Még ront is a helyzeten a könyvtári informatikai rendszer és annak oktatása, ha nem hiteles, nehézkes és nem használóbarát a rendszer. A használóknak max. 10%-a használja ki az elektronikus katalógust (vö.: link vagy link ). Ők ugyanis máshogyan akarnak információt keresni, mint azt mi a könyvtári szabványok alapján elvárnánk tőlük. (MG)
Iskolai analógia:
Prievara Tibor szerint valós veszély, hogy ha egy pedagógus belekezd egy ilyen innovációba, visszahőköl, mert onnan jön az ellenállás, ahonnan nem várta: a diákoktól. És akkor gyorsan visszatérhet a "régi jó" (csak nem működő) hagyományos oktatáshoz.
Ezért úgy vélik, a diákokat és a pedagógusokat is tréningezni kell, ha belevágnak a digitális pedagógiába. "Kinyílik a világ, ha napi szinten használják ezeket a módszereket, de ehhez valóban napi szinten, rendszeresen kell használni őket. Ha valaki hetente egyszer tart órát laptopokkal, az nem fogja azt az érzést adni, hogy ez egy munkaeszköz."
Egy digitális tanórát egyébként nem úgy kell elképzelni, hogy az elejétől a végéig a gyerekek billentyűket nyomkodnak és képernyőt bámulnak. Lehet, hogy az adott biológia, nyelv vagy történelem órán csak 10 percre veszik elő a kütyüt, mert csak akkor van rá szükség.
"Viszont, ha elkezdjük használni, az szétrobbantja az iskolát, a tantermet. A gyerekek elkezdenek dolgozni a feladataikon, szétspriccelnek az épületben, fotelekben, folyosón dolgoznak, ahol nekik kényelmes. Én, mint tanár, látom, hogy ki, min dolgozik. A digitális transzformáció, ha komolyan vesszük, elkezdi a lényegét érinteni annak, hogy mi is az iskola."

Steklács János: A metakogníció a saját megismerő folyamataink, képességeink ismerete. Azaz például annak a tudatosítása, hogy miben vagyok erősebb, gyengébb, hogyan tanulok. Ezt a területet Amerikában kezdték vizsgálni, Magyarországon is foglalkoznak vele, neves kutatója Csíkos Csaba.
(...) A különböző olvasási stratégiák bevezetése előtt végigbeszéltük a gyerekekkel, hogy figyeljenek arra, ők hogyan olvasnak, mennyi idő kell az adott szöveg elolvasására, mi kell ahhoz, hogy jobban tudjanak koncentrálni, stb. Azt tapasztaltuk, hogy pusztán ettől sokkal jobban fejlődött az olvasási képességük. Az amerikai reciprok tanítási módszer pedig például alkalmaz egy eljárást, amikor megcserélik a diák-tanár szerepet. A gyerekeket arra szólítja fel a pedagógus, hogy most legyenek ők a tanár, és magyarázzák el, hogy kell megoldani az adott feladatot, hogy kell olvasni a szöveget az alaposabb megértés érdekében. Így a tanár pontosan látja, hogyan gondolkodik a gyerek, ezt aztán később meg is beszélik.

Egy baltimore-i középiskola egészségtan tanára észrevette, hogy a diákok sokat tudnak a telefonjukról, de az alapokkal nincsenek tisztában. Hogyan lehet például weboldalakra hivatkozni vagy hosszú írásokat kis szövegdobozban összefoglalni. Úgy gondolta, ezekre szüksége lesz a diákoknak az eredményesebb egyetemi projektekhez.
Összefogott az iskola könyvtár-média specialistájával, hogy az osztályának a mentális egészségről és a függőségekről tanítson. Ezzel párhuzamosan megtanította, hogyan értékeljék a forrásokat. Az órák egyaránt szóltak a kutatási módszertanról és a tárgyi tudásról. Ezután a diákok egyedül vagy párban elkezdtek a saját témáik után kutatni, prezentációkat összeállítani. A tanárok már csak ösztönöztek: forrásokat ajánlottak, köztük adatbázisokat, e-könyveket, megbízható weboldalakat.
A források összegyűjtéséhez a Collections by Destiny felhőalapú eszközt használták, egyszerűsítve a közös munkát. Gyorsabban mélyre tudtak ásni a megbízható anyagok közt. Ráadásul akkor is elérték, ha nem tudtak az órán részt venni és távolról dolgoztak.
A projekt végére a diákok infografikákat, PowerPoint prezentációkat és Discovery Education Board Builder multimédiás oldalakat készítettek. Büszkék voltak a munkájukra. Osztálytársaikkal is szívesen megosztották a megszerzett ismereteket a kutatási témájukról. (ref.: Habók Lilla)

