A jobb alsós oktatás több millió forinttal növeli a diákok későbbi jövedelmét - mutatja be meggyőzően egy amerikai tanulmány. Az alsós osztály hatása a nyolcadikos kompetenciamérés pontszámára kicsi, viszont a felnőttkori jövedelemre nagy, azt sugallva, hogy nem az alsóban megszerzett tárgyi tudás, hanem az akkor elsajátított szociális és kommunikációs készségek számítanak.
Azt találták, hogy egy átlagon felüli minőségű alsós tanár (egy átlagon alulihoz képest) körülbelül 16 ezer dollárral (4,4 millió forinttal) növeli meg egy átlagos diák életpálya-jövedelmét. Vagyis egy jobb alsós tanár húsz fős osztály esetén az osztály együttes életpálya-jövedelmét több mint 320 ezer dollárral, csaknem 90 millió forinttal növeli.
Mi a magyarázat arra, hogy az alsós osztály hatása nyolcadikra eltűnik, majd felnőttkorban újra megjelenik? A kutatók szerint az a legvalószínűbb, hogy a jobb alsós osztályokban a diákok jobb kommunikációs és szociális készségeket sajátítanak el. Ezek nem hatnak a nyolcadikos teszteredményekre, viszont növelik a felnőttkori jövedelmet.

Múlt heti cikkünket link folytatva:
A könyvtár kínálata felsőtagozatosoknak főként az információkeresés és a médiaismeret. Kölcsönözhető dokumentumok: csomagok egész osztályoknak (film, hangoskönyv, oktatási anyagok), projektoktatási médiacsomagok, aktuális médialisták (szóróanyagokkal támogatva).
A könyvtári vezetéseket is életkorok szerint kínálják:
- A könyvtár képekben, 6 és 16 éves kor között azoknak, akik nem régóta élnek Németországban[!]
- 5. osztály: Médiarali a könyvtárban. Könyvtárhasználat: a könyv megkeresésétől a kölcsönzésig. Képregény-rajzolás.
- 8. osztály: könyv-casting: a legjobb könyv kiválasztása
- 8. osztálytól: online katalógus használata dolgozatíráshoz, források a Wikipédián túl, könyvtárhasználatot megkönnyítő fogások; egyénre szabott témákkal.
- 10. osztálytól: Könyvtár az új belépőkért. Interaktív bevezetés az információ, média és a további szolgáltatáskínálat sokszínű világába, akár egyéni súlypontokkal.
- Kutatási tréning: információigény azonosítása, keresési stratégia kidolgozása, az információforrások hatékony használata, a keresett információ megtalálása - főként projektszemináriumok és "bevezetés a tudományba" szemináriumok számára. (ref.: MG)

Különösen az érettségi nélküli szülők gyermekeinél igaz ez, ahol a júniusi gyermekek 12 százalékponttal magasabb eredményt értek el, mint a májusiak. De az érettségizett szülők gyermekeinél is 7 százalékpontos a különbség. Hasonló arányok látszanak a nyolcadik évfolyamig legalább egy osztályt ismételt diákoknál is. A júniusi, azaz nagyobb valószínűséggel évhalasztók közül kevesebben buknak meg.
A hétévesen beiskolázott gyermekek összességében jobban teljesítenek, mint hatévesen iskolába küldött társaik. A késleltetésből fakadó előny lényegesen nagyobb az általános iskolát végzett, mint a diplomás anyák gyermekei körében.
Az eredmények azt sugallják, hogy az iskolakezdés halasztásának nagy és hosszú távú hatása van, különösen az érettségi nélküli szülők gyermekeire. Az adatok mégis azt mutatják, hogy éppen az érettségizett szülők gyermekei maradnak tovább óvodában.

A közművelődési és közgyűjteményi dolgozók bére lassan tíz éve változatlan, jelentős a szakemberhiány - részben az alacsony bérek miatt -, akiket közmunkásokkal helyettesített az állam, viszont türelmük végére értek. Tiltakoznak a Nemzeti Galéria, az Országos Levéltár és más intézmények várból való kiköltöztetése ellen - ahova a kormány saját hivatalit költöztetné át.
A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöksége elfogadhatatlannak tartja, ahogyan a kormány a közszféra problémáit kezeli - írják keddi közleményükben. Úgy vélik, hogy tarthatatlan az intézmények alulfinanszírozottsága. Eddig elsősorban informális tárgyalásokra került sor, azonban ezek nem hoztak előrelépést a múzeumi, könyvtári, valamint a galériák és kiállítóterek alkalmazottai számára, ezért érdemi tárgyalásokat követelnek.
A cél érdekében április 4-én megalapították sztrájkbizottságukat. A KKDSZ korábban támogatólag lépett fel a pedagógusok és a közoktatás helyzetének javítása mellett, együtt vonult a tiltakozókkal a március 15-i demonstráción is.

