A cikk öt különböző szempontból foglalja össze könyvtárszakot végzettek nyilatkozatai alapján, hogy miért érdemes - vagy nem érdemes - a szakot elvégezni.
- Sok könyvbarát választja a könyvtárszakot. Elavult könyvtárszemlélelettel. Nem tudják, hogy a tájékoztatás és gyűjteményfejlesztés csak két feladat a szerteágazó munkában. Sok különböző gyűjtemény, archívum, katalogizálás, könyvtárközi kölcsönzés van. Több különböző tudományterületen. Ezért a szakra jelentkezőknek tágabban kell gondolniuk a feladatokra. Érdemes önkéntesként előbb kipróbálni a pályát. Vagy csak látogatóként megfigyelni a konkrét feladatokat. Megkérdezni könyvtárosokat.
- Át kell gondolni a szakirányokat. Sokan lokáció alapján választanak egyetemet. Pedig azt is érdemes előre megnézni, hol mit tanítanak. Akár online képzéseket is lehet választani. (Pl. érdemes a MOOC rendszerekben körülnézni, úgy mont Udemy, Coursera, edX stb. - szerk.)
- A diploma értéke. Bár a cikk az amerikai felsőoktatási tandíjakat mutatja be, de a könyvtárszakra vágyók elgondolkodhatnak az itthoni helyzeten is. A könyvtárosi fizetés összevethető a tandíjakkal. A különböző intézmények tandíjai egymással. Illetve más szakok tandíjai a szakmákban kapható fizetéssel. A cikk üzenete, hogy érdemes a "kutatást elvégezni" és az anyagiakon gondolkodni.
- Óvakodj a kiégéstől. Egy amerikai kutatás szerint a könyvtárosként dolgozó és párhuzamosan könyvtári tanulmányokat végzők háromnegyede élt már át kiégést (bit.ly/StudyBurnout ). A munka és a tanulás túl sok egyszerre, a könyvtárosoktól elvárják, hogy gyakorlatot szerezzenek. A cikk tanácsa, hogy mindenki azonosítsa határait, és figyeljen magára.
- Legyél nyitott a gondolatokra és érzelmekre. A tanulmányok közben érdemes minél több szakmai ismeretet begyűjteni. Több területen is elmélyedni. Már csak azért is, mert a terület folyton változik. Alkalmazkodni kell tudni a változásokhoz. (ref.: Habók Lilla)

A máj. 7-i elektronikus MIBE-klubban (Zoom, 17.30-19.00) Habók Lilla üzleti elemző (BA) fog munkájáról beszélni.
Mit elemez egy üzleti elemző? Miért kell egy kicsit értenie az informatikához, az üzleti területekhez és a folyamatelemzéshez is? És hogy lehet bekerülni a pályára informatikus-könyvtáros tanulmányokkal? A MIBE klubban ezúttal Habók Lilla mutatja be, hogy mit tanult a közepes és nagyvállalatokról a fejlesztési projektek során. Hogyan lehet szállítmányozási rendszert, toborzási rendszert fejleszteni vagy egy nagyvállalati rendszerben az üzleti területek igényeire folyamatosan reagálni.
A beszélgetésből kiderül, milyen szerepkörök vannak az informatikai projektekben, és ebből hogy lehet lehatárolni az üzleti elemző (business analyst vagy röviden: BA) feladatait. Milyen dokumentumok szoktak vagy legalábbis kellene keletkezniük egy-egy fejlesztés során. Mit jelent a specifikáció, a user story, a sprint, a retró, demo, a Jira, a vízesés modell vagy az agilitás egy BA szemszögéből a gyakorlatban, és hogyan lehet túlélni.
A részvétel ingyenes, de jelentkezéshez kötött: link

A MIBE rendezvényein a térítéses információt nyújtó szakemberek és a téma iránt érdeklődők megismerhetik a rokon területek tevékenységét, módszereit, lehetőségeit, és szakértőikkel kapcsolatba kerülve együtt is működhetnek velük.
Jelentkezési lehetőség: link - A jelentkezőknek előzetesen telepíteniük kell a Zoom programot, melyről előzetes értesítést fognak kapni.

Hogyan adjunk közre egy a szakmai történéseket bemutató dokumentumot? A benne szereplő intézmények, vagy a benne foglalt témák szerint csoportosítva? Mert ugye, nem mindegy, hogy a befogadónak mennyit kell még bíbelődnie a befogadással. Ha többet, mint szeretné, akkor bár letölti (megdobja a letöltés számlálóját) de áttekintés után eldobja, anélkül, visszajelezne a készítőnek. (Mondjuk így legalább, hogy az udvariasság látszatát keltheti. :-)

Ha a közlés az intézmények (vagy intézménycsoportok) szerint tagolva mutatja be az adatokat, akkor az kényelmes a saját intézményt visszalátni szándékozónak, illetve az évekkel később történészi vénával közelítő szempontjainak.

Ha a közlés tematikusan mutatja be az adatokat, akkor a vélhető célcsoportok kurrens tanulásának, fejlesztésének célja merül fel. Egyfajta benchmarknak, ahogyan a minőségirányításból is ismert lehet.

