Érettségi előtt valaki felajánlotta, hogy felkészít történelemből. Elmentem hozzá, és elém rakta a magyar történelemtudomány bibliográfiáját. Azóta sem találkoztunk. Ezek után talán túl didaktikus, ha megállapítjuk: a tájékoztatás alapja a használó igényeinek alapos ismeret. S a jó könyvtáros először a használóismeretben és nem a dokumentumuismeretben jártas. (Próbálok visszaemlékezni, hogy stúdiumainkban mekkora volt a két terület aránya egymáshoz képest.) Lehet, hogy a használóismeretünk alacsony szintje felelős gyenge elismertségünkért?
Persze, sok idézetet tudunk hozni, hogy a könyvtár, könyvtáros über alles, pl.: "Megtaláltam a pénztárcámban a legértékesebb dolgot: az olvasólegyemet." - Laura Bush; "A könyvtári költségvetés megnyirbálása recesszió idején olyan, mintha a kórházakat szorítanánk meg, járvány idején." - Eleanor Cumblehulme. De ezért tegyük szívünkre a kezünket, és pillantsunk a gyér számú felmérések eredményeire... A helyes fordítás talán az lehet: "A jó könyvtárak költségvetésének megnyirbálása..."
Öröm viszont, hogy helyenként mintha javulna a szakmai információ elérhetősége: van olyan szakmai konferencia, ahol nem fogy el notóriusan az idő a terjengős előadások után a kérdésekre, vagy a rendezvény után valamikor elérhetővé válnak a videók, a prezentáció anyagai, mondván: tessék, megnézheted az egész 4 és fél órás vágatlan videót. Vagy: elolvashatod sok héttel a konferencia, vándorgyűlés után a protokoll ízű beszámolót (vö.: csak a téma, réma nélkül), netán hangulatképek az eseményről, válogatás és információt hordozó tartalom nélkül.
Ha a használóismeret elterjed, ha megismerjük a marketinget, ha nem dokumentumainkra, hanem használóinkra fogunk figyelni, akkor a vágatlan anyag mellett a válogatott, legizgalmasabb, gondolatébresztő részletek kerülnek majd előtérbe szavakkal, képekkel, videóval - szinte szinkronban az elhangzással. Profi tájékoztatók lehetünk könyvtárosként. (MG)

2017. szeptember közepén indították el az első román mobiltelefonos applikációt, amely naponta ajánl egy-egy könyvet a kortárs román irodalomból a használóknak. Az iZiLIT névre keresztelt applikáció a brassói George Baritiu Megyei Könyvtár, a Romániai Közkönyvtárosok Országos Egyesülete (ANBPR), a Romániai Könyvkiadók Egyesülete (UER) partnerségében létrejött projekt, a román Nemzeti Kulturális Alap (AFCN) társfinanszírozásában.
Claudia Popescu, a brassói megyei könyvtár osztályvezetője elmondta, az iZiLIT név mozaikszó, a 'Napi találkozás az irodalommal' (Întâlnire Zilnică cu Literatura) rövidítése. Az applikáció létehozásakor elsősorban azért esett a választás a kortárs román irodalomra, mert a bukaresti Városi és Regionális Szociológiai Központ által végzett, 2300 tanulóra kiterjedő vizsgálat szerint a fiatalok az olvasást az iskolai tevékenységgel asszociálják. A megkérdezett tanulók 44,7%-a nem olvasott regényeket, mások csak az érettségi vizsgához kötelező olvasmányok listájából ismert címeket említettek. A megkérdezett tanulók kedvenc íróik közt csak az iskolában tanult, kanonizált szerzőket sorolták fel a román irodalomból. A kedvenc szerzők közt a lista első tíz helyén egyetlen kortárs román író sem szerepelt. (via ReMeK-e-Hírlevél)

