Mint az az ALA (az USA könyvtáros egyesülete) és az ACRL (felsőoktatási és kutatási könyvtárak szövetsége) által megrendezett szimpóziumon elhangzott; azok a hallgatók, akik eredményesebben és gyakrabban veszik igénybe a könyvtári szolgáltatásokat, nemcsak jobb tanulmányi átlaggal rendelkeznek, hanem sikerül is ezt az eredményt megtartaniuk.
A könyvtárak / könyvtárosok segíthetnek a diákoknak a témakiválasztásban, a felhasznált irodalom előkészítésében, a megfelelő tartalmak biztosításában.
Felmérések szerint
- diákok eredményei javultak, miután tanrendjükbe beiktattak egy online könyvtári órát is
- a gyakori könyvtárhasználók tovább folytatták tanulmányaikat, szemben a nem rendszeres könyvtárlátogatókkal
- a hatékonyabb tanulást célzó könyvtárosok által összeállított program részvevői hosszabb ideig folytattak egyetemi tanulmányokat,
- a közösségi média használata pozitívan befolyásolta a könyvtárosok munkájának hatékonyságát
- kritikus sikertényező könyvtáros és az egyetemi oktatók kapcsolatának minősége
- együttműködés: jobb eredmények születtek, mikor nem csak az elvégzendő feladatra koncentrálódtak a projektek résztvevői
- az ötletek látványosabb megosztásával érhető el az együttműködésre törekvés. (ref.: NM)

A közkönyvtárak száma 968-ra emelkedik Dél-Koreában. Ez több mint 94 millió új kötetet jelent a könyvtárak polcain.
Több mint 758 milliárd DKW-t (Dél- koreai won) biztosítanak könyvtári fejlesztésekre, valamint 583 milliárdot új könyvtárak létrehozására. és a meglévőek modernizálására.
Támogatják azokat a tanfolyamokat, melyek a mindennapi élethez szükséges kvalifikációt biztosítják. Minden korcsoportot igyekeznek bevonni a meghirdetett programokba. Több ezer irodalmi estet terveznek megvalósítani.
Az országosan egyetlen olvasójegyet igénylő egész hálózat bővítése mellett a kulturális minisztérium automatikus könyvtári kioszkokkal teszi méginkább mindenhol jelenlévővé a rendszert. A könyvtárakban elterjesztik az RFID-t.
A kormány új könyvtárosok alkalmazását is szorgalmazza. Több mint 24 digitális adatbázishoz való hozzáférést is biztosítani fognak az olvasóknak, valamint az egyetemi hallgatóknak. (ref.: NM)

Múlt héten megjelent híradáshoz link Szakmári Klára (elnök, Könyvtárostanárok Egyesülete) kiegészítést juttatott el hozzánk:
'Észrevételeinket, szakmai érveinket ismét eljuttattuk Dúró Dórának, Ikotity Istvánnak, Czunyiné dr. Bertalan Juditnak és a KELLO új ügyvezető igazgatójának, Tőczik Zsoltnak. Ezen levelünkre még nem reagált senki. Bár minimális mértékben visszajuttattak pénzt az iskoláknak, valódi könyvtárfejlesztésről sajnos továbbra sem beszélhetünk. Számunkra inkább úgy tűnik, a KELLO a felesleges raktárkészletétől próbál így megszabadulni.
Az egyeztetést előkészítendő készítettünk még egy szakmai anyagot: link Közben megnyílt a KELLO rendelési felülete, de itt is adódtak problémák: link
Erről kapott levelet Dúró Dóra, Ikotity, Czunyiné és Tőczik Zsolt. Erre viszont még nem reagált senki.
Ezzel a kérdéssel is érdemes lenne foglalkozni, akár a KIT-ben is. Valódi könyvtárfejlesztésről sajnos továbbra sem beszélhetünk!'

