Az esettanulmányként szereplő hét könyvtárban huszonöt könyvtárossal készítettek félig strukturált interjút.
Ez a vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a felsőoktatási könyvtárak meglehetősen a laissez faire szellemében viszonyulnak potenciálisan jelentős új szolgáltatásuk (az e-könyvekhez való hozzáférés) marketingjéhez kiindulva abból, hogy a gyűjtemény népszerűsítése csak másodlagos a hozzáférés biztosításához képest. A fejlesztési javaslatoknak az a lényege, hogy a marketinggel és a reklámmal stratégiai megközelítésben kell foglalkozni, kezelni kell a reklámozás és a kínálat közötti feszültséget, meg kell újítani a népszerűsítő munka eszköztárát, és befolyásolni kell a szóbeli közlés mikéntjét. Különös figyelmet kell fordítani azokra az eszközökre, amelyek kétoldalú kommunikációt tesznek lehetővé a használókkal, az eszközöket és módszereket az adott használói csoporthoz kell igazítani. (autoref.)

A gyufacímkék évtizedeken keresztül hordozták a kor aktuális üzleti, közszolgálati, politikai stb. üzeneteit. Mindezek ma izgalmas és hasznos történeti vonatkozásokat rejtenek a helyismeret, a gazdasági szereplők és kutatók számára egyaránt. (címkeképek: link )
A nagykanizsai Czupi Kiadó különös kordokumentumok gyűjteményét tette közzé, amikor megjelentette Pintér László -- dr. Zsoldi Zoltán: Magyar gyufacímkék című munkáját. A kötet alcíme: Magyar belföldi kereskedelmi gyufacímkék katalógusa 1945-1992. A teljességre törekvő, több ezer címke képét tartalmazó kötetben az olvasásról és a könyvtárról is találunk érdekességeket. A kötethez kedvcsinálóként galériánkban ilyen gyufacímkéket láthat a KIT olvasója. A kötettel kapcsolatos további információ: link

Évente értékelik a Loughborough University Library teljesítményét, 83 pontból álló minőségbiztosítási rendszer szerint, s ajánlásokat fogalmaznak meg amelyekre egy év múltán vissza is térnek...
A fizikai tér igen szűkös, mivel az épület a 80-as években épült töredék ennyi diák befogadására, mint ahányan most vannak. A könyvtárosi terek rovására folyamatosan növelik az olvasói tereket.
Az állománygazdálkodás igen dinamikus a folyóirat állományból minden digitális a helyhiány miatt ami csak lehet. A diákok viszont igénylik a hagyományos könyveket az e-bookok mellett, s a kiadói hozzáállás miatt sok minden amúgy sem érhető el elektronikusan.
A kölcsönzés RFID alapú, a katalógus az Ex-Libris Primója amely együtt kezeli a könyvtári s a külső erőforrásokat is amennyire lehet (nem minden adatbázis tulajdonos engedi az adatbázis hozzáférés integrálását a közös kereső felületbe).
Az RFID miatt nincs külön kölcsönzői és tájékoztatói részleg, mindenki az egységes ügyfélszolgálaton dolgozik. Itt időről-időre feltűnnek más részlegegek könyvtárosai is (oktatási részleg, gyarapítás) ha az ő területükbe vágó kérdés merül fel.
Mindenki általános tájékoztatói képzést kap, s kötelező a munkaidejük bizonyos hányadában tájékoztatni is, munkakörüktől függetlenül... A minőségbiztosításnak az is része, hogy a várakozó felhasználóknak max. 3 percen belül el kell kezdeni kéréseik intézését...
Online irodalomajánló rendszer működik az oktatók részére, minden kar és tanszék szakreferensen keresztül is kapcsolódik a könyvtárhoz.
Nemrégiben kifejezetten olvasásfejlesztési céllal létrehozták a szórakoztató olvasmányok gyűjteményét. Erre támaszkodva olvasóköröket alakítanak ki, ahol a könyvtáros facilitátorként jelenik meg, s azt remélik, hogy a diákok később a saját kezükbe veszik öntevékenyen ezt a fajta tevékenységet, s többet fognak olvasni.
Se szeri se száma a kurzusoknak, diákok oktatók, és könyvtárosok számára a legkülönfélébb információs műveltségi, információkezelési témakörökben. (Németh Márton)