Hogyan győzzük meg használóinkat arról, hogy letöltsenek készülékükre egy idegen alkalmazást, amire nincs szükségük? Az állandó mobilhasználók meg vannak arról győződve, hogy alkalmazások nélkül nem lehet élni. Ha rendszeres könyvtárhasználók, a lejárati határidőt szeretnék a mobiljukról meghosszabbítani. Ha a médiából azt hallják, hogy az applikációk használata trendi, akkor fontosnak tartják azokat. Az applikációk nemcsak új információkat, szórakozási lehetőséget nyújtanak, hanem további újabb aktivitásokra - pl. múzeumok és galériák interaktív látogatására - ösztönöznek, ráadásul többségük ingyenes, mert a közgyűjtemények szerint pénzért senki semmit nem tölt le.
A cikk szerzői megvizsgálták számos cseh és külföldi múzeum, galéria és könyvtár alkalmazásait. Összességében a mobil applikációkat zömmel az egész intézmény vagy egy-egy gyűjtemény bemutatására használják. Néhány példa erre: az Abu Dhabi Nemzeti Levéltár mobil applikációja az intézmény múltjáról, jelenéről, jövőbeli terveiről, a digitalizált dokumentumokról szól.
Hasonló, 3D-s tárlatokkal áll rendelkezésre a francia Louvre-Lens Múzeum, ingyenes mobil applikációkat kínál a British Museum is. Mobil applikációval nézhető az Orosz Állami Könyvtár moszkvai katalógusa, a francia nemzeti múzeum különböző épületekben található állandó kiállításai, a dél-csehországi Hluboké nad Vltavou városi galéria felülete QR-kódokkal használható.
A legtöbb közgyűjtemény az applikációkkal a nyilvánosságot és a szakmai közönséget egyszerre szólítja meg. Törekszik az érdeklődők valóságos becsábítására, látogatás ösztönzésére, megmutatva azokat a területeket, amelyek vonzóak lehetnek: virtuális séták, kiállítások, digitális gyűjtemények. A legtöbb funkciót az Europeana is alkalmazza. (Mobil applikációk a közgyűjteményekben - miért, hogyan és hogyan ne; ref.: Prókai M.)

Nagyobb figyelmet kap - és nagyobb is esélye a kölcsönzésre - az a könyv, amelyik nem gerincével, hanem borítójával néz a használ felé. (A holland shop-koncepció szerint a könyvek felét kell így bemutatni.) A link oldalon látható képek a Lipcsei Városi Könyvtár link polcait mutatják (fotók: Fenyvesi Attila). Itt két megoldást alkalmaznak:
- műanyag display tartja a kiválasztott könyveket
- az amúgy is kevésbé szem előtt lévő legalsó polcot döntik, melynek alsó élén lévő sín akadályozza meg a könyvek lecsúszását.
További növelheti a könyv iránti figyelmet, ha az így bemutatott könyvön arc látható. Mondani sem kell, hogy lipcsei kollégák nem nagyon tartanak attól, hogy a könyvek katonás polcrendjét kisebbre becsülik kínálatot erősítő marketing-szempontnál. (Hasonlóan ahhoz, ha az utazási könyvek nem a szerzők neve, hanem országonként csoportosítva találhatók meg a polcon.)

A néhány héttel ezelőtti szegedi könyvtármarketing-konferencián mutatta Buzai Csaba a Veszíts el mozgalom Facebook-oldalának link rajongói adatait. A korfa 25-30 évnél hasasodik, és a nők 85%-ot képviselnek. Az előadó a KIT kérdésre elmondta: a Justh Zsigmond Városi Könyvtár Facebook-oldala link esetében a 73:26 az arány, szintén a hölgyek javára. Ha a Justh-könyvtár beiratkozott olvasóinak arányát nézzük, akkor 66:33 az arány(talanság). Bár ezek az adatok nem alkalmasak tudományos ítéletalkotásra, a könyvtárosok mindennapi tapasztalatával egybevág, Magyarországon és külföldön egyaránt. Ha a használók pl. nemi arányai durván nem egyeznek a célcsoport nemi arányaival, az megerősíti a könyvárak gender-alapú marketingjének fontosságát; praktikusan: olyan üzeneteket érdemes külön megfogalmazni, mely a fiúkat, férfiakat célozza. Felmerülhet a két célcsoport - két üzenet megoldás, ld.: link (MG)

