A KIT-tel kapcsolatos közelmúltbeli kritika úgy hangzott, hogy a megszokotthoz képest más szemléletet képvisel. Igen, ezt örömmel vállalják a szerkesztők, a "hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat" szemléletre törekedve. A KIT céljai ugyanis:
- Az információs és könyvtári szakmán belüli horizontális kommunikáció gerjesztése
- Új, szokatlan gondolatok felvetése, továbbgondolása, megtárgyalásuk serkentése
- Az információs és könyvtári, valamint más szakmák közötti határok gyengítése, átjárók keresése.
A manapság gyakran emlegetett életpálya-modell belterjes szemlélete helyett a KIT a szakmai határokon való folytonos keresztezésére összpontosít. Összhangban azzal, hogy úgy tud a szakma elismerést szerezni, ha
- mások szakmai tapasztalatait, eredményeit is felhasználja
- saját szempontjai helyett használóinak (szakmai határokon túl meglelhető) szempontjai szerint jár el.

A KIT köszöni olvasóinak az eddigi bizalmat, melyet igyekszünk ez után is megszolgálni.
A szerkesztők nevében: Mikulás Gábor

Az egyesült államokbeli Public Library Association teljesítményértékelési kezdeményezése, a Project Outcome link ingyenes online eszköz, melyet arra terveztek, hogy segítsen a közkönyvtáraknak megismerni és megosztani egymással alapvető könyvtári programjaik és szolgáltatásaik hatását, azáltal, hogy egyszerű kérdőíveket biztosít és egy könnyen használható módszert nyújt a kimenetelek mérésére és elemzésére. A résztvevő könyvtárakkal és közösségi szereplőkkel 2017-ben készített interjúk alapján öt sikeres esettanulmányt emeltek ki. A PLA következtetése az, hogy a Project Outcome kérdőíveit használó könyvtárak a kimeneteli adataikat gyakorlati cselekvésbe fordítható eredményekként tudják kamatoztatni - időben nyomon követve kifejtett hatásukat, fejlesztve és kiterjesztve a programokat és szolgáltatásokat, támogatva az új partnerkapcsolatokat és elmélyítve a régieket, valamint fokozva a könyvtárak közösségjobbító erejét. (Project Outcome: eszköz a könyvtári programok és szolgáltatások értékelésére; sajnos csak autoref.)
- Videóbemutató a szolgáltatásról: link

A Yale Egyetem át akarta költöztetni a könyvtára link 3/4 részét, hogy nagyobb legyen a tanulótér. A diákok hangosan tiltakoztak ez ellen. Azonban a kölcsönzési statisztikák rávilágítanak, hogy az elmúlt tíz évben 64%-kal csökkent a könyvkölcsönzés aránya. Az ország más könyvtárai ugyanezt tapasztalják. Virginia Egyetem könyvtára (UVA) link nyilvánosan is megosztja statisztikáit (link Tíz évvel ezelőtt a diákok 238 ezer könyvet kölcsönöztek, tavaly 60 ezret.
Nem csak a kölcsönzés lett kevesebb. Sok könyvtár méri például a könyvek visszahelyezésének mértékét is. Ebben ugyanúgy csökkenés látható. A Northeastern Egyetem könyvtárában 2013-2017 közt felére csökkent a polcról levett könyvek száma.
Eközben viszont a könyvtárak továbbra is élettel teli helyek. Fókuszált tanulás, dinamikus együttműködés, több tevékenység folyik. Sokszor nehéz ülőhelyet találni. Nem várt meglepetés ennek tükrében a statisztika. A magyarázat szerteágazó. Az egyetemen a szakmai könyvek kölcsönzése változott az e-könyvek és digitális cikkek terjedésével. Továbbá a kutatás környezetének változásával. Eközben a közkönyvtárak és a könyvesboltok nem tapasztalnak változást.
A szórakoztató és a szakmai irodalom olvasása két különböző dolog. A szakcikkekből csak gyorsan a lényeget próbáljuk kiemelni. Kiválasztani, mi használható a saját kutatáshoz. Ehhez egyre több könyv online elérhető. A Virginia Egyetem könyvtárában 2016-ban 1,7 millió e-könyv-letöltés történt. Egy nagyságrenddel nagyobb mint tíz éve. A kutatók egyre komfortosabbak lesznek az e-könyvek használatával. Ráadásul az online adatbázisokban egyszerre cikkek milliói közt lehet keresni és elérni azokat. A Virginia könyvtárából 2016-ban 3 millió e-újságot töltöttek le.
A kutatás természete is változik. Egyre többet foglalkoznak a kutatók adatfeldolgozással. A Northeastern Egyetem könyvtára teljes munkaidős adatvizualizálót is foglalkoztat. Egyéni kutatók helyett sokszor csoportok foglalkoznak interdiszciplináris munkával. A szerző munkahelyén tavaly 100 ezer órányi csoportos projektszoba-foglalás történt. Azaz reggel 8-tól éjfélig minden nap le voltak foglalva a termek.
Így a nem használt és az online is könnyen elérhető könyveket külső raktárakba lehet helyezni. Helyükre közösségi terek, kutatószobák tehetők. Meg kell fontolni, mi maradjon meg a könyvtárban. Nem gyűjthet minden könyvtár univerzálisan mindent. Viszont érdemes legalább valamennyi könyvet a könyvtárakban megtartani, még akkor is, ha a diákok nem annyira használják őket. Háttérképek a tanuláshoz. Segítenek a tanulóknak, hogy megfelelő hangulatba kerüljenek a tanuláshoz. Olyankor segítenek félretenni a túl sok zavaró elemet tartalmazó eszközöket, s ez segíti őket a produktivitásban. (ref.: Habók Lilla)

