...Például én soha nem neveltem a gyerekemet a könyvek szeretetére, mert egyszerűen természetesnek találtam. Imádok olvasni, jól érzem magam tőle, s fiam ezt látta születésétől fogva, és minden külön erőfeszítés nélkül olvasó ember lett belőle. Mert látta, érezte rajtam, hogy ez jó. Viszont nem sportol, pedig nagyon nagy energiákat feccöltem a dologba, vittem mindenhova, beszéltem fontosságáról, és zsinórban vásároltam neki a sporteszközöket. Naná, hiszen gyermekkorom óta hadilábon állok a testmozgással, ha lehetett, felmentettem magamat tornából. Ha én nem élvezem, mitől hitte volna el nekem, hogy mégis jó? Nem voltam hiteles. (Csernus Imre)

Hazudj az olvasódnak. Nem az a fontos, hogy milyen gyorsan és jól tudsz kiszolgálni, hanem az, hogy neked igazad legyen. Ennek érdekében nyugodtan ferdíts a tényeken, misztifikáld a munkádat, hallgass el tényeket, győzd meg magad arról, hogy enélkül nemcsak az ország, de a KULTÚRA (így, nagybetűvel) is összeomlik. Hazudj, hogy a körülmények azok olyanok, amilyenek, neked se hatalmadban, sem érdekedben nem áll rajtuk változtatni, az olvasó meg lesz szíves alkalmazkodni, hiszen nincs más választása, ha igazi kultúrát és tudományt akar. Hazudj neki, hogy az internet az megbízhatatlan vacak, azon csak szemét van, bezzeg a könyvtárak, azok tudják. Sőt, hazudj neki, hogy nem is a kultúra és a tudomány a fontos, hanem a könyvtár, hiszen könyvtár nélkül nincs egyik sem, de a könyvtár kitűnően megvan önmagában is, hiszen ez könyvtár, az meg nem.
Hazudj a fenntartódnak...
Hazudj a főnöködnek...
Hazudj a kollégáidnak...
Hazudj magadnak...

Egyelőre, hírek, cáfolat és azok cáfolatai keringenek az éterben. Hivatalos információt még várjuk, ami eloszlathat minden tévedést. (MG)
Egy interpretálás: -- Itt a halottkönyvtár-ellenzők nagy lehetősége: miközben óriási erővel megy a felháborodás, szépen csendben az OSZK gyakorlatilag megszünteti a Könyvtártudományi Szakkönyvtárt (KSZK). Szombaton kutatni mentem fel, és óriási meglepetéssel hallottam a kollégáktól, hogy gyakorlatilag el van döntve, hogy a részleg lekerül az irodalomtudományi olvasóba, hogy helyét rendezvényeknek, kiállításoknak adja át.
Óriási a kérdés. Egyrészt van egy olyan könyvtár, ami gyakorlatilag a szakma egyik alapköve, mind formájában, mind tartalmában. Ahhoz, hogy versenyképes szakemberek legyünk, elengedhetetlen, hogy létezzen egy effajta gyűjtemény, amely az egyes egyetemi tanszékek helyi gyűjteményén túlmutatva, alapot tud nyújtani a tovább- és önképzésekhez.

Új szereplők jelentek meg a digitalizálás területén: a fogyasztók -- tudtuk meg Sajó Andrea felolvasott köszöntőjében az Egy MaNDAlat bánt engemet c. keddi konferencián. Elmondta azt is, hogy az OSZK a továbbiakban csak a saját digitalizálási kapacitásával számol, olyan berendezésekkel, amelyek a nem szállítható dokumentumok szkenneléséhez kellenek. Hangsúlyozta az együttműködés fontosságát. A digitalizálás megrendelője -- szerinte -- a könyvtár. A későbbiekben észrevételezte, hogy vannak könyvtárosok, akiket félelemmel tölt el a MaNDA, mert úgy látják, hogy a koncepció kidolgozásához kellett volna megkérdezni a könyvtáros szakmát, nem csak a véleményezés fázisában,. De ő -- mint mondta -- ebben nem kíván állást foglalni. (MG)
Lovas Lajos a Digital Public Library of America-ra (a KIT-ben ld. pl.: link ) hivatkozva kifejtette, hogy a MaNDA a teljes magyar kultúrkincs megőrzését tekinti feladatának. Észrevétele szerint az OSZK-ban kevesebb lett a hallgató, lehet, hogy azért, mert ők 'otthon ODR-t működtetnek'. Jelezte, hogy rövidesen elkezdődik 6700 diplomás közfoglalkoztatott bevonásával a tömeges digitalizálási pilot projekt.
Horváth Iván a továbbiakban egyebek mellett hosszasan fejtegette, hogy digitalizálás = szöveggé alakítás.
A konferencia erénye volt, hogy sok hasonló korábbi alkalommal ellentétben a explicit témává vált a torrent és könyvtáron kívüli szempontok is megjelentek -- pl. Bodó Balázs tolmácsolásában, csökkentve a szakmai belterjesség esélyét. (MG)
-- Beszámoló a rendezvényről (Prae)