Az OCLC (amelynek 113 országban közel 17 ezer tagintézménye van) WorldCat katalógusa 320 milliónál több rekordot tartalmaz 2 milliónál több lelőhely-adattal. A világ könyvtárainak, levéltárainak és múzeumainak legtöbbje elsődlegesen ezt a forrást használja bibliográfiai rekordok átvételére. Az OCLC hatalmas adatbázisa igen sokféle szolgáltatást nyújt: WorldShare Metadata Management Services (felhőalapú integrált könyvtári rendszerek), WorldCat Discovery Services és CONTENTdm (digitális gyűjtemények menedzseléséhez). Az OCLC szolgáltatásai meglehetősen költségesek, ezért a cikk számba veszi, milyen alternatívák léteznek.
A könyvtárak beszerzési és feldolgozási gyakorlata általában háromféle: maguk végzik, vagy teljességgel másra bízzák, vagy a két megoldást kombinálják. (ref.: Hegyközi I.)

A kihelyezett könyvtárosok fontos szerepet játszanak a távoli felhasználók segítésében. A kihelyezés mértékétől függetlenül mindannyian ugyanazt a magas színvonalú tájékoztatást nyújtják, amit a használók a hagyományos könyvtári környezetben elvárnak. A kihelyezett könyvtárosok úgy választják meg és használják a technológiát, hogy az a leghatékonyabban szolgálja ennek a sajátos használói rétegnek az igényeit. Ez a technológia magában foglalhatja a könyvtár honlapját, tanfolyamkezelő rendszereket, irodalomkutatási útmutatókat, előadás- és képernyő-felismerő szoftvereket, a távoli tájékoztatást (telefon, chat vagy e-mail formájában), a webes konferenciát, online felmérési eszközöket, a hivatkozások kezelését és a közösségi médiát. (Kihelyezett könyvtárosokkal végzett tájékoztatás a távoli felhasználók számára; sajnos csak autoref.)

Múlt héten megjelent hír - "A vásárosnaményi könyvtárosok nem alszanak. - Altatnak (recept)" link - folytatásaként Fejes Csilla könyvtárvezető tájékoztatta a KIT-et projektjük ráfordításairól:
ÖTLET - Az alapgondolatot a finn iskolák mintája adta, ahol olyan szívesen vannak a diákok, hogy néha benn is alszanak.
TERVEZÉS - Ötlet és megvalósítás között kb. három hét telt el. 3 könyvtáros és két közmunkás kolléga dolgozta ki a feladatokat, a forgatókönyvet, elkészítették a segédanyagokat, így pl. a teszt elkészítése (az ezt leggyorsabban helyesen kitöltő csapat mehetett fel a szabadulószobába - az emeletre). Az emeletre a könyvből összeállított kvízkérdéseket, puzzle-t, időrendi képkirakót kellett elkészíteni. Feladat volt még a ügyességi játékok összeállítása.
ESZKÖZÖK - A jelentkező gyerekek hozták: felfújható ágy, hálózsák, fogkefe, fogkrém, kis törölköző, jelmez, 500 Ft a vacsora és reggeli önköltsége. Önkéntes támogatás volt a süteményt, és a helyben készített 100%-os almalé.
A könyvtár hozzájárulása: van kis konyhánk, mikróval vízforralóval, mosogatóval. Francia pirítós sütőt egy könyvtáros hozott. Alapanyagok: toast kenyér, margarin, sonka, sajt, majonéz és ketchup; tea mindig van annyi, hogy tudunk főzni.
MUNKAIDŐ - A könyvtárban nincs túlóra kifizetés, de a túlóra mindig kivehető. Ezt este 17 órától 10-ig 17 órában állapítottuk meg, így 2 teljes nap jár érte.
MUNKATÁRSAK / FELELŐSÖK:
- Kósa Ferencné, Lénárt Tímea, Szabó Réka - szabadulós játék forgatókönyv és lebonyolítás
- Gráf Csilla, Fejes Csilla - ügyességi és matematikai játékok összeállítása és vezénylése
- Bakos Béla - technikai feltételek megteremtése, grafikai megoldások, fotózás
- Balogh Tiborné - farsangi fánk sütése és vacsorakészítés, folyamatos felügyelet
Ha csupán a 4 könyvtáros dolgozna a könyvtárban, önkénteseket kellene bevonnunk egy-egy ilyen akcióhoz, ami nehézkes a magyar társadalomban (aki dolgozik, nem ér rá, aki meg nem, begubózik).

