- Spontán élőhely (biotóp) [ld. pl.: link ]
- fenntarthatóság-dokumentumgyűjtemény [ld. pl.: link ]
- repair café [ld. pl.: link ]
- kertészkedés-projekt [ld. pl.: link vagy link ]
- méhlegelő és rovarhotel [ld. pl.: link vagy link ]
- növénymagok kölcsönzése [ld. pl.: link ]
- dolgok könyvtára [ld. pl.: link ].
A berlini Tiergarten-Süd fiókkönyvtár link sorakoztatja fel ezeket a tevékenységeket. Tim Schuman (Netzwerk Grüne Bibliotheken) elmondja, hogy vannak, akik el vannak ragadtatva, hogy ilyen létezik. Mások visszahőkölnek, hogy egy könyvtár ilyenekkel foglalkozik. Ugyanakkor pont ezzel a meglepetésélménnyel találnak nyitott ajtókra, hogy más szervezetekkel együttműködjenek. A kölcsönzés ugyanis csökken, a könyvek kevésbé érdeklik már az embereket, akik inkább találkozásokban gondolkodnak. (ref.: MG)

A Library Journal és a ProQuest felmérése azt célozta, hogyan boldogultak a világ felsőoktatási könyvtárai az elmúlt időszakban, főleg a 2020-2021-es, a járvány által nagyban befolyásolt tanévben. 1843 könyvtár válaszai alapján az intézmények gyors és jelentős változásokon mennek át, főleg a technológia és a felhasználói igények területén. A kihívások:

- A legnagyobb: a költségvetés kérdése. A fentebb említett változások gyakran több pénzt igényelnek, de az intézményeknek erre nincs kilátásuk a következő 5 évben. A válaszadók több mint háromnegyede szerint a költségvetésük ugyanakkora marad vagy csökkenni fog.
- Kevesebben jelentkeztek egyetemre. A kevesebb hallgató kevesebb pénzt jelent - ez is megterhelheti a költségvetést.
- Kevés alkalmazott (ami szintén a pénz hiányához köthető), illetve a támogatások megvonása.
- A Covid miatti drasztikus növekedés az online oktatásban. Több mint 60% válaszolta azt, hogy hajlandó emiatt változtatásokat bevezetni. Ilyen változtatások lehetnek például: nagyobb hozzáférés elektronikus forrásokhoz; sávszélesség a távoli hozzáféréshez; chaten keresztüli segítségnyújtás hosszabb ideig, több alkalmazottal; online események és videók; több e-könyv és OER (nyílt oktatási források).
- A katalogizálás költségvetésének csökkentéséről szóló kérdés megosztotta a válaszadókat: 41,1% szerint ez valószínű a következő 12 hónapban, 42,7% viszont nem tartja valószínűnek. Ehhez a témához kapcsolódott az LLD (library linked data) fejlesztése is, mely megkönnyítené a katalogizálást és növelné a gyűjtemény láthatóságát. 54,2% már aktívan dolgozik ezen, 45,8% viszont nem tervezi.
- Egy könyvtár gyűjteményének elérhetősége egy másik könyvtár használói számára odáig fejlődött, hogy már technikai képességeket, a könyvtárosok tudását és más forrásokat is megosztanak egymással. A tananyagok esetében majdnem a válaszadók fele átgondolná, majdnem 30% pedig talán átgondolná. Ez azért lehetséges, mert ezek az anyagok meghatározott tanszékek óráira lettek kidolgozva, így nehézzé válik a megosztásuk másokkal.
- A könyvtárközi kölcsönzés kihívásai a magas díjak, a kérések teljesítésének ideje és az adminisztrációs erőfeszítések. Az elektronikus források változást hozhatnak ebben a témában. Teljes elfogadásuk szállítási időt és pénzt spórolna kölcsönzéskor.
- A megfizethető tanulás érdekében igyekeznek csökkenteni a hallgatók költségeit, főleg a tankönyvek és felszerelések terén, amiket gyakran nem fedez a hitel. Ez megnyilvánulhat OER formájában vagy könyvtári anyagok biztosításában. A megkérdezettek 35%-ánál a könyvtár vezeti ezt a projektet, és csak kevesebb mint 10% nem foglalkozik ezzel a kérdéssel. A kutatásokat több mint 80% tudományos források biztosításával támogatja. Ezt követi a nem tudományos források (55,7%) és a hivatkozásokat ellenőrző szoftverek (47,7%) biztosítása.

