A KIT-portálon két változatban tettünk fel egyazon kérdést: Milyen készségekkel lehet ma / KELLENE leginkább előre jutni a könyvtári rendszerben? A nem reprezentatív válaszadók száma: 105 (lehet előre jutni), 123 (kellene előre jutni). A két kérdéssel külön tudtuk választani a könyvtárosok által megtapasztalt és az általuk ideálisnak tartott helyzetet. A szakadék nagy, és tanulságos. (Ne feledjük, a szakadék nagysága a folyamatos frusztrációt és annak következményeit is előrejelzik.) Gyors következtetések az eredmények alapján:
- a szakma határozottan nem ért egyet (vélemény szinten) a protekció-kereséssel
- a szakma határozottan széleskörű szakmai látókört kíván a vezetőktől (vélemény szinten) a protekció-kereséssel
- a szakma a jelenlegi gyakorlathoz képest fontosabbnak tartja a jó szakmai teljesítés elismerését
- a könyvtárosképző intézmények teljesítménye elhanyagolható a könyvtárosi karriert tekintve.
A kérdésen túlmutató, további vizsgálatra ingerlő tapasztalat: a szakma szívesen bizalmat szavaz általa nem megfelelőnek tartott vezetőknek. (MG)

A globális környezet változása miatt változtat k+f tevékenységén a Sanofi, a lépés a magyarországi egységeket is érinti. Piaci hírek szerint más gyógyszeripari szereplők ennél is komolyabb leépítéseket hajtottak vagy hajtanak végre Magyarországon. Úgy tudni, hogy -- a korábbi sajtóhíreknek megfelelően -- a Pfizer mintegy 80 főt bocsátott el, az AstraZeneca pedig teljesen leépítené magyarországi k+f tevékenységét, de a hírek szerint a GlaxoSmithKline is létszámcsökkentésben gondolkodik. A MedicalOnline korábbi információi szerint a Bayer 10-15, a Novartis 20 pozíciót szüntetett meg, a Roche munkavállalói 10-15 százalékától vált meg, az AstraZeneca pedig 30 főnek mondott fel.
Rózsa Iván, a Sanofi kommunikációs igazgatója szerint emellett megváltoztak a kormányzati-hatósági elvárások is, hatékonyabb és biztonságosabb gyógyszereket igényelnek, a korábbinál alacsonyabb áron.

Egy hazai könyvtár Youtube-csatornájából vett át televíziótársaság mozgóképet. Az ATV rögzített adásának vége előtt 3.38-cal látható a képsor. A könyvtár az OSZK, melytől több jó pr-anyag is kikerült az utóbbi évben. Meghökkentő azonban, hogy a publicitás minőségéhez képest elképesztően alacsony szintű technikai háttérrel készülnek a filmecskék. Vagy lehet, hogy a nemzet könyvtárában nincs ennél jobb minőségű videótechnika? (MG)

A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének honlapján olvashatók érdekes és kedves, képekkel is kísért beszámolók a 'Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése' címet viselő, az Országgyűlési Könyvtárban eltöltött egy hónapos ösztöndíj-programban résztvevők tollából: Selyem Annamária, Majoros Enikő, Kiss Szende és Bodnár Róbert beszámolója.