(Ha a bemutatás adatbázisban történik, akkor könnyebb a többféle szempontú bemutatás és visszakeresés.) Ha tehát mindössze egy dokumentumot látunk, megállapíthatjuk róla a készítők tájékoztatási és marketingorientációjának minőségét, szintjét (marketingorientációt ld.: link . (MG)

2020. januárjában közzétettük a 2019. évben osztott ODR-pénzekről szóló diagramot link , majd összevetettük az adatokat az ODR-ben végzett 2018. évi teljesítménnyel.
Most a 2020-ben kiosztott ODR-pénzeket link vesszük szemügyre, diagram link segítségével. A kimutatásban a 2019. illetve a 2020. évi támogatások láthatóak. Egyes könyvtárak esetében számottevő különbség tapasztalható a korábbi évhez képest. Az elosztott 80 millió Ft nem változott.
A témában megkérdezzük az illetékeseket, és következő lapszámunkban közölni fogjuk válaszaikat. (MG)

Hol található a könyvtár (és egyéb, kötődő funkciók) az emeletes irodaépületben? A tájékozódást csíkok segítik a Tel-Aviv Shalom-tornyában működő The Library-ban (bővebben ld.: link ) . A falra festett színes csíkok már a liftre várakozókat informálják, és kiléptük után is útbaigazítják őket. A képeket ld.: link

6 - A végsőkig kitartani mellette
22 - Közösen felmérni és kihasználni az új helyzetet
1 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
8 - Kompromisszumokat keresni.
Ez a tájékoztató jellegű felmérés eredménye. Mely szerint a válaszadók közel 2/3-a új fejezetet akar nyitni a KJT után: közösen(!) felmérni és kihasználni az új helyzetet. Alig 15% maradna a meglévő állapotnál.
Nem tudom, a szakmai szervezetek képesek-e ennek a kétharmados elvárásnak megfelelni. Persze, felnőhetnek az elváráshoz, bizonyítva rátermettségüket :-) (MG)
A vonatkozó diagramot ld.: link .

Véletlenül alakult így a dolog, de eljutottam oda, hogy felépítettem valamit, ami eddig nem volt, most a vírus részben betett ennek. :( Mindezt úgy, hogy a bérem akkor sem változott volna, ha semmit sem csinálok. A jövendőbeli törvény szellemében ezek után sem fog... hacsak.
...el nem megyek majd egy gazdag város gazdag könyvtárába kétszer ennyiért. Mert most inkább fennáll a majd a lehetősége az agyelszívásnak. Hall az ember ezt-azt, hogy csábítottak már el könyvtárost nagyobb könyvtárak. Az sem épp szép dolog. De majd most... a kormánypárti városok úgy szívják el majd a vidéki jó szakembereket, mint egy fekete lyuk. Ez pedig spirálként terjedve szakítja ketté a szakmát. Nem biztos. Ma semmi sem biztos, de legalábbis ez is lehetséges szcenárió.
Két nosztalgikus történet jut eszembe.

Még a 10-es években az egyik OSZK-ban dolgozó vezető mondta nekem, hogy igazam lenne, ha nem mennék dolgozni hozzájuk, mert úgysem lenne több a bérem, mint az akkori helyzetemben.
Majd most... a "gazdag" könyvtár el tudja szívni a jó szakembert. A jó szakembert minőségi munkát végez, mert lesz lehetősége rá, és mert megfizetik. Még inkább csábító lesz az a könyvtár könyvtárosnak és olvasónak egyaránt. Egy egészséges verseny a könyvtáron belül is növeli a kreativitást és a szolgáltatások színvonalát. Ez oda vezet, hogy egyre kimagaslóbb etalon lesz majd a szakmán belül. Aki meg nem tudja őket követni, mert nincs se bérkerete a jó kollégákhoz, se az eszközökhöz, az meg lemarad. Mennek a levesbe.

A másik történetben egy barátom kérdezte vagy 10 éve, hogy még mindig könyvtáros vagyok-e. "Igen. Szarul fizetnek, de cirka 10 perc alatt hazasétálok, heti 40 órát dolgozok, és munkaidőm végén otthon vagyok."
Jó neked! - Jött a válasz egy olyantól, aki a háromszorosát kereste, de este 6 előtt sosem ért haza a családjához, állandóan a kocsiba ült, és a telefonhoz hozzá volt ragadva.
Na, hát ezért nem volt az a nagy izmozás eddig, mert jó volt nekünk. Mert még mindig nem volt elég rossz, és ezért félünk a változástól, mert attól tartunk, hogy már nem lesz olyan jó [vö.: rendszerigazolás: link - szerk.]. (név és cím a szerkesztőségben)
(Sorozatunk előbbi része: link )

A tanulmány a Maslac Burnout Inventory és az Areas of Worklife Survey felmérések segítségével a munkahelyi kiégés előfordulását és erősségét vizsgálja a Tudományos Könyvtárak Egyesülete (ARL) amerikai tagkönyvtáraiban teljes munkaidőben dolgozó kapcsolattartó könyvtárosok/szakreferensek körében. Az eredmények szerint főként a személyes kontrollhiány a kiégés érzésének kiváltó oka, és miközben a kapcsolattartó könyvtárosok jelentős mértékben túl vannak terhelve és hiányolják a méltányos bánásmódot, az intézményi és a személyes értékek közötti pozitív korreláció - függetlenül a nemtől és a munkakörben vagy az adott intézményben eltöltött időtől - kimagaslónak mondható. Ez az értékek közötti kapcsolat a személyes hatékonyság erős érzésével együtt valamennyire kompenzálhatja a kiégési tüneteket. Mindazonáltal az eredmények azt jelzik, hogy a kiégés további vizsgálata szükséges a felsőoktatási könyvtárosok teljes körében, valamint a kapcsolattartó könyvtárosok szakmai tapasztalatainak is jelentősen változniuk kell ahhoz, hogy csökkenjen az általuk megélt kiégés mértéke. (Kiégés a felsőoktatási kapcsolattartó könyvtárosok körében az egyesült államokbeli ARL-tagkönyvtárakban; sajnos csak autoref.)