Nádori Gergely: A diákok számára az iskola elsődlegesen érdektelen. Ami ott történik, az nem rossz vagy jó, hanem számukra irreleváns. "Amit ők leggyakrabban csinálnak - posztot írnak, fényképet címkéznek, megosztanak stb. -, azt nem az iskolában tanulják meg. Ráadásul az életben való boldogulásukhoz sincs már sok köze annak, hogy mennyire tudják a kémiát vagy a történelmet. Egyre több cégnél az úgynevezett soft skillek - problémamegoldás, kreativitás, együttműködés - számítanak. Ezek a képességek az iskolában nem nagyon kerülnek elő."

Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) link bemutatóról a közelmúltban szóltunk link . Most állandó kiállításából mutatunk képeket, ld.: link
Az Orbis Pictus című kiállítás a szemléltetés történetéből ad válogatást. A 18. század fizikai kísérleti eszközeitől az 1970-es évek kazettás magnójáig követhetjük végig az iskolák demonstrációs tárgyait. A tematikus tárlaton egy berendezett osztályterem is látható, amely többféle múzeumpedagógiai foglalkozás helyszíne is.
A kettős funkciójú intézmény az oktatás- és neveléstörténet vonatkozó szakirodalma mellett annak múltjába is bepillantást enged mintegy 400 tárgy válogatott bemutatásával.
A fotókon: osztályterem, kazettás magnó, eszközök optikai kísérletekhez, szorzópálca, diaképek a 20. sz. első negyedéből. (MG)

Két további észrevételt kaptunk a "Szakmai vitáink..." véleményezendő téma kapcsán. Folytatva tehát összegzésünket link :
Szabó Eszter (Debrecen) észrevétele: "A döntésekbe ideális esetben a könyvtáron kívüli szakemberek minél szélesebb körét és a használókat is be kell(ene) vonni."
Illetve a másik: "Szakmai vitáinkban a megfelelő információkkal rendelkezők döntenek ideális esetben. A halogatás is jellemző, pl. könyvtáros életpálya modell, amiről már évek óta "szó van, döntés nincs".
A statisztika változásairól szóló viták pl. fontosak voltak, de a változtatás bevezetését nem előzte meg a fogalmak definiálása / átgondolása, emiatt az adatok továbbra is összehasonlíthatatlanok lesznek. (Különösen igaz ez pl. a rendezvénystatisztikára, ahol a könyvtárosok számára nem volt egyértelmű, hogy a statisztikai lapon egy rendezvényt csak egy kategóriába vagy több kategóriába lehet-e besorolni? Ha ez 2018 elején még probléma volt, akkor a statisztika reformját megelőző vitában született döntést sem vehetem komolyan.) Ha az adatok nem hasonlíthatók össze, arra mit építhetünk?
Egyelőre a könyvtárak próbálnak alkalmazkodni a felülről hozott döntésekhez, amelyek valós társadalmi igények kielégítésére törekvésen alapulnak, mint pl. a szélsebesen elstartolt DJP-program, amihez forrást is rendeltek, ugyanakkor más programoknál kevésbé látom ugyanezt, mint pl. az Internet Fiesta vagy az októberi Országos Könyvtári Napok.
A KATALIST-en folyó viták sokszor ún. "meddő viták", néha a vitakultúrát is nélkülözik. Leginkább kirívó példa a rovásírásról szóló vita volt, de a rabok által történő digitalizálást is említhetném. Szerencsére mindig akadnak felkészült kollégák, akik "segítenek eloszlatni a ködöt". Ezért örültem annyira pl. az IFLA-konferenciának vagy a Könyvtári Intézet kérdőívének. Úgy érzem, a szakmai viták szűk körben zajlanak, nélkülözik a döntésekhez szükséges, optimális társadalmi hátteret."

A KIT-ben hetente 26-27 cikk jelenik meg, ami némi hullámzással 2002 júniusa óta immár 22.000 hírt jelent. Adatbázisunk a magyar könyvtárügy legnagyobb kurrens forrása. Az adatbázis tárgyszavakkal (címkékkel) és szabad szövegesen (1+1 paraméter) egyszerre kereshető.

A minisztériumra fogja a béremelés elmaradását a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ), írják közleményükben. A KKDSZ egyébként többek között a múzeumi, levéltári, könyvtári dolgozók érdekképviseletét látja el.
Régóta csak foltozgatják a bértáblát, halmozódnak az igazságtalanságok. A magánszektor trükközéssel próbálja kicselezni a minimálbér emelését. Sok még a panasz és a teendő fizetésfronton. Itt is régóta lehet tudni, hogy komoly gondok vannak a bérek kapcsán. KKDSZ elnöke, Csóti Csaba az Indexnek már tavaly arra panaszkodott, hogy a kulturális szféra még a barkácsolt béremelésekből is rendre kimaradt az elmúlt másfél évtizedben. A fizetések lényegében alig haladják meg a 2002-es szintet. 2008-ban volt egy kis korrekció, de azóta érdemben csak a minimálbér és a bérminimum emelése hatott az ágazatra.
Ennek eredményeképpen egyre nagyobb számban lettek az intézményekben a bérminimumot kapók, és a legtöbb diplomás (levéltáros, muzeológus) dolgozó bruttó 161 ezer forintot keresett például tavaly ilyenkor. A korábbi minimálbér-emelési körrel itt is odáig jutott a helyzet tavaly februárra, hogy a szakmai munkát végzők fizetése alig haladta meg a gondnokokét.

