Tudta például, hogy a könyvtáros egyesületek nemzetközi szervezete (IFLA) lakosonként 2 db dokumentumot ajánl tartani a közkönyvtárakban? Így megakadályozható a könyvtári állomány használatát gátló trombózis. :-)
Az IFLA szept. 16-án 50 szabványdokumentumot (köztük ajánlásokat) tett közzé honlapján. Emellett a szabványkészítés folyamatát leíró dokumentum is letölthető tőlük. (MG)

Egy 2013-as felmérés (a maga nemében az első kanadai) szerint a Toronto Public Library
- teljes gazdasági hatása évi 1 milliárd dollár
- minden egyes dollár 5.63 dollár értékű szolgáltatást hoz
- egy könyvtárhasználóra jutó szolgáltatás 502.15 dollár, évente.
Hasonló értékeket mutat az ontariói Guelph Public Library: ott 5.33 a megtérülés.
A ROI (megtérülés) kiszámításának fontos elemei:
- a költségvetés helyben elköltött hányada
- a helyben lakó alkalmazottak
- a könyvtár által nyújtott szolgáltatások értéke.
A Guelph Public Library honlapján van egy interaktív könyvtárérték-kalkulátora link is, mely átlagszámok segítségével mutatja, hogy egy használó mennyit takarít meg havonta a könyvtár használatával. (ref.: MG)

Hasznos-e a használói elégedettségvizsgálat? -- tettük fel a kérdést a múlt héten. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
19 - Igen, általuk fejlődünk.
14 - Igen, de változás aligha esélyes.
1 - Nem, csak elvárják tőlünk.
1 - Nem, a használók véleményét más forrásból már ismerjük.
5 - Nem; tudjuk, mi a feladatunk.
-- Biztató a visszacsatolás igénylésére utaló magas szám, ugyanakkor elgondolkodtató a többszörös pazarlásra utaló változtatási esélytelenség jelentős aránya. (MG)

A cikk olyan projektet mutat be, amely a politikai döntéshozók figyelmét hívja fel arra, mennyire fontos az információs műveltség a társadalmi célok eléréséhez. Minden ügynek jót tesz a kormányzati támogatás, s ha a politika valami mögé áll, prioritási sorrend felállítását, felhatalmazást és pénzügyi támogatást eredményezhet. Az információs műveltség és az élethosszig tartó tanulás is olyan dolgok, amelyek közös befektetést igényelnek a kormányzat, az oktatási rendszer, a munkaadók, az egyének és más partnerek részéről. Számtalan vizsgálat jelzi, hogy sokan többféle okból nem rendelkeznek azzal a képességgel, hogy minőségi információforrásokat válasszanak ki és vegyenek igénybe. A nemzetközi versenyelőny megtartása érdekében az amerikaiaknak képeseknek kell lenniük a kritikus gondolkodásra, a problémamegoldásra, a hatékony kommunikációra, az együttműködésre, továbbá az információ elemzésére és felhasználására. A politikai döntéshozók odafigyelése felgyorsíthatja az információs műveltség beépülését olyan területeken, mint az oktatás, a munkaerőképzés, az állampolgári felkészítés és az élethosszig tartó tanulás. A döntéshozók figyelme felhívásának egyik módszere, hogy kormányzati vezetőket felkérnek, tegyenek nyilatkozatot az információs műveltség fontosságáról. (Obama elnök októbert nyilvánította a nemzeti információs műveltség hónapjának). (Az állami politika befolyásolása: az információs műveltség állami proklamációjának projektje; autoref. alapján)