Korábbi hírünkben link volt szó arról, hogy a holland könyvtárak fontosnak tartják célcsoportjuk élethossziglani képzését, legyen annak tárgya munkavállalással kapcsolatos támogató ismeretek, praktikus életvezetési fogások, vagy az életet kiteljesítő hobbi.
Mivel ez az igény nagyon sok könyvtárban jelentkezik, nem érdemes egyes intézmények szintjén ezzel foglalkozni; hasznos egy ezzel foglalkozó szakértői szervezet megbízása, és az ő online felületük promotálása. Az Offenen.nl link portál ebben segít ebben a könyvtáraknak. Fenntartója az "Stichting Expertisecentrum Oefenen.nl" alapítvány.
A sok nyelven, köztük tört Google-magyarsággal is olvasható portál szerteágazó kínálatában megtaláljuk, hogyan érdemes gyerekünknek iskolát választani, megismerhetjük a közlekedési táblákat, megtudjuk, hogyan lehet kapcsolatba kerülni a "holland kormányablakkal", hogyan érdemes magunkat megértetni az orvosokkal, vagy éppen gyakorlatokat kínál azoknak, akiknek nehézségei vannak az alapvető pénzügyi-számolási szövegértéssel stb. E praktikus ismeretek elsajátítását videófilmecskék támogatják, kis tesztek segítik.
A könyvtárak ajánlani tudják e felületet, a linket beépítik portáljaikba, továbbá helyszínt és segítő támogatást biztosítanak a használathoz. A portál forgalma havi 200 ezer körüli.
Makkai Réka Imola, Hágában dolgozó magyar könyvtáros hozzáfűzi: aki meg szeretne tanulni alapszinten hollandul, használhatja a portálról is elérhető található taalplein.nl programot. További információ: reka.deuten-makkai@denhaag.nl
A témához tartozó képeket ld.: link (ism.: MG)

Múlt heti anyagunkat link folytatva...
A 2018-as könyvtárosokat foglalkoztatók témák alapján állította össze az amerikai könyvtáros egyesület (ALA) a 2019-es trendek listát. A lista 6 főbb pontot tartalmaz. Ennek most második felét közöljük:
- A könyvtárosok készen állnak a kódolásra: A kódolás tanulásával nagyobb eséllyel lehet technológiához kapcsolódó munkához jutni. Fejleszti a problémamegoldó és logikai készséget. A könyvtárosok ezért segítenek hozzájutni a tudáshoz. Magát a programot a Grow with Google támogatja. 250 iskola és könyvtár pályázhatott a kódolási tevékenységek beépítésére a működésébe. A Computer Science Education (CSEdWeek) Week keretein belül. A Google és az ALA elindítják a Ready to Code honlapokat. Személyes workshopokat indítanak álláskeresőknek és kisvállalkozásoknak. A könyvtárak továbbá 1 millió dolláros támogatást is kaptak. A Google ezzel próbálja elérni, hogy a könyvtárak digitális közösségi központok legyenek.
- Könyvtárosok és a jog: Öt tavaly bevezetett törvény érinti Amerikában a könyvtárosokat. 11 millió dollárral nőtt a Múzeum és Könyvtári Szolgáltatások Intézetének (IMLS) támogatása. 2025-ig újraengedélyezte a rájuk vonatkozó törvényt. A Marrakesh Treaty (link ) a nyomtatott dokumentumok olvasására valamilyen fogyatékosság miatt képtelen olvasókat segíti. Elérhetővé tesz számukra 350 ezer dokumentumot. Országhatároktól független, ahol az egyezményt már aláírták. Az The OPEN Government Data Act elfogadásával a kormányzati információk hozzáférése nőtt. A Music Modernization Act az 1972 előtti hangfelvételeket teszi elérhetővé a könyvtáraknak.
- Könyvtári képzések akkreditációja: Az ALA 65 intézményben 65 könyvtárosképzést akkreditált. A folyamat biztosítja a minőséget és a továbbfejlesztést. A auditorok vizsgálják, hogy az intézmény képzései megfelelnek-e a követelményeknek. (ref.: Habók Lilla)

Miután a könyvtárak könyveket és más dokumentumokat selejteznek ki, továbbra is fennáll a probléma, mi történjen ezekkel. A hagyományos módszer, azaz a könyvek szemétbe dobása pr-szempontból katasztrófát jelenthet, ezért jobb elkerülni.
- Alternatívaként a könyvtárak olyan szervezeteknek adományozhatják a könyveket, amelyek értékesnek találják őket; vagy jövedelemszerzés céljából eladhatják a kivont dokumentumokat.
- A könyvvásárok a web széles körű elterjedésével jelentősen megváltoztak, mivel a világháló révén sokkal nagyobb potenciális piac jön létre, mint amekkorát a könyvtárban történő eladásokkal el lehet érni.
- Sok vállalat fogadja be és árulja a könyvtárak kivont könyveit, néhányan haszonszerzés céljából, mások szociális vállalkozásként.
- További lehetőség a könyvek eladása újrahasznosító cégeknek, mivel a papír újrafelhasználása egyre népszerűbb.
- Az utolsó, legújabb és leginnovatívabb módszer az értéknövelő újrahasznosítás (upcycling), ami azt jelenti, hogy a kiselejtezett régi könyvtári könyveket valami új dolog, például asztal, cipő vagy akár csillár készítésére használják fel. (Nincs több út a kukához az éj leple alatt: a kiselejtezett könyvtári könyvek újrahasznosítása; sajnos csak autoref.)