A járvány okozta kihívásokat nem lesz egyszerű kezelni, viszont a könyvtárak a több elektronikus forrásra, a költségek csökkentésére és a katalogizálás támogatására fókuszálnak. Hosszú távon sok válaszadó kulturális változást vár, a megfizethető és elérhető tananyagok irányába. (ref.: Salamon Sára)

Az Amerikai Könyvtár Szövetség (ALA) kiadójának gondozásában a közelmúltban megjelent új könyv - "Intellectual Freedom Stories from a Shifting Landscape" link - olyan eseteket sorol fel, amikor könyvtáros kollégák hasonló helyzetbe kerültek. A tartalomjegyzék jól jelképezi a probléma mélységét és kiterjedését iskolai, egyetemi és közkönyvtárakra. A történetek aktuális problémákra utalnak, mint például a Black Lives Matter, #metoo, LMBTQ+ és hasonló, gyakran vitatott kérdések.
A gyakorló könyvtáros számára nem meglepőek ezek a témák. A fejezetcímek első olvasásra kissé szenzációhajhásznak tűnhetnek, de bárcsak ne lenne rájuk szükségünk! Egy ilyen történet már önmagában jellemzi a jelenséget. Kettő trendre utal. Bármelyik felhívja a figyelmet a nagyobb problémára, a cenzúra jelenlétére a könyvtárban. Mindegyik leteszi a voksot az intellektuális szabadság mellett.
A Rutgers Egyetemen megesett botrány során egy felháborodott olvasó a könyvtár felgyújtásával fenyegetőzött. Jóllehet az állami egyetem hajlandó lett volna megvédeni a szólásszabadságot, a könyvtárigazgató másként döntött, és eltávolíttatta a kérdéses műalkotást a művészeti könyvtár kiállítóterméből 2016-ban. A könyv fejezetéből az is kiderül, hogy kit kiáltott ki bűnbaknak link .

Hogyan lehet megelőzni, hogy intézményünk neve ne ilyen összefüggésben járja be a világsajtót? A könyv tanúsága szerint a könyvtáraknak fel kell készülniük az ilyesfajta kihívásokra. A történetek azt bizonyítják, hogy nem egyedi esetekről van szó, amelyek a közösségi médiában fel-feltűnnek. A könyvtárosok közössége csak együtt képes felvenni a harcot a cenzúra ellen. Senkinek sem kellene egyedül, elszigetelten megvívnia a helyi cenzúra elleni harcot. A közösségi média mellett Amerikában a szakmai szervezetek is a kollégák segítségére sietnek ilyen esetekben. A könyvtár felkészültsége és felvilágosító tevékenysége a szólásszabadságról elengedhetetlen házon belül és közösségeinkben is. (ref.: Hajnal Ward Judit)

Ugye te is bosszankodtál már egy-egy hivatalos irat, számla, közlemény szakmai zsargontól hemzsegő bikkfanyelvén? Ugye érezted, hogy a közlő nem tartja sokra szövegértési képességeidet? Hasonlóan vannak mások a könyvtári nyelvvel is. Márpedig, ha a könyvtár nem csak a nyelvileg művelt, szövegértésben jó használókat tekinti célcsoportjának (azaz a célcsoport nagyobb részét), akkor jól felfogott érdeke egyszerű, a használók legszélesebb tábora számára érthető nyelvet használnia. Azaz: szóban és írásban egyaránt mérsékelje a könyvtárral szembeni küszöbfélelmet. A KIT-ben visszatérően hozunk külföldi példákat (egyik pl.: B1-es nyelvvizsga (nyelvismeret) szintjén szólítja meg a más anyanyelvűeket a könyvtár link ) és hozunk szívesen hazaiakat is. Te tudsz ilyenekről? Izgalmas lenne például: hogyan épül bele a minőségirányítási rendszeredbe, hogyan képzik a könyvtárosokat az eredményes ügyfélkommunikációra, milyen egyszerű nyelvű könyvtári kiadványok, honlapok, hírlevelek jelennek meg.

Lies Petersen, az OSZK és a MIBE által szervezett konferencián kifejtette: - A nagyon egyszerű beszéd használata szükséges a kurzusokban. Ez azonban nem gyerekes beszédet jelent, hanem egyszerű fogalmazást, felnőtteknek kijáró tisztelettel. Az Oefenen [alapképességeket fejlesztő holland oktatási portál] képzései során fejlődnek a nyelvi készségek - együtt a digitális készségekkel. (összeáll.: MG)

A megbízható információk felismerése nagy problémává vált az utóbbi időben, a társadalom minden részében. A legkézenfekvőbb példa a közösségi médiában megjelenő álhírek. De az élet más területén elérhető, megbízható információk megléte sem azt jelenti, hogy használni is tudják őket az arra rászorulók. A szabályokat gyakran magabiztos információ-felhasználók hozzák. Közben nincsenek tekintettel azokra, akiknek az információs műveltségét fejleszteni kellene.
A 2021. október 24-31. között megrendezett Globális Média- és Információsműveltségi Hét (MIL) többek között erre igyekszik felhívni a figyelmet link . (Bár a MIL mostanra lezárult, érdemes tanulmányozni 10 pontját, amely nemcsak a hét megünneplését segíti, hanem a média- és információs műveltség fejlesztését is link - szerk.).
Az IFLA a MIL hete kapcsán kéri a könyvtárosokat, hogy gondolkodjanak el:
- Hogyan segített a könyvtáruk egy-egy embernek elérni a célját, konkrét példán keresztül?
- Mi lehet az ára az információs műveltség hiányának? Milyen lehetőségeket hagyhatnak ki ezáltal az emberek?
- Hogyan lehetne ezeket az éveket bemutatni egy elfoglalt döntéshozónak, hogy ő is megértse az információs műveltség fejlesztésének fontosságát?
Az IFLA 69. tízperces feladata ismét a stratégia 1.1 pontjához kapcsolódik, mely szerint a könyvtárosok segíthetnek megmutatni az erejüket a fenntartható fejlesztések megvalósításában. (Lásd még a stratégia ezen pontjához kapcsolódóan #65 link és #49 link ). (ref.: Habók Lilla)