A Cambridge-i Egyetem kutatói által 2011-ben hasonló témában készített, Európa 25 országát vizsgáló kutatásból Magyarországra vonatkozó adatok is elérhetőek, ez alapján nálunk a 30 év alatti megkérdezettek közül 9,6 százalék mondta azt, hogy gyakran érzi magát magányosnak.
Ezzel a magyar fiatalok a negyedik legmagányosabbak a felmérésben, ugyanez a mutató Svájcban 1.3, Norvégiában 2.2, Finnországban pedig 2,6 százalék.
Az is igaz azonban, hogy Magyarországon a 60 év felettieknek is igen nagy része, 21.1 százalék mondta, hogy gyakran magányos. Ez azzal magyarázható, hogy itthon még az Európában általánosnak nevezhető, az idősek szociális szükségleteinek javítását célzó szolgáltatások és programok is csak nagyon kezdetleges állapotban vannak.
A kutatási eredmények alapján a 18 és 34 év közötti korosztály gyakrabban érzi magát magányosnak, mint az 55 év felettiek.
A közösségi média kézenfekvő megoldásnak tűnhet a magány enyhítésére, hisz korábban soha nem látott módokon és minőségben teszi lehetővé a kapcsolattartást, ez azonban messze nem tudja pótolni a valódi, személyes érintkezést, sőt sokszor tovább rontja a helyzetet. Az elszigeteltséggel küzdő egyén az online közösségi terekben is folyamatosan másokhoz hasonlítja magát, és a platform sajátosságai miatt itt méginkább tökéletesnek lát mindenkit, saját magán kívül.

A könyvtár első megjelenését a zenében egyelőre még nem értük tetten. Könnyűzenei megjelenéséről viszont számos példám van. 2010-ben a Flavorwire oldalán Caroline Stanley összegyűjtötte a 10 legjobb dalt a könyvtárakról és könyvtárosokról (10 Best Songs About Libraries and Librarians link ). Ekkor kezdtem el gyűjteni ezeket a dalokat, a Hangtárnokon megjelent a könyvtáros dal kategória, s egy lejátszólistát hoztam létre és frissítek azóta is ezekből a dalokból: Songs About Libraries and Librarians link . A Hangtárnok olvasói pl. oross, dani, Judit, EPM és mások is ajánlanak dalokat, forrásokat, pl. nagyon gazdag Christian Lauersen: The Library Mixtape link vagy Philip Sutton: Ten Songs about Libraries and Librarians link bejegyzése.
Vizsgáljuk meg ezeket a dalokat közelebbről, műfajukat tekintve nagyon széles a skála: musical, gyerekdal, pop, rock, punk stb. ...

10 éve holland barátom megkérdezte: mennyibe kerülnek a magyar közkönyvtárak, épülettel, felszereléssel, munkatársakkal együtt. Először nem is értettem a kérdést (MG)
- Nem sok marad 2025-re a ma ismert világból. Egyre szélesebb körben hódítanak a világon az olyan digitális vállalatok, mint például a japán Rakuten: amellett, hogy a vállalat az ország legnagyobb online piacterét üzemelteti, hitelkártyákkal, értékpapír kereskedelemmel, turisztikával is foglalkoznak, sőt övék a Viber is, egy online kommunikációs alkalmazás, amelynek világszerte 800 millió felhasználója van. De ilyen, kategorizálhatatlanul sok lábon álló cég például még a kínai Tencent, vagy éppen az amerikai kereskedelmi óriás, az Amazon is.
A digitális ökoszisztémák olyan ügyfélközpontú modellek lesznek, ahol a felhasználók egy tető alatt érhetnek majd el számos terméket és szolgáltatást, akár egy közvetlen csatornán keresztül. Mindez egyszerre a vállalatok szimbiózisát is jelenti, mivel egyre olcsóbb lesz különféle szolgáltatásokat, termékeket házon kívül legyártani, így egyre több piaci szereplő dönt majd egyre több tevékenységének kiszervezése mellett.