Társadalmi idősödés - Ennek az értelmezésnek az egyik központi eleme az idősödő társadalom reaktiválása, a gazdaságot segítő új munkatípusok bevezetése. Nem a régi struktúrák új funkciókkal való felruházása a célunk, hanem egy új, helyi társadalmi piac kialakítása, ami választ ad a társadalmi idősödés programjára. Ehhez, ebben a kontextusban keressük a társadalmi innováció új elemeit, eszközeit.
2014-ben az öregségi nyugdíjban részesülők száma 2 037 000 fő volt. Magyarország érdemben alig foglalkozik a 3,8 millió idősödő állampolgár gazdasági-társadalmi, versenyképességi, fenntarthatósági problémáival, kihívásaival. Hiányoznak a hatékony társadalmi üzenetek arra vonatkozóan, hogy "mit kezdjünk" ezzel a nagyszámú idősödő réteggel. Pedig 40 év munka után közel 30 év nyugdíj áll előttünk.
S a nyugdíj előtt állóknak 35 százaléka gondolja úgy, hogy a nyugdíj biztosítása kizárólag az állam kötelessége. Ez önmagában is elég magas arány, ugyanakkor a másik kétharmadnál sem feltétlen mutatkozik konkrét cselekvés az öngondoskodás irányába. (Az aktív idősödés társadalmi modellje...)
- A könyvtáraknak, könyvtárosoknak lehetőségükben áll tudatosan foglalkozni e problémakörrel, felkészülni azokra az időkre, amikor e jelenségek meghatározóak válnak, és veszély helyett lehetőséggé alakíthatják a helyzetet. Nagyban növeli hitelességüket e folyamatban, ha a könyvtáros közösség saját magán belül is követhető példákat mutat. (MG)

A könyvtárakat sokáig magával a referensz szolgálattal, a könyvtári dolgozókat pedig a referensz szolgáltatásokat nyújtó könyvtárosokkal azonosították. Az utóbbi évtizedekben azonban a tájékoztató szolgálat iránti kereslet - dacára annak, hogy a könyvtári szolgáltatások egyik nélkülözhetetlennek tartott eleméről beszélünk - folyamatos csökkenést mutat, ami jogos aggodalmat kelt a könyvtárosokban. Az internetes források és keresőmotorok ugyanis nagy változásokat eredményeztek, aminek köszönhetően a referensz szolgáltatás szerepe is folyamatos változáson megy keresztül. A csökkenés azonban a hagyományos referensz szolgáltatást érinti igazán, szakértők szerint a széles körű keresés-támogatás igénye viszont előreláthatóan növekedni fog. Noha sokan ma már a tájékoztató szolgálat létét is megkérdőjelezik és megszűnését vizionálják, számos könyvtárban alternatív referensz szolgáltatási modellekkel kísérleteznek.
A szerző egyebek mellett saját intézményének, a Philadelphiai Tudományegyetem J. W. England Könyvtárának gyakorlatát is bemutatja. Itt minden könyvtáros részt vesz a tájékoztatásban, s jóllehet az utóbbi 5 év referensz tranzakcióit szemlélve csökkenés mutatkozik, a kérdéstípusok aránya továbbra is konstans, a 10 percnél kevesebb időt igénylő, gyorsan megválaszolható kérdések továbbra is az összes beérkező megkeresés 44%-át adják. Miután ez egy igen speciális területtel foglalkozó könyvtár, hiszen gyógyszerészettel és gyógyszeriparral kapcsolatos anyagokat gyűjt, a referensz kérdések jelentős részére komplexitásuk miatt gyorsabb és hatékonyabb választ adnak az általuk használt speciális adatbázisok, mint a Google. Igaz ugyan, hogy fáradságos munkával talán a nyílt weben is megtalálhatók a keresett információk, de az egyes információelemek együttes előfordulása szinte teljesen irreális, ezért sokkal könnyebb speciális könyvtári forrásokból, adatbázisokból kinyerni a szabatos választ, ehhez pedig továbbra is professzionális referensz szolgálatra van szükség. (Szükség van-e még referensz szolgáltatásra a Google és a Wikipédia korában?; ref.: Tóth B. I.)