A YouGov legújabb közvélemény-kutatásából az derül ki, hogy tízből hat angol, ha tehetné, író lenne. A kutatást tizenötezer ember megkérdezésével készítettek. Az álommelók között előkelő helyen végzett továbbá a könyvtáros (54%), illetve a tudományos pálya (51%).
'Nagy-Britanniában a legvonzóbb foglalkozások nem azok, melyekre az ember gondolna, nem is az elvárhatóan legjobban fizető állások. A színészi és a zenei pálya helyett, úgy tűnik, még mindig presztízs övezi az írók, könyvtárosok, kutatók csendes, intellektuális életét.'
Hogy Magyarországon is sokan szeretnének íróvá válni, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a gomba módra szaporodó íróiskolák, amelyek némelyike egészen furcsa képzést kínál, némelyike viszont egyetemi diplomához is juttatja a végzősöket.

A múlt héten a 'Közös virtuális tájékoztatás...' kifejezést kértük továbbgondolni. A nem reprezentatív válaszok megoszlása volt:
30 - helyi és virtuális is kell
8 - hasznos lenne
1 - inkább helyi maradjon.
-- Eszerint a válaszadók többsége érdekelt a közös virtuális tájékoztatós meglétében. A hasznos lenne válaszok utalhatnak arra is, hogy a meglévő Libinfo szolgáltatás (mint közös virtuális tájékoztatószolgálat) kevéssé ismert. (MG)

Különféle számítógépes eredetű anyagok találhatnak utat a különgyűjtemények állományába, ahol hihetetlen kihívást jelenthet kezelésük, hozzáférhetővé tételük és megőrzésük; gondoljunk csak a nyolcvanas években széles körben használt flopikon tárolt iratokra, a honlapok tartalmára, a Gmailen folytatott tudományos levelezésre vagy a felhő-technológia segítségével létrehozott, illetve hozzáférhetővé tett anyagokra. Hogyan illeszthető be a levéltári jellegű különgyűjteménybe a közösségi média (egyébként oda illő) tartalma? Egyrészt szükség van a digitális archeológiára, hogy hozzáférhető, megőrizhető legyen az elavult hordozók tartalma, melyeket gyakorlatilag eltűnt eszközökön hoztak létre olyan szoftverekkel, olyan formátumokban, amelyeket a mai eszközök már fel sem ismernek, nem tudnak kezelni. Másrészt a technológiai szakértelmen kívül szükség van olyan gazdasági és jogi felkészültségre, ami a közreadók, a szolgáltatók által fenntartott jogok és a hosszú távú megőrzés és hozzáférhetőség biztosítása közötti egyensúly megteremtését segíti.
A levéltári jellegű különgyűjtemények technológiai igényei igen sokrétűek: a metaadat-kezeléstől a fizikai és digitális megőrzésen át a beszerzés és állománykezelés gépesítése, a visszakeresés és hozzáférés lehetőségének biztosításáig. Vannak kifejezetten levéltári célra fejlesztett szoftverek a piacon, ugyanis funkciói különböznek a könyvtári rendszerekétől. Mások például az állománygyarapítás üzleti modelljei, és hierarchikusabb metaadatokra van szükség a leírás szintjeitől függően. Az eleve digitálisan létrehozott dokumentumok levéltári jellegű kezeléséhez szükséges a digitálisforrás-kezelő (digital asset management) rendszerek, a digitális megőrzés (különös tekintettel az elavuló médiaformákra, fájlstruktúrákra, a hozzáférés szoftvereire) és a gyűjteménykezelés (a beszerzés, illetve a hozzáférési engedély megszerzése, a leltározás, a feltárás, visszakereshetővé, illetve hozzáférhetővé tétel) technikáinak ismerete és alkalmazása. Amire azonban a legnagyobb szüksége lenne a könyvtárnak és az olvasónak (használónak) egyaránt, az az átfogó forráskezelés. (Technológiai lehetőségek a különgyűjtemények kezelésére; ref.: Mohor J.)