Ápr. 12-én Valóban halott? címmel ismét beszélgetés zajlott link a Centrális Galériában. Meghívottak voltak: Bodó Balázs, kalózkutató, egyetemi adjunktus, Mikulás Gábor, információs tanácsadó, Takács Dániel, Budapesti Ügyvédi Kamara, Vajda Zsuzsanna, ELTE Egyetemi Könyvtár. A beszélgetés másnapján elindult a Halott Könyvtár 2. diskurzus a Katalisten. A beszélgetés hangfájljába -- mely a nyugalom megzavarására felettébb alkalmas hangeffekteket tartalmaz -- lapzártánkig 117-en hallgattak bele. (Tartalmára még visszatérünk.) (MG)

(folyt.:) A szolgáltatást óvatos, 10 kölcsönzési napos (= kb. 15 naptári napos), három alkalommal hosszabbítható eszközkölcsönzéssel kezdjük. Ha a vártnál lanyhább lesz a kereslet, emelni fogjuk a kölcsönzés idejét 21 napra, egy alkalommal hosszabbíthatóan. Az e-könyv olvasó eszközök szolgáltatásba kapcsolásához a Könyvtárhasználati Szabályzatot is módosítani kell.
A kölcsönzés dobozos készletként valósul meg, tehát az olvasók megkapják az e-book reader-hez a védő bőrtokon túl egy esztétikus kartondobozban a nyomtatott felhasználói útmutatót (bár abból nem törölhető elektronikus változat is elérhető az olvasón), továbbá a hangállományokhoz szükséges fülhallgatót, valamint az eszköz töltéséhez és fájlok átviteléhez szükséges USB-kábelt.
Az eszközök kölcsönzését még a 'gyári tartalommal' kezdjük, ez jelenleg 88 művet tartalmaz 12 európai nyelven. A gyári tartalmat klasszikus szépirodalom (pl. Dosztojevszkij, Goethe) és kommersz művek (pl. Arthur C. Doyle krimijei) alkotják. A magyar nyelvet sajnos egyedül Karinthy Így írtok Ti c. műve képviseli?
Később szabad hozzáférésű közgazdasági tartalmakkal szeretnénk megpakolni az olvasókészüléket, hogy szakirodalmi kultúrát is közvetítsen az eszközkölcsönzés -- talán lesznek, akik beleolvasnak az ingyen tartalomba. Remek lehetőséget nyújt az e-könyv olvasó eszköz arra, hogy a BGF tudományos évkönyvében megjelenő tanulmányokhoz, továbbá -- hallgatói hozzájárulás esetén ? TDK dolgozatokhoz vagy azok rövidebb tanulmány-változataihoz férjenek hozzá az érdeklődők.
Sajnos szabad terjesztésű elektronikus jegyzetekből nem állunk jól, leginkább kari oktatói segédanyagokat tudnánk még az eszközre tenni, de ezek nagyon szak/szakirány- és évfolyamfüggő tartalmak.
Az eszközről röviden: ...

