A nyugati világ legtöbb könyvtára a létfenntartásért küzd. Például britek több száz könyvtárat zártak be 2010 óta. Máshol csökkentették a nyitvatartást és önkénteseket alkalmaznak fizetett könyvtárosok helyett. Belgiumban egy érdekképviseleti csoport a könyvtárakról való elavult gondolkodás ellen küzd. Amerikában egyre esik a látogatószám.
Ezzel szemben a düsseldorfi Heinrich Heine Egyetem 30 nagyvárost vizsgáló kutatása szerint Kanadában található a legjobb közkönyvtári rendszer. Montreal, Toronto és Vancouver szintén a legjobb 10 közé került. Az 575 ülőhelyes torontói intézményben az olvasás és az események is ingyenesek. A kutatók nassolnivalók elérése szempontjából is első helyre sorolták. De a montreali könyvtárban link akár rizottót is lehet borral a könyvtárban fogyasztani.
Toronto lakosságának 70%-a könyvtárhasználó. A városi közkönyvtár link 10 millió könyvvel, e-bookkal, CD-vel és DVD-vel rendelkezik 40 nyelven. De a digitális programjában és szolgáltatásában is elöl jár például Berlin, Párizs, Bécs vagy Stockholm könyvtáraival szemben.
A makerspace műhelyében elérhető 3D nyomtató, Arduino robotika készlet és nyomda is a saját kiadású könyvek számára. Rendelkezik még podcast felvevő stúdióval és zöld vászonnal a videofelvételekhez. Ezenkívül a polgári diskurzust és a politikai részvételt is igyekeznek erősíteni például workshopokkal.
A könyvtár a fenntartási költség 90 százalékát, 200 millió dollárt a várostól kapja. Idén 51 millió dolláros beruházást tervez a regionális könyvtárakba. További 28 millió dollárt az ontariói lakosok számára elérhető digitális közkönyvtárra. A jövőben a könyvtár további privátszetkorbeli partnerségekben gondolkodik. Többek közt a Cisco Canada újszerű technológiát biztosítana a könyvtárnak. (ref.: Habók Lilla)

... tettük fel a kérdést a múlt héten. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
1 - A kettő szinte ugyanaz
6 - Jellemző az összefüggés közöttük
17 - Kinél van, kinél nincs összefüggés
3 - Ritka az összefüggés
1 - Szinte semmi összefüggés nincs.
Úgy tűnik, hogy a válaszadóknak több mind tele szerint a könyvtári vezetők hol rendelkeznek a pozíciójukhoz szükséges tudással, hol nem. S ez inkább többször fordul elő, mind kevesebbszer. A kérdés nem firtatta, hogy a szükséges tudás a szakterületi-e, vagy vezetési ismeret. (MG)

20 éve adták át a brit nemzeti könyvtár épületét a londoni St. Pancras vasút- és metróállomás szomszédságában. Elődjében 1857-ben nyílt meg a kör alakú Reading Room, amely aztán hosszú évtizedekre Európa egyik leghíresebb olvasóterme lett. Itt olvasott "mindenki": Marx és Trockij, Eliot és Carré. Ebből az olvasóteremből tehát múzeum lett.
Az új épületet Sir Colin St John Wilson és M.J. Long tervezte 1982 és 1999 között. A 20. század épült a legnagyobb brit nyilvános épülete. Az épület gyorsan kedveltté vált a látogatók és kutatók számára. Az öt nyilvános emeleten 11 olvasóterem található. A könyvtár középpontja a csodálatos királyi könyvtári torony, amely a III. György könyvtárának, valamint olyan kincseknek ad otthont, mint például a Magna Carta, a Lindisfarne evangéliumok és eredeti Beatles dalszövegek.
A könyvtár pr-osztálya folyamatosan csepegteti az épülettel kapcsolatos kisebb-nagyobb üzeneteket. A link oldal fotóinak forrásai: a BL Twitter-csatornája, Wikipédia, MG.