Adok húsz dollárt, ha elolvasod ezt a könyvet! -- Vagy van jobb stratégia is, hogy olvasásra bírjuk a fiúkat? Bizonyított: 30 éve nyílik az olló a fiúk és a lányok olvasási hajlandósága között. William G. Brozo 2008-as megállapításai szerint az USA-ban élő fiúk olvasási szokásai:
- A negyedik osztályos fiúk átlagosan két évvel vannak lemaradva a lányoktól az írni-olvasni tudás tekintetében.
- A speciális nevelési igényű osztályok tanulóinak 70%-a fiú.
- A fiúk körében négyszer olyan gyakori a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD), mint a lányok között.
A fiúk olvasóvá válásában segíthet: mesemondás kicsi kortól fogva a családban, közös olvasás, anekdotázás, népmesék olvasása; már kora gyermekkortól fogva segítik a fiúkat abban, hogy a későbbiekben az olvasással se legyen problémájuk. Az írás és olvasás tanulásának időszakában fontos a szülői támogatói tudatosság, különösen az apák részéről: az olvasó apák fiai könnyebben válnak olvasókká.
A fiúknak segítségre van szükségük, hogy megtalálják azokat a könyveket, amiket nemcsak szeretnek, de tudnak is olvasni. Egy izgalmas borító mögötti nehéz olvasmány visszavetheti a lelkesedésüket. Az ismeretterjesztő irodalom -- természet, sport, közlekedés, technológia; megannyi 'fiús' téma -- a könyvek szeretetére vezetheti őket. Jó kiindulás lehet az olvasás megszerettetésében a minőségi képregény, magazinok, online tartalmak.
Olvasásra motiváló 'trükkök', fiúknak ajánlható regények, szépirodalmi munkák, és további szakirodalmi források olvashatók Trevor Cairney cikkében. (Getting Boys Excited About Reading: Ideas & Resources. In: Literacy, Families and Learning; ref.: Kámán V., Könyvtárostanárok Egyesülete.)

2014. szeptember 6-án megrendezésre került a 4. Koronázási Ceremónia. Ünnepélyes keretek közt Könyvkirályt, Könyvkirálynőt, Könyvherceget és Könyvhercegnőt avattunk. Egy év szorgalmas és kitartó munkáját értékelve minden gyerek saját rangot kapott a Könyvbirodalomban attól függően, hogy hány koronát sikerült összegyűjtenie.
Miért járt korona? Az elolvasott könyvekért, rendezvényeken, könyvbirodalmi találkozókon való részvételért, szereplésért, koronagyűjtő feladatok megoldásáért. Az év során gyűjtött koronákat beváltottuk tallérra, ami a Könyvbirodalom hivatalos fizetőeszköze.

Creative Library Concepts, via Facebook, Koreny Á.

Az Európai Unió Bírósága (CJEU) állásfoglalása szerint a könyvtáraknak nem szükséges kompenzálni vagy előzetesen megállapodni a jogtulajdonosokkal abban az esetben, ha egy kötetet, anyagot digitalizálnak. Az uniós szervezet döntése ugyan nem kötelező érvényű, de valószínűleg ennek szellemében fog megszületni a német bíróság határozata is, amelyik egy ottani ügy miatt fordult állásfoglalásért a testülethez.

Egy közszférában dolgozó bére 2006-ban még 12 százalékkal magasabb, 2012-ben már 30 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy hozzá hasonló, versenyszférában dolgozó bére. A diplomások között 40 százalék volt a közszféra bérhátránya 2012-ben. Nem csoda, hogy orvosaink elmennek, tanáraink pályát váltanak.

A 9-16 év közötti magyar gyermekek közel 60 százaléka naponta használja az internetet, s az EU-átlagnak megfelelően 11 százalékuk találkozik a weben szexuális tartalmakkal. Ugyanakkor a szülői kontroll és támogatás hazánkban jóval átlag alatti. A magyar szülőknek mindössze 10 százaléka tud arról, ha gyermeke veszélyes vizekre evezett, szemben a 20 százalékos EU-átlaggal -- mondta Pintér Róbert, az egyszervolt.hu ügyvezető igazgatója.

Ma kezdődik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 'A vers legyen veled!' című kampánya.
Az idén alapításának 110. évfordulóját ünneplő patinás intézmény a Divatba hozzuk az olvasást! szlogen jegyében számos programot, rendezvényt, kiállítást, játékot szervez. A mostani akciót a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár először 2011-ben, a költészet világnapjától a magyar költészet napjáig tartó időszakban hirdette meg, és szintén abban az évben került sor a '15 perc hírnév az olvasásnak' olvasási rekordkísérletre is. Idén, a fenti kezdeményezések hagyományaira építve, a könyvtár megújult formában indítja útjára olvasás-népszerűsítő kampányát.

Múlt heti hírt link kiegészítve...
Mozart A-dúr szonátájának eredeti kézirattöredékét fedezte fel a nyáron Mikusi Balázs, a Zeneműtár vezetője. A záró 'török induló'-ról ismert A-dúr szonáta (K. 331) autográfját szeptember 26-án, a Kutatók Éjszakáján mutatjuk be és Kocsis Zoltán zongoraművész egy korabeli fortepiano kópiáján elő is adja a teljes szonátát.