Ranschburg Jenő gyermekpszichológus: aki tudatosan, valamilyen érdekből a valóságnak nem megfelelő állítást tesz, hazudik. Popper Péter pszichológus szerint is a rosszindulatú indíték különbözteti meg a hazugságot a lódítástól. link
Peter Stiegnitz: a hazugság a valóságtól való tudatos eltérés:
- önbecsapás
- másokhoz intézett hazugság
- tömegek megtévesztése
Önálló fogalom: kegyes hazugság (white lie), amely jó szándékot feltételez a hazugság mögött.

Többek közt ebbe adott betekintést Lévai Richárd, az RG Stúdió marketingigazgatója a MediaQ augusztusi, 6609 főt felmérő adatai alapján.
1. A Facebook továbbra is a legerősebb hazánkban közel 6 millió felhasználóval, amelyet a
2. Messenger követ 4,89 millióval (ennek 76,5 százaléka fiatal),
3. a YouTube áll harmadik helyen valamivel több mint 4 millióval, tipikusan harminc éves kor alatti zenét és videókat néző fiatalokból álló bázisával.
A dobogós helyezések után nagyobb csökkenés figyelhető meg a felhasználói számban, így
4. az Instagramot hazánkból 1,36 millióan használják, rendszerint harminc alatti jómódúak.
5. A Pinterest közönsége legfőképpen a divat és kiegészítők kategóriája iránt érdeklődő 15-35 évesekből áll.
6. A LinkedInt 726 ezren használják a "gazdasági elitből", például közép- és felsővezetők, ambiciózus fiatalok közül.
7. A lista végén pedig a korábbi Twitter helyett már a Snapchat áll 564 ezer felhasználóval, főleg olyan 25 év alatti fiatalokból, akik a Facebookon túli kommunikációs lehetőségeket keresik.
"Figyeljük meg, hogy az első négyből három a Facebook tulajdona." - hívta figyelmet az RG Stúdió marketingvezetője is. A szakértő a Snapchattel kapcsolatban hozzátette, hogy sokan a Facebook kihívóját látják benne, de a cégek hozzáállása kettős - mindenki reméli, hogy minél később hozza Magyarországra a hirdetési platformját, mert akkor még egy helyen kellene jelen lenni, miközben a közösség jelenleg nagyon kicsi. - Elhangzott a Magyar Információbrókerek Egyesülete Keresés a közösségi médiában link c. konferenciáján, okt. 3-án.

Közel két hónap szünet után, a szeptemberi iskolakezdés idejére újra kinyitott a városi könyvtár gyermekrészlege Gyergyószentmiklóson [lakosság: 18.000 fő]. Az intézmény a nyár folyamán az állomány leltározása miatt volt zárva. Ferencz-Mátéfi Kriszta igazgató tájékoztatta a Hargita Népe munkatársát arról, hogy fontosnak tartották, iskolakezdésre a diákok rendelkezésére álljanak az olvasmányok. A mintegy 120 000 kötetes állomány leltározása a könyvtár felnőtt részlegén még nem fejeződött be teljesen, itt október közepére tervezik a nyitást. Ennek ellenére őszre gazdag programkínálattal készültek, már szeptemberben több rendezvényre várták a közönséget, október elején a Magyar Népmese Napját tartják, Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából egész napos programot szerveznek gyermekeknek és felnőtteknek október 25-én. (via ReMeK-e-Hírlevél)