Az IFLA szerint még hosszú idő lesz, mire kilábalunk a járványból. A gazdasági következmények már így is súlyosak. Hangsúlyozni kell a könyvtár szerepét is a kilábalásban. Építsünk jobb társadalmat és gazdaságot! A szervezet blogja ennek érdekében összefoglalta a rövid-, közép- és hosszútávú terveket.
Ezek közül most a középtávú terveket foglaltuk össze:
- Hivatalos megközelítések az újranyitásra, a biztonság figyelembe vételével. Oda kell figyelni, hogy az emberek megtarthassák a szükséges távolságot, de biztosítani kell őket a személyes, közvetlen támogatásról.
- A tartalomra vonatkozó különleges hozzáféréseket nem szabad rögtön visszavonni. Pl. kiadók távolról hozzáférhetővé tettek könyveket, cikkeket. Meg kell maradnia, míg nem tudnak újra könyvtárban hozzáférni.
- Biztosítani kell a tanulóknak a felzárkózást: rengeteg tananyag elérhető online a járvány ideje alatt. Sokkal több, mint ami pár éve elképzelhető lett volna. Online tanulni mégsem ugyanaz, mint osztályteremben. Főleg a veszélyeztetett csoportok számára.
- Minél előbb hozzá kell tudni férni a kormányzati információkhoz. Főleg a kutatókat és újságírókat kell tudni informálni a döntésekről.
- Segíteni kell azokat, akikre hosszabb ideig vonatkozik a korlátozás. Pl. idősekre, fogyatékkal élőkre.
- Gondoskodni kell a könyvtárak támogatásáról a várhatóan megnövekedő kereslet miatt: a munkahelyüket, vagy akár otthonukat elvesztőket segíteni kell, hogy visszatérjenek a mindennapokba.
- Biztosítani kell, hogy a korlátozások feloldása nem vonja magával az adatvédelmi korlátozásokat: a mozgáskövető alkalmazásoknak jelezni kellene, hogy a felhasználónál még be van kapcsolva. Csak azok az információk gyűjthetők a felhasználókról, amik feltétlenül szükségesek.
- Továbbra is ösztönözni kell az open science-et, a felfedezhetőséget és az interoperabilitást: meg kell erősíteni az infrastruktúrát és a forrásokat. Különböző tudományterületek kutatói hozzáférhessenek az eszközökhöz és elemzésekhez. (ref.: Habók Lilla)
- Első rész: link

2020. április 27-28-án sikeresen lezajlott a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny döntője is. Mindez online formában, aminek próbájáról a múlt héten beszámoltunk (link
51 település 106 iskolája kapcsolódott be a versenybe 828 7-10. évfolyamos diákkal, akiknek negyedük visszatérő versenyző. Közülük 246-an jutottak az országos írásbeli fordulóba és hagyományosan csak 24-en a döntőbe.

Az online döntő lényegében, vagyis abban, hogy a tanulók munkafolyamatát értékeli, nem különbözött az eddig megszokottól. A diák által megosztott képernyő hangosan gondolkodással kiegészítve lehetővé tette a zsűri számára a diák információval való munkájának követését, információs műveltségének megismerését.

Ami változott az a feladat jellege. Nem miniprojektet, nem egy komplex feladatot kellett megoldaniuk, mint az eddigi 70 perc alatt. Ehelyett a rendelkezésre álló 15-20 perc alatt egy többlécsős keresést igénylő feladatot végeztek el Barbicane Holdraszállásával vagy Petőfi napfogyatkozással való találkozásával kapcsolatban. A feladatlapok letölthetők a verseny adatbankjából: link

A 7-8. évfolyamosok között az 1. helyezést Lustyik Istvánné könyvtárostanár tanítványa Földi Albert, a szolnoki Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium diákja érte. A 9-10. évfolyamosok között Oldal Antónia könyvtárostanár versenyzője Semsey Dorka, a Debreceni Szakképzési Centrum Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma tanulója.