Szemtanúk, kortársak, hozzátartozók visszaemlékezései olvashatók a falon, abból a kiállítással megegyező címet viselő című kötetből valók, ami a múzeum igazgatója, Számadó Emese szerkesztésében jelent meg, szerzői pedig Daróczi Ágnes, a Cigányságkutató Intézet igazgatója, dr. Bársony János, Macher Péter, Pokornyi Gábor történészek, Rabi Lenke helyismereti könyvtáros, Fehér Tamás helytörténész, illetve a régész-történész szerkesztő voltak. De nem is elsősorban ők. Számadó ezt írja a könyv előszavában: A felhívásunkra jelentkezett, vagy a megkeresésünkre nyilatkozó interjúalanyok dokumentumai, fotói, személyes visszaemlékezései, megdöbbentő közelségbe hozzák az eseményeket.

Nincs hiány ötletekből, hová költözzön az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a budai Várból, miközben arról sincs még döntés, hogy a nemzeti könyvtárnak feltétlen el kell-e hagynia a Várat. A könyvtár problémáira nem ez az egyetlen megoldás. Viszont nyilvánvaló, hogy az új várprogramnak útjában van.
-- A költözésről nem tudok önöknek mit mondani, ne is kérdezzenek -- fogad bennünket Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója. Pedig azért jöttünk, hogy elsősorban erről kérdezzük, hiszen tavaly nyáron a 'kettős költözés' (a digitális térbe költözés és a fizikai költözés) egyszerre megvalósítandó programjával nevezték ki vezetővé. Elég biztosan nyilatkozott arról, hogy a könyvtár távozik a Várból, és ennek módjáról 2016 végére konkrét terveket is kidolgoznak a budavári fejlesztéseket előkészítő Hauszmann Bizottságban.

A közkönyvtárak gyerekeknek szervezett nyári olvasási programjai több évtizede a szokott mederben folynak. Az arizonai Maricopa megyei könyvtárban elhatározták, hogy korszerűsítik ezeket a programokat, mégpedig úgy, hogy nem nyomtatott könyveket, hanem digitális olvasmányokat kínálnak a weben.
Saját fejlesztésű szoftver mellett döntöttek, amelynek létrehozásához felhasználták a Public Library Association által egy országos digitális olvasási program kialakításához pályázat keretében összegyűjtött kritériumokat. A munka során együttműködtek az Arizona State Library, Archives and Public Records nevű intézménnyel, közösen pályáztak támogatásra. A szoftverfejlesztésre versenytárgyalást írtak ki, és egy helyi céget bíztak meg a munkával. Néhány hónap alatt közösen fogalmazták meg a folyamatokat, a követelményeket és a dizájnt.
Nagyon egyszerű használói interfészt alakítottak ki, amelynek szövege, színei, képei és a program paraméterei szabadon, saját ízlés szerint beállíthatók. A gyerekek belépés után saját avatarukat, játékaikat, pontszámukat, olvasmányjegyzékeiket, eseményeiket, üzeneteiket és a nekik szóló ajánlatokat látják. Ha valaki bekapcsolódott egy játékos olvasásfejlesztő programba, valamilyen eredményt elért az olvasás terén, és részt vett könyvtári vagy közösségi tevékenységben, azt éremmel jutalmazzák. (A Nagy Olvasási Kaland. Újszerű nyári olvasási programok; ref.: Hagyközi I.)

Jóllehet a legtöbb felsőoktatási könyvtárban már a költségvetés 70-90%-át elektronikus forrásokra fordítják, a munkatársak panaszkodnak, hogy aránytalanul nagy erőfeszítéseket kell tenniük a nyomtatott dokumentumok feldolgozása érdekében, hiába csökkent a mennyiségük.
A felsőoktatási könyvtárakban a kölcsönzés és könyvtárközi kölcsönzés meredeken visszaesett, a közkönyvtárakban ugyanakkor a nyomtatott dokumentumok kölcsönzése továbbra is jelentős arányú.
Az integrált rendszereket négy évtizeddel ezelőtt a nyomtatott gyűjteményekhez igazodva tervezték meg. A könyvtárak szervezete is visszatükrözte az integrált rendszerek moduljait. Időközben a felsőoktatási könyvtárak szinte teljességgel áttértek arra, hogy folyóirataikat csak elektronikus formátumban fizetik elő, az integrált rendszerek viszont ennek adminisztrációját nem tudják kezelni. Olyan új feladatok is megjelentek, mint az egyes előfizetésekhez tartozó licencek kezelése, az egyes csomagokban szereplő címek nyilvántartása, a hitelesítés megoldása. Az integrált rendszerek nem képesek szolgáltatni az e-folyóiratok használati adatait sem az előfizetési döntésekhez.
Kiváltásukra számos ún. elektronikus forrásokat kezelő rendszer jelent meg; egyesek kereskedelmi forgalomban kaphatók, mások saját fejlesztésűek.

