(Egy éve írtuk.) 14 évig dolgoztam pultban, sokféle használóval találkoztam. Nagyon foglalkoztatott, hogy nem könnyű meglátni, hogy a velünk szemben álló fogyatékos vagy más nehézségekkel küzd-e. S arra is rájöttem, kollégáimnak is nehézségei vannak, például a könyvtárban megjelenő nagyothalló, siket vagy siketvak személyekkel való kommunikációban. Elkezdtem kutatni... Sokszínűség, egyenlő bánásmód, befogadás és elérhetőség.
A terminológiától a sikeres gyakorlatig c. előadását a zágrábi Maela Rakočević Uvodić (az IFLA Könyvtári Szolgáltatások Speciális Igényű Emberek Számára Szekció - LSN) elnöke az MKE kompetencia-konferenciáján tartotta néhány hete.

Ahelyett, hogy a könyvtárakat és szolgáltatásokat az "átlagos" felhasználó számára terveznénk, a könyvtári tereket a képességek széles skálájával és egyéb jellemzőkkel - például életkor, olvasási képesség, tanulási stílus, nyelv - rendelkező emberek számára kell kialakítanunk, figyelve más kultúrák képviselőire, beleértve a tanulási vagy látási, beszéd-, hallás- és mozgássérülteket is.

Egy-egy csoporthoz való hozzáállásunkat már az a név is tükrözi, amellyel megszólítjuk őket. Az egyenlőtlen bánásmód vagy a diszkrimináció már a névben kezdődik, amellyel kezdetben - talán véletlenül - fogyatékosnak, kevésbé értékesnek, fogyatékosnak bélyegeztük, akinek valami hiányzik. És ezáltal a hiányosságait hangsúlyozzuk ahelyett, hogy olyan emberként élne, akinek vannak ugyan nehézségei, de rendelkezik olyan képességekkel, vágyakkal és szükségletekkel is, mint mindannyiunk.

Bár vannak olyan csoportok, amelyek továbbra is használják a "speciális szükségletek" kifejezést, de sok, ha nem a legtöbb fogyatékkal élő ember megkérdőjelezi azt, hogy szükségletei "speciálisak". Szükségleteiket egyszerűen normálisnak tekintik.

A könyvtár felelőssége, hogy eltávolítson minden olyan akadályt, amely bárkit megakadályozhat a könyvtár használatában. És azt is hiszem - mondta Maela - hogy alapvető meghallgatnunk és megértenünk az emberek saját magukról használt nyelvezetét. Hisz' ők tudják a legjobban, hogyan akarják megszólítani, hivatkozni és leírni őket.

A tisztelet a meghallgatással kezdődik és végződik, és az első lépésnek kell lennie azon erőfeszítéseinkben, hogy valóban szolgáljuk az egész közösséget.
Az LSN-ben link mindent megteszünk annak érdekében, hogy tiszteletteljes és tájékozott nyelvezetet használjunk. Ennek során újabb pillantást vetettünk a "speciális igények" kifejezésre. Remélem, hogy találunk megfelelőbb nevet a szekciónak, amely magától értetődő, és mindenre érintett hátrányos helyzetére kiterjed. (folyt.: link ) (ref.: MG)

Az IFLA frissített, a könyvtárak fejlődésére vonatkozó globális trendjelentése letölthető a repozitóriumából link ).
Az alábbi 12 trend bemutatja, mely akadályokat legyőzve lehetünk egymásnak minél jobb partnerei:

1. A könyvtárakat mindinkább irrelevánsnak tekintik a változó világban.
2. A világ olyan irányba halad, amely lebecsüli a közösségi irányítású infrastruktúrák és a fejlődéshez szükséges (a fejlesztést szolgáló) információ értékét.
3. Sok országban beszűkülnek az állami kiadások - és emiatt a befektetési lehetőségek is.
4. A sokszínű társadalmak még bonyolultabbá teszik az egyetemes szolgáltatások nyújtását. A méltányosság megvalósítása is bonyolultabb.
5. A digitális terek szabályozása felgyorsul anélkül, hogy figyelembe vennék a könyvtárak fejlődési támogatására (könyvtári innovációra) gyakorolt hatásokat.
6. Az egyre bizonytalanabb világban egyre nagyobb kihívás és egyre összetettebb a szolgáltatások nyújtása.
7. A fejlesztési célú partnerségek kiépítésének tartósan fennmaradó és egyre több korlátja van.
8. A tartós földrajzi egyenlőtlenségek erősítik a közszolgáltatások egyenlőtlen finanszírozását.
9. A könyvtári és információs dolgozókat inkább segédmunkásoknak tekintik, mint saját jogú fejlesztési szereplőknek.
10. A globalizáció folytatódik, és ez új elvárásokat támaszt az információhoz való hozzáféréssel szemben.
11. A digitális szakadék még a konnektivitás (csatlakozás, összeköttetések) javulása ellenére is tartós és egyre súlyosabb.
12. Túlságosan leköt minket a válságkezelés ahhoz, hogy stratégiailag gondolkodjunk.