A Cilip (Nagy-Britannia könyvtáros egyesülete) ezt a kurzust olyan könyvtárosoknak és dolgozóknak ajánlják, akik szívesen foglalkoznak könyvtári felhasználókkal. Őmellettük szívesen várják még az egészségügyi, iskolai könyvtárosok jelentkezését is.
A kurzus céljai:
- a rejtett igényű felhasználók beazonosítása
- az eddigi szolgáltatások eredményessége, valamint továbbfejlesztése
- további tervek előkészítése
Főbb napirendi pontok és előadások:
- a fiatalok mentális állapota
- a technikai kihívások felismerése és sikeres bemutatása minden korcsoport számára
- a másság, a megkülönböztetés felismerése és megfelelő kezelése
- a demenciával küzdők támogatása
- a megfelelő olvasási készség fejlesztése, az olvasás iránti érdeklődés felkeltése. (ref.: NM)

2005. 10. hónaptól máig egyelőre 21 találat van e címkére, ld. link , ám a KIT tervezi, hogy legalább a 2009. 42. számig visszamenőleg (innentől kezdődnek a KIT-hírek címkéi) címkézi az érintett tételeket. (MG)

Ön kritikai / kritikus gondolkodó-e a szakmában? - tettük fel a kérdést a múlt héten. A nem reprezentatív válaszok:
15 - természetesen
29 - igen, de nem mindig nyilvánosan
3 - általában nem
1 - feletteseimre hagyom a dolgot.
- Az adatok szerint fontosnak tartjuk a kritikus gondolkodást, ugyanakkor a megfontoltságot is. (MG)

Magyarországon közel kilencven olyan honlap és blog működhet, amelyek beleillenek az orosz információs hadviselést bemutató leírásokba. Többségükről nehéz eldönteni, hogy önszorgalomból szolgálják-e ki az orosz propagandacélokat, vagy egy nagyobb dezinformációs hálózat részei. De mit árulnak el róluk az interneten maguk után hagyott nyomaik?
Az orosz régi-új típusú propaganda jól illeszkedik a Putyin által 2012-ben kinevezett Valerij Geraszimov, az Orosz Fegyveres Erők vezetője által lefektetett, úgynevezett "Geraszimov-doktrínába", amely a szaknyelvben a hibrid háború, vagy nem-lineáris hadviselés elméletének alapvetése, bár megjelenésekor nem volt különösebb visszhangja.
Geraszimov az orosz Hadiipari Hírmondóban megjelent, a Tudomány értéke az előrejelzésben című 2013-as cikkében (angol verzió) sorra veszi, hogy a 21. században a frontvonalakon kívüli hadviselésnek milyen opciói vannak. Így kitér arra is, hogy az orosz érdekszférában "külső és belső ellenzékeket, ellenségeket" kell gyártani, amelyek segítik a szövetséges államok kormányainak céljait, és gyengítik az ellenséges államok vezetését.
Az orosz propagandát valamilyen okból kiszolgáló oldalak a migránsválsággal együtt szaporodtak meg jelentősen. Az oldalak összességében egymáshoz egy hol erősebben, hol lazábban kötődő hálózatot alkotnak, viszont közös bennük az iszlamofóbia és a migránsellenesség.

A Mérték Médiaelemző Műhely a korábbi évekhez hasonlóan 2016 januárjában is felmérte, hogy a médiában dolgozók hogyan vélekednek a sajtószabadság helyzetéről Magyarországon. Meglepetés nem ért minket: a politikai és gazdasági kiszolgáltatottság, az elhallgatás és a ferdítés az újságíró-társadalom jelentős részének napi tapasztalata, amiből szükségszerűen következik a média társadalmi szerepének borúlátó megítélése.
2015-ben a közszolgálati médiaszolgáltatás minőségében látták az újságírók a legnagyobb mértékű romlást.
Arra, hogy "Előfordult-e újságírói gyakorlatában, hogy valamely politikai/gazdasági tényt elhallgatott, annak érdekében, hogy elkerüljön valamilyen hátrányos következményt?", a kérdésre válaszoló újságírók 44% válaszolt igennel. Ugyanennyien mondták ezt 2013-ban (42%), míg kevesebben a közbenső 2014-es évben (31%).