1972 óta nem volt felújítás, s eddig színek is alig voltak az enteriőrben. De most minden megváltozott az áruházra emlékeztető térben.

A könyvtárhasználati szokások változása megköveteli a könyvtáraktól és a benne dolgozó szakemberektől, hogy tudásukat folyamatosan bővítsék. Az elmúlt két évben uniós támogatással nyílt lehetőség a társadalmi elvárásoknak megfelelően kialakított, korszerű könyvtári szolgáltatások hatékony működtetését szolgáló ismeretek megszerzésére, továbbfejlesztésére.
A szegedi Somogyi-könyvtárban 86 könyvtáros 29 féle tanfolyamon bővíthette tudását a pályázat keretében. Konzorciumi partnereinél a hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtár és Pósa Lajos Gyermekkönyvtárban 22, a mindszenti Keller Lajos Városi Könyvtár és Kulturális Központban 17, a Szentes Városi Könyvtár Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaságban 15, a Csongrádi Információs Központ Csemegi Károly Könyvtár és Tari László Múzeumban 13, a makói József Attila Városi Könyvtár és Múzeumban 13, és a szatymazi Dankó Pista Művelődési Ház és Könyvtárban pedig 1 könyvtárosnak nyílt lehetősége szakmai ismereteinek gyarapítására.
Az újonnan szerzett ismeretek segítik a könyvtárak innovatív tevékenységét, a meglévő könyvtári szolgáltatások színvonalának növelését.

A Kultúráért Felelős Államtitkárság közzéteszi a 2450 könyvtári, információs és közösségi hely listáját, amelyek 2015-ben az 5000 fő alatti lakosságszámmal rendelkező településeken biztosítják a nyilvános könyvtári szolgáltatásokat. A listát mellékletként csatoltuk, továbbá megtalálható a Dokumentumokban a Tájékoztató és háttéranyagok között link

A bulvár továbbra is nagyon megy, miközben a politikára, gazdaságra és közéletre kevésbé vevő a lakosság -- kikerültek a Magyar Terjesztés-Ellenőrző Szövetség (MATESZ) 2014 negyedik negyedévre vonatkozó adatai, melyet az mfor.hu szemlézett.
A napilapoknál egyedül a Népszava tudott növekedni az elmúlt negyedévben, mégpedig 0,1 százalékkal. Ennek köszönhetően 12 847 példányt értékesítenek, ami viszont 6,5 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. Nem megy jól a másik két politikai napilapnak, hiszen a Népszabadság éves bázison 7,9, míg a Magyar Nemzet 7,1 százalékkal kevesebb lapot adott el a tavalyi utolsó negyedévben, mint egy évvel korábban.
Továbbra sem megy a Figyelőnek és a HVG-nek, hiszen előbbi értékesítése 12, utóbbié 9,9 százalékkal esett egy év alatt, így átlagosan 7614, illetve 39 359 példányt tudnak eladni. Igaz, negyedéves alapon mindkét hetilap növekedni tudott, igaz, elég minimálisan: 0,4, illetve 1,1 százalékkal.
-- A csökkenések ellenére az egyes műfajok leginkább forgó lapjai: Népszabadság, HVG, Nők Lapja.