Kezdeményezzük-e a (szak)dolgozat-kezelés és -nyilvánosság újragondolását? -- hangzott a múlt heti KIT szavazás-kérdése. A nem reprezentatív válaszok szerint megéri kezdeményezni, javaslattal előállni. (MG)
A szavazatok arányai:
3 - Kellene, de a könyvtárak és szervezeteik nem képesek ilyen kezdeményezésére.
14 - Igen, saját javaslattal kell előállni a párbeszéd indításához.
0 - Inkább húzzuk be fülünk-farkunk, nehogy jobban kinyírjon minket a politika.
2 - Várjuk meg a többi érdekelt felet, és majd akkor szóljunk.

Götz Aly, német történész: A XIX. század elején [Németországban] felszabadult a jobbágyság, megszűntek a céhek, szabad lett az iparűzés. Megkezdődött a német ipari forradalom -- 30 évvel később, mint Angliában, de kétszer akkora sebességgel. Rövid idő alatt Németország lett az európai kontinens vezető ipari hatalma. A zsidók pedig -- gazdasági menekültként vagy a romániai, oroszországi pogromok elől -- tényleg szívesen jöttek. Wilhelm von Humboldt oktatási reformjai következtében kitűnő gimnáziumok és egyetemek működtek itt. Az oktatás alsó szintje viszont egyáltalán nem volt fejlett, az elemi iskolai képzés csak 1880-tól kezdett kialakulni. Akkortájt Berlinben a lakosság 80 százaléka még analfabéta volt. A zsidók viszont tudtak írni-olvasni, hiszen ők ősidők óta alfabetizáltak voltak. Így a századforduló idején számarányukhoz képest tízszer annyian tettek érettségit, mint a keresztények, ugyanennyiszer többen mentek egyetemre, jobb vizsgaeredményeket értek el, hamarabb szereztek diplomát. Ennek köszönhető, hogy a zsidó családoknak az első világháború előtti időkben ötször annyi jövedelmük volt, mint a keresztényeknek, és ötször annyi adót is fizettek.
HVG: Az írni-olvasni tudás a zsidóknál hagyományosan a héber nyelvhez és vallási szövegekhez kapcsolódott. Miként lehet, hogy az idegen környezetben is föltalálták magukat?
GA: A zsidók tudtak mit kezdeni a szabadsággal, amitől a keresztény többség félt. A zsidó vallás folyamatos szellemi torna: a szent könyvek tanulása és értelmezése egy életen át. A zsidóknál a rabbi azt jelenti, tanár, a vallás pedig megköveteli az absztrakciós képességet, amire a modern korban szükség van. Ilyen háttérrel könnyű megtanulni a befogadó ország nyelvét. A német családokban az volt az elterjedt nézet, hogy az olvasás tönkreteszi a szemet. Ezt még én is hallottam gyerekkoromban.

A Pew Research Center friss tanulmánya szerint az amerikai felnőttek ötöde olvasott a tavalyi évben e-könyvet. Azok, akik elektronikus könyvet olvasnak, nemcsak a nyomtatott könyvek vásárlását preferálják a kölcsönzéssel szemben, hanem alapvetően többet is olvasnak.
Akik belevetették magukat az e-könyv-olvasásba, majdnem minden szempontból megelőzik a többi olvasót -- írják a tanulmány szerzői. Mindenekelőtt ezek az emberek minden típusú könyvet lelkesen olvasnak: 88 százalékuk az utóbbi 12 hónapban nyomtatott példányt is forgatott.

... Az nyilvánvaló, hogy a jól bevált, régen megszokott könyvtáros, információs-kommunikációs klasszikus képzés háttérbe szorul az utóbbi 15 év újfajta, gazdag kínálata mögött, amely a webtechnológiáktól a versenytársfigyelésen át, az automatizált kereséstől a szemantikus webig mindent magában foglal. Az egyik gondot az okozza, hogy a gazdasági és mérnöki iskolák ugyancsak felkínálják e kurzusokat. Sőt, 2013-tól ezek egy részét minden felsőfokú képzésben alapozó tantárgyként kívánják majd tanítani.
... Érdekes, hogy a leginkább professzionális munkát végzőknek csak a 20%-a döntheti el saját maga, hogy milyen eszközt használ a munkájához. Bizonyára ez is egyik oka lehet annak, hogy a többség elégedetlen az előmeneteli, anyagi és erkölcsi megbecsüléssel. Az átlagkereset 26, 359 euró/év (körülbelül 2200 euró havonta). A fiatalok jobban érzik magukat. Talán azért, mert erőteljesen védik érdekeiket. Sokkal nyilvánvalóbban, mint elődeik. Még akkor is, ha harcos fellépésük és szakmai ismereteik között tudás- és tapasztalathiányból sok ellentmondás feszül. (ref.: Pajor E.)

