó olvasási tevékenysége szöveg-darabkák (a hipertextes terminológiával élve csomópontok) válogatásává válik, ami meghatározza, hogy milyen "új" szöveget hoz létre, amikor a saját maga választotta utat járja be a szövegben. A helyzet azonban az, hogy - bármennyire szeretünk is általában szerzővé válni - a szépirodalom olvasása közben nem akarjuk kezünkbe venni a történet irányítását. Az olvasás éppen azért lehet élvezetes, mert a szereplőkkel és sorsukkal való azonosulás, a váratlan fordulatok öröme alapvetően a szerző akaratának függvénye.

Ideas.Ted.com által közzétett listán a közvélemény-kutatás eredménye a következő lett:
- Afganisztán: Korán
- Albánia: Kőbevésett krónikák-Történetek a II. világháború idején (Ismail Kadare)
- Ausztrália: Amikor a harc elkezdődött (John Marsden)
- Ausztria: Faust (Goethe)
- Bosznia: Híd a Drinán (Ivo Andrić)
- Oroszország: Háború és béke (Tolsztoj)
- USA: Ne bántsátok a feketerigót! ...
Közös ezekben a könyvekben az emberi lét ábrázolása, a nehézségekkel való küzdelem,az emberi értékek közvetítése, győzelem magunk és a külső körülmények felett. (ref: Nagy Marianna)

A szülők felvetése nyomán döntött a kormány az 1. és 2. osztályos diákok tartós tankönyveinek megszüntetéséről - mondta Palkovics László oktatási államtitkár a köztévében. Már azt vizsgálják, hogy ezeknek a kivezetését a 3. és 4. osztályosokra is kiterjesszék.
Tavaly tavasszal "szülői oldalról" vetették fel, hogy az 1. és 2. osztályos tanulók esetében nehéz a könyveket "tartós állapotban" megőrizni, a beleírtakat radírozni, majd visszaadni - mondta Palkovics László oktatási államtitkár.
A kormány szerinte ennek nyomán hozta meg döntését, hogy ne terheljék feleslegesen a szülőket. Az idei költségvetésben már számoltak is ezzel, most pedig megvizsgálják, hogy a 3. és 4. osztályosokra is kiterjesszék a tartós tankönyvek kivezetését.

Egy közkönyvtárban tartott előadássorozat "melléktermékeként" állt elő az a kb. 35 tételes olvasmányajánló, mely főként a témában a közelmúltban megjelent ismeretterjesztő cikkekből ad válogatást. A tartalmak könnyen érthetőek; rámutatnak a nagyhatalmi játszmákra, a hazai történésekre, a manipuláció, érvelési hibák, hazugság, összeesküvés-elméletek és alkalmazóik természetére, valamint azonosításuk és kezelésük lehetőségeire (pl. kamuportálok listája, érvelési hibák gyűjteménye, közéleti hazugságok portáljai).
Az anyag alkalmas arra, hogy könyvtárosok belső továbbképzésének, valamint gyerekek és felnőtteknek szánt könyvtári oktatások, gyakorlatok segédanyaga legyen.

A Magyar Információbrókerek Egyesületének (MIBE) hírlevele gyakran referálja információs szakemberek információforrásainak listáját. Hírlevelük régebbi számai az egyesület honlapján olvashatók.
- Wasim Ahmed közösségimédia-kutató és tanácsadó a közösségi média figyelése (social listening), a Twitter és az elemzés területéről osztja meg kedvenc forrásait.
PhD-hallgatóként és tudományos segédmunkatársként jelenleg a Twitter-adatok felhasználását kutatja: hogyan használhatók egészségügyi állapotok és az egészséggel kapcsolatos események azonosítására. Személyes érdeklődési területei az egészségügyi informatika, közösségi média és az adatbányászat - ahogyan ezt az alábbiak is tanúsítják.
- A New Social Media New Social Science Twitter network link , Twitter account link , és blog link : a terület általam követett néhány kedvenc szakembere a #nsmnss hashtag-et és a fiókot használja rendszeresen, pl. friss cikkek, blogbejegyzések, események, stb. esetén. Ez a hálózat nagyban növelte a tudásomat a közösségimédia-kutatásban, és kapcsolatba léphettem a hálózat néhány igazán fontos emberével. Nagyon ajánlom ezt a hálózatot a kutatóknak és minden közösségimédia-kutatónak.
- Impact Blog link : fantasztikus forrás a hozzám hasonló kutatóknak a London School of Economics and Political Sciences-től. Kimondottan ajánlom a közösségi média alfejezetet (social media sub-section), amely számos kiváló posztokat kínál a közösségi média kutatásának különböző aspektusaiban. A kedvenc forrásom itt az általam készített anyag arról a szoftverről, mely a Twitter adatainak rögzítésére szolgál (capture data from Twitter link ).
- Visibrain link : valós időben elemzi a közösségi médiát. Blogja link egy rakás olyan korábbi téma elemzését mutatja be, mint például a legutóbbi amerikai elnökválasztás. Költséges lehet ugyan egyes témák adataiba beletekinteni, a Visibrain blog azonban egy sor kérdésben kínál kiváló minőségű blogbejegyzéseket.
A móka kedvéért: A Pulsar blog link : nem munkával kapcsolatban utalok e blogra, amely naprakész és fontos híreket tartalmaz a közösségimédia-figyelésről. Segít, hogy naprakészek maradjunk a témában. (ref.: MG)

A DART-Europe olyan kutatási könyvtárak és könyvtári konzorciumok együttműködése, melyek az európai dolgozatok globális elérését célozzák. A projekt a LIBER (Ligue des Bibliothéques Européennes de Recherche) jóváhagyásával működik, a Networked Digital Library of Theses and Dissertations (NDLTD) európai munkacsoportjaként.