Az idén megjelenő két Trendjelentés közül ez az első. Már javában dolgoznak a 2024-es kiadás előkészítésén, amelyet az IFLA Information Futures Summit programjában (Brisbane, Ausztrália, 2024. szeptember 30. és október 3. között) mutatnak be. (Ref.: Szabó Eszter)

Megbízhatóbbnak tartják a magyarok a közösségi médiát, mint a tradicionális sajtót. A növekvő bizalmatlanságra számos sajtótermék leplezetlen részrehajlása is okot adhat, de a lengyel példa alapján van remény a helyzet kezeléséhez.

Magyarországon évek óta tartósan nő azoknak a száma, akik aggódnak a médiaszabadság helyzete miatt. Az aligha meglepő, hogy nagy eltérések mutatkoznak pártpreferencia alapján: míg a Fidesz-szimpatizánsok 44 százaléka félti a sajtó szabadságát, az ellenzéki szavazók körében ez az arány 94 százalék.

... A közvetlen kommunikáció kiiktatja az újságíróknak azt az "idegesítő" szokását, hogy kérdéseket tegyenek fel, és elemezzék az állítások hitelességét, rávilágítsanak az ellentmondásokra. Hosszú távon pedig olyan véleménybuborékokat alakítanak ki, amelyek között alig van átjárás, és amelyeken belül csak a közösség értékítélete számít, nem a tények.

... Ebben a zajban kellene a polgároknak teljesíteni annak az igényét, hogy egy független szereplő ellenőrizze számukra a tényeket, és kontex­tusba helyezze az állításokat akkor is, ha ennek eredménye ellentétben áll az olvasó meggyőződésével.

A politikai erők abban érdekeltek, hogy a média hitelét rombolva elvegyék szimpatizánsaik kedvét a tájékozódástól. Ebben pedig a magyar pártok élen járnak: az unió tagállamai közül itt a legalacsonyabb a bizalom az újságírók iránt. Ezt az adatot azonban nem szabad kizárólag a politikára fogni, mert a médiának is önvizsgálatot kell tartania, vajon képes-e objektív, minőségi tartalmat előállítani? Az újságíróknak folyamatosan dolgozniuk kell ezen, hiszen a hatalmi helyzetének felismerésével annak is tudatában van, hogy minden kérdés, utalás, keretezés bizonyos irányba vihet el egy írást, interjút.

Néhány héttel ezelőtti hírünkre - Karba tett kézzel nézik a könyvtárak, hogy bezárnak a kocsmák is - az emberek eltávolodnak egymástól link - reagált Farkas Sándorné, nyugdíjas könyvtáros:

- A földeáki könyvtár (kb. 3000 lakos, kb. 500 olvasó) 2015-ben a szomszédságban lévő Főtéri söröző tulajdonosával, Kocsis Jánossal egyetértésben az állományból törölt, még használható könyveket átadta a sörözőnek Kocsmakönyvtár létesítése céljából.

A Főtéri söröző tulajdonosaival az együttműködés kezdete link után közösen szerveztük tovább a könyvtár által elindított rendszeres gyűjtést a dévai gyerekek számára. Itt, Földeákon a világ végétől visszább két lépéssel a sörözőben olyan egyszerű emberek vettek kisebb-nagyobb csokit az italuk mellé és bedobták a gyűjtőüvegbe, akik sosem találkoztak azokkal a gyerekekkel. De részt akartak venni az évente kétszeri élelmiszergyűjtésben, amit mi a söröző tulajdonosaival együtt, saját költségünkön szállítottunk ki. A közös, évente kétszeri gyűjtés már 9 éves múltra tekint vissza.