A Peter-szabály lényege: ha valaki jól teljesít a jelenlegi posztján egy szervezetben, cégnél vagy a közigazgatásban, akkor is előléptetik, ha az új munkakörben nem lesz jó. Sőt a Peter-szabály legdurvább feltételezése, hogy a sok előléptetés végén mindenki olyan pozícióba kerül, amiben már nem kompetens: hiszen ha kompetens lenne, akkor még előrébb léptetnék, így tehát a végén mindenki azt csinálja, amihez nem (vagy legalábbis nem eléggé) ért.

A szigetvári könyvtár egyik fontos célkitűzése, hogy elősegítse a tizenévesek könyvtárhasználatát. Úgy tapasztalják ugyanis, hogy az általános iskolások még nagyobb létszámban fordulnak meg a gyerekkönyvtárban, ám ez a tendencia a középiskolások között már elenyészővé vált az utóbbi időszakban.
A közelmúltban kérdőíveket készítettek és felkeresték a helyi általános- és középiskolás diákokat. A kapott eredmények alapján állították össze azt a pályázatot, amelynek megvalósítása hamarosan indulhat a kisvárosban.
... Ezekből többek közt az is kiderült, hogy az általános iskola felső tagozatosainak mintegy hetven százaléka szívesen részt venne helytörténeti foglalkozásokon és vetélkedőkön, de érdeklik a diákokat a kézműves foglakozások, a kiállítások, a filmvetítések és az azt követő beszélgetések, illetve a számítógép-használattal kapcsolatos szakkörök. A tanulók több mint a fele járna olyan foglalkozásokra, amik a tanulásban segítenek.

Úgy tűnik, hogy ha olyan tévinformációt cáfolunk valakinek, amihez nem kötődik érzelmileg, pontosabban ami nem az identitásával, alapvető értékrendjével, életfelfogásával kapcsolatos, akkor nemcsak a tényeket sikerülhet rendbe raknunk, de még az azzal kapcsolatos általános hiedelmet is. - De van más eset is:
- VÉDEKEZÉS - [a befogadó identitáshoz negatívan kapcsolódó szempont hallatán] a befogadóban többek közt az amygdala nevű agyi terület aktivizálódik, amely az érzelmek kialakulásában is meghatározó szerepet játszik. Az aktivitás pedig ahhoz hasonlított, mint amikor az ember fizikai veszéllyel szembesül. Megtámadtak, védekezni kell!
- CSOPORTHOZ TARTOZÁS - A tények értékelése alacsonyabb prioritást képviselhet az identitás meghatározásában, mint a szociális igazodás, a társadalmi megfelelés igénye. Ha úgy tűnik, hogy a tények ellentmondanak a csoport meghatározó elveinek, akkor jaj a tényeknek!
- KOMPENZÁLÁS KÉRDÉSEKKEL - Ha a személy mégis kénytelen a bizonyítékok hatására változtatni egy ténybeli hiedelmén, akkor ezt gyorsan kompenzálja azzal, hogy még inkább a korábban a tényhez kapcsolt hite mellett teszi le a voksot. Számos módszer létezik arra, hogy ezt minél könnyebben meg tudja tenni. Például újabb és újabb állítások megfogalmazása: "Ok, elfogadom, hogy tévesen következtettem a két torony összeomlásának folyamatából arra, hogy az csak belső, irányított robbantással történhetett, de akkor miért történhetett az, hogy pont aznap az ott dolgozó zsidók nem mentek be dolgozni?" Vagy: "Oké, tévesen hittem, hogy nem mentek be dolgozni, de hova tűntek a repülőgépek roncsai?" "Oké, most már látom, hogy találtak repülőgép-maradványokat, de..." - és így tovább a végtelenségig.
- ÖSSZEKAPCSOLÁS - Ha egy kérdéskör egyszer közel került valamelyikhez, akkor az ahhoz kapcsolódó ténykérdések megvitatása, az ezeken alapuló vélemények megváltoztatása iszonyúan nehézzé válik. A globális felmelegedés kérdését "sikerült" összekapcsolni a piac szabadságának témájával. Az oltásokat az egyéni szabadságjogokkal. A géntechnológiát a vállalati monopóliumok kérdésével. Az evolúcióelméletet természetesen első pillanattól kezdve a vallásokkal. Az ismeretterjesztőknek, tudósoknak mindent el kell követniük azért, hogy a jövőben elkerüljenek bármilyen ilyen összekapcsolást, illetve, hogy megpróbálják a meglévő kapcsolatokat lebontani.
- ESZKÖZ: EMPÁTIA - Valahol mindez talán az empátiával is kapcsolatos. Ha egy barátom tévhitét szeretném cáfolni, akkor bele kell élnem magam az ő helyébe, megértenem önképének fontos elemeit, és felismerni ezek kapcsolatát a tévhittel. Ha sikerül ezt a kapcsolatot oldani - azaz bemutatni, hogy nem az identitása feladatása a célom, hanem egy ténykérdés megvitatása -, akkor lehet esély.