Kálóczi Katalin, főigazgató, ELTE Egyetemi Könyvtára: 'Problémának érzem az ELTE-n, hogy sokszor a megoldások közös kialakítása helyett, falakat húzunk egymás közé és keveset kommunikálunk egymással. Az ELTE az egyik legszéttagoltabb egyetem az országban. A munkaszervezés javítására sokkal több időt kellett volna fordítanunk, ezért szervezetet fejlesztő tréningek lebonyolítása mindig hasznos, a működési stratégia megalapozásának fontos eszköze lehet.
Ami a mi intézményünket illeti: az Egyetem falain belül működő számos könyvtár szolgáltatási színvonalának javítása integrációt igényelne.
Sajnálattal látom azonban, hogy a most megjelenő elképzelések még inkább széttagolnák a szervezetünket és ez veszélyeztetheti az utóbbi években kialakított szakmai együttműködést. Úgy gondolom, ez téves koncepció, és szeretném erről a döntéshozókat is meggyőzni. A könyvtárakra úgy tekint az egyetem, mint az egyszeri király arra a legkisebb lányára, aki azt találta mondani, hogy úgy szereti őt, mint az emberek a sót, és elüldözte. A minőségi egyetemnek pontosan kell értenie a könyvtárak szerepét, helyén kell kezelnie annak fontosságát.
Ha megtartjuk a párhuzamosságokat és szétforgácsoljuk az erőforrásokat, biztos vagyok benne, hogy romlani fognak az egyetem mutatói.'

A romániai kezdeményezés lényege, hogy 2-5 százalékos bélyegilletékkel növelik a könyvek, színház-, mozi- és koncertjegyek, a múzeumi belépők és az eladott műtárgyak árát, az emelésből származó bevételt pedig megkapnák a különböző alkotói, művészeti szövetségek. Állítólag kérésükre született a tervezet, és életbe ültetése 'a román kultúra felbecsülhetetlen támogatását' jelentené. Az első bökkenő, hogy kényük-kedvük szerint rendelkezhetnek a többletjövedelem felett, s bizony sokan megkérdőjelezik, elvszerű és szakszerű lesz-e majd a pénz elosztása, felhasználása.

Nagyszabású családi farsangot tartottak pénteken délután az Északvárosi fiókkönyvtárban. A vidám, színes forgatag során a bibliotéka a körzet lakosságának közösségi tereként mutatkozott be ismét. A családi rendezvényen részt vett Tóth Károly, a körzet önkormányzati képviselője is.
A könyvtár összes termeit 'belakták' pénteken délután a farsangozó északvárosiak: kicsik és nagyok, gyerekek és szülők, unokák és nagyszülők játszottak együtt. A többség jelmezben érkezett, aki nem, azok pedig helyben is készíthettek maguknak álarcot, farsangi kalapot, vagy bohócfigurát. A családi program során az érdeklődők a jelmezes kavalkád mellett télűző csörgőt készíthettek papírból és rizsszemekből, de részt vehettek egy farsangi arcfestésen is.

Írók, illusztrátorok, könyvtárosok, pedagógusok, kiadók, összesen 110 alapító tag jelenlétében alakult meg a szervezet.
A Magyar Gyerekkönyv Fórum feladatának tekinti, hogy segítse a gyerekkönyves szakmában tevékenykedőket vagy tevékenykedni kívánókat és előmozdítsa a gyerekirodalom-kutatást a tudományos eredmények széles körű megismertetésével. Emellett nemzeti szinten szeretné népszerűsíteni a gyermek- és ifjúsági irodalmat, felkarolni, összehangolni az ezen a területen létrejövő kezdeményezéseket - tájékoztatta a szervezet elnöksége vasárnap az MTI-t.
A pénteken, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett alakuló ülésen 110 alapító tag, köztük 12 gyerekkönyvkiadó és két társadalmi szervezet képviseltette magát. A rendezvényen részt vett Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára is. A megjelenteket E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntötte.
A Magyar Gyerekkönyv Fórum céljai között szerepel az utóbbi étvizedben robbanásszerű fejlődést mutató magyar gyermekkönyves, ifjúsági könyves szakma bekapcsolása a nemzetközi vérkeringésbe.