Hoznak-e forgalmat, publicitást az író-olvasó találkozók a könyvtáraknak? -- volt a KIT múlt heti kérdése. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
21 - igen, sokat
35 - inkább igen
11 - inkább nem
14 - gyakorlatilag semmit.
-- Több mint kétszer annyian találják sikeresnek az ilyen rendezvényeket, mint amennyien kétkednek benne. (MG)

Egyetlen intézmény sem képes sem az egész webet archiválni, sem pedig olyan gyakorisággal és mélységben végrehajtani ezt, hogy az eredmény tükrözze a társadalom, kormányzat és kultúra hálózati vonatkozásainak egész fejlődését. Egyfajta hibrid megközelítésre van szükség, tehát egyrészt egy reprezentatív minta megőrzésére, másrészt egy-egy téma vagy weboldal olyan kiterjedt archiválására, amely megfelel a kulturális örökség megőrzésével kapcsolatos elvárásoknak. 2000-ben a Kongresszusi Könyvtár (LC) elindította az Országos Digitális Információs Infrastruktúrafejlesztési és Megőrzési Programot (NDIIPP) a lényegi digitális tartalomra vonatkozó országos stratégia kidolgozására.
Az amerikai kötelespéldány-rendelet nem tér ki az LC digitális megőrzési és webarchiválási munkájára. Az LC ezért minden weboldal tulajdonosát igyekszik megkeresni és értesíteni az archiválás tényéről, és ha szükséges, hozzájárulását kérni a szolgáltatáshoz. (ref.: Hegyközi I.)

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a csökkenő támogatás és a növekvő kiadások miatt kénytelen bevételeit növelni. Ennek egyik formája volt a ruhatári díj bevezetése. Az eddigi egy hónapos gyakorlat nyilvánvalóvá tette, hogy az olvasók nem fogadják megértéssel a ruhatár fizetőssé tételét. Ezért a vezetőség úgy döntött, hogy az olvasók véleményének figyelembe vételével, a könyvtárlátogatók érdekében visszatér a korábbi gyakorlathoz és ismét ingyenessé teszi a ruhatár használatát 2012. október 26-tól.

Megvizsgálták, hogy egyes vállalati könyvtárak miért nem tudtak megmaradni. Az alábbi okokra vezetik vissza a sikertelenségüket:
- Csupán az információt terjesztették, és a végfelhasználók úgy gondolták, hogy ők is mindent gyorsan meg tudnak találni.
- Az ügyfeleik nem érezték úgy, hogy információs szakemberek többletértéket tettek volna hozzá a keresésekhez, vagyis azt a következtetést vonták le, hogy erre a munkára ők is képesek.
- A profi információs szakértelmet a legfelső vezetés nem ismerte fel, nem látta meg, a könyvtárosok és információs szakemberek munkája 'láthatatlan' maradt.
- A vállalatba nem integrálódott szervesen a könyvtár vagy az információs központ, szigetszerűen tevékenykedett, nem épült be a legfontosabb projektekbe, folyamatokba, munkája nem vált nélkülözhetetlenné.
A szerzők a fennmaradás alábbi kritikus sikertényezőit fogalmazzák meg a sikertelen és ezért megszűnő könyvtárak és információs központok példáiból okulva, a kutatásaik eredményeit alapul véve. Külső (menedzsment, szervezet) sikertényezők
1) Tedd magad láthatóvá (az ügyfelek ismerjenek el)!
2) Munkád eredménye legyen mérhető!
3) Kapcsolódj más vállalati részlegekhez (kezdeményezz együttműködést)!
Belső sikertényezők
4) Független és önálló felhasználókat nevelj!
5) Ágyazd be magad az intézményedbe, ne elszigetelten működj!
6) Bővítsd az állományodat és a szolgáltatásaidat!
7) Vegyél fel új témákat napirendre!

Facebookon Könyvtáros Néni a külsejére sokat alapozva próbálja olvasásra csábítani az arra tévedőket.

Korábban szóltunk és képeket is mutattunk a Haarlemi Közkönyvtár vasútállomásra telepített fiókkönyvtáráról link , mely ilyen mivoltában az első Európában. A forgalmasabb reggeli és délutáni órákban nyitva tartó könyvtár (7-9, 16-19) -- mely a legújabb és keresettebb könyvekre és folyóiratokra összpontosít -- éves használati díja 40 euró, azonban aki a városi könyvtár tagja, annak csak 10 eurót kell fizetni. (A könyvárakat tekintve mindkét félnek jó üzletnek tűnik.) A kölcsönzési díj nem tagoknak e fiókkönyvtárban 2,50 euró, akárcsak a hosszabbítás. Az előjegyzés 1 euró.