Bár Könyvtár Intézeti hirdetett Könyvtárosok mentálhigiénéje c. képzést, és előadás is volt 2010-ben a Könyvtárostanárok Egyesületében, a téma továbbra is minimális figyelmet kap. Ezért is érdekesek a múlt heti "Érezted-e ezeket könyvtári munkád során: kimerültség, érdektelenség, teljesítménycsökkenés, frusztráció?" kérdésünkre adott nem reprezentatív válaszok:
3 - soha
18 - néha
25 - gyakran
14 - szinte állandóan
A vonatkozó diagramot ld.: link . A könyvtáros válaszadók 5%-a köszöni, jól van: nem érzi a kiégés jeleit. A többiek viszont valamelyest, vagy sokkal rosszabbul érzik magukat - amely nyilván munkájuk minőségéra is kihatással van. A válaszadók közel negyede(!) szinte állandóan érzi magán a kiégés tüneteit!
Könnyen lehet, hogy a könyvtárszakmai szervezeteknek, szakszervezeteknek érdemes ezzel az égető problémával komolyan foglalkozni: tudományos alappal felmérni, az okokat elemezni és megoldási javaslatokat tenni. Végső soron: a könyvtárosok életminőségét javítani, teljesítményüket fokozni. Ha ez tartósan nem sikerül, akkor bizony a könyvtárszakmai szervezetek is okozói a szomorú helyzetnek. (MG)

Csökkenteni lehet az egyes könyvtárakra nehezedő munkamennyiséget, emellett növelni a szolgáltatásminőséget, ha a sok helyen előforduló feladatokat a könyvtárak közös konzorciumára hárítják. A könyvtárosok az így felszabaduló munkaerejüket a küldetésükbe tartozó fontosabb feladatokra fordíthatják: a használóval való közvetlen törődésre. A többi rutinfeladatot a közös külső szolgáltató látja el. A könyvtárak honlapjuk fő felületein(!) saját helyi szolgáltatásaik mellett kínálják az országos (és nemzetközi) közös szolgáltatásokat.
Elfriede Ludwig (digitális szolgáltatások vezetője, Frankfurti Városi Könyvtár link ) a múlt heti 3i konferencián egyebek mellett felsorolta a hatáskörébe tartozó digitális könyvtári kínálatot. Ezeknek egyik része országos, illetve nemzetközi szolgáltatás, másik a városi könyvtár kínálata.
Az előbbiek egyike a "német EISZ+ODR" a konzorciumi szolgáltatás, a DigiBib link . Adatbázisok csokrát kínálja szerződéses partnereinek egy felületen, egy kereséssel:
- Nagy német könyvtárak katalógusaiban keresve a használó eldöntheti, hogy a megtalált dokumentumot online, dokumentumküldő szolgáltatással, könyvtárból kölcsönözve vagy online könyvesboltból vásárolva szeretné igénybe venni.
- Német nyelvű és nemzetközi adatbázisok.
- Ha nem találjuk meg benne a keresett anyagot, akkor figyelmünkbe ajánlja a téma szerint online- és CD-ROM-adatbázisokat, vagy szabad hozzáférésű minősített webportálokat.
A szolgáltatást megrendelő könyvtárak használói tagsághoz kötött bejelentkezés után térítésmentesen férnek hozzá a felsorolt forrásokhoz.
A konzorciumi tagok a szolgáltatás felületét egy szintig alakíthatják link saját arculati elemeik szerint. A szolgáltatás kialakítása azt feltételezi, hogy a könyvtárügynek vannak kompetens, tárgyalóképes, naprakész ismeretekkel bíró szakmai érdekérvényesítő vezetői. Akik nemcsak a könyvtárak közös érdekeit tudják képviselni, hanem a könyvtári világon kívüli szolgáltatókkal is képesek tárgyalni, kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködést kialakítani. A használók érdekeiből kiindulva. (MG)

Herbert Paul Grice négy kategóriába sorolta be a társalgás maximáit: ezek a mennyiség, a minőség, a relevancia és a mód maximái link . Az alábbi felsorolást olvassuk most úgy, hogy saját könyvtárosi kommunikációinkat tartjuk szem előtt. Pl.:
- kommunikáció az olvasókkal
- referensz
- munka közbeni kommunikáció
- egymás szakmai szintű tájékoztatása.
És közben pipáljuk ki, amikor úgy érezzük, a befogadónk megfelelőnek tartja-e megszólalásunkat. Ha nem, tűnődjünk el, mit, hogyan javíthatunk. A bátrabbak egymást is megkérdezhetik saját gyakorlatukról :-)
1. Mennyiség. Azaz: éppen annyi információt kell közölni, amennyit a helyzet megkövetel. Légy informatív!
1.1 Hozzájárulásod legyen a kívánt mértékben informatív!
2.2 Hozzájárulásod ne legyen informatívabb, mint amennyire szükséges!
2. Minőség. Azaz: őszinte legyen a beszélő. Mondj igazat!
2.1 Ne mondj olyasmit, amiről úgy hiszed, hamis vagy helytelen!
2.2 Ne mondj olyasmit, amire nézve nincs megfelelő alapod, evidenciád!
3. Relevancia. Azaz: a beszélő a tárgynál maradjon. Légy releváns!
3.1 - Hozzászólásod kapcsolódjon a vita tárgyához!
3.2 - Hozzászólásod járuljon hozzá a probléma megoldásához!
4. Mód. Légy világos és érthető!
4.1 - Kerüld a kifejezés homályosságát!
4.2 - Kerüld a kétértelműséget!
4.3 - Légy tömör (kerüld a szükségtelen bőbeszédűséget)!
4.4 - Légy rendezett!

