Néhány éve külső konzulense vagyok a Rochesteri Egyetemi könyvtárnak. Az egyetem minden munkatársa részt vesz egy évenkénti értékelésben. Ez rém nézve nem lenne kötelező, de úgy döntöttünk, hogy én is részt veszek ebben a programban. Az értékelésnek legalább három része van. Egymástól függetlenül létrejön két írásos értékelés: mind a közvetlen főnök értékeli a beosztottjait, mind a beosztottak saját magukat. Az értékelésnek vannak kötött, kérdőív jellegű pontjai, mind kifejtendő részei. A következőkre terjed ki a feladat: milyen fontosabb dolgok történtek az elmúlt évben? mik a jövőre kitűzött célok? milyen eszközök, lépések segítik a munkát, amik jelenleg hiányoznak? hol látjuk a javítás lehetőségeit? mik a személyes tervek (amik nem köthetőek közvetlenül a munkához, de a képességek fejlődése kihatással lehet erre is, pl. nyelvtanulás, sport)? A főnök ezen felül előírt szempontrendszerben is pontoz és értékel, pl. külső-belső kommunikáció, rugalmasság, (szakmai) megbízhatóság stb. Az írásos értékelést egy kb. egy órás szóbeli megbeszélés is követ, ahol a felvetett kérdéseket meg lehet beszélni, meg lehet kérdezni, hogy miért kapott az ember ilyen-olyan besorolást, tanácsot kérhet és adhat stb. A folyamat során keletkezett dokumentumok nagy hatással vannak a munkahelyi előmenetelre, jutalmazásnál, fizetésemelésnél is ezt veszik elsősorban figyelembe.

Néhány héttel ezelőtti számunkban vetettük fel: a szakmai kiválasztásban inkább a sikerpropaganda képviselői jutnak pozícióhoz, mely jelenség ellentmondása további vizsgálatot igényel." Ld.: link -- A felvetésre lehetséges választ is kaptunk:
1. Alacsony presztízsük miatt (is) jobban éheznek a könyvtárosok a sikerre, ezért olyan személyek jutnak pozícióhoz, akiket sikeresnek tekintenek. A közeljövő egyik nagy kérdése, hogy a kiválasztásnál a teljesítmény számít-e majd, vagy az ún. 'külső' attribúciók (lásd Weiner - szociálpszichológia).
2. Feltételezem, hogy a sikerpropaganda és a könyvtári menedzsment között többféle összefüggés van. A sikerpropaganda képviselői:
a) feltételezhetően olyan vezetők, akik kevéssé erősítik meg a jó teljesítményt ill. dicsérnek, ám annál több az elmarasztalás;
b) a vezető -- legfőbb felelősként -- erősen törekszik intézményét a legjobb színben láttatni; s mivel nagy a hatalmi távolság a vezetők és beosztottak között sok intézményben (Hofstede-modell), ezért mire egy híradást minden főnök véleményez, addigra egy mezei könyvtáros vagy akár egy másik vezető által bírált jelenség már el is tűnhet a közleményből vagy eltorzulhat (ez általában érvényes mindenféle információáramlásra);
c) demokrácia helyett számos helyen megfélemlítés van; sok intézményben már demokratikus igazgatóválasztás sincs, a 'felülről odapakolt' vezető ellen senki sem mer szólni, mert állása elveszítésével fizet érte.
3. Feltételezem, hogy a sikerpropaganda képviselőinek jobb volt a kapcsolati tőkéje, azért juthattak pozícióhoz (Bourdieu).
4. Konfliktuskerülő az intézményvezető és a beosztottak is, ami a 'sikerpropagandisták' helyzetbe hozásának kedvez.
5. Érdemes lenne megvizsgálni mind a könyvtári pr, mind a 'sikerpropaganda' híveinek életkorát, és legalább az 'életkor+könyvtárpropaganda milyenségéről való vélekedés' kereszttáblát elkészíteni. Hipotézisem, hogy generációs ellentét is feszül a kétféle vélekedés között. A 'sikerpropaganda' hívei 50 év feletti vezetők lehetnek, akiknek érdeke, hogy a lehető legjobb színben lássák őket mások. Szintén kérdés, hogy a vezetők vagy a beosztottak kommunikálnak-e őszintébben? Szerencsére a mi szakmánkban is vannak olyan tapasztalt vezetők, beosztottak és nyugdíjasok, akik egész életükben őszintén kommunikáltak (vagy amikor mégsem, annak nyomós oka volt). Ezek az emberek részben őszinte szakmai kommunikációjuknak köszönhetően váltak hiteles személyiségekké.
6. A könyvtári szakma érdekérvényesítő képessége a múltban is akkor mutatkozott meg, ha 'kifelé' az egységesség, összefogás látszatát tudták kelteni a kollégák (vö.: könyvtári törvény). A legfontosabb dolgokban, a társadalom felé ('kifelé') valóban egységet kell demonstrálni, ugyanakkor a szakmai lobbik létezését sem tagadhatjuk!
7. Amikor a könyvtárak bezárása a tét, nem működik a sikerpropaganda. A krízishelyzetekben csak az őszinte kommunikációnak van helye!
8. A demokrácia egyre inkább 'hiánycikk'. Diktál a hatalom stb., na és ennek mi az eredménye, ha nem sikerpropaganda?
Nagyobb fokú bizalom, több kreativitás és az ezzel együtt járó kockázatok vállalása, jobb csapatszellem kell az intézményekben 'belül' (optimális menedzsment, TQM és/vagy ISO) és 'kívül', az intézmények, külső partnerek közötti együttműködésben az őszinte kommunikációhoz. Ez a beosztottak és a vezetők közös felelőssége. Optimista vagyok! (Szabó Eszter)