A Corbii albi, azaz Fehér hollók nevű román nyelvű kontaktportál negyedik román-magyar könyvtára nyílt meg Máramarosszigeten február 5-én. Ezt a tavaly elhunyt Ioan J. Popescu publicistáról neveztek el, aki ezen a napon töltötte volna be a 65. életévét.
A portált a Fehér Holló Médiaklub Egyesület hozta létre, célja a román-magyar párbeszéd elősegítése. Ennek már három könyvtára van Erdélyben, a kolozsvári, marosvásárhelyi és székelykeresztúri után most a máramarosszigeti is megnyílt, amely a kolozsvári könyvtár link helyi kirendeltségeként működik majd. A könyvtár irányítói Horia Picu tanár és Mihail Manole muzeológus. Ioan J. Popescu kitűnően beszélt románul, magyarul, angolul, ezenkívül lelkes kutatója volt a helyi zsidóságnak is. Ebben a témában több könyvet is megjelentetett az elmúlt évek alatt. A máramarosi zsidóság történetét kutató és bemutató könyvei és újságcikkei mellett versesköteteket is fordított, és több, a zsidósággal kapcsolatos dokumentumfilm elkészítéséhez is hozzájárult. Halála előtt a máramarosszigeti nyomdák és gyógyszertárak történeteit kutatta, ezeket a műveket azonban nem sikerült már kiadnia.
A Ioan J. Popescu román-magyar könyvtárban eddig 15 könyv van, a működtetők további adományokat várnak. A megnyitón elhangzott, hogy a könyvtár kizárólag román és magyar szerzők műveit tartalmazza majd. A könyvtárnak otthont adó hely még nem ismert, aki viszont adományozni szeretne, az beviheti a könyveket az LTT Háló szaküzletbe. (Az ukrán templom szomszédságában). (via ReMeK-e-Hírlevél)

Tudta, hogy egy "mini könyvtárban" is várakozhat a szolnoki állomáson? Gyerekrajzok a falon, kismamáknak kialakított kuckó, rengeteg játék és egy hatalmas könyvespolc fogadja az utazóközönséget. Így néz ki a szolnoki vasútállomás kultúr váróterme.
- Még sosem jártunk itt, de nagyon tetszik - mondja a jászfényszarui Erika.
- Elindultam büfét keresni, akkor láttam meg. A gyerekek a másik váróban voltak, gyorsan szóltam nekik, hogy üljünk be ide. Nagyon hangulatos.
Elmondta, hogy harminc percet kell még várniuk a vonatindulásra. De hozzátette, sokkal szívesebben teszik ezt a könyvekkel, újságokkal teli váróteremben.
Ahogy belépünk, melegség fogja el az embert. S nem csak a kellemes hőmérséklet miatt. Kényelmes ülőhelyek, az asztalon újságok és egy gyereksarok. Ha valaki babával van, vagy csak olvasgatni, beszélgetni szeretne, akkor is beülhet, szívesen látják.
Mint megtudtuk, sokan azt hiszik, fizetni kell a váróterem használatáért. De az is sűrűn előfordul, hogy úgy gondolják, csak a vasút dolgozói vehetik igénybe a helyiséget. Az utasok körében egyébként nagyon népszerű a "mini könyvtár".
Vannak visszatérő vendégek, de az is előfordul, hogy csak egy-két jó szóra térnek be.
Balázsiné Gődér Ágnes, a VOKE Csomóponti Művelődési Központ link intézményvezetője elmondta, ők a fenntartói a kultúr váróteremnek.

Pedig a jövőben legalább annyit kellene tanulásra fordítani, mint amennyit a technológiába invesztálunk. Magyarország az uniós átlag alatt teljesít.
Az Eurostat kutatása szerint 2016-ban az unióban dolgozók mindössze harmada vette a fáradtságot, hogy munka mellett továbbképezze magát. A holland munkavállalók vettek részt képzéseken a legnagyobb számban, hiszen több mint 60 százalékuk frissítette tudását. A svéd munkavállalók 59, a finnek 58 százalékos aránnyal lettek dobogósak. A sor végén Görögország és Románia (8 százalék), illetve Olaszország (11 százalék) kullog.
Magyarországon a munkavállalók 21,4 százaléka vesz részt valamilyen továbbképzésen. Gerd Leonhard jövőkutató szerint a következő húsz évben a munka és a foglalkoztatás jobban meg fog változni, mint az elmúlt 300 évben összesen, így szerinte fontos, hogy ugyanannyi időt és erőforrást fektessünk az oktatásba, kutatásba, mint amennyit a technológiára szánunk.