Az eltelt évek alatt gyarapodott a kocsmakönyvtári állomány hagyatékból, ajándékozásból, a tulajdonos gyűjteményéből. Az emberek a tapasztalatok alapján az ismeretterjesztő műveket forgatják leginkább. Itt megvan még az a réteg, akinek nincs okostelefon, a "Google" a zsebében. Olvasnivalót is választanak, egyet-egyet haza is visznek kölcsönbe pár napra. Vagy olvasás után a pultosra bízzák másnapig, akkor folytatják. Van, aki a gyermekével tér be egy kávéra, pár szóra a sörözőbe. A belső helyiségben tudják a gyerekek, melyik polcon vannak a gyerekkönyvek. Bemennek, leülhetnek, lapozgatják a mesekönyveket.

A napokban a tulajdonos felesége vásárolt pár százasért néhány Rejtő könyvet, amelyek - reméljük - soha nem mennek ki a divatból. Az egyik pultos hölgy - figyelemreméltó újítás - színek szerint rakta sorba a könyveket.

A sörözőben kulturált körülmények vannak. A tv-ben csak filmek mennek, a hírekből csak vita lenne - mondja a tulajdonos. Az otthonossághoz hozzájárul a sarokban egy könyvespolc, a különteremben egy másik is.
A különteremben adottak a körülmények az olvasáson kívül elmélyült beszélgetésekre: egy mesterképzésben részt vevő földeáki könyvtároshallgató itt készített velem interjút a földeáki Művelődési Ház és Könyvtár intézményével kapcsolatban kultúramenedzsment témában márciusban. Most jelezte, hogy készen van a beadandó dolgozat.

Összességében véve a könyvtár és kocsmakönyvtár jól megférnek egymás mellett az országos könyvtári rendszerek szolgáltatásainak lehetőségével. A kocsmakönyvtár a napi munkában megfáradt ember számára ad lehetőséget a művelődéshez és a kultúrához, ami a mai világban - lássuk be - nem kevés.
(Farkas Sándorné, nyugdíjas könyvtáros)

1933. május 6.
Ezen a napon nácik rohanták le a berlini Szexológiai Intézetet (Institut für Sexualwissenschaft).
A Magnus Hirschfeld vezette intézet úttörő kiállással támogatta a melegek és transzneműek jogait, valamint a nők egyenlőségét. Maga Hirschfeld alkotta meg a "transzszexualitás" szót. Az intézet legalább egy transz dolgozót alkalmazott, és itt végezték az első modern nemi megerősítő műtéteket. Néhány nappal a razzia után az intézet hatalmas könyvtárát az utcán égették el, miközben Joseph Goebbels propagandaminiszter beszédet mondott. A nácik ezt követően fokozták az LMBT+ emberek üldözését.

Milyen lehet a nagyvárosból egy kis településre költözni, és ezzel együtt munkahelyet váltani? Hogyan érzékelhető a digitális szakadék? Egy kanadai könyvtáros nagyvárosból egy alig több, mint ezer fős Elk Pointba költözött.

A városban rengeteg szolgáltatást vehetett igénybe egész gyerekkorától. A makerspace helyek és a kölcsönözhető eszközök a 2010-es években gyorsan terjedtek, nagyobb sikerük volt, mint a könyveknek. A szerző a kütyük szakértőjévé vált, használatuk facilitátora lett. Ezek után jutott el a kistelepülésre.

Először egy regionális könyvtári rendszer szolgáltatónál kezdett dolgozni (Northern Lights Library System), amely majdnem 50 független közösségi könyvtárat szolgál ki vidéki közösségekben, és a technológiai szolgáltatások használatát kellett támogatnia. Ekkor még úgy képzelte, hogy a vidéki könyvtár olyan, mint a városi, csak kisebb méretben, de azonos technológiai fejlesztésekkel.

Első hetekben ezt beigazolódni látta: a könyvtárakban játékkonzolokat, érintőképernyőket látott, cége makerspace felszerelések finanszírozásához nyújtott támogatást, pl. VR szettek, laptopok. De valami nem stimmelt. Rájött, hogy az IT-eszközök a szolgáltatásoknak csak töredékét képesek adni a gyors internetkapcsolat hiánya miatt, így néhány könyvtárban a makerspace emiatt nem működött, és ez a probléma nem csak az egyéneket érintette, hanem az egész közösséget.

Kanadai szabályozásban cél 50 Mbps letöltési és 10 Mbps feltöltési sebesség (ún. 50/10). A szélessávú kapcsolatot alapvető szolgáltatásnak jelölik meg. 2022-re csak 67%-ban érték el a minimális értékeket az országban. Ez a városban 99%-os lefedettséget jelent, de például Alberta tartományban a cél mindössze 42% teljesítése.