Az egyetemi könyvtár új generációs katalógusa hasznos ugyan, de nem annyira ösztönösen használható, mint azt a vonatkozó tanulmányok írják. A válaszadók a keresési és böngészési funkciókat részesítik előnyben a web 2.0-s szolgáltatásokkal szemben. A legtöbb interjúalany kedveli a nagy keresők és a könyvtári katalógusok együttes használatát, hiszen önmagában egyik sem ad számukra elvárt eredményt. A kutatásból kiderült, hogy a könyvtárosoknak és a hallgatóknak is hasonló a véleménye az új OPAC-okról. A kulcsszavas keresést kedveli mindenki a korábbi kutatásokban leírtakkal szemben, miszerint a könyvtárosok az összetett keresési felületeket részesítik előnyben. A web 2.0-s szolgáltatások közül azok népszerűbbek, amelyek személyre szabottá teszik a katalógust, és időt takarítanak meg (pl. virtuális könyvespolc funkció). A könyvtáros hallgatók csoportja volt a legkritikusabb a funkciókkal kapcsolatban. (A felsőoktatási könyvtárosok és a hallgatók véleménye az új generációs OPAC-okról; ref.: Bognár N. E.)

2016. ápr. 6-án Hajnal Ward Judit (Rutgers Egyetem, Alkoholtudományi Intézet Információs Osztályának vezetője) előadása:
- A nyílt hozzáférésű folyóiratok terjedésére sajnos azonban különös veszélyt jelent az ún. parazita folyóiratok (predator journal) jelenléte s gyors ütemű terjedése. A tudományos világba beszivárgó szélhámosok nem riadnak vissza kutatók identitásának ellopásától sem (képek másolása nyilvános közösségi média profil oldalakról) tudtukon kívül folyóirat szerkesztőnek tüntetve fel őket. A félrevezetett kutatóktól besöprik a pénzt a publikációért, ami nem jelenik meg jó eséllyel sehol. A szélhámosság jellegzetes összetevői amikor Google által előállított impakt faktorral reklámoznak folyóiratot (az impakt faktor publikációs mérőszámának előállításához a cégnek semmi köze sincs), vagy amikor egy jól ismert folyóirat címén csak egy-két betűt módosítanak a becsapás kedvéért.
- Az USA-ban az utóbbi években a kutatói lét szerves tartozéka lett az előadó által "tudományos szelfinek" nevezett tevékenység. rendkívül időrabló tud lenni egyfelől a különféle publikációk, ,konferencia előadások, kutatási adattömegek feltöltése a különféle szolgáltatói felületekre. A különféle szolgáltatások között vannak olyanok, amelyek hivatkozásokat kezelnek és közösségépítésre is alkalmasak (pl. Mendeley), mások inkább az önmenedzselésben, a tudományos kapcsolatépítésben hasznosak (pl. Academia.edu, Research Gate).

A felnőttek inkább álláskeresésre és hírolvasásra, a fiatalok tanulásra és szórakozásra használják az ingyen elérhető WIFI-hálózatot a böhönyei könyvtárban. 2011 óta férhetnek hozzá díjmentesen az internethez a helyiek. A kormány a Digitális Jólét program keretében 2018 második felétől minden településen legalább egy középületben elérhetővé teszi a széles sávú szolgáltatást.

A Queen együttes Bohemian Rhapsody c. számát írta át a saját könyvtárukra értelmezve a Soalhaven Library csapata, illetve adták is elő. Az előadásukról szóló amatőr videó végén az üzenet: a "Nothing really matter..." eredeti szöveg helyett: "Library is matter in the comunikta" azaz: csak a könyvtár számít a közösségben. (MG)

Már havonta 400 millióan használják a képmegosztót, az amerikai tinédzserek pedig a Facebooknál is jobban szeretik. A négy éve a Zuckerberg-birodalomba tartozó közösségi oldal pár év alatt bomba üzletté vált: jövőre már közel 3 milliárd dolláros hirdetési forgalmat generál.