A múlt héten jelent meg a kormányhatározat a jelenleg a kormányhivatalokhoz tartozó megyei könyvtárak és múzeumok jövőjéről. Eszerint a megyei múzeumi szervezeteket szétdarabolják, s átadják a területileg illetékes települési önkormányzatoknak. A Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságából a Göcseji Múzeum és a falumúzeum a zalaegerszegi önkormányzathoz kerül, a Thúry György Múzeum a nagykanizsai önkormányzathoz, a Balatoni Múzeum pedig Keszthely városához. A megyei könyvtárat Egerszeg önkormányzata fogja működtetni. Ez olvasható ki a kormányhatározatból, amely július elsejével rendeli el a változásokat, de addig még ki kell dolgozni a részleteket.
Kiss Gábor, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének országos alelnöke, a Deák Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója elmondta, még sok a bizonytalanság, a napokban ugyanakkor megkezdődnek a tárgyalások az intézmények átadásáról. Az adatszolgáltatás már elindult, s a szakminisztérium felkérte a szakmai szervezeteket a folyamatok koordinálására létrehozandó munkabizottságban való részvételre. Pénteken lesz Budapesten az első tárgyalás, amelyen ő is részt vesz.

Megkezdték az elektronikus tagsági könyvecskék kiadását a szabadkai Városi Könyvtárban. Tavaly augusztus óta folyik a tagok adatainak bevitele egy elektronikus adatbázisba, és mivel megérkeztek a szükséges berendezések, immár az elektronikus tagsági könyvecskék kiadására is lehetőség van.
Az új rendszert egyelőre tesztelik, így még nincs lehetőség az elektronikus könyvecske által nyújtott összes előnyös szolgáltatás igénybe vételére. Azonban ha az új rendszer teljesen beindul, lehetőség lesz az interneten keresztül a kölcsönzés idejének meghosszabbítására, információt kaphatnak arról, hogy a keresett könyv éppen kikölcsönözhető-e, és az interneten keresztül le is foglalhatják azt, valamint a kölcsönzés idejéről is tájékoztatást kaphatnak.
A tavalyi évben a könyvtár gyermekosztályán már megtörtént a régi tagsági könyvek elektronikusra való cseréje, és úgy tervezik, hogy a következő időszakban a mintegy háromezer felnőtt felhasználó tagságiját is kicserélik a kölcsönző osztályon, valamint a könyvtár egyéb osztályain is.

A megőrzés, a gyűjteményeknek a jövő számára való biztosítása a könyvtárak, levéltárak és múzeumok és a többi kulturális örökséget gondozó intézmények konvergenciájának kulcskérdése. Ez érvényes mind a 'hagyományos', fizikailag létező gyűjteményekre, mind az új digitális világra. A megőrzés-menedzsment alapvetően egy 'látásmód', mely keretet ad a gyűjtemény-megőrzés különböző stratégiáinak támogatáshoz és orientálásához. Az összekapcsolódó 'festett vonalak' [K. S. Brown költői] metaforájával a tanulmány arra keres választ, hogy egy összekapcsolt 'látásmód'-ból kiindulva miképp tudnánk potenciálisan kialakítani azokat a gyakorlati és hatékony stratégiákat, melyekkel össze lehet kötni a digitális és a fizikai világot. Néhány példával is szolgál a szerző a múlt (hagyomány) és jelen közötti kapocs megtartásának fontosságára, ami feltétele annak, hogy a jövő számára is megmaradjon. (ref.: Murányi L.)