A könyvtárak megpróbáltak foglalkozni az egyenlőtlenséggel is, különösen az információhoz való hozzáférés terén. De mi szükséges ennek a szakadéknak az áthidalásához? Egy 2018-as tanulmány szerint alapvető elvárás a nyilvános hozzáférésű számítógépek és ingyenes internet-hozzáférés az a könyvtárakban. A válaszadók ezeket társas kapcsolatokra (60%), oktatásra (42%), munkakeresésre vagy az önálló vállalkozásukhoz (40%) használják. Így a könyvtári cél: 2,6 Mbps - 4,2 Mbps sávszélességet kellene biztosítani a látogatóknak. Vidéken ez ugyanúgy nem teljesül, mint a háztartásokban.

A szerző célként tűzte ki, hogy megfeleljenek a szabályozásnak. Ez 900%-os sávszélesség-növekedést jelentett a helyi könyvtárakban. Először 300% növekedéshez sikerült finanszírozást szerezni.

Ez a digitális szakadék. Ha elégtelen az internetsebesség, akkor az alapvető technológiai szolgáltatások sem vehetők igénybe. Harcolni, érvelni, újítani kell, hogy a közösségek ne maradjanak le a digitális korban. A könyvtár alapvető feladata továbbra is a tudás és egyenlőség zászlóshajójaként a digitális szakadék áthidalása, és az információhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása. (ref.: Habók Lilla)

Rendhagyó élményben részesülhettek azok a sepsiszentgyörgyi olvasók, akik 2024. április 9-én látogatták meg a Bod Péter Megyei Könyvtárat: a megszokott arcok helyett a város híres, közkedvelt személyeit találhatták a kölcsönzőpultok mögött. Az egésznapos programon több mint húsz vendég váltott szerepet az alkalmazottakkal, akik cserébe elkalauzolták őket a könyvtár kevésbé látható, de fontos szerepet betöltő részlegeire.

Meghívottaknak és olvasóknak egyaránt tartogatott meglepetést a szerepcsere, alkalom adódott arra, hogy a vendégek a megyeszékhely és Háromszék kulturális életében meghatározó szerepet játszó intézmény egy másik arcát is megismerhessék, az épületben a feldolgozórészlegtől a mélyraktárig tartó látogatáson pedig számos tudnivalóval gazdagodtak. (via ReMeK-e-Hírlevél)

0 - Megírom: kithirlevel@gmconsulting.hu
50 - 5 - jeles
6 - 4 - jó
11 - 3 - közepes
6 - 2 - elégséges
2 - 1 - elégtelen.
A kapott válaszok megoszlása, arányai komoly kérdéseket vetnek fel. Azt látszanak bizonyítani, hogy megosztó a téma, és mintha darázsfészekbe nyúlt volna a kérdésfeltevő. Azt azonban mindenképpen jelzi, hogy a kérdés elfogulatlan, titkos, és reprezentatív vizsgálata felettébb aktuális. Az itt kapott adatok bemutatása diagramon: link . (MG)

Az előző részben link bemutattuk, hogy a közösségi média (kontrollálatlan) használata miért káros a fiatalokra az Amerikai Pszichológiai Társaság (röviden angolul: APA) szerint. Ebben a részben pedig a társaság ajánlásait ismertetjük, hogyan lehetne biztonságosabbá tenni a gyerekek, serdülők számára a közösségi médiát.