A KIT-ben és a honlapon többször hirdettük A panaszügyek hatékony megoldása c. könyvet. Néhány megrendelés technikai okok miatt késve érkezett el a kiadóhoz. Ezért az -- kompenzációként -- további kedvezményt adott a kiadványból. Mondhatni: stílusosan, saját hitelét ezzel is növelve. A könyv ugyanis egyebek mellett a helyes kompenzációról is szól. Amely:
1. azonnal ad a szolgáltató
2. kérés nélkül kap az ügyfél
3. fogyasztásra ösztönöz
4. az elszenvedett kárral (mindkét fél oldaláról) arányosnak tűnik.
További fontos szempont: a kompenzációról az ügyféllel (olvasóval) közvetlen kapcsolatban lévő munkatársnak kell döntenie -- így biztosítható az 1. és 2. pont. Ehhez a munkatárs meghatalmazására van szükség, amely viszont a demokratikusabb berendezkedésű szervezetek jellemzője. A témáról bővebben a könyv szól: link (MG)

A KIT múlt heti kérdése volt: 'Ön szerint van-e képviselete a könyvtári szakmai szempontoknak? (Leginkább...)' A nem reprezentatív válaszok szerint a szakmaiságot leginkább senki nem képviseli. Vagy ha mégis, akkor a MKE, esetleg a Könyvtári Intézet. (Az adatokból nem következik, de talán megengedhető a feltételezés, hogy az egyes szervezetek ismertsége, említettséges a szakmai közéletben jelentősen befolyásolhatja a szakmai fontosság érzetét.) (MG)
A szavazatok megoszlása:
30 -- Senki nem képviseli a szakmaiságot
21 -- Igen, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete
14 -- Igen, a Könyvtári Intézet
5 -- Igen, az Informatikai és Könyvtári Szövetség
5 -- Van képviselete a szakmaiságnak, de nem a felsoroltak
0 -- Van, és megírom a kit@gmconsulting.hu -ra.

Műszaki webáruházban olvasom a termék kiválasztása után a linket: Biztos nem felejtettél el semmit? És alatta sorakoznak a kiválasztott termékhez kapcsolódó kiegészítők. Ügyes... A kereskedők úgy mondják: felülértékesítés. Azt jelenti: egy termék vásárlása helyett több elvitelét érik el. Keresztértékesítés pedig: a termék megvásárlása esetén a B terméket, szolgáltatást is viszi az ügyfél.
Mint ahogy a könyvtári OPAC vagy a kölcsönzőgép visszakérdez(ne): és családtagjai számára választott-e könyvet? (Hogy a könyvtár jobban szolgálja a használót és nagyobb forgalmat érjen el.) -- A keresztértékesítő kérdést persze a kölcsönző könyvtári asszisztens is felteheti. Talán többünknek feltűnt: a válság óta sok eladó, értékesítő kérdez rá: a benzin kifizetésekor nem vennénk-e valami harapnivalót még stb. Ahogy jó kereskedőnek -- könyvtárosnak -- illik.