Az eredményeket és a szakmai összefoglalót tartalmazó prezentáció: link (Dömsödy Andrea)

Múlt heti lapszámunkban beszámoltunk link a MEK csaknem megduplázódott forgalmáról. A Könyvtári Intézet megnövekedett publicitásával a Katalist és a Könyvtárosok Facebook-csoport olvasói is szembesülhetnek.
A járványhelyzetre való tekintettel az OSZK március 17-étől nyilvános szolgáltatásai nem vehetők igénybe (az olvasótermeink zárva tartanak, rendezvényeink elmaradnak). Mindazonáltal online szolgáltatásaikkal segítik az oktatást, biztosítják az olvasói igényeket, a gyűjteménye munkatársai pedig tovább építik a digitális tartalmakat.
- Még március végén kezdődött a közösségi felületein a Táncold körbe Magyarországot online! program link , amellyel az érdeklődők nyolc tájegység jellegzetes táncait tanulhatják meg otthonukban. A Táncolj velünk! gyermek néptánc-oktató filmsorozat 1998 és 2008 között készült a nemzeti könyvtárban. A filmeket az OSZK YouTube-csatornáján link tették közzé.
- A könyvtár blogoldalán link egy-egy muzeális könyvtári dokumentumot játékos nyomozás link során ismerhetnek meg közelebbről az olvasók - pünkösdvasárnapig.
- Május elején ezen a felületen indult a Trianon 100 - Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében című sorozat (bővebben: link ), amelyben a magyar történelem tragikus sorsú művészeti alkotásait mutatják be. Itt olvasható a Munkák és napok - és kincsek blogszéria is, ahol felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adnak közre egyet-egyet.
- A Könyv élni segít Instagram-posztsorozat link elsősorban fiataloknak szól. Témája az útkeresés, az önismeret, a hétköznapok világába való beilleszkedés, a párkapcsolat nagy kérdései, valamint számos más, mindannyiunk fiatalságát jellemző feszítő, nehéz, lelkesítő és inspiráló érzés, gondolat.
- Nemrégiben indult az Ady Endréhez kapcsolódó sorozat link is, amelynek középpontjában a könyvtár közelmúltban megjelent Ady-albuma áll és a kötet gazdag anyagából mutat be egy-egy relikviát.

A Rush Rhees Könyvtár link a Rochesteri Egyetem központi könyvtára. Annak érdekében, hogy felmérjék, pontosan hány használójuk van, és mely könyvtári tereket használnak ki leginkább, úttörő adatgyűjtő programba kezdtek. A tervezés fázisában egy olyan korszerű beléptetőrendszert telepítettek közvetlenül a könyvtár bejárata elé, amely mindkét irányból rögzíti az átmenő forgalmat. A technológiával automatikusan figyelhető egy adott térben az emberek mozgása, az így készülő statisztikát pedig online adatbázisban tárolják.
A projekt kiindulópontjául a bejárat közelébe telepített kapuk nyújtotta információk szolgáltak. A négy bejárattal rendelkező és más egyetemi épületekhez is átjárhatóságot biztosító tér elég komplex kísérleti terepnek bizonyult a mélytanulási eszközök és az adatfeldolgozási munkafolyamatok kipróbálására, valamint a deep learning algoritmus betanítására. A modell mindig az elmúlt hét nap adataiból következteti ki a látogatók számát a következő hétre. Az irányszám a kapuk összetartozó érkezési és távozási adataiból, valamint a heti és szezonális látogatási trendek jellegzetességeiből tevődik össze. A kinyert adatokat adatvizualizációt követően értékelik. A sikeres pilotprojekt után hét további beléptetőkaput telepítettek a campus többi könyvtárépületéhez is. Ennélfogva immár lehetséges az egyetemi könyvtár számára, hogy széles skálán értelmezze és előrejelezze a használók mozgását a különböző épületekben. Az adatvizualizáció a Tableau szoftverének segítségével történik, amely igény szerint könnyen szűrhető látogatottsági adatokat biztosít.
Jelenleg az adatgyűjtés, -elemzés és -megosztás fenntarthatóságán dolgoznak, felhasználva a campus adattárhelyét és szem előtt tartva az automatikus üzemmódot. Ezáltal az adatok a campus más szervezetei számára is hozzáférhetővé válnak, valamint a projekt tovább öregbíti a könyvtár jó hírnevét az egyetemen, hangsúlyozva annak innovatív jellegét. (Prediktív elemzőeszközök használata a könyvtári látogatottság mérésére; ref.: Bódog A.)

Az "első száz könyv" ötlete a dániai Alleröd Könyvtárból indult, ahol bármelyik könyvtáros javasolhatott húsz olyan könyvet, amelyet jó szívvel ajánlana a gyermekeknek és szüleiknek. Ebből nőtt ki a Koppenhágai Városi Könyvtár hálózatában a legjobb száz könyv listája, melynek összeállítását az olvasók véleménye is befolyásolta. Belső ajánló jegyzékek, melyeket gyarapítási célból a könyvtárosok vezettek saját maguk számára, természetesen már korábban is léteztek. Itt azonban egy olyan lista elkészítése volt a cél, amely a legbiztosabb útmutatót adja az olvasás megalapozásához, s melynek célcsoportja az olvasással ismerkedő korosztálytól egészen a tinédzserekig terjed.
A kezdeményezéshez kiválogatták a leginkább kölcsönzött címeket. Támaszkodtak a könyvtárosok tapasztalataira, a kölcsönzőpultnál folytatott olvasói párbeszédekre is. Különböző tematikus könyvjegyzékek összeállításával emelték ki azokat a régi és új klasszikus műveket, melyekből a szülők a legszívesebben olvasnak fel gyermekeiknek, vagy éppen azokat a gyermekkönyveket, amelyek a legeredményesebben fejlesztik a narratív kompetenciákat, az empátiás készséget, a képzelet kibontakozását.
A lista összeállításában mind a húsz koppenhágai fiókkönyvtár részt vett. Mindegyik beszerzett első körben nyolcvan könyvet a tervezett száz közül, kezdve a képeskönyvekkel, ábécéskönyvekkel és verseskötetekkel a 3-6 évesek számára, majd következtek a 4-8 éves korosztálynak felolvasásra szánt könyvek. A gyermekeknek és szüleiknek kiállításokat rendeztek a leginkább kölcsönzött gyermekirodalomból. Az ő visszajelzéseiket is figyelembe vették a lista finomításához, a gyarapítás tervezéséhez. (Az első száz könyv a jó kezdethez; ref.: Németh M.)