Új, innovatív applikációról rántották le a leplet kedden a Méliusz Juhász Péter Könyvtárban link . A sajtóeseményen elhangzott, az úgynevezett Qulto eCard használatával a könyvtári ügyeiket mostantól akár mobiltelefonjaikon is intézhetik a felhasználók.
Puskás István alpolgármester az eseményen elmondta, a konténerkönyvtár, valamint a könyvkölcsönző automata után ez egy újabb innovatív szolgáltatás a Méliusz Juhász Péter Könyvtár életében. - Nem kell magyarázni, miért érvényes, szükségszerű az elektromos olvasójegy, eCard applikáció bevezetése a könyvtári szolgáltatások területén. Ezen applikáció kifejlesztésében is fontos partnere volt a fejlesztő cégnek a könyvtár, amely nemcsak átveszi és a gyakorlatba ülteti át, hanem aktívan dolgozik is az új, elsősorban digitális megoldásokon - hangsúlyozta, hozzátéve, az ilyen fejlesztések a könyvtári szolgáltatásokat, valamint a városlakók életét is segítik.
Kovács Béla Lóránt, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatója kiemelte, az eCard alapvetően egy platform, melyre további szolgáltatások épülhetnek majd a későbbiekben. Az igazgató az eseményen bemutatta, hogyan használható a gyakorlatban is az applikáció, ami fontos eleme lehet annak a folyamatnak, mely során lényegében a világ élvonalához csatlakozhatnak majd a könyvtári szolgáltatások tekintetében.
Az ingyenes applikáció többek között a katalógusban való keresésre, több olvasójegy együttes kezelésére is használható, és értesítést is adhat a kölcsönzések lejáratáról, vagy az előjegyzett könyvek átvételéről.

A könyvtárat algoritmusok irányítják. Akkor is, ha ezek az emberek fejében születnek meg, és sokszor nem következetesek. Ugyanakkor a könyvtári tevékenység jelentős részben rutinfeladatok sora, amelyekhez az adatok is rendelkezésre állnak. A könyvtárak adattudatossága - bár hivatásos információkezelők - még növelhető.

Az adattudatosság szintjei:
- pazarlók (akikben még nem tudatosul saját tevékenységüknek információs vonzata)
- gyűjtögetők (elkezdték már az adatok rögzítését, de még nincs elképzelésük és gyakorlatuk, hogy mire is használhatják azokat)
- adatvezéreltek (akik minden tevékenységük adatait rögzítik, elemzik, és levont következtetések alapján alakítják stratégiájukat).

A fentiek kapcsán megfogalmazódhatnak riadalmak a könyvtárosi feladatok csökkenéséről. Igaz ugyan, hogy a rutinfeladatok automatizálhatók, s így hatékonyabban és jobban végezhetők el (ahogyan fénymásolunk - szemben a kézzel vagy stencillel másolgatás helyett), de a használóval való foglalatosság továbbra is emberimunka-igényes marad. (MG)

A koppenhágai közkönyvtár link gyerekrészlege reklámra és jegyzetelésre is kínálja könyvjelzőit. A link oldalon található képek szövegei:

1. - Legyél okosabb a koppenhágai könyvtárak által
Nyelvtől a könyvig 0-1, 1-3 éves kor között
(A könyvjelző alján: A korosztálynak link a Legyél okosabb szolgáltatáshoz.)
- A gyerekkönyvtárosok legjobb tippjei szülőknek - podcastot ajánló linkkel.
A könyvjelzők hátoldalán:
Ide írhatod olvasásélményeidet (és üres sorok)
illetve: Ez az, amit olvasunk
2. Egy történetekkel teli könyv / 2. Egy vidám könyv / 3. Egy izgalmakkal teli könyv (mindez soronként kitölthető).

3. Kapd a legforróbb olvasási tippeket a feededre
A könyvjelző alján: kövess bennünket a Facebook-on és az Instagramon.
4. Újdonságokat ajánl a gyerekkönyvtár; Újdonságok a koppenhágai könyvtáraktól. (ford.: Németh Márton)

A kérdésre kapott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
46 - Igen: használati, megbecsültségi, információ-túlterhelési, utánpótlási stb. krízisben
8 - Krízisben éppen nem, de azért össze kell magunkat kapni
1 - Jó úton haladunk, csak ki kell várni az eredményeket
3 - Vannak területek, melyekben jól teljesítünk, másokban gyengébben.
Takáts Bélától kaptunk szöveges választ is: "A feltett kérdésnél engem néha inkább az foglalkoztat, hogy tekinthetőe még egy szakmának a "könyvtáros" szakma? Van olyan érzésem, hogy annyira eltávolodott egymástól a szak-, felsőoktatási-, ... könyvtáros feladatrendszere a közkönyvtárosétól, hogy egy halmazként már nem igazán értelmezhetők. Egészen más kompetenciákra (és egészen más képzésre) van / lenne szükség egyik v. a másik esetében."
- A válaszok szerint nem is lehetne nagyobb szükség a hiányzó szakmai stratégiára, ugyanis a kirajzolódó jelen állás szerint nagyon rossz irányban haladnak a dolgok. A vonatkozó diagramot ld.: link .
Néhány korábbi kapcsolódó felmérés:
- nem látunk könyvtári stratégiát link
- egyre rosszabbak a kilátásaink link
- alig bízunk szakmánk jövőjében link . - Lehet, hogy hogy radikális változás kellene? (MG)

