A SEXI modellt átgondolva felmerülhet:
- klimatizálás (filléres hőségcsökkentéstől elektromos berendezésekig)
- a klimatizálás kommunikálása használói csoportod felé
- a munkatársak jóllétének biztosítása
- a témával kapcsolatos irodalom, tájékoztatás előkészítése
- a célcsoport felkészülésének támogatása. (MG)

Ugyanis:
- Brutális hőhullám tarolja le Magyarországot: ez már az egészségre is veszélyes, sokan fognak szenvedni. Idén nyáron is várhatók hőhullámok, viszont még ez is semmi lesz ahhoz képest, ami a jövő évtől várhat ránk - ezt mondták a Pénzcentrum által megkérdezett szakértők. Egyikük azt is hozzátette, hogy a szélsőségesen forró, több héten át tartó hőhullám olyan veszélyes, hogy az idősek és betegek többlethalálozások számát rá lehet írni ennek a számlájára.

A nyári hónapok egyre jobban közelednek, sokan talán már ki is vették szabadságaikat, és készülnek a jól megérdemelt pihenésre. Van azonban egy intő jel, amelyre persze minden évben fel kell készülni, csak mostanra sokkal fenyegetőbb lett, mint a korábbi években. Ez nem más, mint a hőség kérdése, amelyre ugyan sokan legyinteni szoktak, hogy "de hisz nyáron meleg van, ez a lényege", a jóslatok szerint az idei (illetve a következő) nyár már az egészségtelen mennyiségű és mértékű hőhullámokat is magával hozza.

Előző beszámolónk a Brooklyn Public Library link innovatív programjairól: link és pl. link .

11'54"-től hallható, Orsós László Jakabtól: - Az az igazán kedvenc program, ami nagyon bejött, hogy tanítsunk szabad ég alatt, fák alatt. Legyen a neve University Open Air. Ahol az órákat olyan emigráns professzorok tartják, akik nem tudtak keresztülvergődni az amerikai akadémiai rendszeren, azért mindenféle munkát el kell vállalniuk. Például a klasszikus taxisofőr, aki Guyanában mérnök volt.
Hat éve elindítottunk egy nyári kurzust. A mellettünk lévő parkban vannak az órák. Székek vannak, technológia nincs, csak egy fehér tábla. A szünetben hárfás játszik - hogy jó giccses legyen az egész -, és tökéleseten működik! Kitolunk szekéren könyveket. A végén van egy graduáció, amelyen egy író felolvassa az írását a felemelkedésről, minden diák és tanár jelenlétében. Ez úgy bejött, hogy most már télen is kell kurzust tartanunk. Szájról szájra terjed, emigránsok adják körbe a hírt. Döbbenetes! El tudjátok képzelni, hogy New Yorkban a tajvani irodalomtanár, az elefántcsont-parti építész, aki pék, az orosz filozófus, aki szintén pék... (aki majdnem elájult az első órája előtt, mert annyira izgult). Ez csodálatos dolog, és jön a közönség! És minden ingyen van.

Cikk az Open Air Universityről: link

A KIT Klubban folyó megbeszélések visszatérő témája a hazai könyvtári innováció minősége. Ezek alapján lassan megfogalmazódnak az innovációs környezet jellemzői:

1. Hierarchikus szervezeti kultúra - Ebben az innováció felforgató jellege veszélyezteti a megszokott állapotokat, szabályokat és emberi viszonyokat; lehetséges féltékenység az alkalmazottra.
2. Tanult tehetetlenség - Továbbra is tartja magát az "azért nem lehet megcsinálni..." könyvtárosi attitűd a "How might we" azaz a "hogyan tudnánk..." gyakorlat helyett.
3. Mindennapi rutin stresszes fenntartása - A régóta meglévő, nem professzionális rendszerek toldozása-foldozása leköti az energiákat.
4. Szakmai belterjesség - Kevés az "idegen" impulzus (ld. kevés nem könyvtáros végzettség ő könyvtári munkavállaló, vagy éppen: vándorgyűlési területi elvű szekciók az interdiszciplinárisak helyett), mely újragondolásra késztetné a meglévő rendszereket, folyamatokat.
5. Jövő- és innovációhiányos szakmai képzések és továbbképzések - Az innovációt szorgalmazó továbbképzések is döntően a hagyományos szakmai megoldások újratermelésével foglalkoznak, pl. a minőségirányítás hazai könyvtári gyakorlata.

Nagyobb innovációk akkor történtek a szakmában, amikor
- külső okok miatt meggyengült a szabályozás. Pl.: MEK, Matarka
- amikor több, független fiatal áramlik a szakmába: könyvtár 2.0-s "mozgalom, 10-12 éve, mely óta a szakember-utánpótlás brutálisan csökkent.
(Folytatjuk a lehetséges megoldásokkal...) (összeáll.: MG)

Maela Rakočević Uvodić előadásának előző részei: link és és link .

Az univerzális tervezést az 1980-as évek közepén Ronald L. Mace amerikai építész fogalmazta meg. Eszerint: a termékek és környezetek olyan tervezése, amely minden ember számára a lehető legnagyobb mértékben használható, adaptáció vagy speciális tervezés nélkül. - Az ötlet az, hogy az univerzális tervezés bizonyos emberek számára szükséges, ugyanakkor mindenki számára előnyös. A cél az, hogy mindenki életét leegyszerűsítsük, és a célcsoport mindenki, képességeitől függetlenül.