Néhány hete a Kataliston hangzott el a kérdés: mennyire és miben segítheti a Facebook a könyvtárakat? Több válasz érkezett a kérdésre, és több engedélyt is kaptunk a válaszok összegzésére. Részletek Kosina Zoltán válaszából:
-- Könyvtárat természetesen intézményként érdemes regisztrálni. A személyként regisztrált intézményeket a felhasználók többsége komolytalannak tartja, épp úgy, mintha nem lenne saját tárhelye, és a hivatalos weblapja egy ingyenes szolgáltatónál lenne. Ráadásul a Facebook külön kategóriát tart fenn a könyvtárak oldalainak, így vétek lenne ezt nem kihasználni.
Adatok szempontjából rendkívül hasznos a könyvtár címének megadása, kiegészítve a térkép funkcióval, és természetesen a könyvtár weboldalán megadott minden egyéb adat, különös tekintettel a nyitva tartásra. Hiszen a Facebook oldal lényege épp az, hogy adott esetben helyettesítse az intézmény hivatalos oldalát.
Ráfordítás:
- Időbeli: a csupán általános tájékoztató jelleggel létrehozott oldalt csak akkor frissítjük, ha valamilyen változás van az adatokban (nyitva tartás, beiratkozási díjak), akkor a fenntartási idő elenyésző. Ha azonban aktív közösségi oldalt kívánunk működtetni (szavazások, olvasói véleményezések, események, játékok), akkor akár napi több óra jelenlétet is igényel az oldal. Utóbbi viszont természetesen sokkal eredményesebb, ugyanis míg az egyszerű tájékoztató oldalt csak annak 'rajongói' látják, vagyis azok, akik célirányosan keresik az oldalt, addig az aktív online közösségi élet színtereként működő oldalba a rajongók ismerősei is állandóan belebotlanak, hiszen látják azok hozzászólásait, véleményeit az oldallal kapcsolatban, így jó esetben ők is felkeresik azt, és esetleg bővítik a rajongók táborát. A könyvtárnak pedig mindez ingyen reklám. -- Már ha nem dönt úgy, hogy némi pénzbeli ráfordítással célirányos reklámokat is közzé tegyen a Facebookon. Az ilyen irányú befektetések viszont véleményem szerint jelenleg még túl kockázatosak. (folytatjuk) (Kosina Zoltán)

Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár és Hammerstein Judit helyettes államtitkár 2011. november 3-án átadta a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárnak idén első alkalommal megítélt 'Minősített Könyvtár' címet.

16 év alatti diákok és különösen óvodás korosztály részére az ún. 'Könyvtárkóstolgató' program. Ez azt jelenti, hogy időnként (évente 2-szer) kitelepülünk az óvodákba, egy mini könyvtárral, és lehetőséget biztosítunk a szülőknek, hogy ott helyben beírathassák gyermekeiket a könyvtárba. Ilyenkor 1 db könyvet ki is kölcsönözhetnek, amit a gyerekkönyvtárba kell visszavinni.
Mikulás és Gyermeknap alkalmából, amikor van a városi program, egy sátorral települünk ki, kézműves foglalkozással egybekötve, szintén beiratkozási és könyvkölcsönzési lehetőséget biztosítva. Ezen alkalmakkor a szülők is kedvet kapnak a könyvtárhoz, és amikor jönnek gyermekeikkel, beiratkoznak. Ezek a programok jelentősen megnövelték a könyvtárhasználók számát. A 16 év alatti korosztály beiratkozási arányát ez kb. 6-7 százalékkal növeli. A sátras változat esetében nagy mértékben függ az időjárástól a beiratkozás aránya. Átlag egy alkalommal 20-50 fő közötti az arány.
Az időarányos díjra szerintem mindenhol nagy igény lenne, de a költségvetési intézmények esetében a naptári éves költségvetés miatt kicsit bonyolult a pénzügyi kivitelezése. (Molekné Kőrösi Beatrix könyvtárvezető)

Szeged -- Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek az iskolai könyvtárak: évek óta nincs pályázati lehetőség állománygyarapításra. Pedig az új könyvekre nagy lenne az igény: szünetekben rendre megtelnek az általános és középiskolai bibliotékák.
-- A Csongrád Megyei Közoktatási Közalapítvány sajnos évek óta nem ír ki pályázatot az iskolai könyvtárak számára állománygyarapítás céljából, pedig ez volt a legjobb forrásunk. Az iskolák méretétől függött, mennyi támogatást kaphattak. Mi közel 300 ezer forintot nyertünk évente. Nagy szükségünk van a támogatásra, hiszen ha azt akarjuk, hogy olvasók legyenek a gyerekek, szükség van új könyvekre. Nem lehet a régi, rongyos, elavult olvasmányokból tanítani, vagy olvasóvá nevelni őket. Ha a gyerek nem találja meg a friss kiadványokat a könyvtárban, akkor nem is fog bejönni -- fogalmazott Csüllögné Bogyó Katalin. A Könyvtárostanárok Egyesületének elnökségi póttagjától megtudtuk: az iskolák saját költségvetésükből különíthetnek el pénzt állománygyarapításra. Ám szűkös a keret, hiszen a legtöbb intézmény anyagi gondokkal küzd. Az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája -- ahol Csüllögné Bogyó Katalin könyvtáros tanár -- például kihasználja a lehetőségeket: ha a Somogyi-könyvtárral vagy az SZTE Egyetemi Könyvtárral tudnak együtt pályázni. Emellett figyelik az online webáruházak kedvezményes kínálatát, egyes könyvesboltoktól pedig jutányos áron, 20-25 százalék kedvezménnyel vásárolhatnak.