A kultúráért felelős államtitkárság átszervezését jelentette be Hoppál Péter államtitkár pénteken a baranyai Berkesden. Márciustól új főosztályi struktúra szolgálja majd a kulturális alapellátás országos megszervezését. Cseri Miklós helyettes államtitkár miniszteri biztosként folytatja munkáját, utódja Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet főigazgatója lesz.
Márciustól kezdődik a harmadik kulturális közfoglalkoztatási program, amelyben a korábbi 4500 helyett 6100 ember vehet részt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a települések kétharmadára jut kulturális közfoglalkoztatott, szemben az első ilyen programmal, amikor még az arány 40 százalékos volt. Az államtitkár reméli, hogy amennyiben a magas kultúra széles tömegek számára lesz elérhető, a felnövő nemzedékek ezt a minőséget igénylik majd, amely a kistelepüléseken, a városok szegregált területein, a fogyatékkal élők világában egyaránt az életminőség javulását eredményezheti. Hoppál már az ősz folyamán is hasonló történelmi példákkal támasztotta alá a kultúrafejlesztés fontosságát.

A tanárok többségének nem változott, vagy javult az életminősége a pedagógus-életpályamodell bevezetése óta, de többet kell dolgozniuk, mint korábban -- derül ki a Pedagógusok Szakszervezete által készített munkaidő-felmérésből. A válaszadók csaknem kilencven százaléka azt állítja, hogy többet dolgozik heti 40 óránál.

Sokszor lehet szükségünk jól bevált böngészőnk mellett egy másikra is, és nem kizárt, hogy annyira beleszeretünk az alábbi, valóban sokoldalú browserbe, hogy lecseréljük rá a régit.
A Slimjet böngésző a nyílt forráskódú Chromium platformra épül (azaz alapjai megegyeznek a közkedvelt Chrome-éval), azonban van, amivel többet tud, mint jól bevált társa.
Az ingyenes böngésző-alternatíva innen link tölthető le, akár hordozható formában is, ami azt jelenti, hogy egy pendrive-on magunkkal vihetjük, és bármilyen gépen használhatjuk. Maga az állomány egy 7zip-pel tömörített fájl, egyszerűen csak rá kell kattintanunk a kicsomagolásához. Ezután a sok kis fájl között keressük meg a SlimJet.exe állományt, és ha erre kattintunk, már el is érhetjük az új böngészőt.

Digitalizálná régi családi fotóit és baráti társaságaival készített képeit? Ezeket nem a Facebookon akarja tárolni? Mobilon és számítógépen is bármikor el akarja érni őket? Ha igen a válasz, ezt az Androidra és iPhone-ra is ingyenes alkalmazást mindenképp próbálja ki.
Sok olvasónknak még vannak előhívott régi fotói, amelyeket fényképalbumokban tárolnak, a fiatalabb generáció tagjainak pedig már minden fontos képe mobillal készül, de nem biztos, hogy a Facebookon akarják tárolni és megosztani őket. Bármelyik is legyen önre igaz, az Androidra és iPhone-ra is ingyen letölthető Heirloom kipróbálását szívből ajánljuk. Az alkalmazás révén digitalizálni lehet a régi képeket vagy albumokba rendezni az új, mobillal készült fotókat, majd bárhonnan elérni őket mobillal vagy számítógéppel, és természetesen az élmények megosztására is több lehetőség van.

Napra pontosan 10 évvel ezelőtt indult el a YouTube, amelyről minden internetező tudja, hogy micsoda. Népszerűbb, mint a legtöbb tévécsatorna, szinte minden videoklip és sorozat megtalálható rajta, de virágzik a kifejezetten az ide szánt videók ipara is. Mutatjuk a legemlékezetesebb YouTube-videókat, de előtte a videomegosztó történetének néhány érdekes pillanatát.
2013. április 1-jén a Google azt közölte: bezárja a YouTube-ot. A hírt, úgy gondoljuk, nagyon kevesen hitték el. És nem azért, mert április 1-jén mondták -- elvégre felidézhetünk olyan eseteket, amikor ennél sokkal képtelenebb iparági tréfának is csúnyán bedőlt például a Metropol szerkesztősége --, hanem azért, mert egy valamirevaló internetképes állampolgár ma már egyszerűen nem hisz el olyan bődületes baromságot, hogy pikkpakk megszűnik a YouTube vagy a Facebook.