Az univerzális tervezés olyan befogadó társadalom megvalósítását jelenti, amelyben mindenkinek egyenlő esélyei vannak a részvételre, legyen az fiatal, idős, fogyatékkal élő vagy ép. Ez azt jelenti, hogy a termékeket, környezeteket, programokat és szolgáltatásokat úgy kell megtervezni, hogy azokat mindenki a lehető legnagyobb mértékben, adaptáció vagy speciális tervezés nélkül tudja használni. Az univerzális kialakítás azonban nem zárja ki a segédeszközöket a fogyatékkal élő személyek bizonyos csoportjai számára, ahol erre szükség van.

Általa a fizikai megoldások (pl. a kerekesszékesek számára kialakított rámpák és a gyengénlátók számára kialakított tapintható vonalak) egyetemesek lesznek, ahogyan ma például a könyvtárlátogatás, utazás vagy konferencián való részvétel. Ez a célunk az IFLA-LSN szekcióban, ahol irányelveket adunk az univerzálisan tervezett könyvtári szolgáltatásokhoz. Elkészítettük például az IFLA irányelveit a hajléktalanságban szenvedőknek nyújtott könyvtári szolgáltatásokhoz és az IFLA irányelveket a diszlexiás személyeknek nyújtott könyvtári szolgáltatásokhoz. A hangsúly azon van, hogy a társadalmi befogadás perspektívája erősebb hajtóerő legyen az univerzális tervezésben, az erősebb felhasználói nézőponttal együtt. A célcsoport elérése és az általános cél elérése érdekében az univerzális tervezést egyesíteni kell a meghatározott csoportok számára történő adaptációkkal. Tehát ez a kombináció az univerzális tervezés hatókörébe tartozik. (ref.: MG)

Egy éve írtuk. Azóta érzékelhető, hogy milyen szinten járta át a magyar könyvtárakat a fenntarthatóság ügye. A helyzet egyúttal mutatója is a szakmai összejövetel illetve a kiadvány hatásának. (MG, 2023.)

Bár az MKE 2018-ban külön kiadványt is készített link a fenntartható fejlődési célok (SDG) hazai művelését bizonyítandó, és a 2022. évi vándorgyűlés is ezt a témát választotta, a célok hazai könyvtári tudatosulása nem tűnik erősnek. Ezért érdemes a célokról és azok kifejtéséről visszatérően szólni. Ismétlésként a célok:
1. A szegénység felszámolása
2. Az éhezés megszüntetése
3. Egészség és jólét
4. Minőségi oktatás
5. Nemek közötti egyenlőség
6. Tiszta víz és alapvető köztisztaság
7. Megfizethető és tiszta energia
8. Tisztességes munka és gazdasági növekedés
9. Ipar, innováció és infrastruktúra
10. Egyenlőtlenségek csökkentése
11. Fenntartható városok és közösségek
12. Felelős fogyasztás és termelés
13. Fellépés az éghajlatváltozás ellen
14. Óceánok és tengerek védelme
15. Szárazföldi ökoszisztémák védelme
16. Béke, igazságosság és erős intézmények
17. Partnerség a célok eléréséért.

Jól látszik, hogy a témák a társadalmi elvárásokból vezetik le a könyvtárak kívánt cselekvését, nem a könyvtári hagyomány szerint kultivált könyvtári alaptevékenységből. A célok megismerésére van igény (ld.: link ) de művelésük és pláne annak hatékonyságát előrejelző a könyvtárak közötti és a használókkal, fenntartóval való együttműködés (vö.: 17. pont) krónikusan és súlyosan deficites. Ha szóba kerülnek is az egyes pontok (ld. vándorgyűlési előkészületek), azok művelésének hatékonyságát radikálisan emelni kell. Nem verbálisan, hanem tettekben. (MG, 2022.)

Az Oroszország és Ukrajna közötti háború nem csak a hadseregek közt zajlik, hanem Oroszország szeretné Ukrajnát mint nemzetet is megtörni. A háború áldozatai a kulturális örökség intézményei is. Különösen az ötletek megőrzését és cseréjét segítő könyvtárak.

A számok magukért beszélnek. A háború kezdetén még több mint 14 ezer könyvtár működött összekapcsolt hálózatként. 2022 végére kevesebb mint 12 ezer. Ukrajna Kulturális és Információpolitikai Minisztériumának közlése szerint az ország kulturális infrastruktúrájában okozott károk közül 40 százalékban a károkozás könyvtárban történt. 155 könyvtár teljesen leomlott. Ebben az adatban több terület adatai nem szerepelnek, és a 2600 megrongálódott iskola sem, amelyekben szintén találhatók iskolai könyvtárak. Ráadásul 2022 végére az ukrajnai könyvtári szakemberek több mint 40 százaléka, azaz több mint 7800-an elvesztették állásukat, vagy kényszerültek részmunkaidőre.

A leginkább érintett területek közé tartozott Csernyihiv és a Csernyihiv megye, ahol 3 könyvtárat romboltak le: egy közösségi könyvtárat Ivanivsk-ben, a Kiptivka könyvtár Khreschatyk részlegét és a Csernyihiv Régió Ifjúsági Könyvtárának főépületét. Utóbbi már újranyithatóvá vált, de a gyűjtemény és az infrastruktúra súlyosan rongálódott.
Harkiv régióban is súlyosan sérült több könyvtár. Legalább hét közösségi könyvtár leomlott. Huszonhat könyvtár tető- és ablaksérüléseket szenvedett. Harkiv városában súlyosan megrongálódott a két legnagyobb, több milliós gyűjteményt számláló könyvtár: a Korolenko Állami Tudományos Könyvtár és a Harkivi Karazin Egyetem Központi Tudományos Könyvtára.