A legutóbbi KIT hírhez (pl.: link ) kommentárként:
Valóban baj, hogy nincs könyvtári stratégia- bár ezt országos szinten kéne kidolgozni és elsősorban a minisztériumnak és a Könyvtári Intézetnek egy alapot elkészíteni, amit szakmai vita követne, és úgy véglegesítenék. Igaz, a szakmai szervezetek is kezdeményezhetnének egy stratégiai alapot a minisztériumnak és a szakmának. Vagy akár a nagy könyvtárak vezetői (megyei, felsőoktatási, országos szakkönyvtárak)
A KTE sokat dolgozott az iskolai könyvtári stratégián, az első 2006-ban készült link
Ezt követte a 2012-es: link
2014-ben hozzászólásként a köznevelési stratégiához link
2015-ben: link - ez ugyan nem stratégia, de legalább egy kezdeményező felvetés
és egy 2018-as összegzés link
Mindezeket beküldtük a minisztérium oktatási és kulturális államtitkárságának is, válaszokat nem kaptunk... Mégis fontosnak érzem, hogy ezek elkészültek, legalább lássuk, hol tartunk és mik lehetnek a célok...
Egyszóval ha teljes országos könyvtári stratégiai nincs is, de iskolai könyvtári "stratégia-kezdemények" vannak!

Az ETH-n a hallgatók, a doktoranduszok és a kutatók számára a kritikus gondolkodást oktató kurzus keretében megtanítják, hogyan hozzanak megfelelő információkkal alátámasztva döntést a kutatási adatok kezeléséről. Ezenkívül különböző csoportok és tanszékek számára az igényekhez szabott kurzusokat (kiselőadásokat, egynapos képzéseket) is kínálnak. A kutatási adatok kezelésének tematikáját egyes esetekben a kutatási etikával és a tudományos publikálással kapcsolatos oktatás kereteibe illesztik be.
Ma már a pályázati támogatások odaítélésének feltétele, hogy a tervezett projekt tartalmazzon adatkezelési tervet, amelyet a pályázat várható hatásának egyik elemeként vesznek figyelembe. Nyolc svájci egyetem közös projektjének (Data Life-Cycle Management, DLCM) egyik jelentős eredménye az adatkezelési terv kidolgozása, amely az adatok későbbi publikálását és a megőrzésüket is tekintetbe vette. Ez a terv a kutatók számára is hasznosítható.
Az adatok aktív kezelése átfogó feladat, amely az adatok teljes életciklusát felöleli, beleértve a kezdeti időszakot is, amikor az adatok még nem statikusak, elemzésük folyamatban van. Az ETH-ban ezt az openBIS szoftverplatform segítségével végzik, amelyhez elektronikus laboratóriumi nyilvántartó (ELN) és laboratóriumi információkezelő (LIMS) rendszert illesztettek. Tervezik, hogy összekapcsolják az openBIS rendszert az ETH adatarchívumával. (Kutatási adatokkal kapcsolatos szolgáltatások a zürichi ETH könyvtárában; ref.: Hegyközi I.)

Az adatkormányzás és az adatírástudás olyan információs szakemberek tudásbázisának két fontos építőeleme, akik az adatintenzív kutatások támogatásával foglalkoznak, és mindkettő tárgya az adatminőség és a kutatási adatok kezelése. Az adatkormányzás alkalmazása a kutatási adatok kezelésének folyamatában és az adatírástudás oktatásában segít a döntési területek leírásában és a döntéshozatal elszámoltathatóságának a meghatározásában. Az adatkormányzás felhasználása előnyös, mivel szabványosított, megismételhető folyamatokon alapuló szolgáltatás, és azért hozták létre, hogy átláthatóvá tegye az adatokkal kapcsolatos folyamatokat, és a csökkentse a költségeket. Emellett hasznos is, mivel szabályokra, szabályzatokra, szabványokra; döntéshozatali jogokra; felelősségi körökre és végrehajtási módszerekre utal. Ezért, bár vállalati környezetben nagyobb figyelmet kapott, és a vele kapcsolatos készségek közül a könyvtárosok néhányat már elsajátítottak, az adatkormányzásra vonatkozó tudás alapvető a kutatási adatok szolgáltatásaiban, különösen azért, mert a kutatási adatok szolgáltatásának valamennyi szintjén megjelenik, és alkalmazható Big Data esetében is. (Adatkormányzás, adatírástudás és az adatminőség kezelése; autoref.)