A cikk áttekinti a könyvtárak által nyújtott online belépőjegyek programjának indulását és technológiai hátterét. Ezek a programok lehetővé teszik a könyvtárhasználók számára, hogy napijegyeket foglaljanak bármilyen helyi nevezetességhez. A kínálat kezdetben a hagyományos múzeumokat jelentette, de mára már magában foglalja a tudományos ismereterjesztő központokat, állatkerteket, botanikus kerteket, előadásokat, túrákat, tanfolyamokat és még sok minden mást. A szerző kifejti, hogy mindez egy új szolgáltatási paradigmát képvisel: a könyvtárosok a házon belüli kínálatot kiegészítve a régiójukbeli, nem könyvtári forrásokhoz való nyilvános hozzáférést közvetítik és könnyítik meg, annak érdekében, hogy kiszolgálják a használók igényeit. (Online belépőjegyek kulturális intézményekbe: egy technológiai ugrás, amely megmutatja, mire is valók a könyvtárak; sajnos csak autoref.)

... pedig a Justh Zsigmond Városi Könyvtár nevében Buzai Csaba megpróbálta. Fülöp Péter helyettes államtitkár levele az alanti linken olvasható.

1. Milyen munkát végzel otthonodban? - A fiókkönyvtári állomány jelzetelésének, címkézésének előkészítése; a könyvtári kölcsönzés gördülékeny munkafolyamatának megalapozása: olvasószolgálati segédeszközök készítése; a fiókkönyvtár (általam otthoni munkavégzés céljából hazahozott) katalóguscéduláinak egyeztetése a központi adatbázis adataival a könyvtár állományának ellenőrzése céljából (azaz annak áttekintése, hogy a fiókkönyvtár állományában az adott katalóguscédula fellelhető-e); gyermekrendezvények előkészítése; gyerekfoglalkozások megtervezése (vázlat- és forgatókönyvírás, anyagok, eszközök megjelölése); sajtófigyelés.

2. Melyek a kihívások, tanulságok e munkáddal kapcsolatban? - Az időgazdálkodás, a napi vállalt feladatok betartása, és feladatok mennyiségének folyamatos növelése. Az otthoni munkavégzés során egyre rutinosabbá váltam, és egyre több kijelölt munkát tudtam vállalni egy napra.

3. Mi az, ami örömöt jelent munkádban? - Örömöt jelent a könyvtár bizalma a munkám irányába, és az, hogy az online általános iskolai oktatást össze tudom egyeztetni az itthoni rugalmas munkaidőmmel.
Bármilyen észrevétel, megjegyzés: -

A Gelderland-Zuid könyvtár link BiebBoys-ai (azaz kb.: Könyvtáros Ifjai) talán a koronavírus-válság legnagyobb holland felfedezettjei. Kees és Joran hetente háromszor mutatnak be egy olyan témát, mely a gyermekek számára vonzó, és mely gyakran egy könyvet is tartalmaz. Kees és Joran nagyon viccesek a gyerekek számára, külön figyelmet fordítanak az ADHD-s gyerekek befogadási képességére [mely gyakran nem egyezik a felnőttek felfogásával - szerk.]. Nagyon profi a megjelenésük, mely emlékeztet a korábbi (holland) Remro és Rembo VPRO tv-sorozatokra. Epizódjaikban felvillanyozzák a gyermekeket, ugyanakkor a szülők is szívesen nézik őket. Epizódjaikban bemutatják Nijmegen városát, és produkciójukba sok más helyi intézményt vonnak be. Viszonylag rövid idő alatt több mint 20 epizódot készítettek. (ref.: MG)

A 2018-ban átadott Oodiról számtalan hírt közöltünk link már, de jól esik újra és újra végigtekinteni rajta. Hazai könyvtáraink árgondolása kapcsán elmerengeni:
- a könyvtárnak hasznos tereinek mindössze 1/3-ában vannak könyvek
- használata ingyenes
- az épület több, szerteágazó szolgáltatásnak ad helyet
- hatalmas wc-kapacitás bármely betérőnek (vö.: a betérőket nemigen lehet egycsapásra könyvtárhasználóvá tenni, lépésenként nagyobb rá az esély)
- Finnország fennállásának 100 éves évfordulójára épült
- "a könyvtárat alapvetően nem épületként, hanem gondolatként képzelték el"
Ha szeretnénk hasonlót küllemre és belbecsre, meg kell rostálnunk eddigi, könyvtárakkal kapcsolatos saját elképzeléseinket. (MG)