Eddig nincs egyértelmű adat arról, hogy a könyvtárakat szándékosan célozták-e meg támadások során. Azonban, tekintve a háború etnikai-kulturális jellegét és a könyvtárak szerepét a kulturális örökség megőrzésében, nehéz elképzelni, hogy a szándék ne játszana szerepet. Amit a tömeges könyvelvitel is alátámaszt. A központi célpontok közé tartoznak a poszt-szovjet ukrán történelemről szóló könyvek és az ukrán nyelvű kiadványok. A könyvtárosok igyekeztek védeni ezeket.
Az Amerikai Könyvtáros Szövetség (ALA) és az Egyesült Királyság Könyvtári és Információs Szakembereinek Intézete (CILIP) segélyalapot hozott létre. Az Saving Ukrainian Heritage Online (SUCHO) nevű nemzetközi kezdeményezést. Ukrán nyelvű könyveket juttattak el a menekült gyerekeknek. Digitalizációs felszereléseket adtak a kulturális örökség megőrzésére.

Az ukrajnai könyvtárak a háború kezdete óta hiteles és naprakész információkkal szolgáltak a lakosoknak. Eseményeket szerveznek, a helyiségeiket rendelkezésre bocsátják, pl. önkéntes központnak, ruha- és élelmiszer kiosztásra. Harkiv megszállása alatt a metróállomásokon működött szolgáltatás. Könyveket küldenek kórházaknak. Adaptálták szolgáltatásaikat a háború körülményekhez. A könyvtárak célja továbbra is a közösségek szolgálata. (ref.: Habók Lilla)

Az OSZK Könyvtári Intézet szerkesztésében 2023 márciusában megjelent a Könyvtári trendjelentések 12 új lapszáma link , amely a 2021-es év adataiig dolgozza fel a főbb változásokat. A prospektusok primér adatokat tartalmaznak, azaz "ízelítőt ad(nak) az országos könyvtárstatisztika idősoros adatállományában rejlő elemzési lehetőségek szinte kimeríthetetlen tárházából. Önkényesen válogatva a 12 kiadványból:

A "3. A könyvtárhasználók" link lapokból megtudjuk: 2021-ben csupán hajszálnyival nőt az aktív könyvtártagok száma a hat éve tartó folyamatos csökkenés után.

A "4. Könyvtárhasználat" lapok link jelzik: tovább növekszik az online, csökken viszont a személyes használat. Drasztikusan visszaesett a számítógépek helybenhasználata, ahogyan a dokumentumok helybenhasználata és a kölcsönzés is. Növekedett ugyanakkor az elektronikus könyvtárközi kölcsönzések száma.

Nem meglepő az sem, hogy a könyvtári rendezvények számát is visszavetette a vírus. Az "5. Könyvtári rendezvények" link szerint viszont növekedett az egy rendezvényre jutó résztvevők száma. Lehetséges okként a rendezvények koncentrálódását említhetjük. Az általános stagnálás mellett már növekedett a "kulturális közművelődési, közösségi", az "olvasáskultúra-fejlesztő", és a "digitális kompetencia-fejlesztő" rendezvények száma. (MG)

A hirdetés maga: "Kreatív pályázat CSMKE logó és arculattervezésre!
Az idén 45 éves CSMKE keresi új arculatát! A CSMKE online és offline felületein, reklámanyagain megjelenő egyesületi logó megtervezésére várjuk a kreatív könyvtáros kollégák jelentkezését. Engedjétek szabadon a fantáziátokat, a szín- és formavilágot teljesen rátok bízzuk. Lényeg, hogy egységes, ízléses egyesületi logónk legyen melyet fejléces hivatalos iratokon, online felületeken, névjegykártyákon... használhatunk."

A Ki pályázhat? pontban olvashatjuk: "Érvényes pályázatot 2023-as MKE vagy CSMKE tagsággal rendelkező személy nyújthat be."
Amiből következtethetünk: csak az MKE-n belüli kreativitás rúghat labdába. Mindez korlátozza a megjelölt körön kívüli ötletek megjelenését, csökkentve a többszempontúságot, külső, friss látáspont érvényesülését. A kisebb merítés miatt nem zárható ki a kevesebb pályamunka, illetve a gyengébb ötletek arányának növekedése. (MG)

Koltay Tibor "Research Data Management and Data Literacies" azaz: A kutatási adatok menedzselése és az adatműveltség című könyvének hétfői bemutatója kapcsán készült recenziójában Németh Márton kiemelte: "Hangsúlyos kockázatként jelenik meg, hogy a könyvtárosoknak számos esetben nincsenek meg az ehhez szükséges készségei és képességei, illetve az egyes tudományterületekhez kötődő speciális tudásuk, melynek segítségével a kutatási adatok menedzselését el tudnák látni." Ennek kapcsán ajánlásokat is megfogalmaz arra, hogy miként emelkedhetnek felül a kutatókkal szoros partnerségben ezeken a kihívásokon.

A könyvtáros a kutató nélkülözhetetlen partnere lehet, ha támogatást nyújt a kutatási adatok kezeléséhez, például a kutatási pályázatokban kötelezővé vált adatkezelési tervek elkészítésének terén. Az ehhez szükséges tudás biztosíthatja az egyetemeken vagy kutatóintézetekben dolgozó könyvtárosok erős pozícióját. Ezek minősége azonban változó, viszont további keresletet támaszthat a területet ismerő könyvtárosok iránt. Holl András (MTA könyvtára) hozzászólásában viszont jelezte, hogy nincs még jól átgondolva ennek módszertana, de remélhetőleg ki fog alakulni.