- Milyen módon érdemes regisztrálni? -- Intézményként, a vezetőség tudtával. A megyei könyvtárban munkakörbe illeszthető feladatként látja el a főadminisztrátor a Facebook profil gondozását, így időről időre kimutatásokat is készítünk a vezetőség számára.
- Mennyi ráfordítást jelent a jelenlét? -- Időszakos, de napi fél óra kívánatos. Költsége tehát napi fél munkaóra, ami 22 munkanappal 8 órás munkaidővel számolva 558,5 forintba kerül a megyei könyvtárnak, a főadminisztrátor béréből számítva (bruttó bér+munkáltató költségei). Vagyis havi 12 287 forint. Az évi 147 444 forint lesz majd, de a márciusi indulás és ezen beszámoló októberi elkészülte közötti időszakban 73.722 forint.
- Mennyi a mérhető, konvertálható haszon? -- Általánosságban elmondható hogy nehezen mérhető a Facebook profil haszna, de azt biztosan tudjuk, hogy vannak olyan olvasóink, akik csak szombaton látogatják a könyvtárat kifejezetten azért, hogy a fiatalok igénybe vehessék az Xbox játékgépet, vagy az internetes oktatóteremben játszhassanak. A szülők előszeretettel használják gyerek felügyeletnek az említett szolgáltatásokat. Az oktatóterembe szervezett LAN party versenyekről és az Xbox játékalkalmakról csak a Facebook profilon tájékoztatunk, tehát a résztvevőink többsége itt jelen van Mivel a szolgáltatások igénybevételéhez be kell iratkoznia a fiatalnak, és meg szoktuk kérni a szülőt is, így ebben az esetben pontosan tudunk számolni. 20 állandó játékosunk van -- ami 20 like -? és átlagosan mindegyikőjük egyik szülője ami újabb 20 fő. A szülők beiratkozási díja 1400 forint, a 14 éven aluliaknak nincs beiratkozási díja. Így a következő módon számíthatunk hasznot: 20 felnőtt beiratkozás: 1400*20=28.000 Ft. 20 felnőtt+20 gyermek után járó arányosított költségvetési forrás: (20+20)*3.300=132.000 Ft Összesen tehát 28 000 + 132.000 = 160.000 Ft. Tehát az oktatóteremi LAN parti, xbox, Facebook szolgáltatási hármas 40 fő elégedettségére szolgált, vagyis a 132.000 forintnyi támogatást megszolgálta, mely mellett 28.000 forintnyi bevételt termelt, mindezt 73.722 forintos költség mellett. Az Xbox felügyeletét a tulajdonosa, a könyvtárral együttműködő egyesület adja, a könyvtárnak munkaórába nem kerül (áramot ne számoljunk). Ezért 160.000-73.722 = 86.278 forintnyi hozzáadott értékünk képződött a kérdéses március-október időszakban. A többi kb 140 Facebook profil likeolónk esetében nem tudjuk így mérni a megtérülést, de a kapcsolódó szolgáltatásoknak köszönhetően látható hogy már igen kisszámú érdeklődő esetében is haszonnal működtetjük a profilt.
- Milyen a haszon praktikus mérésének módja? -- Praktikus nincs, de elemezni lehet a Facebook profil látogatási statisztikáit és ennek megfelelően lehet tervezni. (Női többség a 18-44 éves korosztályból).
- A Facebook-e a megfelelő megjelenési hely? -- Mindig az a megfelelő hely, ahol a célközönség nagy számban fellelhető. A google+ biztos nem megfelelő az iwiw pedig már nem trendi.

Battonya -- Több mint 1700 ismerőse van a könyvtárunknak a Facebookon (2010 őszén regisztráltunk, a helyi lakosság száma: 5736). A könyvtár vezetője figyeli a teendőket az oldallal kapcsolatban. Általában naponta 20-30 percet fordít erre a tevékenységre (ismerősök be- és visszajelölésére, érdekes bejegyzések, fotók megtekintésére). Az ismerőseink között találhatjuk a könyvtár olvasóit (gyerekek, felnőttek), a más könyvtárakat, írókat, kiadókat és olyan oldalakat, amelyeken olvasással, olvasásra neveléssel foglalkoznak. Használható a Facebook:
1. A helyismereti munkában, most pl. a helyismereti ki kicsoda összeállításához.
2. Tájékoztatás új könyvekről (bejegyzés, fotó)
3. Nagyon hasznos és hatékony a rendezvényekre való meghívók kiküldésekor (olcsó, gyors).
4. Kommunikáció potenciális olvasóinkkal: olyanok is látják tevékenységünket, akik ténylegesen nem léptek eddig be hozzánk, és talán a képek alapján kedvet kapnak és betérnek hozzánk.
5. A mások által posztolt témák között sok-sok érdekes téma, információ, újdonság található, mely segít esetlegesen a szakmai kérdésekben. (pl. más könyvtárak milyen programokat szerveznek)
6. Megkönnyíti az író-olvasó találkozók szervezését, hiszen a legtöbb szerző ma már megtalálható a Facebookon, így gyorsabb a kommunikáció.
7. Visszacsatolás: tanulságok egy-egy meghirdetett program visszajelzéseiből, pl.: a Kötelezők Közösen felolvasási programunkra a felnőttek készségesen lájkoltak, támogatták ötletünket, a gyerekek közül többen nemet mondtak. Sajnos be is tartották: eddig sokkal kevesebben jelentek meg programunkon, mint azt mi gondoltuk. Egyébként tapasztaljuk: könnyebb lájkolni, mint utána a valóságosan cselekedni. (Palkó Lajosné)