Ha sor, akkor miért mindig a női wc előtt áll - akár a könyvtárban is?
- "Világunk reprezentációja, akár a világ maga, a férfiak munkája. Saját nézőpontjukból írják le, amit összekevernek az abszolút igazsággal" - írja Simone de Beauvoir A második nemben, és Caroline Criado-Perez is ezzel az idézettel kezdi az ősszel magyarul is megjelenő Invisible Women (Láthatatlan nők) című könyvét. És bár a két könyvet közel hetven év választja el egymástól, ahogy Criado-Perez rámutat, a helyzet nem sokat változott: "amikor azt mondjuk, ember, úgy értjük, férfi."
"Középület tervezésénél van egy alapvető szabályozás arra, hogy az épület mérete és befogadóképessége alapján mennyi női és férfi vécét kell elhelyezni. A 40 férfire tervezett mosdó 30 nőnek elég, illetve a pelenkázók miatt nagyobb a hely­igénye a női mosdóknak, még sincs arra szabályozás, hogy a nőknek több mosdót kell tervezni. De jó, hogy erről beszélgetünk, mostantól biztos több női vécét rakok majd az épületeimbe!"
Az irodák átlagos hőmérsékletét az átlagos 40 éves, 70 kilós férfi nyugalmi anyagcseréjéhez igazították még az 1960-as években - ez pedig 5 fokkal hidegebb a nők számára ideális hőmérsékletnél. Bár a helyzet kétségkívül javult az elmúlt években, a női igényekkel számolni még mindig kisebbségi törekvés.
Arra, hogy mi lenne a megoldás, Criado-Perez saját bevallása szerint is kiábrándítóan egyszerű választ adott egy interjúban: "Egyszerűen csak adatokat kell gyűjteni a nőkről, és különválasztani azokat a férfiakról nyert adatoktól."

Érdekes vállalkozásba fogott a csongrádi bibliotéka: júniusban hetente kétszer közösségi csikunggal, azaz kínai energiatornával és meditációval indítják a reggelt.
Kis csoport gyűlik össze kora reggel a Csemegi Károly Könyvtár link udvarán, van, aki sportosan, mások hétköznapi viseletben. A hatalmas platánfák árnyékában mindenki ritmusosan, egyenletesen lélegzik - kezdődhet a csikung! A kínai eredetű harcművészeti forma gyakorlásával oldódik a stressz, relaxáló hatása van, növeli a szellemi frissességet, a vitalitást és a koncentrációs képességet, illetve betegségmegelőző hatása is van, ráadásul mindezt a szabad levegőn lehet végezni. Ugye, hogy jobban hangzik, mintha csak bedobnánk egy multivitaminos pezsgőtablettát?
De hogyan is kerül a cipő az asztalra, azaz a meditációs, egészségmegőrző torna egy könyvtárba? - Úgy gondolom, hogy nagyon is ide illik egy ilyen foglalkozás, mert a csikung a tudatot és a testet egyszerre formálja. A könyvtárban csak a szellemmel foglalkozunk, de az sem baj, ha egy kicsit a fizikumot is "kézbe vesszük". Pistit, az oktatót már régóta ismerem, csongrádi ő is, bár már nem itt él. Most egy hónapot itthon tölt és nyitott volt arra, hogy másokkal is megismertessük a csikungot - beszélt az újszerű ötlet eredetéről Illés Péter, a könyvtár igazgatója.
Közben áramlik a csi, a résztvevők figyelmesen követik az oktató mozdulatait és utasításait. A tréningeket Süli István, arab nyelv- és művelődéstörténet szakos tanár, művelődéstörténész, író vezeti, aki mögött közel negyven év harcművészeti és húsz év csikung gyakorlói-oktatói tapasztalat áll.

- Együttműködés, vizuális kultúra fejlesztése, kézműveskedés, IKT-eszközök kreatív alkalmazása, adatbázis-készítés - csupa olyan készség, melyekhez egy iskolai könyvtáros is hozzásegítheti diákjait - akár velük együtt tanulva. (MG)
Ugye ismerős Harry Potterből az az újság, amelyben lapozgatás közben megelevenednek a képek? Ezt gondolták tovább a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium 12. C osztályos tanulói nem mindennapi tablóképükkel. Látszólag olyan ez a tabló, mint a többi sok száz. Azonban a mobilunkat a tabló felé irányítva megelevenednek a diákok.
- Mindez a kiterjesztett valóság technológiájának köszönhető - magyarázza Szakál Vince Abosa, az osztály infóguruja, aki elkészítette a különleges alkalmazást. - A tablóhoz elérhető interaktív kísérőalkalmazás lényege, hogy a telefon kamerája segítségével a tabló helyére egy digitális változatot illesztünk Az applikációban a képek mögött elérhető a diákokról egy-egy rövid videó, sőt egy személyre szabott profil is. További érdekességekkel szolgál a galéria, videógaléria, illetve az osztály leírása. Ha nincs előttünk a tabló, egy teljes képernyős mód is rendelkezésre áll - részletezi Abosa, aki az alkalmazással a 28. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató verseny egyik III. díját is elnyerte, illetve aktívan közreműködött magyartanára, Fegyverneki Gergő mobiltanulással kapcsolatos könyvének technikai kivitelezésében is.