Az is elhangzott, hogy FAIR módon kell nyújtanunk információt (Findable, Accessible, Interoperable, Reusable - megtalálható, hozzáférhető, együttműködésen alapuló, újrahasznosítható). Ezzel elérhetjük, hogy inkább kevesebbet, de jobb minőségben szolgáltassunk.
Z. Karvalics László elmondta, hogy a mesterséges intelligencia hatására még nagyobb szükség van az adatok kezelésére illetve értelmezésére. Ehhez értő könyvtáros azonban kevés van. A könyvhöz ugyanakkor hozzátenné még két új fogalom, a "futures literacy" és az "information metaliteracy" témaköreit is. (összeáll.: MG)

A Covid-19 tartósan befolyásolta a rendezvényeket. A rendezvényszervezők 33%-a gyakori, ismételhető, mindennapos eseményeket hoz létre, szemben a kiemelt eseményekkel, úgymint a szakkiállítások, nagyobb konferenciák. A rendezvényekkel foglalkozó szakemberek 81%-a több rendezvényt tartana, ha rendelkezne a módszereik racionalizálásához szükséges eszközökkel és technológiával, továbbá hatékonyabb méréssel és adatkezeléssel ellenőrizhetnék és kezelhetnék a hibákat. A virtuális rendezvényeknek ugyanolyan átgondoltnak kell lenniük, mint a személyeseknek. A pandémia után is megmaradnak a hibrid és virtuális rendezvények, sőt, a virtuális résznek mindig szerepelnie kellene. Ez utóbbi olyan marketingeszköz, amely több emberrel segít kapcsolatba lépni, mint amennyit személyes résztvevő lehet. Ugyanakkor a virtuális és a személyes élmény különböző: nem lehet ugyanazt a tartalmat megtervezni és eljuttatni mindkét közönségnek.

A Lenovonál új virtuális bevezetési és eseményélményeket próbáltak ki az egyszerű videóhívásoktól, sajtóbemutatóktól a magával ragadó, interaktív, virtuális galériaélményekig. A siker titka:
- Érzelmeket kiváltó, valós ügyfélpéldák vizuálisan vonzó tartalommal legyen illusztrálva.
- Energikus és dinamikus előadók, akik a spontaneitás érzetét keltik és hitelesek a közönség számára.
- Interaktivitás jelenléte: élő virtuális hozzászólások, beszélgetések, lájkok.
- Kapcsolatépítés és nyomon követés a rendezvény után, hogy az ne csak egyszeri és befejezett érintkezési pont maradjon, hanem része legyen az ügyfél folyamatos döntéseinek.

A hibrid rendezvények egyik kihívása a személyes és a virtuális résztvevők közötti kommunikáció. Az élő rendezvények is évről évre változtatják a helyszínt, hogy más élményt nyújtsanak. Ugyanez igaz a virtuálisakra is: újat kell adniuk közönségüknek. A rendezvényszervező a helyszíntől függetlenül - virtuális vagy hibrid - álljon készen arra, hogy mindenféle személyes és szakmai alternatívával versenyezhessen a közönség figyelméért és hűségének elnyeréséért. (Ref.: Szabó Eszter)

A kérdésre kapott tájékoztató jellegű adatok:
0 - A régi-új vezetők garancia a sikerre
12 - A régi-új vezetők aligha garancia a sikerre
4 - A megváltozott környezet kikényszerítheti a változást
1 - Miért kell megváltoznia?! Eddig is sikeres volt.
6 - Igen, képes a megújulásra, széles körű tudásbevonással.
A vonatkozó diagramot ld.: link .
Az adatok szerint az IKSZ eddigi teljesítménye nem a sikereiről nevezetes, és a jövőben, az új elnökséggel sem számítanak ilyenre a válaszadók. Ha a szervezet mégis meg akar újulni szakmailag-emberileg, nagyon erős elszántságra és új szemléletre van szükségük. Biztató azonban, hogy a 40%-nyian gondolják, hogy külső kényszer hatására, vagy a szakmai demokráciafejlesztésével lehetséges lenne az előrelépés. (MG)

Fenyő D. György, Páll Csilla és Kovács Kálmán irodalomtanárok
egyetértenek abban, hogy a gyorsuló, digitalizált világban óriási probléma a diákok figyelmének és koncentrálóképességének gyengülése, miközben sokkal több és másfajta ismerettel rendelkeznek a világról, mint a hetvenes-nyolcvanas évek diákjai. "Sokkal rövidebb szövegekre tudnak figyelni, kevesebb művet tudnak elolvasni, az okostelefonok megjelenésével pedig még tovább romlott a diákok monotonitástűrése, figyelmének a mélysége, a hossza és az olvasás alapossága" - mondta Fenyő D.

Kovács szerint "ez teljesen általános jelenség, és az irodalomtanár számára ez konkrétan azt jelenti, hogy az irodalom három műneméből az epikát és a drámát lassan el kellene engedni. Nem azt mondtam, hogy egyetértek ezzel, csak kezdem belátni, hogy egyszerűen reménytelen eposzokat vagy klasszikus regényeket olvastatni a gyerekekkel. Az egyszerűen a tantárggyal való szakításhoz vezet a gyerek részéről, és rettenetes teherré válik a számára. A realista regények közül egyet se olvasnak el, de a 11. osztályos diákjaim abba is belefeszültek, hogy végig kellett olvasniuk Az ember tragédiáját, egy 150 oldalas, XIX. századi nyelvezetű, verses formájú drámát. Szóval amit igazán élményszerűen, közösen tudunk csinálni, az a líra. Egyszerűen azért, mert a terjedelem ott teszi lehetővé azt, hogy egyrészt közösen megéljük, másrészt tényleg közös olvasmányként beszélhessünk róla". (...) A győri irodalomtanár hozzátette mindehhez, hogy a környék egyik legjobb gimnáziumában tanít, ahová elég nehéz bekerülni, és alapvetően jó képességű és érdeklődő diákok veszik körül, így nem tudja, más iskolatípusokban mivel szembesülnek a tanárok.