Bebarangolták a könyvtárat, de felfedezték a Rippl-Rónai Villát is a Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár olvasótáborán részt vevő fiatalok. A gyerekek egy hetes turnusban vesznek részt az ismeretterjesztő foglalkozáson.
Nem az egész napos olvasás népszerűsítése a megyei könyvtár ingyenes táborának célja, hanem sokkal inkább a gyerekek ismereteinek szélesítése. Persze könyvtári programok is vannak, hiszen a fiatalok kipróbálhatták milyen a könyvtárosok egy napja. - Ma kipróbálhattuk, hogy az egyes részlegeken hogyan dolgoznak a könyvtárosok - mesélte Harag Hanna. - Nagyon érdekes volt, pedig én korábban nem is gondolkodtam rajta, hogy mi a dolga egy könyvtárosnak. De biztosan olvasnak ők is.
Egy másik táborozó pedig együttérez a könyvtárosokkal, hiszen szerinte roppant megterhelő annyi könyvet rendszerben tartani. - Szerintem nehéz és fárasztó egy könyvtáros munkája - vélekedett Czibolya Andrea. - Itt nagy rendet kell itt tartani, meg pakolni a könyveket és sok emberrel találkoznak.
Az általunk megkérdezett fiatalok mindegyike igazi könyvmoly.

Megvan a Somogyi-könyvtár új igazgatója: Szeged Megyei Jogú Város közgyűlése zárt ülésen egyhangúlag Sikaláné Sánta Ildikót támogatta.

Országszerte szombaton tartották a Múzeumok Éjszakáját, s mivel az idén Pécs volt a rendezvény fővárosa, a KKDSZ úgy gondolta, most és itt kell szót emelni a szakma elhanyagoltsága miatt. Tudni kell, hogy az említett intézmények dolgozóinak fizetését 2009 óta nem emelték, a közművelődésben dolgozók bértáblája azóta változatlan. Hogy mégis emelkedett valamelyest az érintettek bére, az annak köszönhető, hogy közben a minimálbér emelkedett, s a törvény diktálta alsó összeget mégiscsak ki kell fizetni a közművelődés napszámosainak. Így kapják meg a 180 ezer forint bruttót, aminek valamivel több mint 120 ezer nettója.
A pécsi tüntetés alig félszáz résztvevőjének túlnyomó többsége azonban még nem tervez sztrájkot, és bízik a kormány segítőkészségében. Mészárosné Sík Zsófia, aki 24 éve a pécsi Csorba Győző Könyvtár alkalmazottja képtelenségnek érzi, hogy egyetemi végzettségű, nyelveket beszélő, 20-30 éves szakmai tapasztalattal bíró közalkalmazottak minimálbérért dolgozzanak.
A kollégák hitből végzik a munkájukat - mondta Mészárosné, majd megjegyezte: Nem is tudom, hogyan tudnak megélni a munkatársaim a fizetésükből. Nagyon sok mindenről le kell mondjanak. Én kicsit más helyzetben vagyok, mert a férjem jól keres. Úgyhogy én tulajdonképpen hobbikönyvtáros vagyok.
Kiss Zoltán helyzete egészen más, neki a felesége is szakmabeli. A házaspár három gyermeket nevel, s amikor egyszerre kell a háromnak ruhát venni (márpedig ez nem ritka), akkor az falhoz nyomja a családot. Kisséknek autójuk nincs, nyaralni sose mennek, és még hosszan sorolhatnák, hogy mire nem telik. A férfi mosolyogva összegezte mindezt, s azt is bevallotta, hogy ő Fidesz-szavazó. Amikor a választási kampány idején már tüntettek a kollégák Pécsen a magasabb bérért, akkor nem ment el. Döntését ekképp magyarázta: A követelésekkel egyetértettem, de úgy éreztem, ha a választás előtt tüntetek, akkor a pártom ellen kampányolok. Most viszont eljöttem, mert a Fidesz nyert, és a bérkövetelésnek nincs már kampányíze.