Ajánlások az APA közegészségügyi tanácsadásából a közösségi média használatáról serdülőkorban:
1. A közösségi médiát használó fiatalokat ösztönözni kell, hogy olyan funkciókat használjanak, amelyek az egészséges társas kapcsolatok kialakulását segítik.
2. A funkcionalitásnak a fiatalok fejlődési képességeikhez kell igazodniuk.
3. A korai serdülőkorban (10-14 év) ajánlott a felnőttek számára a fiatalok közösségi média használatának folyamatos ellenőrzése (megbeszélés, tanácsadás). Az autonómia fokozatosan növekedhet, ahogy digitális műveltségi készségeket szereznek.
4. A pszichológiai károsodás kockázatainak csökkentése érdekében a serdülőknek nem szabad törvénytelen, káros viselkedésre (másoknak, maguknak károkozásra) utaló tartalmat látniuk. Be kell jelenteni, eltávolíttatni az ilyen tartalmakat.
5. A serdülők "kibergyűlöletnek" való kitettségét minimalizálni kell, pl. online diszkrimináció, előítélet, gyűlölet, zaklatás. Különösen a marginalizált csoportokban.
6. A serdülőket rendszeresen meg kell vizsgálni a "problémás közösségi média használat" jelei alapján.
7. A közösségi média használatát korlátozni kell annak érdekében, hogy ne zavarja meg a serdülők alvását és testmozgását.
8. Korlátozni kell a közösségi média használatát a társadalmi összehasonlítás céljából, pl. szépséggel vagy megjelenéssel kapcsolatos tartalmak esetében.
9. A serdülők közösségi média használata előtt pszichológiai képzést kell biztosítani, hogy meg tudják találni a biztonságot, egyensúlyt a használat során.
10. Erőforrásokat kell biztosítani a közösségi média serdülők fejlődésére gyakorolt pozitív és negatív hatásainak további tudományos vizsgálatához. (ref.: Habók Lilla)

A magyar kormány úgy döntött, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum irányításával a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ alá rendezi a magyar kultúra közgyűjteményi szektorban őrzött tudás tárgyi és szellemi emlékeinek korpuszát - mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter a Nemzeti Múzeumban tartott csütörtöki sajtótájékoztatón.
Kiemelte: a magyar polgári kormányok politikáját jellemzi az a gondolat, miszerint a magyar kulturális örökséget és a magyar hagyományokat egy olyan korpusznak tartja, amelybe beletartozik mindaz, ami összefoglalja az 1100 év magyar történelmét és örökségét. Mint mondta, a közgyűjteményeknek az is fontos feladata, hogy az általuk őrzött tudást a lehető leghatékonyabban tudják átadni a következő nemzedékeknek.

Hangsúlyozta: egy olyan népnek, mint a magyar, amely mindenféle nagyobb erőkkel szemben megőrizte identitását, nagy felelőssége van abban, hogy milyen válaszokat ad a jelenkor kihívásaira. Identitás és kultúra nélkül nincsen cselekvőképesség - hangsúlyozta a miniszter hozzátéve azt, hogy egy olyan nemzetnek, amely 1100 éve él Európa közepén, felelőssége, hogy megragadja a zsidó-keresztény hagyományokon nyugvó identitását, amely a magyar kultúra alapja.

A miniszter úgy vélte, hogy a magyar történelem egyik legnagyobb tanulsága, hogy nem tekintjük magunkat a történelem áldozatának, hanem túlélők vagyunk, túléltük a hihetetlen történelmünket mint alkotmányos entitás, éppen ezért fontos az a szuverenitásért folytatott harc, amelyet a kormány Brüsszelben vagy bárhol a világon folytat.

A nemzeti közgyűjteményi intézmények feladata, hogy megjelenítsék a magyar örökséget, ezért a magyar kormány úgy döntött, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum irányításával a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ alá rendezi a magyar kultúra közgyűjteményi szektorban őrzött tudás tárgyi és szellemi emlékeinek corpusát - mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter a Nemzeti Múzeumban tartott csütörtöki sajtótájékoztatón.

Kiemelte: a magyar polgári kormányok politikáját jellemzi az a gondolat, miszerint a magyar kulturális örökséget és a magyar hagyományokat egy olyan corpusnak tartja, amelybe beletartozik mindaz, ami összefoglalja az 1100 év magyar történelmét és örökségét. Mint mondta: a közgyűjteményeknek az is fontos feladata, hogy az általuk őrzött tudást a lehető leghatékonyabban tudják átadni a következő nemzedékek számára. Hangsúlyozta: egy olyan népnek, mint a magyar, amely mindenféle nagyobb erőkkel szemben megőrizte identitását, nagy felelőssége van abban, hogy milyen válaszokat ad a jelen kor kihívásaira. A miniszter úgy vélte, hogy a magyar történelem egyik legnagyobb tanulsága, hogy nem tekintjük magunkat a történelem áldozatának, hanem "túlélők vagyunk, túléltük a hihetetlen történelmünket mint alkotmányos entitás", éppen ezért fontos az a szuverenitásért folytatott harc, amelyet a kormány Brüsszelben, vagy bárhol a világon folytat. Hiszen "szuverenitás és identitás nélkül nincsen cselekvőképesség" - mutatott rá.