20 amerikai felsőoktatási könyvtár Facebook-jelenlétét vizsgálta a D-lib Magazinban Michalis Gerolimos. Főbb megállapításai:
- nem gondoljuk, hogy a Facebook használata egyértelműen eredményes eszköz könyvtári szolgáltatások támogatására; hogy több embert csalogasson a könyvtár fizikai vagy virtuális használatához
- vannak azonban példák arra, hogy egyes könyvtárosok sikeresen használják a könyvtár céljára az eszközt
- ha a bejelölést és a használói kommentárokat számoljuk, akkor a Facebook egyáltalán nem hatékony könyvtári marketing-eszköz
- a használók nem osztják meg adataikat a könyvtár Facebook-oldalán
- a könyvtári webes megjelenések jellemzően nem kényelmesek a hallgatók számára. (ref.: MG)

A Zrínyi Nemzetvédelmi Egyetem Egyetemi Könyvtár Magyar Tudomány Napja ünnepségén neves hazai előadók társaságában Jay Jordan, az OCLC elnöke előadást tartott Technology trends címmel. A 71 országban 75 035 könyvtárral kapcsolatban álló OCLC elnöke a könyvtári fejlesztés lehetőségeit a következő 6 jelenség köré csoportosította:
1. a hallgatók bevonása a fejlesztésekbe -- elsősorban a 'social network' eszközökön, és az OCLC hálózati fejlesztési portáljának igénybe vételével,
2. a fiatal generáció információhasználati szokásainak figyelembe vétele a fejlesztéseknél,
3-4. a digitalizálás, a 'cloud' és 'web-scale management' szolgáltatások,
5. az un. 'linked open data'
6. és a könyvtári keresés technológiájának fejlesztése.
A példaként bemutatott hallgatói fejlesztések mobil telefonon vagy iPhone készülékről elérhetők, az OCLC fejlesztési hálózati portálon továbbfejleszthetők, ahol jelenleg 170 regisztrált tag 70 alkalmazás építésében vesz részt. Az un. tudásmotorok vagy szemantikus keresők és a könyvtári rendszerek együttműködése (Bing, Wolfram Apha, Yebol, Quora, stb.) a Google-hoz szokott felhasználók kiszolgálása érdekében fontos eleme a szolgáltatásoknak. A 'linked open data' fejlesztések nyomán kialakuló globális kooperáció (DBpédia, GeoNames, virtuális authority file és egyéb ID hálózatok, vizualizáció stb.) a szemantikus web irányzat felé haladó könyvtári informatika fontos formális, elméleti és fejlesztési elemeit képezi, a 'felhő' technológia alkalmazása pedig elengedhetetlen a radikálisan növekvő digitális könyvtárak kezeléséhez, így a Hathi Trust digitális könyvtári konzorciumi rendszer esetében is, amely 2012-re 14 millió e-books elérését teszi lehetővé a WorldCat Local katalógus prototípusaként.
A Zrínyi tudománynapi rendezvényén igen színvonalas és érdekes előadást hallottunk Ritter Dávidtól a NIIF fejlesztésekről és Dr. Vonderviszt Lajostól, az OSZK új e-szolgáltatási igazgatójától a nemzeti könyvtár szolgáltatás fejlesztési terveiről, valamint Puskás Norberttől (IQSYS) az egyre gyorsabb, okosabb és innovatív informatikai eszközökről.