Az újságírók elleni támadások akadályozzák a járvány elleni küzdelmet.
Akadályozza a vírus elleni védekezést az újságírókat illetve az azokat érő támadások, akik kritizálni merik a kormányaik koronavírussal kapcsolatos intézkedéseit. Az Amnesty felhívja a figyelmet, hogy a járvánnyal kapcsolatos információk cenzúrázása globális méreteket öltött, egyúttal pedig arra szólítja fel a hatóságokat, hogy saját egójuk helyett az egészségüggyel foglalkozzanak.
Az újságírók elleni támadások mellett számos országban, így Azerbajdzsánban, Magyarországon, Oroszországban, Üzbegisztánban, Kambodzsában, Sri Lankán, Thaiföldön, Tanzániában és több Öböl-menti országban is a járványt ürügyként használva fogadtak el "fake news" elleni törvényeket. A legtöbb esetben a hatóságokon múlik, mit tekintenek álhírnek, amely dermesztő hatással van a járvánnyal kapcsolatos közérdekű információk megvitatására.

Magyarországon az Országgyűlés a felhatalmazási törvénnyel a kormány előterjesztésére kiegészítette a Büntető törvénykönyv rémhírterjesztésre vonatkozó tényállását. Az új szabályok értelmében akár 5 évre is börtönbe mehet az, aki a védekezés hatékonyságát akadályozó vagy azt meghiúsító valótlan tényt vagy valós tényt elferdítve állít, híresztel. A homályosan megfogalmazott szabály dermesztő hatással lehet a sajtóra és a forrásokra, több újságíró is arról számolt be, hogy a kormányzat járvánnyal kapcsolatos intézkedéseit bemutató munkájuk miatt megfenyegették őket és lejáratókampányokat indítottak ellenük.

Ha a weben gondoljuk tájékoztatni a nagyérdeműt, és nincs lehetőségünk rövid, ütős üzenetek sorozatát elkészíteni, akkor jobb híján szóba jöhet a letölthető pdf-dokumentum. Más amennyiben az a célunk, hogy a befogadó kinyomtatva nézegesse anyagunkat.
Ez esetben válnak fontossá tipográfia szempontjai. Akkor is, ha nem válunk nyomdásszá, hasznos felmérnünk, mitől válik dokumentumunk hasznosabbá.
- Eredményesebben adhatjuk át üzenetünket, és nem csak a befogadónak, hanem a szövegezőnek is megkönnyíti a munkáját, ha kényelmesen olvasható és navigálható az irományunk.
- Udvarias eljárás, ha vizuálisan kellemes az anyagunk (így elkerüljük a befogadó ránk vonatkozó kellemetlen érzéseit).
- Környezettudatos eljárás, ha a befogadónak csak a szükséges mennyiségű papírt és festéket kell felhasználnia a nyomtatáshoz.
Mivel az olvashatóság és tipográfia alapelvei, tapasztalati szabályai elég lassan változnak, érdemes ismét elolvasni és megfontolni a vonatkozó tippeket. Pl.: link (MG)

A TESCO kiskereskedelemmel foglalkozik. Ebből van bevételének oroszlánrésze. De - Dunnhumby link nevű spinoff cégével - egyre nagyobb információszolgáltató is. Rengeteg mindent tud ugyanis a fogyasztásról: milyen emberek, mikor, mit, mivel együtt, milyen mennyiségben és kombinációban vásároltak, vásárolnak - és fognak vásárolni a jövőben. És ezek az információk sokak számára nagyon izgatóak. Pl. gyártóknak, akik megvásárolják saját termékükre vonatkozó adatokat, s mellé persze a konkurenséit is. Kíváncsiak az együttvásárolt, a kiegészítő, vagy a saját fogalmukat előrejelző termékek adataira is. Azonnal megtudhatják, mekkora a hatása a tegnap indított reklámkampányuknak - vásárlói korcsoportonként és fizetőképesség szerinti bontásban is. De izgalmasak az adatok a csomagolóanyag-gyártóknak, az alapanyaggyártóknak, a környezetvédőknek, hulladékgazdálkodóknak, állami szabályozó szervezeteknek stb. is.
Az óriásvállalat persze nem egy csapásra jutott el odáig, hogy kiskereskedelmi termékek mellett adatokat is forgalmazzon. Az adattudatosság szintjei a következők:
- pazarlók (akikben még nem tudatosul saját tevékenységüknek információs vonzata)
- gyűjtögetők (elkezdték már az adatok rögzítését, de még nincs elképzelésük, és gyakorlatuk, mire is használhatják azokat)
- adatvezéreltek (akik minden tevékenységük adatait rögzítik, elemzik, és levont következtetések alapján alakítják stratégiájukat).