Bár a fotók néhány évvel ezelőtt készültek, érdemes megnézni...
A Wenckheim-palota Wenckheim Frigyes gróf (1842-1912) életművének, s a hazai neobarokk palotaépítészetnek is egyik fő alkotása. Az 1887-ben Meinig Artúr tervei szerint épült palotában ma a Szabó Ervin Központi Könyvtár található. Az épületről bővebben a Wenckheim-kastélyok web oldalon tájékozódhatunk.

A polgihivatallal (Cserépfalui Közös Önkormányzati Hivatal) szembeni megállóban, a kis házikó nyitott előterében kezdi meg működését a buszmegállókönyvtár 2014. szeptember 27-én. Bárki magával viheti a könyveket, ha nem hozza vissza, akkor sem történik semmi. A könyvtárba mindenki leadhatja megunt könyveit. A könyvtárnak nincs célja, ez csak egy eszköz, egy életünket frankóbbá tevő nagyon fontos eszköz.
A könyvtár főtámogatója Halász Judit, Cserépfalu kiváló könyvtárosa. A könyvtár kétszáz kötettel kezdi meg működését. Az alapító eseményen József Attila Hetedik című művét előadja Bohács István és elhangzik Gulyás Csaba egyik fontos verse is.

A közös digitalizálási program során a dokumentumok felkerülnek a Google Books valamint a Manuscriptorium European Digital Library oldalára is.
A Cseh Nemzeti Könyvtár a 2010-es megállapodást követően kezdte el a digitalizálási projektjét, amelyet Hans Knoll, a könyvtár tudományos igazgatója vezet. A Google a gyűjteményből mára már 30 ezer könyvet digitalizált. Az Európai Bizottság 10 évvel ezelőtt még nem látta ilyen gyorsnak a digitalizálás folyamatát, ezért is döntöttek úgy, hogy megalapítják az Europeana honlapját. Ezzel egyidőben alapították meg a Manuscriptorium oldalát is, hogy a régi gyűjtemény kódexeit ott is bemutathassák. UNESCO-díjat is kapott a projekt, bár sikerei továbbra is az állami forrásoktól függnek.

Információs műveltségi tanfolyamra beiratkozott hallgatók válaszoltak egy online felmérés kérdéseire, melyek az okostelefon-alkalmazások (apps) használatáról érdeklődtek. A leggyakoribb alkalmazások -- keresőgépek, online enciklopédiák és könyvtárak -- viszonylag kis százalékát (10,4) használják az egyetemisták. A legtöbbet használt alkalmazásokat jól ismerik, ezek mobil hozzáférést tesznek lehetővé a személyi számítógépeikről elérhető népszerű felsőoktatási weblapokhoz. A hallgatók jelentős része (76%) arról is beszámolt, hogy tudományos információ kereséséhez is ezeket az alkalmazásokat használja. Erre a leggyakoribb alkalmazástípus a keresőgép volt. A kutatás fontos adatokkal szolgált az egyetemisták tényleges okostelefon-használatáról a felsőoktatási könyvtárak mobil alkalmazásainak fejlesztésével foglalkozó könyvtárvezetők és oktatók számára. (Okostelefonok használata az oktatásban: hogyan használnak mobiltelefonos alkalmazásokat egyetemi hallgatók?; Autoref.)

A Floridai Egyetemen az iskolákban és könyvtárakban világszerte játszott Humans vs. Zombies segítségével a zombikra vadászó hallgatók a kommunikáció, az együttműködés, a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, a kreativitás, az innováció, az információs műveltség 21. századi tanulási képességét fejlesztik.
A könyvtárhasználati képzésben a virtuális játékok közül különösen hasznosak lehetnek a videojátékok. Az Association of College and Research Libraries első négy információs műveltségi követelményével összehangolt játékok az önképzést segítik elő. A videojáték résztvevői ezeket az irányelveket alkalmazzák információs igényeik megfogalmazásához, a kereséshez, stratégiájuk értékeléséhez. Az utóbbi években az egyetemi könyvtárakban sok különböző videojátékot alkalmaztak vagy fejlesztettek. A játékokat hétköznapi, szerepjáték, alkalmi és szociális témákba sorolják. A cikk mindegyik témakörre több példát is ismertet, értékelve azok előnyeit és hátrányait. (Az információs műveltség hagyományos oktatásának újraélesztése: a játékok alkalmazásának kutatása az egyetemi könyvtárakban; ref.: Viszocsekné P. É.)