Demeter Szilárd bejelentette, hogy az integrációért felelős szakmai munkát Népessy Noémi, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) egykori főigazgatója fogja koordinálni. "Nagy intézményt vezetett és szakmailag is hozzáértő" - indokolta a szakember választását Demeter Szilárd, aki azt is hozzátette, hogy az előzetes számítások alapján az új központnak nagyjából 1300 milliárd forintnyi ingatlanfejlesztési forrásra lesz szüksége.

A birminghami közkönyvtárak (Nagy-Britannia) jövőjéről szóló konzultáció azután jött létre, hogy a városi önkormányzat két év alatt 300 millió fontot próbált megtakarítani, miután 2023-ban ténylegesen csődöt jelentett.

A helyi hatóság szerint a jelenlegi 35 közkönyvtári egység fenntartása "irreális" az épületek leromlása, a megnövekedett működési költségek és az elégtelen létszám miatt.

A Save Birmingham (Mentsük meg Birmingham-et) kampány arra szólította fel az önkormányzatot, hogy adja a könyvtárat közösségi tulajdonba, és hozzon létre egy könyvtári trösztöt.
Mint mondják: sok ember számára, akiknek nincs megfelelő lakhatása, vagy éppen veszélyes az otthona, a könyvtárak jelentik az "egyetlen helyet, ahol biztonságban érzhetik magukat, és olyan gazdagnak érzik magukat, mint egy milliomos". Akkor is, ha nincs sok pénzük. (ref.: MG)

Megírta a Magyar Hírlap, az Origo és a Híradó...
Egész napos ingyenes programokat tart május 11-én az Országos Széchényi Könyvtár. A látogatók megismerhetik az épület történetét, lesz kiállítás, szabadulószoba és játszóház is. Az egész napon át tartó ingyenes nyílt napon számos családbarát program várja a látogatókat - írták a szervezők. Ezek egyike "Az idő arcai" című kiállítás, amely a gyermekek számára is élvezhetően, kalendáriumok, krónikák, képeslapok és fényképek mellett digitális különlegességek segítségével mutatja be ünnepeinket és az időhöz való viszonyunkat. A magyar portréfényképezés kezdetei az 1840/50-es években című kiállítson különleges technikájú fotográfiákat mutatnak be, ahol az 1848-as forradalom és szabadságharc kora embereinek arcvonásait fürkészhetik a látogatók. A könyvtári épületsétán megismerhető lesz az épület története és az eredeti királyi palota épületének egy-egy darabja, valamint megnézhetik a könyvtár egyik toronyraktárát is, ahol "féltve őrzött kincsek" vannak, de lesz emellett szabadulószoba és játszóház is.

Furcsa jelenségről számolt be a New York Times: hosszú cikkben tárták fel, hogy miként tűnnek el ritka Puskin-kiadások Európa-szerte a könyvtárakból. Ahogy írják, már többtucatnyi könyvnek veszett nyoma Varsótól Párizsig, és már az Europol is vizsgálódik az ügyben. A kezdetben elszigeteltnek tűnő esetek között ugyanis látnak összefüggést, sőt, egy kiterjedt, összehangolt lopássorozatként azonosítják, ami ritka, 19. századi orosz könyvek ellen irányul.

Az Europol adatai szerint 2022 óta több mint 170 könyv tűnt el 2,6 millió dollárt meghaladó értékben például rigai, vilniusi, berlini, müncheni és genfi könyvtárakból. A Varsói Egyetem könyvtárából kiugróan sok, összesen 78 könyv hiányzik. A példányok több tíz- és százezer dollárt érnek.

A lopások miatt a könyvtárak fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be, és a kereskedők is alaposabban vizsgálják a hozzájuk kerülő orosz könyvek eredetét. Egyelőre még nem derült ki, hogy kik állnak a lopások mögött, ahogy a motiváció is kérdéses.

Az viszont tény, hogy az orosz aranykor íróinak - Puskin mellett Gogolnak és Lermontovnak - első vagy korai kiadású műveiért az elmúlt években hatalmas összegeket fizettek az aukciókon. Szakértők szerint Oroszországban manapság különösen keresettek, már csak azért is, mert óriási kulturális és patrióta értékkel bírnak. Különösen Puskin számít igazi nemzeti ikonnak, a cároktól kezdve Sztálinon át Putyinig gyakorlatilag minden vezető tudott vele azonosulni.

Az interneten és digitális eszközeinken tárolt adatok mennyisége idővel óriássá válik, ami káoszt és zavarodottságot okozhat. Ezért fontos az időnkénti digitális nagytakarítás, ami segít rendet rakni az online térben és növeli a hatékonyságot és produktivitást.