Két hazai könyvtári vezető tapasztalata:
-- A munkába járás ellenőrzésének elmulasztása az egyik legnagyobb öngól, amit egy munkáltató elkövethet. Saját szervezetemnél, ahol azt hittem rend van, a beléptető rendszer működése óta nincs olyan probléma, hogy nem tudjuk kiadni a szabadságokat, meg fennakadást okoz egy betegség. Nagyon megdöbbentem ezen. Napi tíz perc csalás (pl. reggel elfelejti beírni magát, távozáskor meg kicsit korábbra pótolja), egy hónap alatt 200 perc. azaz 3 óra 20 perc csalást jelent, tehát ha csak hárman átlagban 10 percet bliccelnek, az egy főállású dolgozó egy napi munkájának felel meg. 10-15 percesnél nagyobb csalás már feltűnő lenne, de ezek még el szoktak csusszanni.
Más kérdés a munkahelyen belüli 'tétlenség', illetve privát munkák végzése. De gondoljunk bele, ha nem csal, csak a maga örömére netezik napi 10 percet három fő naponta, akkor az is egy főállású munkatárs egy napi munkájának felel meg. Ha a főnök szól, akkor meg undok és kicsinyes. A netezést önmagában ugyanakkor nem tiltom, mivel nem is lehet. Akiről úgy látom, hogy nagyon ráér, annak több feladatot adok. :-)
-- Korábban előre kellett kivenni szabadságot és abból lehetett a kilépési időket percre pontosan levonni, de láttam, a 'mi kutyánk kölkei' bármit megtehettek. Most a munkatársak havi 3 órában intézhetnek magánügyeket, melyet a szakmai felettessel való egyeztetés után adminisztrálni kell (távozáskor, visszaérkezéskor) és nem érződik kivételezés. Az intézményi légkör is jobb lett.
A bürokratikus kultúrákban a 'hivatali fegyelem' felszíne alatt ocsmány mutyizás és kivételezés zajlik.
A demokratikus, toleráns vezetés mindenhol jól jön: a legtöbb ember cserébe nem pattan fel és rohan el a munkaidő végén, ha a szervezet érdeke megkívánja, néha haza is viszi a munkáját stb.
A belső tartalékokat én is látom, de inkább az a baj, ha sok olyasmit tesznek, aminek semmi köze a szakterülethez és/vagy az önfejlődéshez (= végtelenségig húzódó kávézás, pletyizés, köldökbámulás stb.) (KIT-szerkesztés)

Megkezdte működését Magyarország első automatikus ön-könyvkiadója, self-publishing rendszere. A Publio.hu webcímen található szolgáltatás mindenki számára lehetőséget ad arra, hogy megjelentesse saját elektronikus könyvét, terjessze itthon vagy külföldön, sőt azt később nyomtatott formában is viszontlássa. A portál fejlesztői eszközt kínálnak az alapszintű formázási feladatok megoldására, és az elkészült elektronikus könyvek a világ legnagyobb könyváruházaiba automatikusan felkerülnek.

Fogadóórák az OSZK-ban -- Vendég-szaktájékoztatók az olvasótermekben címmel programsorozat kezdődik az Országos Széchényi Könyvtár Tájékoztató Osztályán: heti rendszerességgel jeles egyetemi oktatókat, szakembereket kérnek fel egy-kétórás irodalomtudományi, történettudományi, nyelvészeti, társadalomtudományi, néprajzi és művészettörténeti szaktájékoztatásra.