Az Art Project a remények szerint nem fogja csökkenteni a múzeumok látogatottságát, ellenkezőleg: egyre nagyobb tömegek kapnak majd kedvet ahhoz, hogy élőben is megszemlélhessék az alkotásokat. A Magyar Nemzeti Galéria összesen 40 művész 52 műalkotásával, a Szépművészeti Múzeum pedig 106 művész 151 műtárgyával jelenik meg a projekt honlapján.
A képeket gigapixeles felbontásban fényképezték le, minden fotó hétmilliárd képpontból áll, ennek köszönhetően olyan részleteket is megfigyelhetünk, amiket eddig szabad szemmel nem láthattunk, sőt esetenként maga az alkotás festője sem érzékelhette őket. A nehezen észrevehető részletek tisztán láthatóvá válnak, mint például M.S. mester Mária látogatása Erzsébetnél című 1506-ban készült képén a háttérben lévő kisebb hídon álló két alak. Ez a kétszereplős jelenet, amely a kép középponti jelenetét ismétli meg, többször is megjelenik az alkotáson.

... A megszerzett e-könyvek rendelkezésre bocsátásának is több formája van. A tartalmat feltehetjük a saját szerverünkre, és az is lehetséges, hogy csak egy link mutat a külső szerveren tárolt tartalomra. Azt is el kell dönteni, hogy milyen formában szerepeltessük az e-könyv gyűjteményt a könyvtári katalógusban (pl. a cím vagy a gyűjtemény szintjén; az utóbbi esetben hogy lehet megtalálni az egyes konkrét tételeket), letöltjük-e a MARC rekordot az e-könyv szolgáltatójától, vagy ennél alaposabb feltárásra van szükség. Mivel a legtöbb olvasó a Google felől közeledik, célszerű lehetővé tenni az állományunk indexelését a Google Scholar által. Akármilyen szolgáltatásokat is használunk, ezeknek együtt kell működniük egymással. Mielőtt kiválasztjuk az e-tartalmat, tudnunk kell, hogy csereszabatos-e a termék az egyéb információs eszközeinkkel. ... (ref.: Mándy G.)

Együttesen mintegy másfél millió oldalnyi antik szöveget fog digitalizálni az Oxfordi Egyetem Bodleian Könyvtára és a Vatikáni Könyvtár: a virtuális gyűjteményhez ingyenesen lehet majd hozzáférni.
Az intézmények közlése szerint a digitalizált gyűjtemény három fő területet ölel majd fel: görög kéziratok, 15. századi nyomtatott könyvek és héber kéziratok, valamint korai nyomtatott könyvek. A forrásanyag nagyjából kétharmadát a Vatikáni Könyvtár, a fennmaradó részt pedig a Oxfordi Egyetem Bodleian Könyvtára fogja szolgáltatni.

A digitális könyvnek elvben nincs borítója: fizikailag nem borítja egy vastagabb textúrájú papírlap, és az olvasó csak az Amazon.com bélyeg méretű képei között válogathat, ha könyvet keres. Az e-book-olvasóra -- például Kindle-re -- letöltött könyvek jelentős része sem rendelkezik borítóval, az olvasó a befogadást a belső borító szöveges részével kezdi. De a fekete-fehér, esetleg szürkeárnyalatos borítók amúgy sem túl csalogatóak.
A könyvborító absztrakt fogalmának megmaradásán sokan dolgoznak. Carin Goldberg könyvdesigner már nemcsak a papír-alapú, hanem a digitális borítótervezéssel, és ennek tanításával is foglalkozik.

Az amerikai igazságügyi minisztérium pert indított az Apple és több nagy könyvkiadó cég ellen, mert vádjai szerint a társaságok titokban megállapodtak az elektronikus könyvek árazásáról, ami sérti a helyi versenyjogi szabályokat.
A vád szerint az Apple még 2010-ben olyan titkos megállapodást kötött a kiadókkal, amelynek keretében elérte, hogy a könyvkiadók, ne pedig a könyvkereskedő cégek állapítsák meg a digitális kötetek árait. A hatóságok vizsgálatai szerint 2010-ben egy átlagos e-könyvért az USA-ban 10 dollárt kértek el, mostanra azonban sok kötet 13 dollárba, vagy még többe kerül. Bizonyos esetekben a papírköltséget nem, bár az online továbbítás és tárolás költségét tartalmazó e-kiadványok többe kerülnek nyomtatott társaiknál.
Az e-könyv-piaci árak befolyásolásával az Apple a rivális Amazon cégnek kívánt visszavágni, amely Kindle nevű e-könyv-olvasó eszközeivel és olcsó köteteivel komoly sikereket ért el a digitális könyvek terén. Három kiadó már megegyezett az Igazságügyi Minisztériummal, így az ő könyveiket már adhatja leszállított áron az Amazon és a többi kereskedő. A Wall Street Journal szerint a per végén akár kártérítést is fizethetnek a kiadók azoknak a vásárlóknak, akik megemelt áron voltak kénytelenek könyveket vásárolni az elmúlt években.