Fenyő D. György, Páll Csilla és Kovács Kálmán irodalomtanárok szerint a hiányok és a problémák ellenére az iskola elsődlegesen még mindig a szocializáció és a tudásátadás terepe. Páll szerint az iskola az oktatáson kívül számos szociális és erkölcsi példát fel tud mutatni, ami aztán a diákok életében követendő lehet. "Ha a szülővel közösen együtt haladunk, hasonló értékeket képviselünk, akkor ha vannak olyan értékek a gyereknél, amelyek mondjuk eltolódtak, ezeknek a helyretételét is felvállalhatja az iskola" - mondta a nyíregyházi Krúdy tanára.

Fenyő D. szerint a tudásátadást is érdemes kiemelni, hiszen a családok egy része nem tudna közvetíteni olyan tudást, amit a gyerekek az iskolában megkaphatnak. "Ami pedig még ennél is fontosabb, hogy az egészet rendszerezetten, súlyozottan kapják meg. Az iskolai tudás ebben különbözik mélyen és alapvetően attól, mint amikor valaki böngészget az interneten. Mert ott valóban bármi megtalálható, és éppen ezért az iskolának azt kell megtanítania, hogyan kell keresni, mit érdemes keresni, hogyan kell súlyozni, mi fontos és mi nem fontos, hogyan kell kritikával olvasni, hogyan tudom a forrásokat megkülönböztetni, hogyan tudom az olvasottakat általánosítani, hogyan tudom lefordítani más körülményekre, más korszakokra, hogyan tudom lefordítani a saját életemre. Ezt adja az iskola, és ez pótolhatatlan."

Ehhez hozzájön a kritikai gondolkodás és kritikai attitűd, amihez mindhárom tanár szerint tudásra, ismeretekre van szükség, anélkül nem működik. Fenyő D. úgy véli, hogy "egészen bizonyos, hogy gondolkodni, elemezni, kritikusan gondolkodni az iskola kell, hogy megtanítson." Annak, hogy az iskola ezt a feladatát ma is el tudja végezni, a Radnóti tanára szerint az az oka, hogy "a társadalom nem engedelmeskedik igazán a tanári szerepet beszűkítő oktatáspolitikának. Ha valaki egész pontosan mindazt teljesíti, amit előírnak, és úgy teljesíti, ahogy előírják, akkor nincs már tere. De én azt látom, hogy a tanárok sokkal felnőttebbek, autonómabbak, jól akarják végezni a munkájukat. Azért morognak és csikorgatják a fogukat, mert jól akarnak tanítani, ahhoz pedig megfelelő szellemi tér és szabadság kell."

Az elmúlt néhány évben a könyvtárak minden fajtája és minden ágazata [az USA-ban] egyre inkább vészhelyzetbe került. Az olvasás és az információhoz való hozzáférés visszaszorítására irányuló erőfeszítések messze túlterjednek a könyvtárakon. Törvényjavaslatok szorgalmazzák a méretgazdaságosságot, mely ugyanakkor a közösségek egyre szélesebb köre számára korlátozzák a szolgáltatások hozzáférését. A kiadók elleni támadások célja (pl. a könyvtárak centralizált beszerzései által) a cenzúra-törekvéseket a legtágabb értelemben vett intézmények és szervezetek védelmének állítsák be, elterelve a figyelmet arról, hogy ezen intézkedések célja az egyes szerzők hangjának elhallgattatása és az egyes olvasók lehetőségeinek korlátozása.

E hónapban, 2002 óta évente a Library Journal (LJ) is ünnepli a Movers & Shakers új csoportját. [Movers & Shakers: olyan személyek, akik hatalommal, befolyással rendelkeznek egy adott területen, mozgatói valamely ügynek, felrázzák a közvéleményt stb.] A 49 személy, akiket az LJ bemutatott, a könyvtárakból és azon túlról is jön: alkalmazottak, adminisztrátorok, oktatók, beszállítók, marketingesek, igazgatósági tagok és még sokan mások. Az általuk létrehozott munkák némelyike túlmutat a könyvtáron, pl. a Los Angeles-i Közkönyvtárban működő The Linda Lindas nevű tini punkzenekar vagy a queer és transz tinik teljes kifutós show-ja. Néhány kezdeményezés alapvető hétköznapi feladatokat emel ki, pl. a Koha nyílt forráskódú ILS-en folyó felhasználóbarát munka. Sok dolog az egyenlőbb versenyfeltételek iránti sóvárgást jelzi, kezdve az óvodai műveltségbe való beavatkozásoktól a hawaii nyelv beépítéséig a katalógus metaadatokba.

A fenti cikk írója, Lisa Peet hallotta azt a kritikát, hogy a Movers & Shaker-díj minden évben csak néhány személyt emel ki. Szerinte az egyének hangsúlyozása nem rossz dolog. E szolgáltatásoknak minden nap mindenkire szükségük van, hogy valóra váljanak. Ha valaki ezeket elindította, azt ünnepli a Movers & Shakers. Pl. sok olyan emberről is olvashatunk, akik tanúskodtak a törvényhozási bizottságok meghallgatásain, választott képviselőik előtt felszólaltak, segítettek megváltoztatni az állami és városi politikát, pl. alulról szervezték a támogatást a korlátozó törvénytervezetek ellen, indultak a választásokon, vagy tervezik azt.