A Pew Research friss felmérése szerint a mobil készülékeiken lévő e-tartalmaknak köszönhetően a 16-29 évesek gyakrabban olvasnak. És nem csak rövid üzeneteket, hanem hosszabb anyagokat is. -- Amellett, hogy könyvtártat is látogatnak -- sokkal inkább, mint a náluk korosabb nemzedék. 80%-uk elolvasott a múlt évben (legalább) egy könyvet, és 60%-ok járt könyvtárban. A középiskolások jellemzően könyvtárhasználók. Ők inkább a könyvtárból szerzik be olvasmányaikat, mint az idősebbek. Ugyanakkor a 16-17 éveseknek közel fele számára 'nem fontos' vagy 'nem nagyon fontos' a könyvtár.
A kérdezettek fele nem tudta, hogy fordulhat e-könyvért a könyvtárba. E tájékozatlanságot a San Francisco-i közkönyvtár képviselője is megerősíti. Kollégája hozzáteszi: a könyvtárak jövője attól függ, mennyire tudjuk e generációt 'elkapni'. (ref.: MG)

Új igazgató került két gyergyószentmiklósi művelődési intézmény, a Figura Stúdió Színház és a Városi Könyvtár élére: a Figura igazgatója a sepsiszentgyörgyi dramaturg, Czegő Csongor lett, a könyvtár menedzseri állását pedig az intézmény egy korábbi alkalmazottja, Keresztes Csongor nyerte el. Keresztes Csongor már az első versenyvizsgára is jelentkezett, de akkor nem tudta dokumentumokkal igazolni felsőfokú végzettségét. Időközben kézhez kapta az egyetemi oklevelét.

Számos felsőoktatási könyvtár törekszik arra, hogy az előfizetéses online tartalmak mellett az ingyenes és nyílt forrásokra is felhívja a használói figyelmét, illetve segítse őket ilyenek megtalálásában. Rengeteg ingyenes anyag van az interneten, s ezek közül az 'open access' (OA) megjelölést jellemzően azokra alkalmazzák, amelyek átestek valamilyen szakmai bírálaton (peer-review) és a szerző megosztotta őket egy szabad felhasználást engedélyező (pl. Creative Commons) licenc alatt, vagy a szerző a kiadóval kötött szerződése alapján jogosult az önarchiválásra, így a publikációi bekerülhetnek az OA repozitóriumokba. Az egyes kiadók által engedélyezett felhasználási módokról a SHERPA/RoMEO adatbázisból (link tájékozódhatunk. Az OA publikálás megkönnyíti a tudományos kommunikációt, a kutatók lépést tarthatnak az új felfedezésekkel, a diákok sok időt és pénzt spórolhatnak meg a szabadon hozzáférhető tananyagoknak köszönhetően, a tanárok az oktatásba beépíthető hasznos forrásokra bukkanhatnak, a könyvárak pedig nemcsak hogy megtakaríthatják az előfizetési költségeket, hanem a nyílt archívumok működtetésével hozzájárulhatnak anyaintézményük szellemi teljesítményének propagálásához.

Az elmúlt tizenöt évben az Arizonai Egyetem (UA) Könyvtára munkatársainak munkája jelentős mértékben átalakult, hogy megfeleljenek a könyvtárhasználó növekvő igényének, a változó szakmai követelményeknek és a gazdasági környezetnek. A változásokkal való lépéstartás végett az UA Könyvtár fokozatosan váltott át egy új, kompetencia-alapú alkalmazásra és teljesítményt kezelő modellre. A cikk azt a folyamatot írja le, hogyan valósult meg ez a modell mind a könyvtárosok, mind a szakképzett személyzet körében az Arizonai Egyetemen. (autoref.)