A győztes csapat egy évig ingyen utazhat a légitársasággal.
A Wizz Air második alkalommal is elindítja a Wizz Youth Challenge nemzetközi esetmegoldó versenyt egyetemi és főiskolai hallgatók részére. A versenyen szakmai tapasztalatot szerezhetnek az ifjú menedzserek, többet megtudhatnak a légitársaság üzleti tevékenységről. Akik bejutnak az utolsó körbe, a koncepciójukat vezető légiközlekedési szakembereknek mutathatják be a Wizz budapesti rendezvényén. Az esetmegoldásnak van kommunikációs és marketing része, de nem kategória, hanem a komplex feladatban ez is egy elem - tudtuk még meg.
A győztes csapat tagjai egy évig korlátlanul utazhatnak a WIZZ hálózatában, amely jelenleg 44 országban működő bázisairól 145 célállomást kapcsol össze több mint 600 útvonallal. A második és harmadik helyezett csapatok ingyenes retúr repülőjegyet kapnak a Wizz Airtől.

Tájékoztatás-minőség... Gyorsan azonosítjuk a hiányosságokat - ha azokat egy másik, nem könyvtári szolgáltató követi el. Lássunk egy példát... (MG)
- A BKK-tól és néhány vidéki nagyvárosban már a buszon ülve megkap minden segítséget az utas az újratervezéshez, ha forgalmi okok miatt át kell szállnia, a vasúton és sok távolsági busznál viszont marad a reménykedés, ha valami nincs rendben a forgalomban...

Ide töltsd fel a hitelesíteni kívánt dokumentumot: link , ahol kiválaszthatod a PDF-hitelesítést. A rendszer Ügyfélkapu-jelszóval azonosít. A hitelesített (jobb felső sarkában elektronikus matricával ellátott) dokumentum azután letölthető, vagy elküldethető saját emailcímünkre. (MG)

A könyvtrailer olyan videoformátumú, a kiadó által interneten terjesztett, szöveget, képet és zenét vegyítő műfaj, amely a filmelőzetesekhez hasonlóan rövid, tömör, érdekfeszítő, kifejező és fragmentált.
Empirikus kutatás igazolta a szerzők hipotézisét: a könyvtrailer multimedialitása és digitális jelenléte okán hatékony eszköz a Web 2.0 korában az olvasásra ösztönzésben. Mivel az általa hagyott narratív hézagok kitöltése aktivitást, jelentésképző és értelmező műveleteket és kreativitást követel, befogadása, illetve a saját könyvtrailer elkészítése hozzájárul a gyerekek irodalmi kompetenciájának fejlesztéséhez az "iskola 2.0" interaktív keretei között. A kutatás igazolta, hogy a könyvtrailerek célközönsége nemcsak a gyerekeket foglalja magában, hanem a közvetítő szerepet ellátó pedagógusokat is, akik fel tudják használni azokat a foglalkozásokon, és a trailer megtekintése után értő olvasókként tudják ajánlani a könyveket a gyerekeknek. Ugyanis, mint azt e kutatás is bizonyította, a trailer csak a kedvcsináló szerepét tölti be, amely elvezeti a leendő olvasót a könyvhöz. (A könyvtrailerek mint az olvasásnépszerűsítés eszközei a Web 2.0 korában; ref.: Szabó P.)

Precíz, noha olvasócsalogatónak nehezen nevezhető cím. Pedig igazi kincsesbányát rejt a 650 oldalas, 130 esztendőt átfogó, 585 tételből álló, a megjelenése pillanatától a zene- és könyvtártudomány számára nélkülözhetetlen válogatás. A szerző, Gádor Ágnes - aki a Liszt Ferenc könyv- és kottagyűjteményére alapozott könyvtárnak link évtizedeken át volt munkatársa, majd igazgatója - maga is igazi kincs- vagy inkább gyöngyhalász. A tengernyi poros iratból úgy rekonstruálta az intézmény históriáját, hogy dokumentumgyűjteményének számos darabja messze túlnő szakmai forrásértékén, a nagy magyar - értsd: országos - történelemnek lett bizonyító erejű, nemritkán olvasmányos példatára. Csak a mélyére kell pillantani az egykor előírásszerűen udvarias, ezért körülményeskedő stílusnak, hogy tanulságossá s egyben igen szórakoztatóvá váljanak például a 130 esztendő alatt jószerével mindig kézi vezérléssel működtetett, legkülönfélébb nevű kultusztárca és a könyvtár közötti, olykor bornírt levélváltások. A gyűjtemény sokfajta szemmel lapozgatható, recenzensi önkény hát a 401-es tétel kiemelése az iratfolyamból. A dolgon magán messze túlmutató, korszakfestő adalék, hogy az állománygyarapítás reményében a Zeneakadémia főigazgatója azzal érvelt 1949-ben főhatóságának, hogy az egyre szorultabb helyzetben lévő "antikváriusok és magánosok igen előnyös feltételekkel kínálják megvételre kottatárukat (...) az ilyen alkalmi vételeknél igen olcsón lehetne értékes anyaghoz jutni - készpénzfizetés mellett".