Az Apple két egyetemi partnere is jelentős mérföldkövet ért el ebben a hónapban a kaliforniai cég ingyenes iTunes U oktatási szolgáltatásával. A Stanford és az Open University tartalmait egyaránt több mint 50 milliószor töltötték le. Február közepén jelentette be az MIT, hogy nemcsak tananyagokat tölt fel az internetre, hanem elindít egy teljesen online kurzust. Aki elvégzi ezt az elektronikai tanfolyamot, ami a világhírű műszaki egyetem nappali kurzusára épül, papírt is kap a vizsga után.

Elkészítette első interaktív tankönyvét az Oxford Egyetem Internet Intézete. Az e-tankönyv mindenkinek ingyenes lesz. Viktor Mayer-Schönberger, a tankönyvön dolgozó professzor szerint a prototípus hozzájárulhat az oktatási eszközök forradalmasításához.
Az e-tankönyv az oxfordi diákok oktatásához készült, de bárki letöltheti majd. Mayer-Schönberger elmondta, hogy a használt formátum könnyebben hozzáférhetővé teszi a kutatásokat, a végeredmény pedig könnyen befogadható, anélkül, hogy le kéne butítani. A professzor azt is hozzátette, hogy az új tankönyv interakcióra bátorítja az olvasót, azzal, hogy eldönthetik, mit a akarnak tudni, és milyen mélységekben kívánnak elmerülni a témában
Mayer-Schönberger szerint a digitális kiadványnak nem feladata a nyomtatott könyv másolása, ehelyett meg kell kísérelnie kialakítani saját grammatikáját és szerkezetét

Távmunkaház indul Nagykőrösön. Az új, unortodox foglalkoztatási mód nemcsak a dolgozóknak, a munkaadóknak is előnyös -- ha elterjed, komoly bevételeket generálhat a szoftver- és távközlési cégeknek.
Áprilistól első körben 30 főt foglalkoztató távmunkaház indul Nagykőrösön a Bács-Kiskun Megyei Civil Szolgáltató Központ és a Microsoft Magyarország együttműködésének köszönhetően. A nagykőrösi távmunkaház leendő dolgozóinak többsége gyermekgondozási segélyen volt és szülés előtti munkahelyükre nem vették vissza őket. A kisgyermek miatt ugyanakkor nem is tudnak még Budapestre való bejárást vállalni. Az áprilistól munkába állók másik részét olyanok teszik ki, akik naponta többórás utazást vállaltak azért, hogy munkahelyükre eljussanak, ám a távmunkaházzal lehetőségük van lakóhelyükhöz közel dolgozni.

A SnapCrab (link segítségével négyféleképpen lophatunk képet: ablakot, a legfelső ablakot, a teljes képernyőt, illetve a kiválasztott területet örökíthetjük meg -- mindezt egyébként általunk meghatározott billentyűkombinációkkal is aktiválhatjuk.
A jobb egérgomb hatására előbukkanó 'Beállítások' ablakban számos lehetőség közül választhatunk, meghatározhatjuk például, hogy látszódjék-e avagy sem az egérkurzor, saját színnel helyettesíthetjük a hátteret, átlátszó hátteret kreálhatunk, hogy csak néhányat említsünk a lehetőségek közül.
A képernyőkép mentésének is egyedi a módja: amikor kiválasztjuk a mentési módot, jobbra alul egy kis előnézeti ablak jelenik meg, s elindul a 3 másodperces visszaszámlálás. Amint ez a nullához ér, el is készült a képernyőfotó.
A kis csavarral szimbolizált Details pont alatt állíthatjuk be a kimeneti képformátumot, és még a közösségi oldalakra is posztolhatjuk a képet.
Egyébként a PrintScreen billentyű is működik, ha ezt lenyomjuk, akkor a SnapCrab által meghatározott mappába kerül a kép.