1. Áttekintés és Tervezés - A digitális nagytakarítás megkezdése előtt érdemes áttekinteni az összes digitális eszközünkön tárolt adatot és fájlt. Ez magában foglalhatja a számítógépek merevlemezeit, a mobiltelefonokat, az e-maileket, a felhőalapú tárhelyeket és akár a közösségi média fiókokat is. Válasszuk külön azokat az adatokat, amelyeket megtartunk, és azokat, amelyeket törlünk vagy archiválunk.

2. Rendszerezés és Kategorizálás - Az adatok rendszerezése és kategorizálása segít abban, hogy könnyebben átlássuk és megtaláljuk, amire szükségünk van. Hozzunk létre logikus mappastruktúrákat és címkéket, amelyek segítenek az adatok gyors megtalálásában és rendezésében. Például létrehozhatunk külön mappákat munkához, szórakozáshoz, személyes dokumentumokhoz, stb.

3. Válogatás és Törlés - A digitális nagytakarítás során érdemes átnézni és eltávolítani azokat az adatokat, amelyek már nem szükségesek vagy elavultak. Ez magában foglalhatja a felesleges fájlokat, régi e-maileket, letöltött alkalmazásokat és egyéb digitális tartalmakat. Fontos azonban vigyázni, hogy csak azokat az adatokat töröljük, amelyeket biztonságosan eltávolíthatunk anélkül, hogy később megbánnánk.

4. Adatvédelem és Biztonság - A digitális nagytakarítás során ne feledkezzünk meg az adatvédelemről és biztonságról sem. Ellenőrizzük a jelszavakat, frissítsük a biztonsági beállításokat és gondoskodjunk arról, hogy az érzékeny adatokhoz csak megbízható és biztonságos módon férjünk hozzá. Ezenkívül érdemes lehet rendszeresen biztonsági másolatokat készíteni a fontos fájlokról és adatokról.

5. Karbantartás és Rendszeres Frissítés - A digitális nagytakarítás nem egyszeri feladat, hanem folyamatos. Rendszeresen érdemes időt szánni az adatok karbantartására és az eszközök frissítésére, hogy elkerüljük a felesleges felhalmozódást és a rendszer teljesítményének csökkenését.

A digitális nagytakarítás során eltöltött idő és energia megtérülése hosszú távon rendkívül értékes lehet. A rendszeres rendezés és törlés segít abban, hogy hatékonyabban és produktívabban használjuk az online térben tárolt adatokat, valamint növeli az adatvédelmet és a biztonságot is. Így érdemes időt és erőfeszítést fektetni a digitális nagytakarításba, hogy az online életünk rendje megfeleljen a való életben tapasztalható rend elvárásainak.

A mesterséges intelligencia felhasználásával már használható fordítóprogramokat lehetséges készíteni angol és magyar nyelvek között is. A szépirodalom fordításához talán még mindig nem elég jók, de általában a szakirodalom lefordítható és megérthető az újabb fordítókkal. Ilyen fordító nemcsak a Facebook beépített fordítója, vagy a Google fordító, hanem véleményem szerint az ezeknél jobb fordítást biztosító Deepl link is rendelkezésre áll.

Alapesetben előfizetéses szolgáltatás, de rövid szövegeket lefordíthatunk térítésmentesen is. A szakirodalmat, akár könyvtártudományi cikkeket, vagy azok egy részét érthetően le tudja fordítani. Lehet használni a fenti weboldalon, vagy létezik beépülő modul Chrome-hoz, és létezik Android és IOS app is. Próbáld ki!

Az Opera Aria nevű, böngészőbe épített mesterséges intelligencia terméke mostantól Androidon is képes szöveges weboldalakat összefoglalni. Az eszköz tömöríti a hírcikkek tartalmát, a blogbejegyzéseket vagy kutatási cikkeket egy rövid írásba, jellemzően egy képernyőnyi hosszba. A ma bejelentett új funkció segíthet a felhasználóknak gyorsan megérteni egy témát és kiemelni a fontos részleteket. Használatához egy tetszőleges szöveges weboldalon az Opera Android böngésző jobb felső sarkában lévő három pontra koppintva ki kell választani az Aria ikon melletti "Summarize" opciót. Ezután egy Aria csevegőablak fog felbukkanni a kért összefoglalóval. A funkció eléréséhez természetesen az Opera for Android legújabb verziója kell, és be kell hozzá jelentkezni egy Opera-fiókba, vagy ha nincs, regisztrálni kell egyet.