Az Észak-Karolinai Greensboro Egyetem (UNC-Greensboro) egyetemi könyvtáraiban link 1988 óta a gyakornokok részt vesznek a tájékoztató munkában, általában egy könyvtáros mellett. 2003-ban a könyvtárak úgy döntöttek, hogy csak könyvtár szakos diákmunkásokat alkalmaznak. A gyakornoki program célja, hogy a hallgatók oktató környezetben szerezzenek munkatapasztalatokat a virtuális és a személyes kapcsolatokról. Emellett a gyakornokokkal hetente könyvtáros oktatók foglalkoznak, interjúkat készítenek, rezüméket írnak.
2015-ben az egyetemi könyvtárak értékelték a gyakornoki program eredményességét és hatását a hallgatók pályafutására. A kérdőívet 28, 2010 és 2015 között gyakornokként dolgozó hallgatónak küldték el, közülük 21 válaszolt. A válaszadók 95%-a hangsúlyozta, hogy a gyakornoki munka bővítette ismereteiket, javította tanulmányi eredményeiket. Többen említették, hogy jelentős űr van az elméleti oktatás és a gyakorlati munka között. Minden válaszadó jelezte, hogy a tájékoztató gyakorlat hatalmas önbizalmat adott, szembesültek azokkal a félelmekkel, amelyeket a keresőkérdések fáradságos megválaszolásakor vagy a problémás hallgatókkal átéltek. Magabiztosabbak lettek olyan könyvtárosi feladatok teljesítésekor, mint az információs műveltség tanítása a hallgatóknak. 83% úgy érezte, hogy a gyakornoki program után versenyképesebb lett a munkaerőpiacon. 35% szerint a programban jobban ki lehetett volna használni a hálózati lehetőségeket saját szakmai hálózatuk építéséhez. A válaszadók 83%-a a végzés után el tudott helyezkedni, bár nem mindenki könyvtárosként. 74% a mesterképzés után szakmai munkakörbe került (köz- vagy egyetemi/főiskolai könyvtárban), de csak 53% teljes munkaidőben. Fizetésük magasabb volt mind a regionális, mind az országos átlaghoz képest.
Az UNC-Greensboro gyakornoki programja egyedülálló az erőteljesség és a válogatási kritériumok kombinációjában. A szakmai gyakorlat a tanulást és a szakmai tapasztalatszerzést jelenti; bár a gyakornokok munkavállalók, a könyvtárnak a szokásos alkalmazói kapcsolatokon túli kötelességei is vannak. A szakmai gyakorlat a tanulás része, nem csupán munka. A gyakornokok megtanulják, hogyan készítsék el egy előadás vázlatát, tanítsanak, értékeljék az információs műveltséget, kezeljenek olyan online eszközöket, mint a LibGuides, referensz interjúkat készítsenek e-mailen, chatelve, telefonon vagy személyesen. Megismerik az irányítási rendszereket, a különféle közösségekkel folyó munkát. (Tájékoztató könyvtárosi gyakornoki program értékelése egy egyetemi könyvtárban; ref.: Viszocsekné P. É. )

A Berzsenyi Dániel Könyvtár célja, hogy közösségi és egyéni élményt nyújtó programjainkkal tegyük vonzóvá az intézményt, a gyűjteményt, az irodalmat, a művészeteket és a tudományt. Olvasásösztönzésre, az irodalmi művek új megközelítésére a generációs különbségek miatt is szükség van.
A Vers világa pályázatot 2010-ben Pallósiné dr. Toldi Márta nyugalmazott könyvtárigazgató hívta életre, a versolvasás megszerettetése volt a cél. Az idei évben meghirdetett pályázatra a Szívlapát (szerk.: Péczely Dóra) című, kortárs magyar költők műveit tartalmazó kötet valamely versének műalkotássá formálásával, vagy illusztrálásával lehetett jelentkezni.
A kötet segítségével a pályázók több kortárs szerzővel is megismerkedhettek, ami árnyalhatta a magyar irodalomról, költészetről kialakult képüket. 141 pályamunka érkezett be az ország több részéről, a 2018. május 23-i kiállításmegnyitón közel 50 került kiállításra. A megnyitón közreműködött Szendrői Csaba az Elefánt zenekar Artisjus-díjas énekes-szövegírója és Tóth András a zenekar gitárosa. Előadásukban a Szívlapát kötetből felcsendült három vers megzenésített változata is.
A pályázat során sokat jelentett a felkészítő tanárok munkája is - több alkotás érkezett egy iskolából, egy felkészítő tanár koordinálásával. Ez is mutatja, hogy fontos a kapcsolattartás, a közös projektek a különböző oktatás, kulturális intézmények között.
"A vers világa" célja az olvasásra ösztönzés, a fiatal generáció megszólítása, a szövegértés fejlesztése, az alkotói önkifejezés. Ezen kívül bemutatkozási lehetőséget nyújtott a középiskolásoknak, ill. országos szinten a könyvtárunknak is. Könyvtárunk jövőbeli célja továbbra is különböző, több korosztályt érintő olvasásnépszerűsítő programok szervezése. (Waldinger Dóra, Boros Ferenc)
- A Szombathelyi TV anyaga: link