A cenzúrát támogató erőfeszítések arra építenek, hogy az emberek nem hajlandóak vagy képtelenek elképzelni azokat, akiknek szükségük van a segítségre (pl. színesbőrű gyerekek, tizenévesek és felnőttek, LMBTQIA+ stb.). A törvényhozási üléseken felszólalók, a mozgókönyvtárak finanszírozását biztosítók támogatják a törzsi joghoz való hozzáférést. Étkezdéket nyitnak. Láthatóvá teszik a munkájukat és a közösségeket, amelyekért dolgoznak - a könyvtáron belül és azon kívül is. (Ref.: Szabó Eszter)

Paradox tapasztalat, hogy az európai népek közül - írja A könyvtárak társadalmi szerepei empirikus kutatási adatok tükrében című könyvében Tóth Máté - Magyarországon értékelték a legmagasabbra a könyvtár szerepét a társadalmi befogadás terén, miközben hazánk nem az idegenek, a másság iránti toleranciáról ismert. "Jóval magasabb értékek születtek a magyar válaszadóktól, mint bármelyik más nemzet fiaitól, akik tradicionálisan híresek a befogadói attitűdjükről. Ennek számos oka lehet. Magyarországon értelemszerűen mást jelent az integráció, mint a nyugat-európai nemzeteknél. Ott elsősorban a más kontinensről érkező, eltérő kulturális háttérrel rendelkező emberek integrálása jelenti a fő kihívást, Magyarországon ugyanez a szó a cigányság és a mélyszegénységben élő népesség kapcsán merül fel elsősorban.

(...) Nyugat-Európában sokkal több olyan, dedikáltan a bevándorlók integrációjáért felelős intézmény van, amely csökkenti a könyvtárak ilyen irányú felelősségét. Ezzel szemben Magyarországon egy-egy kis településen gyakran a könyvtár az egyetlen hely, ahol a mélyszegénységben és alacsony kulturális nívón élő gyerekek szembesülhetnek a többségi társadalom normáival".

Az Informatikai és Könyvtári Szövetség 2023-ban Könyvtárügyért-díjjal ismerte el a Berzsenyi Dániel Könyvtár kollektívájának több évtizedes munkáját - írja Facebook-bejegyzésében az intézmény. Az elismerést Baráthné Molnár Mónika igazgató vehette át a testület 2023. május 15-én megtartott éves beszámoló és tisztújító közgyűlésén.

Egyéni díjban Ramháb Mária nyugalmazott megyei könyvtárigazgató, főtanácsos, az IKSZ leköszönő elnöke részesült.

Miért kapta a díjat? (Mármint a könyvtár.) - A Berzsenyi Dániel Könyvtár hosszú évek óta kiemelkedő eredményeket ér el a minőségmenedzsment iránti elkötelezettségével, a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerben nyújtott kiegyensúlyozott teljesítményével, a megye helyismereti értékeinek gyűjtésével, feltárásával, a lakosság legszélesebb köréhez történő eljuttatásával. A könyvtár gyűjteménye, szakemberei, információs és kommunikációs technológiai felkészültsége alapján az ország kiemelkedő könyvtári szolgáltatásokat nyújtó intézménye. Innovatív szemlélete olyan vezérfonal, mely egyaránt épít a szakmai tapasztalatokra, a társadalmi elvárásokra, a lakosság igényeire és a partnerségre.

Az intézmény munkáját a megyei könyvtári hálózat következetes, átgondolt fejlesztése, a használóközpontú, minőségi elvekre építő gyakorlat, a stratégiai célkitűzések maximális megvalósításának igénye jellemzi.

A Berzsenyi Dániel Könyvtár az Informatikai és Könyvtári Szövetség aktív tagjaként vesz részt az országos akciók és konferenciák szervezésében és megvalósításában. Az intézmény "jó gyakorlatainak" átadásával, helyszíni tapasztalatcserék alkalmával igyekszik olyan szakmai szerepet betölteni, mely segíti más könyvtárak munkáját, innovatív gondolkodását, fejlődését. Országos konferenciák szervezőjeként támogatja az IKSZ által rendezett események lebonyolítását. Kifejezetten elkötelezett a KönyvtárMozi programok országos és megyei szervezésében, a vetítések népszerűsítésében, aktív filmklubokat működtetve a kistelepüléseket is bevonja a közös munkába.

Az egészségügyre fordítható pénz sosem elég, viszont okosan is el lehet költeni - állítja Végh Attila egészségügyi menedzser. Az adatok nyilvánossága és a versenyhelyzet sokat segíthet.
HVG: Csak a britek ilyen transzparensek, vagy másutt is igényt tart a nyilvánosság arra, hogy objektív adatok alapján választhasson az egészségügyi intézmények közül?
VA: Svédországban például évtizedek óta mérik a csípő- és térd­protézis-operációk minőségét. A rangsorban azok a legjobbak, ahol a legkevesebb a műtéti szövődmény, a reoperáció. Ha némiképp szubjektív is, de felmérik, milyen a megoperáltak életminősége, mennyire lesznek önellátóak. A tét nagy: ahol nem elég jók az eredmények, oda kevesen mennek, kevesebb lesz a bevétel, nem tudnak úrrá lenni a gazdasági nehézségeken. Németországban a 120 kórházat működtető Helios multinacionális egészségügyi vállalkozás egy évtizede kezdett jelentéseket publikálni a hozzá tartozó intézményekről. Egyáltalán nem volt minden adatuk szép, kaptak is kritikát eleget. Innen indultak, és ehhez lehetett mérni a teljesítményt. Ettől fogva a sajtó állandóan rákérdezett ott is, ahol nem volt adat, így a többiek is rákényszerültek a mérésre és az eredmények publikálására.
A tehát működtető abban érdekelt, hogy mihamarabb megoldja a válságot.

A magyarok nagyon is tisztában vannak az éghajlatváltozás és a környezetszennyezés globális problémáival, de csak akkor lehet rávenni őket a zöld átállásra, ha egyértelműen meggyőzik őket, hogy abból egyéni hasznuk van - derül ki abból a frissen publikált kutatásból, amelyet a Policy Solutions, a Friedrich Ebert Stiftung és a brüsszeli Foundation for European Progressive Studies (FEPS) készített.