'Számos oknál fogva nem hiszek az e-bookban, ennek ellenére egy hónapon belül megjelennek az első e-könyveink' -- jelzi az ambivalens viszonyt Varga Bálint, az Agave Könyvek ügyvezetője. Szemere Gabriella, a Polc.hu vezető szerkesztője az ügyfélszolgálatukra befutó kérdések alapján azt látja, hogy jóval nagyobb az e-könyvek iránti igény, mint amekkora a kínálat. A Sanoma mindenesetre saját kiadványait már párhuzamosan e-book-formátumban is megjelenteti. 'A teljes piacon ebben a tekintetben még nem történt meg az áttörés, de talán már nem kell sokat várnunk erre' -- teszi hozzá Szemere Gabriella. Az e-könyvek nagy általánosságban 500?1000 forinttal olcsóbbak, mint papíralapú társaik, ugyanakkor ez a különbség nagyobb is lehetne, ha az e-bookok is kedvezményes, ötszázalékos áfakulcs alá kerülnének.

Amerikában vonul tőzsdére a világháló wikisítését, azaz plusz információkkal felvértezését megcélzó magyar vállalkozás, az iGlue. Az öt éve indult cég egy egyelőre meg nem nevezett amerikai céggel egyesül.
Az iGlue-t eddig a magyar ötletek, szabadalmak, ötletek fejlesztésével és finanszírozásával foglalkozó Power of the Dream Ventures támogatta. A tőkebefektető cégnél hatmillió iGlue részvény marad, valamint opciója van háromszor egymillió iGlue-papír megvásárlására 5, 7 és 9 dolláros részvényenkénti áron.
'Régóta készültünk a részvénykibocsátásra. Az elmúlt évek fejlesztőmunkája során fillérekből valósítottunk meg mindent, amire az amerikai kockázati tőke által támogatott cégeknek dollárjai vannak. Azt hiszem, hogy az iGlue-ra szédületes növekedés vár' -- nyilatkozta Rozsnyay Viktor, a Power of the Dream Ventures vezérigazgatója a Market Watch pénzügyi információs oldalnak.

Az USA-ban tízszer annyi könyvtár van, mint McDonald's. A könyvtárat látogatók száma egy évben meghaladja a másfél milliárdot. Egy könyvtáros átlagosan 367 emailt kap egy héten. Az amerikai könyvtáros átlagkeresete közel kilencszerese az orosz kollégáénak. Az amerikai könyvtárosok negyede részmunkaidőben dolgozik, 78 százalékuk nő. Az olvasók között jelentősen több a nő, mint a férfi.
Az infografikából megtudhatjuk még azt is, hogy hetente mivel hány percet töltenek a könyvtárosok: a legtöbbet emailezéssel, értekezletekkel, programszervezéssel és a tájékoztató pultnál. Hetente 7,2 millió kérdésre válaszolnak, ha sorba állítanánk a válaszadókat, a sor New Yorktól Alaszkáig érne. (ref.: HWJ)

Ez bizony már egy másik generáció: a Cisco frissen közzétett nemzetközi kutatása szerint a felsőoktatási hallgatók és a pályakezdő szakemberek körében jelentős az igény a munkavégzés során a közösségi média és a szabadon megválasztott mobil eszközök használatára, valamint a mobil, rugalmas munkavégzésre. Mindez akár a munkahely-választást is befolyásolhatja...