A holland Rem Koolhaas által tervezett könyvtár link épülete hivatalosan egy két oldalán összenyomott papírköteget szimbolizál, valójában sokkal inkább emlékeztet egy szemre. Belül egyetlen hatalmas tér az egész, minden pontjáról belátható minden pontja, az üvegfalak miatt pedig többnyire természetes fény világítja meg. A könyvtárnak nemcsak szimbolikusan, de valóban két rétege van. A földszint, a valódi kölcsönkönyvtár világos, modernebb érzetet keltő márványból van, míg az alagsor iráni márványból, amely mintázata miatt az ásatásokon feltárt, évszázezredek alatt rétegződött kőre emlékeztet: így a múltra épül a jelen. A lenti rész nem is a nagyközönség, hanem a kutatók igényeit szolgálja ki: itt kiállítótér van, de minden ősi tekercs, dokumentum, könyv és kalligráfiai emlék kutatható.
A könyvtárban az olyan már-már röhejesen modern megoldások mellett, mint az elektromos érzékelő révén a könyveket bárhonnan a helyére szállító automatikus rendszer, a running sushira emlékeztető könyvszállító futószalag vagy a három dimenziós hologram-kivetítő, újra csak olyasmikkel találkozni, amik nem épp a cenzúrát, inkább a kritikus gondolkodást hirdetik: külön kijelzőn vannak például felsorolva a világ legismertebb tévhiteinek cáfolatai.

Baracson a legújabb befejezett projekt a könyvtár megújítása, melyet ünnepélyesen avattak fel június 21-én.
- Egy település fejlődésének nemcsak az a mérőfoka, hogy mennyi utat, járdát, épületet adnak át, hanem az is nagyon fontos, milyen közösséget tudnak teremteni a lakók. Baracson folyamatos ez a közösségépítés - köszöntötte a könyvtáravató ünnepség résztvevőit a térség ország­gyűlési képviselője, Varga Gábor.
A baracsi könyvtár link tehát ezután megújult környezetben várja az olvasókat. A fejlesztések azonban ezzel még nem érnek véget. Ahogy a beszélgetésekben elhangzott, nagyon kellene egy klímaberendezés a komfortossághoz! Jó eséllyel a jövőben ez is megvalósul.

Kispesti könyvtárban bukkantak fel a medvék - jelent meg a kép az Indexben is, a FSZEK Üllői úti fiókkönyvtára Facebook-bejgyzését közvetítve.

Együttműködési megállapodás született az Informatikai és Könyvtári Szövetség, a Magyar Nemzeti Film­archívum és a Kecskemétfilm Kft. között szerdán, melynek révén több száz új filmmel bővül a Könyvtár­Mozi országos hálózat filmkínálata. A program legfőbb célja, hogy lehetőséget biztosítson a kistelepülések lakosainak, hogy lakóhelyük könyvtárában szervezett, ingyenes filmvetítések révén megismerkedhessenek a hazai filmipar remekeivel.
Szakmai napot szervezett az Informatikai és Könyvtári Szövetség a KönyvtárMozi hálózatban részt vevő­ könyvtárosok számára a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtárban szerdán.
A rendezvényt Ramháb ­Mária, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke, a megyei könyvtár igazgatója nyitotta meg.
- A KönyvtárMozi egyedülálló szolgáltatás, mert ­arra a komplexitásra, melyben mi gondolkodunk róla, még nem igazán láttam példát. Arra igen, hogy egy-egy könyvtárban esetleg vetítenek egy filmet. Azonban, hogy ez egy rendszerbe foglalt és átfogó szolgáltatásként jelenjen meg, és lehetőséget adjon az embereknek közösségi találkozásokra, beszélgetésekre, a gyerekeknek pedig nagyon komoly tanulást támogató programokra, erre minden túlzás nélkül büszkék lehetünk ? fogalmazott köszöntő beszé­dében.