A webalapú vagy letölthető e-könyveket az egyetemi könyvtárak sokáig nem fogadták el, nem használták őket. Lassan, de biztosan azonban elterjedtek a könyvtárakban. Az USA-ban 2003?2004-ben még 7 milliónál kevesebb példányban fordultak elő a felsőoktatási könyvtárakban, 2008-ra azonban 102.5 millióra nőtt a számuk. Az e-könyvek előfizetését célzó tárgyalásokon fontos szerepet játszanak a könyvtárközi kölcsönzés szempontjai. Vannak olyan e-könyvek (pl. Springer eBooks), amelyeket fel szabad használni a könyvtárközi kölcsönzésben, és vannak olyanok, melyeknél ez le van tiltva. Gyakran a platform vagy a formátum teszi nehézkessé vagy lehetetlenné a könyvtárközi kölcsönzést. Ezért a nyomtatott környezettel ellentétben az e-könyvek esetén sok a bizonytalanság, mit szabad és mit nem, mi lehetséges, mi nem.

Az elhúzódó válság, a munkajogi szabályozás átalakulása, az elbocsátások bizonytalanságban tartják az embereket. Emiatt egyre erősebb a frusztráció a munkahelyeken, ami nemcsak az alsóbb szinteken jelentkezik, a középvezetők is sokat szenvednek tőle. Mit tehet egy vállalat, hogy javítson a rossz kedélyállapoton? Hogyan kezelhetjük sikeresen a változásokat? Az Országos HR konferencián ezekre a kérdésekre keresték a választ.

Minél hosszabb egy intézmény története, annál valószínűbb, hogy szokatlan, furcsa eseményekben is bővelkedik. A Gyöngyösi Ferences Könyvtár egyidős a kolostorral, vagyis legalább félezer éves, és ez idő alatt tűzvészeket, háborúkat, földrengést élt meg és túl. 1475-től ismerjük a könyvtár felelőseinek nevét, akiket 1763-tól a tartományfőnök maga nevezett ki külön e feladat ellátására.
1686-ban Móra Athanáz házfőnök felelt a könyvtárért, és valószínűleg ő a magyar történelem egyetlen ismert könyvtárosa, akit a karóba húzás veszélye fenyegetett. A történet részleteit egykorú feljegyzésekből, levelekből és 18. századi másolatokból ismerjük. A hódoltság utolsó időszakában az egri vár török megszállói hatalmas sarcot vetettek ki Gyöngyösre, s a város nem tudta teljesíteni követelést. A törökök két városi bírót és a ferences házfőnököt túszul magukkal vitték Egerbe azzal a fenyegetéssel, hogy a sarc ki nem fizetése esetén karóba húzzák őket. A város csupán bíráit tudta kiváltani, az idős ferences az egri tömlöcben maradt, mert a rendháznak nem volt pénze megfizetni a sarc fennmaradó részét. A könyvtáros-házfőnök végül úgy szabadult ki, hogy egy fiatal rendtársa, Lázár Norbert vállalta át a sorsát, jelentkezett fogolycserére. Ő a kivégzést ugyan elkerülte, de a tömlöcben hosszú, keserves éhezés várt rá. Fennmaradt egyik levele: 'Már az éhség miatt járni se tudok, mert pünkösd óta enni rendes étel nem adatik nékem.' A fogoly barát végül az őrök megvesztegetésével szabadult ki.
A szörnyű történet forrásait a gyöngyösi rendház irattára őrizte meg.
Aki kíváncsi a könyvtár és rendház kalandos eseményekben bővelkedő történetére, ajánljuk figyelmébe Fáy Zoltán: A Gyöngyösi Ferences Könyvtár című, most megjelent könyvét, amely a gyöngyösi ferenceseknél szerezhető be (Gyöngyös, Barátok tere 2.) 1600 Ft-ért.

Több ponton nem mond igazat Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) a Nemzeti Könyvtár című könyvsorozat kapcsán írott nyílt levelére, melyben a szakmai szervezet súlyos pazarlásnak nevezi, hogy a 140 ezer példányban megjelenő, 14 címet tartalmazó folyamra 300 milliót költ az állam, holott az 100 millió forintból kihozható.
Kerényi levelében nem csak Radnótit keveri össze Shakespeare-rel, amikor a Második eclogában szereplő 'az eb vonít, a macska miákol, s a kis halacska ikrát ürít kacéran' sort az angol drámaírónak tulajdonítja, hanem számos más, az adófizetők zsebét érintő tényekről is tévesen tájékoztat. (Bár elgondolkoztató, hogy az kívánja nevelni a közt, aki a magyar klasszikusok műveiben maga is bizonytalan.)