Tini Harry Potter-rajongóknak szánt egy eseményt az ausztráliai Perth könyvtára, hogy így mutassák be nekik intézményüket. A J. K. Rowling világhíres varázslójával együtt felcseperedő, mára legalább húszas évek közepén járó fiatalok viszont kikérték maguknak, hogy holmi korhatárral kizárják őket egy ennyire király rendezvényről, úgyhogy inkább elhalasztották az egészet.
Mindig mondták iskolás korunkban: milyen jó, hogy együtt növünk fel Harry Potterrel: most meg is lett ennek a böjtje. A perth-i könyvtár ifjúsági szekciója szervezett volna április harmincadikára egy Harry Potter-témájú könyvtári éjszakát tiniknek, de annyi felnőtt panaszkodott a tizennyolc éven felüliek kizárása miatt, hogy inkább elhalasztották a rendezvényt.

Hogyan készült a megyei könyvtárak munkatársait versmondásra (Lackfi János: Számítógépes játékok) bevonó videó? Ld. a werkfilmet: link . Ötletgazda: Fehér Zsófia, kivitelezés: Horváth Péter. A vers a számítógépes játékok hype-jának múlásával az olvasás eljövetelét vizionálja.
- Az idei magyar költészet napjára (2016. április 11.) a kiváló ötleteiről híres kaposvári Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár kezdeményezte, hogy a tizenkilenc megyei könyvtár, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az Országos Széchényi Könyvtár közösen készítsen egy videót, melyben a könyvtárosok Lackfi János: Számítógépes játékok című versét olvassák fel, az elkészült videókat a kaposvári bibliotéka munkatársa soronként összevágta, íme az eredmény: link
- Kreatívan A magyar költészet napjára: link (tipp: MG)

Bár a könyvtárban nem állnak rendelkezésre adatok a versolvasási szokásokról, Juhász Judit csoportvezető és munkatársainak tapasztalata szerint a verseskötetek iránt évek óta csökken az érdeklődés, a szórakoztató irodalom és a bestsellerek népszerűbbek az olvasók körében. Ha verseskötetet keresnek, akkor a klasszikus költők, így Ady Endre, József Attila mellett az ismertebb kortárs költők, például Tóth Krisztina vagy Varró Dániel köteteit kölcsönzik.
Megváltozott a könyvkölcsönzési tendencia a gyerekkönyvtárban, mondta Vargáné Ládonyi Erzsébet csoportvezető. Korábban jobbára csak mesekönyveket és ismeretterjesztő köteteket kölcsönöztek az óvodás és kisiskolás korú gyerekeknek, de mostanában gyakrabban keresik a mai magyar szerzők új köteteit, például Bartos Erika vagy Lackfi János műveit. Verseket a gyerekkönyvtári tapasztalatok szerint az óvodás és a kisiskolás korosztály olvas, felső tagozatban már nem kölcsönöznek versesköteteket.
Pálmann Judit igazgatónő elmondta, a megyei könyvtár a verseskötetek beszerzésekor a gyűjtőköri szabályzat szerint jár el: a helyismereti vonatkozású kötetek esetében a teljességre törekszik, egyéb kötetek esetében válogatva vásárol.
Kovács Gabriella csoportvezető megjegyezte, gyakori, hogy egy-egy alkalomra keresnek verset - például temetésre, versmondó versenyre vagy születésnapra - az olvasók, és újabban az is előfordul, hogy a közösségi oldalakon néha futótűzként terjednek a versek, korábban elérhetetlen népszerűséget szerezve. Ilyen volt Lackfi János és Szabó T. Anna verspárbaja, amely újabb költőket inspirált, és végül egy kötet is megjelent a válogatott anyagból Verslavina címmel.

A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye csak a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár jogos tulajdonosaként hajlandó együttműködni a román kormánnyal az ingatlan restaurálása, illetve az értékes gyűjtemény digitalizálásának ügyében.
A Krónika című erdélyi napilapnak Potyó Ferenc pápai prelátus, általános helynök nyilatkozott azt követően, hogy Vlad Alexandrescu román kulturális miniszter április 4-én, hétfőn közölte, hogy legutóbbi gyulafehérvári látogatása alkalmával felajánlotta Jakubinyi György római katolikus érseknek, hogy próbáljanak peren kívüli megegyezésre jutni a könyvtárat befogadó, leromlott állapotba került műemléképület sorsát illetően.

Bajba került ember újraélesztése - sokan még mindig nem tudják, vagy nem merik - vajon miért? Magyarországon évente mintegy 25 000 ember esik a hirtelen szívhalál áldozatául. Az esetek 90%-ában felkészületlenségünk és félelmünk miatt meg sem próbálunk segíteni. Pedig van egyszerű módszer - amivel a mentők kiérkezéséig biztosítható az életben maradás esélye. Csak a mellkas nyomásával, levegőbefújás nélkül is lehet életet menteni!