A Tennessee Egyetem Chattanooga Könyvtárában link létrehoztak egy 24 munkaállomásból álló részleget (neve: stúdió), amelyben a hallgatók kamerákat és egyéb eszközöket kölcsönözhetnek multimédiás feladataik elkészítéséhez, emellett 3D nyomtatók állnak rendelkezésükre, kép- és hangfelvételeket tudnak készíteni. Igen fontosnak vélik itt a könyvtárosok és az önkéntesként dolgozó diákok szakértelmét is, akik a stúdiót működtetik.
A tájékoztató szolgáltatást vizsgálva megállapították, hogy felmerülnek gyakran ismétlődő kérdések és problémák. Ezeket úgy próbálták meg kezelni, hogy korszerűsítették a könyvtárhasználati útmutatókat. Egylapos, maximum kétoldalnyi terjedelmű kalauzokat szerkesztettek. Az útmutatóknak négy típusát hozták létre:
1. bevezető jellegű útmutatókat a legalapvetőbb, átfogó tudnivalókról és tennivalókról (letöltés, exportálás, kilépés mentéssel);
2. készségeket megcélzó útmutatókat, amelyek egy jól körülhatárolt, szűkebb témára összpontosítanak, és ahhoz adnak lépésenkénti segítséget (ezek voltaképpen a kérdéskörben szokásos jó gyakorlatot foglalják össze);
3. egy-egy témára vonatkozó átfogó útmutatókat (például, hogyan töltsünk fel egy videót a YouTube-ra; ezek igen részletesek és különösen akkor hasznosak, amikor többen kapják meg egyszerre ugyanazt a feladatot);
4. tanórákra szánt útmutatókat, amelyek a feladatok megoldásához szükséges eszközöket és készségeket foglalják össze, és rugalmas, az igényekhez igazítható összeállítások.
Az útmutatók a használóképzés szerves részei lettek, jól használhatók a távoktatásban is. A tájékoztató szakembereknek több idejük marad az összetettebb problémákkal jelentkező használók kérdéseinek megválaszolására. Az útmutatók szabadon hozzáférhetőek a tájékoztató pultnál, ki-ki akkor veheti őket magához, amikor szüksége van rájuk. Nagyobb csoportok érkezésekor több példányban nyomtatják ki őket. (A médiaműveltség közvetítése újfajta útmutatókkal; ref.: Hegyközi I.)

Mint azt Pap Dávid osztályvezetőtől megtudtuk, az Országos Széchenyi Könyvtár által felügyelt és koordinált kulturális közfoglalkoztatotti programban alkalmazott személyek dolgoznak a Belvárosi Könyvtár telephelyén. A Napló fotóarchívumában többek között Tóth László, Erb János, Szokolai István, Kóródi Gábor, Cseri László és Laufer László fotói is megtalálhatóak.
A Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteményében az 1960-as évek óta folyik szervezett gyűjtés, 1989-ban pedig önálló Helyismereti Osztályt hoztak létre a könyvtáron belül. Állományukban 18 ezer könyv, 95 ezer folyóirat, és 25 ezer kép található meg, a digitalizálási munkálatok 2000-ben indultak. A digitalizált helyismereti dokumentumok 2012-től belső terminálokon, 2016 óta pedig a könyvtár honlapján található Baranyai Digitáron is elérhetők.

A Magyar Állami Operaház küldetésének tekinti, hogy az opera üzenetét minél több magyarlakta településre eljuttassa. Ennek jegyében született meg tavaly novemberben a Magyar Opera 200 című kiadvány és meghirdették az Operát az Operából elnevezésű turnéját, melyekről sajtótájékoztatót tartottak szerdán a Hírös Agórában.
Egyedülálló­ CD-gyűjteményt jelentetett meg a Magyar Állami Opera­ház a 2017-es magyar ­opera napja alkalmából, ami ­hazánk operakultúrájának kétszáz éve alatt született remekeit fogja egybe. A díszdobozos ­kiadvány 53 korongja­ 35 válogatott operaművet tartalmaz, melynek célja operairodalmunk bemutatása és a művek ismertté tétele. A kiadvánnyal csaknem ezer könyvtár és zenei intézmény gyűjteménye­ gazdagodik, ami azt jelenti, hogy megyénk összes városi­ könyv­tára részesül a ­gyűjteményben. Szerdán a ­Hírös Agórában volt a CD-boksz jelképes átadásának helyszíne.