Budapesten is elkezdtek terjedni a falba préselt pendrive-ok, az úgynevezett 'dead dropok', amelyek a városban ismeretlenek üzengetésére alkalmasak.
Az ötlet 2010. októberében indult New Yorkból, amikor a berlini Aram Bartholl a falba préselt egy USB pendrive-ot. Nem volt rajta semmi, leszámítva a readme.txt-t, amiből kiderül, hogy mi az a dead drop, és hogyan kell használni.
A dead drop lényege, hogy a közterületeken eldugott pendrive-okra bárki rámásolhat bármit, le is lehet tölteni a teljes tartalmát, lényegében egy offline fájlmegosztóként, vagy digitális graffitiként működik, aminek a segítségével az emberek üzengethetnek egymásnak.
Budapesten a dead dropokat az adattárolásban utazó Verbatim indította útnak, de az első pendrive óta már sok másik is felbukkant a MÜSZi-nél, a Castro Bisztróban, a Fogasházban, a Toldiban, a Kisüzemben és a Szatyorban, de lényegében akárhol belefuthatsz egy pendrive-ba az utcán, a híd alatt, a sikátorban, bárhol.

A mellrák havának tiszteletére nagyszerű megoldást találtam iPad-re. Egy egyszerű játékkal (igazából hirdetéssel) tanítják meg az embereknek a megfelelő öntesztet anélkül, hogy lényegében rájönnének, hogy éppen tanulnak valamit. Egy életre szóló jutalmat ígér a hirdetés, ha követi az ujjával a vonalakat, amik egyébként részei a mell önvizsgálatának. Zseniális.

A Grayling ügynökség legfrissebb, negyedévente elvégzett Pulse kutatásából kiderül többek között, hogy a magyar kommunikációs szereplők csak 12,5 százaléka kívánja növelni a pr-re fordított költéseit, és csak egyötödük gondolja úgy, hogy a pr segíti vállalatuk sikerességét.
Globálisan a kommunikációval foglalkozók úgy látják, hogy a pr nagy mértékben (49,1 százalék) hozzájárul az üzletfejlesztéshez és a vállalati sikerekhez. Ez a szám Kelet-Közép-Európában szintén magas (39,4 százalék), azonban csökkent a korábbi 45,9 százalékhoz képest. Magyarországon ugyanakkor mindössze a válaszadók 20százaléka gondolja úgy, hogy a pr elősegíti vállalatuk sikereit.
Világszerte a vállalatok több mint 22 százaléka, a magyar vállalatoknak pedig közel 28 százaléka nem rendelkezik digitális stratégiával. Kelet-Közép-Európában, Délkelet-Európában és Eurázsiában ez az adat 29,6 százalék.

A szükségesnél jóval kevesebb gyakorlati ismeretre tesznek szert képzésük során az orvostanhallgatók, miközben kezdő orvosként sokszor kell önállóan betegeket ellátniuk -- írja a Világgazdaság. Az orvosképzés hiányosságai és az ellenőrizetlen gyakorlati oktatás miatt naponta sérül a betegbiztonság -- derül ki a Magyar Rezidens Szövetség legfrissebb felméréséből. A manuális készségek elsajátítása terén az idén végzettek 93 százaléka többet vagy sokkal többet várt annál, mint amit a képzés során kapott. Majdnem húsz százalékuk egyetlen egyszer sem adott be izomba injekciót, több mint 22 százalékuk intravénás injekciót, körülbelül öt százalékuknak pedig nem volt lehetősége önállóan vércukorszint-mérésre. A friss diplomások kétharmada nem is érzi magát felkészültnek arra, hogy önállóan lásson el sürgősségi eseteket.

Akár 2 GB-os állományt is küldhetünk (pontosabban megoszthatunk, és így elérhetővé tehetünk) a FileMail szolgáltatással, amelynek a használatához nincsen szükség semmiféle regisztrációra. Lépjünk fel az oldalra, ahol egy, a végletekig leegyszerűsített felület fogad: itt bizony mindent a célszerűségnek rendeltek alá.
Írjuk be partnerünk mailcímét, majd a sajátunkat, s esetleg fogalmazzunk meg a címzett számára egy rövid üzenetet. A Browse for files gombra kattintva választhatjuk ki a küldendő állományokat (igen akár többet is egyszerre). Azonnal láthatjuk a fájlok méretét, sőt a szolgáltatás készségesen össze is adja ezeket, így figyelhetjük, mikor érjük el a 2 GB-os korlátot.
A Send gombra kattintva már küldhetjük is az értesítést a címzettnek, aki ezután megkapja majd üzenetünket, illetve a letöltési linket. Mi is kapunk majd egy e-mailt, hogy rendben lezajlott minden. A FileMail ingyenes verziójában van néhány megkötés: 10 alkalommal tölthető le egy fájl, illetve csak 3 napig őrzik meg a szerveren. A 2 GB-os korlát előnyeit nézve azonban elmondható, ezek olyan megkötések, amelyeket jól lehet tolerálni.