Az amerikai Közkönyvtárak Szövetsége a Tenessee állambeli Nashville-ben rendezte négynapos továbbképzését októberben (link A könyvtárosok körében népszerű kiképzőtábor nevet viselő rendezvényen a résztvevők alaposabb ismereteket szerezhettek egy sor aktuális témáról a közösség igényeinek felismerésétől kezdve a hatékonyabb változásmenedzselésig. A sikeres program során egyik résztvevő a megszívlelendők között említette, milyen nagy hatással vannak a könyvtárakra a világ folyamatos változása, a technológiai újítások kialakította új fogyasztói elvárások és információkeresési szokások. További tanulság, hogy a könyvtárak csak akkor maradhatnak fontosak a közösségben, ha közösen terveznek és alkalmazkodnak a helyi kívánalmakhoz. A könyvtár nem tehet meg mindent mindenkiért, arra kell összpontosítani az energiát, amivel valóban fontos szerepet játszhat az adott közösség életében. A csökkenő bevételek idején nem újabb szolgáltatások és programok jelentenek bevételt, hanem a források újraelosztása. Néhány dolgot fel kell adnunk, hogy más szolgáltatásokat jól végezhessünk. Az adott könyvtár elsődleges feladatainak a közösség igényeivel történő összehangolása nem annyira nehéz, mint amilyennek látszik. A továbbképzés során megismert modellek és minták nagy segítséget nyújtanak a jövő sikeres közkönyvtárainak újjászervezéséhez. (ref.: HWJ)

A gerilla könyvtáros megfelelő szakképesítés nélkül szervez és tart fenn könyvtárat ott, ahol az embereknek a legnagyobb szüksége van információra. Gerilla könyvtár létrehozható egy egyébként nehezen elérhető csoport információs igényeinek kielégítésére, a lehető legkényelmesebb módon történő információközvetítésre, esetleg meglepetésként vagy szórakozásképp, valamint a hagyományos tereken, mint egyetemi és közkönyvtárak falain túli oktatási és szellemi központok kialakítására. A gerilla könyvtárosság a könyvtártudomány Ranganathan által deklarált öt törvényén alapul:
1. A könyvek elsősorban olvasásra vannak: a gerilla könyvtárak könyveit könnyű használatba venni, mert a könyv megy az olvasóhoz.
2. Könyvet mindenkinek: a gerilla könyvtárak olyan rétegekhez érnek el, akik soha nem tennék be lábukat a könyvtárba különféle okok miatt.
3. A ránk bízott könyvnek szerezzünk olvasót: a szélesebb olvasóközönség révén a gerilla könyvtár segít összepárosítani az olvasót a neki való könyvvel.
4. Kíméld az olvasó idejét: a könyveket odaviszik, ahol az olvasó van, emellett az elrendezés megkönnyíti a böngészést az adott témában.
5. A könyvtárat, növekvő szervezet lévén, ne kösd meg: a gerilla könyvtárak folyamatosan alakulnak és átalakulnak, minden nap más és más formában újulnak meg, ahogy új könyvek érkeznek, új címkék íródnak új témák számára más és más könyvtárosok által.
A gerilla könyvtárosság az ellenállás egyik formája. A gerilla könyvtár helyszíne maga kifejezi annak ellenzését, hogy a könyvek és olvasói közti kapcsolatot a piac határozza meg.
Az underground jellegű gerilla könyvtárak engedély és támogatás hiányában jönnek létre, a hagyományos könyvtárakból hiányzó vagy alulreprezentált témákat részesítik előnyben, és nem hagyatkoznak hierarchiára döntési mechanizmusaikban.
-- A Foglaljuk el a Wall Streetet mozgalom könyvtára elérhetősége:
Facebook: Occupy Wall Street Library
Twitter: OWSLibrary
Flickr: OWSL Photo Pool
YouTube: The People's Library (ref.: HWJ)