Azt mondják, a képregény mostoha műfaj. Van benne igazság, mostanában mintha tényleg teljesen eltűnt volna a közönség látóköréből - úgy tűnik, a karikatúrával együtt lomtárba került. Persze nyilvánvalóan létezik egy szűkebb kör, amely ma is szívesen látná ezeket a rajzos történeteket.
Az egyik korábbi munkahelyemen, az egykori Ludas Matyi szerkesztőségében a hetvenes-nyolcvanas években naponta találkozhattam Endrődi Istvánnal, a karikatúra és a képregényrajzolás egyik legjelentősebb hazai művelőjével.
Pista bácsi virtuóz rajzoló volt, sohasem vázolt ceruzával, hanem rögtön tusba mártott tollal vagy ecsettel készítette el a legtöbbször anilinnel színesre festett rajzait. Fiatalemberként nagyon sokszor figyeltem őt, amint az íróasztalához hajolva éppen egy Ludas-címlapot készített, vagy képregényt a Ludas Magazinba. Mindig jókedvűen dolgozott, széles mosolyát, fájdalom, ma már nem láthatom. A korabeli sajtó rengeteg lapjába dolgozott, a Fülesbe, az Esti Hírlapba, a Dörmögő Dömötörbe, a Magyar Ifjúságba és nem utolsósorban a gyerekek körében nagyon népszerű Pajtás újságba, ahol sokszor egész oldalpáron, panorámaszerűen jelentek meg történelmi témájú rajzai. Archívum nélkül, fejből, emlékezetből rajzolt, elképesztő vizuális memóriája volt. Pályatársai - mint például Zórád Ernő, aki Korcsmáros Pál mellett a 20. század második felének talán legjelentősebb képregényrajzolója volt - általában hatalmas archívummal rendelkeztek.

A szervezet neve miatt mennek oda dolgozni, de a főnök miatt távoznak onnan - mondja a hr-es tapasztalat. Magyarországon több mint 20 éve volt könyvtárvezetői minőséget kutató felmérés. (MG)
Napjaink egyik legnagyobb munkaerőpiaci problémája az elképesztő méreteket öltő fluktuáció. Mi az oka? Miért vándorolnak ide-oda munkavállalók tömegei? Ezekre a kérdésekre keresett választ a HR-Evolution Kft. reprezentatív fluktuáció kutatása. Megállapították, hogy nem a fizetés, hanem az átverés a fluktuáció fő oka.
A munkáltató nem tartotta be, amit ígért a hirdetésben és az állásinterjún, ez a felmondás leggyakoribb oka (42 százalék) az elmúlt két évben munkahelyet váltott feldolgozóipari és kereskedelmi munkavállalók körében - derül ki a több mint 5000 fő megkérdezésével készült kutatásból.

A laptopok, notebookok ma már szerves részei a mindennapjainknak, azok beszerzése viszont nagyobb befektetést igényel még a cégek számára is. Így érthető, ha mindenki szeretné a legtöbbet kihozni belőlük. Előbb-utóbb azonban még az egykori csúcsgépeket is utoléri a végzetük. Mutatjuk, mire érdemes figyelni.
Sokan a mai napig PC-nek hívják az asztali számítógépeket, pedig a valódi személyi számítógépnek inkább a hordozható gépeket tekinthetjük, elvégre az tényleg a sajátunk. A technológia fejlődésével az egyre jobb, egyre több szolgáltatást nyújtó szoftverekhez azonban megfelelő "vasra" is szükségünk van, így hiába vettünk 3-4-5 éve több százezer forintos űrhajót, lehet, hogy ma már csak a szélső sávban poroszkálhatunk vele az információs szupersztrádán.

Országos kutatást indít a Nyitottak Vagyunk azért, hogy megtudják, mit gondolnak a nők és a férfiak a munkahelyeikről. (Ha nem akarja a cikket végigolvasni, itt link érhető el a kérdőív.) A kutatás elindításáról szóló közleményükben azt írják, az elmúlt években Magyarországon egyre több munkahelyen kezdtek el lépéseket tenni a munkaadók azért, hogy a nők és a férfiak ugyanolyan lehetőségekhez jussanak. A kutatássorozat arra kíváncsi, hogy milyen eredményeket érzékelnek a nők, és milyen tapasztalataik vannak a férfiaknak.
A magyar internetezőkre nézve reprezentatív kutatás mellett mindenki elmondhatja a véleményét a nyitottakvagyunk.hu link honlapon, valamint a munkáltatóknak is elérhető egy elvihető kérdőív, hogy ők is fel tudják mérni, náluk mit gondolnak a női és férfi kollégák. Az elmúlt 4-5 évben egyre többen, köztük Magyarország legnagyobb, legismertebb munkáltatói, és számtalan kisvállalat foglalkozott azzal intenzíven, hogy ugyanolyan lehetőségeket biztosítson a férfi és nő dolgozóinak. Voltak, akik a kisgyermekes nők helyzetének javítására koncentráltak, mások odafigyeltek rá, hogy pusztán az esetleges előítéletek miatt a nők se essenek ki, ha az érdemeik alapján feljebb léphetnének,sokan pedig nem tipikusnak nevezhető területeken is igyekeztek lehetőséget biztosítani a nőknek, például azzal, hogy már fiatal lányként elkezdték programozni tanítani őket.