Az indianai Noble Megyei Könyvtár (NCPL link ) december végén helyet ajánlott fel a megyei biztosok és a megyei válságkezelő ügynökség számára. A könyvtár alsó szintjét - a korábbi média- és rendezvénytermet - oltóponttá alakították át, ahol a megyei egészségügyi részleg munkatársai és az önkéntes ápolók dolgoznak. A könyvtárosok nem vesznek részt az oltásban, és a tevékenység nem is zavarja a könyvtári szolgáltatásokat. Az igazgató, Sandy Petrie volt az, aki felhívta a megye figyelmét a könyvtárra, amikor az oltópontot keresett; a könyvtár rövid távon elvesztett ugyan egy kisebb helyiséget, de az oltások révén remélhető, hogy hamarabb visszatérhetnek a megszokott szolgáltatásokhoz. Az NCPL kijelölt egy számítógépes állomást is arra, hogy a könyvtárosok segítsenek a lakosoknak az oltásra való jelentkezésben, mivel a megyében sok idős személynek nincs internet-hozzáférése.
Bár a könyvtárosok örülnek, hogy segíthetnek, egyesek mégis félnek, hogy a könyvtári oltópont növeli a jövés-menést, ez pedig fokozott fertőzésveszélyt jelent. Az NCPL-nél a könyvtárosok az oltástól távol, az épület második emeletén dolgoznak. Az NCPL igazgatója elmondása szerint érezhető a büszkeség munkatársai körében, és ugyan nem hallott negatív észrevételről, de ez nem jelenti azt, hogy nincs ilyen. Ha helyet biztosítanak az oltáshoz, a könyvtárosok is gyorsabban megkaphatják a vakcinát. Az NCPL-nél Bradley-t és az oltóponton dolgozó alkalmazottat is beoltották csakúgy, mint a takarító személyzetet. (A könyvtár többi munkatársa a távolmaradók miatt megmaradt oltásokat kaphatta meg.)
Amikor az országban a könyvtárakat költségvetési megszorítások sújtják, bekapcsolódásuk az oltásba felhívhatja a közösség figyelmét fontosságukra, értékükre. Mindez jó lehetőség arra, hogy láttassák, szinte bármi megtörténhet egy könyvtárban, még oltások beadása is. (Tű a vállba, avagy a könyvtárak mint Covid-oltópontok; ref.: Murányi L.)

A cikk az olvasás jelenségét közösségi dimenziójában vizsgálja, és egy terepkutatáson keresztül reflektál a kollaboratív platformok, az olvasás-csoportok és a könyv influenszerek által képviselt új közvetítők szerepére. A kutatás célja annak megállapítása, hogy mennyire befolyásolja a digitális közeg a fiatal olvasók viselkedését és választásait, valamint azt a képet, amely bennük él a könyvtárról mint a fejlődés és a kulturális gazdagodás helyszínéről. Ennek érdekében félig strukturált interjúk készültek a Wattpad platform használóival, továbbá néhány könyvbloggerrel és booktuberrel.

A kutatás eredményeképpen megtalálhatjuk a vörös fonalat az ifjúsági olvasás témája, a médiumokon átívelő tapasztalatok, illetve a könyvtárak és a web kapcsolata között. Egy első megközelítésről van szó a jövőbeli kutatások kijelöléséhez, illetve annak megértéséhez, mit tehet a könyvtár, hogy kiszolgálja az új használók igényeit, akik egyre inkább "össze vannak kötve" és bele vannak merülve egy töredezett kulturális horizontba, ahol a közösségi hálók jelentik a legfőbb iránytűt a tájékozódáshoz.

A legnagyobb kihívás napjaink könyvtárai előtt nem más, mint a szövetség megkötése az influenszerekkel és a web világával, mind személyes, mind virtuális együttműködéseket indítva és a korral lépést tartó intézményként láttatva magukat annak érdekében, hogy jobban számításba vegye őket még az olyan nehéz közönség is, mint a mai tizen- és huszonévesek, és "láthatóvá" váljanak a könyvtárat nem használók és a keveset olvasók számára is. (Közösségi olvasás és új típusú közvetítés: kvalitatív felmérés az ifjúsági olvasás, a közösségi hálók és a könyvtárak kapcsolatáról; sajnos csak autoref.)