Az üzleti transzparencia kevés magyarországi biztosítékainak egyike, hogy az országban működő gazdasági társaságok adatainak viszonylag széles körét lehet korlátlanul megismerni. Így bárki tájékozódhat üzleti partnereinek viszonyairól, megtudhatja, kik az adott cég ügyvezetői, tulajdonosai, milyen alaptőkével és mikor alapították a céget, és a többi, mindezt néhány nyilvános online felületen (cégközlöny link , e-cégjegyzék link , e-beszámoló link ).
Ez nem csak az üzletembereknek segítség, hanem a fogyasztóknak és az adatokat ellenőrizni kívánó, összefüggések után kutató újságíróknak is. Ezért a politikával összefonódott, vagy bármi más miatt problémás üzleti körök régóta morgolódtak a nagy átláthatóságot biztosító rendszer miatt. Bár a könnyen megszerezhető adatok eddig is korlátozottak voltak - többféle dokumentum megtekintéséhez eddig is be kellett menni a cégbíróságra, és többféle szervezet, például az ügyvédi irodák és az egyházak teljes mértékben mentesülnek az elvárások alól -, de több nyugati országgal összehasonlítva Magyarországon az üzleti átláthatóság viszonylag erős.
A kormány most változtatna ezen. A kedd este benyújtott költségvetési salátatörvény (hivatalos nevén "Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról", itt lehet olvasni pdf-ben: link ) a hagyományoknak megfelelően rengeteg kérdés szabályozását önti össze egy vályúba, és mint korábban, most is megbújik köztük néhány erős változtatás.

Az Ottawai Közkönyvtár link 2016-ban elsősorban a saját szolgáltatásai felülvizsgálatának céljából kérdőíves felmérést végzett észak-amerikai könyvtárak körében, hogy megismerjék, a térség egyéb könyvtárai milyen szolgáltatásokat nyújtanak a falaikon kívül, a távoli felhasználóknak, valamint hogy milyen trendek mutathatók ki ezen a területen. A válaszadók
- 31%-a működtetett könyvtárbuszt
- 61% "könyvet házhoz" szolgáltatást
- 41% könyvtárközi kölcsönzést
- 14% valamilyen elektronikus kioszkot (kölcsönzőgép, csomagmegőrző automata)
- 16% kínált postai könyvküldést
- 23% hangoskönyvet
- 29% valamilyen távoli, letéti gyűjteményt és
- 18% kitelepülést, standot különböző népszerű helyeken.
A válaszadók többsége úgy vélekedett, hogy akár stratégiai megfontolásból, akár az igények jobb kielégítése érdekében a következő években erősödni fognak ezek a szolgáltatások. A szabad szöveges megjegyzésekben sokan utaltak a növekvő igények kielégítésének nehézségeire. Az intézmények 15%-ánál vannak várólisták, 45% pedig maximális kihasználtsággal működteti "alternatív" szolgáltatásait. A szolgáltatások biztosításához a válaszadók 23%-a veszi igénybe önkéntesek segítségét. Emellett fontosnak tartják az együttműködéseket, különösen az iskolákkal, idősotthonokkal és más közösségekkel.

A könyvtárbuszokat folyamatosan fejlesztik, amit jól mutat, hogy a járművek 95%-a 10 évesnél fiatalabb.
A "könyvet házhoz" szolgáltatást kínálók esetében jellemző, hogy informális kereteket szabnak, így alkalmazkodnak a használók igényeihez. Ennél a szolgáltatásnál különösen gyakori az önkéntesek bevonása.
A válaszadók többsége egyértelműen bővülést vár a következő időszakban az alternatív könyvtári szolgáltatások terén.
(Mozgókönyvtári és a könyvtár falain kívül nyújtott szolgáltatások: észak-amerikai trendek; ref.: Tóth M.)

A nagyváradi "Gheorghe Şincai" Megyei Könyvtár a Learning Communities Egyesülettel és a Nagyváradi Közösségért Alapítvánnyal közösen 2019. május 24-25-én tudományos vásárt és kiállítást szervezett gyermekek és fiatalok számára (elsődleges célközönség a 6-18 éves korosztály volt). Az esemény Erasmus+ finanszírozással jött létre, a "STEM Education for Responsible Citizenship in EU" projekt keretében.
A BiblioTech tudományos vásár és interaktív kiállítás révén a szervezők a fiataloknak a tudományok iránti érdeklődését kívánták serkenteni és újabb platformot biztosítani a STEM (Science-Technology-Engineering-Math) körébe tartozó tevékenységek népszerűsítésének. A STEM Club spanyol, már öt hónapja Romániában dolgozó önkéntesei voltak az esemény főszervezői, akik a vásáron különböző tudományokhoz kapcsolódó asztalokat állítottak fel, így volt fizikaasztal, biológiaasztal, ahol a napközben érkezők maguk próbálhattak ki egyszerű, de nagyszerű, izgalmas kísérleteket.
Saját készítésű kaleidoszkópokat is ki lehetett próbálni, illetve különböző mágneses kísérletek is voltak, és a szervezők Szabadulószobát is összeállítottak, ami a kiállítóterem egyik sarkában, fekete anyagokkal elkerített részt jelentette. Nagyon jól összeállított, komplex feladatsort találtak ki ebben, számkódokat kellett megfejteni, valamint szöveges feladványt, és különböző, a megoldáshoz vezető nyomokat is elhelyeztek. A STEM Clubosok mellett a környező településekről is érkeztek kiállítók, például a szentmártoni Floare de Lotus Gimnázium könyvtárának képviselői, illetve két fiatal kísérletező Esküllőről érkezett, akik egy kis markológépet készítettek kartonból és fecskendőkből. Ezzel az interaktív kiállítással szépen összevonták az elméleti és gyakorlati ismeretek szerepét, a tudomány szerelmesei könyvek és kísérletek között sétálgathattak. (via ReMeK-e-Hírlevél)