Lájkvadászattal és facebookos nyereményjáték ígéretével tett szert követőkre több kamuoldalt magába tömörítő hálózat a legnagyobb a közösségi oldalon, hogy aztán a folyamatos kattintgatást valahogy pénzre tudja váltani. A legmeglepőbb az egészben, hogy a szájtok mögött nem egy banda vagy fiatal számítógépzsenikből álló csoport állt, hanem egy vidéki tanárnő. A folyamatos átverésekben utazó hálózatot Zuckerbergék végül lekapcsolták.

Kukorelly Endre: Az egész életünket kortárs módon éljük. Kortársként öltözködünk, közlekedünk, kommunikálunk. Ugyanakkor az iskola arra kényszeríti a fiatalokat, hogy a kultúrát 19. századi módon fogyasszák, és, mondjuk, Jókait olvassák. Vagy antik emberként az Antigonét. Pedig Kukorelly Endre szerint a gyerekekkel csakis kortárs irodalmat lenne szabad olvastatni. A kortárs művészetek zajával kell őket körülvenni. Az életkoruknak megfelelő kortárs antológiákat írók, pszichológusok, tanárok segítségével kellene összeállítani. Kukorelly Endre állítja, nincs szükség arra, hogy külön olvasmányok legyenek elit gimnáziumoknak és külön a hátrányos helyzetű diákoknak. Az esztétikum ugyanis zsigeri, érzéki élmény, nem kell okosnak lenni hozzá. A műélvezet nem az intellektuális teljesítménytől függ.
Az író azt is javasolja, hogy a klasszikus régi szerzőket a történelemórák keretében tanítsák. A kultúrtörténet részeként érdemes az ókori, középkori vagy akár a száz évvel ezelőtti szerzőkről beszélni, idézni a könyveikből. Ha a gyerekek a kortárs irodalmon keresztül megszeretik az olvasást, később úgyis maguktól fogják elővenni a klasszikusokat. De odáig el kell őket juttatni.

Egy nemrégi KIT-ben olvastam link egy amerikai híreteket nyári olvasnivalók ajánlásáról. Kérdezted, van-e hasonló. Az OSZK webes csapata kérésére a kollégáim összeállítottak a MEK könyveiből egy nyári könyvajánlót, amely három részben meg is jelent az OSZK blogjában. Olvasnivalók a szünetre
link
link
link
Szóval vannak itthon is eredmények, ha szerények és néhol el is bújnak :-)
- Moldován Istvánnal egyetértve, feltehetően a kommunikációt lenne érdemes fokozni. Ahogy pr-esek szokták mondani: nem elég tojni, kukorékolni is kell. (MG)

A Metropolitan Museum of Art link megnövelte digitális jelenlétét az elmúlt években. Az elérhetőség szem előtt tartásával a világhírű intézmény nyilvánosságra hozott public domain képeket link , állandó gyűjteményeiről készült fényképeket, és még szabad teljes szövegű művészeti könyveket link is elérhetővé tette a nyilvánosság számára. Most ezeken felül a híres Thomas J. Watson könyvtárához link is biztosít virtuális hozzáférést, lehetővé téve, hogy a felhasználók az egérkattintással 50.000 forrást érjen el.
Ez az eklektikus archívum tükrözi a múzeum gyűjteményeinek enciklopédikus jellegét. A művészettörténeti könyvek, kiállítási katalógusok, illusztrált lemezek és rengeteg "ritka és egyedi anyag"-nak köszönhetően számos közönséget céloz, a klasszikus művészek kedvelőitől a kortárs fanatikusokig.