- A több vonatkozásban felmerülő jelenség arra utal a marketingben (bármit is tartunk a helyzet etikai vonatkozásairól), hogy az embereknek szóló üzenetekben a személyes és lehetőleg közvetlen előnyöket (is) érdemes kiemelni. Pl.: "ha könyvtárba jársz, okosabb leszel" (mely akár a vastag könyvtári könyvek elolvasásának időrabló nyűgjére emlékeztethet) helyett / mellett mondjuk:
- megtalálod a vizsgádhoz szükséges forrásokat
- jobb minőségű lehet kutatóként a publikációd, ha készítése előtt személyes tanácsadást rendelsz a szakkönyvtárban
- jobb eredményt ér el gyereked az iskolában, ha a gyerekkönyvtár szókincsfejlesztő mesedélutánjára hozod. Stb. (MG)

A jövőben már nem kell böngészőből megnyitni a ChatGPT-t, mert az OpenAI által kiadott hivatalos mobilalkalmazásból kényelmesebb lesz hozzáférni a chatbot valamennyi funkciójához.

A ChatGPT tavaly novemberi rajtja óta csak böngészőből volt lehetőség a chatbot használatára, legyen szó asztali vagy mobileszközről. Ez a rosszindulatú felek érdeklődését is felkeltette, ugyanis egyre több lett az App Store-ban és a Play Áruházban a felhasználók átverésére - és pénzére - utazó app, amelyek a ChatGPT ingyenes funkcióiért kérnek pénzt. Ennek azonban most vége, legalábbis iPhone-on: az OpenAI ugyanis kiadta a hivatalos ChatGPT-appot iOS-re, ráadásul ingyenesen letölthető, és hirdetések sincsenek benne. Az egyetlen probléma, hogy jelen pillanatban csak Amerikából elérhető, de a fejlesztők elmondása szerint a következő hetekben szélesebb körben is elérhetővé teszik.

Az OpenAI kifejtette: az app ugyanazokat a funkciókat kínálja, mint a webes felület, sőt van lehetőség az extra funkciókat kínáló ChatGPT Plus-előfizetésre is link . Lehet szinkronizálni a korábbi beszélgetéseket a webes felülettel is, valamint a Whispert, az OpenAI nyílt forráskódú beszédfelismerő rendszerét is támogatja az applikáció - írja a 9to5Mac.
Az alkalmazást itt link lehet majd letölteni, miután hazánkba is megérkezik. A jelek szerint viszonylag szigorúak lesznek a hardverkövetelményei, iOS 16.1 megléte szükséges, tehát iPhone 8 és újabb eszközökre lesz telepíthető.

Nem maradnak ki az Android-felhasználók sem, az OpenAI ugyanis utalt arra, hogy hamarosan a zöld robotos rendszerhez is megérkezik a hivatalos applikáció.

A rágalmazás és a becsületsértés büntethetőségének enyhítésével készíti elő a Fidesz, hogy a korábbiaknál is gyomorforgatóbbak lehessenek a választásokat megelőző kampányok és a hétköznapok. - Enyhén szólva is álságos az a törvénymódosító javaslat, amelyet a szólásszabadságra hivatkozva Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője és néhány párttársa terjesztett a parlament elé. A módosítás értelmében nem lenne többé büntethető a rágalmazás és a becsületsértés, ha valamely sajtótermékben jelent meg.

Valóban régi vágyuk az újságíróknak, hogy a közügyek szabadabb megvitatásáért és a cikkeikbe esetleg becsúszott hibákért ne kelljen büntetőjogi következményekkel számolniuk. Az azonban már orwelli, hogy ezt éppen az a kormánypárt javasolja, amely azt akarja így elérni, hogy a központilag szervezett lejárató hadjáratokban részt vevő propagandakiadványok szerzőit és szerkesztőit ne érhesse szankció. A sajtó-helyreigazítások és a személyiségi jogok megsértése miatt induló polgári jogi eljárások mellett ugyanis egyre többen elégelték meg a kormánysajtó rágalmazásait és próbálták büntetőjogilag is felelősségre vonni az elkövetőket. Czeglédy Csaba ügyvéd, DK-s politikus már több rágalmazási ügyben is pert nyert a kormánymédiával szemben, s már évek óta folyik a TV2 arcai, Marsi Anikó és Gönczi Gábor elleni rágalmazási pere. Bár utóbbiak azzal védekeztek, hogy csak felolvassák, amit eléjük tesznek, magukat leplezték le, amikor nemrég egy interjúban profi televíziós szerkesztőként beszéltek magukról. Míg Marsi és Gönczi nehezen tudja tagadni érintettségét, hiszen arccal vállalják a szövegeket, a szintén többször feljelentett Origo propagandaoldal bravúros technikát választott, hogy elkerülje szerzői és szerkesztői felelősségre vonását. Gyalázkodó cikkeit névtelenül közli, s Gábor László főszerkesztő azt a cseppet sem életszerű kijelentést tette már több ügyben - például a momentumos Donáth Anna által kezdeményezett perben - is, hogy nem tudja, ki írta, ki szerkesztette és hozta nyilvánosságra az inkriminált cikkeket. A rendőrség pedig asszisztált az Anonymus-trükkhöz: nem tett különösebb erőfeszítést a szerzők kilétének megállapítására. Ez még akkor is furcsa, ha a rágalmazás magánvádas, nem pedig hivatalból üldözendő bűncselekmény.

Frissítés (2023, máj. 23.): az országgyűlés elfogadta a jogszabálytervezetet.

Megjelentek a negyedikes diákok szövegértését vizsgáló PIRLS-felmérés legfrissebb eredményei. A magyar diákok a nemzetközi átlag felett, de sokkal rosszabbul teljesítettek, mint 2016-ban. ... És rendkívül aggasztó képet mutat rendre:
háromévente bizonyítja, hogy jóval az OECD-országok átlagteljesítménye alatt vagyunk, megragadtunk az sereghajtó utolsó harmadban.

A TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study) a 4. és 8. évfolyamon a tantervekben megjelenő matematikai és természettudományos ismeretek mélységét, a most megjelent PIRLS (Progress in International Reading Literacy Study) pedig a 4. évfolyamon a tanulók szövegértési képességeit vizsgálja. E két felmérésben Magyarország mindig jobb pozíciót ér el, mint a PISA-ban. Ennek egyik oka, hogy ezek nem annyira az életben felhasználható ismereteket vizsgálják, sokkal inkább az iskolában megtanult feladatok rögzülését, másrészt itt az alsó tagozatot épp befejező gyerekek adnak számot a tudásukról (a TIMSS-ben a 8.-osok is), mg a PISA-t a felső tagozatot végzettek írják meg.

Sok év óta folyamatosan egy valamiben mindegyik felmérés hasonló képet mutat Magyarországról: a magyar oktatás méltányossági szempontból az egyik legrosszabb, mert a szegényebb családokba születő gyerekeknek itt van a legcsekélyebb esélye kiemelkedni a kiugróan szelektív iskolarendszer miatt.

A magyar gyerekek az adatok és gondolatok értelmezése és összefoglalása, a szöveg nyelvi, tartalmi és szerkesztésbeli elemeinek mérlegelése és értékelése terén értek el magas pontszámot (541 pont), míg a konkrét, explicit információk felismerésére és visszakeresésére, az egyenes következtetések levonására alkalmas szövegek valamivel nagyobb problémát okoznak számukra (538 pont).

Olyan archív fotók beküldésére tett közzé felhívást a Várkapitányság, amelyek a Budavári Palotanegyedben készültek, így segíthetik az épület korhű rekonstrukcióját. Az egykori uralkodói palota hamarosan visszakapja századfordulós homlokzatát és tetődíszeit, belső tereinek egy része is korhűen születik újjá. A pontos újratervezést az eredeti elképzelések mellett a korabeli fényképek tudják a leginkább támogatni, mert több esetben a mesterek kisebb-nagyobb módosításokkal valósították meg az elfogadott terveket - emlékeztet a Várkapitányság által az MTI-hez eljuttatott közlemény.
Mint hozzátették: ezen apró, de lényeges eltérések kiküszöbölésére a tervezőcsapat szakemberei folyamatosan gyűjtik a még fellelhető képi anyagokat a Budavári Palota II. világháborút megelőző és azt követő időszakából. A tudományos igényű kutatás során eddig nem ismert képek is előkerültek már, az is előfordult például, hogy hagyatékból bukkant elő egy fontos részletet is tartalmazó fotó - áll a közleményben. A Budavári Palotanegyedet ábrázoló, eredeti vagy digitalizált fényképeket, fotónegatívokat a fotoadomanyok@varkapitanysag.hu e-mail-címre juttathatják el a felajánlók.

Egy dél-koreai kutatócsoport kezdett izgalmas kísérletezésbe: az OpenAI nyelvi modelljét, amivel a népszerű ChatGPT is dolgozik, ráengedték a dark webre. A DarkBERT az internet sötét sarkaiban működhet majd, ahová a hagyományos keresőmotorok és az emberek jó része nem jut el.

A Futurism számolt be róla, hogy bár elsőre rettenetesen rossz ötletnek hangzik, valójában a DarkBERT egy nagyon is hasznos eszköz lehet a jövőben. A kiberbűnözés elleni harc eszközévé válhat azáltal, hogy adatbázist hoz létre a fellelhető oldalakból.

A Tor-hálózaton keresztül csatlakoztatták a dark webhez, amibe egyedülálló betekintést nyújt az új megoldás. A modell minden korábbi próbálkozásnál sikeresebb: lekörözi a 2019-ben kiadott RoBERTat is.
A gyakorlatban a DarkBERTtől azt várják, hogy segít majd felderíteni a gyanús oldalakat, a kiberbiztonsági szempontból kockázatot jelentő webhelyeket, valamint a szivárogtatásokat. Arra is használható, hogy a tiltott információk cseréjét ellenőrizze azokon az internetes felületeken, ahová más eszközök nem érnek el.

A magyarországi szakfolyóiratok legnagyobb része eddig az NKA-tól kapott támogatásból tudta fenntartani magát. Sokszor a legnagyobb bizonytalanságok közepette is mertek erre hagyatkozni, de egy új helyzet minden eddigi bizonytalanságot felülmúl, ami olyan, többek között irodalmi, filmszakmai és képzőművészeti folyóiratokat érint, mint a Balkon, a Filmvilág, az Új Művészet vagy a Jelenkor.

Legfrissebb értesüléseink szerint ugyanis a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) sem kapott és nem is fog kapni támogatást idén a Nemzeti Kulturális Alaptól (NKA), így nem tudja majd megvásárolni a lapkiadóktól a folyóiratokat, ami a kiadók számára további érvágást jelent.

Miért volt fontos a Kello támogatása? - Az eddigi rendszerben (tehát amikor az NKA döntése támogatta a könyvtárak folyóiratellátását) a Kello nagy mennyiségű előfizetést vásárolt a folyóiratoktól. Egy 1500-1800 példányszámban megjelenő folyóirat esetében a Kello által vásárolt, mondjuk évi 350 előfizetés már jelentős bevételt jelentett egy kiadónak. Ha ezeket a számokat forintosítjuk, az annyit jelent, hogy a megvásárolt előfizetések egy-egy lapkiadó éves költségvetésének akár 15 százalékát fedezni tudta. Az NKA-tól kapott támogatások mértékéhez képest pedig akár 30 százalékot is jelentett.