A Tudományos Könyvtárak Egyesülete (Association of Research Libraries, a továbbiakban ARL) tagkönyvtárai között a kölcsönzések száma harmincöt év alatt az 1974. évi 363.000-ről 2008-ra 3,5 millióra nőtt. A magyarázat a szolgáltatás szellemiségében és a hozzáférést megkönnyítő technológiában, valamint a könyvtárak együttműködését lényegesnek tartó kultúrában keresendő. Az Egyesült Államokban remek az infrastruktúra, és ez a forrásmegosztásban részt vevő ezernyi könyvtárral és azok nagyrészt angol nyelvű állományával bázist alkot, amely a forrásmegosztást nemcsak lehetővé, hanem praktikussá és hatékonnyá is teszi. Az említett infrastruktúrában közös
1) a de-facto nemzeti bibliográfia (203 millió tétel, 1,6 milliárd könyvtári egység),
2) a kérést továbbító rendszer(ek),
3) a fizetőeszköz,
4) a nyelv,
5) a forrásmegosztó kód,
6) a cikktovábbító rendszer és a
7) az esetleges díjak azonosító és fizető mechanizmusa.
Emellett az USA könyvtárai megbízható és gyakran dotált szállítással (az államon belül, valamint az államok között) és internet-hozzáféréssel is rendelkeznek, bevezették az önkiszolgálást és ezt segítik a munkafolyamat és a szállítás automatizálásával. A növekedés statisztikai adatai félrevezetőek, mert a kölcsönzésben részt vevő könyvtárak száma a jelzett időszakban a kezdeti 82-ről 122-re nőtt: célszerű, ha inkább az egy könyvtárra eső kérések átlagát vizsgáljuk. A növekedés így is lenyűgöző, 660%. Amikor az ARL elkezdte a könyvtárközi kölcsönzési statisztikai adatokat gyűjteni, ez a szolgáltatás még csak az időmilliomos tudósok szűk körét érintette. A kérés és a lelőhely azonosítása a nyomtatott központi katalógus kötetei alapján történt. Amikor az OCLC (Ohio College Library Center, később Online Computer Library Center) országos szolgáltatássá vált, a könyvtárak hamar felismerték előnyeit: könyvtárak ezreinek állományához nyertek szinte állandó hozzáférést. Az azonosítás jó minősége és a számos lelőhely nyilvánvalóvá tette a forrásmegosztás értékét. Amikor 1979-ben az OCLC bekapcsolódott a könyvtárközi kölcsönzésbe, a teljesítés ideje a korábbi hetekről napokra csökkent. Ezzel az egyszerű változással a szolgáltatás mindenki számára elérhetővé vált. Az automatizált könyvtárközi kölcsönzés megjelenése pedig egybeesett a kurrens szakirodalmat feltáró (CD-n és online elérhető) elektronikus adatbázisok használatával; az indexelő szolgáltatások kielégítették a felmerülő igényeket, a könyvtárak pedig éltek velük. (ref.: Murányi L.)

Siófok példát mutatott azzal, hogy a város méretéhez és igényeihez méltó, lelket erősítő kulturális beruházásra költött ezekben a nehéz időkben - mondta Balázs Árpád polgármester az önkormányzat önerős, 1,4 milliárd forintos beruházásából megvalósult Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet és Könyvtár megnyitóján pénteken. (Kultúra.hu)
Országosan egyedülálló, háromszintes, 1700 négyzetméteres területű kulturális közintézményt vehetett át a nagyközönség Siófokon. (Ingatlan Menedzser)

2010-ben külön figyeltünk a KIT-ben a könyvtárak karácsonyi előkészületére, több példát, képet is bemutatva. Az idén nem tesszük ugyanezt, de a tavalyi példák újból áttekinthetők, továbbfejleszthetők. Pl.:
- Könyvtárak karácsonyi készülődése link
- Karácsony + könyvtár link
- Karácsonnyal kapcsolatos cikkeink gyűjteménye: link

Nov. 18-án konferencia zajlott Torontóban a fenti címmel. Az elhangzottakról közöl anyagokat a Filipino Librarian portál. A prezentációkas Slide-share-linkekkel, a papírra vetett vázlatokat pedig Scribd-oldalakkal mutatja be. Természetesen a résztvevőkről szóló képek is nézegethetők -- a Picasa-ban. Már 2 nappal a konferencia után...

Ünnepélyesen átadták rendeltetésének a falu felújított könyvtárát. -- A Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program első pályázati felhívásának egyik nyertes projektuma volt Óbecse, Temerin, Mórahalom és Domaszék közös pályázati anyaga. A négy település 'Jó szomszédok a közös jövőért' elnevezéssel kialakított egy örökségvédelmi utat, amelyben a 'kulcsállomások' a mórahalmi Közgazdasági Iskola, a domaszéki Vasútmúzeum, a temerini tájház és az óbecsei Népkönyvtár péterrévei könyvtárrészlege. A projektum célja a helyi történelem megismerése, a közös identitás megőrzése, a kulturális kapcsolatok kiépítése, infrastrukturális befektetések megvalósítása és egy közös kulturális örökségvédelmi út kiépítése.

(ld. a linket alant)

Tizennyolcról tizenhat évre szállította le a beiratkozás korhatárát az Országos Széchényi Könyvtár. A módosítást Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter jelentette be a Széchényi Emléknapon, a könyvtár nyílt napján.

A Veszprém megyei közkönyvtárak szolgáltatásainak, adatbázisainak összehangolása a minőségi oktatás, az iskolarendszerű oktatáson kívüli képzések támogatására, olvasási és digitális kompetenciák fejlesztésére nevű projekt közel hatvanhárommillió forintból valósult meg. A programban hét intézmény, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet, a balatonalmádi Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár, a füredi Városi Könyvtár, a devecseri Városi Könyvtár és Művelődési Ház, a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár, a Wass Albert Könyvtár és Múzeum Tapolcáról, valamint a zirci Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Tourinform vett részt.
-- Meghökkentő, hogy a projektpénz megvan, a fejlesztések is (ha gyakran nincsenek is néven nevezve), a kötelező pr-attrakciókat is kipipálhatók, és könyvtárbezárós időszakban rendszeresen sem sikerül a híradásban elhinteni, hogy milyen nyeresége van a használónak (szavazópolgárnak) a könyvtárra költött milliókból. A marketingkultúra második szintje -- jó esetben. (MG)