A SEXI modell szerint a könyvtár információt gyűjt, példát mutat és érzékenyít. Mindezt egy társadalmilag / a célközösség számára fontos ügy (issue) mentén - mely lehet akár a tudatos, mérsékelt alkoholfogyasztás elősegítése. (MG)

November 1-jén idén hatodik alkalommal indul a Száraz november, amikor bárki kipróbálhatja, kibír-e egy hónapot alkohol nélkül. Az idei kihívásról és az eddigi tapasztalatokról Dávid Ferenccel, a Kék Pont Alapítvány szociológusával, koordinátorával beszélgettünk.
Magyar Narancs: Az előző évek Száraz novembereinek központi témái között szerepelt például a nők alkoholfogyasztása, az egyetemisták ivással kapcsolatos attitűdjei, tavaly a járványban a kiemelten fontos egyéni felelősségre helyezték a hangsúlyt. Mi az idei kampány témája?
Dávid Ferenc: Elsősorban a tapasztalatokra, élményekre koncentrálunk, arra, hogy milyen változásokat élnek, éltek meg a száraz novemberezők. Mivel a kampány elsősorban az öngondozásról szól, ezért arról kérdeztük az eddigi résztvevőket, hogy milyen módon jelenik meg ez az egy hónapnyi kihívás az életükben. A válaszok és eredmények még minket is megleptek, nem gondoltuk volna, hogy ilyen sokrétű változásról számolnak be azok, akik kipróbálták a Száraz novembert. Nemcsak arról van szó, hogy jobban alszanak vagy szebb lett a bőrük, hanem rengetegen számoltak be arról, mennyire jó érzést jelentett számukra, hogy visszaszerzik a kontrollt egy szokásuk, jelen esetben az alkoholfogyasztásuk felett. (Magyar Narancs)

A Dewey-féle tizedes osztályozás vagy a sok könyvtár által alkalmazott betűrend átláthatatlan határt képezhet a forrásokat kereső könyvtárhasználók számára. A kisgyermekeknek megfelelőbb lehet egy böngészést támogató rendszer. Jelen esettanulmány a határtárgyak (boundary objects) koncepcióját alkalmazza annak vizsgálatára, hogy egy kis méretű közkönyvtárban a képeskönyvek részlegének újrarendezése hogyan segítette elő a fiatal használók vágyainak és tanulási igényeinek kiszolgálását. A fontosabb munkatársakkal készített interjúkon és a könyvtáros által kezelt és megosztott dokumentumokon keresztül a cikk ismerteti a folyamat során megtett lépéseket, és elemzi az új elrendezésből fakadó tanulás lehetőségeit. (Hol vannak a vonatokról szóló könyvek? Esettanulmány egy kis méretű közkönyvtár gyermekrészlegének újrarendezéséről; sajnos csak autoref.)

A koronavírus-járvány idején a könyvtárbuszok képesek folytonosságot vinni az emberek mindennapjaiba - az Egyesült Államokban a Mobilkönyvtári és Közönségelérési Szolgáltatások Egyesületének (Association of Bookmobile and Outreach Services) tapasztalatai szerint pedig a könyvtárak fenntartották ezt a folytonosságot a kihívások közepette, miközben igyekeztek megtartani a megszokott kínálatot és lefedni a szolgáltatásbeli hézagokat; sőt, szerepet vállaltak a veszélyhelyzeti segítségnyújtásban is.

Amikor 2020 márciusában a virginiai Goochland megye iskolái távoktatásra - és a közkönyvtárak távszolgáltatásra - álltak át, három iskolai könyvtáros mozgókönyvtár indítása mellett döntött. Úgy látták, hogy mivel a megyében nem kiszámítható az internet-szolgáltatás, az e-könyvek nem tudják pótolni a hagyományosakat. Az új könyvtárbuszhoz a könyveket tanárok, egyházak, iskolai könyvtárak, családok és a helyi YMCA adományozták, és az önkormányzat adta kölcsön a furgont, amely júniustól augusztusig járta a körzetet. Hat megállóban (templomok, iskolák, tűzoltóságok parkolóiban) minden második héten 20-20 percet töltöttek, betartva a megfelelő óvintézkedéseket (távolságtartás, maszkviselés, kézfertőtlenítés). Az útvonalakat összehangolták a megyei iskolák Sunshine Food Bus nevű ételosztó programjával, így a gyerekek egyszerre juthattak ingyenes étkezéshez és könyvekhez. A könyves ládákat egymástól távol helyezték el; minden gyerek három könyvet választhatott. Összesen közel 2800 könyvet osztottak szét, több mint 700 gyereknek. A szolgáltatást az iskola honlapján, a közösségi médiában és szórólapokon reklámozták spanyol és angol nyelven.
Összegezve a tapasztalatokat, a mozgókönyvtáraknak újra kellett gondolniuk, hogyan lépnek kapcsolatba a használókkal. De ahogy az RTGP (Reading to Go Places) munkatársa mondta: a nap végén akkor is mosolyt varázsoltak a gyerekek arcára, ha nem is látták ezeket a mosolyokat. (Út a normalitás felé: a könyvtárbuszok és a közönségkapcsolati munkatársak új szerepei a Covid19 évében; ref.: Szabó P.)