Kicsivel kevesebbet mosolyognak a magyar eladók, mint a megelőző 2 évben, köszönteni viszont az esetek több mint 90 százalékában köszöntik a vevőket - derül ki abból a vevőkiszolgálási felmérésből, melyben 61 ország próbavásárlást végző szolgáltatói vettek részt világszerte, több mint 1,1 millió eset alapján.

Wifis internetelérést biztosító szolgáltatást vezetett be Wi-Fi Fon néven a Magyar Telekom. A felhasználók itthon közel 2000 településen találhatják meg az elérést biztosító Fon hálózat hotspotjait, és 20 másik országban is működik a rendszer.
A Telekom Wi-Fi Fon hálózatát a szolgáltató vezetékes hálózatán, a Telekom különböző kültéri és beltéri eszközeinek felhasználásával alakították ki. Ez azt jelenti, hogy - a UPC-hez hasonlóan - Telekom által biztosított otthoni routereken is automatikusan bekapcsolnak egy, az otthoni netes hálózattól teljesen elkülönülő csatornát - ezt használhatja bármelyik más telekomos, aki éppen arra jár. Ebből persze a tulajdonos semmit nem érez meg, az új csatorna megnyitása nincs hatással az otthoni internet eddig megszokott sebességére. Fontos az is, hogy a két csatorna használói egymás adatforgalmára sem láthatnak rá.

Nagy bevételhez jutnak a nagy tudományos kiadók a jelenlegi publikációs modellekből, akár a hagyományos, akár az Open Access modelleket követik. Az impakt faktor magas presztízse és kutatási pénzekre konvertálhatósága is a meglévő modellt támogatja. Az új OA-folyóiratok nem jelentenek komoly konkurenciát. A kutatók tavasza és a Sci-Hub kalózadatbázis kikezdik a hagyományos modellt. Egyik lehetséges út a kiadókat kikerülő preprint publikálás, mely modell nem veszi igénybe a minőségi kiadói munkát - annak előnyeivel és hátrányaival együtt. Viszont meg kell küzdenie a változó minőségű kommentekkel. A jövő tehát nem egyértelmű. (MG)

A rendezvény Köznevelés, felsőoktatás, elektronikus környezetek című szekciójában elsősorban a közoktatásban használt szoftverekről és megoldásokról tájékozódhattak az érdeklődők. A bemutatott statisztikai eredmények és kimutatások szerint a közoktatási módszerek egy része rendkívül elavult, sokszor ugyan azokat a megoldásokat alkalmazzák Magyarországon mint 20 éve, amikor is először gondolkodtak el azon, hogy az informatikát közelebb kellene hozni a tanításhoz. A diákoktól még mindig a lexikális tudás bővítését várják el, figyelmen kívül hagyva, hogy a gyorsan megtanult információkat a kimutatások szerint 4-5 hónap múltán teljesen elfelejtik a tanulók. Bár az internet egyre jobban begyűrűzik az oktatás területére is, azonban egyelőre úgy tűnik, hogy csak kiegészítő eszköz marad, nem pedig a lexikális tanulás kiváltója.

Felmérések arra mutatnak rá, hogy aki kézzel jegyzetel, később jobban vissza tudja idézni a hallottakat, mint aki gépel. A képlet azonban kissé bonyolultabb.
A hallgatók kézzel 22 szót írnak le, géppel viszont 33-at. Az óra után megkérdezett gépen jegyzetelő hallgatók jobban tudják visszaidézni az elhangzottakat. Megfordul azonban az eredmény 24 óra elteltével, ugyanis a gépen jegyzetelők inkább felejtették el az általuk leírtakat. A gyorsabb gépes jegyzetelés inkább lehetővé teszi a szó szerinti leírást, miközben a lassabb kézi eljárás során kognitív eljárással kell tömörebbé, leírhatóbbá feldolgozni, rendezni az anyagot. Úgy tűnik tehát: a kogníciós szakasz rövidülése okozza tanulás eredményességét. További magyarázat lehet, hogy a laptopos jegyzetelőknek később testesebb szöveget kell végignézniük a memorizálás érdekében.
Noha a kutatásokat laboratóriumi környezetben végezték, azokat át lehet vinni az órai jegyzetek, tárgyalások jegyzőkönyvezésének, vagy orvosi feljegyzések készítésének eseteire is.
A felmérések szerint a Princeton-on a hallgatók kétharmada, az UCLA-n a hallgatók fele, a University of North Carolina-n a hallgatók 40%-a használ laptopot a jegyzetelésre. E szokásukról a tapasztalat szerint akkor sem mondanak le, ha figyelmeztetik őket az alacsonyabb hatékonyságra.
Az egyik kutató, Dr. Kiewra úgy találta, hogy a kézzel jegyzetelők a fontos elhangzó információnak kb. egyharmadát képesek rögzíteni. Ezt kiküszöbölendő egy oktató megtiltotta óráin a jegyzetelést, s ehelyett előre elkészített jegyzeteket adott közre, hogy az előadáson a hallgatók teljes figyelmükkel tudjanak koncentrálni. (ref.: MG)
- A gépi jegyzetelésnek is vannak előnyei: gyorsabban lehet továbbítani azokat, illetve könnyebben lehet más írásművekbe behelyezni a szöveget. Könnyen lehet, hogy a géppel készített jegyzetek elhangzás utáni átnézése, kiegészítése, újragondolása és továbbértelmezése - azaz: a kognitív ráfordítás növelése - jobbá teszi a végeredményt mind a puszta gépi, mind a kézi jegyzetelésnél. (MG)
- További hír a témában (grafológusi szempont): Jobban tanulhat az, aki sokat ír kézzel link