A nyereséget hozó évtizedeket követően a tudományos kiadói iparág kutyaszorítóban érezheti magát. Ráadásul a kiépített állásaik elleni támadások élére éppen olyanok álltak, akiktől erre a legkevésbé sem lehetett számítani: a könyvtárosok. Az egyetemek -- Nagy-Britanniától Kaliforniáig - nem hajlandók megújítani a tudományos folyóiratok igen drága előfizetéseit, ehelyett előszeretettel kötnek megállapodásokat 'szabad hozzáférést' kínáló kiadókkal. Azok anyagai ugyanis ingyenesen elérhetők az interneten, az egyetlen korlátozás, hogy kötelező hivatkozni rájuk.
Paul Ayris, a University College London (UCL) könyvtári szolgáltatásainak igazgatója úgy írja le a lázadás célját, hogy annak révén "megvalósul minden kutató álma -- egy desktop és az internetkapcsolat révén az egész világ tudományos irodalma karnyújtásnyi közelségbe kerül'.
Ennek az álomnak a beteljesüléséig azonban még hosszú út vezet. De az egyetemek finanszírozásának visszavágásával, valamint azáltal, hogy a brit egyetemek beszerzési költségvetésük jóval kisebb százalékát fordítják csak folyóiratokra, mint tíz évvel ezelőtt, egyre fokozódik a nyomás a változás kikényszerítésére.

A nyomtatott folyóiratokkal kapcsolatos költség csupán az egyik tényező, amelyik szerepet játszik az olyan szabad hozzáférésű folyóiratok számának robbanásszerű növekedésében, mint amilyen például a PLoS One.
A nonprofit Public Library of Science által létrehozott PLoS One révén megjelent publikációk száma a 2006-ban regisztrált 138 cikkről 2010-ben 6749-re nőtt, így a világ legnagyobb tudományos folyóiratává nőtte ki magát. Ellentétben a papíralapú kiadványokkal, a PLoS One természetesen nem korlátozza azoknak a cikkeknek a számát, amelyeket fogadni tud.
A kiadó igazgatója, Mark Patterson szerint ugyanakkor a PLoS One abban is különbözik a hagyományos folyóiratoktól, hogy jóval egyszerűbb az adott cikk kiadását megalapozó döntés: pusztán attól függ, hogy az ismertetett kutatásokat valós körülmények között végezték, és igény mutatkozik az abban foglalt eredmények megismerésére.
'Nem kérdezzük, mennyire fontos a kutatás, vagy hogy mennyire újak az eredmények' -- magyarázza Patterson, aki mielőtt a kiadói tevékenységbe fogott, genetikusként az Oxford és a Stanford Egyetemen dolgozott.
A PLoS One emellett esélyt kínál a kutatóknak arra, hogy lássák: a cikk közzétételét követően milyen mértékben használták azt fel mások, hányan töltötték le, hányan idézték és hányan javasolták megtekintését a közösségi oldalakon.

hvg.hu: A fizetős tartalomszolgáltatásnak van jövője szerintetek? Szlovákiában az év eleje óta próbálkoznak vele a nagyobb kiadók, és úgy tűnik, működik.
Weyer Balázs: Többé-kevésbé működik, így fogalmaznék inkább.
Uj Péter: A New York Times-nál sem működik.
Weyer Balázs: Amíg ilyen nagy a helyettesíthetőség, addig nem fog működni. Mindenki ugyanabból a történésanyagból él, nagyon kicsi az exkluzív rész. Bárki bevezetné a fizetős üzemmódot, ha csak egy is kimaradna, átpártolnának hozzá az olvasók. Vagy akár ha egyetlen szereplő sem maradna ki, akkor másnap jönne valaki, aki megcsinálná ingyenesen -- még ha esetleg egy kicsit rosszabbul is, és akkor rengetegen átmennének oda. A fizetős tartalom szerintem csak úgy működik, ha ingyenes tartalmat is kínálsz mellette, és közben van egy borzasztóan exkluzív, jól körülhatárolható része, amiben már a szerzőgárda is legalább részben exkluzív. Persze ez így borzasztó drága is, és a mai viszonyok között nem életképes, legfeljebb bizonyos szegmensekben, de semmiképpen tömegméretekben. Ugyanúgy, ahogy az akadémiai folyóiratok az egész világon nagyon vidáman működnek online is fizetős formában. Az absztraktok ingyenesek, egyébként cikkenként 7-8 dollárt fizetsz, ha el akarod olvasni, és senkiben nem merül fel, hogy nem így kéne ennek lennie. Hírmédiában azonban ez nem működik.