Profin iwiweznek, nem idegen nekik a Facebook, tudják, hogy a tévéműsort az interneten kell keresni. Az időskorú magyar internetezők hallani sem akarnak a digitális szakadékról -- derült ki az első nemzedékek közötti technológiai konferencián. Ságvári Bence, az Információs Társadalom- és Hálózatkutató Központ (ITHAKA) kutatója szerint a hatvan évnél idősebbek felének (52%) van profilja valamelyik közösségi oldalon, az ötven évnél idősebbek esetében ez az arány még magasabb (61%).

A könyvek egyik régi problémáját sikerült megoldania a Barnes&Noble könyváruháznak. A cég következő Nook e-könyv olvasója olyan beépített világítással rendelkezik, ami mellett kényelmesen lehet a sötétben is olvasgatni.
Az e-papírból készült kijelzők háttere nem átlátszó, úgy néznek ki, mint a kicsit sötétebb újrapapír, emiatt nem lehet rajtuk az LCD-ken használt háttérvilágítást használni. Az e-papír mattsága miatt a kijelző tökéletesen olvasható napfénynél, a kijelző oldalán végigfutó LED-es kerettel pedig éjszaka is használhatóvá válnak a villanykönyvek.

A térképész szakma elismerésében részesült a közelmúltban a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Chartae Antiquae című kiadványa; az adathordozó az Országos Széchényi Könyvtár és a Lázár Deák Térképészeti Alapítvány Kuratóriuma által kiírt Digitális Magyar Térkép 2011 pályázaton szerepelt sikeresen.

ászapátin évtizedek óta legendák keringenek a város földfelszíne alatti pince- vagy talán alagútrendszerrel kapcsolatban. Egyes feltételezések szerint a templom és a könyvtár össze van kötve egy alagúttal. A napokban tartott pincebejáráskor érdekes, befalazott boltívre bukkantak a pincében.
A föld alatti rész tanulmányozása közben találtunk egy befalazott boltívet. A boltív alatti falból hiányzik két tégla, és azon benézve üreg látható, ami fel van töltve földdel. Egyelőre nem lehet még tudni, hogy ha kibontjuk a boltívet, vezet-e alagút a templomhoz. A napokban elkezdődött a boltív bontása és jelenleg úgy tűnik, hogy egy következő pincehelyiség nyílik onnan.

Az egész Networkshop arról szólt, hogy az egyetemek csodaszép repozitóriumokba tömik a digitalizált tartalmat (metaadatok, harvesztelés, tűzijáték, minden), aztán elzárják a diákok elől: DRM, dedikált hálózat, dedikált munkaállomás, szofisztikált jogosultsági rendszer, csak nehogy az olvasó kényelmesen elérje például otthonról vagy a könyvolvasójára tölthesse. Több előadó külön kitért arra, hogy milyen trükköket vetnek be az olvasók elriasztásra.

... Az állításom annyi, hogy minden olyan forint, amit a 7.6 millió felett könyvtári logisztikára költünk (könyvtárosként, adófizetőként) rossz célra fordított összeg, mert lehetne belőle digitalizálást, állománygyarapítást fizetni, lehetne belőle pénzt fizetni a kiadóknak azért, hogy az e-kölcsönzést legálisan lehessen tenni, lehetne belőle pénzt szánni arra, hogy a látogatók figyelme a gyűjtemény méltatlanul mellőzött darabjaira irányuljon, és így tovább, azaz lehetne arra szánni, hogy a könyvtár jobb legyen. Ugyanez vonatkozik az új könyvtárak építésére: minden olyan milliárd, amit fizikai könyvek elhelyezésének biztosítására költünk ahelyett, hogy digitalizálásra szánnánk, rosszul elköltött pénz.

Bözsit, vagyis az Erzsébet-utalványt elfogadó üzleteket listázza egy magyar fejlesztésű weboldal. Térképhez mobilos alkalmazás is tartozik, így az iPhone-t, iPad-et használók utazás közben is keresgélhetnek az új utalványt elfogadó boltot. Az applikációt egyelőre csak Apple eszközökre lehet telepíteni, a térkép azonban az interneten is elérhető a link címen.