A szemerkélő októberi esőben kezemben egy szövetzsákot lóbálok, benne könyvek. Az idő zord, a kedvem is hasonló, tartva attól, milyen fogadtatás vár a könyvtárban. Mert már megint lejárt a kölcsönzési idő, sokadszorra...
Nem lehettem több második osztályosnál, amikor anyám kézen fogva bemutatott az iskola könyvtárosának. Félelmetes volt a torzonborz, hosszú, ősz hajú magyartanár, aki egy padlótól plafonig polcokkal telezsúfolt, levegőtlen kis szobában ücsörgött délutánonként. Meglátva az arcomra ülő rémületet, gyorsan bemutatott bennünket egymásnak a "pöttyös" meg a "csíkos könyvekkel". Ez pont elég volt ahhoz, hogy egy életre elültesse bennem a könyv(tár)szeretet magját.
Ami aztán gyorsan szárba szökkent, néhány év múltán pedig egyenesen metszés után áhítozó suhává pendült: hosszú délutánokat ültem a városi könyvtár belső szobájában különböző irodalmi és tudományos feladatlapokkal és vastagabbnál vastagabb lexikonokkal. Kutattam. Csöndben, elmélyülten, aztán pedig hazavittem az első Vámost, Brontét és Fekete Istvánt... és egyfajta rajongást az ottani hangulat, az áporodott könyvszag és mindig nyugalmat árasztó miliő iránt.
Ami aztán egyetemistaként igencsak megváltozott. A könyvtár abban az időben egyet jelentett számomra a zárthelyi dolgozatok és beadandó esszék torokszorító kényszerével. A nyomasztó hangulatot végül egy esés törte meg: a szakdolgozatírás hajrájában egy éjjel hatalmasat estem a drezdai éjszakában biciklivel, úton hazafele a könyvtárból. Kínomban, az útpadkán ülve - és magamon röhögve - hol a sajgó térdemhez, hol a hónom alá csapott laptophoz kaptam, konstatálva, hogy ennél már csak föntebb lehet. ...

Könyvespolcok, székek, fotelek, egyedülálló rendezvények az olvasás népszerűsítésére, bibliobox és egy módszertani kiadvány. Mindezt a somorjai Zalabai Zsigmond Könyvtár link abból az európai uniós nyertes projektjéből valósította meg, mely az Innovatív Könyvtári Megoldások, kreatív találkozási terek létrehozása (LibLab) nevet viselte.
Magát a mintegy 45 ezer eurós Partnerséget építünk projektet a győri Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Térrel link társulva valósította meg, az elnyert összegből 20 ezer euró jutott az ismert és sikeresen működő somorjai városi könyvtárnak. Az Interreg Szlovákia Magyarország SK HU program támogatásának köszönhetően nemcsak szebb, hanem praktikusabb is lett a könyvtár, a már említett új polcok a könyvállomány gyarapítását teszik lehetővé, az új ülőalkamatosságok a rendszeres könyvtári író-olvasó találkozókon részt vevők kényelmét szolgálják, a bibliobox pedig ma már elengedhetetlen kelléke minden valamirevaló könyvtárnak: az épület előtti vasdobozba helyezhetők a kikölcsönzött könyvek, így ezek visszaadása nem kötődik a nyitva tartási időhöz: ebbe bármikor beletehetők a könyvek.
Ami még szóra érdemes: a felújítást több rendezvény is kísérte, részint Győrben, részint Somorján: a győriek egy szakmai workshopot s egy irodalmi fesztivált rendeztek, a somorjaiak rendhagyó workshopjára pedig a Pomlé szabadtéri színpadán került sor.

Az elmúlt években az egyes cégfelvásárlások által konszolidálódott könyvtártechnológiai piac a pandémia alatt gyors reagálási képességről tett tanúbizonyságot. A digitális szolgáltatások világába történő átmenet felgyorsítását támogató fejlesztések mellett egyes szállítók - olykor saját bevételeik egy részéről lemondva - újabb és újabb megoldásokkal álltak elő, hogy átsegítsék a könyvtárakat a járványhelyzet okozta krízisen. A Biblionix például a kölcsönzések fogyatkozó számával összhangban csökkentette az Apollo IKR előfizetési díját, az Ex Libris pedig a könyvtárak bezárásával és újranyitásával kapcsolatos jó gyakorlatokat gyűjtötte össze felhasználói közössége számára.

A felsőoktatási és tudományos könyvtárak, bár továbbra is szereznek be nyomtatott dokumentumokat, immár elsősorban elektronikus állományt építenek. A dráguló folyóiratok és a csökkenő könyvtári költségvetések miatt nő az érdeklődés a forrásmegosztási technológiák iránt; ám a nyílt hozzáférés is feladatokat ró a könyvtárakra, tekintve, hogy az ún. átmeneti szerződések terjedésével a szerzői publikálási díjakat és a publikált tartalmakat sokszor nekik kell nyomon követniük. E szempontok tovább bonyolítják az elektronikusforrás-kezelés technikai hátterét, amihez hozzájárulnak azok az igények, melyeket a tanulmányi (tanulásirányítási) rendszerek, az intézményi repozitóriumok és a kutatási információkat kezelő rendszerek támasztanak. Mindennek tudható be az elmozdulás az integrált könyvtári rendszerektől (IKR) a könyvtári szolgáltatási platformok (KSZP) irányába - utóbbiak az összes típusú információforrás kezelésére alkalmasak. Visszaesést tapasztalunk ugyanakkor a discovery-eszközök piacán: az oktatási szektorban sokszor egyéb eszközöket (pl. Google Scholar, Scopus) részesítenek előnyben. Mindazonáltal a discoverykre, amelyeket legtöbbször a KSZP-vel egy csomagban kínálnak a szállítók, továbbra is szükség lesz, fejlesztésükbe érdemes újabb erőforrásokat ölni. (Könyvtári rendszerek 2021: fejlődő könyvtári technológiák vészterhes időkben; ref.: Dancs Sz.)