A vak felhasználó tejet akar inni, de nem biztos benne, hogy lejárt-e a szavatossága. Egy gombnyomással segítséget kér, a telefon kamerájával mutatja, hogy mit kellene megnézni (ez esetben a tej csomagolásán jelzett szavatossági időt), majd az első látó felhasználó, aki épp ráér és reagál, gyors meg is mondhatja, milyen dátum látható a dobozon. Már több mint félmillió látó ember segít vakoknak és látássérülteknek ezzel az alkalmazással. Nagyon hálásak lesznek a rászorulók, ha letölti, és olykor használja egy-egy perce.
Amikor a vakokat és látássérülteket nagyszerű ötlettel segítő Be My Eyes megjelent iPhone-ra, nagyon népszerű lett, az első napokban még a letöltési lehetősége is akadozott emiatt. Azóta nagyon komoly háttere lett az alkalmazásnak: világszerte 40 ezer rászoruló használja, és ami ennél is fontosabb, több mint 550 ezer látó ember. Utóbbi csoportba tartozók a vakok életében aprónak tűnő, de számukra óriási segítségeket tudnak nyújtani - most már Androidon is, a Google Play áruházból letölthető az alkalmazás. (HVG)
- Könyvtárosok is kipróbálhatják a tájékoztatásban és a könyvtárközi kölcsönzésben a 2.0-ás szolgáltatási modellt, mely a vakokon is segít. Igaz, ugyan, hogy olcsóbb és hatékonyabb, viszont cserében legalább gyors ;-) illetve nem kell könyvtárba menni hozzá. Könyvtárközi kölcsönzés esetén bárki kérhet és adhat ajánlatot az alkalmazás piacterén. A megosztott elektronikus tájékoztatási rendszerben is az alkalmazás segít a kérdező és a válaszoló közötti kapcsolat megteremtésében - a LibInfo gyerekbetegségeit kiküszöbölve. Diszruptív - azaz a meglévő rendszert lebontva új, hatékony / eredményesebb / olcsóbb szolgáltatást lehetővé tevő - technológia, melyben ha a könyvtárak benne vannak, lehet esélyük a szolgáltatói körben maradni. (MG)

A WorldShare Interlibrary Loan a világ legnagyobb forrásmegosztó hálózata, amelyben tízezer könyvtár működik együtt. 2013-ban indult és lépett az OCLC korábbi könyvtárközi kölcsönzési rendszere, a WorldCat Resource Sharing helyébe. A WorldShare a WorldCat metaadatain alapul (e katalógus jellemzői 2016-ban: 360 millió dokumentum, 2,3 milliárd lelőhelyadat, 14 ezer elektronikus gyűjtemény).
A Bajor Állami Könyvtár takarékossági megfontolásokból döntött úgy, hogy teljes állományát, unikális gyűjteményrészeit is a WorldShare ILL rendszer alkalmazásával szolgáltatja. A MyBib eDoc bővítmény a digitalizálás és tárolás, a MyBib eL a hozzáférés terén biztosítja az európai szerzői jogi előírások betartását, az utóbbi a kölcsönző könyvtárak erre a célra szolgáló számítógépein való megtekintés és egyszeri kinyomtatás során. A faxon és e-mailben való továbbítást teljességgel felszámolták. A Bajor Állami Könyvtár az egyik leggyakoribb dokumentumszolgáltató könyvtárrá vált.
A göttingeni Állami és Egyetemi Könyvtár 2000 óta vesz részt az OCLC világméretű könyvtárközi kölcsönzési hálózatában. A WorldShare és a MyBib eDoc alkalmazásával felgyorsították a kérések teljesítését és csökkentették a munkaerő-ráfordítást. A megoldás teljességgel megfelel a német szerzői jogi előírásoknak. Élnek az egyszerű számlázási lehetőséggel is.
A Winchester University 2013-ban határozta el, hogy papírmentes könyvtárközi kölcsönzési rendszert valósít meg. Úgy vélik, hogy a WorldShare segítségével áttekinthetőbbé vált a kérések státusza, és nagy előnynek tartják, hogy a keresés és a megrendelés egy rendszerben zajlik. (Forrásmegosztás a legnagyobb könyvtárközi kölcsönzési hálózat révén; ref.: Hegyküzi I.)

A Full Fact olyan szoftvert fejlesztett, amely képes valós időben megmutatni, ha a médiában valaki nem mond igazat. Nem csoda hát, hogy vannak pártok, melyek úgy gondolják: ezt nem szabad szó nélkül hagyni. Az eszközt már tesztelik a briteknél, angol nyelven már novembertől jöhet az éles üzem.
A céget első körben 500 ezer dolláros befektetéssel alapította két milliárdos - az eBay létrehozásában is részt vállaló Pierre Omidyar, valamint az ember-akitől-csak-a-rózsafüzér-védi-meg-a-világot: Soros György. A cég októberben kezdte meg a szoftver tesztelését, novembertől pedig - angol nyelven - már élesben működhet a hazugságot kiszűrő program.
A szoftver lényege, hogy a vizsgált szöveget az elérhető hivatalos adatbázisok tartalmával veti össze, hogy az ott fellelhető információk alapján eldöntse, valós információt hallunk-e vagy az adott képviselő szeretne nagyot mondani. Példának okáért ha valaki 1 millió új, megteremtett munkahelyről beszél, akkor a szoftver automatikusan leellenőrzi az elérhető foglalkoztatási adatokat, és rögtön jelzi, ha az állítás nem egyezik meg a valósággal. Sőt, a program nemcsak az állítások valóságtartalmát állapítja meg, de az adatbázisokból dolgozva a bizonyítékokat is elénk tárja, tehát azt, hogy miért igaz vagy hamis az, amit a beszélő állít. (HVG)
Az ATV adásában Vadász Pál nyilatkozik. (YouTube)