hvg.hu: Ezek fényében hogy látjátok, mi lesz a magyar online médiapiacon a következő öt évben?
Weyer Balázs: Abban reménykedem, hogy jó sok kis szerkesztőség indul el: három-nyolc fős műhelyek, amelyekről nem fogod tudni megmondani, hogy blogok vagy újságok, teljesen mindegy is, hogy minek fogjuk nevezni. És ezek között lesznek majd átjárások, együtt fognak dolgozni, és ezeket már mindenféle ingyenes szolgáltatásokra alapítják majd. Ilyen cloud, olyan Facebook, amolyan mash-up -- és ezáltal sokkal olcsóbb lesz, mert egyre inkább csak az embert kell majd megfizetni, a saját munkaerőd árával kapcsolatban pedig te nagyon alkuképes tudsz lenni. Így ezek sokkal válságállóbbak lesznek.
Uj Péter: És ezeket a modelleket húsz-huszonöt éves emberek csinálják majd, akik aztán nagyon rugalmasak tudnak lenni, ha a munkabérükről van szó. Meg tudják tenni azt is, hogy egy évig ingyen dolgoznak valamin, amiben hisznek. Az a kérdés, hogy ez a korosztály mit fog most csinálni.
W. B.: Nagyon sok harminc-ötven-nyolcvan-százhúsz ezres napi látogatottsággal bíró kis dolog jön majd ki ezekből a próbálkozásokból.
U. P.: Én a zeneipart látom analógiának, ahol ugyanúgy lejátszódott egy modellválság, hogy a CD-ért már nem voltak hajlandók tömegek fizetni, és mindenki attól félt, hogy 'jaj, összeomlik a zeneipar'. Miközben az emberek sosem hallgattak ennyi zenét, mint most, és Magyarországon is azt látom, hogy ez a korosztály a zenében iszonyatos energiával van jelen, alapvetően a netes megjelenésre építve. Hogy az újságírásban mikor lesz jelen ekkora energiával, az körülbelül percek kérdése.
W. B.: Az analógia azért is tökéletes, mert látható, hogy miközben 'haldoklik a zeneipar', sosem volt ennyi zene körülöttünk, mindenki zenét hallgat, mindenki zenél, a zenészeknek sosem volt ennyire élénk a kapcsolatuk a közönséggel, részben azért, mert az új modell kikényszerítette, hogy sokkal többet turnézzanak, vagyis nem maga a zeneipar haldoklik, hanem csak a régi infrastruktúrája. A média ugyanilyen.

Pokoli nehéz belátni, hogy függők vagyunk, márpedig a csúcstechnika világában ennek valószínűsége nem is csekély -- egyre több a mobil- és netfüggő. Csernus Imre véleménye.

Pert indított egy helyi közkönyvtár építésze és kivitelezője ellen Florida államban annak a fiatal nőnek a családja, akit 2008-ban a kölcsönkönyvek visszavitele közben megerőszakolt és bántalmazott egy férfi. A nő agysérülést szenvedett, megvakult és azóta képtelen önmaga ellátására. Családja úgy látja: az, hogy az eset megtörténhetett, a könyvtár tervezőjének és kivitelezőjének hibája is.
2008 áprilisában a floridai Brandonban az akkor 17 éves diáklány zárás után vissza vitte könyvtári könyveit az erre kialakított, zárható könyvtári dobozhoz; ehhez azonban ki kellett szállnia az autóból és az épület egy gyéren megvilágított beugrójába sétálnia. Itt támadt rá Kendrick Morris, akit utóbb több rendbeli szexuális zaklatásért és emberrablásért állítottak bíróság elé. A fiatal lány maradandó sérüléseket szenvedett a támadás közben; megvakult és azóta képtelen enni, felállni vagy járni segítség nélkül. Családjának keresete szerint ?a hanyag tervezés és kivitelezés? eredménye, hogy az épület potenciális veszélyforrás, ezért beperelték a tervező FleischmanGarcia építészirodát és a kivitelezésért felelős Angle & Schmid Inc. céget.

A skóciai születésű, párizsi székhelyű művész, Georgia Russell igencsak jártas a kétdimenziós nyomatok manipulálásában, amelyeket egy szike élességű kés segítségével tesz érzelmes és romantikus műalkotásokká. Újságok, térképek, folyóiratok, kották, használt könyvek lapjaira, és nem egyszer aktképekre, különböző fényképekre műt rá organikus vonalakból és pontokból álló könnyed és röpke réteget.
Ezek a fotók, újságok és társaik esetében végül gyakran tollazatra vagy bundára hasonlítanak, míg a könyvekből önálló életet élő lényeket szokott létrehozni. A plusz érzelmi tartalommal és történetekkel megáldott alkotásokkal állítólag a nyomtatott termékek valódi lényegét szeretné megmutatni, nem utolsósorban pedig új értelmet adni a használt, mégis újrahasznosítható dolgoknak.