Folytatódik Vác kulturális életének kálváriája: most a város kulturális életébe régóta beágyazott két intézményt, Vác Város Levéltárát és a Váci Értéktárat kívánja megszüntetni a város önkormányzata egy nemrég elfogadott bizottsági előterjesztés értelmében.
Az egyik intézmény a 2004 óta önállóan működő, évi 25 millió forintból gazdálkodó váci levéltár. Az előterjesztés szerint ennek jogutód nélküli megszűnésével a helyi 1100 folyóméter levéltári anyag hamarosan a Magyar Nemzeti Levéltár kezelésébe kerül. A levéltár működéséhez szükséges eszközök -- ingóságok és ingatlanok -- használati jogát a városi önkormányzat a fenntartó rendelkezésére köteles bocsátani, így ismét állami fenntartású lesz a levéltár belvárosi épülete.

A könyvek újrahasznosításának további lehetősége.

Egy amerikai cég a napokban lép piacra új okostelefonos alkalmazásával, amely a papír alapú számlák gyors, egyszerű befizetését teszi lehetővé. Az ötlet újszerű, a technikai megvalósítás valószínűleg már korábban is kivitelezhető lett volna, hiszen kamerás okostelefon, mobil internetelérés és egy szoftver szükséges csak a tranzakcióhoz.
A módszer előnye, hogy a hagyományos online fizetéshez képest az adatokat nem szükséges számlaként bevinni, ezzel a felhasználók időt takaríthatnak meg. Mivel mobil alkalmazásról van szó, az ügyfeleknek számítógépre sincs szüksége a tranzakcióhoz. A fejlesztő szerint az online számlafizetést az ő megoldásuk fogja felváltani, különösen, hogy becslésük alapján egy embernek évente 4-9 új számlabefizetési kötelezettsége keletkezhet.

A legtöbb jel (egyelőre) arra mutat, hogy túl magasra lőtte be a héten bemutatott iPad mini árát az Apple. A jelek közül az egyiket az Amazon szóvivője adta az AllThingsD-nek: miután kedden minden részlet, így az ár is kiderült az iPad miniről, a vásárlók szerdán megrohamozták az Amazont -- a Kindle Fire HD táblagépért. Drew Herdener közlése szerint a mostani szerda volt a Kindle Fire HD legerősebb napja, az előző szerdához képest például több mint 300 százalékos növekedést mértek.

51 fő, közgazdász alapképzésben tanuló hallgató kérdőíves vizsgálatát végeztük el a Tanulás- és kutatásmódszertan c. tárgy keretében a konyvtar.hu portál kérdőívező programja (LimeSurvey) segítségével. ...
Könyvtárról
- könyvtárakra a belátható jövőben is szükség lesz: 4,14
- a könyvtár időtöltésre, találkozásra is jó hely (lehet): 3,45
- idősebb diákoktól szívesebben tájékozódnék, mint könyvtárosoktól: 2,90
- szívesen fizetnék egyénre szabott, értéknövelt szolgáltatásokért a könyvtárban: 2,63
- szükségem van könyvtári számítógép használatra (irodaszoftverekkel stb.): 2,69
- fontos, hogy hozzáférjek nyomtatott folyóiratokhoz a könyvtárban: 3,41
- szívesen tanulok könyvtári környezetben egyénileg vagy csoportosan: 2,53

Hiánypótló oldalt indított útjára a Sanoma: a Közelben.hu ( link ) a szolgáltatók felsorakoztatása mellett valódi ajánlásokat nyújt, a felhasználók személyes tapasztalataik alapján véleményezhetik és ajánlhatják mások figyelmébe az általuk már feltérképezett, kipróbált helyeket, szolgáltatókat.
Az oldalon 21 különböző kategóriában lehet szolgáltatót keresni. Olyanokban, mint vásárlás, szépségápolás, szakmai szolgáltatások, étterem, éjszakai élet, egészség és aktív élet. A témában úttörőnek számító keresőben egyelőre a budapesti kínálat véleményezése a fő cél.