Melyik szinten állhatnak a könyvtárak, a könyvtári rendszer, a rendszerszolgáltatók, a hazai könyvtárpolitika, vagy a kulturális döntéshozók? Megjegyzendő: a könyvtárnak nem alapfeladata a forgási adatok árusítása. Ugyanakkor azok felettébb jó információforrás a könyvtár szolgáltatás-lefedettségének javítására, a célcsoport elégedettségének növelésére, az állomány egészségének fokozására is. (MG)

Van-e hatása az áldozatok számára, ha a tévé nem kezeli súlyának megfelelően a járvány jelentette fenyegetést? Egy friss tanulmány szerint a vírussal járó kockázatok elhallgatása számottevően növeli mind a megbetegedések, mind a halálos áldozatok számát.
Ki ne hallotta volna valakitől, hogy a szezonális influenza több embert öl meg láthatatlanul, mint a koronavírus és mégsincs körülötte ekkora felhajtás?
Az efféle hangok nem korlátozódtak azonban a sarki kocsmákban vagy a Facebook-falakon megrendezett közegészségügyi konferenciákra. Március közepéig, mikor is Orbán Viktor hirtelen megváltoztatta a véleményét az iskolák bezárásával kapcsolatban, Magyarország kormánya is másodlagos kérdésként kezelte a járványt a migráció jelentette fenyegetéshez képest. Sokan hallhatták, miként bagatellizálta a koronavírus jelentette fenyegetést Bencsik András a HírTV műsorában.
A kutatók elsőként a két műsor nézőinek viselkedését hasonlították össze. Egy kérdőív segítségével felmérték, hogy mennyivel figyelnek jobban a személyes higiéniára és mennyivel kevesebb emberrel érintkeznek a járvány kitörése óta, illetve, hogy viselkedésükön mikor változtattak. Azt találták, hogy a Hannity nézői jó egy héttel később változtattak csak szokásaikon, mint a Tucker Carlson Tonight nézői.
A tanulmány rámutat arra, hogy a vírus veszélyeinek bagatellizálása a járvány korai szakaszában gyakran előforduló, de korántsem ártalmatlan jelenség.
A Hannity show nézői számottevő és emberéletekben is kifejezhető költséget vállaltak a kedvenc műsorukban elhangzott dezinformáció következtében.
A Defacto szerint a politikai és médiaelit tagjainak felelősége, hogy a járvánnyal kapcsolatos kockázatokra felhívják a figyelmet. Az őszinte és világos információáramlás ugyanis életeket menthet meg.

Az információvisszatartás, a szakmai teljesítményről és döntési helyzetekről szóló információ sikerpropagandával helyettesítése a magyar könyvtárügyben is veszélyhordozó az utóbbi évtizedekben a mai napig. Ha esetünkben nem is életveszély, de munkahelyek elvesztése a tét. (MG)

Kapcsolódó: Koronavírus: újabb orosz orvos esett ki az ablakon, aki korábban tiltakozott link .

Az összetétel az alábbi forráslinken olvasható.

Megszállott könyvtárosunkhoz Magyarországról naponta több millió kérdés fut be politikai-közéleti témákról. Ő dönti el például, hogy egy-egy témában a kormánypárti vagy az ellenzéki sajtóhoz vezeti-e át a forgalmat.
Könyvtárosunk három dolgot csinál:
1. Kényszeresen bemagolja az internet összes weboldalát. Megjegyzi az összes szót és mondatot, fényképet és videót, amit csak talál egy-egy weboldalon.
2. Minden cikket, amit csak talált, kulcsszavakhoz köt. Például egy a Magyar Narancs honlapján olvasott cikket összeköt Habony Árpáddal és Mészáros Lőrinczel, de nem kapcsolja Orbán Viktorhoz vagy Karácsony Gergőhöz.
3. Végül sorba teszi őket, és amikor új olvasó érkezik a könyvtárba, és megkérdezi tőle, mit tudna ajánlani Mészáros Lőrincz témában, ő felsorolja neki az összes cikket, amit fejben ehhez a kifejezéshez társított.
- Előre teszi azt, ami emlékei szerint a legjobb cikk, és amiről a többi olvasó, aki ugyanezt a tartalmat kereste, lelkesedve beszélt. Magasról tesz rá, hogy éppen kormánybarát vagy kormánykritikus forrásból származik a cikk, nincsenek elfogultságai.
- A második helyre teszi azt, amit bár szintén relevánsak talált, egy leheletnyivel kevésbé tetszett a többi hasonszőrű olvasónak. És így tovább.
Végül amikor az olvasó visszahozza a könyvet, megkérdezi tőle, hogy tetszett. Ha pedig az olvasó csalódottságának ad hangot, legközelebb már egy másik cikket fog ajánlani ugyanebben a témában a következő olvasónak, vagyis a visszajelzés alapján módosítja a rangsort. A kérdés már csak az, hogy miért csinálja ezt a könyvtáros? Azért, mert azt akarja, hogy az olvasónak leessen az álla attól, hogy éppen tőle, éppen ettől a könyvtárostól kapta a legjobb cikket a témában, mégpedig elképesztő gyorsan, habozás nélkül.