A könyvtár link gyermekrészlegét és az örökösföldi fiókkönyvtárat érinti a változás.
Az előre meghirdetett programokat megtartják, de november 2-től zárva tart a Móricz Zsigmond Könyvtár központi épülete, mert a gyermekkönyvtár felújítására készülnek.
Az Örökösföldi Fiókkönyvtárban szintén csomagolnak, ott is megújul a környezet. A fenntartó támogatásával, és a Nemzeti Kulturális Alap pályázata segítségével folynak a munkák.
További részletek a videóban: [ld,. a forráslinken].

A KIT többször beszámolt arról, hogy befogadó országokban rutineljárás, hogy a bevándorlók nyelvén is tartanak foglalkozásokat. A hírforrás felváltva fogalmaz, hogy csak arab nyelvű, vagy más nyelvű rendezvények is vannak-e az adott könyvtárban, illetve a település más könyvtáraiban. A hivatkozott forrás a magyar kormányzati alapítású V4NA portál, mely a svéd szélsőjobboldali Samnytt hírportálra link utal. (MG)

Havonta szervez meseórákat, nem is egy svéd könyvtár 5-9 éves gyerekeknek, de csak arab nyelven.

Októberben, novemberben és decemberben is szerveznek meseórákat a svédországi Limhamn könyvtárában 5-9 éves gyerekeknek. Az esemény közösségi oldalán "izgalmas kalandra" várják a kicsiket, de csak azokat, akik értenek arabul. A svéd könyvtár ugyanis arab nyelvű meseórákat szervez - írja a V4NA.
A város közösségi oldalán is feltűnést keltett a meseóra, többen kérdőre vonták a könyvtárat, hogy nem lenne-e jobb egyszerűen svéd nyelvű meseórákat tartani. Valaki rá is kérdezett, de kiderült, hogy svéd nyelvű mesedélutánt nem tartanak a könyvtárban, írja a Samnytt hírportál. A lap arra is emlékeztet, hogy 2019 novemberében Bjuv városában rendeztek arab filmhetet a könyvtárban, ahol egyébként szintén szerveznek arab nyelvű mesedélutánokat. A filmhét rendezésekor a cél az arab nyelvű lakosok bevonása volt a közösség életébe.

A cikk megvizsgálja az olaszországi könyvpiac és olvasási szokások alakulását a 2020-as év folyamán, összevetve a nemzetközi helyzettel és az egyéb kulturális fogyasztással, továbbá néhány értelmezési hipotézist vet fel, és elemzi a főbb tendenciákat. Ahogy az a múltban gyakran megtörtént, a valós adatok ez alkalommal is rácáfoltak néhány előrejelzésre.
A Covid19-pandémia hatása különböző módokon jelentkezett a hónapok múlásával. A lezárás első heteiben a több szabadidő ellenére az olvasási hajlandóság úgy tűnik, nem nőtt jelentősen, míg az eladási adatok a könyvesboltok bezárásának hatására a fogyasztás összeomlásával fenyegettek. A dolgok máshogy alakultak a második hullám idején, amely egy erős fellendülést hozott, olyannyira, hogy az év egyenesen az eladási mutatók növekedésével zárult 2019-hez képest. Aggodalomra adnak okot azok a radikális átalakulások, melyek a különböző eladási csatornák relatív súlyában mutatkoznak, számottevő eltolódással a "fizikai" könyvesboltok forgalmától az e-kereskedelem felé, melyből az Amazon több mint 80%-os részesedést vallhat magáénak. Az utóbbi években a kereslet fenntartására és az olvasás népszerűsítésére életbe léptetett intézkedések közül kiemelhető a hatékonynak bizonyult "18 évesek bónusza", amely a 2016-2019-es időszakban lehetővé tette az olvasástól az előző években eltávolodott fiatalok nagy részének visszanyerését. (A könyvforgalom a 2020-as évben: nyitott kérdések és értelmezési hipotézisek; autoref.)

A szén-dioxid-mérőnek a gyerek hátizsákjában jó helye lehet például az ásványvíztartó hálóban. Így elég jól méri, mennyire használt a levegő az osztályteremben, ez pedig elég jó közelítéssel mutatja, hogy ha koronavírusok lebegnének a légtérben, mekkora lenne a fertőzésveszély.

Az Egyesült Államokban már szülők tömegei csempészik a hordozható készülékeket az iskolákba, írta nemrég a The New York Times. Gyermekeik egészsége sok pénzt megér a szülőknek, a készülékek ugyanis több száz dollárba kerülnek (idehaza valahol 20 ezer forint alatt kezdődik az árskála). Helyenként ezt már intézményesítik is. New York városában minden önkormányzati iskolában így mérik a levegő minőségét, és a brit kormány is ezekben a hónapokban szereli fel az összes állami osztálytermet.