A norvég Pénzügyi Szakszervezet kisfilmje gyerekeket mutat, akiket azonos nehézségű feladatot végeznek el, majd pedig... folytatás az alábbi linken. A kisfilm kísérőkérdése: mi olyat értenek meg a gyerekek, amit a főnökök nem?
Persze, elgondolkodik az ember, milyen szemléletformáló videót készíthetne leginkább a hazai vonatkozó szakszervezetek, vagy a szakmai érdekvédelmi szervezetek? (MG)

Új, negyedévenként megjelenő Növénybarát újságot vehetnek kézbe a kiskerteket művelők; a lapot a Kertszövetség a Földművelésügyi Minisztérium (FM) támogatásával indította - közölte a lap főszerkesztője.
Szent-Miklóssy Ferenc elmondta, hogy Magyarországon mintegy 800 ezer kiskert van, családi házhoz, nyaralóhoz kapcsolódó gyümölcsös-zöldséges kert, szőlő és gyümölcsös parcella, továbbá zártkertek. A kiskertek területe mintegy 60 ezer hektárra, a zártkerteké 200 ezer hektárra tehető. Az e területeken előállított termelési érték évente 40-50 milliárd forintra tehető.
A főszerkesztő rámutatott: az utóbbi időben a helyi piacokon könnyebb és eredményesebb értékesítésnek köszönhetően nőtt a termesztési kedv, bővült a választék. Mind többen figyelnek fel arra, hogy sokkal finomabb a friss, jól beérett termés. Ezért a kertészet, a kertészkedés iránt érdeklődők, a kertbarát körök tagjai is egyre inkább szorgalmazták, hogy saját lapja legyen a Kertszövetségnek, ezzel is segítve az eredményesebb munkát.
A Növénybarát újság 64 oldalas első száma már kapható. A szerkesztőség arra törekszik, hogy minél több, a kerti munkát segítő, jól bevált módszerekkel ismertesse meg az olvasókat - írja az MTI.

Csökkenti a magyar fiatalok romákkal szembeni előítéletességét, ha egy szerepjátékban megélik egy kisebbségi fiatal hányattatásait. Bónuszként a bevándorlókkal szemben is befogadóbbá válnak. Ha egyszer azt szeretnénk, hogy a jövő nemzedékei nyitottabbak és elfogadóbbak legyenek, ilyen eszközök segíthetnek.
A más csoportokhoz tartozókkal kapcsolatos előítéletek makacsul tartják magukat Magyarországon. A közvélemény/kutatások újra és újra megerősítik, hogy a magyar emberek nagy része gyakorlatilag mindenki iránt ellenséges, aki más színű, vagy vallású, vagy általában "idegen", még akkor is, ha olyan csoportokról kérdezik őket, amelyek egyébként nem is léteznek.
A játék, amely Kardos Péter és Nyári Gábor Cigánylabirintus című könyvére link épült (itt online is látható link ), olyan helyzeteket mutatott be, amikkel egy roma fiatal valószínűleg gyakran szembesül: "véletlenül" már pont betöltötték az állást, amire jelentkezett, már pont elkelt az albérlet, esetleg éppen nincs nyitva az éjjel-nappali, ahol kenyeret venne.
Előítéleteink csökkenthetők azzal, ha néhány percre komolyan a másik helyébe képzeljük magunkat. Eredmények már olyan szerepjátékkal is elérhetők, amiben nagyon sokan részt tudnak venni. Ha Magyarországnak egyszer olyan kormánya lesz, amelyik csökkenteni, nem pedig mélyíteni szeretné az előítéleteket, akkor tudna építeni ilyen tevékenységekre. Így talán a következő generációk érzékenyebbek lennének a kisebbségek problémáira és nagyobb eséllyel építenének maguknak egy toleránsabb és nyitottabb társadalmat.