A könyvtárak használóinak ad hasznos tanácsokat egy blogbejegyzés, hogy mit is tehet az egyén, amikor a helyi könyvtárat bezárás, létszámleépítés vagy költségvetés-csökkentése fenyegeti.
A listán olyan magától értetődő dolgok szerepelnek, mint könyvek, audiovizuális anyagok, sőt, pénz adományozása, például egy Könyvtári Baráti Kör keretében. Ha nem telik nagyobb pénzadományra, akkor hozzájárulhatunk önkéntes munkával is könyvtárunk mindennapjaihoz. A létszámleépítések idején minden segítség jól jön: a könyvek helyrerakása, programok szervezése és felvigyázása, részvétel könyvkiárusításban és hasonló pénzszerző akciókban, oktatás, mint például hogy kell használni az e-könyv olvasókat vagy valamelyik számítógépes programot, előadás vagy tanfolyam tartása saját szakterületünkről, író-olvasó találkozó szervezése, stb. A helyi könyvtárosok meg tudják mondani, hol van a legnagyobb szükség segítségre. A javaslatok között szerepel még a döntéshozók, helyi önkormányzatok és hasonló potentátok meggyőzése a könyvtár fontosságáról egyénileg és nyilvános demonstrációkkal, tiltakozó akciókkal, szavazásokkal. Érdemes alternatív megoldásokat javasolni a döntéshozóknak, akik számára egy-egy verzió esetleg kevésbé kézenfekvő. A közösségi média szerepe sem elhanyagolható, hiszen az olvasók egy része kizárólag így tájékozódik manapság. Végezetül, a legfontosabb tanács (a referáló szerint): járjunk könyvtárba és kölcsönözzünk ki könyveket! (ref.: HWJ)

'Megbüntetett egy szegedi szoláriumszalont az Artisjus, Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, mert mindenki által hallható módon szólt a zene a rádióból -- írta a Délmagyar internetes kiadása, a büntetés mértéke azonban nem derült ki.' -- írja a Nívó blog. ...

A száz éve született Bíbó Istvánra emlékezünk most, november 4-én. Híres aforizmája: a demokrácia azonos a félelem nélküli élettel. Tudjuk, hogy ezt az attitűdöt valójában Svájcból hozta Magyarországra.
... November 4-én, miután Tildy egyezséget kötött a Parlamentbe betörő szovjet katonákkal, hogy az épületben tartózkodó civilek szabadon távozhatnak, eltávozott (kapitány a süllyedő hajóról). Mindazonáltal az egyik szobában egy középkorú úr kitartóan ült az írógép mellett és dolgozott. A magyar politikatörténet egyik legmegrázóbb nyilatkozatát fogalmazta miközben a Tildy-féle egyezség betartására semmi garancia nem volt. Miután készen lett vele, még négy példányban lemásolta, s utóbb elvitte négy budapesti külképviseletre, majd hazament (ha jól tudom a történetet). A félelem-nélküli-élet ugyanis nem állapot, hanem teljesítmény. Akkor is az volt, ma is az. ... (Horányi Özséb)

15 festményt rendelt a miniszterelnöki megbízott több mint 20 millió forintért mai magyar festőktől az elmúlt 150 évről. A 15 kép egyébként január másodikától tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galériában, 'ott, ahol most a Munkácsy van', állította Kerényi Imre, aki búcsúzóul azt is kiemelte, hogy már most is a legnagyobb biztonságban vannak a festmények, hiszen fegyveres őrök vigyáznak rá a Széchenyi Könyvtárban, megnézni pedig csak akkor lehet azokat, ha ő is jelen van. Utánunk egyébként L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális- és Sajtó Bizottságának fideszes elnöke érkezett tárlatlátogatásra.

Installáció tervezésénél érdemes több szempontból, nézetből átgondolni lehetséges művünket... :)

Szerbiában a háztartások 41,2 százaléka tud csatlakozni a világhálóra, a vállalatoknak ugyanakkor 97 százaléka használja az internetet -- hangzott el a Belgrádi Gazdasági Kamarában megtartott szakmai tanácskozáson.
Az eseményről a belgrádi Biznis i Finansije című gazdasági portál számolt be szerdán. A rendezvényen elhangzott, hogy az elmúlt egy év alatt szerény mértékben ugyan, de emelkedett az internetet használó háztartások száma, méghozzá 2,2 százalékkal. Összehasonlításként: az Európai Unió országaiban a háztartások átlagosan körülbelül 70 százaléka rendelkezik internetkapcsolattal.