Az Aria tavaly indult el, és úgy működik, mint bármely más MI asszisztens: chatbot-szerű felülete van, amely a kérdésekre az interneten való keresés alternatívájaként válaszol. Az Opera a bevezetése óta folyamatosan fejleszti az Aria-t, és az AI Feature Drops Programon keresztül bővíti a funkcionalitását, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy korai hozzáférést kapjanak további MI funkciókhoz. Szintén újdonság, hogy az MI a böngésző parancssorából is elérhető, a "CTRL +" kombinációt lenyomva is feltehetők kérdések, és egyből ott kapjuk meg a válaszokat is. Hosszabb társalgásnál érdemes a continue in chat (folytatás a csevegésben) gombra kattintani, és ilyenkor a beszélgetés az oldalsávba megy át.

Legutóbb az Opera azzal a képességgel frissítette az Aria-t, hogy a Google Imagen2 segítségével képeket generáljon, de a szöveges válaszokat már képes hangosan is felolvasni.

Az régóta bizonyított, hogy az illegális letöltések terén különbségek vannak a nemek között: a férfiak hajlamosabbak rá. A Portsmouthi Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy milyen hatással vannak a két nemre azok az üzenetek, amelyek megpróbálnak elrettenteni a szerzői jog által védett tartalmak nem engedélyezett forrásokból történő beszerzésétől. Közel ezer felnőtt esetében vizsgálták három valós üzenet hatását. Ezek közül kettő fenyegető hangvételben hangsúlyozta a büntetés vagy a számítógépes vírusok kockázatát, a harmadik pedig, oktatási céllal, a kalózkodás okozta anyagi és erkölcsi károkra fókuszált. Kiderült, hogy míg az oktatási célú felhívás nem volt hatással sem a férfiakra, sem a nőkre, a fenyegető üzenetek hatására ez utóbbiak több mint 50 százalékkal csökkentették kalózkodási szándékukat - viszont a férfiak még inkább belevetették magukat az illegális letöltésekbe. Bár ez meglepőnek tűnhet, egy jól ismert pszichológiai reakció a magyarázat. A férfiak fokozottabban reagálnak arra, ha fenyegetve érzik a szabadságukat, és épp az ellenkezőjét teszik annak, amitől tiltanák őket. A tanulmány szerzői szerint eredményeik fényében személyre szabott megközelítésre lenne szükség az illegális letöltések elleni küzdelemben. Azokban az esetekben, melyekben nem lehet nemek szerint célozni az üzeneteket, érdemesebb hallgatni, különben még inkább szárnyra kaphat a kalózkodás.

Sok ember keres választ egészségével, annak problémáival kapcsolatos kérdésekre a YouTube-on. Az Abu Dhabi-i Kalifa Egyetem kutatói háromezer 18 éven felüli, angolul beszélő felhasználót faggattak egy 35 kérdésből álló anonim kérdőíven arról, hogy milyen sokszor néznek és milyen minőségűnek ítélik meg az egészséghez kapcsolódó videókat, mennyire gyakran döntenek e tartalmak alapján. Kiderült, hogy a kutatásba bevontak 88 százaléka nézett ilyen tartalmakat a videómegosztón, és 85 százalékuk legalább egyszer hozott is már az egészségével kapcsolatos döntést ilyen videókra alapozva. A résztvevőknek valamivel kevesebb mint a fele fordult orvoshoz a YouTube-on látottak után. A megkérdezettek 16,5 százaléka kifejezetten gyakran nézett egészséggel kapcsolatos videókat, 15,7 százalékuk pedig gyakran hozott döntéseket a klipek alapján. Érdekesség, hogy a válaszadók zöme nem gondolt jobbnak, hitelesebbnek egy videót csupán azért, mert több megtekintése van. Szinte egyáltalán nem volt összefüggés a videók vélt hasznossága és az életkor, a nem, a szakma vagy az iskolai végzettség között. Mindez jelzi, hogy a YouTube-ra került anyagoknak és magának a platformnak is óriási hatása lehet az egészségügyre. A kutatók szerint nyomonkövetési tanulmányokra van szükség ahhoz, hogy mélyebb betekintést lehessen nyerni a döntéshozatali viselkedésbe és abba, hogy miként értékelik utólag a felhasználók a döntéseiket.