Ki tudja, milyen élmény vár a polcok között... Bár a könyvtár és a szerelem kapcsolatáról csak kevesen mernek beszélni, azért a könyvek és a női szívek egyik legnagyobb ismerője, Szerb Antal megengedhette magának, hogy kimondja: a könyvtár legalább annyira az erotikáé, mint a tudományoké.
'Azt hiszem, hogy az embernek sehol sem tetszenek annyira a nők, mint a könyvtárban. Ha egy valamennyire is jóképű nő belép, minden férfi feléje fordul, és hosszú percekre kizökken a munkájából. Talán az ellentét okozza. Mert mitől különbözik egy nő annyira, mint a könyvektől?' Folytatás...

Online tanácsadó szolgálat kezdte meg működését Csehországban olyan, szexuálisan kisebbséghez tartozó fiatalok számára, akiket másságuk miatt lelkileg vagy testileg bántalmaznak szűkebb környezetükben, az iskolában vagy a családjukban.
Az internetes tanácsadó központot a prágai melegfesztiválokat és melegfelvonulásokat szervező Prague Pride egyesület hozta létre, miután egy Filip nevű, a szűkebb környezete által kitaszított 14 éves homoszexuális fiú öngyilkosságot követett el.
A Nyílt Társadalom Alapítvány és a Norvég Alap támogatásával létesült, link címen működő szolgálat munkájában részt vesz a tragikus sorsú fiú nagynénje, Ester Janecková színésznő és tévébemondónő is - írta a Právo című cseh lap a héten indult tanácsadásról beszámolva.

Csaknem 300 millió dollár (81 milliárd forint) értékű, mintegy 2500 ritka könyvből és kéziratból álló gyűjteményt ajándékozott az amerikai Princeton Egyetemnek egy hajdani diákja - olvasható az intézmény honlapján.
A könyvgyűjtő William H. Scheide 1936-ban végzett az egyetemen. A muzsikus és zenetörténész tavaly novemberben, százéves korában hunyt el. Scheide csaknem 300 millió dollárra becsült értékű ajándéka volt az amerikai elit egyetem történetének eddigi legbőkezűbb adománya. Gyűjteményét 1959 óta a Princeton Firestone Könyvtára őrizte, a kutatók látogathatták.

Olyan könyvesboltokat szeretnénk bemutatni, melyek több szempontból is nagy hatással vannak az olvasókra.
Berendezésük, kialakításuk, az ajánlataik mind-mind másképpen befolyásolják a betérőket. Meglétük arra ösztönzi a vásárlókat, hogy minél több és minél tartalmasabb időt töltsenek el a belső térben.
Ahogy az angol szerző, Neil Gaiman kijelentette:
"Nem lehet meg igazi város könyvesbolt nélkül."
/Persze mi tudjuk, hogy ugyanez az állítás vonatkozik a könyvtárakra is./

A Libri-Shopline Kiadói Csoport és a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) együttműködésében hat animációs kisfilm készült hazai és külföldi kortárs szerzők könyveihez

Másodszor választották a világ legjobb angolnyelv-oktató portáljának az 5 perc Angol link magyar fejlesztésű weboldalt.
A magazin közleménye szerint a világ egyik legnagyobb angolnyelv-oktató kiadványokat gyártó és forgalmazó kiadója, a Macmillan Education által meghirdetett Love English Awards első díját idén a magyar 5 Perc Angol nyerte el. A weboldal olyan versenytársakat hagyott maga mögött, mint például a BBC Learning English vagy a British Council oldala. Az 5 perc Angolt 2012 után másodízben díjazták.

Tavaly év vége óta biztosan tudjuk, hogy a Google gyerekbarát YouTube verzión dolgozik. Az alkalmazás -- ha minden igaz -- ingyenes lesz, és kezdetben csak androidos eszközökön fut majd.
Az egyelőre csak androidos eszközökre elérhető applikáció révén hagyományos módon és hangjuk segítségével is böngészhetnek majd a videók között a gyerekek. Az alkalmazással azonban nem lehet majd bizonyos szavakra, tartalmakra keresni, amelyek a gyerek számára nem megfelelő kategóriába esnek, mint például a 'szex'.