(angol példák, ld. az alanti linken)

Együtt a neten: villámkonferencia az időskori internetezésről. -- A generációk közötti összefogás és az internet lehetőségeiről szervezett villámkonferenciát csütörtökön az Inforum és a UPC Magyarország. A résztvevők arra keresték a választ, hogyan tudnak élni az információs társadalom nyújtotta lehetőségekkel idősebb honfitársaink, hogyan segítheti a generációk közötti kapcsolatépítést az internet. A rendezvényen közzétették az Inforum programindító kiáltványát, lerakták az első intergenerációs honlap virtuális alapköveit, és közzétették az Ithaka ötven év felettiek újmédia- és internethasználatáról szóló kutatásának első eredményeit.

Külső-Józsefváros egyik legszebb épülete ma múzeum és könyvtár. Iskolának szánták, az is volt hosszú ideig, ám a kezdetet leszámítva mindig társbérlőkkel kellett osztozkodnia. A kései szecessziós stílusban épült Tünderpalotát 1911-ben adták át.
2009-ben 1,9 millió eurót nyertek a Norvég Alaptól az épület külső-belső felújítására, egy korhű (1911-hez képest) tanterem, szertár és múzeumi terek kialakítására. 'Tavaly decemberben derült ki, hogy a múzeum gazdája, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet nem kezdte meg időben a támogatási feltételek teljesítését, többek között a szükséges közbeszerzési eljárásokat, emiatt aztán ugrott a projekt és a majd kétmillió euró.'
-- Két éve, amikor először voltam az OPKM-ben, percekig álltam előtte, aztán fényképezni kezdtem, elképesztőnek tűnt, hogy ebbe az épületbe be lehet menni, hiszen ki tudja, mikor esik le még egy tégla, betondarab. (Füzessi Károly)

Az infografika anatómiája: a hatásos bemutatóeszköz készítésének 5 lépése címmel találunk angol nyelvű tanácsokat az alábbi linken.

Ez évben tizenegyedik alkalommal rendezte meg a Magyar Tartalomipari Szövetség a hazai online és multimédia szakma kiváló digitális tartalomfejlesztési gyakorlatát bemutató eFestival versenyt. A korábbi nyertesek és a zsűri által ajánlottan, illetve egyénileg nyolcvanhárom nevezés érkezett be az eFestival 2011 kiváló magyar digitális tartalom versenyre.

Múlt heti számunkban utaltunk a friss felmérésre; most további részletet közlünk, illetve megadjuk a forrást.
-- A munkahelyi közösségek a válaszadók véleményei alapján igen összetartóak, és a bizalom mind a felettesekkel, mind pedig a többi kollégával megalapozottnak tűnik. Ugyanakkor a nagy munkatempó, a nagy érzelmi igénybevétel, valamint a munka és a magánélet összeegyeztetésének nehézsége nagy terhet ró a munkavállalókra. Ezek a jellemzők nemcsak a munkahelyi jóllétet, hanem a pszichés és a testi épséget is veszélyeztethetik, amennyiben hosszú ideig és/vagy nagy az érzelmi igénybevétel nagy fokával együtt jár, könnyen alakulhat ki elégedetlenség, de akár pszichoszomatikus megbetegedések is (pl. gyomorfekély, krónikus fejfájás stb.). A munkahelyi elégedetlenség vagy az egészség romlása egyrészről egészségügyi terhet ró a munkáltatókra és a társadalomra, másrészt pedig nagyobb fluktuációhoz vezethet. Mindezek a biztonságérzet és a lelki nyugalom hiányát vonhatják maguk után az egyén, de akár a teljes szervezet szintjén is.
Meglepő és rendkívül negatív tény, hogy a válaszadók majd 1/5-ödét (18,9%) érte az elmúlt egy évben megfélemlítés munkahelyén, illetve hogy 8,86% volt kitéve nem kívánt szexuális figyelemnek. A nemek közti összehasonlítások alapján általában a férfiak eredményei a jobbak. Így pl. kisebb érzelmi igénybevételről nyilatkoztak, nagyobb elkötelezettséget, jutalmazottságot, támogatottságot, valamint befolyást és fejlődési lehetőséget mutattak. A nőket emellett a stressz és a kiégés tünetei is inkább érintik.
A korcsoportok közül a 30 év alattiak és a 30-39 év közöttiek mutatták a legkevésbé kívánatos eredményt. Ők munkahelyi céljaikat kevésbé látják tisztán, és annak kisebb jelentőséget is tulajdonítanak. Kevésbé éreznek fejlődési lehetőséget munkájukban, és gyakrabban tapasztalnak kiégési tüneteket. A stressz jelei leginkább a 40-49 évesek esetén bukkannak fel.