A kétgyermekes (de egy harmadikat is tervező) családapa élete 45 éves korában, 1996-ban fordult fel fenekestül. Egy orvosi vizsgálat során derült fény arra, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenved. Orvosai Seattle-ben krónikus limfoid leukémiát diagnosztizáltak nála (az ilyen vérrák évekig nem jár tünetekkel, majd hirtelen hatalmasodik el), és azt mondták, hogy haladéktalanul el kell kezdenie a kemoterápiás kezelést.
Ám még mielőtt megfogadta volna az orvosi tanácsot, körülnézett a weben, és rátalált egy olyan közösségre, amelyet az ő betegségével küzdők alapítottak. A sorstársak neki küldött üzeneteiben pedig mind gyakrabban fordult elő egy bizonyos houstoni specialista, Michael J. Keating neve.

A csütörtöki bizottsági ülésen kiderült, hogy Hoffmann Rózsa nem mondott igazat, amikor tagadta a köznevelési törvény mellékletének létezését. A helyettesét küldte el pironkodni. A múlt héten a FN24 írta meg [a KIT-ben: link ], hogy a kormány által elfogadott köznevelési törvényhez kapcsolódik egy a nyilvánosság elől eltitkolt 40 oldalas háttértanulmány, amely többek között pedagóguselbocsátásokat, iskolabezárásokat, a tanárok munkaterhének növelését prognosztizálja. A dokumentum részletesen kifejti, mennyit spórol a törvény az iskolákból elbocsátott tanulókon, illetve azt is, hogy az értelmetlen spórolások mellett összességében több mint 700 milliárd forintos terhet ró a költségvetésre. Az OktpolCafé később arra is felhívta a figyelmet, hogy a terhek jelentős részét Hoffmann Rózsáék a következő kormányra terhelnék.

Ingyen tölthető le több formátumban a School Libraries: What's Now, What's Next, What's Yet to Come c. friss könyv. Magyarul: Iskolai könyvtárak: múlt, jelen, jövő.
Tartalma és azok arányai figyelemreméltóak. Külön fejezet foglalkozik például az újfajta irodalmakkal, a könyvtáron belüli játékkal, a virtuális könyvtárral, az együttműködéssel és a könyvtárosok ön- és továbbképzésével.

A Royal Society online elérhetővé teszi világhírű történelmi folyóirat-archívumát, mely egyebek mellett a legrégebbi referált tudományos folyóiratot is magába foglalja. A közel 60,000-es történelmi tudományos gyűjtemény teljes egészében online kereshető. A 70 évvel ezelőtti kiadásokat is tartalmazó anyag térítésmentesen férhető hozzá. (ref.: MG)

A fenntartható fejlődés gyakorlati oktatásához kíván segítséget nyújtani a középiskolásoknak és az őket tanító pedagógusoknak a most indult utajovobe.eu weboldal.
Az oldalt létrehozó Be Fair! Alapítvány szerint az elsődleges cél a weboldal elindításával a hiánypótlás, ugyanis a fenntartható fejlődés nem képezi szerves részét a középiskolai tananyagnak, miközben a környezeti nevelés hangsúlyos szerepet tölt be a Nemzeti Alaptantervben.

Tesztverzióban elindult az ExaroNews [ link ] nevű oknyomozó portál -- írja a Journalism. A portált üzemeltető, azonos nevű vállalat pár héten belül fizetőssé teszi majd a cikkeit, amelyekhez egy paywall-rendszeren keresztül lehet majd hozzáférni.
A szervereket már jó előre olyan országba telepítették, ahová nem érnek el a hatóságok kezei, a beküldött, vagy megszerzett dokumentumokkal pedig többnyire szabadúszó újságírók fognak majd foglalkozni. A portál szerint azoknak az újságíróknak, akik a mainstream médiában dolgoznak, sokszor nincsen idejük arra, hogy az állami szervektől adatokat követeljenek és azokat feldolgozzák.
A fizetős modellt kifejezetten az üzleti szférára és a városi közönségre szabták, a tartalmak fizetőssé tételét pedig azzal indokolják, hogy az oknyomozó újságírás, noha közérdek, mégis sokba kerül, és rá akarják szoktatni az olvasóikat arra, hogy a minőségi tartalmakért igenis fizetni kelljen.

Szabó G. Tibor 8 oldalas illusztrált anyagban mutatja be a témát.