Több mint száz éven át rejtőzött egy kis skót szigeten található kastély könyvtárában a világ egyik legértékesebb könyve, Shakespeare ún. Első fóliója. A drámagyűjteményt 1623-ban, hét évvel a szerző halála után adták ki.

A könyvállomány- és katalógusügyi tanszék rossz munkájának bizonyítéka, hogy nem vonta le a szükséges következtetéseket a Központi Bizottság ideológiai kérdésekben hozott határozatáról, nem változtatta meg az előadások anyagának tartalmát a párthatározatnak megfelelően. A formalisztikus és technikai szempontok fetisizálása gúzsba kötötte a tanszék munkáját, vérszegénnyé tette problematikáját. A tanszék a gyakorlattól elszigetelten dolgozott. Nem járult hozzá a tudományos munka kifejlesztéséhez a könyvtárai katalógusok terén, nem csoportosította maga köré az összes alkotó erőket és nem használta fel ezeket a könyvtári katalógusok aktuális szervezési kérdéseinek megoldásáért.
A Bizottság Kollégiuma megtárgyalta a Moszkvai Állami Molotov Könyvtártudományi Egyetem könyvállomány- és katalógusügyi tanszékének helyzetét és határozatot hozott a tanszék munkájának gyökeres átalakítására. A Bizottság határozata arra irányul, hogy teljesen átszervezze a tanszék munkáját és biztosítsa a könyvtári katalógusok alapvető elvi problémáinak kidolgozását. A lehető legrövidebb időn belül fel kell számolni a tanszék lemaradását a könyvtári gyakorlat időszerű kérdésétől. Meg kell valósítani az olyan magasképzettségű könyvtárosok nevelését, akik képesek önállóan, magas ideológiai színvonalon vezetni és szervezni a szovjet könyvtárak katalógusait. (A magas eszmeiségért, a formalizmus és az objektivizmus ellen a könyvtári elméletben. Bibliotekarj, 1950. 3. 1-4 p.)

Bár egyre inkább javulni látszik az eredeti ötletekből készülő filmek aránya Hollywoodban, azért még mindig szívesen nyúlnak egy-egy meghatározó regényhez, kapós bestsellerhez vagy elképesztő igaz történethez a nagy rendezők. Steven Spielberg gyerekmesét, Martin Scorsese japán keresztény regényt, Ewan McGregor pedig egy Philip Roth-klasszikust dolgozott fel, de háborús szatírákból sem lesz hiány a 2016-os adaptációkat elnézve. (via ReMek-e-Hírlevél)

Magyar nyevemlék-kódexek adatbázisát link adta közre az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Irodalomtörténeti Intézete a Régi Magyar Irodalom Tanszéken és az Európai és magyar reneszánsz doktori programon belül.
Az előszóban olvasható: A nyelvemlékkódexek exemplumaival foglalkozó igen kevés tanulmány egyikében, a Székelyudvarhelyi kódex példáit vizsgálva Waldapfel Imre a következőképpen fogalmaz: "egész kódexirodalmunk példaanyaga megérdemelné, hogy legalább összehasonlító jegyzéküket a közismert változatoktól eltérőknek vagy ismeretlen eredetűeknek fordításával a külföld számára hozzáférhetővé tegyék, mint ahogyan Katona Lajos Pelbárt példáival tette."