Vettetek már részt olyan beszélgetésben, amiben valaki szent rémülettel mondja egy kötetről, hogy de hát azt a metróplakátokon hirdetik? Tudtátok meg hónapokkal később, hogy egy titeket érdeklő könyv megjelent, csak sehol sem jött szembe? Beszélgessünk már egy kicsit a reklámokról.
Pár hete jelent meg Lev Grossman új regénye, a felnőtt olvasók Harry Pottereként vagy Narniájaként olvasható Magicians-trilógia lezárása. Grossman trilógiája önmagában is jó téma lenne, most viszont a fülénél fogva, bezzeggyerekként rángatjuk ide.
Az öt - született hat - nagy egyikénél, a Penguin Random House-nál kiadott könyv megjelenése előtte elindult a hírverés. A számottevő oldalakon megjelentek részletek a könyvből, kiadtak egy könyvtrailert a rajongók által beküldött videókból összevágva, ami hogy, hogy nem megjárta a Buzzfeedet. A cikket 16 ezren olvasták az első nap, a videóig hatezer ember jutott el.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói idén is készítettek trailereket az Európa Könyvkiadó köteteihez. A legjobb trailert ismét a közönség választhatja ki, a kiadó pedig egy hivatalos díjátadón fogja elárulni, hogy ki nyerte a közönségszavazást.
A tíz kiválasztott videó az Európa Könyvkiadó Youtube-csatornáján link tekinthető meg.

A közösségi média felhasználói fontos aktuális kérdésekben kevésbé szívesen osztják meg véleményüket az interneten és a való életben is óvatosabbak. Úgy tűnik, a közösségi média ilyen tekintetben öncenzúrára ösztönöz - derült ki egy új felmérésből.
... Akkor nőtt kétszeresére a facebookos véleménynyilvánítás esélye, ha a felhasználó tudta, hogy online közössége egyetért vele - állapította meg a felmérés. Azt is kimutatták, hogy a közösségi portálokon az emberek nem osztják meg könnyebben az olyan véleményüket, amelyet egyébként sem szívesen mondanának el.
-- Agy könyvtáros ezt kérdezte a Redditen: Mit utálsz a könyvtáradban? -- A felhasználók pedig nem fogták vissza magukat. (via: Heti Attila)

Lackfi János író-költő egy másik lehetséges veszélyforrás, a nyomtatott könyvek hanyatlásának, a könyves kultúra eltűnésének gondolatával játszott el: 'Az internet világa önmagában nem jelenti az olvasás halálát. A kezdet kezdetén a kocsmalakó mesélt, a sámán énekelt, az élőbeszédből nem a papír, hanem a szöveg magasabb minősége emelte ki az 'olvasnivalót'. Fájdalmas volt az akkori írástudóknak, mikor az ókorban a papírtekercsről áttértek a középen nyíló könyvre, hisz 'szétkaszabolva' jelent meg az addig egybefüggő szöveg. Gutenberg találmánya, a nyomtatás pedig kifejezetten felháborította a könyvbarátokat, hiszen az igazi könyv egyetlen példányban létezik, a nyomtatott, 'pecsételt', ponyván árult könyv a szent tudás meggyalázásának számított. No, ezért félek kevésbé a pixelek birodalmától, hiszen az is csak egy váltás. Veszély persze létezik, no és felelősség is. Elég érdekes-e, tudja-e magát úgy tálalni a minőségi irodalom, hogy az emberek ne csak trollkommenteket olvasgassanak a világűrben? Ez a valódi kérdés.

'Nincsen szó a tankönyvpiac államosításáról' -- nyilatkozta Hoffmann Rózsa még 2013 augusztusában a Hírtelevíziónak. Azóta sok minden történt. Pár nappal később például bebizonyosodott, hogy a közoktatásért felelős államtitkár akkor ismét hazudott.
A kiválóan teljesítő államosított tankönyvellátás sikerén felbuzdulva a tankönyvkiadást is államosította a kormány. Ezzel egy újabb 14 milliárdos piacot sikerült megkaparintani, majd a 'megfelelő' kezekbe újraosztani. Már akkor megírtuk, hogy ezzel bizony felmerül a veszélye annak, hogy az eddigi, sokszereplős tankönyvpiac helyetti monopolhelyzetet felhasználva a kormány ideológiailag is képére formálja a fiatal generációt. Akkor még sokan kételkedtek, ma azonban -- amikor a piac 70 százalékát az állam birtokolja, a könyvekre pedig központilag bólintanak -- egyre többen kritizálják a rendszert. Nem véletlenül.
Hoffmann Rózsa utolsó csapásként idén április 10-én küldte ki az állami iskolákba tankönyvlistáját, amelyben évfolyamonként és tantárgyanként szerepel, hogy miből lehet oktatni. A lista több tantárgyból, köztük történelemből és magyarból egyáltalán nem hagy választási lehetőséget a tanároknak: egy könyv van, abból tessék választani. A teljesen kifordult rendszer legszürreálisabb elemeként Hoffmann Rózsa levelében megszabta azt is, hogy az igazgatók tankönyvrendelését az állami vezetésű tankerületeknek is jóvá kell hagyniuk. Ezt a tankerületi vezetők pedig csak akkor tehetik meg, ha az iskolák a javasolt tankönyvekből választanak.