Virtuális kalandozás a szakmák világában - a legújabb technológiai megoldásokat alkalmazó ingyenes pályaválasztási napot tart a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. A rendhagyó, interaktív, virtuális- és 3D-megoldásokat is alkalmazó pályaválasztási napon a VR-technológiának köszönhetően a virtuális valóságban ki is próbálhatnak a diákok egy-egy szakterületet: például egy virtuális konyhában séfként vagy egy autószerelő műhelyben fényezőként, esetleg magasban dolgozó tetőfedőként. A programról részletesen beszélt Dippold Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának igazgatója a Hír TV Paletta című műsorában. (HírTV)
- Nagy érdeklődés kísérte a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) jövőt idéző pályaválasztási napját, ahol a szervezők a rendezvényre látogató diákokat beszélgetésekkel, előadásokkal, szakmaszimulációs játékokkal és önismereti tréningekkel várták. A programon 310 diák vett részt 20 fővárosi középiskolából, főleg gimnáziumból - közölte a FSZEK csütörtökön az MTI-vel. (HR Portál)

Információs hadviselés: információs rendszerek birtoklásáért és ellenőrzéséért folytatott küzdelmet, az információ fegyverként való használatát jelenti a hadviselésben. Széles körben használják annak a jelenségnek a jelölésére, amely a harctéri információs műveleteken és a kiberhadviselésen kívül magában foglalja a pszichológiai hadviselést, a propagandát, a tömegtájékoztatáson keresztüli befolyásolást, a big data adatgyűjtést.

Dezinformáció: szovjet eredetű titkosszolgálati tevékenység; "1. Hamis információ útján történő félrevezetés; 2. Az aktív intézkedések körébe tartozó hírszerző tevékenység, amely során hamis információkkal, speciális anyagokkal és fiktív dokumentumokkal árasztják el az ellenséges csatornákat, arra ösztönözve az ellenséget, hogy a dezinformálást végző titkosszolgálati szerv terveinek megfelelő, szándékaival összhangban álló lépéseket tegyen."

Pszichológiai hadviselés (psy opsnak - psychological operations is hívják): nagy átfedést mutat a dezinformációval. Célja bizonyos pszichológiai reakció kiváltása (demoralizáció) pszichológiai és egyéb eszközökkel (az elnevezés alapja tehát a kiváltott hatás, nem az eszközök) ideológiai, politikai, katonai célok érdekében (a vélemények, érzelmek, értékek, hiedelmek, viselkedés stb. befolyásolásán keresztül). Az információs hadviseléshez hasonlóan a "pszichológiai műveletek" is amerikai katonai terminus.

Propaganda: a katolikus egyház szóhasználatából származik, amelyet a missziós tevékenységre alkalmaztak (Congregatio de Propaganda Fide), eredetileg semleges, nem negatív tartalmú terminus volt, és különböző nézetek népszerűsítését jelentette, később kezdték megtévesztő információk terjesztésére használni a kifejezést. Jowett és O'Donnel (Propaganda & Persuasion) definíciója szerint szándékos, rendszeres kísérlet a percepciók alakítására, a gondolkodás manipulálására, a viselkedés irányítására a propagandista céljainak megfelelően.

Ami miatt a dezinformáció különösen veszélyes, az az, hogy teljes társadalmak zilál szét, a legmagasabb szinten hagyják jóvá és irányítják, Oroszország pedig most ugyanúgy használja, akárcsak a hidegháború idején.

A hazai könyvtárügyben gyakran tapasztalhatunk olyan motívumokat, hogy
- a vezetők nem osztják meg a közösségre tartozó információt (nem volt egyeztetés pl. az életpálya-modellel kapcsolatban link )
- a döntéshozatalhoz szükséges információ birtokosainak mesterségesen korlátozott a részvétele a döntéshozatali folyamatokban (vö.: konzultációnak nevezett egyoldalú tájékoztatások)
- gyakran inkább kapcsolatfüggő, mint teljesítményarányos az erőforrások elosztása (van könyvtár, amely a KSZR-adatokkal növelt ODR-támogatást kaphatja).
Mindezek a belső, szakmabelieken múló okok jelentősen visszavetik a hazai könyvtárügy versenyképességét. (MG)
- A kizsákmányoló intézmények [melyekben a döntési jogkörök és a javak elosztása nem egyenlő arányokra törekvő - MG] által generált növekedés jellege (...) teljesen más, mint a befogadó intézményrendszerben [amely szélesebb körben teszi lehetővé a különböző elképzelések bevonását, és a javak elosztását - MG] megvalósuló növekedésé. Ami a legfontosabb, hogy az előbbi nem tartható fenn huzamosabb ideig. Természetükből adódóan a kizsákmányoló intézmények nem adnak teret a teremtő rombolásnak, és a legjobb esetben is csak egy korlátozott mértékű technológiai fejlődést képesek produkálni. Ezért lesz a növekedés tiszavirág-életű. A szovjetek esete jól illusztrálja ezeket a korlátokat. (p. 149 James Robinson, Daron Acemoglu: Miért buknak el nemzetek?)