- Minden műveletet elmagyarázunk a helyi könyvtárosoknak és próbáljuk felhívni a figyelmet, hogy nem ő a helyi könyvtár egyetlen emberi erőforrása: sok helyi segítségre számíthat, amennyiben megfelelően kéri. Kezdeményezésre és aktív magatartásra biztatjuk a kollégákat, mindezekhez a szorgalmon és munkahelyen kívüli bátorság is szükséges - nyilatkozta megkeresésünkre a megyei könyvtár osztályvezetője, Bedő Melinda programfelelős.

A Debreceni Egyetem könyvtárának egykori igazgatója, Kovács Máté életútját mutatja be az a vándorkiállítás, amelyet mától láthat a közönség a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár előterében, a Főépületben.
Kovács Máté 1949 és 1956 között állt a Debreceni Egyetemi Könyvtár élén. A hét esztendő alatt a könyvtárban dolgozók száma megduplázódott, a könyvállomány a háromszorosára nőtt, elérte a milliós nagyságrendet. Igazgatóként a hazai könyvtárügy vezéregyéniségévé vált. Tagja volt az Országos Könyvtári Tanácsnak, majd ő töltötte be az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács elnöki tisztét. 1956-ban kérték fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtártudományi Tanszékének vezetésére, ahol másfél évtizeden át irányította az egyetemi szintű könyvtáros-képzést, tanította a jövendő könyvtárosok nemzedékét.
- Kovács Máté emblematikus vezetője volt a Debreceni Egyetem könyvtárának, így az életútját bemutató tárlat nem is kerülhetett volna méltóbb helyre, mint az Egyetemi és Nemzeti Könyvtárba - mondta köszöntőjében Karácsony Gyöngyi. Az intézmény főigazgatója beszédében kiemelte: az egykori igazgató sokat tett a gyűjtemény fejlesztéséért, azért, hogy az állomány országosan elismert, tekintélyes nemzeti gyűjteménnyé váljon.

a "Múzeum receptre" akciót, mely ingyenessé teszi a múzeumok és kulturális rendezvényeik látogatását idősek, illetve betegek számára. A magány és a depresszió megelőzése sokkal fontosabb és költséghatékonyabb, mint a kezelése, ezért ily módon is igyekeznek odafigyelni az állampolgárok fizikai és mentális jólétére, óvják a hyggét (meghittség, jó érzés, jólét [bővebben pl.: link ]). Általánosan elmondható, hogy a kultúra fontos szerepet játszik a dán társadalomban, és az ennek prezentálására hivatott múzeumokat megbecsülés övezi, s egyre inkább jól használható közösségi terekké is válnak, amelyek mindenki számára elérhetők.

Olyan automatikus szűrésre köteleznék az internetes cégeket a jogvédett tartalmak védelmében, amire még a terrorizmus-ellenes jogszabályok esetén se volt példa.
Több tucat emberi jogokat védő szervezettel közösen, az Európai Társaság a Szabadságjogokért (Liberties) nyílt levélben fordult hétfőn az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács elnökeihez azért, hogy töröljenek egy online cenzúrát lehetővé tevő javaslatot a készülő szerzői jogi irányelvből.
A mostani tervezet arra kötelezné a szolgáltatókat, hogy olyan szűrőket helyezzenek el rendszereikben, amelyek megakadályoznák az illegális tartalmak publikálását. A hétfőn közzétett levél aláírói szerint ez a javaslat praktikusan a felhasználók által feltöltött valamennyi tartalom ellenőrzését jelentené, ami, ha automatikus módon működne, feltehetőleg nem tudna különbséget tenni szerzői jogvédelem alatt álló és a felhasználók által legitim módon használt tartalmak között.
Hét EU tagállam - Belgium, Csehország, Finnország, Hollandia, Írország, Magyarország és Németország - valamint a témával foglalkozó tudósok kifejezték már kétségeiket a javaslattal kapcsolatban.