A dolog tudományos háttere, hogy a koronavírust meglehetősen bonyolult kimutatni egy helyiség levegőjéből. Ez azonban jól közelíthető a szén-dioxid mérésével. A vírusok (illetve az őket hordozó apró részecskék, az aeroszolok) terjedése nagyjából hasonló, mint a kilélegzett szén-dioxid felhalmozódása. Ha valaki terjeszti a kórokozókat, akkor a teremben a szén-dioxid szintjének növekedése nagyjából azt is jelzi, mikor kell szellőztetéssel csökkenteni a vírus mennyiségét. Ez egyébként sem árt, hiszen a sok szén-dioxid a levegő teljesen hétköznapi értelemben vett elhasználódását is jelzi. (Mindebből látszik, hogy a készülékek nem tévesztendők össze a szén-monoxid-érzékelőkkel, amelyek gázkészülékek közelében riasztanak, ha felszaporodik a mérgező anyag.)

A magyarok egyharmada szerint a dinoszauruszok idején már éltek emberek a Földön, és több mint 40 százalékuk igaznak tartja azt az állítást, hogy már 10 milliárdan élünk a bolygón. A többi európai uniós ország polgáraihoz képest a magyarok sokkal kevésbé tudják, hogy az oxigén, amit belélegzünk, növényekből származik, konteóhívőkből viszont jól állunk, és az unión belül mi aggódunk a legjobban attól, ha a tudósok érveik védelmében beszállnak a politikai vitákba - derül ki a 2021 tavaszán készült és szeptemberben publikált Eurobarometer-jelentésből, ami Az európai polgárok tudása és attitűdje a tudományhoz és a technológiához címmel jelent meg, és a tudomány és technológia ismeretét és megítélését mérte fel az uniós tagországok polgárai között.

... A jó hír, hogy az EU-ban magasan a magyarok közül tudták a legtöbben (78 százalék) azt, hogy a természettudományok és a társadalomtudományok által alkalmazott módszerek egyformán tudományosak, ezzel messze magunk mögé utasítva az uniós átlagot (47 százalék) és főleg az utolsó helyen végzett Írországot, ahol csak az emberek 30 százaléka gondolja, hogy mindkét terület módszertana egyformán tudományosnak tekinthető.

Ha viszont valaki sikeresen akar összeesküvés-elméleteket terjeszteni az unió országaiban, Magyarországon mindenképpen jó helyen jár: azt, hogy a rák ellenszere létezik, de a piaci érdekek miatt elrejtik a nyilvánosság elől, a magyar lakosság 48 százaléka gondolja; ennél többen csak Cipruson (58 százalék) és Görögországban (52 százalék) hiszik el az elméletet. Az uniós átlag mindössze 26 százalék, de Dániában és Svédországban az 5 százalékot sem éri el a rák ellenszeréről alkotott összeesküvéselméletben hívők aránya.

Az első hazai PR Trendriport 2021 kiadvány célja, hogy a jövőben kétévente definiálja a hazai Public Relations és kommunikációs szektor helyzetét, legfontosabb trendjeit, megállapításait. A járványhelyzet miatt az elmúlt időszak sokszor volt nehézségekkel teli, és az emiatti elszigeteltséget áthidalva egy a szakmát összefogó, egy platformra hozó új eszközt hoztunk létre, ahol a szektor kiválóságai és fiatal tehetségei osztják meg gondolataikat az adott részterületről.

Kapcsolódó: Merre tart a PR? link

Amihez a tudósok se mindig férnek hozzá, az digitalizálás révén válik igazán közkinccsé: internetre kerülnek a rovarok és a dinók.
A világ könyvei és utcaképei, a Mona Lisa vagy a Triceratops után következnek a méhek, a darazsak, a hangyák. A maga nemében egyedülálló digi­talizálási program kezdődik a berlini Természettudományi Múzeumban: a gyűjtemény mind a 30 millió darabját beszkennelik és közzéteszik. Az első lépéseket szolgálja a Rovartani Futószalag, a holland Picturae cég egyedi gyártmánya. Ezzel készítenek olyan fotókat a hártyásszárnyúakról, amelyek többet árulnak el, mint amennyi szabad szemmel látható.
A vállalkozás célja egyértelmű: Berlinben csakúgy, mint sok más helyen, múzeumi darabok százezrei, milliói hevernek raktárakban, fiókokban úgy, hogy akár évtizedeken át hozzájuk sem nyúlnak. Nincs könnyű dolguk a kutatóknak, ha egyikre-másikra kíváncsiak: nem egyszerű mondjuk egy halott rovar kedvéért Berlinbe utazni, és az sem mindig járható út, hogy ottani kollégáktól kérjenek szívességet egy fénykép kedvéért. Ezen segít, ha a részletgazdag képek felkerülnek az internetre. A távolabbi cél, hogy DiSSCO néven Európa összes természettudományi gyűjteményét távolból kutathatóvá tegyék. A berlini vállalkozás határideje 2030, addigra lesz közkincs a 30 millió tárgy. A félmillió hártyásszárnyúval kezdik, napi ötezret készülnek feldolgozni.