- A könyvtár analógiája: sör :-) Könyvtáros szemmel is érdekes elolvasni, mi mindenben fejlesztenek a világ sörgyártói, hogy fogyasztóik figyelmét fenntartsák, és a sörnek innovatív imázst tartsanak fenn. A könyvtárimázs ehhez képest értékőrzőbb és lassabban változik, mégis meg lehet találni a párhuzamokat: rétegigények azonosítása, a technológia tökéletesítése, a gyártás hatékonyabbá tétele, a fejlesztési ötletek és gyakorlatok megosztása stb. (MG)
A Brewers of Europe idei fórumán, Antwerpenben a világ legismertebb szakemberei beszélgettek a sörvilág jelenéről és jövőjéről, régi és új alapanyagokról, meghatározó stílusokról és innovációs trendekről.
Ma már a sörgyártásban is a folyamatos innováció és a fenntarthatóság a két fő téma. Az Európai Sörgyártók Szövetségének Antwerpenben folyó üzleti fórumán és a vele párhuzamosan zajló tudományos tanácskozáson csaknem 70 előadó és 1500 résztvevő gyűlt össze a világ minden tájáról, hogy az európai sörgyártás jövőjét meghatározó trendekről és technológiai lehetőségekről cseréljenek gondolatokat.
A fejlett technológiájú üzemekben az újra felfedezett élesztő törzsek és új alapanyagok felhasználása teljesen új ízvilágú sörök megalkotását teszik lehetővé. A jól ismert, de sokáig háttérbe szorult "kveik" elnevezésű élesztő például a mai igényeknek jól megfelelő, különleges gyümölcsízt ad az italoknak. Az új sörtípusok közül a kávéból, szőlőből készülő tarthat számot szélesebb körű érdeklődésre, de az új hóbortként megjelenő csillogó sörök elterjedése is okozhat meglepetést.
Az előadók mindegyike egyetértett abban, hogy a gyártástechnológia legnagyobb fejlődése az alkoholmentes sörök területén tapasztalható. A harmonikus ízvilágot biztosító új technológiáknak köszönhetően ezeknek az ízesített vagy ízesítetlen italoknak az elkövetkező években várható az igazi áttörése. Köszönhetően azon fogyasztói igények megerősödésének, amik a kizárólag természetes alapanyagokból készült italokat részesítik előnyben. A legújabb trendek szerint a gluténmentes sörök törnek előre a sörspecialitások terén. A spanyol kisüzemi sörök iránt érdeklődő fogyasztók 52 százaléka már ezeket az új slágertermékeket keresi.

A Lidl Magyarország, mint a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány hivatalos támogatója elkötelezett a gyermek közétkeztetés minőségi javításában. Ennek eredményeképpen, társadalmi felelősségvállalása jegyében az áruházlánc egy éven át havi 5 millió, összesen 60 millió forint értékű élelmiszer adományozásával segíti a kórházi ápolásra szoruló gyermekek és az őket kísérő szülők egészséges étkeztetését.
- Gyakran bizonytalannak tűnik, mit várhat a közszféra az államtól. Ezért megfontolandó más partnereket is keresni, akik érdekeltek lehetnek a könyvtárakkal való együttműködésben. Erre esély lehet az imázsukat fejleszteni kívánó multik esetében is - ha a könyvtár számukra is értékelhető és perspektivikus kínálattal tud előállni. (MG)
- Kapcsolódó: Könyvcsomagokat adományoztak az iskoláknak link

A Google keresőjében a napokban egy rendkívül érdekes fejlesztést vezetett be, ami szó szerint új mélységet ad annak. Mostantól ugyanis az képes bizonyos állatok esetében - ha azokra rákeresünk - azok egy három dimenziós modelljét kvázi a való világban is elhelyezni és megjeleníteni a kiterjesztett valóság technológia segítségével.
Az újítás csak azokon a telefonokon működik, amit szenzorai és operációs rendszere alkalmassá tesznek a kiterjesztett valóság létrehozására és megjelenítésére. Ezeken ha a felhasználók rákeresnek bizonyos állatokra, a találati listában az oldal felajánlja, hogy megjeleníti egy 3D-s modelljét az adott fajnak, amit - a telefon képernyőjén keresztül - a való világban is el tud helyezni. Az újítás révén számos állatfajt lehet "életre" kelteni a telefon segítségével.
A jelentések szerint így számos állatot: kutyákat, macskákat, oroszlánokat, de halakat, medvéket, sőt, pingvineket is "életre" lehet kelteni. A megjelenített állatok ráadásul a rájuk jellemző hangokat is tudják hallatni: ugatnak, morognak, és szintén jellemző mozdulatokat is végeznek a virtuális elemekkel kiegészített térben. Bár az újítás elsősorban csak érdekességként, technológiai demóként értékelhető, ami legfeljebb csak a gyerekek számára lehet érdekes, később hasznosabb formái is megjelenhetnek majd - pl. amikor egyes termékeket lehet majd körbenézni vagy a valóságban (pl. a szobánkban) is virtuálisan elhelyezni azok megvásárlása előtt.

Pornóismereti programot indítottak Bostonban. Mielőtt bárki félreértené, a városi közegészségügyi hatósága által indított kezdeményezés nem afféle Ki mit tud, sokkal inkább a felvilágosításnak egy formája.
Célja, hogy rávilágítsanak, mi az, ami valóságos, életszerű a pornófilmekből (és itt most nem az ismert viccre kell gondolni, hogy a gyerekeknek azért nem szabad pornót nézniük, mert téves kép alakul ki bennük arról, hogy a vízvezeték-szerelők azonnal a helyszínre érnek), melyek azok a jelenetek, amik egy valódi kapcsolatban is előfordulhatnak.
Az ötletgazdák úgy vélik, hogy mivel egyes tanulmányok szerint a fiatalok 80 százaléka így is ? úgy is találkozik felnőtt tartalommal még nagykorúvá válásuk előtt, ezért jobb, ha ellenőrzött körülmények között, szülői jóváhagyással néznek bele a filmekbe szakértők jelenlétében, akikkel utána átbeszélik a látottakat.
A filmekben közvetlenül előkerülő kérdések mellett olyan komoly és aktuális témákat is feszegetnek a diákokkal, mint a testszégyenítés (mások testalkatának kritizálása, ami általában önbizalom-rombolással jár együtt), a nők tárgyiasítása vagy a nemi erőszak.
A programban a gyerekek természetesen a szülők beleegyezésével vehetnek részt, a visszajelzések szerint a felnőttek közül sokan örülnek is, hogy ily módon leveszik a vállukról a kényes kérdések kitárgyalásának nehézségeit.

Könyv formájú bluetooth-hangszóró, óra, vagy éjszakai világító, usb-töltős olvasólámpa, illetve tartalom-előfizetések...