A tekintélyes svéd orvosi egyetem, a Karolinska Intézet a héten beindította ingyenes online kurzusait. 'A képzés ingyenes és mindenki számára nyitott' -- hangsúlyozta Jan-Olov Hoog, az intézet felsőoktatási dékánja. Hozzáfűzte: a kurzusokat az orvostudomány iránt érdeklődők számára szervezik.
Az egyetem sajtóanyaga szerint az ingyenes magas színvonalú online képzések várhatóan több mint 70 ezer új jelentkezőt vonzanak a világ minden tájáról. A résztvevők napi szinten kapnak oktatást az egyetem kiemelkedő felkészültségű tanáraitól. Hoog professzor szerint az új képzési forma, a MOOC (massive open online courses, azaz tömeges nyílt online kurzus) bevezetése az egyetem nemzetközi tekintélyét is erősíti, emellett az intézményben új kurzusok és programok belső fejlesztését is ösztönzi.
Nagy-Britanniában tavaly indult el az internetes távoktatási projekt, amelynek keretében a szigetország több mint húsz egyeteme kínál ingyenes online tömegkurzusokat a tanulni vágyóknak. Az Egyesült Államokban két éve nagy sikerrel debütáltak az online tömegkurzusok, ott olyan élvonalbeli egyetemek állnak a projekt élén, mint a Harvard, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a Stanford.

Várady Eszter közreadta az esztergomi Helischer József Városi könyvtár állapotáról szóló felmérésük anyagát. A dokumentum alkalmas lehet a benchmarkra; más könyvtárakkal való összehasonlításra.

A francia Bibliotheque Kandinszkij a közelmúltban digitalizálta a Bauhaus művészek és gondolkodók által írt könyveket, folyóiratokat és ritka kéziratokat, melyek augusztus közepétől már szabadon hozzáférhetőek a nyilvánosság számára is. Elérhető többek között a Walter Gropius által 1925-ben szerkesztett Internationale Arkitektur, Moholy-Nagy László tipográfiái, valamint Le Corbusier, Adolf Loos vagy Frank Lloyd Wright alkotásairól készített fotók is. De beleolvashatunk például Piet Mondrian vázlataiba és Paul Klee 1923-ban írt Pädagogisches Skizzenbuch (Pedagógiai vázlatfüzet) című oktatási anyagába is.

Csak annyi könyvet pakoljunk az iskolatáskába, amennyit feltétlenül magunkkal akarunk hordani. A többit töltsük fel egy e-könyv-olvasóra, amihez számtalan forrásból szerezhetünk tartalmat.
Réges-régen magunk mögött hagytuk már azt a kort, amikor a könyv csak egy szűk elit kiváltsága volt, mikor a szerzetesek eldugott kolostorokban sokszorosították az emberiség tudáskincsét. Ma már az internet segítségével szinte azonnal hozzájuthatunk a legújabb bestsellerekhez, a tudósok legújabb publikációihoz, csak tudnunk kell, hol keressük őket. A weben számos elektronikuskönyv-kereskedő próbálja elnyerni az olvasóközönség kegyeit, illetve ingyenes gyűjteményekkel is találkozhatunk, amelyekről a jellemzően nem szerzői jogvédelem alatt álló műveket tölthetjük le. Sőt, bármikor készíthetünk mi is saját könyveket, akár saját okulásunkra, szórakozásunkra, akár megosztva azokat a világhálón.

Úgy tűnik, augusztusban nemcsak a munkahelyeken állt meg az élet, hanem a Bookline TOP50-es listájának élmezőnyében is: a múlt havi első két helyezett változatlan maradt, és a harmadik is csak egy helyet csúszott lejjebb.