Üzenetet kaptunk Johann Sebastian Bachtól. "Die ganze Welt ist nur ein Hospital" - ezt üzeni Bach a 25-ös kantáta második tételében (az alábbi felvételen 6:38-tól). "Az egész világ csak egy kórház, / ahol megszámlálhatatlanul sok ember, / még a bölcsőben ringó gyermekek is / súlyos betegen fekszenek" - recitálja drámai akkordok fölött a tenor szólista. A kantáta 1723. augusztus 29-én, Lipcsében, a Szentháromság ünnepe utáni 14. vasárnapon szólalt meg először (és Bach életében talán utoljára), a szokott vasárnapi istentisztelet keretében, reggel a Tamás, délután a Miklós templomban.
A 16. század egyik jelentős anatómusa, az olasz Niccolo Massa (1489-1569) azt írja 1540-ben publikált, pestisről szóló könyvében, hogy "sokan pusztán a félelem és a képzelődés nyomán kapják el a pestislázat, ezért is kell jókedvűnek lennünk, [...] továbbá rendkívül hasznos, ha dalokat vagy szép hangszeres zenét hallgatunk, zenélünk, vagy halkan éneklünk". Ugyanerre hívja fel a figyelmet egy néhány évtizeddel későbbi, ugyancsak a pestisről szóló francia tudományos szöveg, Nicolas de Pancel 1581-es munkája is. Ügyeljünk rá a járvány idején, írja, "hogy rendszeresen felfrissítsük lelkünket valamilyen jámbor tevékenységgel. Véleményem szerint erre a legjobb a zene, ha például valaki képes lanton játszani, ahogyan például én."
Bach 25-ös kantátája ugyanerre a következtésre jut. A komor nyitótételt és a még komorabb, "kórházazós" recitatívót követően a sötét d-mollban írott tenor ária (8:14-től) a járvánnyal szembeni orvosság kereséséről szól, s a bűnnel szembeni valódi orvosságként természetesen a hitet nevezi meg. Az utolsó áriát megelőző recitativóban (12:26-tól) Jézus konkrétan orvosként bukkan fel - "Du Arzt und Helfer aller Kranken" ("Te, minden betegek orvosa és segítője") -, akihez a beteg gyógyulásért könyörög. A záró C-dúr ária már a remény zenéje: három furulya és az oboákkal kiegészített vonóskar kíséretében szólítja a szoprán az isteni gyógyítót: "Nyisd ki rossz dalaimnak kegyelemmel teljes füledet!" (13:35-től). A zene derűje egyértelműen jelzi, hogy a gyógyítás sikeres lesz, a szövegből pedig kiderül, hogy az orvosság legfontosabb hatóanyaga nem más, mint a zene.

A patinás intézmény 280.000 tétellel bővítette Creative Commons licencű online képkínálatát.
A COVID-19 világjárvány terjedésének lassítása érdekében a Brit Múzeum sajnos a belátható jövőben továbbra is zárva marad. Munkatársai azonban folytatva az eddigi gyakorlatot, napi kulturális tételeket szolgálnak fel a múzeum weboldalán, amelyen a gyűjtemények digitalizált anyagainak tárháza található.
A most összesen már 1,9 millió kép - ebből 280 000 az újonnan feltöltött - elérhető link online - jelentette be Sarah Cascone az artnet News-nak. A Creative Commons 4.0 licenc alapján a képek szabadon letölthetők, nem kereskedelmi célokra felhasználhatók - a múzeum forrásként való feltüntetése mellett. A 2007-ben elindított online katalógus emellett most először mobiltelefonra és táblagépre optimalizáltan is kínálja a digitalizált 4,5 millió objektumot. (ref.: MG)

Áprilisban a Műértő lett a Szívünk rajta link kiemelt könyve, amely játékosan, közérthetően és sok-sok képpel vezeti be a gyerekeket a művészetek világába. A kötet ajánlóját Deme Edina, a Szépművészeti Múzeum múzeumpedagógusa írta, mi pedig arra voltunk kíváncsiak, hogy tapasztalatai szerint milyen műalkotások hozzák leginkább lázba a gyerekeket, hogyan segíthet a szülő az alkotásban, és mit tehetünk, ha még a karantén alatt sem akarunk lemondani a művészetekről.
A Műértő című kötet elsősorban arra tanít, hogy a művészet nemcsak kevesek kiváltsága, és már egészen korán elkezdhetjük bevezetni a gyerekeket ebbe a világba. Valójában hány éves kortól érdemes megismertetni a kicsiket a művészeti alkotásokkal, és mit tanácsolna a szülőknek, hogyan kezdjenek neki?
- Minél előbb, annál jobb, de arra is felhívom a figyelmet, hogy mindennek megvan a maga ideje. Nem véletlenül adok kitérő választ. Sok regény azért nem szólítja meg a fiatalokat, mert nem akkor kerül a kezükbe a könyv, amikor megértek rá (mert megértik már). Nemcsak a megfelelő életkor a fontos, hanem a gyermek érdeklődési köre és a személyisége is. Minden jó és hasznos, amit nem kell erőltetni. A firka, a rajz, a színezés, a gyurmázás mind-mind egy irányba mutat: a gyerekek szeretnek alkotni.
- Múzeumpedagógusként mit tapasztal, melyek azok a műalkotások, amelyek a leginkább megmozgatják a gyerekek fantáziáját?
- A gyerekek általában azokat a képeket szeretik a legjobban, amelyeken állatok vannak, vagy olyan alakok, amelyek mesefigurákra emlékeztetnek, vagy akiket valamilyen módon összefüggésbe tudnak hozni a mindennapi kis életükkel. Természetesen, szeretik a szép, élénk színeket is. Viszont nyitottak más fajta képekre is, minden festmény érdekes lehet számukra, ami beindítja a fantáziájukat.