Hamar szembe találta magát a könyvtár az átadás elhúzódásából és az anyagi források elapadásából fakadó gondokkal és az ebből származó kényszerintézkedések következményeivel. Ennek az 1877-ben kezdődő hivatali ügyintézésnek a szereplői eleinte Trefort, a Vkm nagyhatalmú főnöke és az ekkora már ideiglenes igazgatóvá avanzsált, nagy reményeket tápláló Szinnyei voltak. (...)
Az ügy fent említett szereplői Dr. Staub Móric botanikus, ez idő tájt a mintagimnázium természetrajz-tanára, nem mellesleg a természetrajzi szertár felállításával hivatalból megbízott tanerő, később a [M. Földtani Társulat titkára], Bolla [János?] pedig, praeparátorként, a jobb keze volt. A tényállás pedig az volt, hogy a könyvtárigazgató többszöri figyelmeztetése ellenére a II. em. végzett boncolást követően, a nyitott "gangon" maradt állati tetemmaradványok a májusi melegben oszlásnak indultak, meglehetős bűzt árasztva. 1878. május 24-én este hivatalos vizsgálat vette kezdetét. Az ügy, ismétlődő esetnek bizonyult. Az előzményekről tudott a könyvtárigazgató és a mintagimnázium igazgatója is. A "mániákusan" boncoló praeparátor számára a könyvtár pincéjében volt kijelölve hely. Ám a boncolás továbbra is fent zajlott, míg nem a II. em.-i hosszú előszobában égve maradt a gáz és felelőtlenségből ott maradtak a tornácon a rothadó tetemek, Szilágyi türelme elfogyott. Az olvasóteremig ért az átható bűz.
Így ért véget a társbérlet, ami oly sok bosszúságot okozott a könyvtár vezetőségének.

Az amerikai egyetemek hallgatóinak napjainkban komoly kihívást jelent a felsőfokú tanulmányok finanszírozása, ebben pedig jelentős szerepet játszik a tankönyvek és más oktatási anyagok árának folyamatos emelkedése is. A költségek csökkentésére megoldást jelenthet az OER (Open Education Resources, azaz Nyílt Oktatási Források) használata, amely ingyenes vagy elérhető áron biztosít online hozzáférést a tankönyvekhez, cikkekhez és videókhoz.
- A MERLOT projekt link 1997-ben a felsőoktatásban érdekelt intézmények széles körű együttműködésével jött létre a Kaliforniai Állami Egyetem égisze alatt. Ellenőrzött gyűjteményükben online kurzusokat és multimédia oktatási tartalmakat tesznek közzé, és infrastruktúrát is kínálnak az újabb anyagok létrehozásához.
- Egy független nonprofit kutatóintézet, az Institute for the Study of Knowledge Management in Education az OER Commons projekt keretében számos szolgáltatást nyújt, többek között kiadói támogatást, a tartalmak létrehozását és bibliográfiai leírását támogató eszközöket. Az OER Commons link ingyenes oktatói és tanulói hálózat mintegy 50 000 oktatási tartalommal, főként a középfokú oktatás számára.
- Az OpenStax College link nonprofit szervezet a Rice Egyetem berkeiben működik alapítványok támogatásával. A minőségi jegyzetek sztenderdjének kialakítójaként tekintenek rá. Jegyzeteik online olvasása ingyenes, letöltésük ára is alacsony.
- Az Open Textbook Network link segít kialakítani az intézmények saját, nyílt forrásokból épülő könyvtárát. Amerika-szerte sokan csatlakoznak a hálózathoz, hogy közös stratégiát alakítsanak ki a nyílt oktatási anyagok elterjesztésére.
- A National Science Digital Library link (Nemzeti Tudományos Digitális Könyvtár) magas minőségű online oktatóanyagokat tesz közzé a természettudományok, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika területén. Az együttműködő partnerek a digitális források mellett az oktatás minden szintjén gyakorlati támogatást is nyújtanak az intézményeknek.
- A Stanford Egyetemen link olyan skálázható rendszer kialakításán dolgoznak, amely az egyetemek számára lehetővé teszi a nyílt oktatóanyagok használatát, összhangban van a szerzői jogi szabályozással és megfizethető áron érhető el. (Könyvtárosok a nyílt oktatási forrásokért; ref.: Szepesi J.)

Először jelennek meg kötetben Kosztolányi titkolt glosszái. - Mit csinált a 20. század egyik legfontosabb magyar írója 1919 és 1920 között, és miért? A Pardon...-ból most kiderül. Kritika.
Az ellenforradalmi Uj Nemzedék című napilap Pardon? címet viselő, többnyire elég dicstelen glosszasorozata irodalmi szempontból csak azért érdekes, mert 1919 októbere és 1921 augusztusa között, némi kihagyással, nem más, mint Kosztolányi Dezső volt a rovat gazdája, sőt nem egy darabjának a szerzője is. (A lap hivatalos neve Uj Nemzedék volt, de sok helyütt hosszú ú-val hivatkoznak rá - a szerk.) Férjéről szóló életrajzában Kosztolányiné ezt írta: "Most, az Új Nemzedékben szívesen vagdalkozik. A Pardon rovatot szerkeszti, és részint ő is írja." Majd hozzátette: "Mindig mértékkel, ízléssel, becsülettel."
Ez az ízléssel vagdalkozó két év máig homályos időszakát jelenti Kosztolányi pályafutásának. A tisztánlátást megnehezíti, hogy a glosszák mindeddig azok közé a szövegek közé tartoztak, amelyekről sokaknak megvolt a véleményük, de az Országos Széchényi Könyvtár mikrofilmolvasójának orsóit már lényegesen kevesebben tekergették miattuk.