Fogadok, hogy benned is él egy sztereotípia a könyvtárosokról! Természetesen az általános elképzelés szerint egytől egyig szemüvegesek, kontyot viselnek, kényelmes papucsba bujtatják vastag lábukat, kardigánt hordanak, a bokájukig érő szoknya alól pedig diszkréten kivillan a testszínű bokafix.
Ha férfi könyvtárossal találkozol, akkor biztosan pápaszemes, de ha esetleg nincs rajta az okuláré, az elmaradhatatlan kötött pulcsi, garantált védjegye. ...

Rab Árpád előadása a Mindenki Akadémiájában: A legkomolyabb játék az élet. A gamifikáció konkrét lehetőségeiről 13'30"-tól beszél.

Fennállásának 10. évfordulójára mutatta be a Ciao Italia! kiállítást a párizsi Musée national de l'histoire de l'immigration link (Bevándorlástörténeti Nemzeti Múzeum). Az 1931-es nemzetközi gyarmati kiállításra készült épületben korábban évtizedekig a Franciaország gyarmatait bemutató tárlat kapott helyet, amit 1960-ban cseréltek le az afrikai és óceániai művészet tárgyaira. A mostani, bevándorlástörténeti kiállítóhely állandó tárlata a Franciaországba érkező milliók motivációit, vágyait, beilleszkedési nehézségeit szemlélteti, illetve azt, hogy miként gazdagította az érkezők kultúrája a helyiekét.
Az utóbbi másfél évtizedben látványosan megszaporodtak a beilleszkedést és a kulturális sokszínűséget bemutató kiállítóhelyek. Míg korábban elsősorban a hagyományos befogadó országokban újabban Európában is egyre többfelé nyílnak hasonló múzeumok: Franciaország mellett immár Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Portugáliában, Spanyolországban, Svájcban, az Egyesült Királyságban, a skandináv országokban is.
Magyarországon efféle múzeum nincs, ám a Néprajzi Múzeum a párizsi Musée national de l'histoire de l'immigrationnal karöltve immár második éve állította fel a nyári Sziget Fesztiválon a Sátor határok nélkül nevű kiállítóhelyét link , ahol különféle programok segítségével járták körbe a bevándorlás, az integráció és a befogadás témaköreit (vö.: link ).

Új nemzedéket köszönthetünk a magyar ifjúsági irodalomban. Az avíttnak tartott kötelező olvasmányok helyett az Eduline oktatási portál 5 könyvet választott ki, amelyet érdemes elolvasnia a 21. század diákjainak.

Végre magyarul is megjelent az elmúlt időszak egyik legizgalmasabb Papírszínház-története, a Barna hajnal. Franck Pavloff novellája tizenkilenc éve jelent meg először Franciaországban, a Csimota Kiadó itthon pedig nem egyszerűen képeskönyvben gondolkodott, hanem azt tervezte, hogy a Könyvmecénás programon keresztül Papírszínházként jelenteti meg a totalitárius hatalom veszélyeire figyelmeztető allegorikus történetet.
A Piróth Attila fordításában és Grela Alexandra illusztrációival megjelenő kiadványt hétfő este mutatták be a kiadóban, ahol átadták a mecénások által felajánlott 50 darab Papírszínház-csomagot az Amnesty International Magyarország (AI) képviselőinek. A szervezet önkéntesképzői lesznek majd azok, akik elviszik az iskolákba és könyvtárakba Pavloff történetét. Utóbbit az 1998-as francia önkormányzati választások inspirálták, amikor a második fordulóban a jobboldal képviselői koalíciót kötöttek a szélsőjobboldal jelöltjeivel. A szerző így mesélt erről az élményéről: ...